Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-25 / 200. szám
re irr meg ve® zfitrlap 1961. AUGUSZTUS 25, PÉNTEK „Meg kell egyezni, mert nincs más józan alternatíva" Nyugati vélemények a német kérdésről — Újabb Berlinnel foglalkozó szovjet jegyzék Mivel a beharangozott nyugati kezdeményezések határideje már többször is lejárt, szinte mindegyik angol lap a franciákat vádolja a Berlinnel kapcsolatos huzavona miatt. Ezt a vonalat most már átvette a New York Times is azzal a megszorítással, hogy nem alapvető ellentét áll fenn az amerikai—angol álláspont és a francia felfogás között, hanem csupán az időzítés, a módszer és a megközelítés módozataiban jelentkezik különbség. A lap ugyanakkor megemlíti, hogy más források szerint az ellentétek igen élesek a nyugati szövetségen belül. A New York Times vezér- cikke — amelyet szintén ennek a kérdésnek szentel —, miközben megismétli azt az álláspontot, hogy a szovjet javaslatok elfogadhatatlanok, egyben leszögezi: „Ha a Szovjetunió külön békeszerződést köt Kelet-Németországgal, az nem casus belli Amerika számára.” Az újság szerint ugyancsak „nem jelenthet háborús okot a Kelet- és Nyugat- Berlin közötti övezethatár lezárása”. Londonban úgy magyarázzák az amerikaiaknak ezt a kettős állásfoglalását — amely szerint a javaslatok ugyan elfogadhatatlanok, de lényegében nem lehet tenni semmit gyakorlati megvalósításuk ellen —, hogy az Egyesült Államok kormánya tekintélyét félti az érdemleges tárgyalásoktól. — Kennedy már szívesen belemenne valamiféle tárgyalásos megoldásba, csak még azt nem tudja, hogyan lehet a tárgyalások eredményét a republikánusok előtt aríieri- kai győzelemnek feltüntetni — mondta egy Londonban tartózkodó washingtoni politikus. Kingsley Martin neves angol publicista erre megjegyezte: — Ha az amerikaiak presz- tizsokokból sokáig húzzák az időt a tárgyalások megkezdésével, akkor végül is úgy alakulhat a dolog, hogy a tárgyalóasztal másik oldalán Hruscsov helyett majd Vlb- richtot találják és meg kell majd egyezniük, mert nincs más józan alternatíva. — Vajon hogyan fogják ezt amerikai győzelemnek feltüntetni? Nem lenne-e helyesebb tehát minél előbb leülni tárgyalni és abbahagyni a nyugati háborús hisztéria fokozását olyan elképesztő nyilatkozatokkal, mint amilyet például Johnson alelnök tett Nyu- gat-Berlinben — mondotta Kingsley Martin. Az angol közvélemény körében nagyon éles visszhangot keltettek ugyanis Johnson- nafc azok a kijelentései, amelyek a nyugatnémeteket „a j szabadság bajnokainak” tün- I tetik fel. A szovjet kormány azonos szövegű jegyzékeket juttatott el az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kormányához. A jegyzékekben tiltakozást jelent be az ellen, hogy a Nyugat-Berlinbe vezető légifolyosókat a nyugatnémet militarizmus felforgató és reva.nsvá- gyó céljaira használják fel. A szovjet jegyzékek rámutatnak arra, hogy „durván megszegték az 1945-ben született megállapodást, amelynek értelmében légifolyosókat jelöltek ki a három nyugati hatalom számára, átmenetileg arra a célra, hogy biztosítsák katonai helyőrségeik szükségleteinek fedezését, de nem arra. hogy a nyugatnémet militarizmus felforgató és re- vansvágyó céljait mozdítsák elő”. A jegyzékek hangsúlyozzák, A franciák tunéziai agressziója rendkívül növeli a feszültséget Az ENSZ-közgyülés szerda esti ülése nöke berekesztette az ülést, s a legközelebbi tanácskozást csütörtökön — magyar idő szerint 15.30 órára — tűzték ki. Erről lapzártáig nem érkezett jelentés. hogy az utóbbi időkben erősen fokozódott a Német Szövetségi Köztársaság bizonyos köreinek nyugat-berlini provokációs tevékenysége. „Ez a tevékenység olyan méreteket ölt, hogy már e térség békéjének és nyugalmának megsértésével fenyeget”. A légifolyosókon jutnak el Nyugat-Berlinbe a bonni kormány és szövetségi gyűlés hivatalos képviselői, akik a repülőtérről egyenesen tüntető „tájékozódó” körútra indulnak a városban, ellenséges nyi latkozatokat tesznek a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió ellen. A jegyzékek rámutatnak arra. hogy a bonni kormánykörök fokozódó nyugat-berlini mesterkedései a helyzet kiélezésére irányuló törekvő, süket bizonyítja, azt a szándékukat, hogy bonyodalmakat és konfliktusokat akarnak felidézni, összeütközést próbálnak kirobbantani a nyugati hatalmak és a Szovjetunió között, a nyugatnémet militaristák és re- vanshirdetők javára. A szovjet kormány követeli-, hogy az Egyesült Államok, illetve Nagy-Britannia és Franciaország kormánya haladéktalanul tegyen lépéseket a bonni kormány törvénytelen éo, kihívó nyugat-berlini cselekményeinek beszüntetésére. Hruscsov beszélgetése Drew Pearsonnal Hruscsov, a Szovjet Minisztertanács elnöke, aki rövid pihenőn a Kaukázus Feketetengeri partvidékén tartózkodik, fogadta Drew Pearson amerikai újságírót és beszélgetést folytatott vele. Angolai helyzetkép Az angolai felkelők csaknem féléve vívják egyenlőtlen harcukat a szabadságért és a függetlenségért a portugál csapatok ellen. A legmodernebb fegyverekkel felszerelt gyarmati csapatok támadásai elől az angolaiak kénytelenek voltak az ország északi részében levő erdőkbe és hegyek be vonulni. De továbbra is hősi ellenállást fejtenek ki, meghiúsítják a „lázadás villámgyors és végérvényes elfojtására” irányuló terveket. Azok a külföldi tudósítók akik felkeresték a felkelők egységeit, kiemelik a rosszul fel fegyverzett angolai hazafiak hősiességét, valamint azt hogy a portugál gyarmatosítók képtelenek megtörni jogos ügyért küzdő nép ellenállását. Az AP tudósítója, aki egy sor felkelötábort keresett fel Észak-Angolában, San Salvadorból jelenti, hogy bár portugál csapatok Angola főútvonalai mentén észak felé nyomulnak, az ország északi részének igazi gazdái mégis a felkelők. „Az afrikai felkelők erői — írja a tudósító — az erdők mélyében rejtőznek és csak légitámadással sebezhetők. A főútvonalaktól távolabb, az északi falvakat körülvevő vad rengetegben a nacionalista partizánok ismerik az erdőket és a mocsarakat keresztülszelő szűk utak labirintusának minden fordulóját. A portugál katonáknak évekre van Szükségük, hogy kiűzzék őket ezekből az erdőkből.” A kormány nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) haszbűnös aknamunkára nálnak fel. A nemzetközi joggal összeegyeztethetetlen, tarthatatlan és a béke ügyére nézve veszedelmes a potsdami szerződést aláíró nyugati hatalmak álláspontja, amely a német militarizmus elleni háborúban szerzett jogokra hivatkozva a Német Szövetségi Köztársaság revansista uralkodó köreinek fegyverkezési politikáját segítette és segíti. Ugyanakkor a nyugati hatalmak jogsértő módon mentesítik a Német Szövetségi Köztársaságot attól, hogy teljesítse azokat a kötelezettségeit, amelyeket a potsdami szerződés értelmében és a megkötendő béke- szerződés értelmében más népekkel szemben teljesítenie kell. A nyugati hatalmak álláspontjának, amelyet a Német Demokratikus Köztársasággal szemben elfoglaltak, sem jogi, sem morális alapja nincs. Céljuk, hogy megőrizzék a Német Demokratikus Köztársaság szívében, Nyugat-Berli.nben, a megszállási rendszer segítségével teremtett és fenntartott, s a Német Demokratikus Köztársaság elleni politikai felforgató tevékenység és gazdasági züliesztés sötét Uzelmeit szolgáló szervezeteket. Ez súlyos veszélyekkel terhes. A békeszerződés megkötése mindkét német állammal, a nyugatnémet revansista politika megfékezése, a Német Demokratikus Köztársaság állami szuverénitásának teljes mértékű biztosítása, Nyugat- Berlinnek a megszállási rendszertől megszabadított demi- litarizált, szabad státusszal rendelkező békevárossá változtatása, nemzetközi összeköttetéseinek biztosítása, megfelel minden nép érdekeinek, s különösen létfontosságú érdeke ez az egész német népnek. A Magyar Népköztársaság kormánya fenntartás nélkül támogatja a testvéri Német Demokratikus Köztársaság kormányát, a Német Demokratikus Köztársaság állami szuverénitásának és biztonságának védelmében; így támogatja a hidegháborús erők nyugat-berlini felforgató gócának elszigetelésére tett hatékony intézkedéseit is. Halaszthatatlan követelménynek tekinti, hogy a Német Demokratikus Köztársaság szuveré- nitása a békeszerződés megkötésével teljessé váljék. A magyar kormány, átérezve azt a nagy felelősséget* amely a német kérdés békés rendezésében minden békeszerető kormányra hárul, kijelenti, hogy kész részt venni a német békeszerződés megkötésének tárgyában összehívandó békekonferencián és eltökélt szándéka más békeszerető államokkal együtt aláírni mindkét német állammal a békeszerződést. Ameny- nyiben e javaslat továbbra is a nyugati hatalmak elutasításával találkozik, úgy a Magyar Népköztársaság kormánya, szövetségeseivel és más békeszerető országok kormányaival együtt, alá fogja írni a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Az európai béke és biztonság ezen alapvető kérdésének békés rendezése nem tűr halasztást. Szufanuvong rádióbeszéde Szufanuvong herceg, a Laoszi Hazafias Front pártjának elnöke a Patct Lao Hangja rádióban mondott beszédében foglalkozott a laoszi koalíciós kormány megalakításának kérdésével. Hangsúlyozta, pártja továbbra is lankadatlanul harcol azért, hogy mind a három laoszi fél részvételével, Souvanna Phouma miniszter- elnökkel az élen, mielőbb megalakuljon a laoszi koalíciós kormány. Ha most nem teszünk meg mindent az agresz- szív nyugatnémet re- vánspolitika visszaszorítása érdekében, akkor megnövekszik a háborús veszély Európában. A magyar nép nem várja meg, amíg az imperialisták olyan helyzetet tudnak Európa szívében teremteni, amely elkerülhetetlenné tehet egy újabb háborús pusztítást. Abból kiindulva, hogy a békét nem elegendő óhajtani, hanem cselekedni kell a béke biztosításáért, a magyar kormány a néptől kapott megbízatása következetes teljesítésének tekinti a német békeszerződés megkötésére és a nyugat-berlini helyzet rendezésére a Szovjetunió kormánya és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya által .előterjesztett javaslatok támogatását és az európai béke biztosítását célzó valamennyi akcióban való tevőleges részvételét. (MTI) (^J^etten tő (14)-3rí a : -Jiorvát li J^őzóej! ujuez j doltam: azt mondom majd a gazdáimnak, hogy maga, Gézuka, a nevelt fiam, idáig vidéken tanároskodott. Jó lesz? — Jó, hiszen szinte így igaz. — A miniszter úr is, meg a titkár úr is meg fogja engedni, hogy egyelőre itt maradjon. Persze akármeddig itt maradhat, azt, hogy „egyelőre”, csak miattuk mondom. — Tulajdonképpen kik laknak a spanyol házban? — kérdezte a tanár. — Hát kérem, először is a miniszter úr, vagyis a követ, és a felesége. A miniszter úr mór idős ember, de azért jól bírja magát, csak az a baja, hogy gyakran előveszi a kösz- vénye. Ilyenkor fürdőzni megy. Van nekik Hévíz mellett egy csinos kis villájuk, oda utaznak. Ámbár nem tudom, most mit csinálna, ha kiújulna a betegsége, mert nincs, aki helyettesítse. A tanácsos úrék tán három hete utaztak haza Madridba. A tanácsos úr megbetegedett, aligha jön már vissza. így aztán most csak ketten vannak hivatalosan. a miniszter úr, meg a titkár úr. A titkár úr még fiatal ember, olyanforma idős, mint Gézuka. Jó eszű fiú. egy kicsit magyarul is tud. de a miniszter úr és a családja alig tud pár magyar szót. A titkár úr különben az én gazdám. Nem sok ügyet vet rám, hiszen nélküle is tudom én a dolgomat. Meg aztán mostanában igen elfoglalja a hivatala. Ö áll helyt a tanácsos úr helyett is, aki. mondom, hazautazott. Most ő a konzul is. Hetente kétszer van itt félfogadás, olyankor a titkár úr jön le a fogadóirodába. — Eszerint a titkár úr itt a totum-factum? — kérdezte Géza. — Nem egészen — magyarázta az öreg. — A miniszter úr is nyakig van munkával. A tanácsos úr pedig éppen a sok dologba betegedett bele. — Hát a spanyol kormánynak olyan sok dolga akad a magyar kormánnyal? — csodálkozott Géza. — Alighanem sok, Gézuka, mert gyakran már magam is sokalltam a nagy nyüzsgést. Volt úgy, hogy örökké meleg volt a kilincs. Jöttek-mentek a futárok is, meg aztán különféle előkelő, hivatalos személyek. A miniszter úr is bebejárt a magyar külügyminisztériumba, ezt a sofőrtől tudom. Na aztán esténként az a sok vacsora, vendégség, te- refere. Furcsa mesterség az, övék, Gézuka, ezek a diplomaták csak akkor dolgoznak igazán, amikor a kívülálló azt hinné, csupán szórakoznak, iddogálnak, meg vacso- rázgatnak. — Mostanában is ennyien járnak ide? — aggódott a tanár. — Hát jönnek-mennek itt elegen, de az ördög tudja, tán nem annyian, mint azelőtt Mintha az utóbbi egy-két hónap alatt alábbhagyott volna a forgalom. A konzulátuson sincsen annyi munka, úgy látszik, mostanában nemigen osztogatják az útleveleket. Géza tűnődve jegyezte meg: — Pedig olyan csendesnek, szinte elhagyatottnak látszik ez a ház. — Na igen, ma vasárnap van, Gézuka. Gulyás hallgatott, majd kisvártatva felélénkülve folytatta: — Igen, még nem említettem, a miniszter úréknak van egy lányuk, a Juanita kisasz- szony. Hm ... nagyon takaros kislány, húsz esztendős. Tudom, megakad majd rajta a szeme, Gézuka — hunyorított ravaszul Gulyás. — De vigyázzon ám vele. mert ezek az unatkozó úri kisasszonyok roppant veszedelmesek. A szegény titkár úrnak is alig van tőle maradása. — Megmondaná a nevüket is, Gulyás bácsi? — Hát az már bajos dolog — vakarta a tarkóját Gulyás bácsi. Én csak miniszter úrnak, meg nagyasszonynak, meg kisasszonynak, meg titkár úrnak szólongatom őket. már amikor nagynehezen szót váltunk egymással. Az ő neveiket bizony az ördög sem tudja megjegyezni, olyan kacska- ringósak, és hosszadalmasak. Géza elmosolyodott: — Na. majd én könnyebben megjegyzem. Jani bácsi. Hiszen én csaknem úgy beszélek spanyolul, mint az anyanyelvemen (Folytatjuk) vetségi személyzet lakóépülete gyanánt szolgált A kis épületen túl kétholdas park terült el, s a park hátsó részében^ pompás villaépület magasodott. A villa részint a követ- ségi irodákat, részint a követ lakását foglalta magában. Géza szótlanul követte az öreget, aki a külső kis épület egyik félemeleti lakásába nyitott be. i — Ez az — tessékelte be Gézát Gulyás bácsi. — Ez itt egy kis előszoba, emez meg egy konyhaféle, itt szoktam főzőcskézni magamnak. Emitt pedig van a szobám. Ügy gondoltam, Gézuka, hogy én ellakom a konyhában, maga pedig a szobában. Nem tudom, jó lesz-e? A tanár hálásan pillantott az öregre. Gulyás kivette a fiatalember kezéből a bőröndöt, s feltette az asztalra. Majd az ablakhoz lépett: — Ez az ablak az utcára nyílik. Innét szemmel tarthatja a környéket, Gézuka. Ámbár azt ajánlanám, hogy ne mutatkozzék túl gyakran az ablakban, mert úgy gondolom. nem volna okos dolog . kikürtölni, hogy nálam lakik. — És a házbeliek? — kér- ; dezte Géza. — Az más, azok megtud- • hatják, hiszen előlük nem is ■ rejtegethetném, Már kigonMint már jelentettük, az ENSZ rendkívüli közgyűlése szerdán, magyar idő szerint 20.37 órakor összeült és folytatta a bizertai kérdés megvitatását. A délutáni ülésen felszólaló szaud-arábiai küldött kormá-J nya nevében támogatásáról biztosította a tunéziai népet, majd bírálta Franciaországot, mert nem teljesíti a Biztonsági Tanács határozatát. s nem vonja vissza csapatait régebbi állásaikba. Rámutatott a nyugati hatalmak felelősségére is, amelyek nem foglaltak állást a Bizer- tát megszálló francia katonaság kivonása mellett. A Szaud-Arábia képviselője után felszólaló indonéziai küldött megállapította, hogy a franciák Tunézia ellen indított agressziója rendkívüli mértékben növeli a feszültséget. Az indonéz küldött népének szolidaritásáról biztosította a tunéziai népet. Követelte a tunéziai területen tartózkodó francia katonaság haladéktalan, teljes és feltétel nélküli kivonását, majd felszólította az ENSZ tagállamait, támogassák az afroázsiai országok határozati javaslatát. A szudáni küldött szintén a bizertai helyzet „robba- nékonyságára” mutatott rá és sürgette a válság gyors megoldását. Afganisztán küldötte is arra kérte a közgyűlést, szólítsa fel Franciaországot a Biztonsági Tanács határozatának betartására. valamint csapatainak visszarendelésére. Síkra- szállt azért is, hogy Francia- ország és Tunézia kezdjen tárgyalásokat. Hollandia küldöttének felszólalása után a közgyűlés elGulyás bácsi és Géza fel- izálltak egy másik villamos- ■a, amely éppen indulóban /olt az Olasz fasor felé. Az lton minduntalan nyilas csoportok tűntek fel. Az ácsorgó nyilas csoportokhoz német katonai gépkocsik surrantak és a nyilasok fürgén kaptak ,a kocsikról osztogatott fegyverek, kézigránátok után. — Leszállunk — intett az öreg Gulyás. A meredek, szeszélyesen kanyargó Szentiványi utcán kapaszkodtak felfelé. Útközben egy lelket sem láttak. Kétoldalt nagy, kertes villák szegélyezték az utcát. Homlokzatukat repkény futotta be. Egy hatalmas tölgyfakapu előtt megálltak. Gulyás kulcsot kotort elő a zsebéből, s kinyitotta a zárat. Géza a kapura szerelt fényes réztábla szövegét böngészte. Ez hát a spanyol követség épülete. A tanár alaposan szemügy- ; re vette a spanyol házat. A i hosszú, magas kőkerítést : nemrég vakolhatták. A nehéz I veretű, tágas főkapu egy szá- ; ráz bejáróba nyílt. A kapun ! túl egy kisebb, emeletes épü- ! let emelkedett a száraz bejáró \ fölé. Alkalmasint azt hihették I az utcai járókelők, hogy eny- { nyiből áll a spanyol ház. Pe- 5 dig ez csak a porta és a küSzovjet jegyzék a nyugati hatalmakhoz
