Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-21 / 170. szám

2 1961. JÚLIUS 21, PÉNTEK Tunézia megszakítja a diplomáciai viszonyt Franciaországgal , (Folytatás az 1. oldalról) össze a bizertai helyzet ta­nulmányozására. Csütörtök délelőttre összehívták a tuné­ziai minisztertanácsot. Ezzel ! egyidőben ülést > tartott az új Desztur párt politikai bi- j zottsága is, Burgiba elnök a ! minisztertanács ülése után saj­tóértekezletet tartott. Debré francia miniszter­elnök szerda este a fran­cia minisztertanács 50 perces ülése után megbe­szélést folytatott De Gaul­le elnökkel. A rendkívüli miniszterta­nács után francia hivatalos kö­rökben kijelentették, hogy Franciaország továbbra is hajlandó tárgyalni bizertai fegyveres erőinek csökkenté­séről, de csak „szenvedély­mentes légkörben”. Ameny- nyiben tunéziai fegyveresek megtámadják a francia kato­nai berendezéseket, a francia helyőrség védeni fogja magát — mondották. Hangsúlyozták továbbá, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben szó sem lehet arról, hogy Fran­ciaország lemondjon stratégiai fontosságú pozíciójáról. Pá­rizsban csütörtök reggel be­jelentették, hogy mintegy 800 ejtőernyőst indítottak útnak Bizertába és szükség esetén újabb megerősítést is külde­nek. A francia kormány látható­lag igyekszik saját közvéle­ménye előtt ■ csökkenteni a bizertai feszültség jelentősé­gét. Bár a minisztertanács De Gaulle tábornok elnökle­tével hosszan foglalkozott a bizertai támaszpont kiürítésé­re irányuló tunéziai követe­léssel és a nyomában előállott helyzettel, a tájékoztatásügyi miniszter a minisztertanács ülését követően fukarkodott a közlésekkel. A hivatalos hallgatást egy­részt békeszólamok, másrészt cáfolatok szakítják meg. De Gaulle tábornok Burgiba el­nöknek a július 14-i nem­zeti ünnep alkalmából kül­dött sablonos jókívánságait azzal köszönte meg vála­szában, hogy kifejezze remé­nyét, „semmilyen félreértés sem hiúsítja meg a két nép békés együttműködését”. Ezt hangoztatta a tuniszi francia ügyvivő is, amikor kormá­nya jegyzékét átadta. Ebben a jegyzékben azonban az állt, hogy a — francia hadsereg szükség esetén fegyverrel is megvédi Bi- zertát... A cáfolatok gyártásában a francia hadügyminisztérium jeleskedik. Előbb azt tagad­ta, hogy Bizertába erősíté­seket küldtek, szerda délután pedig azt cáfolta, hogy egy kisebb francia egység állítólag megpróbálta áttörni a tá­maszpont körül az országúton emelt torlaszt. A párizsi kormánysajtó úgy próbálja feltüntetni a bizertai válságot, mint „időszakonként visszatérő” jelenséget. A Pa­ris Presse cikke azt bizony­gatja, hogy „az eddigi há­rom bizertai krízis” egyikében sem történt semmi. A Monde tuniszi tudósítója azonban már arról ír, hogy nehéz lesz elkerülni az erőpróbát. A francia haladó közvé­lemény a tunéziai nép kö­vetelésének ad igazat és a gyarmati rendszer teljes felszámolása jegyében nem emel kifogást a bizertai tá­maszpont kiürítése ellen, de gyanúperrel is él. Ismeri Burgiba tunéziai köztársasági elnök amerikabarátságát, is­meri a „burgizmus” néven em­legetett opportunista politiká­ját és joggal veti fel a kérdést, vajon Burgiba nem csupán valamilyen politikai manőve­re szolgálatában tette magáé­vá a tunéziai nép követelé­sét. A bizertai kérdés felvetése a tunéziai elnök megfogal­mazásában együttjárt egy Szaharái földsávra vonatkozó területi követeléssel. Az utób­bit Párizsban nyújtotta be. Franciaországtól, a Szahara pillanatnyi urától kívánja el­ragadni a híressé vált 233. ha-árkőig terjedő szaharai fc'ddarabot. Mivel azonban a francia—algériai tárgyalá­sok eevik súlyos ellentétét épp a Szahara feletti szuve­renitás kérdése adja, s mi­vel az algériai köztársaság ideiglenes kormánya Sza­hara Algériához tartozását hirdeti, bármily különösnek tűnik is első látásra, Burgi- bának Franciaországgal szem- I beni területi követelése vol- ! taképp az algériai küldöttség 1 helyzetét gyengíti a lugrinj j konferencián. Ezt ellensúlyozná a tuné- I ziai elnök a bizertai támasz- ! pont kiürítésének nyíltan franciaellenes igényével. De ! ! itt is kérdőjelesnek tűnik i j Burgiba szándéka. Nem az-e a terve, hogy a NATO-nak vagy az Egyesült Államok­nak ajánlja fel a megüresedő haditengerészeti támaszpon­tot? Burgiba fia, ifjabb Habib Burgiba jelenleg országa washingtoni nagykövete. Nem titok, hogy az elmúlt eszten­dőben igen közeli kapcsolatot épített ki az akkor még sze­nátor John Kennedyvel, az Egyesült Államok mai elnö­kével. Burgiba diplomatái s köz­iük saját fia is, minden­esetre siettek tájékoztatni az Egyesült Államok kor­mányát a bizertai ügyről. A nyugati lapokban pedig nem látni nyomát sem an­nak, mintha az Egyesült Ál­lamok helytelenítené a fran­cia szövetségese ellen irányu­ló tunéziai akciót. A Reuter tuniszi tudósító­jának jelentése szerint Bur­giba elnök csütörtök délelőtt sajtóértekezletén közölte a tunéziai kormánynak azt az elhatározását, hogy megsza­kítja a diplomáciai viszonyt Franciaországgal. Megállapodást írt alá Mobutu és Csouibe Az ENSZ kongói rendfenn- I tartó erőinek mintegy 1400 j katonája őrzi éjjel-nappal a 1 Leopoldville-től 15 kilómé- I térré, egy domb tetején fekvő Lovanium egyetemi város te­rületét, a kongói parlament új ülésszakára érkezett képvise­lők és szenátorok gyülekező- helyét. Quadros brazil elnök fogadta a szovjet jószolgálati küldöttséget Janio Quadros szerdán fo­gadta azt a szovjet jószolgá­lati küldöttséget, amely M. P. Georgadzenak, a Legfelsőbb Tanács elnöksége titkárának vezetésével érkezett Brazí­liába. j Janio Quadros és a szovjet ; küldöttség tagjai kétórás [ beszélgetést folytattak. A bra- | zil elnök a legnagyobb nem- j zeti érdemrenddel, a „Dél-ke- j resztjével” tüntette ki a kül- I döttség tagjait. Brazii diplomaták a jövőben kapcsolatot tarthatnak a szocialista országok képviselőivel Alfonso Arinos, brazíliai külügyminiszter szerdán ki­jelentette, „hatályát vesztette a brazíliai külügyminiszté­riumnak az az utasítása, amely megtiltotta diplomatái­nak, hogy kapcsolatokat tart­sanak a szocialista országok A „plasztiquer“-ök újabb merényletei Párizsban Csütörtökre virradóra öt plasztikbombás merényletet követtek el Párizsban. Az OAS, az algériai titkos fegy­veres szervezet párizsi embe­rei bombáikkal a bal oldal is­mert személyiségeit és a sze­nátus egyes tagjait vették cél­ba. Jean Paul Sartre, a vi­lághírű, haladó szellemű író­nak a Bonaparte utcában le­vő lakása előtt is robbant plasztikbomba és pokolgépet helyeztek el a „plastiquér”-ök Alain Savary volt államtit­kár, az Egyesült Szocialista Párt egyik vezetőjének lakása ajtajában is. Ezenkívül há­rom szenátor: Yvon, Bor.ne- fous és D’Argenlieu lakása is plasztikbombás merényletek célpontja volt, mind az öt robbanás csütörtökön hajnali fél kettő és két óra között tör­tént Valamennyi csupán anyagi károkat okozott. Nyilvánvalónak látszik, hogy a francia—algériai tárgyalások ellen akartak tiltakozni me­rénylet-sorozatukkal. A laoszi lakosság támogatásáról biztosítja Souvanna Phouma herceget Július első felében a laoszi Vientiane tartomány lakos­sága legkülönbözőbb rétegei­nek több mint 24 000 képvise­lője juttatta kifejezésre gyűlé­seken és tüntetéseken, hogy támogatja Souvanna Phouma herceg kormányának politikai programját és a három her­ceg zürichi megbeszéléseiről kiadott közös közleményt. A gyűlések részvevői — köz­li a Laosz hangja rádió — kö­vetelték, hogy alakuljon meg a koalíciós kormány, élén Souvanna Phouma herceggel. Egybehangzóan elítélték az amerikai imperialistáknak és Savannakheti csoportnak a Na Mon-i tárgyalásokon és a genfi értekezleten folytatott időhúzó taktikáját. képviselőivel” — jelenti az AFP. — A jelentés szerint Joao Goutart, Brazília al- einökének vezetésével a kö­zeljövőben gazdasági küldött­ség utazik Kínába. A külügyminiszter meg­erősítette, hogy a kúba-ame- rikai viszony volt a tárgya azoknak a tanácskozásoknak, amelyeket a közelmúltban az argentin, a chilei és a kolum­biai külügyminiszterrel foly­tatott. Az egyetem területéről ma már távbeszélőn sem lehet érintkezni a külvilággal — jelenti az AP tudósítója. A jelentés szerint szerdán délután bevonultak az egyetem területe köré húzott, villamosárammal telített szögesdrótkerítés mögé a Ieopoldviiie-i, úgynevezett Ilco-kormány tagjai is. Mint mengfigyelők körében közölték, Csőmbe, a katangai diktátor képviselői nincsenek jelen a parlamenti tagok kö­zölt. Elisabethville-ben, Katanga tartomány fővárosában ugyan­akkor rendkívül feszült a lég­kör. Elisabethville-i megfigyelők érdeklődéssel várják Munon- gónak. a katangai „belügy­miniszternek” sajtóértekezle­tét, amelyen előreláthatólag ismerteti annak a megállapo­dásnak részleteit, amelyet Csőmbe és Mobutu, a leo- poldville-i „kormány” hadse­regének főparancsnoka szer­dán írt alá. A Reuter elisabethville-i tudósítójának értesülése sze­rint a szerdán aláírt megálla­podások értelmében Csőmbe katangai zsoldos hadserege Mobutu főparancsnoksága alá kerül. Figyelemre méltó, hogy Mobutu a szerződés aláírását követően — azokban az órák­ban, amikor a kongói parla­ment tagjai megkísérlik tisz­tázni Kongó egységének kér­dését — mint az Ileo-kor- mányt támogató hadsereg pa­rancsnoka kijelentette: „az ENSZ-nek most már velem kell tárgyalnia Katangáról” Diplomáciai körökben fel­tűnést keltett, hogy a katangai kormány szer­dán lefoglalt polgári re­pülőgépeket, hogy azokon zsoldosokat szállítson az Észak-Kaíangában fekvő Albertville-be, holott az ENSZ nyomatéko­san kérte, nyilvánítsák ezt a területet semleges övezetnek, ahol szünetelnek a katonai műveletek. Legújabb jelentések szerint Modibo Keita. a Mali Köztár­saság elnöke szerdán távirat­iján felszólította az ENSZ fő­titkárát, küldjön az ENSZ az afrikai országok képviselőiből összeállított bizottságot Leo- poldville-be. A bizottságnak az lenne a feladata, hogy megakadályozza azokat a kí­sérleteket, amelyek kívülről akarnak nyomást gyakorolni a kongói parlamentre, dönté­sei meghozatalánál. Távol-keleti nyestkutyát lőttek A Vásárosnamény közeli erdőben néhány héttel ezelőtt különös állat került puskavég­re, elejtője, Zán József er­dész először borznak vélte, közelebbről megvizsgálva azonban kitűnt, hogy az ál­lat nem hasonlít a hazai erdőkben élő egyetlen vad­ra sem. Ä2 Erdészeti Tudo­mányos Intézetben megálla­pították, hogy a különös vad: nyestkutya. Ez az értékes ne­mesprémet szolgáltató állat Európában sehol sem honos, hazája Japán és a kisebb tá­vol-keleti szigetek. A Szov­jetunióban azonban a közel­múltban nyestkutyákat telepí­tettek az európai erdőségek­be, így valószínű, hogy az ál­lat onnan jött ált. A szak­emberek igen érdekesnek tartják, hogy a mosómedvé­re hasonlító, nehézkes, lom­ha mozgású állat hegysége­ken és lakott vidékeken át, ilyen nagy utat tett meg. A ritka vadászzsákmány a Természettudományi Múzeum­ba került. (MTI) Az érettségizett tanulók beilleszkedése az ipari pályán Ütvén tanulmány a Pszichológiai tanulmányuk lil. kötelében Dr. Gegessi Kiss Pál aka­démikus szerkesztésében már két alkalommal megjelent a pszichológiai kutatásokkal fog­lalkozó magyar pszichológu­sok tanulmányainak gyűjte­ményes összefoglalása. Most látott napvilágot a harmadik kötet, amely a pszichológia legkülönbözőbb területeire vo­natkozó ötven tanulmányt tar­talmaz. Ezeket a tanulmányo­kat a pszichológia tudományá­val a gyakorlatban foglalkozó orvosok, pedagógusok, pszicho­lógusok és kriminalistmk ír­ták. Ezért tehát a nyolcszáz oldalnyi, vaskos kötet, hivatá­sukban a pszichológiát fel­használó nevelők, orvosok, bűnügyi szakemberek számá­ra nagy segítséget nyújt. De felkeltheti az olvasóközönség széles rétegeinek érdeklődé­sét is. A kötet anyagában az érett­ségizett tanulók beilleszkedé­si problémái az ipari pályákon a tárgya dr. Csirszka János dolgozatának, amely 329, már munkában álló érettségizett fiatal viszgálata alapján rá­mutat arra, hogy ezek a fia­talemberek előző tanulmánya­ik következtében elméleti be­állítottságúak, és éppen ezért a mesterségbeli ismeretek át­adásánál több hasonló eljárás­módot, munkadarabot, gép­típust is meg kell mutatni ne­kik, hogy a tanult konkrét esetet magasabb nézőpontról is szemlélhessék. A sok kitűnő tanulmány kö­ziül megemlítjük dr, Cser Já-. nos a 10—14 éves tanulók er­kölcsi fogalmainak vizsgálatá­ról írt dolgozatát, dr. Faragó László tanulmányát a törtek osztásával kapcsolatos ne­hézség lélektani őkairól, és dr. Székely Lajosét, amely a tanulók iskolai teljesítőképes­ségével a délutáni tanításnál foglalkozik. Dr. Hermann Im­re Bolyai János lelki betegsé­gét írja le, amelyet a nagy matematikus eredeti kéziratai alapján ismertet. A felsorolt, néhány kiraga­dott példa mutatja, hogy a Pszichológiai tanulmányok nem elvont tudományos érte­kezéseket tartalmaz, hanem a mindennapi élet gyakorlati problémáival és azok megol­dásával foglalkozik. (Akadé­miai Kiadó.) lám felborítaná. Nem maradt más hátra, mint az ugrás. A tíz percből öt telt el. A szalagvillámok nem ritkultak, de távolodtak, észrevehetően. Becsapódásaik nyomán vadul sistergett a tenger, s a felforrt víz gőztomyokat lövellt a magasba. A gőztornyok kísér­teties, kék alakokként imbo- Ivogtak, majd ezernyi da­rabra tépődtek a viharban. Először arra gondolt Szo­boljev, hogy összekötik ma­gukat és együtt ugranak le az árba. Ám, ha csak egyikük szkafandere kilyukad és víz­zel telik meg, a nagy súly le­húzza társait a milliárd csáp közelébe. Hiába volt vihar a tenger felszínén, odalent bizonyára mohón vártak rájuk, talán már tíz-húszméteres mélyben, az ezerszeműek. A vihar ereje valamit csök­kent. A torony mégis vészjós­lón nyögött, nyöszörgőit. Nem volt maradásuk. Először Lem- kov ugrott, majd a kapálózó Fabriciust lökte ki Szobol­jev a roncsból és magára ma­radt. — Tegyenek valamit — kér­te Szoboljev, aztán ő is ug­rott. A víz alatt elengedte ma­gát. A felnyomó erő pillana­tok alatt feldobta. Társait nem látta sehol, csak a na­szád tömegét, közvetlen kö­zelében, — Hall, Martens? — kér­dezte reménykedve. — Hallom, de mi van a töb­biekkel? — Nem tudom, most a na­szád hullámhosszán állok. Majd visszakapcsolok rájuk. Aztán megint a naszádra. — Lemkov! Halló Lemkov! — Eddig minden rendben! A hajó tőlem balra. Egy vo­nalban vagyok vele. Távol­ságom tőle, talán száz mé­ter ... Fabriciust szólongatta, de a mérnök nem válaszolt. Türel­mesen mondta Fabricius ne­vét, egymás után, sokszor, na­gyon sokszor, de válasz nem jött. Visszakapcsolt a naszád­ra. — Lemkov válaszolt, de a mérnök nem. Talán elájult. — Akkor elveszett. Ha nem tud helyzetjelentést adni, nem kereshetjük, ön merre van? Szoboljev közölte adatait. A gyorsnaszád éles ívben fordí­tott hátat a komor szigetnek. Az elektromos zivatar már na­gyon messze járt. valahol a láthatáron. A roncs, ámulva látta Martens, még mindig kitartott. — Igyekszem önökkel egy vonalban maradni — közölte Martens. — Pillanatnyilag nem tehetek mást. Időnként kap­csoljon át Lemkovra, és aztán közölje velem az ő adatait is. így múltaik a negyedórák. Fabricius eltűnt. A vihar ere­je nagyon lassan csökkent. Lemkov és Szoboljev egy ki­lométerre sodródott egymás­tól. Lemkov kissé előbbre volt, mint Szoboljev, de csak pár száz méterrel. A naszád hű­ségesen haladt mögöttük, a kettőjük között, nagyjából kö­zépen. , — Mennvire lehetünk a szi­gettől? — kérdezte Szoboljev a hajót. (Folytatjuk) rés előbb még csak fékezte, de most már űzte hátrafelé. A motor ereje kevés volt a küzdelemhez. Egyetlen lehetőség volna még. Ha Szóbóljevék elhagy­ják a roncsot és a tengerbe vetik magukat, nem fullad­nak bele, hiszen felfújt szka­fanderük a víz színén tartja őket. Talán kihalászhatják a menekülteket. Ha nem? Ak­kor a dühöngő tengerár el­sodorja mindhármukat a végtelen óceánra, s amikor levegőjük kifogyott, megful­ladnak, de nem a vízitől, ha­nem a légszomjtól. — Ugorjának — csak eny- nyit tudott kinyögni Martens és visszapréselte magát a kabin ablakán, aztán helyére eresztette a firoit ablakot. Ha még künt marad, a hul­lámsorok menthetetlenül le­sodorják. Négy műanyagkö­tél tartotta eddig, de három már elpattant az örökös rán- gástól. Szoboljev is tudta, hogy mást nem tehetnek. A rakéta raktárában gumicsónak nincs, de fölösleges is volna kísér­letezni vele, mert az első hul­(19) A villámok sokasodtak, sza­porodtak. Úgy tűnt, minden négyzetméterre jut egy-egy, s minden másodpercben. Az ég nem volt már más a sziget mögött, mint egyetlen, káp­ráztató, kékes tűzfüggöny. Szoboljev foglalta össze a látottakat. — Különleges elektromos zivatar, de eső nélkül. Az esőszálakat úgyszólván a vil­lámok helyettesítették. A felhőfüiggöny felett helyezke­dik el a nagy kiterjedésű góc, amelyből zúdul állandóan ez a sok százmillió lóerejű ener­gia. Szerencsénkre, iránya a szélviharéra merőleges s így elkerül. Ha elért volna ben­nünket, még atomjaink is felbomlanak. De már elég a természettudományból. Lás­sunk a meneküléshez, Mar­tens. Martens nagyon rosszul érezte magát. Tudta, azok, hárman, vakon bíznak benne., de ő szinte tehetetlen. A na­szád motorja már akadozott a túlerőltetéstől s mégis, a hajó méterről méterre hát­rált. A fokozódó hullámve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents