Pest Megyei Hirlap, 1961. augusztus (5. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-17 / 193. szám

FEST ME GYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! v. Évfolyam. 193. szám. ÁRA r»0 FILLÉR 1961. AUGUSZTUS 17, CSÜTÖRTÖK MIT ÉS MIKOR? A napokban több esetben is hírt adtunk arról, hogy több községben neonvilágítést szerelnek az üzletek portáljai­ra, s arról is, hogy nem egy községben átcserélik az utcai közvilágítást higanygőzlám­pákra. Örvendetes hírek ezek, ha csak úgy átsiklik az em­ber rajtuk. De ha elgondolko­zik kicsit, akkor kétségei tá­madnak. Ne essék félreértés: senki sem sajnálja a korszerű világítást, a neonfényes üzle­teket a falutól. Tartson csak lépést a falu ilyen tekintetben is a várossal. De a lépések megtételében nem mindegy, hogy mit teszünk meg első­nek, mit másodiknak. Mert igaz: szép számmal akad község, ahol hatalmas összegeket ruháztak be ilyen célokra. Ugyanebben a köz­ségben azonban pénz kellene az óvoda bővítésére, de nin­csen. Vajon melyik a fonto­sabb, az ésszerűbb? De akad olyan hely is, ahol olyan mű­velődési otthont építettek, amelyben minden van, ami csak kell, szinte roskadoznak a falak a különböző díszíté­sektől, csak éppen a beren­dezésre nem jutott már pénz, s hogy legyen benne valami, hát falócákat raktak be a né­zőtérre, addig, míg a község vezetői kilincselnek a külön­böző hivataloknál a berende­zésre való pénz után. A neontól így jutunk el ad­dig, hogy az ésszerű tervezés, a dolgok fontossági sorrendjé­nek megszabásában nem min­denütt találják meg a helyes arányokat. Mert nem egy he­lyen például ott is betongya­logjárót építettek, ahol nap­jában, ha három ember el­megy, de a piacon még min­dig a földről árulják a tej­termékeket, s lepi azokat a por, piszok. Vajon hol lett volna fontosabb a betonozás, hová kellett volna inkább ad­ni a pénzt? A községfejlesztési tervek elkészítése, s végrehajtása az elmúlt esztendőkben sokat ja­vult, de ezzel a javulással még mindig nem lehetünk elégedettek. Még mindig sok helyen nem nézik meg kellő körültekintéssel, hogy hová adják a község pénzét, nem vizsgálják meg kellő ala­possággal, hogy a lakosság többségének mi a fontosabb, mi kell jobban. A takarékosság elvének ér­vényesülése itt is fontos, itt is lényeges! S csak akkor lehet valóban érvényt szerezni en­nek az elvnek, ha a tervek elkészítésében valóban az egész község részt vesz, azaz a tanácstagi beszámolókon el­hangzott javaslatokat figye­lembe veszik, ha a tervet kis- gy üléseken megvitatják, ha valóban az egész község, s annak tanácsa dönt a tervek kérdésében. Ha így készül a terv, akkor annak végrehajtása is sokkal könnyebb, mert az egész község a magáénak érzi a tervet, hiszen maga alkotta, szívesebben részt vesz tehát megvalósításában, mintha semmi köze nem volt hozzá, s kész tényékként kell tudo­másul vennie. Itt van a társadalmi munka forrása, az ilyen tervkészítési módszer biztosítja, hogy nem kell az embereket citálni, jönnek azok maguktól is. Ha telik, ha már nincs fontosabb, akkor jöjjön a neon. De csak ha a község azt akarja! Ha fontosabbat akar, akkor azt kell csinálni, mert a község népéé a döntő szó! . Mészáros Ottó Nagyszabású ünnepségek, gazdag program augusztus Munkás—paraszt találkozó Cegléden — Kettős kitüntetés átadása Nagykátán Püspökhatvan művelődési otthont, Nagykáta szabadtéri színpadot avat Alkotmányunk születés­napját ebben az esztendőben is nagyszabású ünnepségek keretében ülik meg megyénk dolgozói. Az üzemek már idő­ben munkafelajánlásokat tet­tek e nap tiszteletére, a Ha­zafias Népfront emlékbizott­ságai — karöltve a párt- és tömegszervezetekkel — ala­posan felkészültek, hogy az ünnepségek méltóképpen fe­jezzék ki augusztus 20-a je­lentőségét. Az ünneplésből va­lamennyi városunk és köz­ségünk kiveszi a részét, kü­lönösen a járási székhelyeken élnek a helyzetükből adódó nagyobb lehetőségekkel. Mindezeken kívül néhány vá­rosban és községben kiemelt ünnepségekre is sor kerül. Legjelentősebb ezek közül Cegléd városáé. Amint erről a Hazafias Népfront ceglédi emlékbizott­ságának részletes program- tervezete tájékoztat, a város dolgozói a reg­geli órákban munkahelyü­kön gyülekeznek és on­nan vonulnak fel a Sza­badság térre, hogy meghallgassák Horváth Andrásnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága póttagjá­nak, a megyei pártbizottság első titkárának ünnepi be­szédét. Délután négy órakᣠke­rül sor a hagyományos, de az eddigieknél nagyobb sza­básúnak ígérkező munkás— paraszt találkozóra. Az -ün­nepség rendezői — csupán a helybelieket tekintve — mint­egy tízezer fő részvételére számítanak. A találkozó színhelye a Vásártér, elsőszá­mú részvevői a város csak­nem harminc üzemének mun­kásai, az Alkotmány Tsz, a Kossuth Tsz Rákóczi üzem­egységé, valamint a Lenin Tsz tagjai. Rajtuk kívül részt vesz­nek a találkozón a járás községeinek küldöttségei is. Ezt az eseményt a Magyar Te­levízió mozgó kamerával köz­vetíti, riporterei a Vörösmarty térről kísérik a felvonulókat a találkozó színhelyére. A menet élén az úttörők ha­ladnak, őket a sportolók szí­nes menete, majd a lovasok követik. Gépeiket bemutat­va felvonulnak az üzemek is. Bizonyára nagy sikere lesz 9 ritkaságszámba menő népi eseménynek, az ökörsütésnek. Az ízletes csemegét, feltehe­tően jófajta homoki borral öntözhetik le a találkozó rész­vevői. A nap eseményei közt a sportműsorban nevezetes he­lyet foglal el kiváló sporto­lóink, olimpikonjaink bemu­tatója. A szereplők közül elöljáróban csupán néhány nevet: Reznák János birkó­zó, sokszoros magyar bajnok, Papp László háromszoros olimpiai bajnok, Kárpáti Ru­dolf kétszeres olimpiai baj­nok és Füle Judit érdemes sportoló. Látványos bemutatóval emeli az ünnep fényét a Ma­gyar Honvédelmi Sportszö­vetség, amelynek sportolói motoros-, akrobata-, íjász- és modellező-bemutatót, vala­mint ejtőernyős-ugrást tarta­nak. A műsor kulturális részé­ben népszerű fővárosi mű­vészek lépnek fel, mint például Zentai Anna, Rátonyi Róbert, Németh Le­hel. Ugyancsak nagy siker­re számíthat a találkozó ke­retében a Cegléden először bemutatkozó szovjet akro­bata-táncegyüttes, valamint a kőbányaiak ötven tagú énekkara. A műsorok három szabadtéri színpadon egyidő- ben zajlanak le Augusztus 20-án, alkotmá­nyunk ünnepén nyílik meg a ceglédi Kossuth Múzeum­ban a „Dél-Pest” megyei képzőművészek hagyományos kiállítása. A zsűri döntése alapján a beérkezett száztíz kép közül hatvannégyet állí­tanak ki, a többi között Kocsis László (Szigetszentmiklós), Karsai Zsigmond (Pécel), Kladács Alajos (Nagykőrös), id. és ifj. Rácz József (Nagykőrös), Krisztik Béla (Cegléd) és má­sok alkotásait. A kiállítás szeptember elején zárja ka­puit. Ä nagykátaiak számára is sokáig emlékezetes marad az idei ünnep. Ekkor kerül ugyanis átadásra a Miniszter- tanács vándorzászlaja és vele együtt a huszonötezer forin­tos pénzjutalom, amelyet a Magyar—Koreai Barátság Tsz az országos termelési verseny harmadik kategóriájának 3. helye elérésével érdemelt ki. A megye tsz-el közül az első Ízben megszerzett magas kitüntetést Dr. Sághy Vilmos élelmezés- ügyi miniszterhelyettes adja át a kiváló szövetkezetnek. Ugyanő lesz az ünnepség szó­noka is. A Magyar—Koreai Barátság Tsz ezen a napon veszi át a Pest megyei Pártbizottság vándorzászlaját is, amelyet Matusek Tivadar, a pártbi­zottság osztályvezetője nyújt át a szövetkezet vezetőinek. A nagykátai termelőszövetke­zetek tagsága ezután közös ebéden vesz részt, amelyre hivatalosak az ország, vala­mint a megye számos ter­melőszövetkezetének, a me­gye állami, párt- és tömeg­szervezetének képviselői is. Zenés ébresztő vezeti be az ünnepségeket a dabasi já­rás több községében. Magá­ban a járás székhelyén az ünnepi nagygyűlést térzene előzi meg, majd Keleti Fe­renc, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke mondja el ünnepi beszédét. Itt. is — mint a megye leg­több helyén —, gazdag prog­rammal előkészített mun­kás—paraszt találkozóra kerül sor. Hasonlóképpen a munkás— paraszt szövetség jegyében ünnepel augusztus 18-án Gö­döllő, ahol a szövetkezeti gazdák ba­ráti látogatáson vesznek részt a Ganz Árammérő- gyárban. Az ott megrendezésre kerülő ünnepség szónoka, Bácskai László. Az alkotmány napi ünnep­ség keretében avatja fel szép, négyszáz személyt befogadó mű­velődési otthonát Püs­pökhatvan lakossága, amely nagy érté­kű társadalmi munkájával is kifejezésre juttatta a kul­túra és a községek iránti szeretetét. Az avató beszédet Bazan István, az MSZMP járási bizottságának osztály- vezetője mondja. A már ismertetett ünnepi szónokokon (kívül az alábbi megyei előadók mondanak beszédet augusztus 20-án. Dr. Dajka Balázs, a megyei tanács vb-elnök helyettese, Vácszentlászlóri; Pálka Ká- rolyné, országgyűlési képvi­selő, Szentendrén; Csala László országgyűlési képvi­selő, Maglódon; Kákái Já­nosáé országgyűlési képvi­selő Galgahévizen és Bokor József, a Pest megyei MÉ­SZÖV elnöke, Kiskunlachá- zán. Az Állami Kereskedelmi Felügyelet munkájáról A jövő heti rádió- és TV-műsor BALESETI KRÓNIKA A hét végére befejeződik a cséplés Termelnszövelkezfit-telepítési szakemberek tanácskozása Dobi István és Kállai Gyula fogadta a szovjet parlamenti küldöttséget Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese szerdán délelőtt az Or­szágházban fogadta az N. N. Organovnak, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségének elnökhelyettese az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke vezetésével hazánkban tartózkodó szovjet parlamenti küldöttséget. A baráti talál­kozón részt vett Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Kris­tóf István, az Elnöki Tanács titkára és Vass Istvánná, az or­szággyűlés alelnöke. Jelen volt V. I. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A szovjet parlamenti küldöttség tagjai szívélyes baráti beszélgetésen számoltak be a hazánkban szerzett tapasztala­taikról. élményekről. Mesterséges eső az almáskerthen Az országban egyedülálló megoldást találtak a gyümölcsfák öntözésére a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben (Tudósítónktól.) Egy rövid ismertetővel kell kezdeni. Öt esztendővel ez­előtt drága költségen altalaj­csövezéssel látták el a dán- szer.tmiklósi Micsurin Tsz almáskertjét. Nagy szó volt ez akkoriban, mert oda sem jutott víz, ahová nagyon kel­lett volna. Igaz, jót tesz a gyü­mölcsfáknak a víz, de jó gon­dozás mellett anélkül is te­remnek. Az altalaj-csövezés elké­szült, de amint utólag kide­rült, nem felelt meg a cél­nak. A kutak kevés vizet ad­tak ahhoz, hogy árasztásos ön­tözést alkalmazhassanak. Az akkori vezetőség bele is nyu­godott a „változtathatatlan- ba”, Az öt esztendővel ezelőtt készített öntözőberendezés a tegnapi nappal megkezd­te az üzemelést. Ehhez azonban új vezetőség­nek kellett a tsz élére ke­rülnie. Olyan vezetőségnek, amely keresi, kutatja a mód­ját, hogyan lehet minél több hasznot kihozni a földtoőL Kelemen György tsz-elnök — aki a helybeli állami gazda­ság igazgatói teendői mellett vállalta ezt a tisztséget — és Székely István főagronómus pedig ilyen szakemberek. Ókét nem hagyta nyugton Az üzembehelyezés előtt felszerelik az elosztócsövet az a gondolat, hogy az évi cse­kély, mindössze 5—600 mil­liméter csapadék mellett ki­használatlanul maradjon az öntözőberendezés. Igaz, az eredeti megoldással nem kap­tak elegendő vizet, de más utat próbáltak járni — siker­rel. Az árasztásos öntözés he­lyett permetező eljárást választottak. A Budapesti Vízügyi Igaz­gatóság szakemberéi, Horváti’. Ignác műszaki vezető irányí­tásával az országban eddig egyedülálló megoldást talál­tak. A szórófejeket olyan ma­gas állványokra helyezték ét olyan műszaki megoldást al­kalmaztak, hogy a fák a vize. felülről, ködszerűen kapják, így a tizenhat—tizennyolc fo­kos víz a levegőben felmeleg­szik, s dúsítja a levegő pára- tartalmát is. A korábban fúrt kutakat egy vízrendszerbe kapcsolták, így elegendő víz is van. Az új megoldással sikerült elérni, hogy hetven hold gyümölcsöst tudnak öntöz­ni. Az öntözőberendezés most már üzemel. Tegnap délután ünnepélyes keretek között — a megyei és járási' párt- és állami vezetők előtt — kezdte el munkáját. Szöveg, foto: Mihók Sándor ^XXXXXXXX\XXXXXWXXVVX»XS\NV.XXXXXXXXXXXX\\XWO.XXXXXX-'XXXXXXXX>XXVXX\XXV.XXV^\XXXXX' ! AVATÁS ELŐTT $ ; 4/ Püspökhatvan szorgalmas népe kettős ünnepre ké- '• 4/ szül ezekben a napokban. Vasárnap nemcsak az alkot- \ ^ raány napját ünnepük, de az új kultúrotthon avatását is. j Négy esztendeje annak, hogy a nagy elhatározás \ ^ megszületett: kultúrotthont építenek a faluban. A falu \ apraja-nqgyja összefogott a nagy cél érdekében, s hogy \ ez az összefogás nem volt eredménytelen, arról ma már ; ^ megbizonyosodhat bárki. A hétszáznyolcvanezer forin- \ J* tos költséggel elkészült kultúrotthon várja a vendégeket, \ az érdeklődőket s természetesen az építőket is. Mert ez a • 4 kultúrotthon elsősorban a falu lakóinak áldozatos össze- \ 4 fogásából született. A terveket helybeli lakos. Major Já- \ 4, nos, kitüntetett iparosmester készítette el és ő is vezette i ^ a tizenegy helyiségből álló épület építését. De a munká- ! % ból becsülettel kivette a részét a község párttitkára, ta- \ nácselnöke, tanácstitkára, a kétszázötven általános iskolai j ^ tanuló, a pedagógusok s szinte valamennyi püspökhatvani í í lakos. ! Ahogy a faluban mondják: a falu apraja-nagyja épí- \ 4 tette s most apraja-nagyja avatja is. A műsort az óvodá- I 4 sok kezdik majd a lakodalmas tánccal, őket az iskolások ! ^ Tavaszköszöntője követi, azután a menyecskék Évszakok \ \című táncos dal játéka következik, amit az ifjú férjek í ^ verbunkosa követ. A táncokat Lakatos Bandur József né- ! ^ pi zenekara kíséri. De szerepel még a műsorban az üve- % | ges tánc, a helyi férfikórus és sok más érkedesség is. .^XXXXXVXXVÄVXVvXX^XXXXXXXXVvXXXXV>XXXXXXXXXXXXX'ÄXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX< ŰTTÖRŐHÍRADÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents