Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-23 / 198. szám

4 •“kMMod 1961. AUGUSZTUS 23, SZERDA Neveljük munkára úttörőinket Nevelésügyi tanácskozás a KISZ megyei bizottságán A KISZ Központi Bizott­sága kiadta az úttörőmunka megjavításának irányelveit. Erről tanácskoztak tegnap a KISZ Pest megyei Bizottsá­gán. A tanácskozáson megje­lent Kovács Ottó, az Úttörő Szövetség országos elnökségé­nek titkára, a megyed tanács, valamint az Úttörő Szövetség illetékes megyei vezetői. Pest megye járási úttörő- és KISZ-titkárai előtt Somodi Gyula elvtárs, a KISZ megyei titkára tartott beszámolót a KB irányelveiről. Elmondta, hogy a megye úttörői sokat se­gítenek a felnőtteknek vá­rosaik, községeik, iskoláik szépítésében és egyéb munkálatokban. Ä megyében mintegy tízezer úttörő vett részt például a burgonyabogár elleni védeke­zésben. Általában jól folyik a munka úttörőszervezeteinkben, azonban a nagyobb arányú fejlődésnek még jó néhány akadálya van. Hiányos pél­dául a munkára való nevelés, az úttörőélet romantikáját sem adjuk meg kellően és mai életünk hőstetteit sem tudjuk megfelelően tudatosí­tani úttörőink között. Részletesen szólt arról, hogy nem kellően készítik fel az úttörőket a KISZ-életre, arra, hogy kommunista ifjúvá vál­janak. A munkára való nevelést részletezve elmondta, hogy az elkövetkezendő öt évre 51 és félmillió társadalmi munka­óra elvégzését tűzik ki célul, amelynek zömét a termelő- szövetkezetek megerősítésére használják fel. — A munkára való nevelés egyik fő eszköze a szakkörök megalakítása. Megyénkben csupán tíz mezőgazdasági szakkör működik, ugyanakkor a megye területének 92 szá­zalékán nagyüzemi gaz­dálkodást folytatnak. Tehát van rá módunk és szükséges is, hogy ezeknek a mezőgazdasági nagyüzemek­nek a munkájában az úttö­rők is vegyenek részt — mondotta. A hazafiasság és a szocia­lista nemzetköziség érzésének elmélyítésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Pest me­gyében ez különösen fontos feladat, mert igen sok nem magyar anyanyelvű úttörő él a megyében. Az irányelvek segítséget adnak a világnézeti nevelés­ben is. Ebben nagy szerep hárul a KISZ-szervezetekre. Ezzel kapcsolatban bírálta Somodi elvtársa járási KISZ- bizottságokat, mivel nem for­dítottak kellő gondot az út­törőknek a kommunista életre való felkészítésére. Részletesen beszélt az isko­la, az úttörőcsapat, valamint az úttörővezetők és az iskola többi pedagógusának egymás­hoz való viszonyáról. Hang­súlyozta, hogy az úttörőcsapatot nem szabad elszakítani az is­kolától. Az igazgató mindenkor felel a gondjaira bízott gyereke­kért. Az úttörőcsapat támasz­kodjon az igazgató, az iskola egész tantestületének segítsé­gére. Az egész tantestület fő feladata az úttörők nevelése, az úttörőmunka segítése. Beszámolója végén Somodi elvtárs ismertette azt a hatá­rozatot. amelynek értelmében az Úttörő Szövetséget bevon­ták a KISZ Központi Bizott­ságának apparátusába. Az úttörőmunkának a KISZ mindennapi felada­tává kell válnia. A szerve­zeti összevonásnak is az a lényege, hogy az úttörő­munka még inkább elmé­lyüljön. A résztvevők általános he­lyesléssel fogadták a beszá­molót, $ hozzászólásaikban elmondták az úttörőmunka megjavításával kapcsolatos el­képzeléseiket. terveiket. A megbeszélés Somodi elv­társ zárszavával ért véget. Bemutatták a hangos magazint Újság született. Mint színes nyomású magazin, idehaza évtizedes hiányt pótol. Mint gramafonon lejátszható újság, a második a világon. Testvé­re Franciaországban látott napvilágot. Milyen is a most bemutatott Hangos Újság? Színes, nyomtatott eljárás­sal készül, 32 oldalas képes magazin. Nyolc lakkbevona­tos oldalára riportok, tudo­mányos érdekességek és sok zene kerül. Megörökíti az első űrhajós útját és visszatérését, (hangdokumentumok alapján. Hangképet ad Horváth Jenő zeneszerző lakásáról, ahol Vá­mosi János és Zárai Márta népszerű énekesek adnak házi­koncertet. beszélgetéssel fű­szerezve. Megszólal Öveges professzor, elmondja, milyen lesz a világ száz év múlva. Hallhatjuk Kellér Dezső híres konferanszát. Pest az Pest címmel. Beethoven muzsiká­ja, közkedvelt slágerek, ze­nés fejtörők tarkítják az ol­dalakat. A magazin hangjáték­ideje, lassú fordulattal, több mint egy óra. Nagyszerű szó­rakozási lehetőséget biztosít a Hangos Újság családi körben, iskolában és kultúrotthonok- ban. Az újság megszületésé­ről Ritter Aladár szerző ezt mondja: — Űj műfaj született, a nyomtatott szöveg hangban, zenében folytatódik. Több mint száz tudós, újságíró, fo­tós, zeneszerző, színész, nyom­dász és hangszakember bará­ti segítségével készült ez az érdekes újság. Vázsonyi József rendező­gyártásvezető ezt mondja: — A gondolat már régi. A munka megindítása ez év ja­nuárjába nyúlik vissza. Nagy erőfeszítéseket tettünk a mű­szaki feltételek megteremté­sére. Végre célhoz értünk. A Hangos Újság megjelené­sét havonta tervezik, és előre­láthatólag még ez évben az érdeklődő közönség is megvá­sárolhatja. A nyomott és hangfelvéte­les rendszer alkalmas más hangos-kiadványok előállítá­sára is. Világítás rekamié, vagy Varia-bútor ? kedelem szerint a bútoripar­nak és a kisiparnak fontos feladata, hogy a korszerűbb követelmé­nyeket figyelembe véve átalakítsa a lakosság ízlé­sét. A gyárakban máris arra tö­rekednek, hogy minél több modern kisbútorral lássák el a boltokat. A termelésnek 30 —40 százalékát már új vonalú szobaberendezések és külön bútordarabok teszik ki. A ter­vezők a lakosság igényeit fi­gyelembe véve készítik a mo­dern lakásokba illő konyha- és hálószoba-berendezéseket is. (MTI) Függetlenségi megmozdulások Portugál-Guineában Az afrikai párt Portugál- Guinea függetlenségéért el­nevezésű szervezet főtitkára közleményben jelentette be, hogy augusztus első napjai­tól kezdődően a portugál- guineai hazafiak sikeres meg­mozdulásokat hajtottak vég­re a portugál gyarmati kato­naság ellen. A közlemény szerint kiter­jedt tevékenység folyik köz­lekedési utak, hidak és tele­fonvezetékek megrongálására az egész országban, elsősor­ban a középső területeken. Milyen most a katonaélet? — erről beszél egy tisz+ a fiataloknak, mielőtt a sorozó bizottság elé kerülnének Javaslatot dolgoznak ki a nyári időszámítás jövő évi bevezetésére Tanácskozott a Nehézipari Minisztérium kollégiuma A Nehézipari Minisztérium kollégiuma kedden megvitat­ta a villamosenergia iparág tervezetét az 1961—1962. évi őszi-téli villamosenergia csúcs- terhelési időszakra való fel­készülésről. A tavalyi csúcshoz képest az idén decemberben hideg idő esetén körülbelül 120 megawatt teljesítmény­többletre lesz szükség. Erről részben az új erőműve^ újabb gépegységeinek üzembe he­lyezésével, részben a nagy­javítások gyors befejezésével 4 gondoskodnak. Utasították viilamosenergia iparágat, dolgozzon ki javaslatot a nyá­ri időszámítás jövő évi beve­zetésére. A nyári időszámítás bevezetését 35—40 megawatt villamosenergia-teijesítmény várható megtakarítása indo-1 j kolja. A minisztérium az első fél­évi termelési előirányzatot!! 540 millió forinttal túlszár­nyalta és ezzel az éves terv­nek 50,5 százalékát már tel­jesítette. Neve? Mikor született? Tehát sorköteles — állapítják meg a személyi igazolványból a sorozó bizottság Írnokai Mindenfelé katonás egy­formasággal soraíkozik, csak­hogy itt kisebb, ott nagyobb fajta. Egyiken apró gyerek ha átfér, másutt kényelmesen sétálni lehetne bennük. Talál­ni itt más betonholmit is, de a legfőbb gond és munka a betoncsöveké és gyűrűké, ame­lyek nélkül nem emelkedhet új ház és gyár. A bejárat olyan szerény, mintha valamilyen kis ma­gánvállalkozó telkére vezet­ne. És mégis... Az óriás Százhalombattát, ahol röp­ködnek a csodálkozást csiho­ló adataik — „kétszáz méte­res kémény’, „Budapest na­pi vízfogyasztása” —, szóval ezt a Százhalombattát már két ízben kisegítette. Az ottani dübörgéshez képest csak légy- zümmögésnyivel, néhány száz méter csővel, mégis e kis tételű készséggel hónapo­kat nyertek a hőerőmű több épületének javára. És ezt csak szívességből — az új erőműért. Hát a rengeteg anyag, amelyet Icötelezően előírnak programok és ha­táridők, s várnak otthon után vágyakozák, vagy teljesítést sürgető főnökök! Ilyen hely a Szentendrei Cerr.entárugyár. Igazgatója már túljutott az élet-ábécé kétharmadán. Van is tartalék bölcsessége, de hoz­závaló keze, s jó szeme is. A bujkáló mosoly folyton a szí­véről árulkodik, amelynek al­ján ott melegít és csiklandoz a szüntelen jó érzés, hogy: tettem ezt, azt — nem is rosz- szul. S valami Icedves alig- idegenséggel hajtogatja: „majd még lesz, majd még lesz...” Mindezt azért mondom csak, mert e kicsi, s nem ép­pen fogyókúrás ember jól ke­zébe kapta a kormány botot, amikor esztendő elején igaz­gatónak. beköszöntött. Ami­lyen békés, mosolygó, olyan biztos célt látó és határo­zott Maukner Boldizsár. S néhány hónap alatt megfutot­ta embereivel a hosszú utat: így beszéli: — Na, igyekezni kellett, mert volt elég, ami hajtson. A gépeink betegesek, az em­berek szanaszéjjel — nem fogták rendre egyiket se kü­lönösképp. Kezdtem a masi­nákkal, mert az ember a ne­hezebb. Jól is választottam a sorrendet, mert jött valami segítségül. — A két és fél nap nyere­ségrészesedés? — Éppen az, ahogy megírta akkor. Dühösek is voltak, va­karták is a fejüket a mi em­bereink. Már nem bánták volna a nagyobb rendet, s a noszogatást sem, ami elma­radt annakelőtte a békesség okáért. De ettől már nem fiad- zott meg a pénz, maradt mindössze két és fél napra pa­id. — A tavalyi legalábbis. — Az idei annál jobban néz ki. A két és fél nap után megértettek. Mondták is, nem bánják a szorosabb kezet, csak jöjjön a forint! — S mit szól erre? — Ki?-— A forint. — Ja... hát igyekszik, sza­porodik ... Élüzem lettünk volna Sztálinváros előtt, de a balesetekkel átkozottul sza­pora a találkozásunk. Hát ez még öreg hiba. Már lenn járunk az ud­varon. Minden csupa építés, bontás, mozgás még az este­felé tartó csendességben is. — Nahát, nézni azt lehet! De én majd mondom, hogy mikor félre és mikor előre. Attól óv nevetve, hogy a bontásra ítélt, időette régi helyeket vizsgáljam. Hanem az újaknál szívesen megáll. ■— Itt a két óriás betonke­verő, amit a németektől kap­tunk. Látja, csak hatféle anyagot keverünk ide. A hód­mezővásárhelyi mérleg már igen hiányzik. Akkor kilóra tudjuk vezetni, miből mennyi kell. — Most a szemmérték, s a jószerencse? — Majdnem. Pedig fogják ám a mellényünket. Kerek tíz százalék cementet kell összetakarékoskodni egy esztendő alatt. — -S mennyi van a spórkasz­szán? — Hét-nyolcszáz tonnát sze­retnénk gyűjtögetni ez idén.% Jövőre aztán többet. Tovább szedjük a lábunkat, | négy jobbra-balra heverő óriás | vastartályig. — Döglöttek? — Nem bomba ez. — Na, nem úgy... — Sokat ér nekünk! Husz-$ tonnás cementsilók lesznek,$ ha lábraállítjuk. Akkortól j! uszályon jöhet Lábatlanból% a cement — ömlesztve! Fél-Í milliót nyerünk a papírzsáko-1 kon. é Megint építést látok. ? — Téglát, maltert jó ideig % fogunk látni, ősszel gőzkam-% rákat építünk a nyers beton-$ áru gyors érleléséhez. Csuda $ ügyes dolog. Huszonnégy óra % alatt a melegben több hetet $ érik. | 7 Erik, mint a gyümölcs. Bár$ kemény falat. De annyi szent, ^ hogy kívánatos. Több is el-$ kelne, akár a jonatánalmá-% bői. Ám a gazda keze jó. És$ társai, munkásai se mai gye- ^ re kék. Annál ifjabb a mér-% nők- és technikusgárda. Már$ felsorakoztak a nagyobb ak-% dóra. A Szentendrei Cementáru-% gyár gyorsan nő, akár zápor $ után a hajtás. % Kifelé menet már sókkal ^ nagyobbnak látom a szerény £ bejáratot. ^ Tóth György * A sorkötelesek szociális, családi helyzetét külön bizottság vizsgálja felül. A bizottságban a hadsereg képviselője mellett ott vannak a társadalmi szervek megbízottjai is Alkalmas-e katonai szolgálatra? Az orvosok alapos vizs­gálattal biztosítják, hogy csakis egészséges fiatal ölthesse magára a néphadsereg egyenruháját (Gábor Viktor felv) rVTO\V\\V\>\\VV\>\\V\\\V\\N\\\V\\\X\VXXVXX\\xxxvv\\vvxvxxwxvxx\\WTOv«w»iww«TOj I BE KELL RUKKOLNI... A zöld HÉV-szerelvényből harsány énekszó száll a Fe­hérvári úton: „.. .ne kacsingass a szemembe Katyi, inkább i üljél az ölembe Katyi, nékem el kel mennem Katyi, téged itt '] kell hagynom Katyi, sej, három évre be kell rukkolni Katyi!” > S a Dombóvári út sarkán frissen, fürgén ugrálnak le fiatal- ■ emberek a kocsikból. Sorkötelesek a budai járásból jöttek, j sor alá mennek. Az utóbbi években mind sürgetőbben vetődik fel a kérdés, milyen bútort gyárt­son az ipar, modernet-e vagy hagyományosat. Mivel a lak- berendezési vita a bútorszak- üzletekből indul el, a kereskedelem ország­szerte megvizsgálta, ho­gyan alakulnak a vásárlók igényei. Mint megállapították, a fő­városban és általában a na­gyobb városokban fokozódó mértékben vásárolnak köny- nyű, modern bútorokat és lakberendezési cikkeket. En­nek elsősorban az az oka, hogy évente átlag 40 000—50 000 új, lakás épül és ezeket tulaj-; donosaik javarészt divatos! bútorokkal rendezik be. Fő-! leg a fiatal 'házasok kedvelik! a célszerű, könnyű bútoro­kat, de igen sokan vannak, akik régebbi szobaberendezé-: seket is felújíttatnak. A bol-í tok forgalmából azonban a szakemberek arra is követ­keztetnek, hogy jelenleg még mindig küzd egy- i mással a hagyományos és ] a modern szemlélet. Sokan ma is „komolyabb”] bútordarabnak tartják a vilá-i gítós rekamiét, mint a modern i heverőt, vagy a variálható i szekrényt. A háború előtti: divat szerint készülő hálószo-i ba és konyhabútorok most is a i legkeresettebbek. A lakószobák: berendezésénél általában már: győztek az új Varia-bútorok,: amelyek levegőssé, otthonos-: sá teszik a szobát és ami a leg-: fontosabb, olcsók is. Ezekből: a bútorokból sajnos még! nem készül elegendő és így] elsősorban a vidéket eláraszt-l ják az ízléstelen és hivalkodó', fotelek, dupla ágyak, reka-\ mié'k és a felcicomázott kom-f binált szekrények. A keres­BETONGYŰRŰERDŐ

Next

/
Thumbnails
Contents