Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-23 / 198. szám
9 1561. AUGUSZTUS 23; SZERDA 3 A Nagybörzsönyi Állami Erdőgazdaság segíti a tsz-ek szerfás építkezéseit Százötvenhárom garnitúra szerfa Pest megyének■— Makkvetéssel újítják fel a tölgyerdőket Az aratási, cséplési munkák befejezésével megint az állati férőhelyek biztosítására irányul a közös gazdaságok figyelme. Még néhány hét a nyárból s beköszön tenek az őszi, hűvös éjszakák. A jó szövetkezeti vezetők eddig sem hanyagolták az építkezést, de most már különös gondot fordítanak a munkák meggyorsítására, hiszen kell a meleg téli szállás az állatoknak is. Ez a gond vezetett minap a Börzsönyi Állami Erdőgazdaság központjába. Gondjaim hamar eloszlottak, mert Fekete József, az erdőgazdaság főmérnöke tájékoztatása szerint nemcsak kitermelték, hanem a megadott diszpozícióknak megfelelően le is szállították mind a száznyolcvankét garnitúra szerfát, ami a tervükben szerepelt. Ebből a mennyiségből a Pest megyei termelőszövetkezeteknek százötvenhárom garnitúrát szállítottak. Tehát csupán a Nagybörzsönyi Állami Erdőgazdaság anyagából megyénkben negyvenöt húsz férőhelyes sertésfiaztató, ötvenhárom százhúsz férőhelyes sertéshizlaló, húsz kétszázötven férőhelyes süldőszállás, öt háromezer férőhelyes csibenevelő, húsz ötven férőhelyes növendékmarha-istálló és tíz ötvagonos tengerigóré épül. Az erdőgazdaság dolgozói — mint a főmérnök is mondja, de a számok is bizonyítják — minden igyekezettel azon voltak, hogy lehetőleg a megadott határidő előtt előállítsák a tsz-ek által meg- rendelt építési anyagokat, se; gítve ezzel is a maguk—készéről ' a termelőszövetkezetek “ val egyidejűleg gondoskodnak az erdőterületek felújításáról is. Az idén különösen nagy lehetőségük van erre. Ugyanis — mint azt Prókay Gyula erdőművelési csoportvezető is mondotta — ebben az évben bőséges makktermés van a tölgyesekben, ami átlagosan öt-hat évenként ismétlődik csak meg. Éppen ezért most alaposan felkészültek, hogy az októberben hulló érett makktermést gazdaságosan és szakszerűen felhasználják a tölgyesek felújításánál. Ez a természetes felújítás jelentősen olcsóbb, mint a csemeték ültetése. Mindössze a talajt kell megfelelően előkészíteni. A be- t akarást is magja a természet végzi el az ősszel lehulló lombtakaróval. Az idei, jó makktermés mintha csak a természet valóságos ajándéka volna a népgazdaságnak. Ugyanis, amíg a tölgyerdők telepítése csemetéikkel, hektáronként tíz-tizenkétezer forintba kerül, addig a magról való felújítás mindössze egy-két- ezer forintos költséget igényel. Ferencz Lajos Tájékoztató az új kereskedelmi vámrendeletről gazdasági megerősödését. Az erdőgazdaság munkájáról beszélgetve, elmondta még Fekete József főmérnök, hogy a fakitermelési munkáKedden a Külkereskedelmi Minisztériumban Nyerges János, az államközi főosztály helyettes vezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit az új kereskedelmi vámtarifáról szóló kormányrendeletről. A szeptember elsején életbe lépő rendelet kizárólag a külkereskedelmi vállalatok által behozott árucikkekre terjed ki és nem érinti a lakosságot, sem a külföldről magukkal hozott tárgyak, sem a külföldről kapott ajándékok vámolásánál. Az új kormányrendelet azért vált szükségessé — mondotta Nyerges János —, mert noha áruforgalmunk nőtt a nyugat-európai országokkal, gyártmányaink keresettek ■ott;--«-'''nyugat-európai zárt ázdásági csoportűBOtósok - megkülönböztető kereskedelem- és vámpolitikát alkalmaznak Magyarországgal és a többi szocialista országgal szemben. Nem adják meg ugyanazokat a kedvezményeket, mint a zárt csoportosulásokba tömörült országoknak. Az új rendelet értelmében a magyar külkereskedelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben kettős vámtarifát állapit meg, vagyis, a minimális vámot alkalmazza azoknak az országoknak az áruinál, amelyek velünk szemben is érvényesítik a feltétel- és kor- látozásnéltaüli legnagyobb kedvezmény elvét. A rendelet számos, cikk vámját szabályozza, hogy ezáltal elérhessük; a magyar áruk a világpiacon a többi ország gyártmányaival azonos körülmények között versenyezhessenek. Az új kettős vámtarifa gyakorlati alkalmazására a nyugat-európai zárt gazdasági csoportosulások országaival szemben csak akkor kerül sor, ha tárgyalásokon nem sikerül megoldani a vitás vámproblémákat. (MTI) Segélyügy ben fordult szerkesztőségünkhöz egyik olvasónk. Elpanaszolja, hogy fia két éve tagja az egyik termelőszövetkezetnek, s idei házasságkötésekor nem kapott semmiféle anyagi támogatást. Olvasónk aziránt érdeklődik, hogy az ügyben mi a helyes eljárás. Kedves Olvasónk! A termelőszövetkezetexnek van kulturális és szociális alapja, amelyből — többek között — az ilyen segélyeket is kifizetik. Ezek a segélyek azonban nem központilag előírtak, hanem minden esetben a tsz közgyűlése határozza meg, hogy kiknek és milyen alkalomból folyósítsanak segélyt, ön azt írja, hogy fia két éve dolgozója a tsz-nek. Ha csak dolgozója (besegít), akkor nem jogosult segélyre. Ha viszont tag, akkor a következő kizáró okok merülhetnek fel a segély folyósításánál: a teljesített munkaegységek alacsony száma, a munka elégtelen minősége Ha például önöknél úgy döntőit a tagság, hogy csak bizonyos munkaegységen felül lehet segélyt folyósítani, akkor ezt a munkát feltétlenül teljesítenie kell. Ügyében a következőket tanácsoljuk: forduljon a ter- melőszövetlcezet vezetőségéhez, tudja meg pontosan hogy milyen feltételekhez szabják a segélyt. Ha fia a feltételeket teljesítette, a segély megilleti, ha nem, akkor nem jár neki pénz. Mindenesetre az áprilisi házasság- kötésnél elmaradt támogatásról jóval előbb és nem augusztus végén kellett volna írnia. Magyar szobrászművészek ajándéka Gagarinnak Az emléktárgyak és ajándékok között, amelyekkel a Gagarin-családot elhalmozták, a világhírű űrhajós két plakettet is magával vitt: Farkas Aladár Munkácsy-díjas szobrászművészünk alkotásait, amelyek megmintázásához a művész az ember első űrrepülésének hírére fogott hozzá. Az egyik bronzplakett — a földgolyóról elszakadó, s a végtelen felé törő embert ábrázolva — a szovjet tudósok, műszakiak, munkások világraszóló sikerének állít emléket, a másik plakett az első és második számú űrhajóst, Jurij Gagarint és German Tyitov őrnagyot ábrázolja. Gagarin őrnagy köszönettel fogadta a magyar művész kedves figyelmességét. (MTI) Valami megváltozott X. V. ácsbrigád a Dunai Cement- és Mészmú építkezésen új feladatra készült, fára volt szüksége. Felmérték, mennyi keU belőle a zsaluzáshoz, s a brigádvezető már indult volna a vállalatvezetőséghez, amikor valaki utánaszólt: — Ide figyelj! Ez így nem lesz jó. Dupla mennyiséget igényelj, mert felét úgy is „lehúzza” a minisztérium. Ebben aztán meg is egyeztek, s a vállalattól már a szükséges fa kétszeresére ment az igénylés a főhatósághoz. Egy szép napon megérkezett a fa. Nem a fele annak, amit igényeltek, hanem az egész, hiánytalanul, ahogy az igénylés szólt. — Most mi legyen? — vakargat- ták a fejüket. — Bevallani nem lehet, mert „balhé” lesz. Azt a... Eddig mindig kihúzták a felét! — Tudjátok mit? Nem szólunk senkinek. Szépen berakjuk a raktárba és a legközelebbi munkához nem igényelünk fát — javasolta valaki. Pillanatnyilag mindenki ezt látta a legjobb megoldásnak, mert helyeslésre nyíltak az ajkak, de aztán mély csend következett, ami egyben a javaslat elvetését is jelentette. Végül a következőkben állapodtak meg: — Lesz, ami lesz, visszaküldjük a fát. mert máshol meg nagyon várják. Nem tarthatjuk raktáron. Nekünk sem esne jól, ha mások miatt nem dolgozhatnánk, nem keresnénk. Legközelebb meg majd csak annyit kérünk, amennyi éppen kell. így is történt. A minisztériumból nem kaptak szemrehányást. Persze dicséretet sem. Azért nem írtuk meg a brigád nevét, mert az építővállalatoknál az utóbbi időben több helyen történt hasonló esemény. Valamennyi kísértetiesen hasonlít egymáshoz, s a megoldásuk is rendre egyezik. Elégedjünk meg hát annyival, hogy valami megváltozott. Valami, ami nem volt jó, a múlté lett. Szinte észrevétlenül tűnt el közülünk, s érdekes, nem is hiányzik. Ellenkezőleg, jobb nélküle. Sokkal jobb tudni, hogy a hajdani fukar gazda helyett, akit ha lehetett, „át kellett verni”, ma már ezer és ezer 'oazi gazda vigyáz a közös' vagyonra. — farkas — Nyugdíjügyben Balogh Antal ceglédi termelőszövetkezeti tag ügyében a következő választ kaptuk a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ megyei alközpontjától (Budapest, VIII., Mező Imre út 19/a.). Balogh Antal termelőszövetkezeti tag munkaképtelenségi járadék ügyébe csak annyiban folyt bele a budapesti alközpont és a ceglédi kirendeltség, hogy az Országos Nyugdíjintézet megkeresésére a munkaképesség-csökkentést véleményező első- és másodfokú orvosi bizottságokkal nevezettet felülvizsgáltatta. Sem a ceglédi elsőfokú, sem a budapesti másodfokú orvosi bizottság véleménye nem támasztja alá, hogy a dolgozó munkaképesség-csökkentése megüti a 6/1960. korm. sz. rendeletben megkívánt mértéket. Dr. Ernst László, ügyvezető helyett. A NYÁRSAPÁTI MOZIBAN Nyársapáton jártam a napokban és nagy megelégedéssel láttam, hogy milyen ízléses táblán hirdetik a mozik műsorát. A Mágnás Miska című régi magyar filmet játszották — na, gondoltam, ezt megnézem. Két öreg kéményseprő A két öreg kéményseprő — akikkel a napokban beszélgettem — lehet, hogy megsértődik, amiért öregnek titulálom őket, dehát ezt a jelzőt éveik számán kívül nagy szakmai múltjuk is indokolja. Mert Nagy István már negyvennégy éve, társa, Katanik József pedig negyven esztendeje gondozza, ápolja a kormos kéményeket. — Minden mesterség szép — mondja Nagy István. — De a legszebb mégis az, amit szívesen csinál az ember. Ha még egyszer születnék. akkor is kéményseprő lennék. Aztán az utánpótlásra fordul a szó. Majd elmondják, hogy az utóbbi másfél évtized alatt megnövekedett, egyetemi községgé előlépett Gödöllőn, már több mint tízezer kéményt kell rendbentartaniok. Erről a tízezer kéményről hárman gondoskodnak. S persze, nemcsak a lakóházaknál, hanem a gépgyárnál, a baromfitelepnél, az agráregyetemnél és a Ganz Árammérőgyárnál is nagy gonddal végzik a munkájukat. A két öreg kéményseprő beszélgetésünk során sorra feleleveníti a különböző nehéz és humoros eseteket, aztán egyöntetűen megállapodnak abban, hogy az újfajta tűzhelyek és az új építésű kémények következtében. egyre kevesebb kémény- tűzzel találkoztak az utóbbi időben. Elmondják, hogy a tűzoltósággal igen szoros a kapcsolatuk s ha valahol valami rendellenességet észlelnek, rögtön jelentik a tüzrerr dészetnek. A vígan pipáló kémény, a barátságos. meleg szoba jóleső érzéssel árasztja el az embereket. Kívánjuk: a két derék kéményseprő még sokáig hozzájáruljon ahhoz, hogy Gödöllőn kellemes melegben töltsék napjaikat az emberek. Csiba .197,séf A pénztárnál Hajdú néni nagyon kedvesen fogadott, megkérdezte, hová akarom a jegyet — s közben jobb heNéhány szó a bögrekocsmákról 'et ajánlott. Bent a moziban jabb kedves meglepetés ért; hangszóróból egy kedves ői hang hallatszott: „Figye- ■m. figyelem, a következő jívküldi a kedves közönségek szól.” Később megtud- im, hogy a bemondó Bankó (ária, aki egyben mozigé- ssz-gyakornok, s Hajdú bá- ii, a mozigépész, mellett ta- ulja a vetítés sok csínjától j át. Az előadás végén elgondoljam azon, hogy utolsó lá- igatásom óta mennyivel rilemesebben éreztem maim ezen a mostani előadóin D. P„ Cegléd Két cikket olvastam a Pest megyei Hírlapban, amelyben arról számolnak be: hogyan viszi az alkohol a gyilkosság útjára az embereket. S a két esetben a legtragikusabb az, hogy az alkohol — közvetett formában — ártatlan emberek halálát okozta, hiszen mindkét esetben azt olvastam: a részeges, garázda, feleségét rendszeresen ütlegelő férj vadállati támadását kivédő asz- szony — pusztán önvédelemből — embert ölt. Nagyon szomorú, elgondolkoztató esetek ezek. Hiszen a két részeges férj halála, a két sokat szenvedett ártatlan — ám önvédelemből halált okozó — élettárs börtönbejutása csak kirívó példája az alko* hol szörnyű hatásának. De aki figyelemmel kiséri a Pest megyei Hírlapban megjelenő baleseti krónikákat, az is lépten- nyomon olvashatja: .,ittasvolt^ ez idézte elő a balesetet”. A bögrekbesmák, • ahol hitelre is adnak italt az alkoholistáknak, nagymértékben okozóivá válnak ezeknek a ki- sebb-nagyobb tragédiáknak. Ideje volna, hogy a társadalmi, rendőri és tanácsi szervek mielőbb felfedjék és megszüntessék ezeket az alkoholizmus táptalaját képező he* lyeket. P. F. Nagykéta Befagyott a fizetésem Hatvanegy éves vagyok. Még jól bírom a munkát, épp ezért el is várom, hogy az elvégzett munkámért megkapjam a fizetést. De sajnos, erre június 24-e óta nem került sor, amióta a Váci Vendéglátóipari Vállalat gödöllői üzemeinek szállítom a jeget. Hosszú huzavona után, a gödöllői Petőfi Tsz fogatot biztosított a Váci Vendéglátó gö* döllői jégszállításához. Ezt a munkát én végzem. Megállapodásunk úgy szólt, hogy minden hónap harmadikéig megkapom az ezért járó bért, azonban a mai napig egy vasat sem kaptam. A lakosság érdekeit figyelembe véve, a Sok az áramszünet tsz úgy döntött, hogy tovább is fuvarozzam a jeget. Ezt nagyon szívesen megcsinálom, de a fizetésemet is szeretném megkapni. Kovács József Gödöllő, Nap u. 14. Egy kiló tonhal Nagyon érdekelne, hogy nálunk, a nagy élelmiszerboltban miért csak egykilós adagban árusítják a tonhalat. A napokban egy fél kilót akartam vásárolni — ez pontosan fedezte volna a szükségletemet. De a fél kilót nem kaptam meg. Nem értem ezt az egész intézkedést. Egy kiló tonhal elég sok. Kötve hiszem, hogy minden vásárlóA Szentendrei Elektromos Művektől már régóta kérjük — és hiába kérjük —, hogy húzzák meg jobban a villany- vezetékeket, s vágják le a vezetékek útjában levő fák ágait, mert a laza vezeték minden közepes vihar vagy nagyobb szél alkalmával megrongálódik a fák miatt, s ez nekünk egynapi áramszünetet, egynapi bosszúságot jelent. Persze, ha még csak az áramszünet volna! De ott tartunk, hogy már közepes erejű szélnél is boszszantóan recseg a rádiónk, s a lámpa is annyira vibrál, hogy alig lehet olvasni. A múltkoriban két egymást követő vasárnapon fogtunk ki áramszünetet. Mondanom sem kell, hogy akkor, amikor a rádióban a legjobb műsort közvetítették. Szeretnénk, ha az Elektromos Művek — hiszen hozzájuk tartozik — minél előbb megszívlelné panaszunkat, s egy-két ág levágásával, illetve a vezetékek kifeszítésével pontot tenne végre erre a sok áramszünetből adódó bosszúságra. Beösze Jenő, Szentendre, Málna u. 12. és még öt aláírás. nak ennyire volna szüksége. Megértem, hogy a halat nem lehet felaprózni, de vajon a félkilós tétel nagyon nagy felaprózást jelentene? Szerintem nem. De megkímélnék a vásárlók nagy részét egy csomó felesleges bosszúságtól. Gulicska Imre, Cegléd, Hollós u. 1/b.
