Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-25 / 173. szám

MEGY *® 1961. JŰLIUS 25. KEDD „A BIZERTAI CSATÁNAK MÉG NINCS VÉGE" **■ mondotta Burgiba m Mi a m ma rshjöid elutazott Tuniszba Miírek és kommentárok a bisertai helyzetről Bizertában és környékén to­vább tart a vasárnap reggel megkezdődött csend. A szem­ben álló felek azonban állá­saikban maradtak és meglehetősen feszült lég­körben várják a további fejleményeket. A tunéziai hatóságok hétfőn mozgósították a főváros taxi- állományát és ezeknek segít­ségével akarják a bizertai nő­ket és gyermekeket Tuniszba szállítani. Az intézkedésre a járványveszély miatt volt szükség. Mint már jelentettük, a tu­néziai kormány közzétette a bizertai csatában elesettek, il­letve megsebesültek számada­tait: 670 halott és 1150 sebe­sült. A franciák ugyanakkor csak 13 halottat ismertek be. Már ezek az adatolt ékesen bizonyítják, milyen barbár módszerekkel folytatják a har­cot a franciák. A tűzszüneti határozat és a viszonylagos nyugalom elle­nére a megfigyelők általában borúlátóan ítélik meg a rendezés kilátásait. Francia kormánykörök hang­súlyozzák, hogy a Biztonsá­gi Tanács határozatának a gyakorlatban való érvényesí­téséről még tárgyalni kell. Szerintük a tűzszünet elfo­gadása azt jelenti, hogy a tu­néziaiaknak a jövőben min­den olyan kísérlettel fel kell hagyniok, amely a bizertai támaszpont blokádjára irá­nyulna. Felmerül a kérdés, vajon a tunéziai kormány hajlandó-e elfogadni a Biztonsági Tanács határozatának ilyen értelmű magyarázatát. Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár hétfőn hajnalban repülő­gépen elindult New Yorkból, hogy Svájcon keresztül Tu­niszba utazzék. Mint ismere­tes, Burgiba tunéziai elnök meghívta Hammarskjöldöt, hogy a helyszínen vitassák meg a tunéziai kérdés rende­zését. Burgiba elnök a francia—tu­néziai összecsapások során el­esettek temetésén vasárnap beszédet mondott. Hangsúlyoz­ta, hogy a bizertai csatának még nincs vége. „Már mondottam, hogy ez a harc több szakaszból fog áll­ni. Valóban vége csak az utolsó katona távozásakor lesz, akkor, amikor a tunéziai föld utolsó darabja is felsza­badul” — mondotta Burgiba. Hangoztatta, hogy a tunéziai kormány betartja a Biztonsá­gi Tanács határozatát, de joga van ahhoz, hogy biztos legyen benne, a szemben álló fél is hasonlóképpen jár el. Az elnök elmondotta, hogy A francia idegenlégió ej­tőernyősei megszegik a fegyverszünetet és így, amennyiben Franciaor­szág nem tartja be meg­felelően a Biztonsági Ta­nács határozatát, Tunézia is tettekre kényszerük Megérkezett Kairóba a tu­néziai külügyminisztérium fő­titkára, aki részt vesz az Arab Liga Tanácsának a bizertai válsággal foglalkozó, hétfőn kezdődött rendkívüli ülésén. A Középkeleti Hírügynök­ség jelentése szerint a főtit­kár kijelentette, hogy a Biz­tonsági Tanácsnak a bizertai tűzszünetre vonatkozó hatá­rozata nem jelent megfelelő megoldást a problémára. „Ez a határozat csak megállította a franciák agresszióját és az általuk okozott vérontást. A végső megoldást azonban a francia csapatok kivonása jelenti” — mondotta. A tu­néziai küldött kérte a test­véri arab országok hátásos támogatását, hozzátette, kor­mánya felhatalmazta annak bejelentésére, hogy Tunézia szívesen fogad minden katonai segítséget az arab államoktól. Elindultak Leopoldville-ből az első tunéziai egységek, amelyek eddig az ENSZ kon­gói rendfenntartó erőiben tel­jesítettek szolgálatot. Mint is­meretes, Burgiba elnök kér­te a tunéziai katonák haza- szállítását. Néhány napon belül sor kerül a még Kon­góban maradt egységek el­szállítására is. A New York Times francia hivatalos körökre hivatkozva arról ír, hogy Franciaor­szág nem érzi magára nézve kötelezőnek a Biztonsági Ta­nács határozatát. A francia kormány — az említett körök szerint — ellenzi, hogy a bi­zertai kérdést nemzetközi problémává emeljék és visz- sza fogja utasítani az ENSZ, vagy az Egyesült Államok, il­letve Anglia beavatkozását. A francia vezetők általában szkeptikusak egy francia—tu­néziai megegyezés lehetősé­geivel szembem A Times a vitás kérdések békés rendezésére szólítja fel Franciaországot és Tunéziát. Még egy hete sincs — írja a lap —, hogy De Gaulle táv­iratot küldött Burgibának, amelyben kifejezte azt a re­ményét, hogy semmiféle né­zeteltérés nem fogja megza­varni a két ország békés együttműködését. A „nézeteltérés" kifeje­zés meglehetősen szelíd meghatározása annak, ami történt, a békés együttmű­ködés azonban szüksége­sebb, mint valaha — hangsúlyozza a Times. Az angol fővárosban az arab és az afrikai diákok tün­tettek a francia agresszió el­len. A diákok a francia nagy- követségen tiltakozó jegyzé­ket nyújtottak át. A svéd sajtó hangoztatja, hogy a bizertai csatának sú­lyos utókövetkezményei le­hetnek. Az Arab Liga tanácsának rendkívüli ülésére érkezett tunéziai küldöttség vasárnap este felkereste Nasszer elnö­köt és átadta Burgiba szemé­lyes üzenetét. Értesülések szerint tár­gyaltak az EAK és Tuné­zia diplomáciai kapcsola­tainak helyreállításáról is. Nehru miniszterelnök egy, újságírókkal folytatott nem hivatalos beszélgetés során kijelentette, hogy Bizerta francia bombázása borzalmas esemény volt. „Természetesen rokonszenvezünk a tunéziai kormánnyal és néppel.’’ Az Arab Liga Tanácsának határozata: Az arab országok küldjenek önkénteseket Tunéziába Az Ara« Liga Tanácsa hét­főin délelőtt megkezdte rend­kívüli ülését, amelyen megvi­tatja a Tunézia éllen intézet franca agresszió kérdését. A legfrissebb jelentéseik sze­rint a tanács szóvivője beje­lentette. a tanács egyhangú­lag elfogadta azt a határoza­tot, hogy az arab országok küldjenek önkénteseket Tuné­ziába. Az első egységeket, amilyen avorsan csak lehet, útnak indítják. Befejeződött a moszkvai filmfesztivál Megosztották a nagydíjat a japán Kopár sziget és a szovjet Tiszta égbolt között - Az Alba Regia ezüstérmet nyert Több mint két hétig tartott a második moszkvai nemzet­közi filmfesztivál. A színmű­vészet e nagy eseményére 51 ország küldte el játék- és dokumentumfilmjeit. Sok száz neves külföldi vendég — ismert filmrendezők, for­gatókönyvírók, filmművészek — kereste fel a szovjet fő­várost, olyanok, mint Gina Lollobrigida, a világhírű olasz színművésznő, Lucchino Visconti, az ismert olasz ren­dező, Elizabeth Taylor, ame­rikai színművésznő és sokan mások. Két hétig tartott a verseny­ben részit vevő filmek vetí­tése, s a zsűri időközben is értékelte a bemutatásra ke­rülő filmeket Vasárnap kora délelőtt ültek össze a zsűri tagjai — ismert filmrendezők, filmesztéták, kritikusok —, hogy meghozzák a végleges döntést. A nagydíjat megosztották Kaneto Sindo japán rendező Kopár sziget című filmje és Grigorij Csuhraj Lenin-díjas szovjet rendező Tiszta égbolt című filmje között A zsűri különdíjait a következő fil­mek kapták: Az 1. aranyérmet De Lau- rentiis olasz rendező Minden­ki haza! című filmje; a 2. aranyérmet Konrad Wolf, a Német Demokratikus Köztársaság rendezőjének Mamlock professzor című filmje; a 3. aranyérmet a Fiatalok voltunk, Binka Zseljazkova bolgár rendező filmje. A zsűri ezüstérmeit Sze­mes Mihály magyar rendező filmje, az Alba Regia és Mir- cea Drágán román rendező Földszomj című filmje kapta. A legjobb vígjáték díját Kurt Hoffmann nyugatnémet rendező filmjének, a Kísér- tetkastély Spessartban című filmjének ítélték oda. A legjobb női alakítás dí­ját Jülan, az Egy forradal­márcsalád című kínai film női főszereplője kapta. A legjobb férfialakítás dí­ját az angol Peter Finch és a Szabadságharcosok című indonéz film férfifőszereplője, Tjitra Dewi kapta. A legjobb rendezés díját Armand Gatti francia rende­ző kapta a Bekerítve című filmjéért. A legjobb operatőrteljesít­mény díját Boguslaw Lam­bach lengyel operatőr kapta a Ma éjjel elpusztul a város cí­mű film felvételeiért. A legjobb díszlet díját az Oscar Wilde pőre című angol fűm díszleteinek ítélték oda. A filmfesztivál djait egyéb­ként moszkvai idő szerint va­sárnap este hat órakor a Rosszija Filmszínházban ren­dezett záróünnepségen adták át. Iff rEljen a mi szocialista forradalmunk!' Raul Castro beszéde a kubai forradalom új,szocialista szakaszáról /#■ A kubai fővárosban ünnepi üJésit tartottak abból az al­kalomból, hogy létrehozták a havannai tartomány tervezési, végrehajtási és ellenőrzési bi­zottságát. Az ülésen beszédet mondott Raul Castro, a ku­bai fegyveres erők minisz­tere. Raul Castro rámutatott arra, milyen nagy jelentőségű az említett bizottság, amely a tartomány egész gazdaságá­nak szervező és tervező köz­pontja lesz. Mint Raul Castro hangoz­tatta, a bizottság feladata, hogy összeegyeztesse a tarto­mány különböző termelési ágait, egységes gazdaságfej­lesztési terveket dolgozzon ki, amelyek az ember ember ál­tal való kizsákmányolásának megszüntetésére, a termelés, a szocialista munkaverseny ösz- szehangolására, a munkater­melékenység emelésére, a munkafegyelem megszilárdi- tására, a dolgozó tömegek ön­tudatának növelésére irányul­nak, valamint arra, hogy a dolgozókat az új szocialista erkölcs szellemében neveljék. — A bizottság létrehozása önmagában még nem jelenti a kitűzött célok automatikus megvalósulását — mondotta Raul Castro. — E célok eléré­séhez időre, az összes szerve­zetek együttműködésére és állandó erőfeszítésekre van szükség. Fáradhatatlan és komoly harcot kell vívni, élni kell a bírálat és az ön­bírálat fegyverével, hogy a munkában megmutat­kozó hibákat és hiányos­ságokat feltárjuk és intéz­kedjünk azok kijavításá­ról. Nagy figyelmet szentelt Castro a szocialista építésnek, hangsúlyozta: ez év április 16-án Fidel Castro meghir­dette a kubai forradalom szo­cialista jellegét és megmu­tatta e forradalom alapvető célját, az ember ember által való kizsákmányolásának vég­érvényes felszámolását. Ezzel mondotta Raul Castro — nagy lelkesedést váltott ki az egész országban. Az „Éljen a mi szocialista forradalmunk!” jelszó alatt egy újfajta érzés és öntudat nő és erősödik, amely a még szélesebb és mélyebb nemzeti szövetség­ben, a győzelemre törekvő még szilárdabb elhatározott­ságban jut kifejezésre. Fej­lődni kell, le kell győzni az akadályokat, vissza kell verni minden rohamot és minden szükséges áldozatot meg kell Termelőszövetkezeti tagok! Igen kedvező feltételek és magas átvételi árak mellett köthető szerződés alacsony súlyban történő átadásra üszőre, bikára és tinóra. Az akcióban leköthető minden jó csontozatú üsző, bika és tinóborjú. A lekötött üszők után egységesen 400,— Ft, bikák és tinók esetében pedig — 120 kg-on aluli kötésnél — 800,— Ft. 120 kg-on felüli súlyban történő kötésnél pedig 300,— Ft előleget folyósítunk. Az állat leadására legkorábban a szerződés megkötésé­től számított két hónap múlva, legkésőbb pedig 16 hó­nap múlva kerülhet sor, azonban az állat leadáskor 16 hónaposnál korcsabb, és 300 kg-nál súlyosabb nem le­het. Az üszőborjúkat selejteztetni nem kell! IGEN MAGAS — 9—17 Ft-os — ÁTVÉTELI ARAK! Átvételi árak és súlykategónák az alábbiak! Bika Tinó ÜSZŐ Biíka Tinó ÜSZŐ I. o. I. o. I. o. n. o. II. o. II. o. 111—160 kg 13,— 13 — 17 — 10­10,— 13­161—200 kg 12 — is­16,— 9 — 9,— 12,— 201—250 kg ll­ii— 15,— 9,— 9,— 10,— 251—300 kg TSZ-TAGOK! lO,50 10,50, 12,— 9­9­9,— IGEN ELŐNYŐS AZ ALACSONY SÜLYBAN történő Átadásra kötött szerződés; Részletes felvilágosítást felvásárlóink és járási kiren­deltségeink adnak. Pest—Nógrád megyei AUatforgalmi Vállalat hozni annak érdekében, hogy olyan munkasikereket érjünk el, amelyek gazdag, kulturált, boldog, erős, szocialista or­szággá változtatják hazánkat, ahol nincs munkanélküliség, nincs írástudatlanság, nyo­mor. — Egyesek felteszik a kér­dést — folytatta beszédét Raul Castro —, szükség volt-e forradalmunk szocialista jel­legének meghirdetésére? Igen, ez szükséges volt, minthogy a kubai forradalom a nemzeti felszabadító, ag­rár, antiimperialista és antifeudális szakaszának alapvető feladatait teljesí­tette és élcsapatai a szo­ciális fejlődésnek már egy újabb szakaszába lép­tek. Ugyanakkor, mint az elmúlt szakaszban, a forradalom ezen új szakaszában is a munkás­paraszt szövetségre, a forra­dalmi hatalom köré tömörült néptömegekre támaszkodik. Mit kellett tennie a forrada­lomnak ilyen körülmények között? Megállni? A forrada­lom nem állhatott meg fél­úton, követnie kellett azt a vonalat, amit a kubai társa­dalom természetes fejlődésé­nek objektív törvényszerűsé­gei követelnek. — Ma a mi hazánk szabad, független és szuverén ország — mutatott rá Raul Castro. — Külpolitikáját már nem az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma szabja meg, nem függ a Pentagon és a Köz­ponti Hírszerző Hivatal kato­nai szerveitől. Külpolitikánk alapja a világbékére, az igazi demokráciára, és a nemzeti függetlenségre való törekvés. A szónok hangsúlyozta, hogy a szocializmus nem a la­kosság egy bizonyos részének jólétéről, hanem az egész nép­ről, az egész nemzetről gon­doskodik. Raul Castro fel­hívta a dolgozókat, hogy még tevékenyebben kap­csolódjanak be a szocia­lista munkaversenybe és tegyenek meg minden erőfeszítést arra, hogy valóra váljék a kormány­nak a forradalom tovább­terjedésére és erősítésére irányuló terve. Beszéde végén Raul Castro leleplezte az amerikai impe­rialisták kubaellenes, agresz- szív elgondolásait, felszólí­totta az egész népet ébersége fokozására. Az ellenség — mondotta — az összeesküvé­sek egész hálózatát szervezi ellenünk. Mindent megtesz nek, hogy leverjék a nép, s munkások, a parasztok, az összes dolgozók forradalmát a szocialista forradalmat. Az amerikai imperializmus halá los sebet kapott vadhoz ha­sonlóan, egyre dühöd fcebb'' válik és csak az alkalma pillanatot várja, hogy rávesse magát forradalmunkra, hogy leverje azt és visszaállítsa régi uralmát. Mi azonban szilárdan hiszünk győzel­münkben, mert a mi ol­dalunkon áll Latin-Ame­rika és a szocialista or­szágok népeinek baráti támogatása és szolidari­tása, az egész haladó em­beriség. Győzni fogunk, mert a népé, a békéé és a szocializmusé a jövő! Az angol álláspont a berlini kérdésben: a nyugati hatalmaknak őrizkedniük keli attól, hogy kényes helyzetbe kerüljenek Angol sajtókörök egybe­hangzó értesülése szerint Mcnamara amerikai hadügy­miniszter londoni útjának egyik- fő célja sürgetni az an­gol kormányt, növelje rajnai haderőit. Bizonyosra veszik, hogy Anglia visszautasítja ezt a követelést, a Daily Mail vé­delmi szakértője szerint azért, mert az angol kormány ellenez minden drámai lépést, amely azt a látszatot kelt­hetné, hogy Anglia túlsá­gosan aggódik Berlin miatt. Ezenkívül Watkinson hadügy­miniszter hangsúlyozni fogja Anglia gazdasági nehézségeit is. A Daily Express politikai tudósítója jelenti: Az angol nézet az. hogv bár­milyen nyomást gyakorolja­nak is az amerikai táborno­kok a Fehér Házra, a nyugati hatalmaknak őrizkedniük kell attól, hogy tekintélyi okokból olyan kényes helyzetbe kerül­jenek, ahonnan nem tudnak békés úton kikeveredni. Köz­ük majd az amerikai hadügy­miniszterrel: 1. Berlin problémáját poli­tikai eszközökkel kell megol­dani, amelynek csúcspontja négyhatalmi találkozó lesz va­lószínűleg novemberben; 2. Nincs semmi célja a válságot eltúlozni a tartalékosok behí­vásával; 3. Anglia nem szán­dékozik a belátható jövőben behívni 45 000 territoriális, il­letve szükség-tartalékot. A Sunday Times diplomá­ciai tudósítója jelenti: — Londonban elkerülhetetlennek tartják a formaszerű tárgyaláso­kat a Szovjetunióval Ber­lin ügyében. A nyugati hatalmak remélik, hogy megegyezésen alapuló közös álláspontot sikerül ki- dolgozntiok a nyugatnémet vá­lasztások előtt, majd azután szeptember végén elküldik ja­vaslataikat Hruscsovnak, ér­tekezletet indítványozva no­vember hónapra, valószínűleg külügyminiszteri szinten. Ma nyílik a moszkvai Ifjúsági Világfórum Alig, hogy befejeződött a nemzetközi filmfesztivál zsú­folt eseménysorozata, Moszkva máris újabb találkozóra ké­szül: kedden a szakszerveze­tek házának oszlopcsarno­kában ünnepélyesen nyitják meg az Ifjúsági Világfórumot, amelyre kilencvennél több or­szág küldte el 700 képviselő­jét. A moszkvai utcákon min­denütt láthatóak a fórum sok nyelvű, színes hirdetményei, a tanácskozás „főhadiszállásá­nál”, az Ukrajna szállónál pe­dig magas árbocokon lobog­nak a részvevő országok zász­lói. Hétfőn délelőtt megtartot­ták a fórum vezető testületé, a tanács előzetes ülését. Az elfogadott napirenden szinte minden olyan kérdés szerepel, ami napjainkban a világ bár­mely részén élő fiatalokat fog­lalkoztatja. Közöttük van a leszerelés, a gyarmati rend­szer elleni küzdelem, az ifjú­ság társadalmi jogai és köte­lességei, az elmaradott orszá­gok nemzeti értelmiségének képzése stb A fórum a teljes üléseken kívül több bizottság­ban is folytatja majd munká­ját. Itt kerülnek szóba az ifjú­ság tanulmányi lehetőségei a különböző országokban, az ok­tatás demokratizálása és kor­szerűsítése, az irodalom és művészet befolyása az ifjú nemzedékre, a sport lehető­ségei, hatása, akadályai a vi­lág egyes részein, a fiatalok utazásának elősegítése és sok­sok más kérdés. Véget ért az Antarktisz-szerződés részvevőinek értekezlete Canberrában befejeződött az Antarktisz-szerződés tagorszá­gainak két hétig tartó értekez­lete. A tárgyaló felek egyhan­gúlag megegyeztek abban, hogy széleskörű együttműkö­dést valósítanak meg a tudo­mányos kutatómunkában és az Antarktisszal kapcsolatos több más kérdésben*

Next

/
Thumbnails
Contents