Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-19 / 195. szám

1961. AUGUSZTUS 19. SZOMBAT MECVKI K-fitritm 3 Svédországból inárcsi karfiolt kérnek Útnak indították az első exportszállítmányt Az inárcsi vasútállomásról naponta indulnak útnak zöld­ségfélékkel megrakott teher­vagonok. Egy részük a fővá­rosba viszi az inárcsi szövet­kezeti parasztok terményeit, de nagyon sok vagon gurul a külföldi sineken is. 1959 tavaszán választották a község lakosai a nagyüzemi gazdálkodást, és az eltelt két esztendő alatt eddig soha nem látott színvonalra emelték a konyhakertészetet. A korábbi, kis, fél-egyholdas kertészetek helyett ma összefüggő nagy­üzemi öntözéses gazdálkodást folytatnak, összesen 245 hol­don. A kertészetből öt és fél­millió forint bevételt ter­veztek, de a számítások szerint ezt legkevesebb félmillió forinttal túlteljesítik. A paprikából például — amellyel elsők kö­zött jelentek meg a piacon — II ütő vág ónba rakják az inárcsi állomáson a csomagolt árut gondosan esi nagyüzemi kertészetből. A hozzáértő szövetkezeti gazdá­kat dicséri, hogy az egész év­földre megy. Igaz, az erkölcsi elismerés mellett az az anyagi haszon sem megvetendő, amit export-felárként kapnak. Foto, szöveg: Mihők Kitüntették a mezőgazdaság kiváló dolgozóit Péntek délután az Országház kupolatermében ünnepélye­sen átadták a mezőgazdaság kiváló dolgozóinak a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa ál­tal adományozott kitünteté­seket. Az ünnepségen megje­lent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Fehér Lajos és Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Nagy Dániel, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, Németh Károly és Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetői, továbbá Petőházi Gábor és Keserű Já­nos földművelésügyi minisz­terhelyettesek, valamint Ben- cze Károly, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága mezőgazda- sági osztályának helyettes ve­zetője. A kitüntetéseket Dobi Ist­ván, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. ________ — AZ URÁNIA bemutató csillagvizsgáló terveiben egy napenergiával működő kísérleti erőtelep létesítése is szerepel. Az erőtelepet a Gellért-hegy déli lejtőin ál­lítanák fel a tabáni parkban. A karfiolföldön gondosan celofán zacskóba csomagolják a szép karfiolfejeket ben elszállításra kerülő, mint­egy 350 -vagon -árunkk ..hat.-, van-hatvanöt százaléka kül 1 120 000 forint volt a bevételi terv, s ma már 1 300 000 fo­rintnál tartanak. További 300 000 forint jövedelemre számítanak még paprikából. A paprika, paradicsom és a dinnye a fő cikk, s most kez­dődik a karfiolnak a szezonja is. Az inárcsi karfiol az ex­portáruk között is a legki­válóbb. Erre enged következ­tetni az egyik svéd nagyke­reskedelmi vállalat nemrégi­ben érkezett kívánsága is, amely szerint kizárólag inár­csi karfiolt szeretne kapni. Amint írják, az inárcsi karfiol felel meg legjob­ban a svéd vásárlók igé­nyeinek. A svéd kereskedelmi vál­lalat kívánsága egyébként egy érdekes, és az inárcsiak szá­mára minden bizonnyal hasz­nos ötletet adott a tsz veze­tőinek. A kereskedelmi szer­vekkel egyetértésben a tsz emblémájával látják el a kö­zeljövőben az innét külföldre kerülő kertészeti árukat. Ez tehát azt is jelenti, hogy az inárcsi szövetkezeti gazdák a világ bármelyik részében vál­lalják termelvényeikért a fe­lelősséget. A hírnevet hozó karfiol — amelyet egyébként huszonöt holdon termelnek — szedését csütörtökön kezdték meg, és még ugyanazon a napon hű­tővagonba rakták. A szállít­mányt Nyugat-Németországba irányította a MÉK, amely az inárcsi Március 21 Tsz vala­mennyi áruját szerződéssel átveszi. A német kereskedel­mi cégnek az volt a kíván­sága, hogy minden egyes fej karfiolt celofánpapírba cso­magoljanak. A tsz tagjai kész örömmel teljesítették ezt a kí­vánságot is, hiszen a csoma­golásért is jó pénzt kap­nak. Az ízlésesen csoma­golt árut jobban fizetik, s ez is hozzájárul ahhoz, hogy a huszonöt holdra beter­vezett 440 000 forint he­lyett mintegy 260 000 fo­rinttal többet pénzelnek karfiolból. Kora tavasztól késő őszig özönlik a zöldségféle az inár­Bemutatták a Duna-vikendházat A Ságvári menedékház szomszédságában ritka bemu­tatót tartott a Szentendrei Kocsigyár. Felállították a szé­riagyártásra tervezett Duna víkendházat. A kis épület préselt farostlemezekből, elő­regyártóit rendszerrel készül. Áttetsző, hullámos műanyag­tető fedi, kívül festett, belül a sima falemezek természe­tes színét viseli. A beépített szekrények, a négy, nappalra lehajtható ágy is farost le­mezből készül. Az egy bejá­rattal és nyitható hosszú ab­lakkal készített épületbe mos­dót és neonvilágítást építet­tek. A dupla légréses fal nyáron a tűző naptól, télen a nagy hidegtől ...egyaránt jól véd. Hideg időben egy hő­sugárzóval kellemesen fűthe­tő. Az egész víkendház be­tontalpakon nyugszik. Ez hoz­zátartozik a felszereléshez. A szerkezet könnyen elemeire bontható, rövid idő alatt bár­hol ismét összeszerelhető. Elő­zetes számítások szerint 15—16 ezer forintba kerül darabon­ként. A Szentendrei Kocsi­gyár maga végzi az épület fel­állítási munkáit és az elekt­romos, illetve vízvezeték be­kötését. A közeljövőben sor kerül egy hasonló rendszerű, de tágasabb Balaton víkend­ház elkészítésére is. Ennek belső mérete 5x5 méter lesz. A távolabbi tervek közé .tar­tozik a kisebb-nagyobb ví- kendházak variálható össze­építése. (t.) Új típusú öntözőberendezésekkel, műanyagcsövekkel kísérleteznek A népgazdasági terv 195 000 hold öntözését írta elő az idei évre, s az ütemezés szerint ezt csak szeptember elejére kellene teljesíteni. Augusztus elején azon­ban már csaknem 200 000 hold kapott mesterséges csapadékot, hiszen a száraz kánikulában különösen nagy szükség volt a vízre. Egyes vidékeken már jóval túl is haladták a tervet: Hajdú megyében például — ahol víztartalékok is bősége­sen állnak rendelkezésre — a termelőszövetkezetek öntözött területe a tervezett 11300 hold helyett megközelíti a 20 000 holdat. Az idei száraz nyár igazol­ta, hogy az állattenyésztés fejlesztésének is egyik leg­fontosabb feltétele az öntö­zés, vagyis a takarmányter­mesztés bizonyos fokú függet- lenítése az időjárástól. A mesterséges csapadék­kal termesztett szálasta­karmányok két-háromszor több termést adnak most, mint az öntözetlenek; a ré­tek, legelők nagy részén le­száradt a fű, az öntözőiteken viszont még az egyhetes ká­nikula után is bőségesen le­gelhetnek az állatok. Hason­ló a helyzet a kapásnövények­nél is: a szajoli Vörös Cse­pel Termelőszövetkezet 140 holdas öntözött kukoricatáblá­ja például 70 mázsás csöves­termést igér, s ezen már az időjárás sem igen változtat­hat. Az öntözéses kultúrák statisztikája is mutatja, hogy az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek felismerték az öntözés szerepét a takar­mánytermesztésben. Nyolc­vanezer holdon öntözik a ka­pásnövényeket — főként ku­koricát — és a szálastakarmá­nyokat. A kánikula napjaiban szövetkezetben, nagyüzemi kí­sérletképpen, műanyagfóliá­val bélelték ki az ideiglenes öntözőcsatornákat, ezzel aka- ! dályozzák meg a víz elszivár- i gását. Több helyen különféle ' műanyag-csöveket és új tí- i pusú, gyorskapcsolású öntö- | zőfejeket próbálnak ki; ezek i tömeges gyártása az idei ta- ! pasztalatok alapján kezdődik 1 meg jövőre. (MTI) Közös gondok az új A napokban tartották meg tanácskozásukat a megye új mezőgazdasági szövetkeze­tei. A tanácskozáson megvi­tatták a kezdeti sikereket és azokat a legfőbb feladatokat, amelyek megoldása fontos napjainkban. Ezek közé tar­tozik elsősorban a fel nem osztható, az üzemi és a vető­mag-alap összegyűjtése. Az új szövetkezetek egy ré­sze kezdettől fogva dicsére­tesen arra törekedett, hogy mielőbb megteremtsék a kö­zös alapot. Egy részük azon­ban nem mindenben, vagy nem teljes mértékben töreke­dett az alakuló közgyűlése­ken vállalt és az alapszabály­zatban rögzített közös fel­adatok megvalósítására. Több helyen tapasztaltuk, hogy az új szövetkezet vezetősége nem élt a személyes példamutatás mozgósító erejével, a vámos- mikolai Aranykalász elnöke például több alkalommal hiányzott az általa összehí­vott vezetőségi ülésekről. Mi­vel elmulasztotta a kiváló al­kalmat arra, hogy a veze­tőség akarategységének meg­teremtésével irányíthassa a rábízott közösséget, nem cso­dálkozhat azon, hogy a szö­vetkezet közös alapjának ed­dig még csak az egynegyedét gyűjtötték össze. Azon sem csodálkozhat ezek után, hogy a vetőmag-alap összegyűjtése is igen vontatottan halad a szövetkezetben. Hasonlóan gyengén műkö­dik az újlengyeli Aranyka­lász és Kossuth, valamint a gyóni Gyóni Géza szövetkezet vezetősége is, ahol szintén elhanyagolták a vezetőségi ülések, illetve a közgyűlések rendszerét. Ezekben a szö­vetkezetekben még nem ala­kult ki megfelelően a tsz-de- mokrácia, amely nélkül pe­dig elképzelhetetlen a szö­vetkezeti gazdálkodás. A z említett fogyatékossá­gok mellett természete­sen jó példákat is ismerünk. Sok új szövetkezetben aktí­van dolgozik a vezetőség és már az első évben jelentősen gyarapodott a közös vagyon. Az alsónémedi új szövetke­zetek például 25 hold közös vetésű silókukoricát művel­nék, a felsőpakonyi Népfront- szövetkezet ötvagonos kuko- ricagórét épített és vásárolt egy gazdasági épületet, ezen­kívül még a napraforgó kö­zös művelésével is igyek­szik erősíteni a szövetkezeti gazdálkodást. A szobi járás szövetkezetekben új szövetkezetei összesen 1044 holdon végeztek közös ve­tést és közös növényápolást. Közel 700 hold lucerna és vöröshere felülvetést alkal­maztak és az idei termésből csaknem 3000 mázsa takar­mányt adtak a közös alapra. Mindezek a tények azt bi­zonyítják, hogy ahol a veze­tőség szívügyének tekinti a közös gazdálkodást, ott még a szétszórt, tagosítatlan par­cellákon is jó eredményeket értek el. A tsz-szervezés során a népnevelők minden új be­lépő dolgozó parasztnak el­mondották, milyen jogaik és kötelességeik vannak az új gazdálkodási forma keretei között. Ezenkívül minden szövetkezeti tagnak módjá­ban volt tanulmányoznia az alapszabályokat. Biztosra ve­hetjük tehát, hogy a szö­vetkezetekben mindenki tud­ja, milyen kötelezettségek há­rulnak reá a közös gazdálko­dásban. Tudják a szövetke­zeti gazdák, hogy minden földjükkel együtt beléptek a közösségbe, a művelési ágra való tekintet nélkül. Logiku­san következik ebből, hogy teljesen igazságtalan és alap­szabály ellenes a szövetke­zeteken belüli egyéni gaz­dálkodás. Még inkább vonatkozik ez a szabály a vezetőségi tagokra, akikre a közösség ügyeit bíz­ta a tagság. Becsületbeli kö­telezettségeikre figyelmeztet­jük őket tehát, amikor az alapszabályokra hivatkozunk, amelyek előírják, hogy a he­lyi lehetőségeket figyelembe véve mielőbb ki kell alakí­tani a közös, nagyüzemi gaz­dálkodást. A megyei tanács végrehajtó bizottsága min­den községben engedélyezte a földrendezést a szövetke­zetek összes földjeire. Az en­gedély szellemében tehát ar­ra kelj törekedni, hogy mi­előbb kialakítsák a nagyüze­mi táblákat, amelyeken már az ősszel és a jövő év tava­szán meg kell kezdeni a szö­vetkezeti gazdálkodást. a szövetkezeti földműve- lés alapjainak leraká­sával egy időben, tehát a nagy­üzemi táblák kialakítása mellett a közös alap meg­teremtése a fő feladat. Min­den új szövetkezet. vezetősége tartsa elsőrangú kötelességé­nek ezt, mert csak így szol­gálja jól a közös érdeket, a tagság boldogulásának ügyét. Nagymiklós István Kalandozás a számok birodalmában avagy: miért „rossz“ a tinnyei termelőszövetkezet? Most készülnek a terme­lőszövetkezeti előtervek, ame­lyek alapját képezik részben az őszi munkának, majd a jö­vő évi végleges terveknek. Mind a januári tervkészítés, mind a mostani előtervkészí- tés alkalmával felhívták az illetékes szervek a járások és a községek, valamint a szö­vetkezetek vezetőinek figyel­mét a reális terv fontosságá­ra. S mégis!... A tinnyei Üj Élet Termelő- szövetkezet elnöke, Erde i László a legnagyobb bajban van, ugyanis rossznak minősí­tették az általa vezetett szö­vetkezetét. De nem a szövet­kezet rossz, hanem a terv — aminek alapján az első félév során gazdálkodtak. — S ha azt mondjuk, hogy „rossz”, akkor a legenyhébb kifejezést használtuk erre a „dokumen- táció"-ra. A szövetkezet bajai­nak, ami papíron nagyobb, mint a valóságban, éppen ez az oka! Az elmúlt hónapban a já­rási bankfiók és a járási ta­nács szakemberei azt vizsgál­ták ebben a közös gazdaság­ban, hogy jól sáfárkodtak-e az év első felében? A vizsgálat eredménye: nem! A tervhez viszonyítva több, mint három- százezer forint az eredmény- romlás. A szövetkezet elnökével rá­szántunk egy délutánt a terv és a vizsgálati jegyzőkönyv alapos áttanulmányozására, egybevetésére. Meg kell álla­pítani, hogy a vizsgálat rend­kívül alapos volt. Bár az éves tervre is ezt mondhatnánk! Néhány apróság ebbői a tervből: többek között 300 darab hízott sertés eladását tervezték. Amikor ezt a prog­ramot készítették, a leendő „hízók" még meg sem szület­tek! Igaz ugyan, hogy akkor 43 anyakoca ellés előtt volt, de a szaporulatot legfeljebb év végére, de még inkább a jövő év elejére lehet a kívánt súlyra felhizlalni. Igaz ugyan, hogy korábbi szaporulatból és vásárolt süldőkből átadnak 218 darab hízót, de a tervhez viszonyítva a bevétel 125 ezer forinttal kevesebb, mert a 300 sertést semmiképpen nem tudhatják meghízlalní. Felületes munkát bizonyít a következő „tévedés’' is. Az állattenyésztési tervben 25 tenyészüszö felnevelés szere­pel. De a pénzügyi tervben már 40 (!) felnevelése és el­adása után számolták a bevé­telt! Kiesés: 90 ezer forint. A tejértékesítésnél több, mint 44 ezer forint a kiesés, mert az üszőket is fejni kívánták a tervezők, ami enyhén szólva némi nehézségbe ütközik... Azt már ezek után nem is vesszük hibának, hogy az el­öregedett tojótörzset aktív ál­lományként tervezték, s az újonnan beállított jércék, s az öreg tyúkok nem tudták kö­vetni a tervezők fantáziáját. Olyannyira nem, hogy har­mincezer forint emiatt a ki­esés. Gyapjúból már kevesebb a hiány, mindössze huszonhat- ezer forint. De ez is csak azért, mert a tervezéskor még meg sem született bárányo­kat már ebben az évben kí­vánták nyírni. Nos, azokat ez évben legfeljebb „nyúzni’1 le­het, de nyírni nem. Hosszan sorolhatnánk még a terv hiányosságait, tévedé­seit. de ennyi is elég. Nem ál­lítjuk, hogy a 304 ezer forin­tos eredményromlás kizáróla­gosan a terv hibái miatt je­lentkezik, de a legnagyobb összeget ez adja. A szövetke­zet elnöke éppen iskolán volt tervkészítéskor. Mielőtt el­ment, készíttetett egy vázla­tot a termelési részről. Ezt sajnos nem vették figyelem­be, de utólag megállapítható, hogy érdemes lett volna rá hallgatni. Erdei elvtárs isko­láról hazatérve azonnal jelez­te a bajokat a járási tanács­nak, de a tervet akkor már — sajnos — jóváhagyták ... Változtatni már nem lehetett rajta... A szöa etkezet vezetősége és tagsága, mindent elkövet, hogy még ilyen körülmények között is eltüntesse év végére az eredményromlást. Másod­vetésekkel. süldőeladással, te­nyészállatértékesítéssel, pá­linkafőzéssel jutnak terven felüli bevételhez. Ezenkívül több. mint 40 ezer forintot ta­karítottak meg azzal, hogy saját gépeikkel dolgoztak, s kisebb volt a gépállomási költség. Felvetődik azonban a gon­dolat: ha jó terv mellett vég­zik el ugyanezeket az ötletes, terven felüli munkákat, meny­nyivel más lenne a kép! Nem került volna a szövetkezet neve után a „rossz” jelző. Le­gyen ez tanulság, a szövetke­zetek és a járási tanácsok számára — az előtervek készí­tésénél. Tenkely Miklós sok tízezer hold kapott másodszor vagy harmad­szor is vizet — az idén igazán jól kihasználják az öntöző-berendezéseket. A következő években ro­hamosan bővülnek majd az öntözéses gazdálkodás mére- : tei — az ehhez szükséges kor- ' szerű technika kialakítására már az idén is sok kísérletet folytatnak. Három termelő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents