Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-04 / 182. szám
4 Ft» T MEOlF.f-MMsm 1961. AUGUSZTUS 4, PÉNTEK IPOLYTÖLGYESI TERVEK Első lépés: televízióvásdrlás Második lépés: a művelődési otthon kibővítése Belga szakszervezeti küldöttség érkezett hazánkba A SZOT elnökségének meghívására öttagú szakszervezeti küldöttség érkezett kéthetes j látogatásra hazánkba. A belga vendégek itt tartózkodásuk során tanulmányozzák a magyar dolgozók munka- és életkörülményeit, a magyar szakszervezetek tevékenységét és ipari, valamint mezőgazdasági üzemekbe látogatnak el. Könyv a mezőgazdasági kutatás tíz évi eredményeiről A mezőgazdasági kísérlet- ügy újjászervezésének tizedik évfordulója alkalmából készült, s most jelent meg egy könyv a mezőgazdasági kutatóintézetek kísérleti eredményeiről. A mezőgazdasági kísérletügyi hálózat 1950 óta sokat fejlődött, azóta több olyan intézet kezdte meg munkáját, amelynek témáival azelőtt egyáltalán nem foglalkoztak. A Földművelésügyi Minisztérium irányítása alatt jelenleg 31 önálló kutatóintézet működik, ezenkívül az agrár felsőoktatási intézmények 87 tanszéken folytatnak tudományos-kísérleti munkát. Ez a könyv a növénytermesztés, növénynemesítés', a növényvédelem, az állattenyésztés és az üzemszervezés köréből mintegy száz témát ismertet. A tervek szerint ezentúl 2—3 évenként jelennék meg összefoglaló munkák a mező- gazdasági kutatások legújabb eredményeiről. (MTI) — HÚSZ KILOGRAMM feketekávét fogyasztanak havonta a vámosmikolai lakosok a szövetkezeti cukrászdában, melyet a közelmúltban szereltek fel a legkorszerűbb kávéfőzőgéppel, Nincs televízió. - Egyetlen ember lakásába sem varázsolja a nagyvilág eseményeit, a színház, a film és a sport szépségeit, örömeit századunk egyik legcsodálatosabb találmánya. Nem éppen örvendetes, hogy egyetlen televíziótulajdonos sincs Ipolytölgyesen. Még sajnálatosabb azonban, hogy nincs televíziókészüléke a művelődési otthonnak. — Ipolytölgyes az egyetlen község a szobi járásban — mondja kesernyésen Simon Béla igazgató. — Magyarországon lassanként már 159 000 televízió működik majd és legalább másfélmillió embernek jelent művelődési, tanulási, szórakozási alkalmat, de köztük egyetlen ipolytöl- gyesi lakos sincs. Ma már egyetlen művelődési otthon sem nélkülözheti a televíziót. — Miként juthatnának az ipolytölgyesiek legalább egy készülékhez? — Színjátszó csoportunk azért készült a „Noszty fiú” bemutatására, mert reméltük, hogy az előadás bevételéből megteremthetjük a televízió vásárlásához kellő összeget. Sok próba előzte meg a bemutatót. Váratlan zökkenő történt, néhányan különféle ok miatt visszaadták a szerepet Mit tehettünk? Mindenáron meg akartuk menteni az előadást. Varga Zoltánná, aki civilben postás, szerepet vállalt. Beugrottam én is. Sikerült az előadás. Itthon és másutt is. Színpadra léptünk Lei- késen és Nagybörzsönyben. Arra sem volt pénzünk, hogy ruhákat, jelmezeket kölcsönözzünk, magunk készítettük, csak úgy házilag. Az előadások bevételéből 2000 forintot tettünk félre televízióvásáriás- ra. Ez azonban kevés. Lemezjátszónk sincs a művelődési otthonban, pedig kellene. Újabb előadásokat szeretnénk rendezni, hogy mielőbb összegyűljön a televízióvételhez a pénz. — Milyen csoportok tevékenyek a színjátszókon kívül? — Mindenem a muzsika. Zenekonzervatóriumon tanultam, bár befejezni nem tudtam. Szeretem a zenét és ez érződik a művelődési otthonban is. Énekkarunkban huszonketten énekelnek. Kis zenekarral is kísérletezünk. Tánc nélkül ugyanis nincs művelődési otthon, mert a fiatalok nehezen képzelnék el e nélkül az életüket. Kívánják, hogy zenekart alakítsunk, kell Ipolyíöl- gyesen a talpaié való muzsika. öten gyakorolunk: Nagy Erzsébet — harmonika, Hegedűs János — cítera, Lakatos .János — hegedű, Nagy Sándor — dob és én pedig pisztonnal vagy trombitával szeretném kiegészíteni az együttest. — Terveik? Miként kívánják élénkíteni a művelődési otthon életét? — Nem régiek a faiak. Tavaly épült a művelődési otthon és máris úgy érzem, hogy Ipolytölgyes kinőtte. Kevés a színjátszás, a tánc, az énekkar és a mozielőadás. Ki keli szélesíteni, sokrétűbbé kell tenni a művelődési otthon életét, tevékenységét. Ehhez azonban a jelenleginél több hely, tágasabb tér szükséges. Elképzeléseink a bővítésről már alakulnak, formálódnak. Tóth Ferenc nemrég tanulta ki a kőműves szakmát. Kettőnk ötlete volt a bővítés terve. Kövünk van. Az Ipoly- gyöngye Termelőszövetkezet kőbányájából kaphatnánk építkezési anyagot. Elsősorban rajtunk múlik az előfeltételek megteremtése. Amikor tavaly épült a művelődési otthonunk, akkor is jelentős értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, nyilván most is számíthatnánk az ipolytölgyesiek önzetlen hozzájárulására. Elsősorban a klubéletet szeretném megteremteni, ahol mindenki megtalálja kedvenc olvasnivalóját, lapját. A könyvtár jelenleg a tanácsházán működik, ha bővítenünk a művelődési otthont, akkor a 359 kötetet ide költöztethetnénk és Ipolytölgyesen minden egy épületben lenne, ami manapság elengedhetetlenül szükséges a művelődéshez, a kultúrához. A gyerekek szinte falják a könyveket. Akad olyan fiatal is, aki hetenként két-három regényt is elolvas és még a libalegelőre is magával viszi a könyvet. A válogatás, a kölcsönzés azonban nem zavartalan, mert jelenleg mindössze csak egyetlen szekrény áll rendelkezésünkre. Zsúfolt. Nehezen tudom rendben tartani a könyveket. A járás Ígért szekrényt, asztalt. Ha megkapjuk, könnyebb lesz a helyzet. Pillanatnyilag minden csütörtök este hat és kilenc óra ; között van nyitva a könyvtár, j ha azonban ilyen iramban nő az érdeklődés a községben az ‘ irodalom iránt, akkor sor kerülhet arra is, hogy vasárnap épület készült el már az idén a termelőszövetkezetekben 8000 szakmunkás, 32 mérnök és technikus a szövetkezeti építőbrigádokban Amilyen mértékben fejeződik be az aratás a termelő- szövetkezetekben, olyan ütemben meggyorsulnak az építkezések. Igaz, az idén a mezőgazdasági munkák dandárja sem jelentett „holt szezont” a beruházásokban, s ez mindkét terület jobb munkaszervezését dicséri. A Földművelésügyi Minisztériumban most összesített adatok szerint a termelőszövetkezetek évi építési tervének eddig mintegy 40 százaléka valósult meg, s ez — figyelembe véve a mezőgazdasági építkezések szokásos ütemezését — jó eredmény. Annál is inkább, mert az idei beruházási program jóval nehezebb feladatokat ad az előző évieknél. A szövetkezetekben az idén 10 500 épületet emelnek, kétezerrel többet, mint 1960-ban, s a tavalyi 45 százalék helyett most az épületeknek csaknem 70 százaléka házi kivitelezésben készül. A tervezett épületek egyötöde, több mint 2000 már elkészült, s ezeket már igénybe is vették. Ezenkívül megkezdődött a munka további 4500 épületen is. A sorrend megfelel a beruházási politika általános követelményeinek: leggyorsabb ütemben a sertés- és baromfi- istállók készülnek, hiszen ezek a legkönnyebben üzembehelyezhető és a leggyorsabban megtérülő beruházások. Nagyrészük egyszerű kivitelezéssel, szerfából készül. A termelőszövetkezetek körében az idén igen sok a helyi kezdeményezés nagyobb, vagy speciális rendeltetésű épületek, sőt. épület-komplexumok létrehozására. Ezek egyrésze közös vállalkozás, mint például a négy hajdúböszörményi szövetkezet közös baromfifarmja. Itt gyorshíz- lalással évente félmillió pecsenyecsibét állítanak majd elő. Az eddig elkészült épületekben már csaknem százezer csirkét tartanak. Az idei termelőszövetkezeti beruházások az állami, tanácsi építővállalatok és a kisipari szövetkezetek dolgozóin kívül kereken húszezer termelőszövetkezeti tagot foglalkoztatnak. A kétezernél több házi építőbrigád már jelentős szakmai erőt képvisel: a brigádvezetőknek több mim egyhar- rnada szakmunkás, kereken 8000 szakmunkás dolgozik a brigádokban. A szövetkezetek házi építkezéseinek méreteire és színvonalára jellemző, hogy a közös gazdaságok az idén már 32 építészmérnököt és technikust is alkalmaznak. (MTI) is kölcsönözünk könyveket. Jelenlegi gondjaink ellenére is. lényegében biztató a helyzet Ipolytölgyesen. Az emberek, főleg a fiatalok, műve- i lődni akarnak és szabad ide- i jüket, a tanulás mellett, hasz- 1 nos szórakozással akarják eltölteni. Kétféle tervünk is van. A közelebbi: pénzgyűjtés az áhított televízióra. A távolabbi: a művelődési otthon bővítése. Közös erővel, együtt a helybeli pártszervezettel, a tanáccsal és a lakosság tevékeny közreműködésével szeretnénk ügyesen lerakni Ipolytölgyesen a népművelés, a kultúra alapjait. Azt j hiszem, hogy az első lépése- : két már megtettük — fejezte be a beszélgetést Simon Béla, az ipolytölgyesi Petőfi Sándor Művelődési Otthon igazgatója. Molnár Károly Kevés tsz-segédüzem szerződtet ipari tanulót Faluhelyen az ipari pályát választó fiatalok számára lakóhelyükön kevés alkalom nyílik arra, hogy tanulónak szerződhessenek. Az önálló kisiparosok közül csak nagyon kevesen hajlandók műhelyükbe tanulót fogadni. A kisipari termelőszövetkezetek pedig — ha ugyan a községben vagy a szomszédos faluban vannak is — csak korlátozott számban szerződtethetnek ipari tanulót. Így azután a szolgáltató és javító iparágakban az utánpótlás nevelése nincs kellőképpen biztosítva. Ezen a téren nem tesznek sokkal többet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek sem. Saját ipari segédüzemeik dolgozóinak utánpótlásáról nem nagyon gondoskodnak, holott ezekben az üzemekben is többnyire idős mesterek végzik a munkát, s a számuk sem mindenütt elegendő a rájuk váró feladatok megoldására. Ennek ellenére nagyon kevés tsz alkalmaz ipari tanulót segédüzemeiben. Például a dabasi járás tizenöt termelőszövetkezete majdnem mindegyikében működik ugyan ipari segédüzem, mégis csupán négyben, Dabason, Ócsán, Hernádon és inárcson folyik ipari tanuló- képzés. Igaz, hogy sok termelőszövetkezeti segédüzemben pines mestervizsgát tett dolgozó, akire az utánpótlás nevelését rá lehetne bízni, ilyen képesítésű iparos hiányában tanulót nem is szerződtetnek De ennek ellenére a járás termelőszövetkezetei a jelenleginél mégis nagyobb számban alkalmazhatnának ipari tanulókat. Ez idő szerint a dabasi járás tsz segédüzemeiben mindössze tizennégy ipari tanuló nevelkedik. A legtöbb a hernádi tsz-ben, ahol két kőműves, két lakatos és két asztalos, összesen hat ipari tanuló van. Irnácson egy kovács, egy asztalos, egy virágkertész és egy baromfikeltető tanuló sajátítja el a szakmát. Ez utóbbi két fő lány. Ócsán egy bognár és egy kőműves. Dobáson pedig két asztalos- ipari tanuló van a tsz segédüzemben. Az eddigi jelek szerint ez idén nem sokkal növekszik a járás területén az ipari tanulók száma. Egyelőre a járási tanács ipari csoportjánál négy tsz jelentette be, hogy ipari tanulót óhajt szerződtetni. Ezek között ismét a hernádi tsz vezet, amely három tanuló, egy asztalos és két kőműves képzését vállalja el. Dobás egy kőműves, Inárcs egy kovács, Gyál szintén egy kovácstanulót hajlandó szerződtetni. Ha tehát e hó végéig más tsz nem jelenti be hasonló szándékát, ebben az évben a tsz ipari segédüzemek tanulóinak száma a dabasi járás területén mindössze hét fővel növekszik. A többi járás termelőszövetkezeteiben többé-kevésbé hasonló a helyzet és ez a fa lu ipari ellátottságának megjavítása és a jövőre nézve biztosítása szempontjából nem megnyugtató. A tsz segédüzemek közül különösen a kisebb községekben több szakmára hárul már ma is, de a jövőben még fokozottabban a tsz ipari szükségletének kielégítése mellett a javító és szolgáltató iparban, a község egész lakosságának ellátása. Éppen ezért az ipari segédüzemekkel rendelkező termelőszövetkezetekben nagyobb gondot kellene fordítani az utánpótlás nevelésére. HÉTSZÁZAN A GÁTON A riporter, ha csak egy-két hétig is „elkerüli” Százihalom- battán, a Dunamenti Hőerőmű építkezését, legközelebb alig ismer a tájra. Nem csoda, hiszen az a hétszáz főt számláló, különböző szakmákból verbuválódott mérnök-, szakmunkás- és segédmunkás gárda, amely második ötéves tervünk e nagyfontos,ságú létesítményén munkálkodik, alaposan felbolygatja a százhalombattai síkságot. Hétszáz munkáskéz nem túlzottan sok ekkora terület átalakításához, de jó segítőik a gépek, amelyek legutolsó látogatásunk ói a bizony alaposan felszabdalták az amúgy ssm nyugalmas területet. A Benta-pata- kon már áll a roppant erejű pilléren nyugvó híd, és az épülő országút alatt átvezető betoncsatornák is új jegyei a tájnak. Maga az erőmű még csak papíron létezik, de szélesen terpeszkedő vasbetonalapjait már javában alkotják hozzáértő kezek. A lánctalpas földkotrógép azóta csupán a vízlágyító-üzemrész földmunkája során 7000 köbméter földet Knelt ki a mélyből. Kovács Éva mérnök hol itt, hol ott tűnik fel terepfelvételező műszerével, és színes fokbeosztású mérőrudjaival, hogy kitűzze új meg új épületek helyét. Csajkás István művezető a vízlágyító reaktor földmunkájának gondos irányításával hozza közelebb ezen üzemrész elkészültének határnapját. És mindenki, dolgozzék akár az ÉM 26. Építőipari Vállalatnál, a Földgép Vállalatnál, az Erőműberuházási Vállalat kebelében, egyaránt azon fáradozik, íhogv sikeresen megalkossa az általuk emelt pécsi hőerőmű nagyobb társát, a Barátság Olajvezetéken érkező, szovjet olajjal üzemelő Dunamenti Hőerőművet. All már a híd a Benia patak fölött + + A tágas fabarakk-házakat tucatszámra váltják fel ms ugyancsak ideiglenes fémvázas felvonulási épületek Kovács Éva mérnök, a műszaki gárda legfiatalabb tagja munka közben Munkában a földkotró-gép Foto és szöveg: András Endre Csajkás István művezető (jobbról) a vízlágyító üzemrész földmunkáját irányítja
