Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-29 / 203. szám

VÁCI MAPLÖ AZ ÚTTÖRŐK PARKJÁBAN • A PEST MEGYEI hírlap különkiad Á S A • V. ÉVFOLYAM, 6*. SZÁM 1961. AUGUSZTUS 29, KEDD Nyári László szerkezeti la­katos, a könnyűipar kiváló dolgozója szintén rászolgált a magas kitüntetésre. Igazgatója meleg hangon említi a nevét, csakúgy, mint a két öreg por­tásét: Pető Andrásét és Seres Józsefét, a vállalati vagyon éber őreiét. Egy évtizedes múltja, de nagy jövője van az Autó- és Gépjavító Vállalatnak. Lelkes, szorgalmas kollektívája be­csületesen végzi a nehéz, de szép feladatokat jelentő mun­kát. (—a) MEGY A GŐZÖS - SOPRONBA A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Pest megyei szervezete, a Pest megyei Ide­genforgalmi Hivatal és a váci IBUSZ-iroda közös szervezésében szeptember 24- én, vasárnap különvonatot in­dít Vácról Sopronba. Részvé- tli díj: 86 forint. A kirándu­lás részvevői Sopron neveze­tességeit szakvezetők kísére­tével, városséta keretében te­kintik meg. A részvételi dí­jakat szeptember 14-ig lehet befizetni a váci IBUSZ-irodá- ban (Széchenyi u. 4.). Egyide­jűleg a kirándulás részvevői­nek be kell mutatniuk a sze­mélyi igazolványukat. Éppen a jövő évi tervjavas­latot tárgyalta az igazgató, a főkönyvelő és a műszaki ve­zető, amikor bekopogtam hoz­zájuk. így azután nincs ne­héz dolgom képet adni a Dó­zsa György úti vállalat me­rész terveiről. — Hol vannak már azok a gondok, amelyek 1952-ben, a megalakulásunkkor voltak?! — mondja Szabó Sándor igaz­gató. — Akkor még kisiparosok kimustrált, öreg gépei döcögtek c há­romszáz éves, öreg ház­ban. amit — a gépekkel együtt — egy évtized alatt teljesen új­jáépítettünk, kicseréltünk. Jövő évi elgondolásuk más- félmilliós beruházást igényel. Ha megvalósítják, háromszo­rosára nő vele a termelésük. Nem nagy gond az, hogy hol és kivel? — Nem, mert Szödligeten a régi szeszgyárat alakítjuk át — kapom a megnyugtató vá­laszt. — Ott lesz az új üzem­részünk. amivel a környék iparosítását is előmozdítjuk. Túlnyomórészt női mun­kaerők dolgoznak majd benne: MÁV-jelzőlámpák, bányász- lámpák és háztartási tömeg­cikkek készülnek majd ott. __ És itt, a Dózsa György ú ton? — összeszokott törzsgár­dánk — feleli nem kis büsz­keséggel az igazgató — nem ismer megoldhatatlan felada­töt. Most is évente 10—15 ipari tanulót nevelünk a munka szeretetére. Nincs az a típuson kívüli gépkocsi, amit ezek a viszony­lag fiatal szakmunkások újjá ne varázsolnának. Ezután meglátogattuk az üzemeket. A forgácsolóban megismer­kedtünk Dobisz Dániellel, a könnyűipar kiváló dolgozójá­val. A munkapadoknál fiata­lok is állnak az idős szaktár­sak mellett. Ottava Zoli kö­zöttük a legkisebb és a leg­fiatalabb. Két hete tanuló. Kipirult, hamvas gyermekarc­cal tesz-vesz a fényes gépek között. Nem is sejti talán, hogy most éppen olyan alkat­részt nézeget, amely a Cse­peli Csőgyár TMK-ja részére készül. Két év és Zoli meg­tanulja a szakma minden csinját-binját. Amott a többszörös első helyezett, Peresek János ía- munkósbrigádja dolgozik a honvédség részére készülő fel­építményeken. A lemezlaka­tosok portáján Pintér Lajos munkavédelmi megbízottal szorítunk kezet, aki munka­helyén is példamutatóan dol­gozik és tőle indult el a munkavédelmi őrség megszer­vezése is. Megnéztük a szép mosdót, a tágas öltözőt, az ízléses ebéd­lőt és a tiszta műhelyeket. Nem is csodálkozunk azon, hogy egyik-másik tulajdonos nem ismeri meg a saját gépkocsiját, ami roncsként érkezik ide és új jármű­ként gördül ki a kapun. A II. számú üzem még mostohább körülmények kö­zött. de állandóan kiváló tel­jesítményekkel dolgozik az Április 4 téri telepén. Itt ugyan nincs csempés mosdó, tágas öltöző; de itt is van munkaszeretet és odaadás. Munkájuk egyenletes, mi­nőségi kifogás nem me­rült fel régóta. Sú Itßos szeren csétlen ség íic untóbus&ytErtísisbun Ez otthon majd csodaként is elmondható; Vizen kerékpározik a kicsi Kató. A múlt hét szerdájának dél­utánján súlyos baleset tör­tént a MÁVAUT Árpád utca 30. szám alatti garázsában. A javítóműhelyben dolgozott Molnár János kocsizsírozó. Egy nyolctonnás autóbusz alatt dolgozott s — mint a kórházban tett vallomásában elmondta — kézikalapácsát feltette a jármű alvázának szé­lére. A kocsi kihúzott a süly- lyesztös rész felől és meg­Megoldották a vízhiányt Harminc színművész Vácra tart Az érdeklődés egyik jellem­ző ténye: augusztus 15-ig el­kelt valamennyi délutáni jegy a Budapesti Vidám Színpad művészeinek 30-i vendégjáté­kára. Este 6 és fél 9 órai kez­dettel mutatják be a művelő­dési otthon színpadán a „Már egyszer tetszett” című, kétré­szes, zenés műsorukat. Nem kevesebb, mint harminc fővá­rosi művész látogat el ez al­kalommal hozzánk, köztük Salamon Béla, Alfonzó, Kabos László, Kazal László, Iíibédy Ervin, Decay Hédi, Csala Zsu­zsa és még mások, huszonhár­mán. Magukkal hozzák az ere­deti díszleteket is. A zenés számokat az ötvös—Eöry— Kárpáti trió kíséri. Tudott dolog, hogy a város hatalmas arányú iparosodásá­val — ilyenkor nyáron — bi­zony nehézségek adódtak a vízellátásban. Az épülő ha­talmas DCM, az Izzó, meg az egyre bővülő sok gyár nagy mennyiségű vizet igényel. Az üzemek, köztük a szövő­gyár is, természetesen na­gyobb vízigénnyel léptek fel. amit a vízművek jelenlegi kapacitása és a Duna ala­csony vízállása miatt nem le­hetett maradéktalanul kielé­gíteni. A szövőgyári pártszervezet is foglalkozott a kérdéssel, márcsak azért is, mert a higiénia követelménye már-már veszélyben for­gott. Az intézkedés megtörtént. A gyár derék TMK-sai bekapcsolták a gyár sa­ját ipari viztelepébe az emeleteket. És volt viz, volt rend. Másutt vízzel teli hordókat, kanná­kat, vedreket biztosítottak. A nagy kánikula idején naponta kétszer vitamin- dús frissítőt kaptak a dolgozók. A vízgondot — s a velejáró aggodalmakat — a hathatós, gyors közbenjárás így szün­tette meg, egy csapásra! Automata-büfé a népszerű szintér, Van bambi és málna; nincs csapos, se pincér! (Cserny Gábor felvételei) Vasárnapig lehet jelentkezni az egyéni sakkbajnokságra Tavasz óta a VSE által át­vett (volt Vörös Meteor) sakk-szakosztályban élénk te­vékenység tapasztalható. Bi­zonyítja ezt az április 4-én megrendezett villámverseny és a május-június folyamán le­bonyolításra került minősítő- verseny is. A sakkcsapat me­gyei viszonylatban is szép si­kereket ért el. A Nyári Bé­ke Kupa küzdelmek során megszerezte a hatos döntőben való részvétel jogát, majd a péceli kulturális napokon ren­dezett villámversenyen Vác csapata (Marót Géza, Var­ga Ferenc, Varga Tibor, Su- mits Dénes) a Budapesti I. osztályú Rákoscsabai Vasu­tas és a BHÉV mögött a har­madik helyen végzett, meg­előzve a többi megyei csapa­tot. Az elért sikerek után a csapat újabb, nehéz feladatok megoldása előtt áll. Ennek biztosítása érdekében a keddi és pénteki szakosztályi napo­kon igyekszik felkészülni a szeptemberi Béke Kupa dön­tő és az októberben megindu­ló megyei sakkcsapat-bajnok­ság küzdelmeire, a párt- és tömegszervezeti székházban. ★ Itt hívjuk fel az érdeklő­dők figyelmét arra, hogy a VSE sakkszakosztálya szep­tember 5-i kezdettel rendezi meg a Vác város egyéni sakk­bajnokságát a Csányi úti szék­házban. Jelentkezni szeptem­ber 3-án délig lehet Sziebig Sándor intézőnél (Vác, Köz­társaság u. 28.). INGYENLAKOK A Váci Községgazdálkodá­si Vállalat kimutatást ké­szített arról, hogy az első félév utolsó napján mennyi a lakbértartozások összege. Az eredmény meghökkentő és elszomorító: 33 644 forint kint­levőséget tartottak nyilván »^X\XXVXXXXXXXVXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXVX\XX\XXXXXXXXX\.XVS> ^ KIS LAK ALL... de nem a nagy Duna mentében, hanem a folyam partjá­nál, a Liszt Ferenc sétányon. A Dunai Hajógyár úszó­műhelye, szépen rendbehozva, most már tetszetősebb külsejű. Kényelmes öltöző, fürdő, tiszta étkezőhelyiség teszi kulturáltabbá azok munkáját, akik a messze vizekre, tengerekre induló kishajókon végzik az utolsó simításokat (Moyzes felvétele) június 30-án. Ez ugyan 5501 forinttal kevesebb volt. mint a december 31-i zárlat idő­pontjában, mégis tűrhetetlen állapotról ad tükörképet. Köztudomású, hogy' hazánk­ban — még az újonnan épült állami lakóházakban is — európai viszonylatban nagyon J alacsony a lakások bére. A ré- ^ gi épületekben sokszor csak ^ jelképes díjat fizetnek a la- £ kők. És mégis nagy számban £ vannak, akik ingyen élős- £ ködnek az állam tulajdonát ^ képező ingatlanokban s meg- ^ feledkeznek legelemibb kötc- ^ Iezettségükről. ^ Megnéztük a lakbérhátralé- ^ kosok névsorát. Ha van is ^ köztük egy néhány, aki el- ^ fogadható indokot tudna fei- ^ hozni mentségére — a zömük £ olyan, aki sem szociális hely- ^ zettel, sem anyagi köriilmé- £ nyelvel nem tudna mentc- £ getőzni. A fiatalabbak nem ^ ismerik a harmincas évek ^ visszatérő, szomorú képét. £ amikor a dölyfös háziurak ^ utcára, kapualjakba rakták ki ^ már az egyhavi lakbérrel ei- ^ maradókat is. $ A községgazdálkodási válla- ^ lat ügyésze erélyesebben szor- ^ gaimazza a bértartozások be- 'y, fizetését. A notórius nem- fizetők pedig ne kívánják, '■>, hogy a nagyobb közvéle­meny őket... a nagyobb előtt népszerűsítsük A tanácstagi munka megjavításáért A fogadóórákról — Szorosabb kapcsolat a választókkal — A helyi sajtó jelentős szerepe A VÁLASZTÓKERÜLET­BEN végzett tanácstagi mun­ka másik formája a fogadó­órák megtartása, amely azon­ban eléggé elhanyagolt és a gyakorlatban a mi városunk­ban sem sikerült megnyug­tatóan megtartani. Ha ugyan­is a tanácstag a fogadóóráit a tanács hivatalos helyisé­gében tartja, a panaszos vagy érdekelt szívesebben megy a szakigazgatás vezetőjéhez, on­nan várja a gyorsabb ügyin­tézést. Sokkal jobb módszer és az eddigi gyakorlat sze­rint eredményes is, ha a ta­nácstag a fogadóóráját az üzemben, a munkahelyen tartja s az itt felmerült prob­lémákat rövid úton közli a tanács illetékes szakosztá­lyaival. A gyakorlat szerint ilyen esetekben a tanácstagot számosán keresik fel különféle problémákkal, ismertté teszi a tanácstag nevét a munkahe­lyén és növeli a tekintélyét ez az utóbbi módszer. Fentieken kívül a tanácstag választókerületében számtalan formában és módon gyakorol­hatja tanácstagi tevékenysé­gét. A tanácstagnak ismernie kell, melyek azok a kérdé­sek és problémák, amelyek a választókerület lakosait ér­deklik. Ennek megismerésé­hez közvetlen kapcsolatot II. kell teremtenie a választóke­rületben lakó tömegszervezeti Vezetőkkel és aktívákkal, ház­megbízottakkal, a szavazat­szedő bizottság és a válasz­tókerületi bizottság volt tag­jaival, fel kell keresni a vá­lasztókerületben levő üze­meket, intézményeket, azok vezetőit és dolgozóit, rendsze­ressé kell tenni azt az időpon­tot, amikor a tanácstag a vá­lasztóival találkozni tud és erre legalkalmasabb, ha a tanácstag rendszeresen eljár a választókerületében levő összejövetelekre, klubestre, szakkörökre, megbeszélésekre és egyéb nyilvános ünnepekre vagy rendezvényekre. GONDOSKODNI kell a ta­nácstagnak arról, hogy a ta­nács hivatali apparátusánál rendszeresen tájékoztassák őt — ha úgy kívánja — a vá­lasztókerületében lakó dolgo­zók panaszairól, közérdekű beadványairól és egyéni kér­déseinek intézéséről is. Az egyéni beszélgetések formáját is ki kell alakítani oly mó­don, hogy a tanácstag egy év alatt eljusson minden vá­lasztójához, akár családláto­gatás útján, akár egyéb úton. Fenti szempontokon túl keresni kell a tanácstagnak azt a lehetőséget is, hogy megismerje a legfontosabb rendeleteket, intézkedéseket, s erről tájékoztassa választóke­rületének lakosait. A tanácstagi munka meg­javításában jelentős szerepe van a sajtónak. Igen célsze­rű. ha a tanácstag a helyi sajtó hasábjain megszólal, tevékenységéről tájékoztatja a nyilvánosságot, ezen keresztül saját választókerületének la­kosait is. Fontos a tanács­tag élenjáró, példamutató ma­gatartása, amely nemcsak abban nyilvánul meg, hogy pontosan fizeti adóját és ele­get tesz állampolgári kötele­zettségének. hanem példamu­tatóan élenjár a munkában, a társadalmi munka előmoz­dításában. NEM KÖNNYŰ feladat a tanácstagnak úgy ellátni sok­oldalú, nagy felelősséggel já­ró tevékenységét, hogy az valamennyi választó elisme­rését és bizalmát elnyerje, de kölcsönös összefogással, az­zal. hogy a tanácstag min­dent elkövet munkája meg­javításáért. a választókerület dolgozói pedig minden ere­jükkel segítik ebben a tanács­tagot, meg lehet és meg is kell javítani munkájukat. Arany István vb-titkár állt. Molnár kijött előbbi mun­kahelyéről. Ekkor jutott eszé­be, hogy hol felejtette a szer­számot. Bár a motor járt, ő nem jelezte, hogy az autóbusz alá kúszik. Kalácska Sándor sofőr elindította a kocsit, hogy a gcpkocsimosó-helyre álljon. Az ott dolgozók jajkiáltásra lettek figyelmesek; a hatalmas jármű hátsó kereke keresztül­ment Molnár János derekán. Életveszélyes állapotban szál­lították a váci kórházba. Hatalmas fejlődés előtt áll a váci Autó- és Gépjavító Vállalat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents