Pest Megyei Hirlap, 1961. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-12 / 215. szám

-*2®? „ titan 1961. SZEPTEMBER 12, KEDD Percenként 207 000 liter hévíz A Magyar Geofizikusok Egyesületének szimpóziumán Szebényi Lajos, a Magyar Állami Földtani Intézet osz­tályvezetője, a íöld- és ás­ványtani tudományok kandi­dátusa beszámolt a hévízgaz­dálkodásunk egyik fontos kérdésével kapcsolatos vizsgá­latairól. Nevezetesen arról, hogy milyen mértékben pót­lódik a föld mélyében termé­szetes útori a kitermelt hévi­zek által felhozott hőmennyi­ség. Amint elmondotta, a ha­zánkban jelenleg kitermelt, percenként 207 000 liter, 25 Celsius-foknál melegebb hé­vizek másodpercenként 97 millió grammkalóriát hoznak fel a föld mélyéből, legna­gyobb részt 500 és 1000 mé­ter közötti mélységből. Kö­rülbelül ugyanennyi hőt szál­lítanak a felszínre a 25 Cel- sius-fokot el nem érő hőmér­sékletű, langyos termálvizek is. Együttesen — egész évre átszámítva — ez akkora hő­mennyiség, amennyit 1 200 000 tonna 5000 kalóriás szénből lehet kitermelni. (MTI) GONDOS MESTEREK - GONDTALAN LEGÉNYEK Ahány nap. annyi újítás _Lollo a falon — Áutókiállítás az asztalok között V IDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK — A bútorműhely brigád­jait keressük — kérünk útba­igazítást Lippai Mihálytól, a Solymári Faipari Vállalat műhelyvezetőjétől. — Érdemes megnézni mind­j kettőt — válaszolja. — Két brigád tevékenykedik nálunk, j Az egyiket Kakuk László ve- j zeti, a másikat pedig Verba ! István. Katonás sorrendben, az új íróasztalfiókok egymás mel­lett sorakoznak. Itt dolgozik a kakuk.brigád. vagy pontosabban a fiatalok brigádja. Nincsenek többen, mint egy labdarúgó-csapat csatársora: öten, Kakuk Lász­ló, Varga Mátyás, Fütő Ist­ván, Szlovák József és Rajna Márton dolgoznak együtt. Nemrég határozták csak el, hogy brigádba tömörülnek és a friss alakulás nyomait még eléggé magán is viseli a bri­gád. Naponta átlag tizennégy író­Orvosi rendelő - társadalmi munkával A messzemenő társadalmi összefogás eredményét ünne­pelték szombat délután Érden. Orvosi lakást és rendelőt ka­pott Érd IV. kerülete, Érd-Uj- telep. E társadalmi munka egyik szervezőjét, a 65 éves Csonkás János bácsit kerestem fel, aki elmondta, hogyan szü­letett meg az építés terve, s hogyan valósult meg ... Csonkás bácsi gépelt papírt tesz elém, abból olvasom: ... ,.A helyi tanács költségve­tésében 75 000 forintot biztosít az orvosi lakás céljára. A la­káshoz a kerület lakossága társadalmi munkával rendelőt épít. A belső munkálatokat és a rend behozást ugyancsak a lakosság vállalja, az állami gazdaság, a tsz és a malom dolgozói, valamint a vasútépí­tők, a dohánykutatók és az újtelepi iskola” ... Ennyit fektettek írásba az első felajánlásról 1960. május 23-án és 1961. április 5-én. a helyi tanács 75 000 és a megyei tanács 5G 000 Fi-os hozzájáru­lásával megindult a munka. — És a társadalmi munka? — kérdezem Csonkás bácsit. — A lakosság, a KISZ, az út­törők és mindazok, akik fel­ajánlást tettek beváltották sza­vukat: 35 000 Ft értékű társa­dalmi munka elvégzését igazol­hatja a tanács. — Nem is cso­da — mondja szerényen János bácsi —, amikor olyanok vol­tak a társadalmi munkások között, mint Farsang Ferenc festő, aki egymaga 2500 forint értékű munkát végzett el, vagy Körmendi Sándor villanysze­relő, aki ugyancsak 2500 forint értékben kifejezhető munkával segítette az építkezést. A KISZ-es fiatalok és úttörők közel 1400 órát dolgoztak a rendelőn. Mit szólt mindehhez a leg­illetékesebb, az orvos? Medgyesi doktor meghatot- tan állt az ünneplők között az avatóünnepségen, s köszönő szavaiban ott rejtezett az örök orvosi ígéret — hogy mindent megtesz betegeiért... Jasinszky István asztal fiókjai mennek át a kezükön, s ez nem kis meny- nyiség, mert minden egyes íróasztalhoz nyolc fiók tar­tozik. — Mennyi a kereset? — érdeklődtünk Kakuk László brigádvezetőtől. — Ez nemcsak tőlünk, ha­nem az anyagtól is függ — hangzik a válasz. — Brigá­dunk tagjai általában havon­ként ezerötszáz forintot ke­resnek. Szívesen betekintettünk vol­na a Kakuk-brigád naplójába. Erre azonban nem nyílt mód. mert a brigád nem vezet nap­lót. — Erre talán nem gondol­tak? — Gondoltunk .;. — mond­ja csendesen a brigádvezető — de mindig halasztgattuk. Figyelmeztettek is már ben­nünket erre, de még nem kezdtük el. — Találkoznak-e a brigád tagjai a gyáron kívül is? — Megértjük egymást a munkában és a szórakozásban is. Gyakran járunk Pestre színházba. Moziba sűrűbben is. Hetenként egyszer. — És a létszám nem kicsi? — l j legényekei várunk. Nemrég szabadult a műhely­ben néhány fiatal asztalos: Nagy László. Branthuber Gyula. Láng Márton és Ur- bán László. Valamelyik nap brigádértekezletet tartunk. Meghívjuk a műhely most szabadult fiatal munkásait. Már beszélgettem velük. Szí­vesen csatlakoznak hozzánk, így tehát megerősödünk. A fiatalok műhelye. így is nevezhetnénk a solymári bú­torműhelyt. Ez bárkinek fel­tűnik, mihelyt belép a ké­szülő íróasztalok birodalmá­ba. A falakon, a szekrénye­ken képek. Lollobrigida mo­solyog le a műhely faláról, nem messze a világhírű film­csillagtól pedig a legújabb tí­pusú gépkocsik kópé. Nagy László a sztárok arcmásait gyűjti, Varga Mátyás pedig az autók szerelmese. — Minden filmet megnézek — mondja Nagy László —, gyűjtöm a képeket is, már volt egy egész sereg, de az­után máshova helyeztek a műhelybe, a képek ottmarad­tak és most elölről kell kez­deni. — Nekem pedig a modern autók tetszenek — mosolyog Varga Mátyás —, ha meglá­tott egy új típust valamelyik lapban, azonnal kivágom a képiét és ideragasztom. — És már választott autót? — Ha sok pénzem lesz, azonnal veszek. De az a típus, amelyik nekem igazán tet­szik, az még nincs itt a gyűj­teményemben . Nem messze a fiatalok bri­gádjától találjuk a Verba- brigúdot. A vezető éppen sza­badságát tölti, vele nem tu­dunk beszélni. A legidősebb brigádtag: Balogh Jenő. Ami­kor a brigád iránt érdeklő­dünk, halkan megjegyzi: — Beszéljen inkább más Talán Pető János . .. Pető bácsi 55 esztendős. Már $ öt éve dolgozik itt Sólyma- j ron. Lippai Mihály műhely- ; vezető szerint Pető János; nemcsak a bútorműhelyben, ) nemcsak a gyárban, hanem az í egész járásban 4 a legszorgalmasabb ember. í 4 Az istenért nem mondana el! munkaidőben még egy tréfát) sem, becsületesen kidolgozza: a negyvennyolc órát. — Mennyi a kereset? — ■ kérdezzük Pető bácsitól. — Ezernyolc, ezerkilencszáz ! —kétezer forint. Leggyakrab- ! ban ezerkilencszáz. Kétszer ) kaptam szorgalompénzt is. í — És a brigád? — Ha vége a munkaidőnek,; leülünk és megbeszéljük a kö- í vetkező napi teendőket. A kö- \ zös programban inkább csak a í fiatalok vesznek részt. Én sie-í tek haza, mindig akad tenni- j való a ház körül. Különösen1 a kaptároknál, mert nagyon szeretek méhészkedni. Közben megered a nyelve Balogh Jenőnek is. Bár elein­te csak lassan csörgedeznek szavai. — Nem szeretek beszélni. A beszédnek sokszor harag a vége, mert könnyen meg­sért az ember valakit akarat­lanul is. Kifogásolja is mindig Lippai üzemvezető — mond­ja Balogh Jenő —, miért nem megyek el az értekezletekre és miért nem mondom el a véleményemet. Nem szere­tek sokat beszélni, inkább csak cselekszem. Lippai Mihály műhelyvezető közbeszól: — Sokat ésszerűsített már nálunk Balogh bácsi. Azt is mondhatnám róla, ahány nap, annyi ésszerűsítés... Balogh Jenő szerényen le­gyint, de amikor kérjük, ele­inte vonakodva ugyan, de egyre lelkesebben mutatja ész - szerűsítéseit és magyarázza működésüket. íme az egyik a sok közül: azelőtt a forró enyv ragasztás közben lecsor- gott a földre. — Kitaláltam, högy a ra­gasztás közben eddig elkótya­vetyélt enyvet össze lehet gyűjteni — mondja az öreg. — Hetenként azóta másfél ki­ló enyvet takarítunk meg. Ap­ró szekeret is eszkábáltam. ez Is könnyíti a munkát. Kis sikátorok vezetnek a magas anyaghegyek között. Azelőtt emelgetni kellett a félkész íróasztalokát. Most ráteszik a kis szekérre és könnyedén toljuk ide-oda a műhelyben. Az enyvezést is megkönnyítet­tem egy kis szerkezettel. Háromszor olyan gyorsan * megy azóta nálunk az íróasz­tal fiókoldalak ragasztása. — Hogyan tud naponta egy- egy újabb ésszerűsítést kigon­dolni ? Az öreg először csak mo­solyog a bajusza alatt. Sejtel­mesen hallgat. Aztán mégis csak megszólal: — Otthon a feleségemmel megbeszéljük a gyári esemé­nyeket. Én mindig elmon­dom, hol kéne ésszerűsíteni, könnyíteni, ö is mond vala­mit, én is ... Aztán közösen kitaláljuk . . . Molnár Károly Tanulnak a tanyasiak Egyre több szakmunkást ! igényel a nagyüzemi mező- | gazdaság. A fejlett növényter- j meiés, a korszerű állattenyész- tés és a gépesített növényvé- ■ delem valamennyi- területe j szakmunkásokat követel. Mun­kacsapat-vezetők, brigádve­zetők, állattenyésztők és gyü­mölcstermelők értik meg a szakmunka jelentőségét és jelentkeznek továbbképzésre. Az első lépés a 8 általános is­kolai osztály bizonyítványá­nak a megszerzése. A ceglé­di Mészáros-iskola az elmúlt évben több száz felnőttnek adott bizonyítványt. A tanya- világban is egyre erőteljesebb az igény. Ebben az esztendő­ben több kültelki iskolában megkezdik a felnőttek oktatá­sát. A Cifrakerti Állami Gaz­daság területén működő is­kolában két osztály indult. Eddig huszonnyolcán jelent­keztek. A Kossuth Tsz-ben ed­dig 22 tanulót szerveztek be a tanulócsoportba. A Vörös Csillag Tsz 28 tagja jelentke­zett a felsőbb osztályok el­végzésére. A kappanhalmi is­kolában 16-an. a bándűlői is­kolában pedig 18-an jelent­keztek. A legfiatalabb álta­lános iskolás a felnőttek kö­zül 18 éves. a legidősebb 49. Az eddigi jelentkezők száma meghaladja a 110-et. Előre­láthatólag a beiratkozások vé­géig ez a szám megkétszere­ződik. „Kedves” férj P. Kálmán három évvel ez­előtt nősült. Már az első idők­ben napirenden volt a vesze­kedés a fiatal házaspár ottho­nában. Sűrűn előfordult, hogy P. Kálmán brutálisan bántal­mazta élete párját. Az idén nyáron közösen megnéztek egy filmet, majd a férj betért az I ! nem is maradt el, csak a szomszéd közbelépésére távo- I zott a részeg ember az ablakon | keresztül. A járási ügyészség j P. Kálmán ellen súlyos testi I sértés bűntette miatt vádiratot I nyújtott be a járásbírósághoz. MONOR® VIDÉKE Arany inggombok Hosszú ideje tart a torzsal­kodás Maglódon Albert Rezső és Budai Géza között. Albert kérte Budaiékat, adjáj^ át ne- 'ki azt a dobozt, amelyben az édesapjától kapott értéktár­gyak vannak. Végül Albert pert indított Budai Géza és fe­lesége ellen. A bíróság töb­bek között arra kötelezte Bu­daiékat, hogy három darab arany inggombot adjanak át Albert Rezsőnek. Ennek azon­ban Budaiék csak részben tet­tek eleget: kettőt adtak csak át. a harmadikat megtartották. Most a szabálysértési hatóság Budai Gézát sikkasztás címén háromszáz forintra ítélte. Sürgős segítséget! Vadason a két tanyai isko­lába százöt nebuló jár. A múltban négy pedagógus ta­nított a két iskolában. Ma két nevelő működik rendsze­resen, egy pedig kisegítőként. Ez a létszám sajnos igen ke­vés. Elmúlt a nyár, tanítani kellene és a szükségmegoldás az egyik áldozatkész pedagó­gusra szinte teljesíthetetlen feladatot ró. Szeptember köze­pén ráadásul romlik a hely­zet, mert az egyik tanítót Véc- dukára helyezik és ekkor fog­lalja el a helyét. A helyzet te­hát sürgős orvoslásra vár. NE VÁRJUK A SÜLT GALAMBOT! italboltba, a feleség pedig hazament. P. Kálmán ezután alaposan felöntött a garatra, majd folytatta a mulatozást a Ivossuth-étterem bér). Innen hajnali négy óra tájban ért haza erősen beszeszelt állapot­ban. Nem találta a kapukul­csot, mérgében bezúzta az ut­cára nyíló ablakot, letépte a függönyt, majd a lakás ajtaját benyomva behatolt a szobába. Felesége számolt azzal, hogy részeg férje ismét bántalmaz­za. ezért előzőleg egy pumpát vett magához. A bántalmazás // Hitler Adolf élete" Új nyugatnémet film filmarchívumaiban őrzött ere­A Német Szövetségi Köztár­saság filmszínházaiban pén­teken kezdték vetíteni a Hit­ler Adolf élete című, egész es­tét betöltő dokumentumfii met. A filmet a nyugatnémet „Reál­film” stúdió készítette. Ren­dezője Paul Rota, kísérő szövegének szerzője Robert Neumann ismert német író. A film két évig tartó, szor­galmas munka gyümölcse. Készítésénél felhasználták a világ különböző országainak deti — köztük szovjet — film­híradókat. A Hitler Adolf élete nem mindennapi alkotás a nyugat­német filmművészet történeté­ben. Szerzői becsületes kísér­letet tesznek arra, hogy meg­mutassák a német fasizmus keletkezésének politikai és gazdasági okait és figyelmez­tessék a világot az esemé­nyek megismétlődésének ve­szélyére. ■ ■■P . . | Horváth András elvtárs, a Pest megyei Pártbizottság el­ső titkára, Nagykőrös város országgyűlési képviselője, fo­gadónapot tartott a városban. Főleg lakásügyekkel fordul­tak hozzá, olyan kérésekkel, amelyeket egyelőre aligha tel­I jesíthetnek Nagykőrösön. An­nál is inkább, mert az állam nem köteles lakást adni és a városi lakáshivatalban fél­száznál is több jogosnak mi­nősített kérelem fekszik. Eb­ben az évben mindössze öt lakás ürült ki, többszáz kérel­mező között kellett eldönteni, kié legyen. Horváth András elvtárs hangsúlyozta a türel- metlenkedőknek: a leghelye­sebb megoldás, ha saját erő­ből építkezésbe fognak, amit egyébként az állam is jelen­tős pénzeszközökkel támogat. j Há/iass/ofliok konferenciája Nem mindennapi, érdekes tanácskozásra kerüi sor szep­tember végén Nagykőrösön. A nőtanács városi bizottsága megrendezi a háziasszonyok konferenciáját. Ezenkívül megindul a különféle társa­dalmi szervek közreműködé­sével a nők akadémiája is. Az akadémia tematikáját öt témakörből állították össze. Táblás ház Dobogókőn volna tanúvallomást lapjaiéi őszinte elra­gadtatásáról. — A forgalom év­ről évre növekszik — mondja Kökény László és az idén már meghaladta a turistaház kapacitá­sát. Negyven szo­bánk van. de az egész nyáron foglalt volt •valamennyi. Volt lakója mindig annak a tíz alumí­niumból készült vi- kendháznak is, amelyben negyven turista juthat haj­lékhoz. Vendégeink legnagyobb része külföldi, főleg a Szovjetunióból, Len­gyelországból, Bul­gáriából, Csehszlo­vákiából és az NDK- ból jönnek, de szép számmal vannak nyugatiak is. Általá­ban rövid időre, né­hány napra. így gyakran van váltás, de üresen sohasem maradnak a szobák. A turistaház a Ter­mészetbarátok Szö­vetségének kezelésé­ben van. Az rendelkezik a szobákkal Két év­vel ezelőtt. 1959-ben újították fel az el­avult berendezést, központi fűtéssel, ál­landó melegviz- szolgáltatással fo­kozták Dobogókő ké­nyelmét és népsze­rűségét. — A forgalom a tavalyihoz képest — mondja a vezető — körülbelül 10 száza­lékkal emelkedett, ami meggyőzte a ve­zetőséget. hogy múl­hatatlanul szükség van az éttermek naavobbítására és a hálóhelyek számá­nak emelésére. A turistaház most Ál is tele van ven­déggel. Legtöbb szo­bájának lengyel la­kója van. mindenfe­lől lengyel szó hal­latszik és a kilátó korlátjánál is na­gyobb lengyel társa­ság gyönyörködik lelkesedve az őszi fényözönben fürdő panorámában (m. 1.) j budai hegyvi- Á* déle szerelme­sei szerint legszebb a kilátás Dobogókő­ről Ezt vallják a külföldi turisták is, akik elbűvölten gyö­nyörködnek innen a tájék valóban meg­ejtő szépségében. Ebből az alig hét­száz méteres ma­gasságból olyan pa­noráma tárul a lá­togató szeme elé, amelynél változato­sabbat, harmóniku- sabbat nehéz elkép­zelni. Bizonyítja ezt a vaskos vendég­könyv. amelyet büsz- kén mutogat Kö­kény László, Dobo­gókő turistaházának főnöke. Talán nincs olyan nációja a vi­lágnak, amelynek képviselője nem tett V^VXVvXXXXXXXVV^NXX\XVVVVVXXXX>X1«^ÄV^^XVCl<^X>XXVvXV^^^XXXVVVX\^^^XVV^XVVSXXXV\XXXXVV^£ | Molnár bácsi pártmunkája j ff „A profitrátái már nem tudom megtanulni, elvtár- 'ff % sak. De ha fegyvert adtok a kezembe, azzal még elbá- ^ í nők. Legalább érzem, hogy szükség'van rám, én is tehe- í ff tek valamit...” | Régi ismerősöm, a veterán Molnár báósi válaszolt így, £ ff amikor politikai gazdaságtan tanfolyamra próbálták ági- /■ £ tálni. Voltak a tanfolyamon elegen, nem lehet azt mon- £ ff dani, hogy éppen az ötvenkilenc éves Molnár elvtárs f ^ hiányzott a létszámból. Pártmunkát akartak adni neki, mert egyre sürgette: ff f bízzák meg valamivel. Akármilyen kis feladattal, csak % ff hasznát vegyék. Faliújságcikket nem tud írni — gondol- f, ff ták —, agitátornak szófukar, propagandistának nem elég- f, 'f gé képzett, hát kitalálták, hogy tanuljon. Politikai gazda- ff ff ságtant. Ez lesz a pártmegbizatása. ; Csakhogy Molnár bácsi mást választott. Azt, amihez ff ff öreg, hűséges munkásszíve, esze vonzotta: a fegyvert. Ke- % ff ze, amely a ceruzát bizonytalanul fogja, az elsütőbillen- £ ff tyűn sosem remeg. Szeme a feliratos filmek olvasásához £ ff már gyenge, de célozni szemüveggel is lehet. Így válasz- £ £ tóttá magának a legszebb pártmunkát: a szocializmus f, f fegyveres védelmét. f f Munkásőr lett. Szakaszbeli bajtársai szerint fáradhatatlan és kitartó, ff ff A foglalkozásokról négy év alatt egyszer hiányzott — ff ff amikor az SZTK-beteglátogatót várta. A szíve — igaz — ff ff néha rendetlenkedik; de ha ilyenkor pihenésre ösztöké- ff ^ lik. két napig nem szól senkihez. Egyszer beletalált a céltáblán a tízes körbe, azóta ff ff versenyre hívja a fiatalokat. Nyugdíjából egyszerű, ol- ff ff cső íróasztalt vásárolt a kétszobás, öreg bútorokkal zsú- f ff folt kis lakásba, abban őrzi pisztolyát, meg a munkásőr ^ ff igazolványt. Amikor korára és egészségi állapotára való tekintet- ff ff tel fel akarták menteni a táborozással egybeköti nagy- ff ff gyakorlat alól, csaknem belebetegedett a bánatba. S mi- ff ff lyen boldog volt, amikor mégis elvitték! Hogy igyekezett, ff ff szorgoskodott! A szakasz első lett. Parancsban olvasták ff ff fel a dicséretet, néhányuk nevét külön is megemlítették, ff A nyugdíjasok klubjában, egy kisfröccs mellett azóta ff ff többször elmesélte: .......a második napon szakaszunk azt £ ff a feladatot kapta, hogy húsz kilométeres erőltetett me- í ff netben közelítse meg és foglalja el a kijelölt harcállás- | ff pontot... Az utolsó négy kilométeren egy bajtársam pus- f> ff kaját is én vittem. Kidőlt a koma. pedig négy évvel fiata- ff ff labb nálam ...” « Igen, Molnár bácsi hatvanhárom éves. De azt mond- ff ff ja: amíg érzi, hogy szükség van rá, sosem fog megöre- ff f, gedni... | l ny. é. ^X>XXXXXXXXXXVX>XXV>X>XVVXXXXVXV>NVvV<XXXVVXXVCvX>ÄXV^V^XXXXXXXXXX>X>XXXVvXXVSNVXV\NX

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents