Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-26 / 201. szám

fEW MEGYEI v^f/r/wo 1961 AUGUSZTUS 36, SZOMBAT Katalógus a legújabb mezőgazdasági épületterveiről A Földművelésügyi Minisz­térium Mezőgazdasági Terve­ző Vállalata a termelőszövet­kezeteknek ajánlott legújabb mezőgazdasági épülettervekről katalógust készített, hogy így segítséget nyújtson a megyék, a járások és a Nemzeti Bank illetékes szakembereinek az 1962. évi építkezési beruházá­sok megtervezéséhez. A mi­nisztériumban adott tájékozta­tás szerint a közeljövőben el­készül a katalógusok bővített — az egyes épületek anyag- szükségletét, továbbá a leg­fontosabb műszaki és gazda­ságossági mutatókat is tartal­mazó — kiadása az építkező termelőszövetkezetek számá­ra. (MTI) EGY JELENTŐS MAGYAR TALÁLMÁNY: ROBOTGÉP A CSÚSZÓZSALUZÁSHOZ A Dunai Cement- és Mész- mű építkezése naponta tarto­gat valami meglepetést. Alig egy hete, hogy kinnjártunk. Vác felől közeledő gépkocsink eleinte a vasúti töltés men­tén halad, aztán boltíves alul­járón keresztezzük. „Zöld út a DCM-nek. Épül a KISZ véd­nökségével” — hirdeti a betű­koszorú. Megszoktuk, hogy a mély rézsűk közötti enyhe emelkedőn, mint a legyező te­rül szét a látnivaló: előbb a vassilók, a merész vonalú iro­daház, aztán a nyersoldal mű­tárgyai. a leadóállomás, és persze óriásdaruk, emelők, Korszerű háztartási kisgépek Egyre több a háztartási kisgép. Az üzletekben és áruhá­zakban jelenleg több mint 20 féle elektromos kisgépet árusí­tanak. A háziasszonyok szívesen vásárolják ezeket a „második műszakot” megkönnyítő gépeket. Jó szolgálatot tesz a padlókefélő A porszívó markolók, szállítószalagok so­kasága. Az országútról alig- alig látszik valami ebből. És most? Már a vasúti töltés fölött betonhengerek meredeznek. Varázslat vagy szórakozottság ? Gyors számítás. Kiderül, hogy nemrég még tiszta volt a ho­rizont. — A mélyépítők nagyon „rávertek” — hangzik kísé­rőnk válasza. — Csúszózsalu- zással dolgoznak. Első utunk hozzájuk vezet. Négy, egymáshoz tapadó roppant betonhenger tömörö- dött ide sebtében. Fenn a pe- ^ remeken apró hangyáknak ^ látszanak az emberek. Le- szerelik a csúszóállványzatot. A gyorsfelvonón deszkadara­bok. géprészek ereszkednek. — A cementmű csomagoló- jához szolgálnak majd tároló­helyül — ad felvilágosítást Hady Jenő, az ÉM 1. sz. Mély­építő Vállalat építésvezetője. — Húsz ilyen siló épül itt. Magasságuk 28.57, átmérő­jük 12 méter. A betonfal vas­tagsága 41 centiméter. — Nemrég még alig láttunk a tornyokból valamit. — Valóban. Sikerült a tem­pót fokozni. Két méternél töb­bet is emelkedtünk naponta. Alul ugyanis sok a nyílás, sű­rű a vasalás, így a földközel­ben lassabban haladunk. — Mennyi idő alatt készül­tek el? — Április végén kezdtük, június első napjaiban leálltak a robotgépek, és máris át­szereljük a következő silók ra. A munkaszüneteket le­számítva, 21 munkanap alatt értünk föl. Egyszerre négy silót emeltünk. Ügy tervez­zük, hogy a következőknél, az itteni tapasztalatokat felhasz­nálva. napi két méter fölé visszük az átlagemelkedést. Strapkovits János főépítés­vezető is bekapcsolódik a be­szélgetésbe. — Az eredeti tervvel szem­ben, vállalatunk 1962. január 31. helyett idén októberre irá­nyozta elő a húsz siló befeje­zését. Apró motorostargoncákon, szivar alakú gépeket és vas" rudakat szállítanak el mellet­tünk. A következő silókon már dolgozik a Perger- és a j Rácz-brigád. | — A gép ismerős. Az ipari | vásáron a Találmányi Hivatal pavilonjában találkoztunk ve­le? — Pontosan. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK A robotgép Thoma József tervezőmérnök Kossuth-díjas szabadalma — folytatja Strapkovits főépítés­vezető. — A faanyagtakaré­kosság világszerte égető kér­dés. A nagy magasságú beton­műtárgyak hagyományos mód­szerrel rengeteg deszkát, áll­ványfát emésztenének föl. Csú­szózsaluzással csupán egy mé­ter magas zsalugyűrűt ácso­lunk, és ez emelkedik a kívánt magasságra. — Mi tartja a zsaluzatot? Talán a betonra tapad? — Szó sincs róla. Képzeljen el egy függőleges faágat, ame­lyen lassan mászik fel egy hernyó. Nos, az alapbetonra itt 24 darab három méter hosszú vasrudat állítottunk be függőlegesen. A vasrudakra ráfűztük a robotgépeket — hernyókat —. amelyek az egész állványzatot és zsaluzatot hor­dozzák. A robotokat közé­pen. mint a pók a hálóját, ki­kötöttük. egymás közt kar­dántengelyes összeköttetéssel láttuk el, és villanymotorral hajtottuk meg, miáltal az egész állványzat lassan emel­kedett. Közben betonoztak és vasat szereltek. Ha a gépek a vasrúd végére értek, újabb vasrudakat csavaroztak hoz­zájuk. A tetőn aztán leszere­lik a robotokat, éc a vasru­dakat felhúzzák az időközben megkötött betonból. — Milyen magasságba emel­kedhet a csúszózsaluzat? — Elvileg bármilyen magasságra. Ausztriában egy völgyhíd pil­lérén 181 métert értek fel. Ter­mészetesen minél magasabb a műtárgy, annál gazdaságosabb a gépesített csúszózsaluzás. Ka­nadában. Svédországban. Szov­jetunióban, Németországban, lakóházépítésnél is'alkalmaz­zák. Két hét alatt felhúzták egy sok emeletes bérház ösz- szes felmenő falát. Vállala­tunk Szolnokon, Táton. Du­nakeszin és Vácott építkezik csúszózsaluzással. Megkezd­jük a sztálinvárosi szalma- cellulózegyár víztornyát is, ami valóságos „műszaki álom”, a fotósok öröme lesz — fejezi be Sztrapkovits Já­nos főépitésvezető. Babura László (frqléili ffTriairt? Tizenegy év után először Mint már beszámoltunk ar­ról, a Ceglédi Húsipari Vál­lalat közel tizenegy éves fenn­állása óta először nyerte el a kitüntető „élüzem” címet. Ezzel kapcsolatban Kiskoré- nyi János, a vállalat igaz­gatója, a következőket mon­dotta: — Vállalatunk tizenegy év­vel ezelőtt alig több mint húsz dolgozóval kezdte a. munkát. Azóta fokozatosan, évről év­re gyarapodtunk. Modernizá­lódtak az épületek, a mű­helyekbe egyre több gép ke­rült és ma már korszerű, hét­tonnás hűtőkocsi szállítja tő­lünk az árut. Az idén külö­nösen szembetűnő a fejlődés. A becsült normákat új mű­szaki normákkal cseréltük fel, kétszáz férőhelyes sertéshiz­laldát létesítettünk, új csi­gaprést állítottunk be és ja­vítottuk az üzemi higiéniát. A sztár: a paradicsom A Kertimagtermelő Állami Gazdaságban napjainkban a paradicsom a sztár. Lányok valóságos kis hadserege fog­lalkozik a paradicsommag be­gyűjtésével, ami nem is olyan egyszerű dolog. A gazdaság nyolc holdon termel különbö­ző kiváló fajta paradicsomot, amelynek a magja még külföl­dön is rendkívül keresett cikk. Az idei termés jónak Ígér­kezik: holdanként 150 mázsa paradicsomot várnak, amiből körülbelül 75 kiló magra számítanak. Testvérháború Abonyban Szandi Mihály és Orvos Jánosné édestestvérek. Ennek ellenére egész Abony tudja róluk, milyen ádázul gyű­lölik egymást. Nemrég Or­vosnő arra vetemedett, hogy fivére házába sértő szavakat kiabáljon be. Az sem volt rest, néhány nap múlva visszaadta a sértést. Mégpedig tettlege­sen. A Ceglédi Járásbíróság büntető tanácsa mindkettőjü­ket felelősségre vonta és két­száz-kétszáz forint pénzbünte­tésre ítélte. Műanyagból készült ér Néhány lengyel klinika több hónap óta kísérleteket foly­tat műanyagból készült artériákkal. A speciális anyagot Lodzban állítják elő, neve: elena. A kísérletek eredményekép­pen egy tíz centiméteres műanyagból készült érszakasz beül­tetésével sikerült megmenteni egy beteg karját az ampu­tálástól. Szobrot kapnak a Holnap ifjú hősei Gazdag a választék különféle háztartási kisgépekből üzletekben és áruházakban az (MTI foto: Kácsor László felv.) Dwtka Ákos költő, az egyet­len élő „Holnapos”, akit né­hány héttel ezelőtt mária- remetei otthonából komoly­nak látszó betegséggel a Já­nos Kórházba szállítottak, már ismét otthon van és egészségi állapota örvendete­sen javul. Napról napra erő- í södik, jókedvűen sétálgat I szép kertjében és élénken \ érdeklődik az irodalmi élet ^ kérdései iránt. Különösen föl- ^ figyelt arra a hírre, amelyet í nemrég Szegedről, Juhász I Gyula városából kapott. Kö- | zölték vele, hogy egy kiváló í szegedi szobrász, Tápai An- | tál, a szegedi Móra- és Tö- £ mörkény-szobor alkotója, a nagyváradi Holnap hét hőse, ^ Ady Endre, Babits Mihály, | Balázs Béla, Dutka Ákos, j Ernőd Tamás, Juhász Gyula és Miklós Jutka megmintázá- | sának tervével foglalkozik, j Egységes kompozíciójú szo- < borban kívánja megörökíteni j a hét fiatal költő emlékét, 5 akik 1908-ban a Holnap című ^ antológiájukkal kitűzték a £ magyar líra forradalmának lo- j bogóját és síkraszálltak a re- | akció, a maradiság ellen. A ^ Holnap vezárségét Ady End- re vállalta, akinek költészete j körül akkor már javában | tombolt a harc. A Holnap fordulópontot jelentett a ma­gyar költészet történetében és olyan hatalmas vihart keltett a tespedt magyar életben, amilyenre alig van példa. Tápai Antal figyelemre méltó tervéről ezeket mon­dotta: — Tulajdonképpen Nagyvá­rad a Holnap városa. De a Holnaphoz a szegedi születé­sű Juhász Gyulán és Balázs Bélán, valamint a Szegeden tanárkodé fiatal Babits Mihá- lyon keresztül Szegednek is igen sok köze van. A Holnap lelke tulajdonképpen Juhász Gyula volt, aki abban az idő­ben a nagyváradi gimnázium­ban tanította a magyar iro­dalmat, mint segédtanár és akinek költészetében örök életet kaptak a váradi benyo­mások. Az utóbbi időben so­kat foglalkoztam irodalom- történetünknek ezzel a váradi fejezetével és így alakult ki bennem az elhatározás, hogy megkomponálom a Holnap szobrát. A feladat — beval­lom — igen súlyos. A Hol­nap hét hősének arcát, alak­ját úgy kell összefoglalnom a szoborkompozícióban, hogy az művészi kifejezője legyen a Holnap gondolatának. Le­het, hogy jó néhány év elte­lik az előtanulmányokkal, amíg kialakul bennem a vég­leges megoldás. Legelőször például az a kérdés bukkant MOTOR ©WSftKEj la­ba­tért és elém, hogy a hét holnapos melyik arcát mintázzam meg? Azokat az arcokat-e, ame­lyekkel a hét költő, elsősor­ban Ady Endre, Babits Mi­hály, DuíIm Ákos és Juhász Gyula alakja rögződött a kö­zönség tudatában, vagy pe­dig a váradi fiatalok ifjú, szakálltalan arcát. Tervemről Dutka Ákos ezzel a részlet- kérdéssel kapcsolatban érte­sült és végtelenül megörül­tem, amikor eljutott hozzám az üzenete, mert az teljesen egyezik a magam fölfogásá­val. A Holnap egyetlen élő hőse is azt tartja természe­tesnek, ha a szoborkompozí­ción a Holnap hét hőse ifjan jelenik meg. Elmondta még a szobrász, hogy igen mély hatással volt rá Dutka Ákos könyve, A Holnap városa, amely plasz­tikusan idézi föl a Holnap iz­zó korszakát. Jól ismeri Ju­hász Gyula „váradi” verseit. Tervezi, hogy legközelebb meglátogatja máriaremetel otthonában Dutka Ákost, aki­nek nagy gyűjteménye van a váradi forradalom emlékei­ből. Tőle tudja majd meg a leg­biztosabban, hogy milyenek is voltak abban az időben a Holnap ifjú hősei. Magyar László Csöngettyűtolvaj Szabó Kornél gyömrői kos a minap fiatalkorú rátjával együtt ittasan haza. Gondoltak egyet _ betértek a katolikus templom­ba, megvárták, amíg kettes­ben maradtak. Szabónak előbb zenére támadt kedve, az orgonával próbálkozott, majd a harmőniumon játszott. Később „körülnézett” a templomban, összetört egy vázát és ellopta a négyágú minist ráns-csöngettyűt. Dolga végeztével barátjával egye­temben a Halászkert Ven­déglőbe távozott és magával vitte a lopott csöngettyűt is. A pincérek — bár ittassága kétségtelen volt — továbbra is kiszolgálták. Barátai azon­ban elcipelték magukkal a strandra, hogy végre kijóza­nodjék. Ott a lopott temp­lomi csengőt Szabó Kornél beleejtette a vízbe. Eddig a történet, a továbbiak már a rendőrségre tartoznak. Min­denesetre elítélendő az efféle jellegzetesen huligán viselke­dés. Részeg volt - elütötték Súlyos szerencsétlenség tör­tént Monor határában, a 4. számú műúton. P. István mo- nori lakos ittas állapotban haladt az úttesten keresztben- kasul kerékpárjával. Csak né­hány percig volt képes egye­nesen menni, vesztére a mö­götte jövő személygépkocsi vezetőjének. K. Béla buda­pesti műszerész Trabant gép­kocsiján közeledett és csak az utolsó pillanatban észlelte, hogy a részeg ember egyene­sen nekimegy. A kocsi P. Ist­vánt az árokba röpítette, K. Béla viszont — bár a kor­mánykereket félrerántotta — nekirohant az útszéli fának; Súlyos sérülésekkel mindket­ten kórházba kerültek, A vizsgálat megállapította, hogy a balesetért P. Istvánt terheli a felelősség. Csúcsforgalom a papírboltban Ezekben a napokban az ér­deklődés középpontjában a papírbolt álL Érthető: a szü­lők és a diákok szinte egy­másnak adják a kilincset, hogy beszerezzék a tanév nélkülözhetetlen kellékeit. A nagykőrösi Ifjúsági Papírbolt már augusztus 1-én meg­kezdte a füzetek árusítását. Valamennyi tanszerből meg­felelő mennyiség áll rendel­kezésre és nincs hiány ol­csóbb és drágább kivitelű is­kolatáskákban sem. Az üzlet előrelátó dolgozói csomagok­ban állítják össze az egyes osztályoknak szükséges árut. Akár a Luca széke... A Nagykőrösi Földműves­szövetkezet új áruházát még mindig nem adták át rendel­tetésének. Nehéz volna kide­ríteni, pontosan ki a hibás a késedelmes átadásért, annyi azonban bizonyos, hogy az építkezésre ráillik: — Ügy készül, akár a Luca széke. Pedig szép lesz, korszerű és tágas az új áruház. Vala­mennyi részleget szakosítják. A vevők majd önállóan vá­laszthatnak és az elárusítókra csak az útmutatás, a blokko­lás és az esetleges szakmai tanácsadás vár. Nem feled­keztek meg az áruház alkal­mazottairól sem. Külön mos­dók, öltözők és mellékhelyi­ségek épültek részükre. A be­rendezések nagy része már a helyére került. A vásárlók türelmetlenül várják, hogy végre birtokukba vegyék a szép és korszerű egységet.

Next

/
Thumbnails
Contents