Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-08 / 185. szám
HECVK0 ^Círlap 1961. AUGUSZTUS 8, KEDD Hruscsov elvtárs rádió- és televíziós beszéde (Folytatás az 1. oldalról) hogy a szovjet emberek ma élő nemzedéke már a kommunizmusban fog élni, örömet kelt és újabb erőt ad. Gazdasági, tudományos és kulturális eredményeink, következetes békepolitikánk mérhetetlenül megnövelték a szovjet állam nemzetközi tekintélyét, a világ eseményeinek alakulására gyakorolt hatását. A Szovjeunió népeinek sikerei és győzelmei annak eredményeképpen születtek meg, hogy a párt megvalósította Lenin bölcs útmutatásait. Az SZKP programtervezetéről Az új programtervezetet áthatja a kommunista alkotómunka, békeszeretet és internacionalizmus szelleme. Minden országban megtalálható barátaink, s a szocialista és a kapitalista országok testvéri marxista—leninista pártjai helyeslik ezt a tervezetet és hangsúlyozzák, hogy történelmi jelentősége van a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom szempontjából. Úgy ítélik meg a Szovjetunió Kommunista Pártja programját, hogy ez korunk kimagaslóan fontos dokumentuma, amely nagymértékben hozzájárul a marxista—leninista elmélet fejlesztéséhez. Aki biztosra veszi a társadalmi rendszerének gazdasági győzelmét — mutatott rá a továbbiakban N.Sz. Hruscsov —, az nem tartja szükségesnek, hogy fegyveres erővel erőszakolja rá a maga rendszerét más népekre. Mi ezért ezt mondjuk a kapitalista országok vezetőinek: tegyük meg döntőbíróknak a népeket, a történelmet, döntsék el ők, melyik rendszer életképesebb és haladóbb, a szocialista-e, vagy a kapitalista. A népek majd szabadon választanak, s az a rendszer győz, amelyik jobban kielégíti majd az emberek anyagi és szellemi szükségleteit. Éppen a kommunisták akarják kiküszöbölni az emberi társadalom életéből az államok közti háborút. Ez a szovjet általános és teljes leszerelési javaslatok értelme.. Ha sikerülne megegyeznünk a nyugati hatalmakkal a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel megvalósítandó általános és teljes leszerelésben, más kérdések is megoldódnának. Megvalósulna például a nukleáris fegyverek kipróbálásának és gyártásának betiltása, s a felhalmozott atom- és hidrogénfegyverkészletek teljes megsemmisítése. Ám telnek-múlnak az évek, mindenféle leszerelési bizottságok alakultak, de egy tapodtat sem jutottunk előre. A leszerelési szakértők beleragadtak a tárgyalásokba, mint legyek a mézbe. Mi az oka ennek? Miért ütköznek a Szovjetuniónak és más békeszerető országoknak a leszerelési megegyezés elérésére tett erőfeszítései a tőkés államok ellenállásának merev falába? Azért mert az imperialisták nem mondtak le arról a tervről, 'hogy fegyveres harchoz folyamodnak a szocializmussal és a békeszerető népekkel szemben. Egyes imperialista személyiségek a szocialista országokkal szemben érzett osztálygyűlölettől elvakítva; az antikommunizmust teszik külpolitikájuk alapjává. Régi nóta ez, amelyet már jól ismerünk az „antükomintern paktum, és a Berlin—Róma tengely idejéből. Vajon mi maradt ezekből? A tengely összetört és a történelem szemétdombjára kerültek az „antikomintern paktum’4 bősz megalkotói is! Az imperialisták hatalmas összegeket költenek fegyverkezésre Szemlátomást arról van szó, hogy a legagresszivebb imperialista körök szeretnék meghiúsítani a kommunista társadalom békés építésének terveit. A kapitalizmus fél a tála különböző társadalmi rendszerű országokkal való békés versenytől. Az Amerikai Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom háború céljából fokozza erejét. Ezek az őrs tagok óriási összegeket fordítanak fegyverkezésre. A legutóbb' tizenkét év alatt az Egyesült A’,amok közvetlen katonai kiadásai több mint háromszorosára növekedtek. Az rdén az Egyesült Államok 53 milliárd dollárt szándékozik költeni katonai célokra. Ezenkívül az Egyesült Államok elnöke nemrég újabb hírom és fél milliárd dollárt követelt hasonló célra. Nyu- gat-Nérretország a legutóbb' évtizedben hivatalos. nyilván szépített adatok szerint csaknem annyit költött ka- tonii célokra, mint Hitler 18?3-tól a második világháború kezdetéig. A Német Szövetségi Köztársaság költségvetésének katonai tételei i981-ben újabb 18 százalékkal növekedtek. Óriási összegeket költ fegyverkezésre a többi imperialista hatalom is. Ez azt mutatja, hogv az imperialisták újból magukévá próbálják tenni a szo- ciuista országok „elret'enté- - enek” már Dulles által hirdetett politikáiét. Ámde e politika hódolói gondoljanak a világban je- ’enleg kialakult tényleges erőviszonyokra. Kennedy amerikai elnök bécsi beszélgetéseinek során azt mondta, hogy a világ két tábora között erő- egyensúly jött létre és meg kell akadályozni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közvetlen összetűzését, mert ez a lesvegzetesebb következményekkel járna. Kennedy ebben az esetben megmutatta. hogv józanul szemléli a dolgokat és bizonyos realizmusról tett tanúságot. Ezt el kell ismerni. Az élet azonban azt követeli, hogy az államférfiak ne csak mondjanak egészséges dolgokat, hanem politikájukban is lépjék át azt a határi, amelyen innen elhallgatják a józan ész érveit és elvakult, veszélyes játékot űznek a népek és az államok sorsával. Nem nézhetjük közömbösen, hogy a nyugati hatalmak agresszív körei Adenauer kancellár segítségével Nyuigat-Németország összes anyagi és szellemi erőit felsorakoztatják a harmadik világháború előkészítésére. A Német Szövetségi Köztársaság már nem az, ami tizenhat éve volt, amikor fejet hajtva a győztesek előtt, kötelezte magát, hogy békés és demokratikus úton fog haladni. A nyugatnémet re- vansisták ma gőgösek, nagy hadseregük van, amelyet támadó hadműveletekre képeznek ki és szerelnek fel. A Német Szövetségi Köztársaság tagja lett az észak-atlanti katonai tömbnek, amely szemben áll a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A nyugatnémet állam arculatát ma a militari- zálás, a revansista szenvedélyek tobzódása, a kommunizmussal és minden újjal és haladóval szemben táplált ellenséges érzület, gyűlölet kultusza, a pán germán hagyományok és beállítottság feléledése határozza meg. A nyugati hatalmak akaratából több gyúlékony anyag halmozódott fel Európa szívében, mint bárhol másutt a világon. Miután a nyugati hatalmak lábbal tiporták a Németország demilitarizálásáról és demokratizálásáról a szövetségesek által aláírt egyezményeket, csak a békeszerződés akadályozhatja meg a német militarizmus és revans’zmus veszélyes fejlődését. Ezért javasoljuk, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia s mindazok az országok, amelyek háborút viseltek a hitlerista Németország ellen, kössenek olyan békeszerződést az NDK-val és az NSZK-val, a volt német birodalom jogutódaival, amely kielégíti mindegyik fél jogos érdekeit. Ez lehetővé tenné, hogy a jogot és a nemzetközi szokásokat tiszteletben tartva, végérvényesen megszüntessük a hadiállapotot, s Európában megtisztítsuk az utat a béke és a békés együttélés előtt. — Ne teremtsünk háborús pszichózist. Tisztítsuk meg a légkört — hangsúlyozta a szovjet miniszterelnök. — Támaszkodjunk értelmünkre, ne pedig a termonukleáris fegyverekre. Hruscsov ezután felhívta a semleges országok népeit és kormányait; — önök sem lehetnek közömbösek, csak minden nép együttes erőfeszítésével érhetjük el, hogy az agresszorra kényszerzubbonyt húzzunk és az emberiséget megszabadítsuk a harmadik világháború veszedelmétől. Csak minden nép és kormány erőfeszítéseivel érhetjük el, hogy teljes mértékben diadalmaskodjanak a békés együttélés magasztos elvei, csak így lehet elérni a szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelést. A Szovjetunió nem v«r ölbelett kezekkel használja ezt a jelszót: a_ Német Demokratikus Köztársaság bekebelezését kívánja. Hruscsov hangoztatta, hogy Németország nemzeti egysége a németek ügye. Ezt maguknak a németeknek kell megoldaniuk. Kennedy amerikai köztársasági elnök legutóbbi beszédére utalva Hruscsov kijelentette, hogy az elnök ismét a fenyegetésekhez folyamodott. .Win lehet tovább halasztani a békeszerződés megkötését Az elnök még attól sem riadt vissza, hogy a Szovjetuniónak valami ultimátumfé- lét nyújtson be, válaszul a német békeszerződés megkötésére vonatkozó szovjet javaslatra. „Világos, hogy a harmadik világháború, ha megkezdődnék, nem korlátozódnék kizárólag a két nagyhatalom — a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok párviadalára. Hiszen az amerikaiak által létesített katonai szövetségek hálójába került több tucat állam, amely természetesen szintén a háború örvényébe sodródnák. Mi mindezt tekintetbe vesszük és rendelkezünk azokkal a szükséges katonai eszközökkel, amelyek elegendők ahhoz, hogy az imperialista háború kirobbantása esetén ne csak az Egyesült Államok területére mérjünk megsemmisítő csapást, hanem az agresszor szövetségeseit is ártalmatlanná tegyük és megsemmisítsük a világon mindenfelé szétszórt amerikai katonai támaszpontokat. Bármely állam, amelyet a szocialista tábor elleni támadáshoz ugródeszkául használnak fel, magán fogja érezni csapásunk teljes megsemmisítő erejét’* mondotta Hruscsov. Ezután újból leszögezte, hogy most már lehetetlen tovább halasztani a német békeszerződés megkötését. Ha még néhány évvel elhalaszta- nánk a békeszerződést, ez azt jelentené, hogy behódolnánk az agresszív erők előtt és visszakoznánk nyomásuk előtt. Ez a helyzet csak tovább serkentené a NATO-t s a bonni kormányt, csak bátorítaná őket abban, hogy Nyu- gaí-Németország területén egyre újabb és újabb atom- és nukleáris fegyverrel ellátott hadosztályokat szervezzenek, hogy Nyugat-Német.- országot az új világháború kirobbantásában a legfőbb erővé változtassák. A szovjet miniszterelnök megállapította, hogy a Szovjetunió semmiféle különleges haszonra vagy nyereségre nem törekszik akkor, amikor a német békeszerződés azonnali megkötéséhez ragaszkodik. Ha a nyugati hatalmak felülvizsgálják álláspontjukat, a józan ész szavára hallgatnak és kifejezik azt a készségüket, hogy velük együtt kössék meg a német béke- szerződést, mi ennek csak örülni fogunk — folytatta. — — Ha a nyugati hatalmak továbbra is makacs- kodni fognak és megtagadják a német békeszerződés aláírását. akkor kénytelenek leszünk ezt a problémát nélkülük megoldani. Ebben az esetben a Német Demokratikus Köztársaság megkapja teljes szuverenitását, következésképpen a Nyu- gat-Berlinhez vezető útvonalak használatának kérdéseit csak a Német Demokratikus Köztársaság kormányával egyetértésben lehet majd megoldani. Hruscsov ismét hangoztatta, hogy a szocialista országok, amikor békeszerződést kötnek az NDK-val, nem kívánják megsérteni a nyugati hatalmak törvényes érdekeit. Szó sem lehet arról, hogy bárkinek is megtiltanák Nyugat- Berlin megközelítését, szó sem lehet arról, hogy blokád alá vennék a szocialista államok Nyugat-Berlint. Hruscsov beszéde végén ismét visszatért az SZKP kongresszusán megvitatandó programra, amely a szovjet emberek előtt a kommunizmus nagyszerű távlatait nyitja meg. E program megvalósításához békére van szükség, ezért a Szovjetunió a béke híve. A nyugati hatalmakhoz fordulva újból javasolta a német békeszerződés megkötésének megtárgyalását. (MTI) Magyar tudósok nyilatkozatai a szovjet tudomány nagy sikeréről, a Vositok-2. útjáról A szovjet miniszterelnök ezzel összefüggésben kijelentette: a nyugati hatalmak most veszélyes mezsgyére taszítják a világot. Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy az imperialisták katonai támadást intéznek a szocialista államok ellen. Figyelemmel fogjuk kísérni az események további fejlődését, és a helyzet alakulásától függően fogunk eljárni — mondotta, majd hozzáfűzte: — lehetséges, hegy a közeljövőben meg kell növelnünk a nyugati határ mentén állomásozó hadseregünk létszámát és a Szovjetunió más vidékéről kell hadosztályokat áthelyeznünk a nyugati határhoz. Ezzel kapcsolatban esetleg be kell hívnunk a tartalékosok egy részét, hogy hadosztályaink létszáma teljes legyen, s hogy felkészüljünk mindenféle meglepetésre. Hruscsov hangoztatta, hogy ezek válaszintézkedések. Az Egyesült Államok ugyanis mozgósítás jellegű intézkedéseket foganatosít és a háború kirobbantásával fenyegetőzik. Az Egyesült Államok agresszív tömbök-beli szövetségesei támogatják ezt a veszedelmes politikát. „Amikor ilyen helyzet alakul ki, megengedhetetlen volna. hogy ölbe tett kézzel üljünk. A történelem tapasztalata arra tanít; tia az agresz- szor látja, hogy nem részesül visszautasításban, elszemtele- nedik. Ha viszont visszautasításban részesül, csendben marad” — mondotta Hruscsov. Amikor honvédelmi intézkedéseinkhez hozzáfogunk és erősítjük szocialista hazánk potenciálját — folytatta —, változatos rakétatechnikát hozunk létre: ballisztikus, interkontinentális. rakétákat, különféle hatósugarú rakétákat, stratégiai és taktikai rendeltetésű rakétákat, atom- és hidrcigénbomba töltetű rakétákat. De a többi fegyverfajtára is a szükséges gondot fordítjuk. Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságában és kormányában olyan előzetes vélemény alakult ki, hogy nincs szükség a szovjet fegyveres erők megerősítése végett még több költségelőirányzatra. Elegendő az az összeg is, amelyet máris előirányoztunk honvédelmünk megerősítésére, elegendő az a fegyverzet is, amelyet az ipar már most megteremtett, vagy most készít. Hruscsov emlékeztetett arra a válaszra, amelyet az Egyesült Államok Anglia és Franciaország kormánya küldött a Szovjetuniónak a német kérdésben hozzájuk intézett emlékiratára. Ismételten hangsúlyozta — a nyugati hatalmak újból ki akarnak térni a békeszerződés megkötése elől. A békeszerződéssel a németek önrendelkezésének. Németország újraegyesítésének eszméjét szegezik szembe. Az önrendelkezés jelszavával azok spekulálnak, akik a német nép nemzeti érdekeinek megrögzött ellenségei. M3 ezt a jelszót állandóan hangoztatja Adenauer kancellár. Adenauer teljesen egyértelmű tendenciával Nagy Ernő gépészmérnök, a MTESZ központi asztronautikai osztályának titkára a következőket mondotta el az ! első, több mint egynapos űrrepülésről a Magyar Távirati t Iroda munkatársának: ! — Tyitov őrnagy visszatéj rése valóban a Föld 14. és 18. j megkerülése között volt várható, ha nagyjából egynapos repülésre bocsátották fel. A Föld ugyanis repülés közben a szputnyik űrhajó alatt elfordult és éppen a 14—18. körökben volt meg a lehetőség arra, hogy valóban a Szovjetunió területén érjen Földet, ott, ahol az egész földi mentőszervezet várta. — El lehetett volna ugyan képzelni azt is, hogy a pálya másik ágán, az Északi-sark felől jövet száll le a Szovjetunió területén, ebben az esetben azonban lényegesen rövi- debb távolság állt volna rendelkezésére a mérések és a tényleges leszállás lebonyolításához. — Tyitov őrnagy 25 óránál hosszabb időt töltött a világűrben. Eddig ez a legnagyobb időtartam, amit az ember létfeltételeit biztosító berendezések, tehát a levegőkondicionáló, hőmérsékletszabályozó és különféle élettani berendezések a világűrben üzem közben eltöltöttek. Az a tény, hogy mindezek kifogástalanul működtek, a hosz- szú úton, bizonyítéka annak, hogy a szovjet mérnökök és orvosok együttműködése megteremtette a jövő űrhajózásához szükséges nagy megbízhatóságú és hosszú élettartamú űrélettani készülékeket és az ellenőrzésükre alkalmas műszereket. Dr. Kulin György csillagász, az Uránia bemutató csillagvizsgáló igazgatója a következőképpen értékeli a Vosztok— 2 sikeres útját: — Számos nyilatkozat hangzott már el a szovjet űrkísérletek logikájáról, Erre hivatkozva jósolták egyre többen, hogy előre várható a Vosztok—2 felbocsátása. Az igaz, hogy a logikai sorrend köny- nyen megállapítható az eddigiek alapján, csak egy körülmény az, amit soha, senki sem jósolhatott meg: a következő lépés időpontja. Ez az, amely minden újabb szovjet kísérletet meglepetéssé avat. — Az eddigi kísérletek logikája világosan kirajzolódik például a rakéták súlyának fejlődéséből. De — kirajzolódik a logika az egymás után fellőtt szput- nyikok pályaadatainak alakulásából is. Az első feladat a Föld megkerülése volt néhány száz kilométer magasságban. A szputnyik 3. földtávolsága már megközelítette a 2000 kilométert. Utána következtek a Lunyikok, amelyek messze, a Holdon túli térségekig elhatoltak, és elindultak a mesterséges bolygók. — Ezek után indult el ez év áprilisában Gagarin, akinek még csak kevés aktív feladata volt. Az ő áttörésének gyümölcse érett most meg Tyitov őrnagy utazásában. INeki már hosszabb ideig tartó repülés jutott osztályrészül, feladatok végrehajtásával és egyúttal bebizonyítva azt, hogy megvalósítható lesz a következő lépés is, a mintegy tíz napig tartó űrutazás. — Minden eddigi kísérlet olyan láncszemnek tekinthető tehát, amely nélkül a mostani feladat nem valósulhatott volna meg. Ez a logikája a szovjet kísérletsorozatnak. — A Vosztok—2 útja — folytatta dr. Kulin György — számos tudományterület ismereteit gazdagítja igen jelentős mértékben. Így a csillagászok is sok új adatot remélnek a második űrrepülés eredményeképpen. Bizonyára sok adalékot szolgáltat majd például a kozmikus sugárzás mértékéről, valamint a Nap ultraibolya és röntgensugarainak erejéről. Hiszen az ultraibolyasugárzásnak ott, ahol a légtömegek még nem nyelnek el belőle semmit, olyan erősnek kell lennie, hogy 'ha nem védte volna Tyitov őrnagy testét a kabin fala, percek alatt a halálos dózist kellett volna elszenvednie. — Tyitov őrnagy első jutalma bátor vállalkozásáért az, hogy olyan élmények részese lehetett ezekben az órákban, amilyenek az embernek a Földön soha nem jutnak ki. — Alatta volt légkörünk tömegének több mint 99 százaléka és hozzá még tisztán, szóródás nélkül érkeztek el a fénysugarak a világmindenségből. így a nappali égbolton is — amely ott bársonyos kékes-feketének tűnik — az űrutas szeme előtt ragyog á Mercur, a Venus, a Jupiter, a Saturnus, a Mars, a Göncöl- szekér csillagai és általában egész sor első- és másodrendű csillag. Az éjszakai égbolton pedig a csillogó égitesteknek olyan panorámája tárul fel. amilyent a Földről soha sem láthatunk. A Vosztok—2 pályájának magasságában a csillagok éles gyémántszerű, ragyogóan tiszta fénypontok. Ott nem látni vibrálásukat: mozdulatlan. egyenletes fénnyel ragyognak. — A Föld felé tekintve pedig az űrhajó utasa úgy látja maga alatt a levegő kékes tengerét, mint mi fejünk felett az égboltot. S ebben a kék levegőóceánban tisztán kirajzolódtak Tyitov őrnagy előtt a tengerek, a folyók, a bevetett területek és az erdők határai, s ahol színben erősen elütnek környezetüktől, az utak is. Általában földközelből mindent megkülönböztethetett, ami legalább 70—75 méteres méretű.
