Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-25 / 200. szám
1961. AUGUSZTUS 25, PÉNTEK mfc.yfi ’&tirton Tanácskozás előtt a Csepel Autógyárban Meghatározták a KISZ műszaki tanács konferenciájának programját Az év első felében alakult újjá a KISZ Pest megyei bizottságának műszaki tanácsa. Néhány nap múlva — augusztus 31-én — tartja első konferenciáját. a Csepel Autógyárban. A tanács feladata a fiatal műszakiakkal való foglalkozás. azoknak a hasznos tapasztalatoknak a felhasználásával, amelyek a mezőgazdaságban és az üzemekben dolgozó fiatalok közötti munka során születtek. — A műszaki értelmiségi fiatalok igénylik azt az erőt, amely a közösségben, a KISZ- ben rejlik — mondja Erdős Zoltán, a műszaki tanács elnöke. — Célunk, hogy összefogjuk a megyében a fiatal műszakiakat, és a közösség nevelő erejének felhasználásával szakmai és politikai fejlődésüket segítsük. A soronlevő összejövetel előkészítésével a Csepel Autógyár Eötvös Loránd ifjúsági brigádját bízták meg, amelynek valamennyi tagja érdekelt a kérdésben, hiszen nekik is jelentős fejlődési lehetőséget biztosít a műszaki tanács életrehívása. A brigád vezetője. Molnár Gáborné, tegnap értekezletre hívta össze brigádját. Ismertette a konferencia részletes programját, és annak előkészítését tárMit csinálnak a községi szakmaközi bizottságok? Ma már valóban jogos az igény, hogy falun is fejlesszük, erősítsük a szakszervezetek tevékenységét. A gyakorlat azt tanúsítja, hogy az egyes szakszervezetek a legnagyobb erőfeszítés mellett, sem képesek szorosabb kapcsolatot tartani a falvakban szétszórtan élő tagságukkal. Pedig ezek az emberek joggal várnak több segítséget igen fontos munkajogi ügyeik intézésében, de életkörülményeik javításában, művelődésükben, szórakozásukban is. A Szakszervezetek Országos Tanácsa azért határozatot hozott szakmaközi bizottságok létrehozásáról a községekben. Nézzük, minek alapján született a határozat, mit tartalmaz a hétköznapok számára? A kérdés első felére a határozat így válaszol: „A szak- szervezeti munka eredményessége jelentősen növelhető, ha szervezettebbé és céltudatosabbá tesszük a községekben is a szakszervezeti tevékenységet, bevonva ebbe az ott lakó, de máshol dolgozó szak- szervezeti tagokat is”. A SZOT tehát ezeknek teremti meg alapfeltételeit a szakmaközi összefogással. A bizottságok életrehívásával a postás, az orvos, a nem helyben dolgozó, de ott lakó szervezett munkás is alaposabban és eredményesebben vehet részt a község életének alakításában. Ma még azonban a szervezeti „szétforgácsolódás” nemcsak egymástól szigeteli el a tagokat, hanem a helyi párt- és állami szervektől is. Ez év július elsejével Pest megyében is megkezdődött a községi szakmaközi bizottságok szervezése, amit a községekben megelégedéssel fogadtak. Az érdi szakmaközi bizottság választásánál a nyugdíjas Gutái Dezső ezt mondta: „Igaz, hogy az üzemünktől megváltunk, de nem akarunk elszakadni az élettől. Szeretnénk segíteni a helyi párt- és tanácsszerveknek a politikai és kulturális nevelőmunkában.” Banga Mihály — régi, szervezett dolgozó — arról beszélt Gödöllőn, hogy valamikor már tagja volt egy ilyen bizottságnak, de akkoriban nem támogatták őket a helyi szervek. Most a bizottság előírt, jó összetétele a biztosíték arra, hogy hatékony munkát végezhessenek. A községi szakmaközi bizottság működési szabályzata megfogalmazza a részletes tennivalókat. Eszerint: össze kell fogni a községben dolgozó szakszervezeti tagokat, irányítani tevékenységüket, szervezeti életüket, politikai és kulturális nevelésüket. A bizottságok feladata, hogy ismeretterjesztő előadásokat rendezzen, törekedjék egységes szakszervezeti könyvtár létrehozására, irodalmi ankétok, klubestek, közös táncmulatságok, gyermekműsorok szervezésére, Foglalkozniok kell a közoktatással, elősegíteni a gyermekek nevelését, a pedagógusok és szülők jó kapcsolatát Az általános műveltség emelése érdekében támogatni kel a dolgozók iskolai tanulását és érvényt szerezni az ezt segítő törvényeknek. Rendszeres és visszatérő munkájuk az ünnepi események szervezése. De a községi szakmaközi bizottságok feladata az is. hogy segítsék a tanácsot a megfelelő községpolitika kialakításában. Részt vállalnak a társadalmi munkák szervezésében és az egészségügyi szervek munkájának ellenőrzésében és támogatásában. Eljárnak saját tagjaik, a szervezett dolgozók ügyében a hivatali és üzemi szervek vezetőinél. Tevékeny munkásság vár a bizottságokra az egységes falusi sportélet kialakításában és a termelőszövetkezetek megszilárdításában is. A felsoroltakból további következtetést is levonhatunk. A legnagyobb taglétszámú munkásszervezet helyet kér az otthoni élet formálásában. Ez pedig, túl a hosszadalmas feladatköri felsoroláson a közeli jövőt idézi. A SZOT V. teljes ülésének határozata egy lépés ezen az úton. (t. gy.) gyalták, Erdős Zoltán, a műszaki tanács elnöke is, a brigád tagja. Részben ezért kap' ták ők az előkészítő munka feladatát. Az értekezleten megismertük a jövő hét csütörtökjére összehívott konferencia programját. Ennek során megtekintik a Csepel Autógyár egyes üzemeit, és a gyári fiatalok által ösz- szcállított kéziszerszám- gép-kiállítást. Két előadás is elhangzik majd a konferencián: az egyiket Homoki Vilmos, a szerszámszerkesztési osztály vezetője tartja, Gazdaságos szerszámszerkesztés címmel. Előadásában részletesen foglalkozik a korszerű megmunkálás alkalmazásával és a szakmai perspektíva kérdésével. A másik előadást a gyár egyik vezetője tartja majd. és beszámol a gyár munkájáról, jelenlegi feladatairól és terveiről. — A negyedévenként tartandó konferenciákkal az a célunk — mondja Erdős Zoltán —, hogy növeljük a fiatalok tájékozottságát. Ha végiglátogatjuk a megye nagyobb üzemeit, sor kerülhet az ország távolabb dolgozó gyárainak meglátogatására is. Feladatának érzi a műszaki tanács a brigádmozgalom népszerűsítését a műszakiak között. E munkájukban arra az erőre támaszkodnak, amely a jó célért küzdő közösségek sa~ játja. — Nagy terveink vannak — fejezi be a beszélgetést a műszaki tanács elnöke. — A jövő fogja megmutatni, hogy mit váltunk belőlük valóra. S végül hadd említsem meg azt, ami nem lesz hatástalan a konferencia résztvevőire: végigvezetjük őket művelődési otthonunkon, ahol az előadások is elhangzanak majd, és • elmondjuk a történetét, mert j ezt a valóban nagyon szép ; épületet, mindnyájunk ottho- I nát. a közösség alkotóereje ! hívta életre. (t) Egy hasznos kezdeményezés Az Aszódi Járási Tanács és a Hazafias Népfront járási bizottságának felhívása — A többi versenypont közül melyek a legfontosabbak? — Az, hogy a felhasználható éves kiadási terv ténylegesen felhasznált összegéhez viszonyítva hány százalék az elvégzett társadalmi munka értéke és a teljesített társadalmi munkából egy felnőtt lakosra hány forint érték jut. Ez a versenyfelhívásnak nagyon lényeges pontja. A társadalmi munka tervezésénél a községi tanácsok általában felesleges óvatossággal jártak el. Kevesebbre számoltak, mint amennyit már például tavaly is elértek. Célunk most az, hogy minden felnőtt lakosra legalább húsz forint értékű társadalmi munkaérték jusson. — Hogyan érhetik el ezt a versenyben részt vevő tanácsaik? — Könnyen, ha kellően ösz- szefognak a Hazafias Népfront bizottságaival. Sokan vannak, akik eddig még a rossz szervezés miatt minden közös munkából kimaradtak. Ők járhatnak el a családokhoz megkötni a társadalmi szerződéseket, választókerületenként a tanácstagok irányításával. Van még egy versenypont, amely szorosan ide kapcsolódik. Az, amelyik azt méri, hogy az éves kiadási terv ténylegesen felhasznált ösz- szegéhez viszonyítva hány százalék a beépített helyi anyag értéke? Ennek a pontnak a felvétele nagyon üdvös és mi különös örömmel üdvözöljük. Az anyagbeszerzés, a helyi források feltárása általában döcögve halad. A tanácsok nem vonják be a lakosságot, nem kérdezik meg az embereket, ha valamire szükség van, mit lehetne tenni. Nem egy helyütt homokot, sódert, követ könnyen hozhatnának a határból. Ehelyett a központi készletből igényelnek pénzért, mert ez az egyszerűbb megoldás. Megye- szerte sok még a romos épület, amelyeknek nyersanyagát a bontás után nagyszerűen fel lehetne használni. Reméljük, a versenyhez csatlakozó községek ezek utón nem hagyják kihasználatlanul az ilyen lehetőségeket sem. — Befejezésül egy utolsó kérdést: Ki fogja az elért eredményeket elbírálni? — Az Aszódi Járási Tanács és a Hazafias Népfront versenyfelhívása szerint erre a megtisztelő feladatra a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságát kérik fel, amely minden bizonnyal örömmel el is vállalja — fejezte be tájékoztatóját dr. Révész László. Komáromi Magda „Fregöü épület“ a termelőszövetkezeti tanyaközpontoknak Nyáron sok községben idény- i óvodát rendeznek be a termelőszövetkezetek, hogy megbízható felügyelet alatt maradjanak a gyermekek, amíg szüleik a határban dolgoznak. A falvaktól távolabbra eső termelőszövetkezeti tanyaközpontoknak azonban kedvezőtlenebb a helyzete, mert nincs mindegyiknek iskolája, művelődési háza, vagy más középülete, amelyben ideiglenes óvodát nyithatna. Ezért a Középülettervező Vállalatnál Azbej Sándor mérnök most érdekes „fregoliépületet” tervezett. A termelő- szövetkezet nyáron idényóvodát rendezhet be a 30 gyermek elhelyezésere alkalmas teremmel, valamint öltözővel, konyhával, fürösztő- és mosdóhelyiséggel ellátott épületben. Télen viszont — amikor kevés a munka — művelődési háznak használhatják az épületet. A játszó gyermeknek nagyobb hely kell, mint a felnőtteknek, így télen az előadásokon nyolcva- nan-száz^n is leülhetnek a teremben. (MTI) Pest megye területén valamennyi város és község tanácsához szép kiállítású felhívást kézbesített a napokban a posta. Az Aszódi Járási Tanács és a Hazafias Népfront járási bizottsága közösen programot dolgozott ki a községfejlesztés fokozására. Mivel a versenyfelhívás — a kitűzött célok és az értékelés — már az első napokban is élénk érdeklődést keltett, bővebb ismertetés céljából felkerestük a megyei tanács községfejlesztési csoportjának vezetőjét, dr. Révész Lászlót. — A magunk részéről örömmel üdvözöltük az aszódiak kezdeményezését. A községfejlesztési verseny hihetőleg további lendületet ad a már eddig is kitünően haladó munkának. A verseny célja az, hogy az éves községfejiesztési tervet a lakosság érdekében november 7-ig teljesítsük. — Vannak-e a községfejlesztésben lemaradt területek és ha igen, miben látják az okát? — Az utóbbi három évet véve alapul, most értük el százalékosan a legjobb eredményt. Június 30-ig a községfejlesztés műszaki tervét 55.2 százalékra teljesítettük. A legjobb eredményt éppen az aszódiak érték el. A rangsort a budai járás zárja be, viszont a teljességhez az is hozzátartozik, hogy területileg ez a legnagyobb járásunk, a leg| nagyobb tervszámokkal ők j dolgoznak. Rajtuk kívül má- I sutt is akadnak községek, akik | objektív akadályok nélkül is | eléggé lemaradtak — főleg ; kényelemszeretetből. — Mik a községfejlesztési verseny legfőbb célkitűzései és \ az elért eredmények hogyan mérhetők? _ Valamennyi tanács végrehajtó bizottsága megkapta a versenyfelhívást, amelyben a legrészletesebben ismertetik a feltételeket. és az elbírálás módozatát. A versenyhez való csatlakozást, vagy esetleges kívülállást a községi tanácsülésen a tanácstagok fogják el- : dönteni. A legfontosabb cél az 1961-es községfejlesztési terv kiadási előirányzatának a tartalékösszeg levo- J násaval november 7-ig műszakilag százszázalékban való teljesítése. — November 7-től még I meglehetősen messze van az év vége. Hogyan lehet egy folyamatban levő munka elkészültél százalékban lemérni? — Amennyiben állami vál- j ialat, vágj' kisipari termelőszövetkezet végzi a kivitelezést és a folyó évre december 31-ig vállalt összeg beépítése a munkálatok üteméből és a készenléti fokból következően év végéig befejezést nyer, az esetben a november 7-i állapot a verseny értékelése szempontjából száz százalékosnak minősül. így elérhető, hogy a rossz, esős idő beálltáig a so- ronlevő külső építési, stb. munkák befejeződnek. ;.>W, 'V'-*---------- s '■ JgM jm / S ' - v ^ :•: í M i p m mm A szálló külső képe Jdnos bácsi zá, meg mit is kell ilyenkor csinálni.” — Igaz, hogy a néném három nappal korábban jött — vett elő János bácsi egy jegyzetfüzetet —, mert a nyugdíjba kerülőket csak a jövő héten vesszük listára, de most már nem küldöm vissza. Aztán hogy még egyszer se kelljen jönnie — vigasztalta meg a nénikét —, én mindent elintézek, nem kell aggódnia. Végezetül, hogy az ügyfélnek semmi kétsége se legyen, mielőtt haza indulna, elmesélte még, hogyan járt a szelei kanász, meg mit mondott a félszemű cigány, amikor a pincébe küldték. János bácsi — mindenki csak így hívja a szövetkezetben, de még a faluban is — korát meghazudtoló lendülettel dolgozik. Nem is hinné az ember, hogy már a hat- vanat is elhagyta. Reggelenként mindig ő az első az irodán, ha meg a sürgősebb munkákat nem győzi bent elvégezni, otthon folytatja tovább. Sokszor előfordult már, hogy az éjfél a munkaegységkönyvek fölött találta. r Miatta sohasem késett még | az elszámolás, idejében megkapták az előleget is a tagok Mint szokta is hangoztatni, nagyon szereti az embereket, egyedül közöttük érzi jól magát. Fő életelve: a vidámság, „mert csak akkor megy igazán a munka, ha jókedv fűszerezi”. Mi tagadás, azt sem bánta meg, hogy átjött a szövetkezetbe, jóllehet, előző munkahelyein is szerették, becsülték. Fördős János bácsi opti- äj mizmussal gondol a holnapra $ is, tudja, hogy a közösség, 4 amelyért fáradozik, nem fogja cserben hagyni. Nemrégiben p a rádió köszöntötte nótával a ^ nagykátai adminisztrátort, mi ^ is azt kívánjuk: sokáig dől- ^ gozhassék még a termelőszö- ^ vetkezetben, hogy meleg szí- ^ vével, kifogyhatatlan humo- ^ rával jókedvre deríthesse a 4 nagy családot. (súlyán) Borharapó borkóstoló (MTI foto: Herczeg István felv.) A VISEGRÁDI VÁR SZÁLLÓ Amint azt már megírtuk, Visegrádon festői környezetben, ' a Salamon-torony lábánál új szálloda nyitotta meg kapuit, A szálloda mellett teljes véndéglátókombinát gondoskodik a látogatók kényelméről. A kombinátot a Borharapó borkóstolóval bővítették. ; Háromszáz ember ügyes- \ bajos dolgait intézi Fördős : János, a nagykátai Magyar— i Koreai Barátság Tsz deres \ hajú adminisztrátora. Pénz- ! tárt kezel, SZTK-nyilvántar- \ tást vezet, munkaegység- í könyveket ellenőriz, postáz, í nyugdíjügy eltet intéz. t ; Huszonhét esztendeje él \ már Nagykátán s ebből ti- ! zenkét évet a helyi tejüzem- i ben töltött, mint művezető. \ 1957-ben került a termelő- t szövetkezetbe, egy ideig még ! főkönyvelő is volt. Alaposan í ismeri hát a gazdaságot, a 1 tagokat. Türelme kifogyha- tatlan emberszeretettel páí rosul, pedig van úgy, hogy í nyolcán is vannak az íróasz- £ tala előtt. Ö azonban csak % mosolyog és közben dolgo- í zik. Nincs olyan ügyfele, f akihez ne volna egy-két jó % szava, vagy el ne mesélne ne- % ki egy-egy rövid viccet, A fi minap is öreg, remegős han- ^ gú nénike nyitott be hozzá. 2 „Nyugdíjat szeretnék — ma- ' gyarázta —, de nem tudom, milyen papírok kellenek hoz-
