Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-08 / 185. szám

HECVK0 ^Círlap 1961. AUGUSZTUS 8, KEDD Hruscsov elvtárs rádió- és televíziós beszéde (Folytatás az 1. oldalról) hogy a szovjet emberek ma élő nemzedéke már a kom­munizmusban fog élni, örö­met kelt és újabb erőt ad. Gazdasági, tudományos és kulturális eredményeink, kö­vetkezetes békepolitikánk mérhetetlenül megnövelték a szovjet állam nemzetközi tekintélyét, a világ esemé­nyeinek alakulására gyako­rolt hatását. A Szovjeunió népeinek si­kerei és győzelmei annak eredményeképpen születtek meg, hogy a párt megvaló­sította Lenin bölcs útmuta­tásait. Az SZKP programtervezetéről Az új programtervezetet át­hatja a kommunista alkotó­munka, békeszeretet és inter­nacionalizmus szelleme. Min­den országban megtalálható barátaink, s a szocialista és a kapitalista országok testvéri marxista—leninista pártjai helyeslik ezt a tervezetet és hangsúlyozzák, hogy történel­mi jelentősége van a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom szempontjából. Úgy ítélik meg a Szovjet­unió Kommunista Pártja programját, hogy ez ko­runk kimagaslóan fontos dokumentuma, amely nagymértékben hozzájárul a marxista—leninista el­mélet fejlesztéséhez. Aki biztosra veszi a társa­dalmi rendszerének gazdasá­gi győzelmét — mutatott rá a továbbiakban N.Sz. Hrus­csov —, az nem tartja szük­ségesnek, hogy fegyveres erővel erőszakolja rá a ma­ga rendszerét más népekre. Mi ezért ezt mondjuk a ka­pitalista országok vezetőinek: tegyük meg döntőbíróknak a népeket, a történelmet, dönt­sék el ők, melyik rendszer életképesebb és haladóbb, a szocialista-e, vagy a kapitalis­ta. A népek majd szabadon választanak, s az a rendszer győz, amelyik jobban kielégíti majd az emberek anyagi és szellemi szükségleteit. Éppen a kommunisták akar­ják kiküszöbölni az emberi társadalom életéből az államok közti háborút. Ez a szovjet ál­talános és teljes leszerelési javaslatok értelme.. Ha sike­rülne megegyeznünk a nyu­gati hatalmakkal a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel meg­valósítandó általános és teljes leszerelésben, más kérdések is megoldódnának. Megvalósulna például a nukleáris fegyverek kipró­bálásának és gyártásának betiltása, s a felhalmozott atom- és hidrogénfegyver­készletek teljes megsem­misítése. Ám telnek-múlnak az évek, mindenféle leszerelési bizott­ságok alakultak, de egy tapod­tat sem jutottunk előre. A le­szerelési szakértők beleragad­tak a tárgyalásokba, mint le­gyek a mézbe. Mi az oka en­nek? Miért ütköznek a Szov­jetuniónak és más békeszerető országoknak a leszerelési meg­egyezés elérésére tett erőfe­szítései a tőkés államok ellen­állásának merev falába? Azért mert az imperialisták nem mondtak le arról a tervről, 'hogy fegyveres harchoz folya­modnak a szocializmussal és a békeszerető népekkel szem­ben. Egyes imperialista szemé­lyiségek a szocialista orszá­gokkal szemben érzett osz­tálygyűlölettől elvakítva; az antikommunizmust teszik kül­politikájuk alapjává. Régi nóta ez, amelyet már jól is­merünk az „antükomintern paktum, és a Berlin—Róma tengely idejéből. Vajon mi maradt ezekből? A tengely összetört és a történelem sze­métdombjára kerültek az „antikomintern paktum’4 bősz megalkotói is! Az imperialisták hatalmas összegeket költenek fegyverkezésre Szemlátomást arról van szó, hogy a legagresszivebb imperialista körök szeretnék meghiúsítani a kommunista társadalom békés építésének terveit. A kapitalizmus fél a tála különböző társadalmi rendszerű országokkal va­ló békés versenytől. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok és a többi nyugati ha­talom háború céljából fokoz­za erejét. Ezek az őrs tagok óriási összegeket fordítanak fegyverkezésre. A legutóbb' tizenkét év alatt az Egyesült A’,amok közvetlen katonai kiadásai több mint háromszo­rosára növekedtek. Az rdén az Egyesült Államok 53 mil­liárd dollárt szándékozik költeni katonai célokra. Ezenkívül az Egyesült Ál­lamok elnöke nemrég újabb hírom és fél milliárd dollárt követelt hasonló célra. Nyu- gat-Nérretország a legutóbb' évtizedben hivatalos. nyil­ván szépített adatok szerint csaknem annyit költött ka- tonii célokra, mint Hitler 18?3-tól a második világhá­ború kezdetéig. A Német Szövetségi Köztársaság költ­ségvetésének katonai téte­lei i981-ben újabb 18 száza­lékkal növekedtek. Óriási összegeket költ fegyverkezésre a többi imperialista hatalom is. Ez azt mutatja, hogv az imperialisták újból magu­kévá próbálják tenni a szo- ciuista országok „elret'enté- - enek” már Dulles által hir­detett politikáiét. Ámde e politika hódolói gondoljanak a világban je- ’enleg kialakult tényleges erőviszonyokra. Kennedy amerikai elnök bécsi beszélgetéseinek so­rán azt mondta, hogy a vi­lág két tábora között erő- egyensúly jött létre és meg kell akadályozni a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok közvetlen összetűzését, mert ez a lesvegzetesebb kö­vetkezményekkel járna. Ken­nedy ebben az esetben meg­mutatta. hogv józanul szem­léli a dolgokat és bizonyos realizmusról tett tanúságot. Ezt el kell ismerni. Az élet azonban azt követeli, hogy az állam­férfiak ne csak mond­janak egészséges dolgo­kat, hanem politikájuk­ban is lépjék át azt a határi, amelyen innen elhallgatják a józan ész érveit és elvakult, ve­szélyes játékot űznek a népek és az államok sorsával. Nem nézhetjük közömbö­sen, hogy a nyugati hatal­mak agresszív körei Adena­uer kancellár segítségével Nyuigat-Németország összes anyagi és szellemi erőit fel­sorakoztatják a harmadik vi­lágháború előkészítésére. A Német Szövetségi Köztársa­ság már nem az, ami tizen­hat éve volt, amikor fejet hajtva a győztesek előtt, kö­telezte magát, hogy békés és demokratikus úton fog ha­ladni. A nyugatnémet re- vansisták ma gőgösek, nagy hadseregük van, amelyet tá­madó hadműveletekre ké­peznek ki és szerelnek fel. A Német Szövetségi Köztár­saság tagja lett az észak-at­lanti katonai tömbnek, amely szemben áll a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal. A nyugatnémet ál­lam arculatát ma a militari- zálás, a revansista szenvedé­lyek tobzódása, a kommuniz­mussal és minden újjal és haladóval szemben táplált el­lenséges érzület, gyűlölet kul­tusza, a pán germán hagyo­mányok és beállítottság fel­éledése határozza meg. A nyugati hatalmak akara­tából több gyúlékony anyag halmozódott fel Európa szí­vében, mint bárhol másutt a világon. Miután a nyugati hatalmak lábbal tiporták a Németor­szág demilitarizálásáról és de­mokratizálásáról a szövetsé­gesek által aláírt egyezmé­nyeket, csak a békeszerződés akadályozhatja meg a német militarizmus és revans’zmus veszélyes fejlődését. Ezért javasoljuk, hogy a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Len­gyelország, Csehszlovákia, Ju­goszlávia s mindazok az or­szágok, amelyek háborút vi­seltek a hitlerista Németor­szág ellen, kössenek olyan békeszerződést az NDK-val és az NSZK-val, a volt né­met birodalom jogutódaival, amely kielégíti mindegyik fél jogos érdekeit. Ez lehető­vé tenné, hogy a jogot és a nemzetközi szokásokat tiszte­letben tartva, végérvényesen megszüntessük a hadiállapo­tot, s Európában megtisztít­suk az utat a béke és a békés együttélés előtt. — Ne teremtsünk háborús pszichózist. Tisztítsuk meg a légkört — hangsúlyozta a szovjet miniszterelnök. — Tá­maszkodjunk értelmünkre, ne pedig a termonukleáris fegy­verekre. Hruscsov ezután fel­hívta a semleges országok né­peit és kormányait; — önök sem lehetnek közömbösek, csak minden nép együttes erő­feszítésével érhetjük el, hogy az agresszorra kényszerzub­bonyt húzzunk és az emberi­séget megszabadítsuk a har­madik világháború veszedel­métől. Csak minden nép és kor­mány erőfeszítéseivel ér­hetjük el, hogy teljes mér­tékben diadalmaskodjanak a békés együttélés ma­gasztos elvei, csak így le­het elérni a szigorúan el­lenőrzött általános és tel­jes leszerelést. A Szovjetunió nem v«r ölbelett kezekkel használja ezt a jelszót: a_ Né­met Demokratikus Köztársa­ság bekebelezését kívánja. Hruscsov hangoztatta, hogy Németország nemzeti egysé­ge a németek ügye. Ezt ma­guknak a németeknek kell megoldaniuk. Kennedy amerikai köztár­sasági elnök legutóbbi beszé­dére utalva Hruscsov kijelen­tette, hogy az elnök ismét a fenyege­tésekhez folyamodott. .Win lehet tovább halasztani a békeszerződés megkötését Az elnök még attól sem riadt vissza, hogy a Szovjet­uniónak valami ultimátumfé- lét nyújtson be, válaszul a német békeszerződés megkö­tésére vonatkozó szovjet ja­vaslatra. „Világos, hogy a harmadik világháború, ha megkezdőd­nék, nem korlátozódnék kizá­rólag a két nagyhatalom — a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok párviadalá­ra. Hiszen az amerikaiak ál­tal létesített katonai szövet­ségek hálójába került több tucat állam, amely természe­tesen szintén a háború örvé­nyébe sodródnák. Mi mind­ezt tekintetbe vesszük és rendelkezünk azokkal a szük­séges katonai eszközökkel, amelyek elegendők ahhoz, hogy az imperialista háború kirobbantása esetén ne csak az Egyesült Államok terü­letére mérjünk megsemmisítő csapást, hanem az agresszor szövetségeseit is ártalmatlan­ná tegyük és megsemmisítsük a világon mindenfelé szét­szórt amerikai katonai tá­maszpontokat. Bármely állam, amelyet a szocialista tábor elleni tá­madáshoz ugródeszkául használnak fel, magán fogja érezni csapásunk tel­jes megsemmisítő erejét’* mondotta Hruscsov. Ezután újból leszögezte, hogy most már lehetetlen to­vább halasztani a német bé­keszerződés megkötését. Ha még néhány évvel elhalaszta- nánk a békeszerződést, ez azt jelentené, hogy behódolnánk az agresszív erők előtt és visszakoznánk nyomásuk előtt. Ez a helyzet csak tovább serkentené a NATO-t s a bonni kormányt, csak bátorí­taná őket abban, hogy Nyu- gaí-Németország területén egyre újabb és újabb atom- és nukleáris fegyverrel ellá­tott hadosztályokat szervez­zenek, hogy Nyugat-Német.- országot az új világháború kirobbantásában a legfőbb erővé változtassák. A szovjet miniszterelnök megállapította, hogy a Szov­jetunió semmiféle különleges haszonra vagy nyereségre nem törekszik akkor, amikor a német békeszerződés azon­nali megkötéséhez ragaszko­dik. Ha a nyugati hatalmak felülvizsgálják álláspontjukat, a józan ész szavára hallgat­nak és kifejezik azt a kész­ségüket, hogy velük együtt kössék meg a német béke- szerződést, mi ennek csak örülni fogunk — folytatta. — — Ha a nyugati hatal­mak továbbra is makacs- kodni fognak és megta­gadják a német békeszer­ződés aláírását. akkor kénytelenek leszünk ezt a problémát nélkülük meg­oldani. Ebben az esetben a Német Demokratikus Köztársaság megkapja teljes szuverenitá­sát, következésképpen a Nyu- gat-Berlinhez vezető útvona­lak használatának kérdéseit csak a Német Demokratikus Köztársaság kormányával egyetértésben lehet majd megoldani. Hruscsov ismét hangoztat­ta, hogy a szocialista országok, amikor békeszerződést kötnek az NDK-val, nem kívánják megsérteni a nyugati hatal­mak törvényes érdekeit. Szó sem lehet arról, hogy bárki­nek is megtiltanák Nyugat- Berlin megközelítését, szó sem lehet arról, hogy blokád alá vennék a szocialista államok Nyugat-Berlint. Hruscsov beszéde végén is­mét visszatért az SZKP kong­resszusán megvitatandó prog­ramra, amely a szovjet embe­rek előtt a kommunizmus nagyszerű távlatait nyitja meg. E program megvalósítá­sához békére van szükség, ezért a Szovjetunió a béke hí­ve. A nyugati hatalmakhoz fordulva újból javasolta a né­met békeszerződés megkötésé­nek megtárgyalását. (MTI) Magyar tudósok nyilatkozatai a szovjet tudomány nagy sikeréről, a Vositok-2. útjáról A szovjet miniszterelnök ez­zel összefüggésben kijelentette: a nyugati hatalmak most ve­szélyes mezsgyére taszítják a világot. Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy az im­perialisták katonai táma­dást intéznek a szocialis­ta államok ellen. Figyelemmel fogjuk kísérni az események további fejlődését, és a helyzet alakulásától füg­gően fogunk eljárni — mon­dotta, majd hozzáfűzte: — le­hetséges, hegy a közeljövőben meg kell növelnünk a nyugati határ mentén állomásozó had­seregünk létszámát és a Szov­jetunió más vidékéről kell hadosztályokat áthelyeznünk a nyugati határhoz. Ezzel kap­csolatban esetleg be kell hív­nunk a tartalékosok egy ré­szét, hogy hadosztályaink létszáma teljes legyen, s hogy felkészüljünk mindenféle meglepetésre. Hruscsov hangoztatta, hogy ezek válaszintézkedések. Az Egyesült Államok ugyanis mozgósítás jellegű intézkedé­seket foganatosít és a hábo­rú kirobbantásával fenyegető­zik. Az Egyesült Államok agresszív tömbök-beli szövet­ségesei támogatják ezt a ve­szedelmes politikát. „Amikor ilyen helyzet ala­kul ki, megengedhetetlen vol­na. hogy ölbe tett kézzel ül­jünk. A történelem tapaszta­lata arra tanít; tia az agresz- szor látja, hogy nem részesül visszautasításban, elszemtele- nedik. Ha viszont visszautasí­tásban részesül, csendben ma­rad” — mondotta Hruscsov. Amikor honvédelmi intéz­kedéseinkhez hozzáfogunk és erősítjük szocialista hazánk potenciálját — folytatta —, változatos rakétatechnikát hozunk létre: ballisztikus, in­terkontinentális. rakétákat, különféle hatósugarú raké­tákat, stratégiai és taktikai rendeltetésű rakétákat, atom- és hidrcigénbomba töltetű rakétákat. De a többi fegy­verfajtára is a szükséges gondot fordítjuk. Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­ságában és kormányában olyan előzetes vélemény ala­kult ki, hogy nincs szükség a szovjet fegyveres erők megerő­sítése végett még több költségelőirányzatra. Elegendő az az összeg is, ame­lyet máris előirányoztunk honvédelmünk megerősíté­sére, elegendő az a fegyver­zet is, amelyet az ipar már most megteremtett, vagy most készít. Hruscsov emlékeztetett arra a válaszra, amelyet az Egye­sült Államok Anglia és Fran­ciaország kormánya küldött a Szovjetuniónak a német kér­désben hozzájuk intézett em­lékiratára. Ismételten hang­súlyozta — a nyugati hatal­mak újból ki akarnak térni a békeszerződés megkötése elől. A békeszerződéssel a néme­tek önrendelkezésének. Né­metország újraegyesítésének eszméjét szegezik szembe. Az önrendelkezés jelsza­vával azok spekulálnak, akik a német nép nemze­ti érdekeinek megrögzött ellenségei. M3 ezt a jelszót állandóan hangoztatja Adenauer kan­cellár. Adenauer teljesen egyértelmű tendenciával Nagy Ernő gépészmérnök, a MTESZ központi asztronauti­kai osztályának titkára a kö­vetkezőket mondotta el az ! első, több mint egynapos űr­repülésről a Magyar Távirati t Iroda munkatársának: ! — Tyitov őrnagy visszaté­j rése valóban a Föld 14. és 18. j megkerülése között volt vár­ható, ha nagyjából egynapos repülésre bocsátották fel. A Föld ugyanis repülés közben a szputnyik űr­hajó alatt elfordult és éppen a 14—18. körök­ben volt meg a lehető­ség arra, hogy valóban a Szovjetunió területén ér­jen Földet, ott, ahol az egész földi men­tőszervezet várta. — El lehetett volna ugyan képzelni azt is, hogy a pálya másik ágán, az Északi-sark felől jövet száll le a Szovjet­unió területén, ebben az eset­ben azonban lényegesen rövi- debb távolság állt volna ren­delkezésére a mérések és a tényleges leszállás lebonyolí­tásához. — Tyitov őrnagy 25 órá­nál hosszabb időt töltött a vi­lágűrben. Eddig ez a legna­gyobb időtartam, amit az ember létfeltételeit biztosító berendezések, tehát a leve­gőkondicionáló, hőmérséklet­szabályozó és különféle élet­tani berendezések a világűr­ben üzem közben eltöltöttek. Az a tény, hogy mindezek ki­fogástalanul működtek, a hosz- szú úton, bizonyítéka annak, hogy a szovjet mérnökök és orvosok együttműködése meg­teremtette a jövő űrhajózásá­hoz szükséges nagy megbíz­hatóságú és hosszú élettarta­mú űrélettani készülékeket és az ellenőrzésükre alkalmas műszereket. Dr. Kulin György csillagász, az Uránia bemutató csillag­vizsgáló igazgatója a követke­zőképpen értékeli a Vosztok— 2 sikeres útját: — Számos nyilatkozat hang­zott már el a szovjet űrkísér­letek logikájáról, Erre hivat­kozva jósolták egyre többen, hogy előre várható a Vosz­tok—2 felbocsátása. Az igaz, hogy a logikai sorrend köny- nyen megállapítható az eddi­giek alapján, csak egy kö­rülmény az, amit soha, senki sem jósolhatott meg: a kö­vetkező lépés időpontja. Ez az, amely minden újabb szovjet kísérletet meglepetéssé avat. — Az eddigi kísérletek lo­gikája világosan kirajzo­lódik például a rakéták súlyának fejlődéséből. De — kirajzolódik a logika az egymás után fellőtt szput- nyikok pályaadatainak ala­kulásából is. Az első feladat a Föld megkerülése volt né­hány száz kilométer magas­ságban. A szputnyik 3. föld­távolsága már megközelítette a 2000 kilométert. Utána kö­vetkeztek a Lunyikok, ame­lyek messze, a Holdon túli térségekig elhatoltak, és el­indultak a mesterséges boly­gók. — Ezek után indult el ez év áprilisában Gagarin, akinek még csak kevés aktív feladata volt. Az ő áttörésének gyü­mölcse érett most meg Tyitov őrnagy utazásában. INeki már hosszabb ideig tartó repülés jutott osztályrészül, feladatok végrehajtásával és egyúttal bebizonyítva azt, hogy megvalósítható lesz a kö­vetkező lépés is, a mintegy tíz napig tartó űrutazás. — Minden eddigi kísérlet olyan láncszemnek tekinthető tehát, amely nélkül a mostani feladat nem valósulhatott vol­na meg. Ez a logikája a szov­jet kísérletsorozatnak. — A Vosztok—2 útja — foly­tatta dr. Kulin György — szá­mos tudományterület ismere­teit gazdagítja igen jelentős mértékben. Így a csillagá­szok is sok új adatot remél­nek a második űrrepülés ered­ményeképpen. Bizonyára sok adalékot szolgáltat majd pél­dául a kozmikus sugárzás mér­tékéről, valamint a Nap ultra­ibolya és röntgensugarainak erejéről. Hiszen az ultraibolya­sugárzásnak ott, ahol a légtö­megek még nem nyelnek el belőle semmit, olyan erősnek kell lennie, hogy 'ha nem véd­te volna Tyitov őrnagy testét a kabin fala, percek alatt a halálos dózist kellett volna el­szenvednie. — Tyitov őrnagy első ju­talma bátor vállalkozásá­ért az, hogy olyan élmé­nyek részese lehetett ezekben az órákban, ami­lyenek az embernek a Földön soha nem jutnak ki. — Alatta volt légkörünk tö­megének több mint 99 száza­léka és hozzá még tisztán, szóródás nélkül érkeztek el a fénysugarak a világminden­ségből. így a nappali égbolton is — amely ott bársonyos ké­kes-feketének tűnik — az űr­utas szeme előtt ragyog á Mercur, a Venus, a Jupiter, a Saturnus, a Mars, a Göncöl- szekér csillagai és általában egész sor első- és másodrendű csillag. Az éjszakai égbolton pedig a csillogó égitesteknek olyan panorámája tárul fel. amilyent a Földről soha sem láthatunk. A Vosztok—2 pályá­jának magasságában a csilla­gok éles gyémántszerű, ragyo­góan tiszta fénypontok. Ott nem látni vibrálásukat: moz­dulatlan. egyenletes fénnyel ragyognak. — A Föld felé tekintve pe­dig az űrhajó utasa úgy látja maga alatt a levegő kékes ten­gerét, mint mi fejünk felett az égboltot. S ebben a kék le­vegőóceánban tisztán kirajzo­lódtak Tyitov őrnagy előtt a tengerek, a folyók, a bevetett területek és az erdők határai, s ahol színben erősen elütnek környezetüktől, az utak is. Általában földközelből min­dent megkülönböztethetett, ami legalább 70—75 méteres méretű.

Next

/
Thumbnails
Contents