Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-20 / 169. szám

r*>»* «Ecr« z/íívStw 1961. JŰL1ÜS 20, CSÜTÖRTÖK Kik és miért a német békeszerződés megkötését ? A Pravda cikke a nyugati hatalmaknak a német kérdésben elfoglalt álláspontjáról A tunéziaiak megkezdték az útakadályok felállítását a bizertai francia támaszpont körül A Pravda cikkben kommen­tálja az amerikai és nyugat- európai sajtóban megjelent szovjetellenes cikkeket, ame­lyek a szovjet kormánynak a német békeszerződés megkö­tésére tett javaslatával fog­lalkoznak. Korionov, a cikk szerzője rámutat: a nemzetközi tor­zsalkodások magvetői nem terhelik magukat azzal, hogy megvizsgálják a Szovjet­unió békeszerető javaslatait. Megpróbálják úgy tün­tetni fel a dolgot, mint­ha nem a Németország­gal való békeszereződés megkötéséről volna szó, hanem egy majdhogy­nem békeellenes cseleke­detről. Különösen azon a határozaton rágódnak nagy előszeretettel, amelyek értelmében a szovjet kormány növeli a védelmi célokra szánt költségvetést és ideiglenesen leállítja a fegy­veres erők csökkentését. A nyugati lapok természetesen elhallgatják, hogy ezek olyan kényszerű intézkedések, ame­lyeket a Szovjetunió bizton­ságának védelme követel meg a NATO-hatalmak foko­zódó katonai készülődése miatt. Nem véletlen — folytatja a Pravda —. hogy a háborús hisztériakeltés új rohamának ürügyeként a német béke- szerződés és Nyuigat-Berlin kérdését használták fel. E kérdés megoldásától nagymértékben függ, mi­lyen irányban fejlődnek majd az európai viszo­nyok. A béke megszilárdításának vagy a feszültség fokozásá­nak irányában ?. ■ Az Egyesült Államok há­borús körei — hangoztatja a cikk — elsősorban a nyugat­német imperializmusban lát­ják terveik valóraváltóját. Nevezetesen ezzel magya­rázható a dollár beözönléseaz NSZK-ba, a reguláris nyugat­német hadsereg létrehozása és korszerű fegyverekkel va­ló félszerelése, valamint az, hogy Nyugat-Európa orszá­gai katonai támaszpontokat bocsátanak az NSZK rendel­kezésére. Befolyásos nyugati körök éppen azért határolják el magukat a német békeszer­ződéstől, mert tudják, hogy ez akadály lenne a nyugatné­met imperializmus felélesz­tésének útján. A békeszerződés hiányát ki­használva — írja a Pravda — a nyugatnémet imperializmus lázas ütemben valósítja meg fegyverkezési programját. Nyugat-Németország im­perialista, militarista erői érdekeltek abban, hogy a lehető legtávolabbra tolják ki a német békeszereződés megkötésének időpontját, minthogy jól tudják: egy ilyen szerződés gúzsba köti a kezüket. A jelenlegi európai helyzet nagyon előnyös ezek­nek az erőknek. Veszélyes já­tékot űznek a békeszerződés kérdése körül, minduntalan a nagyhatalmak összeveszítésé- re törekednek. Minden egészséges gondol­kodású ember előtt világos, milyen rendkívüli jelentőségű ilyen helyzetben az általános béke szempontjából a német békeszerződés megkötése. Az agresszort meg kell fékezni, még mielőtt elindulna vérontó útjára. Ideje felismerni azt az igaz­ságot — írja befejezésül Ko­rionov —, hogy a jelenlegi körülmények között csak egy politika lehetséges — a hábo­rús kalandokról való le­mondásnak. a kölcsönös érde­kek figyelembevételének, a békés együttélésnek és a nem­zetközi együttműködésnek politikája. Ezt a politikát folytatja szilárdan és követ­kezetesen a Szovjetunió. Min­dig kész volt és ma is kész tárgyalni a német kérdésről és bármely más megoldatlan problémáról. A tunéziai önkéntesek ked­den megkezdték az útakadá­lyok felállítását a bizertai támaszpont körül, hogy a franciákat szárazföldi blo- gád alá vegyék ugyanúgy, mint három évvel ezelőtt, amikor a franciák Szakiét Szidi Jusszef tunéziai falut bombázták. Már több mint ötezer tunéziai katona és pol­gári személy táborozik a tá­maszpont közelében, nyoma- tékot adva annak a tunéziai követelésnek, hogy a fran­cia katonaságot vonják ki Bizertából, továbbá a Szaha­rái őrhelyekről, ahová szin­tén önkéntesek csoportjai vo­nulnak be. Bizertában magában a helyzet nyugodt, a francia csapatok utasítást kaptak, hogy a laktanyát nem hagy­hatják el. Raoul Duval francia ügy­vivő kedd este átadta Bur- gibának De Gaulle elnök jegyzékét, amelyről a tuni­szi rádió közölte, hogy „nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek enyhíthetnék a fe­szültséget”. Párizsban hi­vatalosan semmiféle célzást sem tettek arra, hogyan szán­dékszik megoldani De Gaulle a francia—tunéziai viszony­ban beállt válságot. Augusztus 5-én háromnapos nyugati külügyminiszteri értekezlet kezdődik Párizsban Humphrey szenátor atomfegyverekkel fenyegeti a Szovjetuniót Nyugati hírügynökségek egy­behangzó jelentése szerint, a francia külügyminisztérium szerdán hivatalosan bejelen­tette, hogy augusztus 5-én, 6-án és 7-én Franciaország, Anglia éis az Egyesült Álla­mok külügyminiszterei össze­ülnek Párizsban, a nemzetközi helyzet tanulmányozására. A közlemény bejelenti, hogy a tanácskozásokra meghívják a Német Szövetségi Köztársa­ság külügyminiszterét is, aki később meghatározott időpont­ban kapcsolódik majd be a megbeszélésekbe. mint az ENSZ közvetítője, Elisabethville-ben folytatott tárgyalásai után kedden ér­kezett vissza Leopoldville-be, kijelentette: az ENSZ nem akadályozhatja meg, ha „Kongó törvényesen megala­kított kormánya“’ lépéseket tesz Katanga „lényegében belpolitikai problémájának” megoldására, mert ezt a kez­deményezést nem polgárhá­borúnak, hanem rendészeti „intézkedésnek” lehet tekin­teni. Kasszem beszéde Irak díjpolitikájáról és Kuwaitról Kasszem iraki minászterel- nök kedd este beszédet mon­dott a laurai olajfinomító egy új energi a tel epének felavatás sa alkalmából. Beszélt Irák- nak az olajiparral kapcsolatos politikájáról és arról, hogy az iraki kormány a jövő hónap­ban tárgyalásokat kezd az iraki olajtársasággal (nagy­részt angol érdekeltségű kül­földi vállalat). Cáfolta azo­kat a híreket, amelyek sze­rint Irak államosítani szán­dékozik á külföldi olajtársasá­gokat, kijelentette, hogy az olajvállalatokkal az egyenlő és kölcsönös előnyök alapján akarnak tárgyalni. Az iraki miniszterelnök ki­Nkrumah szovjetunióbeli látogatása a ghanai közvélemény figyelmének központjában vezetők és a nyugat-afrikai közvélemény felmérheti mi a különbség aközött, ahogyan a« afrikai országok képviselőivel az imperialista országokban bánnak és ahogy a Szovjet­unióban, ahol minden ember egyenlő. jelentette, hogy az imperializ­mus Irak fő ellensége. Ang­lia azért szállta meg Kuwai- tot, hogy elkerülje a pénz­ügyi összeomlást, ugyanis ha Kuwait követeléseit kivon­nák a londoni bankokból, ez az angol gazdasági élet csőd­jét jelentené. Kasszem végül hangsúlyoz­ta, hogy a jelenlegi válság egyetlen megoldása, a június 19-i angol—kuwaiti megálla­podás azonnali felmondása, mert ez a megállapodás lehe­tővé teszi, hogy „Anglia csa­patait Kuwaitba vigye és az országot támaszpontként hasz­nálja fel Irak és más arab országok ellen. Kuwait tér­jen vissza az anyaországhoz” — ismételte meg követelését a miniszterelnök. 1962. január elsejétől pénzreformot hajtanak végre Bulgáriában Július 18-án együttes ülést tartott a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Bolgár Minisztertanács, amelyen Anton Jugov, a Bol­gár Minisztertanács elnöke beszámolót tartott az 1962. január elsejétől Bulgáriában végrehajtandó pénzreformról és új pénzegységek bevezeté­séről. A párt és a kormány I együttes ülése határozatot ho­zott, amely szerint 1962. ja- j nuár elsejétől tíz az egyhez j arányban, a jelenleg forga- | lomban levő pénzegységeket új pénzegységekkel váltják fel és ennek megfelelően vég­rehajtják az új árszámítást mind a kereskedelemben, mind pedig a népgazdaság va­lamennyi ágában. Január el­sejétől új pénzt bocsátanak forgalomba 1, 2, 5, 10 és 20 le- vás bankjegyek formájában és 1, 2. 5, 10, 20 és 50 sztotin- kás váltópénz formájában. A jelenleg forgalomban levő pénzegységeket tíz az egyhez arányban január elsejétől március 31-ig a Bolgár Nem­zeti Bank váltóhelyein vált­ják be és március 31 után a régi pénzeket véglegesen ki­vonják a forgalomból. Január elsejétől lép életbe az új árszabás is, amelynél ugyancsak tíz az egyhez ará­nyú átértékelést hajtanak vég­re. TÜNTETÉS LISSZABONBAN A portugál főváros kikötő­jében kedden tüntetés zajlott le az Angolába induló portu­gál katonai egységek behajózá­sakor. téosztó óriási kék szikraeső. Most csupán Szoboljev reflek­torának kérlelő fénye söpörte végig a hullámok hátát. A rá­érkező válasz bizonytalan volt. A tengerrel küszködő gyorsna­szád fényszórója ugyan nem aludt ki pillanatra sem, de csak mereven szegeződött elő­re, jelzéseket nem adott. A fényszóró forrása folytonosan eltűnt a hullámhátak mögött, de a fény nem. Legfeljebb megfogyott, elgyengült, de visszfénye visszatükröződött a rohamosan lejjebb és lejjebb ereszkedő venusi felhők hasán. A szél nyugtalanítóan fújt. Nem egyenletesen, hanem vá­ratlan lökésekkel. A felmeredő roncs mindig vadabbul bille­gett, hogy aztán — ha csak pillanatokig — megnyugodjék bizonytalan talapzatán, amit a szétroncsolt hajtómű alkatré­szeinek össze-vissza görbült halmaza jelentett. Vakító fény vágott le nem messze tőlük, összerezzentek és Szoboljev csaknem kiejtette a reflektort elzsibbadt kezéből. Különös villám volt. Egyenes és széles, mint egy pallós pen­géje. Igaz, legnagyobb részét nem láthatták, hiszen a felhő­zet alig száz méterre rohant, mindig egy irányban az őr­jöngő vizek fölött. A hullámok ezredei már el­foglalták a szigetet. Tömege teljesen eltűnt a sötét kavar­gásban. A hullámzásnak nem voltak fehér tajtékai. A Venus tengere teljes sötétségben tom­bolt s csak nagy ritkán jelen­tek meg bizonytalan, piszkos zöld derengések rajta, hogy az­tán felszívódjanak a fekete­ségben. A villámot nem követte má­sik. A hajó még mindig más­fél-két kilométerre hánykoló­dott a szigettől, de jelzéseket adott végre. — T-a-r-t-s-a-n-a-k k-i ... Ezt adta le folyton a gyors­naszád, fényszórója. A bizta­tásra ugyancsak szükség volt, mert nemcsak a szélrohamok rázták a roncsot, de veszedel­mesen karcsú testét mindig vadabbul döngették a lenti hul­lámok is. — Negyed órát talán még kibírjuk — vélte Szoboljev. — Nem volna a legjobb meg­keresni a gömböt és meghú­zódni abban? — érdeklődött Fabricius. — Együgyű gondolat — só­hajtott most Lemkov. Ho] van már azóta a gömbünk. — Még a vihar elején elsodorhatták a hullámok. Nem volt lerögzít­ve semmivel. Csak Martensék hajójában bízhatunk. A gyorsnaszád, mintegy va­rázsszóra, egészen közel jelent meg, orrával feléjük fordulva. Tisztán kivették a vezetőkabin tetején egy űrhajós szkafande- res alakját. A hajó fényszóró­ja most jelezte a hullámhosz- szot, amelyen kapcsolatot ta­lálhatnak. Egyedül Szoboljev szkafandere volt ellátva hul­lámkeresővel. Lemkovon és Fabriciuson régebbi űrruha volt. Szoboljev pillanatok alatt találta meg a kapcsolatot. — Halló, Martens? Idejében érkeztek. Tíz percet sem adok a rakétának és a tengerbe for­dul ... — Csodálom, hogy még áll a talpán — hallotta Martens jól ismert, most a fáradtságtól re­kedtes hangját. — Csak azt nem tudom, hogyan kössünk ki? Igaz, a vihar a sziget felől fúj és így nem kell tartanunk a szétzúzódástól... Viszont ha a hajócskát oldalvást fordítom, akkor a csavarok vajmi keve­set érnek. A naszád elsodró­dik a szigettől és fel is for­dulhat ... A hajó fényszórója bera­gyogta a tornyot. Martens jól látta a kabinból kihajolni Szo­boljev hüvelykujjnyi alakját. — Még tíz perc Martens. — csengett fülében a figyel­meztetés. Az orkán még vadabbul tom­bolt. A hullámok mindig ma­gasabbra csaptak, s a rakéta magányos roncsa szemmel ér­zékelhetően ingadozott, mi­ként egy sebesült ember. A fényszóróra egyszerre nem volt szükség. A sziget mögötti tengerrészlet megvilágosodott. A rendkívül alacsonyra eresz­kedett felhőzetből szokatlan alakú villámok peregtek alá. Szószerint pei-egtek, mert alakjuk nem ágasbogas volt, hanem spirális.' Nagyon sok villám ereszkedett így lefelé, de nem a fény sebességével, hanem valamivel lassabban. — Szalagvillámok — idézte fel emlékezetében Martens ol-í vasmányait. — De ha villá­mok, akkor miArt lassúbbak a fénynél? (Folytatjuk) (18) ; A vihar jöttét csak áz első | széllökésekből tudták meg. A í világító felhők elkerülték fi- I igyelmüket. A vihar érkezése i inkább bosszantó volt, mint ré- : mítő. : A gyorsnaszád és a szige- : fecske között hat-nyolc kilo- ; méterre csökkent a távolság. ; Ha nem tör rájuk a váratlan j égiháború, könnyedén kiköt- j hetnek Martensék a sekély ■ öbölben. De így? ; Szoboljev messze kihajolt és ; balkeze egyenletes ütemben > lóbálta a kézi reflektort. Egye- • lőre semmi fényjel, semmi ! válasz sem mutatta, hogy ész- ! revették a szigetecskét, í — A viharral vannak elfog- ; lalva — berzenkedett Fabri- ! cius. Szerencséjükre a rádiók ! működését nem zavarta meg a í vihar, csak egészen halk sister- í gés hallatszott időnként a fej- ( hallgatókban. S Szoboljev keze pillanatra I sem pihent. A gyorsnaszád még \ mindig nem villogta a választ. ; A távolság pedig újból felére \ csökkent. ’Három-négy kilomé- ternyire. 't, A vihar kitörésének első pil- ^ lanataiban, szinte egyetlen in- < tésre, kihunyt a láthatárt ket­A Moszkvából érkező hírek i ezekben a napokban a ghanai újságok vezető helyén szere­pelnek. Még az angol tulaj­donban levő Daily Graphic is kénytelen az első oldalon he- lyet szorítani a ghanai állam- ^ fő szovjetunióbeli látogatása £ eseményeinek. Ez érthető. A ^ fiatal afrikai országnak rend- ^ kívül jól esik az a megbecsü- ^ lés. ahogyan vezetőit a nagy ^ Szovjetunióban fogadják. í y Nkrumahnak ez az első Iá- ^ togatása szocialista országok- £ ban. Érthető, hogy ez nagy í visszhangot keltett Afrika g szerte, hiszen a jelek arra g mutatnak, hogy nemcsak egy ^ államfő szokásos látogatásáról ^ van szó egy másik országban, ^ hanem a Szovjetunió iránt ér- ^ zett barátság kifejezésre jut- ^ tatásáról is. Ezt bizonyítja az ^ a körülmény is, hogy a ghanai ^ kormány tagjainak fele és £ igen sok parlamenti képviselő £ kisérte el Nkrumah elnököt ^ útjára. Régen nem láttak ^ olyan nagy tömegeket és ün- ^ nepélves búcsúztatást az accrai g repülőtéren, mint amikor g Nkrumah elindult kelet-euró- ^ pai útjára. | Figyelemre méltó, hogy mi- ^ lyen sokan érdeklődnek Gha- ^ nában a Szovjetunió iránt és ^ milyen sok dolgot tudnak a £ világ első szocialista országé- ^ ról. Az afrikai népek rendkí- £ vüli mértékben érdeklődnek ^ nemcsak a Szovjetunió jelene, | hanem történelme iránt is, ta- ^ nulni akarnak belőle, s kíván- £ csiak arra, hogy azokat a ^ problémákat, amelyekkel ne- ^ kik most meg kell birkózniok, { a Szovjetunió annak idején ho- / gyan oldotta meg. Nkrumah elnök szovjetunió- J beli látogatása során a ghanai' Humphrey amerikai szená­tor hétfő esti beszédében ki­hívóan fenyegette a Szovjet­uniót azért, mert a szovjet kormány a nyugat-berlini kérdés megoldására törekszik. Követelte, az Egyesült Ál­lamok kötelezze magát arra, hogy Nyugat-Berlin miatt „szükség esetén a nukleáris fegyverek bevetésétől sem riad vissza”. Humphrey javasolta, hogy a szovjet emlékiratra adott válasz után Amerika indítson propagandahadjáratot a Szov­jetunió ellen. A propaganda­akciónak a nyugati hatalmak haderőinek megerősítésével kell együttjárniok, hogy a Nyugat megmutassa, inkább vállalja a háboní veszélyét, csakhogy Nyugat-Berlinben maradjon. Az amerikai szenátor eköz­ben azzal vádolta a Szovjet­uniót, be akar vonulni Nyu- gat-Berlinbe, hogy ott el­foglalja az amerikaiak he­lyét. Humphrey hidegvérűen kijelentette, feltételezhető, hogy háború esetén megsem­misül Nyugat-Berlin és la­kossága. Gyülekeznek a képviselők Leopoldvilie-ben Az ADN jelentése szerint ; a 221 tagú kongói parla- I mentnek eddig 160 képvise­lője és szenátora gyülekezett j össze Leopoldville-ben. Jól értesült körök arra számíta­nak, hogy a parlament két házának elnöke szerdán be­jelenti a parlament új ülés­szaka hivatalos megnyitásá­nak időpontját. Csőmbe rendőreinek az ENSZ rendfenntartó erők egy indiai egysége ellen in- j tézett támadásával összefüg­gésben Mahmoud Khiari, aki !

Next

/
Thumbnails
Contents