Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-19 / 195. szám

"“<cMís'ltm 1961. AUGUSZTUS 19, SZOMBAT FÉLMILLIÓ FORINT KAPOROLAJBÓL A tárnoki Lenin Termelő- szövetkezet gazdaságában a gabona betakarítása után is­mét munkába álltak a ka­szák: ezúttaj a kaportáblákon szorgoskodnak az aratók, hogy mielőbb elvágják a gazdag termést. Az idén 80 holdat vetettek be kaporral. A ké­nyes növényt csak az éjszaka hűvösében vághatják, hogy az értékes illóolaj elpárolgá­sát megakadályozzák. A levá­gott kaporkazlakat késedelem nélkül a gazdasághoz tartozó Anasztázia-pusztára szállítják, ahoj az egykori szeszfőzdében lepárló üzemet rendeztek be. A termésből mintegy 7—8 mázsa olajat készítenek, ami nem kevesebb, mint félmillió forinttal növeli a termelőszö­vetkezet jövedelmét. (MTI) Soronkívül készítettek artézikutat A Taksonyi Állami Gazda­ság szigetmajori üzemegysé­gének nyári KISZ leánytábor segít a gyümölcsös és a vete- mények ápolásában. A víz­ellátást azonban megnehezí­tette, hogy csak egy gémes- kút állt rendelkezésükre. Ezért a KISZ Központi Bi­zottságának kérésére a Csa­torna- és Vízvezetéképítő Vállalat dolgozói soronkívül készítettek egy artézi kutat. Az esedékes határidő helyett korábban, már a napokban át­adták a 200 méter mély, új kutat. (MTI) Hatnyelvű vezetéknélküli tolmács Híradástechnikai iparunk mindentudó üzemének, az Elektrotechnikai Vállalatnak ügyes mérnökei — a már is­mert személyhívó berende­zés elvén működő — új tí­pusú,. korszerűtcűmácské: szüléket szerkesztették, amely nemzetközi szinten is új­szerű Az új berendezés nem kábelen, hanem vezeték nél­küli kisméretű adóval jut­tatja el a tolmács hangját a hallgatókhoz. A berendezés hat kis adóból áll, s így egy- időben hat nyelv használatát teszi lehetővé. Külön-külön minden nyelvű beszéd, illetve hullámhossz vételére zseb­ben hordozható, tranzisztoros készülék szolgál, de lesz olyan is, amelyet bármelyik nyelvre át lehet kapcsolni. Az adó energiáját a tárgyaló­terem, épület, vagy nagyobb terület — például szabad­téri előadás — köré épített, úgynevezett hurokaníennával táplálják. A hurokban levő áram mágneses teret létesít, amelyen belül a haEgatók — zsebükben a kis vevővel — tetszés szerint változtathat­ják helyüket. Az érdekes berendezéshez nyolccsatomás, úgynevezett keverőasztal is tartozik, amelyet a tolmácso­lást irányító személy kezel, s ezen keresztül tartja a kap­csolatot valamennyi tolmács­csal. Tanulságos látogatás egy nyári műteremben A festő szeme a közönséges halandóénál is sokkal több szépséget lát meg a Dunaka­nyarban. Nem csoda hát, ha közülük mindig sokan keresik fel a természet szépségeiben annyira bővelkedő vidéket. Színt, formát, távlatot, fényt, meg árnyat kevernek a palet­tájukon és fürge ecsetjükkel a táj egy-egy szép részletét vászonra varázsolják. Talán egy magyar festő sincsen, sem az élő, sem a már elhaltak között, akit meg ne ihletett volna ez a vidék, a pilisi és a börzsönyi hegyek között kanyargó Duna tája. Sok festő évről évre visszatér ugyanabba a községbe, fest néhány képet, mások meg itt, a Duna mentén töltik el munkában az egész nyarat. Biai-Vöglein István például az utóbbi nyarakon a nagy­marosi alkotóházból indult el állványával nap mint nap a szabadba, valami hangulatos képet meglátni és lefesteni. Ez idén hiába kerestük Nagy­maroson, ám azért nem lett hűtlen a Dunakanyarhoz, megtaláltuk a szigeten, Kisorosziban. Ugyan hogyan került ide? — Már évek óta tartoztam Török Rezső régi, kedves ba­rátomnak, az írónak, hogy itt szemben, Szentgyörgypusztán, ahol annyi művész lakik, meglátogatom a tuszkulánumá- ban. Júniusban végre elmen­tem hozzá, s ahogy kertjében üldögéltünk, a túlsó parton megláttam a fák fölé magasló templomtornyot, meg a zöld lombok közül kivilágító fehér házfalakat, piros tetőket Mi­lyen falu ez? Kisoroszi — mondották és nekem abban a pillanatban eszembe jutott, hogy a harmincas években kétszer töltöttem rövidebb időt ebben a faluban és mennyi sok témát találtam benne, legtöbbjét akkor nem volt időm megfesteni.. fel­kiáltottam: .ezt a nyarat Kis­oroszi bantöltöm! És másnap már ki is vette a feleségem ezt a két kis helyiségből álló, parányi házikót. Július else­jén kiköltöztünk, azóta alig tudok betelni ezzel a szép faluval. Száz meg száz megfesteni való téma vár rám, jövőre is idejövök ... S ha sikerül számomra elérhető áron házat vásárolni itt, Kis­orosziban végleg lesátorozom. Még télen is eljövök. Izgat, milyen akkor ez a táj. — Sokat dolgozik? — Meghiszem azt. Reggel hatkor kelek, elviszem sétálni a kutyáimat, azután megreg­gelizem. Akkor pedig elbú­csúzom a feleségemtől. Ná­lunk a búcsúzásnak tradíciója van. Kis verset mondok: „Isten vele Eta drága, Kimegyek a natúrába”. Most felesége veszi át a szót, csengő, vidám hangon, skandálva felmondja nekünk 1 is a hagyományos választ: Klubot avattak az érdi fiatalok Szép, új épület emelkedik az érdi pártház udvarán, az egykori ódon „vadásztanya" he­lyén. Mint már erről lapunkban beszámoltunk, az érdi kiszesek el­határozták, hogy lebontják a kicsi és korszerűtlen épületet és alkot­mányunk ünne­pére újjáépítik azt. A terv most valósággá válto­zott. Igaz, nem csupán saját erő­ből készült, ha­nem a tanács és a párt vezetői is segítették ebben a fiatalokat. A tár­salgónak „kineve­zett” és szépen berendezett helyi­ség tágas ikerab­lakát földig érő szép függöny ta­karja, az előszo­bát és az irodát szőnyeg borítja. Mindenütt tisz­taság és rend ho­nol. A váróban friss virág illato­zik. A falakat íz­léses dekorációk díszítik. S ott a sarokban, a vörös drapériával borí­tott asztalon áll a televízió. Az iro­da asztalán pedig halkan szól a rá­dió. Lengyel Ist­ván KISZ-titkár elégedetten moso­lyog. S vele együtt valamennyi KISZ- fiatal boldogan mondja: — Tervezgetünk, alkotunk, gyara­podunk. S ennek az új környezetnek kü­lönös varázsa mágnesként vonz­„Isten vele Pista drága, Fessen jól a naturába”. És hangosan felnevetnek, akár két gyerek. — Fiatal koromban az öre­gek így mondták, kimegyek a naturába, ha vidékre mentek, tájképet festeni. Bizony a festőnek sűrűn el kell mennie a nagy tanítómesterhez, a ter­mészethez. Nincs az a festői fantázia, amelyik tőle távol, a városi műteremben szebbet alkothatna a természet nyúj­totta szépségeknél. Hány képet festett már Kis­orosziban? — Vagy negyvenet és ez nem is sok, ha számításba vesszük, hogy mindennap egész délelőtt dolgozom, dél­után pedig, főleg alkonyat- tájt szintén. Természetesen jellemző korunkra, hogy kö­zöttük a harmadik helyen a bányászok állanak. Házat már építettek, modern bútorral berendezték, van mosógépük, rádiójuk, hűtő­gépük, motorkerékpárjuk, esetleg televíziójuk is, most lakályosabbá díszítik ottho­nukat. Szőnyeget vesznek meg festményt. De művészi értékűt! — Még valamit megmond­hatok. A festők műveinek „felvásárlásánál” — falun vagyunk, azért használom ezt az újkeletű mezőgazda- sági szakkifejezést — na­gyon (helyes művészetpoliti­kai elv érvényesül. A neve­sebb festőtől, a képe termé­szetesen könnyebben adható Munka közben a szabadtéri műteremben (Foto: Mészáros Géza) za Érd fiatalsá­gát. Nincs olyan taggyűlés, ahol tagfelvétel ne szerepelne napi­renden. S még valami: a fiatalok alkotóereje, tett- rekészsége elis­merést és bizal­mat érdemel. Műsorok, tánc- mulatságok, klub­délutánok jöve­delméből fedezik kiadásaikat, bevé­teleiket az épü­letre költik. Az érdi fiatalok má­sodik otthona nagyszerű tettek­ről mesél. Az al­kotás, a tenniaka- rás diadala ez. amely ifjú kom­munisták erejéből fakad. Téri András, tudósító más képen délelőtt és má­son délután, hiszen a megvi­lágítás is más. Mutatja a sok friss alkotást. Egy utcarészletet például, meglátszik rajta, délidő van. Egy lélek sincs az utcán. Tikkasztó hőséget áraszt a vásznon a napfényben ra­gyogó utca, csak ránéz, már abba is beleizzad az ember. Télen lenne jó újra látni ezt a képet. Másik festmény, keskeny, ezüstösszürke kép: a Duna vihar után. Még a szelet is érezni a képen. Trak­tor áll a hatalmas szalmaka­zal mellett. Nem látni sem embert, sem cséplőgépet, csak azt, hogy mégis a csép- lést ábrázolja ez a festmény. Ha műkritikus lennék, sok dicsérő szavam lenne, de mert csak kíváncsi krónikás vagyok, megkérdezem: — őszig mennyi képet fest még? — Ezen a nyáron késő őszig összesen megfestek ta­lán vagy hatvanat. — Könnyen értékesíthetők a képek? — Manapság? De mennyire. A Képcsarnok átvesz minden jó festményt, az ÁRTEX, a képzőművészeti export lebo­nyolítója szintén sokat vásá­rol. Külföldön nagyon ke­resettek a magyar festők ké­pei. Művészi alkotásainkkal valutát szerzünk az ország­nak, valutát, amivel az ipar, meg a mezőgazdaság számá­ra nyersanyagot és gépeket lehet vásárolni, tehát közvet­ve mi is a gazdasági termelő­munkát szolgáljuk. És erre nagyon büszkék vagyunk. — Jól fizetik nálunk a ké­peket? — Ki látott már olyan fes­tőt, aki ne panaszkodna, hogy értéken alul volt kénytelen elkótyavetyélni legszebb mű­vét — felel nagyot nevetve. — De ha igazságos akarok lenni — folytatja — nem szabad elhallgatnom, nem az összegszerűség fontos, hanem hogy a művésznek nincsen értékesítési gondja és vég­eredményben mégis elfogad­ható áron adhatja el a ké­peit. Vagyont nem szerzünk, de megélhetési gondunk nin­csen. Az pedig még ennél is fontosabb, hogy évről évre több az egyre nagyobb mű­vészi igényt támasztó vásárló. — Kik vásárolnak képeket? — A társadalom minden rétegéből kerülnek ki a vá­i sárlók. Érdekes és nagyon el, bizománybán veszik át, a fiataloktól pedig készpénzért megveszik a képet. így szűnt meg Magyarországon a mű­vésznyomor. Elképzelni sem tudják a mai fiatal festők, milyen küzdelmes volt a ml fiatalságunk? Tíz-húsz-év-kel­lett, amíg egy festő beérke­zett. Akkor, ha szerencséje volt, úgy-ahogy megélhetett a munkájából, addig azon­ban a szó szoros értelmében koplalt és fagyoskodott. Én nem nyomorogtam, nagyobb megaláztatás volt az osztály­részem, meglett koromban még mindig a szüleim tartot­tak el... Tulajdonképpen kifejezet­ten művészeti kérdésekről illett volna beszélnünk, Biai- Vögletin Istvánnal, a festő­művésszel, de ha már festő­állványa mellett a művészek gazdasági helyzetére siklott át beszélgetésünk, hát leje­gyeztem. Azt hiszem sok ta­nulság szűrhető le belőle, olyan, amit ma a közönséges halandó szemével is meg kell látni. Szokoly Endre VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK ?Tria}> Csehszlovák vendégek Cegléden Kedves vendégek látogatták meg a ceglédi Dózsa Népe Tsz-t. A csehszlovák föld­művelésügyi minisztérium hazánkban tartózkodó küldött­sége tekintette meg a kö­zős gazdaságot Antonin Ha- dek, a földművelésügyi mi­nisztérium pártbizottsága tit­kárának vezetésével. A közös tulajdon dézsmálói Sokféleképpen meg lehet károsítani a közösség tulajdo­nát. A ceglédi I-enin Tíz­ben például több ezer forin­tos kárt okozott néhány lel­kiismeretlen, felelőtlen tag, aki a háztáji állományában le­vő sertéseit meggondolatlanul a tsz búza- és árpacsomóin legeltette. A tsz vezetői már többször felhívták a tagság figyelmét a háztáji állatállo­mány gondosabb őrzésére. Ennek ellenére súlyos kárt okoztak a termésben a beté­vedt, őrizetlenül hagyott vagy éppen szándékkal ott legelte­tett jószágok. A tagság nem nézheti tétlenül az efféle dézs­málást és szigorúan felelős­ségre vonja a felelőtlen sze­mélyeket. MCpQR © VB3ÉES Öntevékenyebbek a nőtanácsok A járási nőtanács nemrég tartott ülésén értékelték a kö­zelmúltban végzett munkát. Dicséretben részesültek a nő- bizottságok vezetői, mert az elmúlt félévben sokkal önte­vékenyebben végezték munká­jukat, mint az előző évek­ben, Jelentős eredménynek .számít,'-hogy a töbS" között bekapcsolódtak a közös gaz­daságok munkájába is. Szép eredményt értek el a baromfi nevelésében Tápiósülyön, Tá- piósápon és Pilisen. Sikerrel zárultak a gazdasszonykörök. örvendetesen nőtt a nők kö­rében a tanulási vágy: az idén majdnem százan jelent­keztek a gimnázium levelező tagozatára. A gyűlés után a járási nőtanács ebéden lát­ta vendégül a megjelenteket. Bolti szarkák Vecsésen a 91. számú önki- szolgáló élelmiszerboltban az utóbbi időben elharapóztak a kisebb lopások. D. Antalné például egy szelet csokolá­dét akart fizetés nélkül el­vinni. Amikor erről a jegy­zőkönyvet felvették, hamis nevet és lakcímet diktált be. B. Andrásné öt deka szemes­kávét akart eltulajdonítani, a hétéves Sz. Zoltánt pedig két szelet csokoládé lopásán ér­ték tetten. Bár kis értékű volt vala­mennyi tolvaj lási kísérlet, mégis példás büntetést érde­melnek a tettenért bolti szarkák, hogy egyszer s min­denkorra mindenkinek el­menjen a kedve az üzletek dézsmálásától. tfs Körösi asszonyok Alberíirsán Családias találkozón vett részt a Nagykőrösi Nőtanács hat küldötte az Albertixsai Nőtanács által rendezett bé­kegyűlés alkalmából. A gyű­lésen Babinszky Károly, az MSZMP Ceglédi Járási Párt- bizottságának titkára ismer­tette az SZKP kongresszusi programtervezetét és a kül­politikai helyzetet. Ezután Kratochviü Ed éné, a járási nőtanács titkára köszöntötte az asszonyokat. A' vendéglátók nagy csokor virággal kedves­kedtek a nagykőrösi küldöt­teknek. Az estet magyar nó­ta és hangulatos tánczene mellett töltötték el a megje- leni asszonyok. Fiafal irodalmárok A Nagykőrösi Földműves­szövetkezet KlSZ-szervezeté- ben már jó néhányszor felme­rült a kérdés: mivel tölthet­né^ hasznosan és kellemesen az időt. Végül is az hozott megoldást, hogy szakköröket alakítottak. Azóta ádáz ping­pong csatákat vívnak a sport- szakkör tagjai és a fotósok őrömére a földtnűvesgzövet- kezet egy Zorkij Ill-as gép­pel lepte meg a fiatalokat. Az irodalmi szakkör pedig való­sággal a büszkeségük. Tag­jaik közül mindössze négyen végeztek középiskolát, de va- lámennyien szeretik a jó könyveket A szakkört azzal a céllal alakították meg, hogy lehetőséget teremtsenek a József Attila olvasómozgalom­ba bekapcsolódó fiataloknak a hét közben olvasott köny­vek megvitatására. Ügy ter­vezik, hogy szeptember ele­jén nyilvános ülésen mutat­ják be meghívott barátaiknak, ismerőseiknek a szakkör mun­káját. Kiderült ugyanis, hogy néhányan közülük szépen sza­valnak. Már a műsor is el­készült: József Attila legszebb műveiből adnak elő a szakkör tagjai. Védekezzünk azonnal a szövőlepke második nemzedéke ellen A veszélyes kártevőnek nyil­vánított amerikai fehér szö­vőlepke második hernyónem- zedéke a megye területén mindenütt megjelent és súlyos károkat okoz a gyümölcsösök­ben, szőlőkben, az eper-, ju­har- és egyéb fák lombozatán. Mint ismeretes, zöldség-, gyü­mölcs- és szőlőexportunk leg­nagyobb akadálya a szö­vőlepke fertőzöttség. A külföldi állomások — a szövőlepke behurcolásá- nak veszélye miatt — fertőzött gyümölcsöt, sző­lőt és zöldségfélét nem vesznek át. A visszautasítás jelentős nép- gazdasági kárt és valutavesz­teséget okoz számunkra és külföldi piacaink elvesztésé­hez vezethet. Ezért a szövő­lepke fertőzést minden ren­delkezésre álló eszközzel meg kell akadályozni és a kötele­ző védekezést a 12/1960. (IV. 20.) F. M. számú rendelet alap­ján haladéktalanul el kell vé­gezni. Az eredményes védekezés biztosítása érdekében a he­lyi tanácsoknak minden köz­ség (város) kül- és belterüle­tén a figyelőszolgálatot azon­nal meg kell szervezni és a fertőzés megállapítása ese­tén az érdekelteket a 37/1960. (VIII. 7.) sz. kormányrendelet alapján a helyben szokásos módon (hangoshíradó) kell a védekezésre felszólítani. A védekezést augusztus 25-ig be kell fejezni. A községek és városok köz­területein a védekezés álla­mi feladat, amelyet a fertőzött­ség bejelentése esetén a Nö­vényvédő Állomás díjtalanul végez el. Egyéb területeken azon­ban a termelők, illetve az üzemben tartók kötelesek a védekezést elvégezni. így a közutak fasorait, az Útfenntartó Vállalat, a vasút menti fákat a MÄV és a HÉV, az erdőterületeket az er­dészet, az állami és termelő­szövetkezeti gazdaságokat azok vezetősége, a házikerteket pedig a tulajdonosok kötele­sek a fertőzéstől megóvni. Ha a termelőszövetkezetek és a védekezésre kötelezett egyéb szervek saját motoros növényvédelmi gépekkel nem rendelkeznek, vagy a védeke­zést három-négy nap alatt nem tudják befejezni, akkor azon­nal rendeljék meg a Nö­vényvédő Állomás gépeit. A Növényvédő Állomás a per­metezést a megszabott díja­zás mellett végzi el. Nagy gondot kell fordítani a gyümölcsexport szállítmá­nyok átvevőhelyein, valamint a berakó állomások területén és azok százméteres körze­tében levő fák lepermete- zésére. Különös gonddal kell ke­zelni a felvásárló-, gyűj­tő- és lerakó-helyekhez ve­zető áruszállítási útvona­lak és vasutak melletti fá­kat. mert az ezekről lehulló szö­vőlepke hernyók szokták fer­tőzni a szállítmányt, illetve a vagonokat. A védekezés végrehajtását a járási tanácsok mezőgazda- sági osztályai augusztus 28- áig ellenőrzik. Amennyiben a védekezést az érdekeltek, a megszabott határidőd nem vé­gezték el, akkor augusztus 28 után a mulasztók terhé­re közérdekű védekezést ren­delnek el és szabálysértési el­járást indítanak. Fehér Aladár megyei növényvédelmi felügyelő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents