Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-28 / 176. szám

MECYB9 1961. JÚLIUS 28, PÉNTEK Csak a tárgyalások hozhatnak eredményt Az angol külügyminisztérium nyilatkozatának és Kennedy beszédének angol sajtóvisszhangja Az első megdöbbenést, ame­lyet az angol külügyminisz­térium nyilatkozata a Ber­linnel kapcsolatos, úgyneve­zett védelmi intézkedésekről előidézett, valószínűleg köz­pontilag sugalmazott, meg­nyugtató magyarázatok köve­tik: tudniillik, hogy egyelőre nem hívnak be tartalékoso­kat, nem növelik a rajnai an­gol haderő létszámát és nincs szó a hadkötelezettség visz- szaállításáról. A Dally Sketch szerint Macmillan reméli, hogy a katonai készülődések tompítása fenn fogja tar­tani később Anglia szá­mára a közvetítő tevé­kenység szabadságát. A Daily Mail diplomáciai tudósítója kiemeli, hogy 1. az angol haderők megerősítésé­re irányuló lépések valószínű­leg nem fognak megvalósulni, 2. a nyugati külügyminiszte­rek párizsi találkozóján Lord Home a lehető legerélyeseb­ben sürgetni fogja, hogy a Nyugat kezdeményezzen tár­gyalást a Szovjetunióval, mi­előtt háborús fenyegetés áll­hatna elő. A Daily Herald politikai tu­dósítója szerint az az angol vélemény, hogy a berlini vál­ság lényege jelenleg politikai és nem katonai. A Daily Express politikai tudósítója jelenti: Heves összecsapás kezd ki­fejlődni a toryk és a mun­káspárt között a kormány Ber­linnel kapcsolatos tervei kö­rül. Munkáspárti vezetők szerdán este kijelentették, hogy ha egyetlen tartalékost behívnak a nyári törvényhozá­si szünet alatt, azonnal köve­telik majd a parlament sür­gős összehívását. A párizsi külügyminiszteri találkozó tanácsainak ta­nulmányozása után dönt majd az angol kormány, hogy foganatosítson-e ka­tonai óvintézkedéseket és ha igen, milyeneket. Kennedy legújabb televí­ziós beszéde vegyes fogadta­tásban részesült Angliában, bár hivatalos udvariassággal hangoztatják, hogy „szilárd hangon heszélt Berlinről ’. A Guardian írja vezér­cikkében: Kennedy óvatos megjegyzé­sekkel célzott a tárgyalási készségre, de nem mondta meg, hogy miről -hajlandó be­szélni. Nem Nyugat-Berlin szabadsága kérdéses a köz­vetlen jövőben, hanem ag, hogy milyen hatóság ellenőriz­ze nyugati katonák Berlin­be jutását. Hruscsov nem azt mondta, hogy el akarja fog­lalni Nyugat-Berlint erőszak­kal, csak az a szándéka, hogy különbékét köt Kelet-Német- országgal, s a keletnémet kor­mányra ruházza át a Szov­jetunió felelősségét a Nyugat- Berlinbe jutás felügyeletére. Kennedy beszédének leg­nagyobb gyengéje az, hogy nem tartalmaz pozitív ja­vaslatot e helyzet tisz­tázására. Az első kérdés az, milyen építő célú javaslatokat kö­zöljön a Nyugat a Szovjet­unióval tartandó tárgyaláso­kon. — Bizonyos amerikai körök — folytatja — az Odera—Neis- se határ állandóságának elis­merésére gondolnak, cserébe a Nyugat-Berlinbe jutás sza­vatolásáért. A másik lehet­séges kompromisszum a Nyu­gat szempontjából Kelet-Né- metország elismerése, cserébe hathatalmi ellenőrző bizott­ságért, amely felügyelne a nyugati hatalmak Berlinbe jutására. E javaslatok bár­melyike tárgyalási alap le­het. A Daily Herald vezércikke aggasztónak tartja Kennedy utalását Amerika katonai ké­szülődéseire. Vannak azonban a Kennedy-beszédnek bizta­tóbb részei is — írja a lap — főként az a kijelentése, hogy Amerika hajlandó tárgyalni. Kennedy azonban hallgatott egy létfontosságú kérdés dol­gában: milyen legyen a berli­ni megoldás, amely elfogadha­tó a Szovjetunió és tűrhető a Nyugat számára? Erre nem adott felvilágosítást. Kennedy engedhetné, hogy Hruscsov és mi is egy-két pillantást vessünk kártyájába. Ibrahim Abbud hazautazott Moszkvából Ibrahim Abbud, a szudáni fegyveres erők főparancsnoka, Szudán miniszterelnöke 11 na­pos szovjetunióbeli látogatás után csütörtökön Moszkvá­ból Szimferopolba utazott, ahonnan hazatér majd Szu­dánba. A magasrangú szudáni vendéget Leonyid Brezs- nyev, Anasztasz Mikojan és más hivatalos személyiségek, a diplomáciai képviselek ve­zetői, szovjet és külföldi új­ságírók és a korai órák elle­nére számos moszkvai bú­csúztatta a repülőtéren. A repülőtéren Leonyid Brezsnyev és Ibrahim Abbud mondott beszédet. Újabb plasztikbombás merényletek Csütörtökre virradó éjszaka ismét plasztikbombák robba­násától volt hangos Párizs és környéke. A francia főváros­ban öt helyen, ezenkívül Vin- cennes-ben és Argenteuilben követtek el bombamerényle­A haladás és a béke nevében A Pravda vezércikke Olyan korszakban élünk, amikor a haladás, a szabadság és a béke erői az emberiség történetében először hatalma­sabbak a reakció, az elnyomás és a háború erőinél — álla­pítja meg vezércikkében a Pravda. A gyarmati rendszer — amely egyik leggyalázatosabb akadálya a történelmi fejlő­désnek — a halál előtti agó­niában vergődik, saját bűnei­nek kibírhatatlan terhe alatt pusztul el. Ázsia és Afrika földrajzi térképeiről az imperialis­ta anyaországok színére festett hatalmas térségek tűnnek el. Latin-Amerikában a forradal­mi Kuba emelte magasra a nép igazi felszabadulásának zászlaját.-Ázsia és Afrika népei a fel- szabadulásért vívott harcuk­ban sohasem érezték magukat egyedül, elszigetelve a világ­tól és haladó emberiségtől. A függetlenség és a szabadság felé tett első lépéseiktől kezd­ve érezték a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország meleg együttérzését baráti tá­mogatását, önzetlen segítségét. És * ez a barátság évről évre szilárdabbá, szorosabbá válik. E barátság megerősödésének fontos tényezője volt Leonyid Brezsnyev ghanai látogatása, valamint Nkrumah ghanai el­nök és kormányfő és Ibrahim Abbud szudáni miniszterelnök mostani szovjetunióbeli láto­gatása. A baráti afrikai álla­mok vezetői saját szemükkel láthatták a szovjet nép békés alkotó munkáját, közvetlenül érezhették azt a baráti együtt­érzést, amelyen a szovjet em­berek táplálnak Afrika népei iránt. — Nincs az a bűntett, amely­re a gyarmatosítók ne vállal­koznának. hogy visszaállít­hassák uralmukat. Ezt bizo­nyítja a tunéziai hazafiaknak Bizerta utcáin kiontcjtt vére. A francia imperialistáknak a NATO-hatalmak által támo­gatott agressziója nyílt kihí­vás Afrika népei ellen — ál­lapítja meg a Pravda. — A francia agresszió fenyegeti a fiatal afrikai államok nemzeti függetlenségét. Ilyen körülmények között az af­rikai országok szolidaritása óriási jelentőségű az agresszo- rok megfékezése szempontjá­ból. Nkrumah elnök, Abbud miniszterelnök és az afri­kai országok más vezetői határozottan kijelentették, hogy teljes mértékben tá­mogatják Tunézia népét. A szovjet emberek — írja befejezésül a vezércikk — minden bókeszerető néppel együtt felháborodottan bé­lyegzik meg a gyarmatosítók bűntetteit. Az imperializmus közös ellensége mindazoknak, akik akarják a békét. teket a fasiszták. A robbaná­sok hét sebesülést okoztak. Az elmúlt éjszakai merény­letek egyike Charles Hemu volt képviselő, az egyesült szocialista párt tagja ellen irá­nyult. Egy másik bombát Montalembert degaulleista szenátornak, a szenátus alel- nökének lakása előtt helyeztek el. Egy harmadik pokolgép a vincennes-i városházán rob­bant fel. % Algériában is folytatódik a „plasztik-fesztivál”. Algírból hat, Oranból öt, Bone-ból két merényletet jelentettek. A francia rádió algíri tudósítója szerint azonban „a robbaná­sok már fel sem tűnnek, any- nyira hozzászoktak”. Szeglettel köszöiitjiik a ma hazánkba étkező Qlkeamak elnököt Oszagyefo dr. Kwame TVkru- mah életrajza egybeesik a mo­dern Ghana történetével, amely az ő vezetésével jutott el a függetlenséghez és vált életerős, virágzó nemzetté, a nemzetek világközösségének felelős és hasznos tagjává. A ghanaiak szeretett vezetőjüket „Oszagyefo” néven illetik. E szó felszabadítót jelent nyel­vükön. Dr. Kwame Nkrumah köz- társasági elnök, aranyműves fia, 1909. szeptember 21-én az akkori Aranypart egyik kis falujában, Nkrofulban szüle­tett. Tanulmányait missziós is­kolában kezdte, majd az Egye­sült Államokban és Angliában folytatta. Nkrumah Londonban kap­csolódott be a politikai küzde­lembe: 1945-től 1947-ig a nyu­gat-afrikai nemzeti titkárság főtitkári tisztségét töltötte be, szerkesztette az afrikai diákok lapját, és ugyanakkor a pán- afrikai kongresszus titkára volt. Londonban jelent meg „Az új Afrika” című röpirata. Nkrumah öt könyvet írt az af­rikai szabadságmozgalomról. 1947-ben az Egyesült Kon­venció nevű politikai párt fő­titkára lesz. 1948-ban egy tün­tetés után Nkrumahot és több társát letartóztatták. Kiszabadulása uán 1949-ben megalakította a Népi Konven­ció Pártot. 1950-ben az önkor­mányzat azonnali kivívásáért folytatott tevékenysége miatt ismét őrizetbe vették. Még börtönben volt, amikor párt­ja az 1951. évi általános vá­lasztáson nagy győzelmet ara­tott. Nkrumah egyenesen a börtönből került a miniszter- elnöki székbe. A törvényhozó gyűlés 1953­ban fogadta el Nkrumah tör­ténelmi javaslatát, amely Aranypart teljes függetlensé­gét követelte. 1957. március 6- án kikiáltották Aranypart füg­getlenségét. Az ország nevét ezután, a történelmi idők vi­rágzó néger birodalmának em­lékezetére Ghánára változtat­ták. 1960. július 1-én Ghánát köztársasággá kiáltották ki és Nkrumahot elsöprő többséggel elnökké választották. Ettől fogva Nkrumah elnök szakadatlanul munkálkodik Afrika felszabadításán és egye­sítésén. „Ghana függetlensége értelmetlenség volna, ha nem lenne összekapcsolva az egész afrikai földrész felszabadítá­sával” — mondotta elnöki be­iktató beszédében. 1961. feb­ruárjában vendégül látta Brezsnyevet. majd meghívta Ghánába Hruscsovot, aki a meghívásnak későbbi időpont­ban tesz eleget. Nkrumah el­látogatott a Szovjetunióba, Lengyelországba, az Egyesült Államokba, Indiába, valamint Angliába és körutazást tett a független afrikai államokban. Dr. Kwame Nkrumah 1957- ben feleségül vett egy egyipto­mi diáklányt. A Nkrumah- házaspárnak két gyermeke van. Tunézia újból a Biztonsági Tanács összehívását kéri Humntarshjntd ..héírös•• foffatliutiísa Miiaaríúban Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár, aki Burgiba elnök meg­hívására Tuniszban tartóz­kodik, hosszas halogatás után — mint már jelentettük — szerdán Bizertába láto­gatott. A város felé vezető úton a főtitkár kocsiját fran­cia idegenlégiósok tartóztat­ták fel és átkutatták. A kocsi csak ezután folytathatta út­ját a romos, a franciák által összelőtt város felé, ahol kö­zölték vele, hogy „Párizsból érkezett utasítás szerint’” a Gagarin megkoszorúzta Jósé Marii emlékművét A Havannában tartózkodó Jurij Gagarin őrnagy július 26-án megkoszorúzta Jósé Martinak, a kubai nép hős fiának emlékművét. A város központi parkjában levő em­lékműnél több ezres tömeg ünnepelte a világ első űrha­jósát. Gagarin és kísérete ezután ellátogatott Havanna katonai kórházába, ahol az áprilisi in­tervenció visszaverésénél meg­sebesült kubai forradalmi harcosokat ápolják. Később Gagarin részt vett azon az ünnepi nagygyűlésen, amelyet július 26-a, Kuba for­radalmi ünnepe alkalmából rendeztek. A dél-rhodesiai lakosságnak alig több, mint egy százaléka szavazta meg a népellenes alkotmánytervezetet Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint nyilvánosságra hozták a szerdán tartott nép­szavazás részeredményét. Mint a hivatalos közlemény meg- áiiaipítja, Dél-Rhodesia 50 vá­lasztókörzetéből 39 körzetben 32 673 szavazó fogadta el az angolok által kidolgozott al­kotmánytervezetet és 15 625 szavazót' ellene. A reakciós Választási törvény alapján ugyanis az ország 3 millió lakosa közül csupán 83 000 rendelkezik választójoggal és ezek közül mindössze 4000 képviseli az ország lakosságá­nak 94 százalékát alkotó né­gereket. Ezek az adatok bi­zonyítják elsősorban azt, hogy az, európaiak közül is több ezer e ,'tnzi az alkotmány ter­vezetet, de azt is mutatják, hogy az angol hatóságok remlőrsortúzzel és békés tün­tetők meggyilkoláséval sem ■adják elfrjtani a hazafiak hangját. A leadott szavazatok számlálása még tart, de a most közölt adatok is bizo­nyítják, hogy jóllehet, We- lensky szövetségi miniszterel­nök és Whitehead dél-rhode- <03 korín? rvfó megszavaztat­ja a népei enes alkotmányt, az eddigi eredmény alig több mint egy százaléka a három­milliós lakosságnak, Nemrég ipari és kereskedel­mi szakemberekből álló ma­gyar küldöttség járt a fiatal, fejlődő afrikai országban, Ghá­nában. A küldöttség megbe­szélte annak a három ipari üzemnek a tervét, amelyet az év elején megkötött kereske­delmi szerződés értelmében a magyar ipar szállít Gháná­nak. Izzólámpag.vár. kábel­gyár és gyógyszerüzem terve­zésére. berendezésére írtak alá megállapodást. Dr. Hevér Dezső, a Chinoin Gyógyszerárugyár főtechnoló­gusa. aki a gyógyszerüzem építésének műszaki szakértője volt a küldöttségben, elmon­dotta. hogy a ahanai főváros. Accra közelében építendő gyógyszerkikészítő-kiszerelő- üzem technológiai tervezését és berendezését vállalatára bízták. A Chinoin-gyár. mint fővállalkozó, a másik i<ét nagy gyógyszergyárral, a kőbányai­val valamint az Egyesült Gyógyszei'- és Tápszergyárral együtt dolgozza ki a terveket és a Komplex Külkereskedel­mi Vállalat szállítja a beren­dezéseket. Az üzemet, amely első ilyenfajta létesítménye a fiatal afrikai országnak« hatvanféle gyógyszer, mint­egy húsz különböző injekció és negvveniéle tabletta- illet­ve drazsékészítmény gyártá­sára rendezik be. Provokatív támadás a Buenos Aires-i szovjet nagykövetség ellen Július 26-án tíztagú huli­gánbanda — kihasználva, hogy a fendő: őrszem nem tartózkodott a közelben — megtámadta a szovjet nagy­követség egyik épületét. A huligánok gyújtóanyaggal telt palackokat dobáltak az épü­letbe. A keletkezett tüzet ha­mar eloltották. támaszpont francia főpa­rancsnoka nem fogadhatja. A francia fővárosban már eddig is vegyes érzelmekkel figyelték Hammarskjöld tu­néziai tartózkodását. Szerda este a francia külügyminisz­térium szóvivője sajtóérte­kezletet tartott, amelyen is-' mertette Hammarskjöldnek Couve de Murville-hez in­tézett levelét, valamint a francia külügyminiszter vála­szát. Hammarskjöld levelében arról ír, hogy a francia kor­mány nem tartva be az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak határozatát, nem varrta vissza a francia csapatokat eredeti állásaikba. Couve de MurvUle vála­sza rendkívül rövid és hideg hangú. Megfigyelők szerint tulaj­donképpen De Gaulle el­nöknek az utóbbi időben az ENSZ-szel szemben ta­núsított magatartását kép­viseli. A francia külügyminiszter megjegyzi, hogy a főtitkár a tunéziai elnök meghívására utazott Tuniszba és levele „úgy látszik, a tunéziai kor­mány álláspontját tükrözi.” Couve de MurvUle leveléhez csatolta a francia kormány jegyzékét., amelyet a szerda esti minisztertanácson szö- vegeztek meg. A jegyzék — amely egyébként azt állítja, ho.gy a franciák még mindig hajlandók tárgyalni Tunézia - val a bizertai válság rende­zéséről — Couve de Murvllle ezerint feleslegessé teszi, hbgv Hammarskjöld Párizsba látogasson, hiszen a jegyzék útján a főtitkár tájékoztatva lesz a francia kormány állás­pontjáról. A külügyminisztérium szó­vivője ugyancsak megerő­sítette, hogy a francia kormány nem tartja szük­ségesnek Hammarskjöld- del megvitatni a helyze­tet. Arra a kérdésre, vajon miért tartóztatták fel a főtitkár kocsiját Bizerta előtt, a szó­vivő csupán annyit mondott, hogy „Hammarskjöld elmu­lasztotta tájékoztatni a fran­cia hatóságokat látogatási szándékáról”. Bizertában a katonai hely­zet még mindig feszült, a kommentárok szerint azon­ban a tunéziai kormány most inkább diplomáciai síkon fo­kozza a hadviselést. Monzsi Szlim, Tunézia ENSZ-küldötte szerdán megbeszélést tartott az ENSZ aíro-ázsiai csoport­jának képviselőivel. A csoport egyik tagja elmon­dotta, hogy kormányának ál­láspontját ismertetve Monzsi Szlim kijelentette: továbbra is kitartanak amellett, hogy a francia csapatokat vonják ki Tunéziából és kérni fogják a Biztonsági Tanács újabb ülé­sét. Jó! értesült körök szerint lehetséges, hogy a tanács pénteken összeül. Tunézia washingtoni nagy­követe, Burgiba elnök fia, csütörtökön reggel Tuniszból visszautazott állomáshelyére. A repülőtéren elmondta, hogy részletes jelentést terjesztett kormánya elé a Biztonsági Tanács üléséről. Megerősítet­te, hogy Tunézia újabb ülés összehívását fogja kérni. Hasszán, Marokkó királya az észak-afrikai államfők összehívását javasolta a bi­zertai válság megvitatására. 235 000 rubeles szovjet segítség az afrikai országoknak A Szovjetunió, Ukrajna és Belorusszija kormányai ki­jelentették. hogv készek 200 000, 25 000. illetve 10 000 — összesen 235 000 — rubel­lel hozzájárulni az afrikai or­szágoknak nyújtott nevelés­ügyi segélyprogramhoz. A szov­jet. ukrán és belorusz UNESCO-bizottságok értesí­j tették erről az UNESCO fő- ■ igazgatóját. A szovjet kormány elha­tározta. hogv ezenfelül az UNESCO útián 1961-ben és 1962-ben évente 25 három­éves ösztöndíjat biztosít az af­rikai országoknak. hogy leen­dő tanáraik szovjet főiskolán nyerhessenek képesítést. Hatvan féle készítmény előállítására gyngyszerüzemet terveznek Ghana részére a magyar szakemberek

Next

/
Thumbnails
Contents