Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-10 / 187. szám

19SÍ. AUGUSZTUS 10. CSÜTÖRTÖK ÄEC1E1 iHh-inn mm 3 Katonák, munkások, parasztok vidám találkozója a Pokol-szigeten Kettős életmentés a Dunán (Tudósítónktól) Szabados László, a ráckevei Már napok óta járta a ta­nács hamgoskocsája Vác kör­nyékét. Azt adta hírül, hogy vasárnap nagyszabású mun­kás—paraszt—katona-találko­zó lesz a váci Pokol-szigeten. Férfiak és nők, „civilek” és katonák fogtak össze, a helyi népfront-bizottság egésze ál- sorompóba, hogy előké­szítse az ünnepséget. S felvirradt a nagy nap. A B,imán két hatalmas komp ssillftotta át az Észak-Pest megyéből érkező mintegy nyolcvanezer főnyi közönsé­gét.. Érkeztek vendégek a szentendrei járásból is. Vagy félezer jármű parkolt az ün­nepség színhelyén. A rekkenő hőségben a vendégeket nem­csak a Duna hűs habjai, ha­nem a honvédség sátrai is ott Ady Endre Gimnázium most érettségizett tanulója, szom­baton délután Tökölön fürdő- zött, közel ahhoz a helyhez, ahol nemrég kotorták, mélyí­tették a Duna medrét. Épp a parton időzött, amikor sikol­tozásra lett figyelmes, s a kö­vetkező pillanatban a vízbe vetette magát és a hang irá­nyába úszott. Néhány erőtel­jes karcsapás után észrevette, hogy két kislány fuldoklik a Dunában. Erejét megfeszítve, hatalmas tempókkal érkezett hozzájuk, s amint elérte a fia­talabb, 14 éves leány, karját, kiúszott vele a partra. Ezután újra a vízbe vetette magát, hogy a másik, 16 éves leányt is kihúzza. Szinte az utolsó pillanatban érkezett oda, any- nyí ideje volt csak, hogy el­kapja az elmerülő leány ke­zét, s minden erejét össze­szedve a partra juttassa az ájult leányt. Közben a parton sokan ösz- szeverődtek, akik — miután látták, hogy a két Joszkin- testvér életben maradt — va­lóságos ünneplésben részesí­tették a kétszeres életmentő Szabados Lászlót. várták,' frissítőkkel, ízes ha­rapni valóval. Délelőtt tíz órakor felhar­sant a ikatonazene, s ‘megkez­dődött az ünnepség. Kiszel János városi tanácselnök meg­nyitó beszéde után, a 9729-es honvéd alakulat száz főnyi Barátkozás. Magyar és csehszlovák katonák barátkoznak a váci fiatalokkal a honvéd fúvósok játszotta szép dallamokat. .. Az , eseménydús munkás— paraszt—-katona-találkozó vé­get ért. (f. a.) Kosármáglya a budaörsi réten A tizenhat ütemű reggeli tornagyakorlat. Zeneszóra be­mutatta a 9729-es honvédalakulat Magasra csap a tábortűz lángja honvéd tánczenekar húzta. Kí­gyóit a tábortűz, s a friss esti fuvallat a Konstantin téri székesegyház tornyából mint­egy takaródéként messze vitte A tonnaszámra tengerbe hajított kávé jut az ember eszébe arról, ami nemrég, egyik júliusi napon 3udaörsön történt. Ám, amíg a kapitalis­ta gazdasági rendben a' profi­tot biztosító ár védelmében egészen természetes jelen­ség az értéket jelentő áru meg­semmisítése, ilyesmi koránt­sem természetes a mi gazda­sági rendszerünkben. Hiszen Budaörsön nem is az órvé- delem szempontjából raktak máglyát .száz meg száz min­denféle kosárból, vesszőből, fontbú. Ezt,, eáhisssúk. Ügy véljük azonban és Buda­örs lakossága, meg a községi tanács végrehajtó bizottsága is hasonlóképpen vélekedik, a szocialista gazdasági rendben bármi kis érték elpusztítása semmivel sem mentegethető, még azzal sem, amivel a Ko­sárfonó és Fonottáru Szövet­kezeti Vállalat magyarázza a történteket: selejtárut sem­misített meg a budaörsi réten. Csakhogy selejt és selejt kö­zött is van különbség. A vállalat budaörsi szép és tágas exportraktárából to­ronymagasan megpakolt te­herautón vitték ki a vizenyős talajú rétre a halálra ítélt árut. A réten máglyát rakta be­lőle és meggyűjtották. A tűz láttára sokan összese- reglettek, s mialatt a máglya egyik szélén már pattogott a sok égő kosár, a másik olda­lon egyesek kíváncsiságból kihúztak néhány darabot. Ahányat csak kézbe vettek, valamennyit rendeltetési cél­jára használhatónak talál­ták. Ripszky János, a Buda­örsi Községi Pártbizottság titkára, Mészáros Iván, a községi v. b. tagja, Groms- perger Sándor munkásőr és sokan mások ezt állítják. Ki- sebb-nagyobfo mértékben el- színtelenedett felületű volt valamennyi, exportcélra tény­leg nem feleltek meg ezek a kosarak, de azért a lángok martalékául mégsem kel­lett volna ociahajrtatni az összesen 78 ezer forint érté-, kű árut, ami export szem-- pontjából még ha selejtnek is‘ minősült, a hazai piacon oí- ■ esőbb áron nyilván gazdára talált volna, legfeljebb leér­tékelt áruként. Mindenki csak örülhet, ha a szövetkezeti vállalatnak olyan jó az anyagi helyzete, hogy egyetlen könnyed mozdulattal elégethet 78 ezer forintot, sőt, még arra is akad pénze, hogy a benzinköltséget sé kelljen sajnálnia az áruégetéshez, a máglyarakók munkabéréről nem is beszélve. Am, ha ezt a 78 ezer fo­rintot a vállalati könyve­lők le is írhatják egy toll­vonással az árukészletből, a népgazdaság mégiscsak kárt szenvedett. Egy fél év múlva különben megint- lesz selejtezés az ex­portraktárban, És a se lej tat ismét tűzhalálra készülnek ítélni. Mit is csinálhatnának egyebet? Nekünk nincs ten­gerünk ... • - Sz. E. A Pest megyei Hírlap és a honvágy — Mint gyári anyagbeszerző', be­jártam már egész Csehszlovákiát. Az egyik alkalommal Jabloneczban, az egyik német határ­menti városkában üldögéltem egy pá­don, nézelődtem. Idős bácsika tele­pedett mellém, új­ságot húzott ki a zsebéből, 's olvas­gatni kezdett. Szó­rakozott pillantá­som megakadt az is­mert fejlécen: „Pest megyei Hír­lap”. Egyszerre felélén­kültem. Egy magyar bácsi a cseh—né­met határon, aki Pest megyei Hírla­pot olvas!?... Sok magyar megfordul Csehszlovákiában, nindennapos a MA­IZ AUT-f elírás az Ikarus-buszon, az fBUSZ-táblu, az út­iakon a magyar szó. De Pest megyei Hír­lap? Nem láttam, amióta eljöttem Ve­resegyházról. Hogy szólítsam meg? Pusztán azért, mert magyar, ne­vetséges lenne, ezen az alapon utcahosz- szat megszólíthat­nám a járókelőket. Végül is a legegy­szerűbb fogással él­tem: tüzet kértem tőle magyarul (az öngyújtóm a zse­bemben szégyenke­zett). A bácsi azután me­sélni kezdte, hogy ő váci, de már egy ideje itt van Jablo­neczban a gyere­keknél. A napokban az újságárusnál fel­fedezett négy-öt Pest megyei Hírlapot, nyilván téves pos­tázás következmé­nyeként került ide, persze megvette mind.' Átnyújtotta, nézegessem én is. közben mesélt. Én azonban nem hal­lottam, mit mesél. Az újság betűi ősz. szefutottak a sze­meim előtt, s va­lami kimondhatat­lan édes fájdalom csavart a szívembe. A Dunát láttam és Budapestet, anyámat és a verest tavat, a vonatbeli utitársai- mat és húgaimat, rokonságomat. Ez hát az igazi hon­vágy! — S minek köszön­hetem ezt az édes­bús érzést? Egy pár lappéldánynak ott Jabloneczban, a cseh—német hatá­ron ... Fazekas Mátyás Megyénk intézményei: * Ifjú Technikusok Állomása Vác 1955-ben létesítettük a váci úttörőházat. A kezdet bizony nagyon nehéz volt. Romos, elhanyagolt épületből kellett megteremteni a váci úttörők mozgalmi központját. Hatal­mas feladat volt, de sikerült megbirkózni vele. Az évek folyamán azután mozgalmas élet alakult ki itt. A város úttörői öt szakkörben tevékenykedhetnek. Jelenleg is működik a fa- és fémtech­nikus-, a vízi, az ézermester- és a szakács szakkör. A fa. és fémtechnikus szakkörben mo­dern gépek állnak a pajtások rendelkezésére: korszerű, fű­részgép, fúrógép, és az esz­tergapadok, mind-mind az el­mélyült szakköri munkát, és ezen túlmenően a politechni­kai nevelést szolgálják. Az ország úttörőházait a váci út­törőház szakkörei látták el éveken keresztül famegmun­káló gépekkel, és ezzel nagy elismerést szereztek intézmé­nyüknek. Az ezermester-szak­kört kellően felszerelték sa­tukkal. fogókkal, kalapácsok­kal. és egyéb szükséges mun­kaeszközökkel. A szakkör ké­szítményei sikerrel szerepel­tek az úttörők idei jubileumi kiállításán is. Az úttörőház mellett műkö­dik a XIX. sz. Búvár Kund vi­zi úttörőcsapat. Ez a csapat a viziélet megteremtésében kez­deményező szerepet játszott az egész országban. 1956-ban indultak először a nagy vízi- túrára. a Sió-csatornán keresz­tül Zamárdiig eveztek, és a megyei tábor felavatásakor Kádár János elvtárs is elis­meréssel nyilatkozott kezde­ményezésükről. Az évek során sok szép eredménye született a csapat­nak. 1959-ben került sor a „nagy kör” végigevezésére. Ez vol). idáig a legnagyobb vál­lalkozásuk. A Búvár Kund csapat már országos hírre tett szert, gyakran írnak róluk a különböző lapok. A ház munkáját Sándor László igazgató irányítja az alapítás óta. Eredményesen szervezi a ház tévékenységét, melyhez nagy segítséget nyúj­tanak számára a váci üzemek mérnökei és a pedagógusok, akit a szakkörök vezetését vállalták. A gyermeke^ érdek­lődésére jellemző, hogy a szak­körökben és a vizicsapatban mintegy 400 pajtás dolgozik. A váci úttörők kellemes ott­honra találtak az úttörőház­ban. ahol tehetségüknek és érdeklődésüknek megfelelő munkát végezhetnek. Egyről — másról Hódi Katalin és Nagy Ilona úri pajtások részt vettek cso­portjukkal a csillebérci nagy­táborban rendezett országos kulturális bemutatón. Sze­replésük mellett a csillebérci rádió mimikáját is segítették,' mint a rádió, , munkatársai. ■HódiKatalin pajtás az iro­dalmi rovat vezetője volt, Nagy Ilona pedig a hírrovat­nál dolgozott. Rendszeresen segíti a csa­pat nyári munkáját Sóti Éva galgahévízi ifjúvezető pajtás, az aszódi gimnázium III. osz­tályos tanulója. Mint rajve- zetőhelyettes dolgozik a gal­gahévízi csapatnál. Érdekes rajfoglalkozásokat szervez, sok rajkirándulást vezet a környék ' mégis mérésére. Köles József, .» túrái 13251. sz. Móra Ferenc úttörőcsapat őrsvezetője a nyári szünidő­ben édesanyjával együtt a Galgamenti Termelőszövetke­zet kertészetében dolgozik. Eddig 45 napot dolgozott és 28 munkaegységet szerzett. TÁBORRÓL TÁBORRA A gyöntrőiek bükki táboráról A Bükk elbűvölő rengete-, gében, Közép-Garadna mel­lett, úttörők és kiszesek vi­dám dalától, csengő kacagá­sától hangos a Rókafarm dű­lő. A gyömrői fiatalok tábo­roznak itt, bizonyítva, hogy az összefogás nagyszerű ered­ményeket szül. Gyomron még az elmúlt nyáron elhatározták, hogy az ifjúsági szervezetek közös tá­bort építenek és felváltva tá­boroznak majd itt. Tavaly a Bakonyban vertek tábort, Vá- roslőd mellett, az idén pedig a Bükköt választották. A tá­bor költségeinek fedezésére közös alapot létesítettek és if­júsági sportnapot rendeztek A sátrakat nagyrészben az Út­törő Szövetkezettől kölcsönöz­ték. A táborban minden csa­pat önálló életet él, kirándu­lási tervezetet készít, társa­dalmi munkát végez és éli az úttörők szabad, vidám életét, így válik lehetővé, hogy eb­ből az egyetlen községből négy turnusban mintegy 300 fiatal — zömmel úttörő — táborozhat. A táborozás célja kettős: egyrészt jutalom az egész évben végzett munkáért, más­részt erőgyűjtés a következő év feladataihoz. Mikor e sorok megjelennek, éppen a gyömrői Zalka Máté KISZ-szervezet „lakik” a tá­borban, Reméljük, augusztus 21-ig, a táborbontás napjáig, még sok-sok felejthetetlen él­ménnyel gazdagodnak a .gyöm­rői pajtások és erről beszá­molnak megyénk többi út­törőjének is. Táborokról néhány szóban Parádfürdőn, festői környe­zetben verték fel sátraikat a nagykátai járás úttörőcsapatai. Három váltásban táboroznak itt, és a járás minden csapa­tából vannak itt pajtások a táborban, mintegy 300-an. E tábort úgy emlegetik, mint megyénk egyik legjobb tábo­rát Jól szervezték meg a tá­bor programját és jó kapcso­latot létesítettek a helyi út­törőcsapatokkal. A váci 19. sz. Búvár Kund úttörőcsapat leányraja Velen­cén táborozott, szintén sátor­táborban. Csillagtúra-szerűen bejárták a környéket, hogy megismerjék annak növényi és állatvilágát. Ugyancsak Velencén tábo­rozott a pátyi 2986. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat 22 paj­tása, Junek Károly pedagó­gus vezetésével. A pajtások szorgalmas munkával, nagy­szerűen kiépítették táborulcat, ötletes napipafancs-táblát ké­szítettek és mintaszerű volt a sátrak rendje. A tököli 3572 sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat és a 4365. sz. Kinizsi Pál úttörő- csapat Makádról közös tábor­ba indult az idén Balaton- világoson vertek sátra*: a két csapatból 62 pajtás tölt itt el két boldog hetet. Már áp­rilis óta készültek a táboro­zásra és ez meg is látszik a tá­bor nagyszerű programján S iófok. A somo­gyi part sekély ! vizét, bársonyos ho- \ mákját hárman ta- \ possuk: kedves ba- \ rátom, aki egy éve ; költözött Veresegy- ! házról Csehszlová- l kiába, egy városká- 'f ba a lengyel határ $ közelében, s otk az \ egyik autógyár J anyagbeszerzője lett, í fiatal orvosnő fele- { sége és én. i Harmadik napja $ vagyunk együtt. Ök f egymás közt csehül í beszélnek, mi a fia- í tálasszonnyal kerék- £ be törjük a néme- $ tét, a családom töb- $ hi tagjával élénk ^ jelbeszédet folytat- J nak. Most éppen Dé- % nes barátommal két- % ten társalgunk, per- % sze magyarul. A ^ nagy élmények ki- % cserélésén túl va- % gyünk már, az epi- % zódoknál tartunk. $ Dénes barátom f mesél éppen. csapata mutatta be zenére reggeli tomagyakorlatát a pá­lya zöld gyepén. Utána az or­szág legnevezetesebb sporto­lói, Kárpáti Rudolf, Gurics György, Zsibrita János, az országos ifjúsági vívóváloga- äf tett, majd honvéd motorosok ^ adtak ízelítőt tudásukból. Délutánra járt az idő, ami- ^ kor a részt vevő légvédelmi | tüzéralakulatok lövegeinek ^ össztüze remegtette meg a le- í- vegőt. Honvéd tüzéreink ke- J mény parancsszavakra, kato-1 nás mozdulatokkal, villám- '/f gyorsan foglalták el a tüzelő- ^ állást. Egymás után lendült a | tűzparancsot adó vörös zászló, ^ s mindannyiszor fület haso- ^ gató, csattanó dörrenés hang-1 zott, távoli morajként elhalva ^ a pilisi hegyek ölén ... , y A tüzérek munkáját nem- J csak a „civilek”, a strandolok nézték, hanem elismerő te­y kintettel, nagy figyelemmel J kísérték a pokol-szigeti ün- £ népségre megérkezett cseh- szlovák katonavendégek is. ^ Északi szomszédaink katona- % fiai később vígan, örömteli \ nevetéssel tapsoltak a váci és j a honvédségi müvészcsopor- \ tok pompás műsorának. Lassanként leszállt az este.; A szigeten vígan táncoló fia- J talok talpa alá húsz tagú í

Next

/
Thumbnails
Contents