Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-23 / 198. szám

1961. AUGUSZTUS 23, SZERDA 5 \ | | Népszerű vagyok \ '/ Egy panaszlevél alapján, a y í napokban elutaztam x község- ^ j\ be. Ott felkerestem a levéli ^ íróját, bemutatkoztam, közöl- ^ i tem. hogy a pest megyei Hír- i ^ laptól jöttem. A levélíró, idő- i ^ sebb néni, nagyon kedvesen ^ í fogadott, s rögtön azzal kezd-4 í te: ^ ^ — Én mindig olvasom ám a^ i Pest megyei Hírapot! Különö-^ ^ sen a maga írásait, aranyos- C t kám. Nagyon szépen, nagyon£ É kifejezően ír, látszik, mennyi- i ^ re szívén viseli mindenki ügyét. ^ ^ Zavarba jöttem, elpirultam. ^ ^ így még nem dicsért meg sen-^ 1 ki. Aztán hosszan szabadkoz-i ^ tam: „De kedves néni...£ í Mégsem . .. Igazán ... Nem ^ 2 is érdemiem ezt meg ...” —i J Ám a néni folytatta, folytatta, i ^ egyre lelkesültebben folytatta ^ 2 a rólam szóló dicshimnuszt, i £ Aztán a sublóthoz lépett, elő-í i vett egy csomó kivágott új-J z ságcikket, és az orrom éléi ^ tartotta: ^ ^ — Nézze, aranyoskám, hogy^ ^ őrzöm a maga szép írásait. ^ á Már magam is Vérzékenyül-i J tem attól, hogy milyen jól, ki-J i fejezően és szépen írok. ami-^ z kor jobban megnéztem az új-i ^ ságkivágásokat — s megdob-^ i benve láttam, hogy azok nem^ á az én szüleményeim. hanem i £ egyik kollegám müvei. í Kissé rezignáitan jegyeztem i 4 meg: 4 4 — Kedves néni, ezeket nemi Z én írtam, Én ez és ez va-4 J gyök. í A néni meghökkent egy pit* i 4 lanatra, aztán hirtelen rávág- < Z «a: í —Na és? Hát maga is szépén J 4 ír, aranyoskám! í M. J. ^ ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' .Eredmények és tervek Kulturális mérleg Vecsésről Négyszázhatvan rendezvény, huszonötezer látogató. Ha sta­tisztikát készítenék, kétség­kívül így kezdeném a vecsési József Attila művelődési ház elmúlt évi mérlegét. De a sta­tisztika maradjon csak a szak­emberek dolga, a riporter pe­dig tekintsen be a számok mögé: minek is köszönhető ez az el­ismerésre méltó eredmény? Szabó Zsolt, a művelődési ház igazgatója. így válaszol: — A fellendülés mindenek­előtt annak köszönhető, hogy községünk az elmúlt évben ünnepelte fennállásának 175. évfordulóját. Ez kétségkívül olyan jelentős esemény volt, amely megmozgatta még azo­kat is, akik eddig csak kívül­ről ismerték a művelődési há­zat. No persze, mindez csak a dolog egyik oldala. A másik: az évforduló alkalmából, a jelenleg működő három szín­játszó csoport, a két fúvósze­nekar és az ötvenéves jubile­umát ünneplő énekkar is ki­tett magáért. A színjátszó cső­INKÁBB ŐSZINTÉN! tik. Ebben fennakadás nem lesz. Az év végére néhány új előfizetőt is bekapcsolunk há­lózatunkba. öt éven belül pe­dig a jelenlegi kapacitást meg­kétszerezzük. Öt esztendő múlva tehát a mostani kérvényezők legna­gyobb része már megkapja a háztartási gázt. És addig? Ad­dig mi történjen? Minden maradjon a régiben? Semmi­képp! Azt javasolnánk: ne írják évente vagy két esztendőn­ként Rácz György és mások kérvényére: legyen türelem­mel, nemsoká sorra kerül, amikor jól tudják, hogy er­ről szó sem lehet. Őszintén mondják meg neki és má­soknak is: mit remélhet, vagy remélhet-e egyáltalán? Há­nyadikok a sorrendben és így tovább. Talán, ha kevesebb ígéret hangzik el, a tényekről a való­ságnak megfelelően szóinak: kevesebb lesz a felsőbb szer­veknél az összegyűlő panaszos levél, amely újabb levélhal­mazt, újabb panaszokat és bürokráciát szül. Mert igaz, hogy rossz hallani az el­utasító választ, de még min­dig jobb, mint hiába áltatni valakit, hiába csöpögtetni a reményt: 1958-tól szüntelen abban a hitben élni, hogy nemsokára meglesz a gáz, hiszen a tanácstól írták: le­gyen türelemmel! Sági Agnes portok részben külön-külön, részben közösen készültek mű­soraikra. Három bemutatót tartottak az elmúlt évadban: a Julika, az Emil és a detek­tívek és a Gerolsteini nagy­hercegnő című darabokkal léptek a közönség elé. A fú­vószenekarok a Vecsésen ren­dezett megyei találkozón két serleget is nyertek. Az ének­kar pedig a jubileuma alkal­mából rendezett ünnepi hang­versenyen Bárdos Lajos ze­neszerző József Attila versére írt zeneszámával aratta leg­nagyobb sikerét, amelyet a ne­ves szerző erre az alkalomra komponált. A vecsési művelődési ház épülete nem nagy. kevés a he­lyisége is. de talán éppen ez adott lehetőséget annak bizo­nyítására, hogy a jó szervezőmunka milyen sokat jelent. íme egy példa ennek bizonyságára: Volt az épületben egy elő­csarnok és egy pénztárfülke — kihasználatlanul. Nos, ez utóbbit átalakították gépház­zá: itt van a keskenyfilmes vetítőgép, és a televíziós ké­szülék is. Az előcsarnokot szé­kekkel rendezték be, amelye­ket csupán meg kell fordíta­ni. aszerint, hogy filmvetítés, vagy éppen televízóközvetítés szerepel a műsoron. íme. egy kis leleményesség, és egyszer­re két problémát is megoldot­tak. Itt. a művelődési házban kapott helyet egyébként a ze­ne- és nyelvtanfolyam, itt rendezik az egészségügyi elő­adásokat. itt van a könyvtár és az olvasóterem, sőt, a két balett-tanfolyam is itt talált barátságos otthonra. Ha a tit­kát keresnénk az évi huszon­ötezer látogatónak, valahol itt keilen^ ^lkezdenya-rtyonjotóst. Sajnos azonban, a legkörül­tekintőbb szervezéssel sem oldható meg minden problé­ma. — Az évforduló alkalmából megnyílt sváb-múzeumot, amelyről a TV is közvetítést adott — jegyzi meg csendesen Szabó Zsolt igazgató — nagyon szeretnénk elhelyezni itt. a művelődési házban. A kiállí­tás gazdag anyaga egyelőre raktárban porosodik, újra el­készítése azonban egyelőre le­hetetlen. Az ok: egyetlen tal­palatnyi felhasználatlan hely sincs a művelődési házban. A helyhiány tehát az egyik nagy probléma, amely aka­dályozza a községben a pezs­gőn megindult kulturális mun­ka kiszélesítését. Az eredeti­leg vendéglőnek épült műve­lődési ház nagyterme csupán háromszáz ember befogadásá­ra alkalmas. A községben pe­dig tizenhétezer ember él! A háromszázszemélyes nagyte­rem a gátja annak is. hogy fővárosi művészek csak elvét­ve látogatnák el Vecsésre. Hogy miért? Anyagilag nem kifizetődő ennyi ember részé­re neves művészekkel előadást rendezni. Sajnos, a művelődé­si ház igazgatója olykor az anyagi szempontokat sem hagyhatja figyelmen kívül. A másik nagy probléma: a község nagy területen fek­szik, és egyáialán nincs bel­ső közlekedése. így a szóra­kozni vágyó emberek java ré­sze inkább autóbuszra ül, mert ugyanannyi idő alatt, míg a művelődési házba érne — mondani sem kell, hogy poro­sán. vagy sárosán — sokkal kényelmesebb körülmények között elérheti a főváros bár­mely színházát, vagy más szó­rakozóhelyét. Ideje lenne már elgondolkodni ezen mert ez a probléma probléma raarad akkor is, ha felépül a terve­zett kultúrkombinát. — így igaz! — erősíti meg Szabó Zsolt igazgató, aztán kérdezés nélkül is átvált a szóban, s már a holnapról beszél, pontosabban, a rövi­desen meginduló új kulturá­lis évad terveiről. — A legkö­zelebbi terveink közé tartozik: irodalmi színpad megalakí­tása. Községünkben sok az irodalomkedvelő ember, a fő­város közelsége pedig lehető­vé teszi, hogy gyakrabban lát­hassunk vendégül írókat, köl­tőket. Ez indokolja az irodal­mi színpad létrehozását. Ugyanakkor színjátszóink is szorgalmasan készülnek már az új évadra. Terveik között két mű is szerepel. Fehér Klá­ra: Nem vagyunk angyalok és Cassona: A fák állva halnak meg című színművének bemu­tatása. íme,: eredmények,.és. tervek, jelen és jövö " 'A' véCSéKir József Attila művelődési ház tükré­ben. áíft eredmények kétség­kívül igen biztatók, s biztos alapul szolgálnak a holnap terveihez. És Szabó Zsolt fá­radhatatlan munkája a bizto­síték arra. hogy a ma tervei holnap maradéktalanul való­ra válnak. Kiss Éva Páncélkocsik és bombázó repülőgépek védtelen afrikaiak ellen A Dél-Afrikai Köztársaság fajgyűlölő kormánya kon­centrációs táborrá változtat­ta az egész országot az af­rikai lakosság számára. A legújabb hírügynökségi je­lentések arról számolnak be, hogy az afrikaiak és a szí- nesbőrűek ellen indított irtó­hadjáratokhoz a „fajvédők” tankokat, repülőgépeket és gyalogságot vetnek be. r*rirrt:'jtrltSn> mm nap 1961, augusztus 23, szerda, Fülöp napja. A nap kél: 4.49, nyugszik 18.43 órakor. A hold kél: 16.50, nyug­szik: 1.17 órakor. Várható időjárás szerda estig: kisebb felhőátvonulá­sok, legfeljebb néhány he­lyen átfutó eső. Mérsékelt délnyugati, nyugati szél. A hőmérséklet alakulásában lé­nyeges változás nem lesz. — SZOMBAT délután négy órakor ünnepélyes KISZ-esküvőt rendeznek Er­dőkertesen. Tóth Irén peda­gógus, úttörővezető és Zaho- rán Pál házassága a harma­dik ilyen esküvő a község­ben. — ÜVODÄT AVATTAK augusztus 20-án Pusztavacs községben. Az óvoda 100 gyermek részére készült és a környék legkorszerűbb ilyen jellegű intézménye. — ELKÉSZÜLT a dabasi termelőszövetkezet új gép­színe. Az előregyártott ele­mekből összeállított épüle­tet a padlóbetonozás után a tsz erő- és munkagépei­nek kisjavításaira és kar­bantartásaira használják. Szálloda a halaknak „Halszálloda” nyílt Szege­den a Tiszán. A pontyok, har­csák, kecsegék, márnák és süllők új lakosztálya egy most elkészült százmázsás nagy bár­ka. A hatalmas haltárolót azért készítették, hogy halbő­ség, a gazdag fogások idején itt helyezzék el a szegedi ha­lászok zsákmányát. Ezáltal egyenletesen tudják ellátni Szegedet;- s ugyanakkor fo­lyamatosan szállíthatnak a tartalékolt friss halkészletböl más városokba is. (MTI) — SZÉP FORGALMAT bonyolít le a Nagykőrösi Lábbelikészítő Szövetkezet. A helyi vásárlókon kivül legnagyobb megrendelője a Cipész Nagykereskedelmi Vállalat. — KÉT ÉVE rendszeresen ülést tartanak a tanács ál­landó bizottságai Erdőkerte­sen. Ugyancsak rendszeresen megtartják a községben a tanácstagi beszámolókat is. Az idén már valamennyi ta­nácstag tartott egyszer beszá­molót. A váci járás közsé­gei közül Erdőkertesen dol­goznak legjobban az állandó bizottságok és a tanácsta­gok. — A HÓNAP VÉGÉRE fejezik be a kétszázötven holdra tervezett mélyszán­tást a csömöri határban. A mélyszántás korai elvégzésé­vel jelentős számú erőgép szabadul fel, amelyeket az őszi mezőgazdasági munkák során jól kihasználhatnak. — KÉTSZÁZNYOLCVAN kilogramm terhelést bírtak el a próbán a Pest megyei Műanyag, Játékáru és Tö­megcikkgyártó Vállalat soly­mári üzemében készült mű­anyagfogasok. — A CEGLÉD-CSEMÖI Állami gazdaság je­lentős mennyiségű kékszil­vát exportál Csehszlovákiá­ba. Három vagon ' szilva szállítására kötöttek szerző­dést augusztus 20-ig, de ter­vüket négy vagonnal túltel­jesítették. — KÍSÉRLETI gyár- tás folyik a Váci Híradás- technikai Vállalat védőgá­zos kemencéjében. A kemen­cét osztrákok készítették, s abban ferrit-alkatrészeket gyártanak. — PÉNTEKEN DÉLUTÁN áél hat órakor nyitják meg a Csók István Galériában az Iparművészeti Vállalat komplex textilstúdiójának kiállítását. — MA ESTE 8 órakor Úcsán játszik a Pest megyei Petőfi Színpad társulata, A Valaki csengetett című há- romfelvonásos bűnügyi drá­mát mutatják be. — SZOMBAT DÉLELŐTT 9 órakor értekezletet tart a Pest megyei Pártbizottság mellett működő művelődési tanács. Az ülésen a tömeg- szervezetek és tömegmoz­galmak munkáját, vala­mint az 1961/62-es év is­meretterjesztési, népműve­lési feladatait, a felnőttek oktatását és a szaktanfolya­mok beindítását beszélik meg, illetve hangolják ösz- sze. Galina Ulanova cikke magyarországi élményeiről Galina Ulanova, a Szovjet­unió Lenin-díjas népművé­sze a Pravda keddi számá­ban rendkívül meleg hangú terjedelmes cikket írt a Moszkvai Nagy Színház ba­lettegyüttesének magyarorszá­gi élményeiről. „Sokáig emlé­kezni fogunk ezekre a találko­zásokra” — e cím alatt idézi fel a szegedi ünnepi játékok felejthetetlen napjait. Külön méltatja a balett muzsikáját szolgáltató magyar zenekar tudását, s nem feledkezik meg a magyar sajtóról sem: „A magyar sajtó — írja — mélyen elemezte az előadást, nagyra értékelte a szólisták és a ba­lettkar mesterségbeli tudá­sát.” (MTI) sorai bepácolták. Kozák Já­nos, a földművesszövetkezeti étterem jóhírű konyhavezető­je irányította a munkát. Az ő elgondolása alapján keverték a fűszert és készítették elő a sütést. Igaz ugyan, hogy Ko­zák János életében még nem sok ökröt sütött, viszont an­nál többet forgolódott ökör sü­tők között. így aztán módja volt ellesni a „mesterfogáso­kat”, megtanulni a ritka fog­lalkozás csinját-binját. Mert bizony ehhez is kell tudo­mány. Nem elég csak alágyúj­tani a nyársnak; menetközben szalonnázni is kell az állatot, hogy össze ne száradjon a húsa és belül is puhára sül­jön. Lázár József nagykőrösi — A FÖLDMŰ VESSZÖ- VETKEZETEK programba vették a szolgáltató tevé­kenység kibővítését. Ennek keretében a Nagykátai Föld­művesszövetkezet mosodát — amolyan kis Patyolatot — létesített. A közeljövőben egy villamossági és rádió­szervizt akarnak létrehozni. — A BUDAKALÁSZI GYAPJÜSZÖVÖGYÁR ex­portra kerülő télikabátok­hoz készít tetszetős anyago­kat ruhagyáraink részére. A gyárban ezenkívül — ugyan­csak exportra — takarókat is készítenek. — EGYÉVES fennállását ünnepli ebben a hónapban a csömöri Petőfi Kultúrház. Az elmúlt esztendő során a kultúrház a helybeli fiata­lok kedvenc szórakozóhelyé­vé vált, de színvonalas mű­soraikat az idősebb korosz­tály is szívesen látogatja. (Foto: Opauszky) A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA 18.45: Románia felszaba­dulása évfordulójának ünne­pi műsora. Beszédet mond Mihail Rosianu, a Román Népköztársaság Magyarorszá­gi nagykövete. 19.05: Kőemlé­kek nyomában. Magyar kis- film. 19.25: A Vasas—MTK bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítése a Népstadionból. 21.20: Innen — onnan. Mű­vészeti összeállítás. Kb. 22.00: Hírek. hentesmester szintén részt vett az ökörsütésen, ott dol­gozott a nyárs mellett. Neki már több gyakorlati tapaszta­lata van, hisz ez volt éppen a huszadik ökör, amit megsü­tött. Az elsőt még 1939-ben húzta nyársra Nagykőrösön. Ma is ott lakik, s jószívvel jött át a testvérvárosba, hogy még jobb kedvre deríthesse az ünneplőket. Tizenegy óra tájban gyúj­tottak az ökör alá, dél felé már orrcsiklandozó illat töl­tötte be a környéket és bi­zony még a tornyosuló felle­gek sem tudták elriasztani a kíváncsiskodókat. Mire a te­levízió — mert az is kijött a nagyszabású népünnepélyre — kamerája elé vette az ökör­sütőket, a körülállók már a falatozáshoz is hozzákezdhet­tek. Aki megkóstolta, az ujját is megnyalta utána. Jutott be­lőle jó néhány ceglédinek, de még a szomszéd községekből jött vendégeknek is. Nem is maradt más a jószágból, csak a csontja. Az ökörsütők pedig megígérték, hogy jövő ilyen­korra is nyársra húznak majd egy még kövérebb ökörálla­tot. (súlyán) ÖKÖRSÜTŐK 4 Hajdanában nagy divatja % volt az ökörsütésnek. Őseink $ vékonyabb faderekakra húz- £ ták az ökröt és úgy hintáz- 2 tatták a láng fölött, Cegléden ij vasnyárson sütötték pirosra íj vasárnap a jámbor jószágot. % Beszéltek is róla napokkal í, előtte — különösen a gyere- íj kék. Bölcsen cselekedett a % Ceglédi Földművesszövetke- $ zet vezetősége, amikor elhatá- í, rozta, föleleveníti a régi ha- í, gyományt: ökörsütéssel színe- % siti az új kenyér ünnepét. % Igaz, hogy Balogh Ferenc, a 'j szövetkezet elnöke, meg a ^ munkatársai a múlt hét vé- 'j gén keveset aludtak, de meg- ^ érte a fáradság: az ünneplők- j, nek szenzációs látványban volt részük. 'j Mire vasárnap reggel a vá- ^ sártéren nyársra húzták a ha- j talmas, több mázsás jószágot, $ olyan tömeg vette körül a fe- ^ hérköpenyes henteseket, hogy í, alig tudtak dolgozni. A vas- ^ nyársat az Alkotmány Tsz j derék mesterei kovácsolták, f az ökröt pedig a vágóhídon ^ „készítették” elő. Levágták a | fejét, megnyúzták, kiszedték í, a belsörészét. aztán egy kiló- í, nyi szemesborssal, másfél * kiló mustárral, ugyanennyi Rácz György, a szigethalomi öreg nyugdíjas, regiment pa­pírt húz elő belső kabátzse­béből, és ahogy elmondja panaszát, szavait igazolandó, aktákkal bizonyít. — 1958-ban adtam be kér­vényt a Ráckevei Járási Ta­nácshoz. Butángázt kértem. Ugyanebben az esztendőben kaptam választ: legyek türe­lemmel, egy éven belül be­sorolnak.. ... .. —---------— H áTTgátótt a 'biztató-' szóra es vart. 1960-ig. Akkor ugyanis felszólítot­ták, hogy fizessen be húsz fo­rintot: tízet illetékbélyegért, tízet pedig bírságért, amiért 1958-ban beadott- kérvényére- elmulasztott bélyegilletéket ragasztani. Az idős ember ekkor a rá­dióhoz fordult. A rádió át- küldte levelét a Pest megyei Tanácshoz. A megyei tanács megnyugtatta Rácz Györgyöt, hogy a pénzbírság jogos volt, egyébként háztartási gázt kap t— csak legyen türelemmel. Még egy levelet megnéztem, a községi tanács küldte a já­ráshoz: adják már meg a bu­tángázt, nagy szüksége lenne rá az öreg házaspárnak! És 1961 augusztusában Rácz György fanyar humorral kér­di: — Nyolcvankét esztendős vagyok, tessék mondani, meddig várjak? Beszéltünk a Ráckevei Já­rási Tanáccsal. Ök nem hibá-' sak — mondották. És való­ban: egy esztendőben mind­össze tizenkét háztartás bu- tángázzal való ellátására kap­nak engedélyt a megyétől, és ezeregyszáz kérvény fekszik a fiókjukban! Még a jogossági sorrendet is nehéz megállapí- taniok! Hívtuk a megyei tanácsot: mit tehetnének, hiszen tizen­kettőből nem tudják kielégí­teni a sok igényjogosult ké­relmezőt? A kereskedelmi osztályon ismét szomorú vá­laszt kaptunk: a Kőolajipari Vállalattól az igényekhez ké­pest egészen minimális bu­tángázt kapnak. Ezenkívül még tíz-tizenöt telefonbeszélgetést folytattunk le. Végül is Bese Vilmos elv­társnál, a Kőolajipari Vál­lalat igazgatójánál csenget­tünk. A következő választ kaptuk: — Az üzemek kapacitása nem bírja kielégíteni a nagy­számú igényt. A gáz olcsó, kényelmes és mindenki ré­szesedni akar belőle. Sajnos, erre nincs lehetőségünk. Még­is örömmel közölhetjük, hogy azok, akik már rendelkez­nek gázpalackkal, minden fennakadás nélkül csereibe-

Next

/
Thumbnails
Contents