Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-29 / 203. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1961. AUGUSZTUS 29. KEDD Kevesebb munkaerővel nagyob értéket eredményez a juhtenyésztés A hodály közelében már augusztusban el kell vetni a repcés rozsból álló mestersé­ges birkalegelőt, amelyet a juh télen még a hó alól is le­gel. A birkatartáshoz szüksé­ges munkaerő minimális, mivel 300 birka gondozá­sát egy juhász és egy pu­likutya elvégzi. E lehetőségek kihasználásá­val éljünk, így a homokterü­leteket is jobban értékesíthe­tik a tsz-ek és ezen keresztül a tagság jövedelme eredmé­nyesen fokozható. Eszlári Ferenc A rend kedvéért Szénásszekér? Nem! Az jó száz méterrel előbb halad. Olyan szépen megrakva, hogy egy szál sem hullik le róla. Nem úgy a hulladékot szál­lító kocsik. A Kossuth Lajos utca na­ponta többször végig van szór­va szálas, tűzifahulladékkal. Még az a szerencse, hogy mindig akad, aki a „kicsit” is megbecsülve felszedi a tűzre- valót. Nemcsak azért a két-három forintért, amivel a vevő meg­károsodik, hanem az utca rendjéért vetődik fel a kérdés. Ha a szénásszekeret meg tud­ják rakni tisztességgel, nem lehetne ezt a tűzrevalót szállí­tó fuvarosoknak megtenni a hulladékkal? Bíró Ilona A szép ugrás művészete Tihanyi Lajos kunmadarast tornatanár másfél fordulatos szaltójának egyik mozzanata. Apró Ilona körösi tanuló- lány fejesugrásának első pil­lanatában valósággal száll a levegőben. A feladat tehát a juhállo­mány számbeli szaporítása, í juhtenyésztés termelékenysé­gének emelése. A szovjet tapasztalatok mu­tatják, hogy a jó takarmány döntően hat az állatok teljesítmé­nyére. Ennek alapján minden mái állat részére alkalmatlan ta­karmányt fel kell használni a juhok részére, de úgy, hogy az megfelelő egyéb takar­mánnyal egészüljön ki. A termelőszövetkezetek nagy kiterjedésű területén az év­nek csaknem minden idősza­kában van alkalmas juhle­gelő. Ütszéleket, szérűskerte- ket, őszi keverékek tarlóit és minden más tarlót lehet a ju­hokkal hasznosítani. :A meghántott és kizöldellt tarlókat is szeretik. A nyári takarmányozást szinte kiadás nélkül lehet megoldani a szö­vetkezet területén a rejtett tartalékok felhasználásával. A téli időszakban jól lehet érté­kesíteni a bab-, a borsó-, a kölesszalmákat, a kukorica- szárt és egyéb nem nagy táp­értékű szalmaféléket. A szal­mák közül a leveles részüket válogatja ki a juh és azt ér­tékesíti. Új élet az „Öreg csárdában A cséplés sikeresen befe* jeződött határidő előtt. A cséplés befejezésének sürge­tése nemcsak azért fontos az aggódó gazdák számára, hogy a föld termését, egész évi ve- rejtékes munkájuk eredmé­nyét mielőbb magtárban tud­ják, ezután magukénak mond­hassák. hanem azért is, hogy számot tudjanak adni a ka* tasztráli, holdankénti termés- eredményekről. Most. mikor a cséplés be­fejeződött és a rozsok átlag­termése értékelésre került, sajnálattal kell megállapíta­ni, hogy az eredmény nem ki­elégítő. Azok a homokok, me* lyek hivatva voltak a rozsot teremni, nem adták meg a várt eredményeket. Volt olyan tsz. amelynél a rozs 280 kg- ot termett holdanknét. Az en­nél jobban temrelő tsz-ek sem érték el a 600 kg-os átlagter­mést. Ennek alapján önmagától merül fel a kérdés, hogy ren* tábilis-e a rozs termelése? A termelési költségek figyelem- bevételével és a termésered­mények szembeállítása alap­ján a helyes válasz az, hogy nem! Éppen ezért szükségessé válik elgon­dolkozni azon. hogy a si­lány, még rozsot is kevés­bé termő homokokat mi­ként hasznosíthatnák job­ban a termelőszövetkeze­tek. Mivel a nagykőrösi talajok domináns része homok, en­nek a problémának a megoldá­sa döntő fontosságú. A homoktalajok jobb ki­használásával kapcsolatban gondolni lehet elsősorban a szőlő és gyümölcs telepítésére- Ezt a tsz-ek belátva, igen helyesen, figyelmük ez Irány­ban is kiterjedt és elég nagy területekre terveztek szőlő-, gyümölcs- és erdőtelepítést. Olyan mértekben azon­ban ezt nem lehetséges megvalósítani, mint azt a homokterületek nagysága megengedné. Számításba jöhet még a kertészet fejlesztése. azon­ban ennek határtalan terje­dését annak munkaigényessé­ge korlátozza. fgy tehát a homokok más természetű értékesítésére kell gondolni. Olyan természetű értékesítésére, hogy kis ter­melési költséggel, kevés szá­mú munkaerővel magasabb értéket tudjon a tsz előál­lítani. Mikor ezekkel a ténye­zőkkel kell számolni, a birka- ■ legelők homokon való létesí- j tése és ezek termelésének ju- • hokon keresztüli értékesítése, \ alacsony befektetésénél fogva, j nagyobb anyagi hasznot hajt a tsz-eknek. mint a !, 2—3—4 mázsás rozster- £ melcs. Annak ellenére, hogy az { ilyen természetű adottságok$ megvannak minden naavkőrö- ^ si tsz-ben. nem élnek vele ^ olyan mértékben, mint ahogy ^ kellene. $ A juh adja a legjobb minő- J ségű textilanyagot, a gvap.iút. ; Prémléből bundákat, bélése- ' két. téli sapkákat készítenek. Húsa sok külföldi államban \ igen kedvelt. Ezeken felül í trágyája igen értékes. A iuh j az apró füvű legelőket kivá- í lóan hasznosítja. Az azonban ^ téves nézet, hogy a iuhot j csak rossz minőségű lege- ' tőkön érdemes tartani. ; A juh nagyon meghálálja a í jobb leselőket és a jobb ta- / karmánvokat. Ezzel kancsolat- \ ban jön előtérbe a birkalege- ^ lök készítése, mivel a iuh az J alkalmi legelőket kiválóan ér­tékesíti. SPORT Labdarúgás Megyei bajnokság: Vecsés— Nagykőrösi Kinizsi 1:0 (0:0). Vecsésen a következő össze­állításban játszott a Kinizsi: Gömöri — Vass, Csikós I, Bélteki — Bakonyi, Aszódi — Komyik, Pécsi, Csikós II, Kál­mán, Tornyi. A megerősített védelem jól játszott, de a csatársor nagyon gyengén, az eredmény valós. // A Szolnoki út végén ízlé­sesen festett tábla Hívja fel az arra járók figyelmét: „Öreg csárda”. Egy pohár sörre be­tértem e régi. gazdag hagyo­mányokkal rendelkező csár­dába. Valamikor Velkey Dezső tulajdona volt. Ide jártak az alszegi legények iszogatni, mulatozni. Nemegyszer bizony veszekedésre is sor került. Amolyan igazi kocsma volt, ahol a jókedv a duhajkodásba csapott át. Nagy változáson ment ke­resztül, mióta a Ceglédi Ven­déglátóipari Vállalathoz tarto­zik. Bazsó Ferenc dolgozik az üzletben. Tájékoztatása sze­rint mostanában sokkal keve­sebb a részeg ember, veszeke­dések pedig egyáltalán nin­csenek. Az asztaloknál szomjukat oltó emberek ülnek, csende­sen beszélgetnek. Az egyik sarokban sört isznak a regru­ták: Szűcs Sándor, Simon Jó­zsef és Szűcs Gyula. Sorozás­ról jöttek, és most latolgatják, milyen is lesz a katonaélet. Mennyire más ez, mint ré­gen volt. Akkor a sorköteles leitta magát, táncolt, nótázott. Azt mondták, hogy utoljára hadd mulasson. Ma már po­hár sör mellett beszélgetnek, híre-hamva sincs a duhajko­dásnak. Bár a csárda „öreg”, de új élet folyik benne, ahogy azt rendeltetése megkívánja. Szenípéteri Zoltán Jók: Csikós I, Bélteki és Bakonyi. Vecsési ifi—Nagykőrösi Ki­nizsi ifi 2:0 (2:0). Kinizsi ifi: Sós — Kecskés, Baranyai, Orbán — Botocska II, Szomolányi — Jeszenszki, S. Szabó, Kiss, Farkasinszki. Koltai. A megfiatalított ifjúsági csapat megilletődötten ját­szott, bár a mezőnyben egyen­rangú volt. vereséget szenve­dett. Jók: Baranyai, Orbán, Far. kasinszki. Járási bajnokság: Nagykő­rösi Kinizsi II—Albertirsai Vasutas II. 4:0 (3:0). A Kinizsi II nagyobb arány­ban is nyerhetett volna. Vád­nál egy 11-est kihagyott. Góliövő: Bulydosó II., Ara­nyos és Tarjányi. Jók: Botocska I, Járó és Sza. bó II. Albertirsai KISZ—Nagykő­rösi Dózsa 4:0. Ceglédi Honvéd—Nagykőrö­si Építők 4:3 (2:1). Nagykőrös. 100 néző. V: Oláh. Nagykőrösi Építők: Erdélyi — Szőke. Harsányt, Boros — Szarka. Pusztai — Csete, Gu­lyás, Varga Balázs, Lakatos. Góllövő: Gulyás 3 (kettő 11- esből). Következik a fejjel zuhanás a vízbe. A kezeket előre kell lendíteni a repülő állásból. (Foto: Fehér Szilárd) — NINCS HIÁNY „Erzsé­bet” hálóban, a bútorüzlet ré­szére elegendő mennyiséget biztosít a Faipari és Dohány- zócikkgyártó Vállalat. Napon­ta több garnitúra talál gaz­dára az üzletben. Az ára 5216 forint. — JOGOSÍTVÁNY nélkül vett részt a közúti forgalom­ban motorkerékpárjával és az átírást elmulasztotta Bakonyi Kálmán, 4. járás, Gógány dűlő 87. szám alatti lakos. Száz­húsz forintra bírságolta a sza­bálysértési hatóság. — BALESET következtében csonttörést szenvedett Kéri Pálné. Bajcsy-Zsilinszky u. 2. szám alatti lakos. Balesetbiz­tosítása volt, így az Állami Biztosító nagykőrösi fiókja négyszáz forint kártérítést fi­zetett ki részére. — TIZENÖT VAGON ba­rackot, hat vagon szilvát és hat vagon dinnyét értékesí­tett eddig a Szabadság Ter­melőszövetkezet. Az állampolgári fegyelem betartásáért A rendőrség szabálysértési híreiből Tilos útszakaszon közleke­dett motorkerékpárjával Bagó Béla VI., Kustár u. 13. szám alatti lakos. A szabálysértési hatóság 80 forintra bírságolta. Lovát az utcán legeltette Mihály Miklós Szilfa u. 7. szám alatti lakos. 100 forint bírságot rótt rá a szabálysér­tési hatóság. Megszegte a csendrendeletet Tavaszi József Kiss Ernő u. 1. szám alatti lakos. A szabálysértési hatóság 120 forint bírság megfizetésére kö­telezte. Mit látunk ma a moziban A macska kinyújtja kar­mait. Egy fiatalasszony drá­mája a megszállt Párizsban. 14 éven alul nem ajánlott. Kísérőműsor: Lángoska. Előadások kezdete délután 6 és negyed 9 órakor. Jegyek kaphatók az első elő­adás kezdete előtt egy órával. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Bozsik József tsz-föld- műyes es Mészáros Erzsébet üa: Balázs. Tóth Imre géplakatos és Ronkó Eszter adminisztrátor fia: Imre Attila. Torna Pál gyárimun- kás és Szratkó Erzsébet fia: Jó­zsef. Budavári Lajos ellenőr és Hörömpő Karolin: fia, György. Dobos László gyárimunkás és Bár­sony Erzsébet leánya: Edit Erzsé­bet. Ember Ferenc sm. és Bugyi Maria Terézia kereskedősegéd fia: Zoltán. Fritschek Ervin Győ­ző villanyszerelő és Németh Má­ria bolti eladó fia: Ervin Attila. Heves István tsz fm és Kalmár Eszter fia: István. Házasságot kötöttek: Bagdi Sán- dot ny. gyárimunkás és Deák Erzsébet női szabó. Okruhlieza Sándor villanyszerelő és vajda Erzsébet Rozália sm Király Gá­bor Imre smunkás és Gazsi Kata­lin tanító Illés Ferenc t. katona és Palásti Éva smunkás. Meghaltak: Kristán Terézia segédmunkás 56 éves. Elek Ju­lianna 71 éves. Kopás János tsz- földmflves 60 éves. Kasza Imre géplakatos 26 éves. Halász János Gvőző Dincér 69 éves. Bállá And­rás alk. munkás *6 éves. Hollesz István asztalos 82 éves. Ahogy kocsink haladt, mindenütt virág, fa, virág, és a virággruppok közepén hatalmas agyagvázák. Buka­resttől Efóriáig, Mangánétól : Mamaiáig ott díszelgett az ízléses cserépkorsó, váza, tö­mé '/telen mennyiségben. Öntöztek, locsoltak, cso­bogtak a kutak min­denfelé. Nem tudtuk még ak­kor. hogy a virág, a fa a kul­tuszát. nemcsak a szépért, hanem életszükségletért is kul- tiválják. Ebben az évben Bukarest­ben 5600 hektár területen parkosítanak. ültetnek fá­kat, virágokat a város szeb­bé varázsolásához Talán a fa kultuszához csak annyit még — amft mindenki tud Romániáról —, hogy sok a fájuk és termé­szetszerű lenne, hogy értéke ezért nem olyan nagy. Ahogy átléptük a határt, egészen a bolgár határig, Mangáliáig amerre vonatunk, buszunk elhaladt, nem volt olyan fa az országutakon, amely körül a talaj másfél méter átmé- rettel ne lett volna felásva. A HATALMAS Skoda úgy kanyargóit a bukaresti ut­cákon, mint egy kis Volks- < wagen. Mire felocsúdtunk. [ ott álltunk a román munkás- \ osztály fellegvárában. Grivi- \ tán. (Folytatjuk) Takács Paula. lomtól’’ vagy az álmosságtól, de nem láttuk Bukarestet. Amikor a pártközpont szál­lodájába értünk, ott sora­koztak katonás rendben a hallban csomagjaink legna­gyobb ámulatunkra. Mondanom sem kell, volt mit hallgatni minden asz- szonynak, kinek-kinek saját élete párjától a szemrehá- nyásolcat, hogy ugye meg­mondtam, nem kell izgulni! (Valóban, akkor már nem kellett.) A reggeli után úgy szavaz­tunk, alvás helyett inkább várost nézzünk. Kigördült a ..Cursa speciála" 9 óra tájban ismét a Győzelem útjára. Ember, villamos, autó épp­hogy lézengett itt-ott. Törülgettük szemünket, hát­ha az álmosság vett minket hatalmába. — Ugye csodálkoznak? — szólalt meg Szilágyi elvtárs, idegenvezetőnk. — Meglátják majd 11 órától délután 5 óráig megáll az élet Bu­karestben, a nagy meleg miatt. Este ebben a város­ban csak vizes lepedőbe csa­varva lehet az éjszakát ki­bírni. Roppant tetszett nekünk a magyarázat, de nem hittük akkor még, míg saját tapasz­talatot nem szereztünk a bu­karesti melegről. pályaudvarára a gyors. Álmo­san, fázósan pislogtunk, va­jon várnak-e minket. — Pártija mágyára? — kér­dezte tőlünk valaki. Bölcsen bólongattunk, ez csak ne­künk szólhat. — Jó reggelt, elvtársak’. — köszönt ránk egy magas fia­talember, — A csomagot hagy­ják itt, majd utánunk hoz­zák, mi pedig menjünk a buszhoz — invitált minket vendéglátónk, a Román Mun­káspárt képviselője. MEGINDULTUNK Velem együtt az asszonyok hátra- hátra pillantgattak, hová vi­szik ebben a fene nagy for­galomban két hétre szánt holminkat. Még nagyobb lett a rémü­letünk, amikor a „cursa speiála”- (különleges járati­ba beültünk. A csomagoknak hűlt helyük volt. Szemben a pályaudvarral áll egy hatalmas 13 emeletes c miét, a közlekedésügyi mi­nisztérium. — Látják — mondta ide­genvezetőnk —, 25 emeletre tervezték néhány éve ezt a palotát, de a talajviszonyok miatt csak 13 emelet lett belőle. Miközben befordultunk a Győzelem útjára és a par­lamentnél a Modrogán allé­ra tértünk, a „csomag-izga­KÉTEZER KILOMÉTER... A VONAT döcögött — per­sze csak nekünk tűnt így, mert a bukaresti gyorson ott díszelgett az „Orient ex­press” jelzés is. Ezt már csak Bukarestben fedeztük fel, másnap hajnalban 5 óra­kor A határig csupa várako­zásból állt az út. Curtieiban felélénkült csoportunk. Jött az udvarias vámvizsgálat, ami egyúttal jelezte, román föl­dön vagyunk. Legszívesebben beálltunk volna mozdonynak, hogy siettessük a szerelvényt, de az nyugodtan várt a sorsára s így kerek két órát ácsorog- tunk. Még az órákat is elő­re kellett igazítani 1 órával. Amikor Aradot elhagytuk, esteledni kezdett. Meleg volt, helyünket sem találtuk a kényelmes kupéban. Radná- nál még sütött a nap. mikor elkattintottuk a fényképező­gépek exponálóját. Sikerült a várat megörökíteni. — Gyerekek, ne aludjatok — biztatta a mi kis társula­tunkat C Miki —, most jön a Maros-völgye. — Tényleg, az nagyon szép lesz! — hangzott az egyön­tetű válasz. Mire a Maros-völgyébe ka­nyarodott az expressz, aludt a kupé minden tagja, biz­tatójával együtt. Hajnali öt óra lett. mikor begördült Bukarest északi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents