Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-28 / 176. szám
1951. JÚLIUS 2»,'FENTEK "'"zMivUm 3 A NAGYKŐRÖSI PAPRIKÁS TSZ-BE Jó munkára ösztönöz az eredményességi munkaegység Jól űzet a paprika — Honyodalmak az értékesítés körül Évtizedekkel ezelőtt tapasztalták már a nagykőrösi gazdák, hogy a határ északi és északkeleti részén kiválóan terem a paprika. Aki csak tehette, szerzett is itt néhány száz négyszögöl földet. Ennek a törekvésnek nyomait egy évvel a termelő- szövetkezetbe lépés után is jól lehet érzékelni. Néhány száz négyszögöles szőlő-, gyümölcs- és paprikaparcellák váltogatják egymást a határnak ezen a részén. A paprikások a tsz-szervezés idején a Rákóczi Termelőszövetkezetbe léptek, amelynek határa szomszédos volt a paprikások szemében sokat érő homokföldekkel. Ezért kapta hát a Rákóczi Tsz ragadványnévként a „paprikás” tsz nevet. A paprikás elnevezés egyúttal azt is jelképezi, hogy a szövetkezetben is tovább folyik a táj adottságainak legjobban megfelelő paprikatermelés. Deviczky Béla ag- ronómus beszélgetés közben elmondja, vétek lenne mást termelni ezen a vidéken. A szövetkezetben a hetven hold öntözéses területből hatvankét holdon termelnek paprikát. Jövőre a terv szerint két, egyenként ötvenholdas nagyüzemi parcellát alakítanak ki, ahol már a modern esőz- tető módszerrel öntözik a földeket. — A paprika a heves, meleg földet szereti, a mi földjeink pedig ilyenek —mondja Deviczky Béla. A jó terméshez azonban más is kell, amit az agronó- mus nem említett. Mégpedig hozzáértő, szorgalmas tagság. Ezt bizonyára azért nem említette Deviczky elvtárs, mert ennek nincsenek híján. Bizony, egy pillanatig- - sem ■ fájna a tst: vezetőinek a feje, ha a határ más részein is annyi férfi, asz- szony, gyerek szorgoskodna, mint a paprikaparcellákon. Hogy itt olyan sokan vannak, annak igen egyszerű a magyarázata. Egy-egy hold paprika gondos művelés mellett 80—100 ezer forint jövedelmet is ad. A vezetőség családi művelésre adta ki a területeket, így a paprikások érdekeltek abban, hogy minél többet teremjen a gondjaikra bízott terület. Ezért segít a család, de még a rokonság is. A sok fáradságot, a „babus- gatást” most fizeti vissza a paprika. Az agronómussal végiglátogatjuk a határt, s mindenütt szinte roskadoznak a tövek a kisebb-nagyobb paprikától. A parcellák népesek, nagy vesszőkosarakba szedik az érett fehér húsú paprikát a tagok. Németh Ambrus két és fél holdas parcelláján hatan hajladoznak, s az utakon paprikával teli kosarak jelzik, hogy fáradozásuk nem haszontalan. Németh Ambrus az egyik legjobb paprikatermelő Nagykőrösön. Elmondja, hogy mintegy 200 ezer forint bevételre számít a két és fél holdon. . — Van-e utánpótlás, tanulják-e a fiatalok a paprikatermelés csínját-bínját — érdeklődünk. — Többen is lehetnének. Van néhány fiatal, akik nagyon ügyesek. Oláh Erzsiké például nagyon szorgalmas, belőle biztosan jó paprikás lesz. — Különösen miután kijárja majd a technikumot — szól közbe az agronómus — a szövetkezet ugyanis az ügyes, szorgalmas fiatalokat segíti a tanulásban. A paprikások szorgalmát dicsérik a dús termést ígérő parcellák. Az agronómus számítása szerint a hatvankét holdról mintegy tízezer mázsa paprikát szednek. Az ilyen nagy mennyiségű paprika szállítása, értékesítése nagy körültekiptést kíván. Amint Deviczky Béla elmondja, a tsz a Nagykőrösi Konzervgyárral kötött értékesítési szerződést. A konzervgyár és a MEK közötti megállapodás szerint azonban a paprikaszezon első időszakában a termést a MÉK-nek tartozik beszállítani a szövetkezet. A szállítás körül azonban, amint ezt a MÉK nagykőrösi kirendeltségén megtudjuk, nincs minden rendben. A tsz július 18-i szállításra, hetven mázsa paprikát jelentett be, később ezt a mennyiséget húszra módosították. Az ötven mázsát Budapesten piacon szándékoztak értékesíteni. így szól a MÉK vezetőinek tájékoztatója. Paál Richárd a tsz főkönyvelője a következőket mondja az esettel kapcsolatban: — Azért nem akartunk a MÉI^-nek szállítani, mert nem voltunk megelégedve az árral. Mielőtt szedtük volna, még azt mondották, hogy exportra megy, azon az áron fizetik. Szállítás előtt módosították ezt, és így egy forint tíz fillérrel kevesebbet kaptunk volna kilónként, A történethez tartozik, hogy végül is megegyeztek az árban, a paprikát nem piacra szállították, hanem a korábban jelzett hetven mázsa helyett kilencven mázsát adtak át a MÉK-nek. Az esetből azonban mégis tanulni kell, mind a szövetkezet vezetőinek, mind pedig a MÉK nagykőrösi kirendeltsége vezetőjének. Megszívlelendő a szövetkezet vezetői számára: a MÉK nem fizethet annyit a paprika kilójáért, mint ahogy azt a piacon árusítják. A paprikára ugyanis a szállítás és egyéb költségek miatt a MÉK-nek is kiadása van. Figyelembe kell venni .azt is, hogy az állam segítsége nélkül — amit a termeléshez nyújt — nemigen boldogulnának a szövetkezet tagjai, hiszen a szervestrágyát és a műtrágyát is az állam adja, mégpedig hitelbe. Az állam elvárja — méghozzá joggal —, hogy ne csak a szemzőn végi, hanem a, szezon eleji paprikát is neki adja a szövetkezet. Még akkor is, ha netán az átvételi ár alacsonyabb, mint amennyit a piacon kapnának érte. Az államnak ugyanis feladata, hogy a piaci árakat szabályozza, és ezt éppen a szerződéssel termelt áruval tudja megtenni: Az is igaz; a szövetkezet számára nem is kifizetődő a nagy mennyiségű paprikával való piacozás. A MÉK kirendeltségének vezetői felé pedig legyen intő példa: fordítsanak nagyobb gondot az áru átvételére és tartsák be a kötött megállapodásokat. i — Nincs különösebb baj — mondta Paál elvtárs —, kijövünk mi egymással, ha néha össze is rúgjuk a patkót. És ez a fontos, mert ígv idejében és elfogadható ár m jut a nagykőrösi paprikásak kiváló terméke a városi lakosság asztalára. (ms) Miért késnek a nyári mélyszántással? Egy járási tanácselnök a munka meggyorsításáért A ceglédi járás valamenynyi gabonatábláján már július 21-én véget ért az aratás. Azóta huszonöt cséplő- <7ép dolgozik állandóan. A cséplés jó ütemű elvégzése mellett jelenleg legfontosabb a nyári mélyszántás lenne. Ez azonban még vontatottan halad, mint azt Bencsik Mi- hálytól, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnökétől megtudjuk. A munkát kezdetben lassította; hogy nem mindenütt hordták be folyamatosan a kereszteket. A másik és nagyobb akadályra a végrehajtó bizottság leg- > utóbbi ülésén derült fény. Az * ülésre — éppen a mélyszán- ^ tás lassúsága miatt — meg- ^ hívták a járás három gépál- $ lomásának, a ceglédi, a nagy- körösi és az abonyi főmező- $ gazdászát. A meghívottak be- ^ számoltak arról, hogy a járás ^ területén í 1 Néhány termelőszövetkezeti elnök bizalmatlansága, a még szokatlan nyári mélyszántással szemben, akadályozza a gépállomások munkáját. Ezért a járásban, a tervezett 6093 hold szántóterületből még csak 1700 holdon végezték el a munkát. Az ülésen a három fömezőgazdász a gépállomások nevében vállalta, hogy augusztus 10- re befejezik a munkát, ha a termelőszövetkezeteknél a tanács kellő ercllyel intézkedik. — A gabonabetakarítás meggyorsítására azóta már intézkedtünk — mondja a végrehajtóbizottság elnöke — A bizalmatlan termelőszövetkezeti elnökökkel pedig a lehető leggyorsabban elbeszélgetünk, példákkal, tapasztalatokkal győzzük meg őket a nyári mélyszántás elvégzé- j sének értelméről. Hiszen va- | lamennyi termelőszövetkezetnek érdeke, hogy a csapadék hiánya következtében kiszáradt talaj erejét megőrizzék, | s ezt épp a nyári mélyszántással érhetik el. Őszre pe- \ dig több gép jut más felada- I tokra. <t) Debrecenben szobrot állítanak Móricz Zsigmondnak A Hazafias Népfront debreceni városi bizottságának javaslatára a városban felállítják Móricz Zsigmond szobrát, amelyet az író egykori jóbarátja, a néhány éve elhunyt Medgyessy Ferenc Kos- suth-díjas kiváló művész alkotott. (MTI) Brazília meghívta Gagarint Alfonso Arinos brazíliai ! üigyminiszter szerdán bejelentette, hogy kormánya meghívta Gagarin őrnagyot, látogasson el Brazíliába. A külügyminiszter hozzátette, hogy Gagarin valószínűleg kubai látogatása után tesz eleget a meghívásnak. Kiállítás a több évszázados magyar malomipar történetéről Az Élelmezésügyi Minisztérium érdekes kiállítást rendez Debrecenben, amelyen a több évszázados múltra visz- szatekintő magyar malomipar történetét mutatják be. Bőséges dokumentáció ismerteti majd a kiállításon többek között a világhírű magyar szakemberek. feltalálók munkáját. Ezúttal először hozzák nyilvánosságra a XVI. században Verancsics Faustus polihisztor szerkesztésében megjelent Machinae Novae című művét, amelyet annak idején az összes európai nyelvre lefordítottak. Ez a kötet 20 olyan szél-, vizi-, járgányos- és taposómalom újszerű tervét is közli, amelyet annak idején a feltaláló megvalósított. Az érdeklődésre számottar- tó kiállítást július 30-án, vasárnap nyitják meg. (MTI) Vannak nyughatatlan emberek, akik nem tudják kioltani nyolc óra után a fényeket, elhagyni a munka gondját. Viszik magukkal a ringó buszon, a csattogófüstös vonaton, vagy a kerékpáron. De ezt senki sem látja. Ha mások tudnak róla, túlbuzgóságnak akkor sem tartják. „Ilyen ember”, „ez a bogara”. És napirendre térnek fölötte, mint ami természetes. Ma így gondolkozunk. A nyughatatlanok magukkal viszik a „munkahelyi világítást”, s az ott jelez, motoszkál a fejükben műszakon túl, este, ünnepen. Nem akarnak karriert befutni. Csak nem tudják abbahagyni a gyári szirénával. Alkotnak és gyarapítanak, szívvel-szenvedéllyel. És névtelenül! Hadd örökítsek villanásnyi expozícióval kettőt az ezrek közül. íme az első: nagydarab, kövér ember. Járja az egyetemet, negyvenéves fejjel, mert munkaügyi vezető a Váci Hajóban. Ott is korszerűsítették a munkát. Sok esztendővel elmaradt módszert és mennyiségi produktumot hoztak közelebb a ma szintjéhez és követelményeihez. És a változtatásokkal odáig jutottak, hogy ugyanannyi munkához kevesebb munkáskézre lett szükség. Hát azokkal mi legyen? A fények ki nem aludtak, a kerekek meg nem álltak — a kapun kívül. És Jámbor István új rendelést, hozzávaló anyagot teremtett a „fölös” munkáskezek számára is. A gyárban kevesen tudják. De hát érdekes ez? Azt látja mindenki, hogy készülnek az aluminium motor- kerékpár-oldalkocsi k. És a jól megtermett ember egy lélegzetnyd időre megpihen. Otthon feltűnően vidám és sokat beszel. A másik: Németh János. Gyakran pillant oldalra. Ideges szokás. De hát mikor pihen az ő fantáziája? Izek, zamatok, képletek nyüzsögnek benne. Sokszor hiszem, hogy minden oldalpillantás mögött egy felvillanó ötlet van. Vagy kompozidó-vázlat;.. Jó, hiszen ez a szakmája. De senki meg nem róhatná érte, ha csak a Ceglédi Szeszipari Vállalat eper-, cseresznye-, barack-, s nem tudom én még milyen pálinkáival törődne. De ő likőröket „komponál", üdítő italokat, amelyekből Pest is hörpint majd, s napok alatt fogadja barátságába, ahogy íze után az ember megítélheti. De mehetünk tovább is. Ennek a fiatalembernek nem tetszett, hogy munkásai kellő tudomány, s tudatosság nélkül dolgoztak. Valahogy az sem hagyta békességben, hogy kevés a szakmához igazán értő közöttük. A maga feje, elképzelése és tananyaga szerint szervezett egy tanfolyamot Tizenkét ember végzi, tanulja az anyagot, s nyeri ki gyorsabban és kevesebb veszteséggel a jó aromájú pálinkát. Most tanít, bemutat, vizsgáztat — nyolcórás munkája után. Verekszik azért, hogy vizsgázott, többet érő emberei egy fokkal előbbre léphessenek a fizetésben is! Nem a maga hasznára teszi. Szenvedély. Vagy talán más? Nem keresek mögötte nagy szavakat, nem kutatok meggyőződést, vagy hitvallást. A tettek mérik az embert! S ugyan kell-e találgatnunk a számolatlan túlórák láttán? Tóth György Egy fontos tanulság Az elavult munkanormák felülvizsgálásával üzemeink pótolták néhány év mulasztásait és megtették az első lépéseket a termelékenység nagyarányú emelése felé. Az eredmény: csaknem tíz százalékos termelékenység-emelkedés I960 első félévéhez képest. Tehát már az első lépések — amelyek pedig nem mentek tovább a munkaidő jobb kihasználásánál — a tavalyihoz képest megduplázták a termelékenység-emelés ütemét és milliókkal növelték népgazdaságunk erejét. Többször rendezték .már a normákat, de a mostani volt az első, amelyiknél a munkás átlagkeresetek nem csökkentek, a termelékenység mégis ugrásszerűen emelkedett. Nem egy munkástól hallottuk: „Ez a normarendezés rendes dolog volt”. Más, mint a régebbiek. Sok munkás a normarendezés szükségességének indokolásánál megjegyezte már, hogy „ez rendes dolog”, amikor hallotta, hogy nem a keresetek csökkentése a cél, hanem a termelékenység emelése. És ezt az elvet sikerült is érvényesíteni. Az egy-két helyen jelentkező néhány hónapos kismértékű keresetcsökkenés után, a munkások átlagkeresea nyári mélyszántási munkák elvégzésére huszonöt, két műszakban dolgozó erőgép áll rendelkezésre. A gépállomások számára í életkérdés, hogy meg ha táró- ? zott terv alapján végezhessék ^ munkájukat. Hiszen a mély- ^ szántás nyáron való elvégző- ^ sévei mentesíthető jó né- ^ hány gép, amely az őszi ^ mezőgazdasági évadban más ^ feladatot végezhet majd. á Áttért a szabadpolcos kölcsönzésre a nagykőrösi városi könyvtár (Gábor felv.) te elérte a normarendezés előtti és a félév lezártakor már néhány tízedszázalékos keresetnövekedés is fellépett. A tervek szerint év végéig a termelékenység és a keresetek is tovább növekednek. Különbözött ez a normarendezés az előzőktől abban is, hogy a szakszervezetek mindenhol megvizsgálták a gazdasági vezetők új normákra vonatkozó javaslatait és csak az ő egyetértésükkel vezették be az új normákat. Nem egy helyen előfordult, hogy a szakszervezetek észrevételei alapján változtatásokat eszközöltek a tervezeteken és az sem volt ritka, hogy a munkás kollektívák elé tárták a munkaidő rossz kihasználását mutató munkanapfényképezéseket és tőlük is kértek javaslatot a munka megjavításához. Bátran mondhatjuk, hogy ezt a normarendezést o munkásokkal való alapos tárgyalás után hajtották végre és éppen ezért a munkások megértésével találkozott. így történt, hogy azok az emberek, akik a normák felülvizsgálásától a párt és a munkástömegek kapcsolatának romlását várták és már előre kárörven- dően dörzsölgették a kezüket, ismét elszámították magukat. 'f, Nem romlott a párt tömeg- 2 kapcsolata; ellenkezőleg. A £ munkások — akik úgyis tud- ^ ják, hogy a normák rendezé- ^ se vissza-visszatérő dolog — még jobban becsülik a pártot, £ mert ezt a kérdést is úgy ol- £ dotta meg, hogy a legmesz- £ szebbmenőkig figyelembe vet- ^ le a munkások közvetlen egyé- ^ ni érdekeit. ^ „Rendes dolog” volt a mos- ‘j tani normarendezés, de ha az j, üzemek vezetői betartották ^ volna az ide vonatkozó ren- ^ deleteket, elkerülhettük vol- na az egyidejű tömeges felül- ^ vizsgálatot, ami — akármi- kis mértékben is 1— nyugtalanította a ^ munkásokat, különösen az el- ^ ső hetekben. Kormányrende- ^ letek kötelezik az üzemek gaz| lyen ^ mégiscsak dasági vezetőit, hogy a termelésben bekövetkezett bármilyen műszakL technológiai vagy munkaszervezési változtatással egyidejűleg az új feltételeknek megfelelő normát kell bevezetni. Ugyanez áll akkor is, ha a munkások nagyfokú begyakorlottsága következtében fellazulnak a normák. Ha a vezetők állandóan figyelemmel kísérik a teljesítmények alakulását és különösen azt, hogy az új technológiák bevezetésével egyidejűleg előírják az új normákat is, akkor nem kerül sor tömeges normarendezésekre, mert a különböző műszaki, technológiai és munka- szervezési változtatások egy időben csak a munkások kisebb csoportjait érinthetik. Azért is szükséges a termelés feltételeiben történt mindennemű változtatásnál az új normák azonnali bevezetése, mert a munkás, aki új gépet vagy új, termelékenyebb technológiai utasítást kapott, akkor természetesnek veszi az új normát. Az „új gép — új norma” jelszavának igazsága elfogadott és természetes a munkások között. De ha az új gépen hónapokig vagy évekig meghagyják a régi normát, a gépet a munkás már nem tekinti újnak és az elkésett normarendezést jogosnak. Ezt az igazságot mindenki tudja, aki valaha is gép mellett állt és nézte az elkésett normás órájának lassan járó mutatóját. A mostani rendezésekből levonható az a fontos tanulság, hogy nem szabad elnézni a normák lazulását, nem szabad arra várni, hogy majd a felsőbb szervek elrendelik a normák felülvizsgálatát. A termelékenység emelésében is jobb az állandó, fokozatos emelkedés, mint az időszakos ugrásszerű fejlődés, tehát a normákat is állandóan olyan szinten kell tartanii hogy ösztönző erejükkel szüntelenül ható tényezőként segítsék a termelékenység emelését. Lovász Vince J TÚLÓRA - SZÁMOLATLANUL
