Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-04 / 182. szám
1531. AUGUSZTUS 4. PÉNTEK JWEOE« Új gyártmányok a műanyagiparban Házi kísérletek a műanyagcsempével - Ösztönző versenyfeltételek A Pest megyei Műanyag-, Játékóru- és Tömegcikkipari Vállalat jelenleg legfontosabb feladatának az üzem profiljának kialakítását tartja. Ez SÍSsősorban terveik megvalósítása miatt jelentős. Meg kívánják határozni a gyártásra kerülő cikkek számát, ez azonban nem jelenti azt, hogy ha megrendelés érkezik, arról lemondanának. A speciális cikkekkel kapcsolatos megrendeléseknél legtöbb esetben ugyanis a szükséges szerszámot is mellékeli a megrendelő. Rövidesen nagyobb mennyiségű, műanyagból gyártott ajtókilinccsel, valamint ezek tartozékaival látják el az építőipart. Az új kilincsek tartósab- bak és tetszetősebbek a hagyományos anyagból gyártottaknál. Ugyancsak műanyagból készítenek falra erősíthető akasztókat, amelyek a terhelési próbán a 280 kilogrammot is jól elviselték. A mezőgazdaság részére, közelebbről a növényvédelmi munkákhoz, a permetezőgépek tartozékait készítik és szállítják majd a tiszakécskei gyárnak. ' A szép, színes műanyag- csempék felhasználását az üzem saját hatáskörében próbálja ki. Néhány héttel ezelőtt a vállalat mosdójában és zuhanyozójában. két méter magasságig felerősítették a kimondottan selejtszámba menő csempéket, hogy ezek tulajdonságait megfigyelve, a tapasztaltakat a további gyártásnál figyelembe vehessék. Gyöngy Lajos főmérnöktől a munkaverseny iránt érdeklődtünk. Sajnos, üzemünkben a munkaverseny üteme nem olyan élénk, mint az kívánatos volna, és mi is szeretnénk. Kétségtelen, hogy a szocialista brigádok megértették a munkaverseny jelentőségét, és ebben a szellemben végzik munkájukat. Általában azonban még komoly nevelő és felvilágosító munkára van szükség, hogy kielégítő eredményre számíthassunk. A munkaverserív komolyságát kívánjuk növelni, részletes jutalmazási rendszer kidolgozásával. A rendszer alkalmazása nemcsak jutalmaz, hanem ki is zár a jutalmazásból. Ok lehet erre az úgynevezett rosszabb, vagy hálátlanabb munka visz- szautasítása, vagy késői elvégzése. és sok más is. Ezzel szeretnénk elérni, hogy a munkaverseny valóban a termelés szolgálatában álljon. (t) Fél esztendő mérlege A kulturális szemle néhány lapaszlalata Az idei kulturális szemle első szakasza lezárult. A mérleg kétségkívül pozitív s jelentősen kedvezőbb képet mutat, mint a tavalyi. Ha csak a számok tükrében vizsgáljuk, az is erre vall. Míg tavaly egy esztendő alatt ösz- szesen ötvenezer fiatal vett részt a kulturális szemle különféle rendezvényein, addig az idén, csak az első félévben, húszezerrel nőtt ez a szám. Ebből mintegy nyolcezer a termelőszövetkezetben dolgozó fiatal. Minek köszönhető ez a változás? Az okokat kutatva, az elsők közé tartozik, hogy az idei kulturális szemle szerves része volt az ifjúság Korszerűsítik, szépítik a Ceglédi Cipőipari Vállalatot Mostanában nem cipőgyártó gépek moraja teszi hangossá a Ceglédi Cipőipari Vállalat műhelyeit, hanem resze- lősurranás. kalapácskoppanás. Csaknem ezer vagon paradicsomot exportálunk Pest megyéből Mi okozza a gyürűsfoltosságot a paradicsomon ? A paradicsomszezon közepe felé tartunk. Közel két hete piroslik már a magyar paradicsom a német, osztrák, cseh meg lengyel piaci standokon. A közeli napokban pedig még nagyobb méreteket ölt exportja. Mind a termelők, mind a felvásárlók munkája megnő ezekben a hetekben, hiszen az áru érése szabja meg most a munka ütemét. Az idén — a MÉK-től szerzett tájékoztatás szerint — csaknem ezer vagon paradicsomot exportálunk Pest megyéből. Nem kis feladat ennek a hatalmas árumennyiségnek a külföldi igényeknek megfelelő minőségben történő felvásárlása és szállítása. Az exportáru első minőségi követelménye, hogy kártevőktől mentes legyen. Nos, mindjárt a külföldi szállítások kezdetén jelentkezett a baj. Különösen a korai paradicsomokon, egy ismeretlen, apró, színtelen, köralakú foltosság mutatkozott. A növényvédelmi ellenőrök természetesen nem engedélyezték az ilyen fertőzött áru kiszállítását. De mi okozta ezt az újfajta foltosságot a paradicsomon? — töprengtek a termelők, s a felvásárlók egyaránt. A választ végül is a Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálata adta meg. — A paradicsombogyók jellegzetes gyűrűsfoltosságát a közismert szürkepenész fertőzése okozta — mondja dr. Lehoczk.v János előadó. — Tehát nem újfajta kórokozóról van szó, mint egyesek vélték. A betegség egyébként — mondja aztán — a gyű- rüsfoltok megjelenésén kívül más komolyabb következményekkel nem jár. A gyümölcs nem indul rothadásnak és az íze sem változik meg. — Hogyan lehet védekezni ellene? — Az idei fertőzés ellen már sehogy — mondja dr. Le- hoczky János. — Megelőzésül az egyszázalékos bordói lé, vagy a thiócarbonát-típu- sú szerek gyenge oldata javasolható. Többször kell permetezni, legalább kéthetenként, főleg a csapadékosabb ; és változó időjárású és június hónapokban Beszélgetésünk során ____, m egoldódik a rejtély is, ami ^ előtt meglepetve álltak a tér- ^ melók, meg a felvásárló szak- f emberek is. azaz: mitől van } a foltoknak gyűrű alakja? á — Ha a szürkepenész-fertőzés után hosszabb ideig esős az idő, akkor begy órothad ás következik be a kocsánynál — magyarázza tovább dr. Lehoczky. — bogyórothadás általában erősen csapadékos, hűvös nyarakon fordul elő. Ezzel szemben a gyűrűsfoltosság a szeszélyes, változó időjárású májusi és júniusi napokban jelentkezik. A másfél és három centiméter közötti zöld bogyók a legérzékenyebbek a fertőzésre. Ekkor a leggyengébb a gyümölcs bőre. A szürkepenész az éjszakai csapadékos, hűvösebb időben behatol a nedves gyümölcs epidermisébe (bőrébe), ahol sejtfalbontó enzimtermelés indul meg. Ha napfelkelte után erős napsütés van, a felmelegedett gyümölcsben elpusztul a kórokozó, de a megtermelt enzim szétterjed a gyümölcs felhámrétegének sejt közötti já- i rataiban, az ismert gyűrűs i alakzatban. '• p Végeredményben — e be- í; szélgetés alapján — megái- ^ lapíthatjuk, hogy szövetke- í zeti gazdaságainkban az idei $ szeszélyes időjárású nyár ele- \ jén nem volt szürkepenész j elleni permetezés a paradi- í csomföideken. Ez azonban — szigorú mértékkel mérve —; í sem róható fel mulasztásnak, ugyanis a szürkepenész veszélye valóban csak a tartós esős időben fenyeget. A gyűrűsfoltosság ritkán jelentkezik, ilyen nagy mértékben talán először megyénkben. Ezért volt általános a meglepődés a szokatlan gyűrűsfoltosság láttán. Ha felróható mulasztás nem is történt: kár mégis származott belőle a termelő gazdaságoknak is. Hiába, nincs már kórokozó a gyűrűsfoltos paradicsomon — exportra mégsem adható el. Saját kárunkon kell tehát megtanulni: a szürkepenész fertőzési lehetősége nemcsak tartós esős időben, hanem a változó időjárású napokban is fennáll. Ha nem is rohasztja el a-gyümölcsöt, de értékét lerontja, érdemes és kifizetődő tehát idejében védekezni ellene. i Ferencz Lajos Kiss Lajos és Kiss László, valamint. Deák József és Deák Pál fáradozik az üzem korszerűsítésén. A Kissek és Deákok — furcsamód — nem családon belül, hanem csupán nevük, főként pedig szorgalmuk szerint rokonok... A felújítók egy budapesti gyártól kapott, modernebb szalagot szerelne^ a már elavult, sok bosszúságot. kényelmetlenséget okozó szalag helyére. Az új szalag két. egymás fölött elhelyezkedő ikerpályából áll. Azon mozgathatók a munkadarabokat szállító kocsik. Használatuk nemcsak a munkateremben nyújt szabadabb mozgásra módot, de jelentős árammegtakarítást is lehetővé tesz. A régi szalagon nélkülözhetetlen volt tizenhat, egyenként 500 wattos infravörös hősugárzó lámpa üzemeltetése. Ezek ma már raktárban pihennek... — A szárítást, „ingyen és bérmentve”, a levegő végzi maid számunkra — így Tarkó Sándor művezető. — A villanyáram másfelé veszi útját: a kellemes világosságot árasztó, most felszerelés alatt álló fénycsövekbe. Azok sugározzák be nemsokára a frissen meszelt felújított padlózató műhelyeket. Ma már jobb munkakörülmények között, kellemesebb környezetben folytathatják tevékenységüket a szabadságból, nyaralásból visszatérő dolgozók. a szocializmusért mozgalomnak, amelynek legfőbb célja: a részvevők tettekkel segítsék a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását. Ez pedig azt jelentette, hogy a széles ifjúsági tömegeket érintő mozgalom egyik alapfeltétele a kulturális munkában való részvétel volt. A másik: A KISZ és a különböző tömegszervezetek mellett ebben az évben már a pártbizottságok és pártvezetőségek is rendszeresen figyelemmel kísérték, ellenőrizték és segítették a fiatalok kulturális tevékenységét. A harmadik s nem lényegtelen: az elmúlt esztendő tapasztalatainak felhasználása hozzásegítette a részvevőket sok olyan hiba megelőzéséhez, ami tavaly nemegyszer a csoportok feloszlásához, vagy a meghirdetett rendezvények elmaradásához vezetett. Sorolhatnánk hosszan az eredmények forrását, félévi számadásikor azonban szükségesebb, ha a még meglevő és a további előrehaladást gátló hibákat vesszük bonckés alá, hogy az elkövetkező félév még teljesebb, még eredményesebb legyen. Még gyakran tapasztalható ma is a kulturális szemle értelmezésének leszűkítése. Visszatérő jelenség, hogy egyes ifjúsági vezetők és népművelők csak az öntevékeny művészeti csoportok munkáját — színjátszás, népi tánc, énekkar — tekintik a kulturális szemléhez tartozónak. Pedig a kulturális szemle leglényegesebb sajátossága éppen az, hogy a fiatalok kulturális nevelésének valamennyi főbb eszközét egységes mozgalmi keretbe foglalja. A kulturális szemle szerves része tehát a József Attila olvasómozgalom éppen úgy, mint az ifjúsági ismeretterjesztés, a szellemi öttusa, a színház-, mozi-, hangversenylátogatás vagy éppen a színjátszás. Erről megfeledkezni — hiba. Olyan szemlélettel is találkozni még, amely a kulturális szemlét a tavaszi bemutatókra szűkíti le. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy egyes csoportok csak tavasszal tevékenykednek, s a bemutatón való szereplés után befejezettnek tekintik a kulturális munkát A kulturális szemle azonban nem korlátolható tavaszi vagy őszi időszakra — állandó jellegű, amely egész esztendőre programot ad a részt vevő fiataloknak. Vonatkozik ez elsősorban a szobi járás több csoportjára. Gyakran előfordult még az, hogy az eszmeileg és politikailag helyesen meghatározott célok, a jól összeállított műsorok, egyszóval a tartalom a megvalósítás gyenge színvonala következtében nem érte el a kívánt hatást. Ez elsősorban annak következménye, hogy egyes csoportok szakképzetlen vezetők irányítása alatt végezték munkájukat, így hiábavaló volt a szép szándék, a jó műsorválasztás, a kiválasztott mű vagy táncjáték előadása messze elmaradt a megkívánt színvonaltól. Vonatkozik ez elsősorban az irodalmi jellegű tevékenységre és a népi táncosokra. A feladat tehát adott: nagyobb gondot fordítani a vezetők. szakmai továbbképzésére. Ami szintén gátolta az eleven kulturális élet kibontakoztatását: az együttműködés hiánya. Nem egy községben a KISZ és a helyi művelődési ház egészségtelen konkurren- ciája akadályozta az eredményes munkát. A KlSZ-szerve- zet is, a művelődési ház is külön-külön színjátszó csoportot vagy éppen énekkart szervezett, egymástól csábítva el a jó szereplőket vagy énekeseket. Végeredményben pedig egyik együttes sem érte el a kívánt színvonalat. Többek között nem jutott közös nevezőre a kulturális szemle első szakaszában a dunabogdányi és a pándi KlSZ-szervezet és művelődési otthon sem. De az is megtörtént több helyen, hogy egy községben négy-öt tömegszervezet is benevezett a kulturális szemle versengéseibe. Mondani sem kell: kevés eredménnyel. Meg kell végre érteni, hogy nem az egészségtelen vetélkedés a kulturális szemle lényege. A cél: egyesíteni az erőket. Nem az a fontos, hogy a színjátszó vagy népi tánccsoport a KISZ, a művelődési ház vagy éppen a sportkör égisze alatt adta be nevezését, hanem az, hogy egy csoportba tömörítsék a legjobb színjátszókat, egybe a legjobb énekeseket és így tovább. Persze, ennek ma még vannak bizonyos anyagi akadályai. A KISZ-szervezet nem adhatja át a kulturális célokra fordítandó pénzt például a földművesszövetkezetnek, vagy a szakszervezet a nőtanácsnak és így tovább. Ideje azonban már szót emelni ebben az ügyben. Kíséreljük meg végre, hogy falvainkban közös kulturális kasszát létesítsenek — és létesíthessenek! — a különböző tömegszervetek! Ez nemcsak az anyagi erőket egyesítené, de sok félreértésnek, vitának és sikertelenségnek vetne véget egyszeriben. Prukner Pál A Nagymarosi Gépállomás legfontosabb feladata a gépjavítás. Olyan gépek állnak sort a gyár udvarán, amelyekre sokan csak lemondó legyintéssel tekintenének, mondván: soha nem lesz gép belőle. De a nagymarosiak évről évre bizonyítékát adják annak, hogy '■ • * ■ ' Szétszerelik a gyár udvarán a nagyjavításra érkezett marógépet. „ beteg gépből újat lehet varázsolni. — Bizony, sokszor nehéz a dolgunk — mondja Rengel Antal főmérnök — de nem ismerünk lehetetlent. Félévi tervünket 105.4 százalékra teljesítettük és terven felüli gyártmányaink is voltak és vannak. Az első félévben a Kecskeméti Kéziszerszámgyár részére szállítottak egy célgépet, amelyet terven felül és rövid határidővel készítettek. Jelenleg is van hasonló feladatuk. A Salgótarjáni Acélárugyár vár négy gépet, amelyeket szeptember 30-ára kell elkészíteniük ugyancsak terven felül. A határidő itt is meglehetősen szűkre szabott. Megtudjuk, hogy az újítómozgalom is szép sikereknek örvend, csak nincs olyan látszata, mint más üzemekben, hiszen az egydarabos tételeknél alkalmazott újítást jutalmazzák ugyan, de míg egy hasonló javításra szoruló gép nem kerül újra az üzembe, az feledésbe merül. A munkaversenyről Kőszegi Ágoston, a normairoda vezetője számol be. — A munkaverseny során vállaltakat üzemünk dolgozói eddig, a forint értéket véve alapul, 115 százalékra teljesítették. A jutalmazással kapcsolatban felmerült az a gondolat, hogy ezután nem pénzt, hanem tárgyi jutalmakat osztunk ki. Véleményünk szerint ennek ösztönzőbb hatása lenne. Ha kiállítjuk a jutalomtárgyakat és a dolgozók meg- : látnak, mondjuk egy táskará- j diót bizonyára sokan saját- \ maguknak szeretnék tudni és j ez a munkaverseny javára j szolgál. t — Mégis ösztönző hatása j elsősorban a munkának van. • Nincs jobb érzés, mint egy í roncsnak látszó gépet újjá va- ; rázsolni — fejezi be a beszél- ; getést. í . és már csak a port törölgetik a „gyógyult” gépről szállításra váró (Gábor felv.) RÉGI GÉPEK ORVOSAI
