Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-26 / 174. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 174. SZÄM. 1961. JÚLIUS 26. SZERDA Újabb kérés a Bedéből A napokban szóvá tettük a bedeiek panaszát, melyet Ká­bák József MÁV-jegyvizsgóló mondott el, s most újból Ká­bák Józseftől egy másik pa­naszról értesültünk. Bede szélén a város felé haladva, a Törteli úton bal­kéz felől egy malom állott. Ezt a malmot elég régen le­bontották és most csak az alapzatot lepi a gaz. A kör­nyék lakóinak esztétikai ér­zékét rendkívül rontja ez és ezért a lakosok készek társa­dalmi munkában ezt a gondo­zatlan részt szép parkká es játszótérré varázsolni. Termé­szetesen ehhez a városi ta­nács műszaki osztályának hozzájárulása és segítsége kell (reméljük, meg is kap­ják). Szándékuk dicséretes és példamutató Cegléd többi vá­rosrésze előtt, ahol hasonló problémák vannak. Persze, ha a volt malom helyén játszó­tér is lesz, akkor a MÁV-nak a sínek mellett drótsövényt kell húznia, nehogy a gyere­kek a vágányra menjenek. — A — A tanulónevelés a kisiparban Harminc vagonnal már elment — mondja Valkai Ambrus, a csemői Nosztro-telep veze­tője. Ez megfelel kb. 120 százalékos tervteljesítésnek. Igen érdekes rövid beszélge­tést folytattunk a napokban — Nyári alma? — Már két vagonnal elküld­tünk. — Dinnye? — Sajnos, 60—70 százalékos a jégkár. Nem hinném, hogy Pár perc múlva Zakar István gépkocsivezető Kovács László és Németh Dezső kocsikísérőkkel elindul a budapesti Nagyvásártelep felé A mesterek szívesen fog­lalkoznak tanulóikkal, gondosan nevelik őket és bizonyos, hogy sohasem vallanak szégyent, akár a nehéziparban, akár va­lamelyik kisipari szövet­kezetnél helyezkednek el. Nem győzöm eléggé hangsú­lyozni, hogy annak a fiatal­nak, aki jó kisiparosnál ta­nulja meg az asztalos mes­terséget, a szabást, a gumija­vítást, vízvezetékszerelést, an­nak ne legyen gondja az el­helyezkedése tekintetében. Biz­tos, hogy minden munkahe­lyen szívesen látják. Akármi­lyen szédületes a technika fejlődése, kőművesre, ácsra, szabóra mindig lesz szükség és a jó kezű, szorgalmas em­bernek akkor is lesz tekinté­lye és megbecsülése, ha kis­iparosnál tanulta a szakmáját. ■ Járási szántási verseny az abonyi Lenin Tsz-ben Abony, Cegléd, Nagykőrös gépállomásainak legjobb traktorosai versenyeznek és más gazdasági szakembe­rek. A bizottság megállapí­totta a verseny helyét és pontos idejét. Eszerint július 29-én Abonyban, a Lenin Tsz IV. számú főútvonal jobb ol­dalán elterülő tábláján szán­tási verseny lesz. Részvevők: a ceglédi, abonyi és nagykő­rösi gépállomás legjobb trak­torosai. A részvevők már jú­lius 28-án megjelennek a helyszínen a gépek előkészí­tésére és megfelelő oktatásra. Az Abonyi Gépállomás fő­mérnöke ellenőrzi a gépeket olyan szempontból, hogy a verseny feltételeinek megfe­leljenek. A verseny csak részben gyorsasági, mert elsősorban minőségi lesz. Az értékelés alapja: összeszántás, a szán­tás egyöntetűsége, a barázda szabályossága, mélységegyen- letesség, porhanyítás, a tábla­határok pontos betartása és a terület összbenyomása. A Ceglédi Mezőgazdasági Technikum igazgatójának ve­zetésével 25 diák segít a ren­dezésben ég a verseny lebo­nyolításában. Első díj: rádió 1500 forint értékben, 1200 forintos férfi­kerékpár és 700 forintos fény­képezőgép. A legjobb KISZ- versenyző díja egy férfi-kar­óra. — AUGUSZTUS 6-AN kezdődnek a megyei férfi el­ső osztályú kézilabda-bajnok­ság mérkőzései, a női bajnok­ság előreláthatólag 27-én kez­dődik. A Ceglédi Építők ké­zilabda-csapata elsőnek a rác­kevei gimnázium csapatával játszik bajnoki mérkőzést; — IGEN JÖ híre van a CGV üzemi konyhájának, ahol a vállalat 350 dolgozója szá­mára főznek. Egy dolgozó el­látására 4,81 forint áll rendel­kezésre, ezt az összeget, tel­jes egészében felhasználják. A vállalatnak saját hizlaldája van, amelyben állandóan 70— 80 sertés hízik, és ebből min­den héten legalább egyet vág­nak a konyha számára. Tájé­koztatásul: a tegnapi ebéd gu­lyásleves és káposztás tészta volt. — 29-ÉN, SZOMBATON es­te nyolc órai kezdettel vidám zenés fejtörő játék a műve­lődési házban. Közreműköd­nek: Breitner János, Szenthi Edit táncdalénekesek, Luká­csi Margit sanzonénekesnő, Környei Lajos operetténekes és Hadadi Győző zongora­művész. Játékvezető Szolno­ki Gyula előadóművész. El­ső díj 200 forint, második 150 forint, harmadik 100 forint. — A CGV központi raktára a vállalat kiszolgáló részlege. Első részleg a kohászati rak­tár, ahol nyersanyagokat, öntvényeket és kohászati anya­gokat tárolnak. A másik részleg gépalkatrészeket, vil­lanyszerelési cikkeket, golyós­csapágyakat raktároz. A ha­talmas méretű raktár érté­ke megközelíti az 50 milliót. KÉTSZÍNŰ HÁZAK Biztosan nem a kétszínű emberek példájára, egyre gyakrabban találkozunk olyan kétszínű házakkal, amelyek­nek a kétszínűsége zavar, sze­met szúr. Ha jól emlékszem, a Hajó utca és a Fürst Sándor utca sarkán levő élelmiszerbolt ta­tarozásánál találkoztam ezzel a kezdeményezéssel először. A romház határát súroló épület­ben levő boltot gondosan rendbehozták. A portált be­festették, az ajtókat, ablakot olajfestékkel bemázolták. Az épület azonban maradt. Meg­hökkentő lehetőség ugyanazon a házon. Egymás mellett a segítségért kiáltó vályog és tégla és a vadonatúj festés. De így van ez a Kossuth téren levő húsbolt falán is és még teljesebbé tegyük a több- színűséget, az újonnan átala­kított illatszerbolt elejét is el­térő színre festették. Ha ezt egyszerűen csak vá­rosszépészeti okokból csinál­ják, akkor nagyon szépen megköszönjük a kedvességet, de nem kérünk belőle. — CEGLÉD város és Cegléd- bercel község termelőszövetke­zetei mintegy 3500 mázsa pa­radicsom szállítására kötöttek szerződést. A mennyiség fe­lét exportra továbbítja a helybeli MÉK, másik felét pedig a konzervgyárak dolgoz­zák fel. — A CEGLÉDI járás közsé­gei községfejlesztési bevételi tervüket jól teljesítik. Ez an­nak köszönhető, hogy a lakos­; ság adófizetési kötelezettségé- • nek pontosan eleget tesz. Ezért : készül Abonyban a vízellátás : megjavítására törpe vízmű, : Törteién új betonjárdák, Al- j bertirsán, Jászkarajenőn, Kő- : röstetétlenen különböző léte- : sitmények, amelyek szebbé, : kulturáltabbá teszik a járás I községeit. : — NAGY reprezentatív ki­; állításra készülnek Dél-Pest i megye képzőművészei. Érte­sülésünk szerint a kiállítás augusztus 20-án nyílik meg a ceglédi Kossuth Múzeum kiállítási helyiségeiben. — MÚLT HÉTEN csütörtök óta leltározik a járműbolt. A leltározás a tegnapi nap fo­lyamán befejeződött és 26- án reggeltől kezdve feltöltött készlettel várja a bolt a vá­sárlókat. — A DÓZSA NÉPE TSZ a MEDOSZ-ból kiválva, önálló sportkört alakított. Vasárnap, 23-án tartották meg alakuló és vezetőségválasztó közgyűlésü­ket. Az alapszabályokat jó­váhagyásra benyújtották az illetékes hatósághoz. akár külföldön vagy belföl­dön sok csemői dinnyét enné­nek. — Mire számítanak még? — Szeretnénk még egypár vagon paradicsomot kikülde- ni. — Nagy a forgalom? — Napi 200—300 mázsa. Hat-nyolc gépkocsi indul na­ponta, de volt olyan nap* hogy 12 is útnak indult ezen a telepen. Csak rövidet mert a telepvezető éppen egy szállítmányt indított útnak Budapestre. — Hová megy innen az áru? — Részben belföldi fogyasz­tásra, részben exportra. — Milyen csemői gyü­mölcsöt exportáltak eddig? — 200 mázsa cseresznyét, 300 mázsa meggyet, 200 mázsa epret Munkaidő alatt dolgozó tár­sait az üzem raktárába in­vitálta, és ott arra kötelezte őket, hogy a cukrászkészítmé­nyek előállításához biztosított likőrökből igyanak. Hugyik hét gyermek apja. Az elmúlt két év alatt feleségével keresetüket meghaladóan költekeztek. Ez idő alatt új bútort, televí­ziót. rádiót, magnetofont, por­szívót, mosógépet és egyéb értékesebb tárgyakat vettek. Egy napon azonban betelt a pohár. A nyomozóhatóság leleplezte visszaéléseit. A já­rási ügyészség Hugyiy ellen minőségrontás bűntette miatt nyújtott be vádiratot a járás­bírósághoz. Nem ártana, ha e bűnügyből az illetékesek levonnák a szük­séges következtetéseket, an­nak érdekében, hogy készít­ményeik a vásárlók közmeg­elégedésével találkozzanak. Dr. Orell Ferenc ügyész A járási tanács mezőgazda- sági osztályán július 21-én megalakult a járási tanács szántási verseny szervező bi­zottsága. Tagjai az abonyi, ceglédi, nagykőrösi gépállo­mások igazgatói, a járási ta­nács és járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetői kőfaragó, gumijavító, faesz­tergályos, köszörűs stb. összesen eddig huszonöt tanulót helyeztünk el. Saj­nos, többen nem jelent­keztek. Mind a Gépjavító Vállalat­nál, a gépállomáson, a villa- mosipari gyárban akar elhe­lyezkedni. — Az igazság természetesen az, hogy ha a fiatalság bizo­nyos pályákat túlterhel, a sa­ját elhelyezkedését nehezíti. Tudtommal a Gépjavító Vál­lalathoz negyven tanulót vet­tek fel. önkéntelen a kérdés, vajon szükségessé teszi-e az utánpótlás azt, hogy egy év­ben a gyár negyven fiatalt szerződtessen. — A kisiparosok tanulóneve­lése, párhuzamosan az ipari­tanuló iskolák elméleti okta­tásával, mindig jó és szín­vonalas. AKI 15 ÉVE RÓJA AZ UTCÁKAT Jubilál a berceli postás rend szerint” közlekedik na- ponta. — Érdekes hivatás ez — folytatta. — Hiszen mi a la­kosok számára örömet és kel­lemetlenséget is jelentünk Egy kézbesített levél tartalma lehet kedves, boldog a címzett számára, de lehet szomorú is Legtöbbször természetesen az előbbi történik. A postás bácsinak sok ér­deme van abban, hogy la­punk, a Ceglédi Hírlap egyre nagyobb példányszámban jut el a berceli olvasókhoz. Mun­kája mellett állandóan foglal­kozik itt a községben a leg­népszerűbb lap, a Pest me­gyei Hírlap terjesztésével, új előfizetők toborzásával. Ezért dicséret illeti. — De már sietek — fejezi be —, mert még sok levelet és újságot kell kihordanom. Búcsúzom én is és további eredményes, szorgos munkát kívánok, jó egészséggel a ju­biláló berceli postásnak. Kohlmayer Adám nap el kell végeznünk, bár­milyen is az idő. Sokat szen­vedünk a forró nyári napo­kon, esőben-sárban, vagy ép­pen kemény télidőben. Sze­retni kell ezt a hivatást, más­különben sok kellemetlenség­gel jár. Én szeretem. Frissen pattanok fel, mindig, egyet­len legkedvesebb társamra, a kerékpárra. Ha hosszú az út, fütyörészek, énekelgetek. így telt el a 15 év kellemesen, de nehéz, komoly munkával. A faluban kevesen ismerik a nevét. Mindenkinek csak „postás bácsi”. Majzik János már idős ember. Közel áll a nyugdíjazáshoz. De erre — mint mondotta — még egye­lőre nem gondol. Hat éve dol­gozik Bercelen és azóta na­gyon megszerették pontos munkájáért. Szinte „menet­kor. Ez nagyon sokfajta le­het, mégis a legkedvesebb számunkra az elvégzett mun­kára való visszapillantás. Azt a munkát ünnepelni, amely becsületes helyet biztosít a társadalom erkölcsi „ranglét­ráján”. Majzik János ceglédberceli postáskézbesitő a napokban ünnepli 15. évfordulóját an­nak, amikor először vette vállára a nehéz táskát. Nehéz volt megtalálnom a berceli utcák labirintusában. Mégis sikerült és megkértem, emlé­kezzék röviden vissza az el­telt másfél évtizedre. — Nekünk, kézbesítőknek bizony sok tennivalónk akad mindennap. Már kora reggel nyakunkba vesszük a falut és kihordjuk a leveleket és a friss újságokat. Ezt mindé n­: Hétköznapjaink egymás- ; után jóban gyakran érkezünk ; el egy-egy olyan „állomás- ; hoz”, amelyről kellemes ér- ; zéssel tekintünk mssza a \ hosszú évek tovasodorta útra. Évfordulót ünnepiünk ilyen­Századunkat az egyre széle­sedő technika jellemzi. A gé­pesítés napról napra könnyeb­bé teszi az ember munkáját. A kisipar egyre veszít a jelentő­ségéből és ez a körülmény a most folyó iparitanuló-szerző- désekben is kifejezésre jut. A júniusban végzett fiata­lok, akár nyolc általános után, akár érettségi bizonyít­vánnyal a kezükben, jelentős mértékben igyekeznek elhe­lyezkedni gyárakban, üzemek­ben. Szívesen mennek vasesz­tergályosnak, motorszere­lőnek, elektroműszerész­nek. Bizonyos, hogy elsősorban a technika vonzása ez, de való­színűleg a nagyüzemben való elhelyezkedésben a fiatalok a sokkal inkább biztosított jö­vőt látják. Dubnyiczky Mihály KIOSZ- titkár megrendítő képet fest a kisipar tanulószerződtetési; lehetőségeiről. — Bizonyos pályákat mész- ■ sze elkerülnek a fiatalok. ■ Mind-mind a nagyüzembe ] akarnak menni. Lehet, hogy • tetszik nekik az, hogy a • nagyüzemben az ember fizikai • munkája a minimumra csők- • ken, a gép mellett jóformán \ csak ellenőrző, irányító munkája van az ember­nek. Szemben a kisiparral, ahol í bizony mindig keményen meg I kell fogni a dolog végét. A : kőműves merítgeti a malte- ; ros kanalat, emelgeti a téglát,; az asztalos húzza a fűrészt, a' kőfaragó mázsás gránitokba; kapaszkodik. — Bizony nem jól van ez : így. Körülbelül kilencven; szakma várja a kisiparban a ; fiatalokat^ kőműves, kovács, j ács, cipész, szabó, asztalos, ; bádogos, vízvezetékszerelő,' att nem keltek el. A fagylalt pedig alacsony zsírtartalma miatt nem felelt meg. Miért történhettek ezek a mennyiségi és minőségi ma­nipulációk? Ez képezte a vizs­gálat lényegét is. Hugyik a készítményekhez szüksé­ges nyersanyagot nem használta fel, többlet ke­letkezett és azzal saját­jaként rendelkezett. Ezzel kapcsolatban említésre méltó, hogy például múlt év­ben 28 606 forint többlettel zárt. A felhasználásra kerülő anyagot személyesen adta. ki. Az anyagok kiadásánál pél­dául a vajból 1—2 kilogram­mot visszatartott. A kakaóból és tejszínből is kevesebbet adott ki. Anyagnyilvántartást nem ve­zetett. amelyből kitűnne, hogy az egyes készítmények elő­állításához milyen anyagot használt fel. Ezzel az ellen­őrzést tette lehetetlenné. A kivitelezett anyagokkal sza­badon rendelkezett. Közreját­szott az is, hogy részletezett elszámolási kötelezettség alá nem esett. A nyomozati anyag szerint a vállalatot érintő mulasztás­ként kell megállapítani, hogy az üzem tevékenységéről nem vezetett termelési és gyártá­si ívet, valamint összefoglaló adatgyűjtést. Ezek a körülmények Hu- gyiknak nagy lehetőséget ad­tak feltűnő életmódjának folytatására. A munkahelyén több alkalommal ittasan je­lent meg, mint vezető, a beosztottai között a szocialista mun­kaerkölcs megrontója volt. Számtalan esetben előfordul, amikor a cukrászati készít­mények a vásárló^ részéről mennyiségi és minőségi ki­fogás alá esnek. Legtöbb eset­ben a szóban előadott és a panaszjegyzőkönyvbe bejegy­zett panaszok jogosak. Ettől a Ceglédi Vendéglátóipari Vál­lalat sem mentes. A bejelentett kifogások fe­leletet kémek. Ennek a nyo­mozati iratokból teszünk ele­get. Hugyik István ceglédi la­kos, a 14. számú cukrászati termelő üzem volt műszaki vezetője lett a bűnügy ter­heltje. Meg kell hagyni, hogy Hugyik István „mestere” a szakmájának, de a saját zsebére, a becsüle­tes dolgozók kárára. Mint arra a nyomozás fényt derített, a visszaélések soro­zatát követte el. A ceglédi napközi otthon részére 1959. júniusában 600 'krémest szállított. Az otthon vezetőjének feltűnt, hogy a krémesek nem egyforma sú­lyúak. A bejelentésre vizsgálat in­dult. A mérlegelésnél kitűnt, hogy a krémesek nem nyomták a kívánt súlyt, hanem da­rabonként a súlyuk 4—5 deka között mozgott, de voltak olyanok is, ame­lyek súlya 3 deka volt. Á knémlapou- között a krém elosztása egyenlőtlen volt. Ez azért történhetett így, mert a krémest szemrevételezésre adagoltatta. Hugyik az áruk minőségén Is rontott. Többek között a dobostorták, mignonok és egyéb, csokoládébevonatú sü­temények, világos színük mi­Mekkora a krémes, miért világos a dobostorta? Minóségrontás büntette miatt bíróság

Next

/
Thumbnails
Contents