Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-19 / 195. szám
2 J961. AUGUSZTUS 19, SZOMBAT Berlinben rendes kerékvágásban halad az élet — jelentette ki a bonni angol nagykövet - A nyugatnémet cégek ott lesznek a lipcsei vásáron Brandt csúfos kudarca a magasvasúttal — Amerikai propagandalárma BERLIN Lassan alábbhagy az NDK kormányának intézkedései nyomán Nyugaton támadt nagy hűhó, a vad kardcsörtető megnyilatkozásokat óvatosabb, higgadtabb hangok váltják fel. Mint már hírül adtuk, Sir Christopher Steel, Anglia bonni nagykövete csütörtökön gépkocsin körutazást tett a városban, s megtekintette Berlin demokratikus övezetét is. Benyomásairól később sajtóértekezleten nyilatkozott az újságíróknak, megállapította, hogy a városban „a rendes kerékvágásban halad az élet”. Mint az ADN megjegyzi, a nagykövet rendkívül megdöbbentette az egybegyűlt nyugati újság- rókát azzal a kijelentésével, hogy Berlinben már régóta nem is létezik a négyhatalmi megszállási státus. A nagykövet szó szerint megállapította: „az 1945-ben megkötött eredeti négyhatalmi státus messzemenően eltűnt”. Az ADN rámutat arra, hogy a nagykövet nyilatkozatával gyakorlatilag megerősítette a Német Demokratikus Köztársaságnak és a Szovjetuniónak a demokratikus Berlin és Nyugat-Berlin jogi helyzetéről vallott nézetét. Állásfoglalásának jelentőségét növeli, hogy a nagykövet ezt korábban Brandt nyugat-berlini polgármesternek is kifejtette. Az AP kölni jelentése szerint a nyugatnémet ipari szövetség csütörtökön felszólította tagjait, bojkottálják a szeptember 3-án, Lipcsében megnyíló nagy nemzetközi vásári. A nyugatnémet tőkéseknek ez a csúcsszervezete azt kívánja, hogy az NSZK ipari céged ne küldjék el képviseletüket Lipcsébe és ne vegyenek részt a kiállításon. A szövetség igyekezete azonban hasztalannak mutatkozik, mert a nyugatnémet ipari és kereskedelmi kamarák megtagadják a bojkottot. A braunschweigi kereskedelmi és iparkamara határozatban közölte, nem tesz eleget a felhívásnak, a hannoveri és a lüneburgi kamara szintén követte példáját. Mint az ADN jelenti, a lipcsei őszi vásáron ott lesz- hek a nyugat-berlini kereskedelmi cégek képviselői is. A berlini kereskedelmi hivatal már számos részvételi kérelmet kapott. A nyugati tőkés országok is képviseltetik magukat a vásáron, sőt, nagyobb arányban, mint tavaly. A Frankfurter Allgemeine Zeitung csütörtöki száma hírül adja, hogy az idén a részvevő angol kiállítók száma 15 százalékkal megnövekszik. A vásár londoni szervező irodája szerdáig 145 jelentkezést kapott. WASHINGTON John Hightower, az AP hirmagyarázója, a csütörtökön u u Moszkvában átadott nyugati jegyzékkel foglalkozik. A tudósító rámutat, hogy a nyugati hatalmak — amint számítani lehetett rá — puszta tiltakozásra szorítkoztak. Az angol, az amerikai és a francia kormány ugyanis csak ebben az egy tényben tudott közös nevezőre jutni. Sőt, „a jelen körülmények között már az is vitatható, vajon bölcs dolog volt-e a Nyugattól a jegyzékek elküldése”. A tudósító hozzáfűzi, hogy a propagandától eltekintve, a három nyugati nagyhatalom megtett mindent, amit a jelen helyzetben tenni szándékozott. A New York Herald Tribune vezércikkében arra mutat rá, hogy a nyugati szövetségesek „képtelenek voltak közös egyetértést” kialakítani. BERLIN Fagyos hangulat uralkodott csütörtök délután Nyugat- Berlin szenátusi palotájában. Politikai megfigyelők ebben annak jelét látják, hogy a frontvárosi politika képviselői egyre jobban elszigetelődnek. Willy Brandt főpolgármester a szerdai „tüntető nagygyűlésen” többek között bejelentette: a szenátus „ellen- intézkedésekkel” válaszol az NDK kormányának vasárnapi határbiztosító intézkedéseire. így érvelt: „Miután a másik jel megsértette a négyhatalmi státust, nem tarthatjuk többé szem előtt az 1945. évi egyezményt, amelynek értermében a magasvasút (S- Bahn) egész Berlinben, tehát Nyugat-Berlinben is a kelet-berlini városvezetőség kezelésébe tartozik”. Bejelentette a nyilvánosság előtt: „Csütörtökön tárgyalok erről a kérdésről az amerikai, az angol és a francia város- parancsnokkal'’, majd hozzátette: a városparancsnokok már közölték is vele: egyetértenek a tervvel, hogy vegye a szenátus saját kezelésbe a magasvasutat. Csütörtkön kiderült, hogy Brandt ismét „bakot lőtt” elsietett kijelentésével, amellyel tulajdonképpen nyomást akart gyakorolni a városparancsnokokra. Csütörtökön ugyanis hiába várta a városparancsnokokat. Végül telefonértesítést kapott, hogy a megbeszélést el kell halasztani. A szenátus szóvivője nem volt hajlandó ehhez az ügyhöz magyarázatot fűzni, politikai megfigyelők szerint azonban feltehető, hogy a három nyugati hatalomnak a Szovjetunióhoz intézett ■ csütörtöki „tiltakozó jegyzéke” miatt nem jelent meg a három városparancsnok a schö- nebergi palotában. Formális jegyzékeikben ugyanis az említett hatalmak kormányai éppen arra hivatkoznak, hogy ők továbbra is érvényesnek tekintik Berlin négyhatalmi státusát, jóllehet azt az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai már több mint egy évtizeddel ezelőtt, 1948-ban felrúgták azzal, hogy megosztották a várost és külön pénzegységet vezettek be Nyugat- Berlinben. Azzal, hogy a megszálló hatalmak éppen a négyhatalmi státusra hivatkoznak, Brandt már nem érvelhet úgy, ahogy azt szerdán tette. Amikor Brandt észhez kapott és belátta, hogy az „ellenintézkedés” igen kétes eredményekkel kecsegtet, utasítást adott a jobboldali szak- szervezeti vezetőknek, hogy mozgósítsák híveiket és szólítsák fel Nyugat-Berlin lakosait, hogy bojkottálják a magasvasutat. A bojkottfelhívásnak azonban nem volt foganatja, a magasvasuton való utazáshoz ugyanis csupán húszpfenniges jegyet kell váltani, a nyugat-berlini szenátus kezelésében levő, sokkal lassúbb villamosvonalakon pedig csak a szakaszjegyért huszonöt pfenniget kell fizetni. NEW YORK A jelenlegi berlini helyzet „előnyös” az Egyesült Államok számára. Feltétlenül fenntartani a feszültséget és egyidejűleg világméretű propagandakampányt kell szervezni „a berlini válság” körül — amint amerikai sajtójelentésekből kitűnik —, ezek a Kennedy-kormány legújabb külpolitikai és propaganda irányelvei. Kennedy augusztus 15-én zárt ajtók mögött tájékoztatta az amerikai újságírókat. Az értekezletre külföldi tudósítókat nem engedtek be. Az elnök kijelentései nem kerültek a nyilvánosság elé. A New York Times azonban közzétette washingtoni tudósítójának részletes jelentését a Kennedy-kormány határozatáról, amelynek értelmében „aktív propagandát” kell folytatni a berlini helyzettel kapcsolatban. Ugyanezen a napon a washingtoni sajtóklubban beszédet mondott Chester Bowles kül- ügyminiszterhelyettes. Ez a beszéd lényegében arra vonatkozó utasításokból áll, hogyan világítsa meg a sajtó az Egyesült Államok külpolitikáját különcsen a berlini kérdésben. A kormány egyik vezető tagjának kijelentéseire hivatkozva a New York Times tudósítója a következőket írja: „Az eltervezett propagandahadjárat keretében az Egyesült Államok nagykövetei utasítást kaptak a különböző országok kormányfőinek meglátogatására avégett, hogy tájékoztassák őket a Nyugatnak a berlini válsággal kapcsolatos lépéseiről és választ adjanak kérdéseikre. Az Egyesült Államok hír- ügynökségei azt az utasítást kapták, hogy készítsenek, drámai hangú jelentéseket a keletnémet határ lezárásáról és ennek d’cairól, hangsúlyozva a Németországra vonatkozó négyhatalmi megállapodások megsértésének tényét. Végül elhatározták, hogy a kormány legmagasabb képviselői nyilvános beszédeikben oly módon foglalkoznak majd a kialakult helyzettel, hogy a politikai és propagandacélokat egyaránt érvényesítsék.’ ■ Ily módon ez a propaganda- kampány, amelynek célja, meggyőzni a világközvéleményt arról, hogy az Egyesült Államok, úgymond, a nemzeti felszabadulás és a békés egymás mellett élés híve, a valóságban a világ előtt Is jól ismert agresszív politikának a leplezése. Türelmetlenül várom a találkozást a magyar néppel Gagarin nyilatkozata magyarországi látogatásáról Azzal kapcsolatban, hogy Gagarin, az első szovjet űrhajós augusztus 19-én Magyar- országra érkezik, a Novosztyi szovjet hírügynökség tudósítója felkérte, mondja el gondolatait, amelyek utazása előtt foglalkoztatják. — Mindenekelőtt — mondotta Gagarin — szeretném kifejezni őszinte köszönetemet a magyar népnek, hogy meghívott szép hazájába. A szovjet és a magyar sajtóból tudom, milyen lelkesedéssel fogadták a magyar dolgozók a Vosztok—1 űrhajó repülését. Őszintén meghatott, mikor megtudtam, hogy Kádár János elvtárs április 12-én telefonon felhívta Hruscsovot, a magyar nép és saját maga nevében jókívánságait tolmácsolta az első űrrepülés alkalmából. — A Vosztok—1 után felszállt a világűrbe a Vosztok—2 és én természetesen megértem, hogy magyar barátaimat némi csalódás tölti el, mert csak velem ' egyedül találkoznak. Barátom és szaktársam, German Tyitov azonban most beható orvosi vizsgálat alatt áll és így nem utazhat önökhöz. Ezért arra kért, hogy én tolmácsoljam legszívélyesebb üdvözletét a magyar népnek. — Még nem jártam Magyarországon és türelmetlenül várom a találkozást a tehetséges és szorgalmas magyar néppel. Örülök, hogy utamra elkísér feleségem, Valentyina Ivanovna is és biztosra veszem, hogy ő is nagyon megszereti Magyarországot. — Szeretem a sportot és mint sportember mindig örültem a magyar fiatalok sportsikereinek. — Befejezésül újabb sikereket kívánok a magyar dolgozóknak a szocializmus építésében és sok boldogságot kívánok magánéletükben! „Túlzott“ bérkövetelések miatt... A New York-i Metropolitan zárva marad az 1961/62-es évadban A Metropolitan operatársulat korábban közölte, hogy a művészek „túlzott” bérkövetelése miatt lemondja az 1961— 62-es évadot, Kennedy elnök kérésére azonban az opera vezetősége tárgyalásokat kezdett a zenészek szövetségével. A tárgyalások eredmény nélkül értek véget, s a társulat csütörtökön bejelentette, nincs lehetőség az évad megtartására. (MTI) Ülést tartott az ENSZ afro-ázsiai csoportja Az ENSZ afro-ázsiai csoportja csütörtökön zárt ajtók mögött kétórás ülést tartott. Az ülésen a bizertai válság megtárgyalására összehívott rendkívüli ENSZ=közgy ülésen benyújtandó határozati javaslat szövegéről folyt a vita. Bár az ülésről hivatalos közleményt nem adtak ki, tájékozott körök úgy tudják, hogy a csoporton belül nem volt jelentős nézeteltérés a határozati javaslat szövegét illetően. A javaslat előreláthatólag alkalmazkodik majd Tunéziának ahhoz az óhajához, hogy szövege „mérsékelt, de határozott” legyen. Mint a UPI jelenti, Boland, az ENSZ-közgyűlés elnöke, szombaton érkezik New Yorkba és megfigyelők szerint őt kérik fel, hogy elnököljön a bizertai válság megtárgyalására összehívott rendkívüli ENSZ-közgyűlésen is. Hó esett az Alpok vidékén A Zugspitzén csütörtökön mínusz 5—6 fokos hidegben 90 kilométeres sebességű hóvihar tombolt. Az észak-olaszországi Aosta- völgyben csütörtökre virradó éjszaka leesett az első hó. A Mont Blanc vidékét 2500 méter magasságban már hó borítja, s ugyancsak vastag hó fedi a Szent Bernát-hágót is. (MTI) C'J^jettentő (10) *3rla.: Jdorváth ßoz&eß ^i^sodri ricjuez ) UU A PEST MEGYEI : Ólomlábon járó órák cam- • mogtak el fölötte, s a kupé utasai szüntelenül cserélődtek. Csak az a nagybeszédű utas horkolt rendületlenül a sarokban, aki reggel betéve tudta a menetrendi adatokat. Szép, napsugaras vasárnap délelőtt ; volt, s amint Géza kibámult a ’ suhanó tájakra, valóban bé- : kességesnek tűnt előtte min- : (len. Csak egy-egy félig, vagy : földig lebombázott vasútállo- j más döbbentette rá, hogy a békesség egyelőre — illúzió. ; Fél kettő után néhány perccel Somosszilágy állomásra fűlött be a személyvonat. Géza órájára pillantott: még egy jó óra, és Budapestre érkezik. Tizen-tizenöten tolongtak a , vasúti kocsi lépcsője körül. > Géza az ablakon át figyelte az f új utitársakat. Nyomban fel- £ tűnt neki. hogy mindannyian j nagyon izgatottak. Egyesek ’? széles taglejtésekkel magyaráztak valamit, mások dühös felhorkanással ellenkeztek. Tán a helyekért mara- ' kodnak már odalent? — gondolta Géza. — De hiszen van itt hely elegendő. A somosszilágyi utasok benyomultak a kupéba. Ketten- hárman is egyszerre beszél- ■f tek. Géza mind feszültebben í figyelt az elhangzott szavakra, s megpróbálta kihámozni értelmüket. Két férfi, egy idős, meg egy középkorú, a közvetlen közeiében telepedtek le. Géza az idős férfihez fordult: — Mi történt, bácsikám? — Álltunk az állomáson — mesélte hadarva az idős ember — egyszer, úgy egy óra tájban, megszólal a rádió, azt mondja, felolvassák a kormányzó úr szózatát. — Nem szózatát, kiáltványát! — igazította helyre a beszélőt a tőszomszédja. — Mindegy az, kérem, elég az hozzá, hogy fel is olvasták Géza nagyon izgatott lett. Sürgette volna az úti társat: — És mi volt abban a szózatban? — Bizony én nem tudnám éppúgy elmondani, mert régen hallottunk mi már ilyesmit. kérem! — mondta fénylő szemmel az idős ember. De a másik újonnan jött utitárs annál tömörebben megfogalmazta a kiáltvány lényegét: — Az volt annak a veleje, hogy elegünk volt a német sógorból, és békét kötünk az oroszokkal, meg az angolokkal, szóval akikkel eddig háborúban voltunk. Géza szíve nagyot dobbant. De hiszen akkor megvan a fordulat! Mekkora szerencse! Mekkora jótétemény! Legszívesebben már a következő állomáson leszállt volna a vonatról, hogy a legközelebbi vonattal visszainduljon Vere- bélyre. De a vonat egyhangú zakatolással fúrta magát előre a főváros felé. Megint a somosszilágyiakhoz fordult: — Más nem volt abban a kiáltványban? Hátha, eszükbe jut... — Na még az is tisztán kihangzott belőle — mondta a gyorsszavú, munkáskülsejű férfi —. hogy a németek elvesztették a háborút. Géza csak most vette észre, hogy az a férfi, aki reggel óta a sarokban alszik, már ébren van és minden szóra kivörösödve figyel. Élénken villog a szeme, nem tudja, mit is mondjon, de látszik, hogy az indulattól majdnem szétrobban. a somosszilágyi utas szavára pedig már nem állhatta tovább válasz nélkül: — Micsoda marhaságokat hordanak maguk itt össze? Németország már régen megnyerte a háborút! Még egv kis idő. és olyan csapást mér az oroszokra, meg az angolszász cimboráikra, hogy soha többé nem fogják kiheverni! Géza bosszúsan kapta oda a fejét: bél. Felugrott a helyéről, s kinézett a folyosóra. — Kalauz! Kérem, jöjjön ide! A kalauz nehezen szánta rá magát, hogy odaballagjon, mert más somosszilágyi utasoktól éppen akkor értesült a legújabb fejleményekről. ;—Tessék kérem! — állt meg Gézáék fülkéje előtt. — Kalauz úr, ez a férfi gyalázatos módon sértegeti a kormányzó úr őfőméltóságát. Kérem, ön, mint hivatalos közeg, azonnal teljesítse kötelességét. A kalauz, akinek gyakorlatában ilyesmi még aligha fordult elő. tanácstalanul tekingetett széjjel. Mi az ördög lehet ilyenkor egy hivatalos közeg kötelessége? Nyilván egyetlen értelmes gondolat sem fordulhatott meg a fejében, mert nagy sután, félszegen így szólt a nyilashoz: Kérem, az államvasutak területén vagyunk, jtt ne tessék sértegetni a kormányzó urat. Megértettük? A hivatalnok elképedt ekkora bárgyúság láttán és nagy dühösen visszaült a helyére. Géza agyában lázasan ker- getőztek a gondolatok. Mi lehet voltaképpen a kormányzói kiáltványban? S ha valóban a háborúból való kiugrást jelentette be a kormányzó, mi következik most? Lehetséges, hogy a németeket és a nyilaskereszteseket nem érte készületlenül ez a lépés? Idáig jutott gondolatban, amikor a nyilas ismét megszólalt, mintegy válaszolva Géza kétségeire: (Folytatjuk) — Na ne mondja! Honnét tudja ilyen jól? — kérdezte gúnyosan. — Úgy? Hát kibújt a szög a zsákból, fiatalúr? — berzenkedett tovább a sarokban ülő utas. Géza csak most nézte meg jobban magának. Vagy kupec lehetett, vagy valami újsütetű politikus, de hiszen ezt a két fajtát abban az időben roppant nehéz volt megkülönböztetni. A somosszilágyiak sem hagyták magukat: — Engedelmet, már hogy volna ez marhaság? Miféle beszéd ez? — kérdezte az idősebbik utas. — A saját fülemmel hallottam, amit a kormányzó beolvastatott a rádióban. Már csak nem találok ki magamtól ilyesmit! — Akkor gyalázatos árulás történt! — fújt egy nagyot a kupec kinézésű, s most már senkinek sem volj kétsége, hogy egy cégéres nyilassal van dolguk. A hangja most már fenyegetővé vált: — Jó lesz nem bedőlni ennek a mocskos uszításnak, emberek, mert meg találják keserűim! — Hallja, ne sértegesse a kormányzó urat! — mordult fel most egy hivatalnokféle férfi. — Majd meglátjuk, ki keserűi} meg az efféle beszédet! — Ugyan! — torkollta le a nyilas a hivatalnok-félét. — A németek és Szálasi testvér már rég gyanítják, hogy miben töri a fejét Horthy Miklós! — Nahát, ez aztán tűrhetetlen impertinencia! — tört ki a felháborodás a hivatalnok-
