Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-26 / 174. szám

MONOR® VIDÉK • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • ni. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM 1961. JÚLIUS 26, SZEKDA VIRÁG AZ UTCÁN Gyömrő egyik legforgalma­sabb része a Táncsics Mihály út. Én is naponként végig­megyek rajta, van amikor többször is. Nem is értem, miért nem tűnt fel eddig, hogy csak egyetlenegy helyen van virág. A 78. szám alatti szép családi háznak a kerítésen belül levő gondozott zöldsö­vénye mellett utcai dísze a két ágy gyönyörű petunia is. Öröm látni a sok csupasz, sőt, nemegyszer rendezetlen ház­eleje után. Sajnos, az átellen- ben, gaztól burjánzó, kerítés nélküli telek elkeserítsen sivár látványát nem tudja ez a két virágágy ellensúlyozni. Egy fecske nem csinál nya­rat, de talán ezt az igazán jó példát mégis sokan fogják követni! A. Z. Munka közben: Juhi bácsi A kék Warsawáról már többször írtunk, de Róla — oki a kormánykereket for­gatja nagy precizitással és hozzáértéssel — még nem. Egy évtizede már, hogy a járási pártbizottság gépko­csivezetője Jablonszky György elvtárs. Itt nagyon rapszo- dikus a munka: menni kell jó időben, rosszban; sárban, vízben; éjszaka és nappal. Es ő megy zokszó nélkül, fárad­hatatlanul. A kocsija már har­madéves, solcat futott úttalan utakon, mégis sok újjal fel­veszi a versenyt. Ügy gon­dozni a „munkaeszközt’, úgy ápolni, úgy szeretni, mint ő te­szi — kevesen tudják. És hogy vezet! Szakember kellene ahhoz, hogy kellő hi­telességgel leírja azokat a mindig pontos, kiszámított mozdulatokat, amelyekkel a kocsit kormányozza. Mi, lai­kusok, csak annyit tudunk, hogy az ö autójában nagyon jó utazni: nem érezzük az út gödreit, buktatóit; nyugalom és biztonságérzet tölt el ben­nünket; s a hosszú út is kel­lemes mellette, jól el lehet beszélgetni ország-világ dol­gairól, mindennapjaink prob­lémáiról. Ezért szeretjük Jabi bácsit. Es azért, mert csendes, sze­rény, mindenkor nyugodt, ud­varias. Mert derék, jó elv­társ; szerelmese és mestere a munkájának. R. B. Szabálysértés Sztahó Sándor nyáregyházi lakos leánya a tanév alatt 19 napot mulasztott az iskolából igazolatlanul. A járási ta­nács szabálysértési előadója Sztahó Sándort 80 forint pénzbírsággal sújtotta. Knul Józsefné a monori piacra eladás céljából tejet és túrót vitt. A járási egészségőr megjelent nála és a tejfölből mintát vett. Az Élelmezéstudo­mányi Intézet a tejfölt tiszta­sági szempontból súlyos kifo­gás alá esőnek minősítette. 50 forint pénzbírsággal sújtották. Száztíz százalékos tervteljesítés a Monori Gépállomáson Szerte az országban dőlt a gabona, szaporodtak a keresz­tek, elkezdtek dolgozna a cséplőgépek. Lapunkban is egymást érték a jelentések a járás különböző területein az aratás állásáról. Legutóbb a Monori Gépállomásra látogat­tunk el, hogyan állnak ők a „dologidő” csúcspontján. Kiss József igazgató — aki április óta áll az üzem élén — tájékoztat bennünket. — Az aratással az éretlen zab kivételével teljesen készen vagyunk. 8879 holdat arattunk le, mely a tervünknek 110 száza­lékra való teljesítését, az ösz- szes szerződéses területnek pedig a 173 százalékát jelenti. — S a cséplés? — A cséplés is megindult, s bár a gépek zöme csak a múlt hét végén állt munkába, eddig 6915 tonnát csépeltek el. Ezenkívül meg kell említe­ni a tarlóhántást és a szántást, melyeket együttesen 4834 hol­don végeztünk el. — Hogyan áll a munkaver­seny a gépállomáson? — A legérdekesebb a gép­állomások egymás közti ver­senye, mely megyei szinten történik. Eddig mindig az al­sóbb régiókban tanyáztunk, de a dolgozók az idén felaján­lást tettek 170 ezer normál- holdnyi munka elvégzésére (normálhold a különböző me­zőgazdasági munkák közös alapra átszámított egysége.) Ezzel a mennyiséggel a megye első gépállomásai közé kerül­tünk.” Természetesen a brigádok is versenyeznek egymásfial, ezt havonta jutalmazzuk. (Vándorzászló és 2000 forint.) A legutóbb a Kalamen-brigád lett a győztes. Egyéni verseny­ben a legutóbbi dekádban Nagy Pál zetorvezető, Schif­fer Imre és Hajdú Pál trak­torvezetők tűntek ki. A kom­bájnaratók között Pere István lett az első 296 holddal. A ver­seny állásáról tíznaponként híradó tájékoztatja a dolgozó­kat. — A most folyó munkák után kicsit nézzünk a jövőbe is. A cséplés és behordás után mi a soron levő. feladat? — A legfontosabb az összes tarlóterület leszántása lesz, melyet a kapások betakarítá­sáig, körülbelül szeptember végéig el kell végeznünk. Ez több, mint 8000 hold szántását jelenti. Egymásután nyílik az ajtó, végefelé jár a beszélgetés. Be­fejezésül még annyit mond Kiss Elvtárs, hogy — mint ta­pasztalja — a mi vidékünkön is inkább az ipari pálya felé vonzódnak a fiatalok. Pedig járásunk túlnyomóan mező- gazdasági járás, az iskolai po­litechnikai oktatásban vélemé­nye szerint még nagyobb sze­repet kellene kapnia a mező- gazdasági szakember képzés­nek. Elmeséli, hogy előző mun­kahelyén milyen jó kapcsolat volt a gimnázium és a gépál­lomás között. Mert hiába vannak a mező- gazdasági gépek, hiába van a föld és az elvi jószándék — ha a mozgató és kivitelező em­beri kéz hiányzik. Borsányi János Nem szabad! Számtalan esetben hívták fel a kerékpárosok figyelmét arra az illetékesek (és mi is), hogy ne hagyja senki kerék­párját lelakatolatlanul az ut­cán. Hiába — Gyomron kevesen fogadják meg a jó tanácsot, figyelmeztetést. Tegnap dél­után a Halászkert Vendéglő előtt kilenc, a Steinmetz kapi­tány úton levő önkiszolgáló bolt előtt hat, a cukrászda előtt három őrizetlen ke­rékpárt láttunk. Ha elvész, gazdája mindenkit szid és hi­báztat, csak önmagát nem. Ezúton is felhívjuk még egyszer a kerékpártulajdono­sok figyelmét: ha őrizetlenül, lakatolatlanul’ hagyja kerék­párját, szabálysértést követ el! Több bizalmat! A múlt heti panasz-nyomozó kőrútunkat most a járási né­pi ellenőrzési bizottságnál folytattuk. Milyen panaszokkal fordul a lakosság ide, s hogyan történik a bejelentések kivizs­gálása? Csorba Antalné elvtársnő, a bizottság elnöke ad ja a felele­tet kérdésünkre. — A bejelentések részint magánjeilegűek. részint köz­érdekűek. Sa jnos azt kell mon­dani, a megtett panaszok nagy­része az első csoportba tarto­zik, s meglehetősen kevés a közérdeket érintő bejelentett sérelem. — Az is baj. ha kevés a panasz? — kérdezem csodál­kozva. — Igen. mert ez nem azt je­lenti, hogv valóban kevés a hiba. hanem azt, hogy az emberek vagy nem eléggé nyi­tott szemmel járnak, vagy azt, hogv az észlelt hibát nem tartják érdemesnek bejelen­teni. nincsenek bizalommal hozzánk. Szívesebben fordul­nak a Népszabadsághoz, vagy a Rádióhoz, pedig ezek a szervek úgyis hozzánk küldik vissza a panaszokat kivizsgá­lás végett. Tehát elsősorban több bizalmat kérünik a lakos­ságtól. — Általában milyen jelle­gűek a panaszok? — A legtöbb a kereskede­lemmel kapcsolatos, főleg az élelmiszercikkek eladásával, árdrágításával. Ilyen volt például Solti István, a tápió- sápi 2. tsz. húsbolt alkalmazott­ja elleni kifogás, melynek jogossága később igazolást is nyert. Ezen a területen az a kérésünk a vásárlóik felé. hogy bátran használják a pa­naszkönyvet. Sók üzlet pa­naszkönyvében nincs egyetlen beírás sem. (Igen. ezt múlt heti szemlélő­désünk alapján mi is megerő­sítheti ük.) — S az ügyek elintézése mi­lyen formában történik? — A magánpanaszokat át­küldjük a tanács illetékes osz­tályúm. ahol tüzetesen kivizs­gálják. A közérdekűeknek mi járunk utána. « az ügy termé­szetétől függően továbbítjuk va.gv az ügyészségnek, vagy megyei felette« szervünknek. Érdekes, hogy a névtelen be­jelentések majdnem mind alaptalan rágalmak, de ne­künk ezeket is ki kell vizs­gálnunk. Természetesen nem a panaszok orvoslása a mi fő­feladatunk. hanem a hibák­nak az ellenőrzés útján történő megelőzése. Valóban. Könnyebb és jobb a bajt megelőzni, mint később jóvátenni. B. J. Lakott területen motorke­rékpárral a megengedett ma­ximális sebesség 50 km/óra. Úgy látszik, a gyömrői moto­rosok ezt „elfelejtették”. A Táncsics Mihály, a Stein­metz kapitány és a Dózsa György úton egyesek 20—30 kilométerrel is túlhaladják a fenti határt. Jó lenne, ha az illetékes szerv is felfigyelne erre. * Azokban az utcákban, ahol betonjárda van, az út kezde­tén és végén tábla hirdeti a rendőrség felhívását: „A jár­dán kerékpározni és abroncsos járművel közlekedni tilos!” Tessék csak egy-egy este hat és nyolc óra között vagy piac­napokon reggel Gyömrőn a Jó­zsef Attila és a Nefelejcs ut­ca járdáját megnézni. Akad­nak még sokan, akik nem tud­nak olvasni, vagy nem akar­ják tudomásul venni a tilal­mat. — sk — Útközben... . c (Kalotay Gábor felvétele) Háromszáz gyerek ebédje Hatalmas tűzhely, nagy üs­tök, lábosok, mosogató tálak — az ember azt hinné, valami mesebeli óriás konyhájába té­vedt —, de az óriás nincs se­hol; a fehér kötényes, fehér kendős asszonyok akkorák, mint másutt, itt a Monori Községi Tanács központi konyhájában. — Hány személyre főznek? — kérdezem Kulik nénit, a konyha vezetőjét. — Mintegy 300 személyrei Mind a négy óvoda, s a nyári hónapok kivételével az iskola­napközi otthon részére itt fő­zünk. — Nemcsak az ebéddel van gondunk — veszi át a szót Szalma Rózsi néni — a tíz­órait és az uzsonnát is mi ké­szítjük el. — Mit kapnak a gyerekek, változatos az étrend? — Tízóraira vajaskenyeret, kiflit és kakaót vagy kávét. Ebédre most sűrűn kapnak zöldfözeléket hússal. Egy héten négyszer van húsétel, egyszer főtt, egyszer sült tészta. Uzson­nára téliszalámit, vajat, sajtot, lekvárt, citromos teát kapnák. Nem ritka a gyümölcs és cuk­rászsütemény sem. Egyszóval az étrend nagyon változatos — mondja Rózsa néni. — Gondolom, van itt dél­előttönként elég munka, míg az ebéd elkészül. Hányán dol­goznak itt? — összesen kilencen. Szal­ma Rózsi néni a „gazdaságis”, a főzést Izmán Istvánná, Mé­száros Istvánná és Palkovics Sándorné végzi. Most, hogy a napközi otthonban szünet van, Balogh Imréné és Fülöp Lászlóné is itt segítenek. Az ebédet pedig Fekete Pista bá­csi és Tóth Feri bácsi szállít­ja az óvodákba, zárt kocsik­ban, — mondja Kulik néni. — Dicséret illeti dolgozóinkat, fá­radtságot nem ismerve végzik munkájukat. Például, ha gom­bócot főzünk, vagy palacsintát sütünk, már reggel 5 órákor bejönnek, hogy az ebéd idő­ben elkészüljön. A gépek is egyre inkább megkönnyítik munkánkat. Van bukó-üstünk, mosógépünk és most kaptunk egy krumplitisztító gépet. — Nézze meg az éléskamrát is — invitál Rózsi néni. A polcokon nagy üvegekben sorakoznák a piszke, cseresz­nye, barack, meggybefőttek. Mind a háromszáz üveget megtöltik zöldbabbal, sóská­val, gyümölccsel, hogy télen is változatosan tudjanak majd főzni. Somod iné Tengelytörés öreg biciklimmel jártam meg a műt héten. em­ber volna, azt mondanám rá: csak hálni jár belé a lélek. Nem is hibáztathatom érte, hogy Úri határában „ledo­bott” hátáról. Nekem, (sze­rencsés ember vagyok), nem esett bajom, de a kivénhedt „csatamént?’ tolni is alig le­Az ifjúsági otthonok védelmében kell szót emelnünk két konkrét példa kapcsán. Ez év tavaszán történt, hogy a pilisi fiatalok önálló otthonát megszüntették, mert fontos intézmény került a helyére: egy vendéglő. Most pedig Gyömrőn folyik — szinte késhegyig menő — hadakozás a tanács és a KISZ-szervezet között. Nem. nem akarják elvenni a gyömrői fiatalok otthonált. Csupán az annak szerves részét képező bolthelyiséget akarják átadni fogorvosi rendelőnek. Kell-e fogorvos Gyömrőre? Kell. De csupán ez az egy he­lyiség akad erre a célra? Igaz. ez szem előtt van, — odalátni a tanácsháza ablakából — nem kell keresgélni, így kényel­mesebb. Nem is beszélve arról, hogy egv ilyen szomszédság mit jelent a KISZ-nek, figyelembe kellene venni egy fontos tényt: az idén először nagy tömegben vettek fel 14 éveseket a KISZ- be Gyömrőn is. másutt is. Számukra, ha. meg akarják tar­tani őket a KISZ-szervezetnek. koruknak megfelelő speciális programot kell összeállítani. Ehhez pedig — sok más mellett — tér kell, helyiségek kellenek. Már csak ezért is — s még hány indokot tudnánk sorol­ni! — fontos volna az ifjúsági otthonok hálózatát bővíteni, s nem szűkíteni, ahogv azt mostanában mifelénk teszik. Meg lehet ért a kérdést oldani az erő pozíciójából is. Egy határozat, egv végzés az egész. És az if júság védelme? Gon­dolunk mi arra is, kérem. Egyik tanácskozást a másik után tartjuk ebben az ügyben ... Az ifjúsági otthonok kérdése — az ifjúságvédelem kérdé­se is. Nem mindegy, hogy az iskolából kikerülő fiatalok szá­mára az utca, a községi park, vagy valamelyik galeri nvú.it-e lehetőséget a társas életre. — vagy pedig az ifjúsági szervezet. Gondoljuk végig mindezt, mielőtt egy-egy kiutaló végzést aláírunk. Radványi Barna hetett. A Béke Tsz lakatos­tanulói, Takács Béla és Du­dás Zoltán, szétszerelték az első kereket és a következő látlelettel ijesztettek rám: Ten­gelytörés, de nem halálos. Hogy jutok én most haza? — gondoltam kétségbeesetten, de nem tudtam a feleleten el­mélkedni, mert Takács Béla elterelte figyelmemet: — A mi KlSZ-szervezetünk- ről is kellene már írni! Nincs valami nagy élet, de dolgozunk és eredményeink is vannak. Most vettünk két új pingpong­asztalt. — Teljes felszereléssel ■— szól közbe Dudás Zoltán. — Meg 30 széket is vásároltunk. — A tsz-szel milyen kapcso­latban van a KISZ? — kérdez­tem. — Az idén még nem kérték segítségünket, Tavaly sokat segítettünk. Most magunknak dolgozunk, kézilabda-pályát csinálunk. Néhány perc múlva így szól: — No, kész is. Alig tudtam elhinni. Talán húsz perc se múlt el. — Nagyon szépen köszönöm, mennyivel tartozom? ■— Semmivel, új tengelyem nem volt, csak használtat tet­tem bele, de elgurul vele egy ideig. — Viszontlátásra — köszö­nök el, kissé zavart örömmel. — Jó utat kívánunk! — mondják egyszerre. Az őszinte, készséges és igen gyors segítség mellé ez a vidám, fiatalos életkedvet sugárzó nevetés, igazán jó út- ravaló volt, B. Z. Az ígéret szép szó... 1961. július 11-ét írtak. Cso­daszép vasárnap délelőtt Zaj­lott le Nagykőrösön a megyei kulturális szemle keretében, a szólisták és a kamaraegyüt­tesek találkozója. Élmények­ben gazdag, tanulságos bemu­tató után. azzal az ígérettel engedett utunkra a szervező bizottság, hogy a megérde­melt jutalmakat, vagy leg­alábbis a részvételről tanús­kodó emléklapot postán küldik el. Igaz, hogy megyénk nagy, és így sok volt a szereplők szá­ma, de mégsem annyi, hogy teljesítményüket egy hónap alatt ne tudták volna értékel­ni! Vagy a bíráló bizottság is, mint a résztvevők, a megye különböző tájairól valók, s azóta azt hiszik, hogy ezt a talán számukra sem közöm­bös dolgot valaki más intézi? Nem tudom, kinek a köte­lessége, de jó lenne, ha „jobb későn, mint soha“ jelszóval, végre beváltanák ígéretüket; ;.. Ha megtartják, úgy jó! B. A. Om... Jó két hónappal ezelőtt a hozzánk érkezett panaszok alapján foglalkoztunk a mo­nori Kifut István és Szilágyi Dezső utca sarkán levő 72. szá­mú népbolt szomorú és tűr­hetetlen állapotával. Akkor többek között megállapítottuk azt. is, hogy groteszkül hat abban a környezetben az üz­let közepén egy gyönyörű, hófehér hűtőszekrény. A napokban azon a környé­ken akadt hivatalos dolgaink intézése közben csupa kíván­csiságból benéztünk a nép­boltba, vajon legutóbbi ott­jártunk óta történt-e valami változás? Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy az el­múlt két hónap óta semmi sem változott. Azonban valami mégis tör- téút. A vállalat elvitette a hűtőszekrényt. ___________(- ty) M AI MŰSOR Mozilf Gomba: Halálhajó. Gyömrő: Napkelte előtt. Maglód: Négyen az árban. Mende: A kutyás hölgy. Monor: Osztravai gyors. Tápió- süly: Kettétört amulett. Úri: Vö­rös tinta. Vecsés: Francis. ANYAKÖNYVI HÍREK Monor 'h Születtek: Hargas Pál és Bur­ján Ilona leánya: Ilona, Szemők Ferenc és Gazda Erzsébet leánya: Mária. Koncz Ferenc és Bánkuti Mária leánya: Ilona. Csik György és Jakab Mária fia: György. Sö­rös István és Púpos Erzsébet le­ánya: Magdolna, Czövek Dezső és Farkas Margit fia: József.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents