Pest Megyei Hirlap, 1961. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-20 / 169. szám

1961. JŰtilUS 20, CSÜTÖRTÖK yß»*iD 3 Önáfiti minisrtériumi főosztály a szakközépiskolák irányítására Megkezdődött az őszibarackszezon A Művelődésügyi Minisz­tériumban megalakult a kö­zépfokú szakoktatási főosz­tály, amely a jövőben a szak- középiskolák működését irá­nyítja. Ennek a főosztálynak hatáskörébe tartoznak az öt plusz egyes rendszerű gim­náziumok is. Elkészült a szakközépisko­lák ideiglenes működési sza­bályzata is. Ez — a gimná­ziumi rendtartáson kívül — tartalmazza többek között a gyakorlati oktatás rendjét, azt, hogy milyen szempontok alapján kell a gyakorlati munka eredményét elbírálni az osztályozásnál. Kitér a működési szabályzat a mű­szaki szakemberek iskolán belüli tevékenységére is. A cél az, hogy fokozatosan va­lamennyi szakközépiskola tan­testületét kiegészítsék főhi­vatású műszaki, illetve me­zőgazdasági szakoktatókkal, akik az új típusú iskolák­ban a szakképzést irányítják. Tervbe vették azt is, hogy pedagógiai alapismereteket nyújtó tanfolyamokat ren- i deznek az iskolákba kerülő ! szakembereknek. (MTI) (Tudósítónktól.) Kora reggeltől késő estig nagy a forgalom Diósdon, a földművesszövetkezet felvá­sárlótelepén. Megkezdődött a szezon. Az országos hírű diós- di őszibaracktermelő szak­csoport csaknem 400 tagja mintegy 330 hold gazdag ter­mését takarítja be. Ezekben a hetekben, egészen október »első napjaiig, az őszibarack a fő beszédtéma ebben a kis községben, azt szedi, válogat­ja, csomagolja szinte a falu epraja-nagyjai — Szűknek bizonyul ez a felvásárlótelep, amit ép­pen három éve, nagyrészt társadalmi összefogással, saját erőnkből készítet­tünk — vezet végig a termelőkkel zsúfolt telepen Bánlaki Sán­dor, a földművesszövetkezet elnöke, és Demény János, a községi tanács elnöke. — Ak­kor azt hittük, nem is tudjuk kihasználni. Mi lesz itt öt év múlva? Bizony, kicsi már ez a telep, pedig állandóan bővítik, mo­dernizálják, már amennyire a terület engedi. Még a teleppel szomszédos kert árnyas fái alatt is ezt a hamvas, jól fi­zető gyümölcsöt válogatják, csomagolják a szorgalmas termelők. — Segítene rajtunk, ha tudnánk szerezni negyven négyzetméter hullámlemezt, eternitből. Akkor be tud­nánk fedni a válogatószín utolsó, tíz méter hosszú ré­szét — mutatják a szakcso­port vezetői s Földvári Ká­roly, a szövetkezet ügyveze­tője. — Amit lehetett, meg­próbáltunk, de tetőfedő le­mezt nem kapunk sehol. Eddig csak a korai barackot hozták a termelők, most kezdtek hozzá a középérésű fajták szedéséhez, amiből itt legtöbbet termelnek. Völgyi Károlynénak, a felvásárlóte­lep vezetőjének, ezután lesz csak igazán sok dolga. — Most sem vagyunk mun­ka nélkül — feleli mosolyog­va. — Naponta 250—350 má­zsa őszibarackot veszünk át a szakcsoport tagjaitól, s ezt még aznap el Is szállítjuk ren­deltetési helyére. Egy re­keszbe — öt kiló barack fér, képzeljék el, hány rekeszt kell reggeltől estig lemérni! Tavaly 59 vagonnal vá­sároltunk l'el, idén 70 vagonos tervünk ellenére, úgy vélem, meglesz a száz vagon! Ennek mintegy 60—65 szá­zalékát nyugati és keleti or­szágokba exportáljuk. — Évről évre nagyobb terü­leten termelünk őszibarackot, amellett idén igazán nem pa­naszkodhatunk, kijelenthetem, rekordtermés lesz — teszi hozzá Bánlaki Sándor. — Igaz, valamivel több az ap­róbb szemű barack, de nem fizetünk rá. — Ezek szerint a termelők megtalálják számításukat? — Előreláthatóan 5,5—6 millió forintot fizetünk ki a termelőknek, a ^szakcsoport tagjainak, mert mindenki tag, akinek van őszibarackosa — mutatja a kimutatást Földvári Károly. — Gondolom, nem feledkez­nek meg a szakcsoport kö­zös alapjának növeléséről sem? — De nem ám! — hangzott a határozott válasz. Idén legalább 500 000 fo­rinttal gyarapítják tag­jaink szakcsoportunk kö­zös alapját. TAKARÉKOSSÁGI KIÁLLÍTÁS ASZÓDON A járás más községeiben is bemutatják a kiállítás anyagát A napokban nagyon megsza­porodott az aszódi Petőfi Mú­zeum látogatóinak száma. A tanács, a társadalmi szervek és az OTP helyi fiókja közö­sen takarékossági kiállítást rendeztek itt. Színes tablók, plakátok, ál­lami kölcsön segítségével épült családi házak makettjei, terv­rajzai teszik színessé változa­tossá a kiállítást, amely szem­léltetően bemutatja a takaré­kosság történetét is. Mindjárt a bejárati ajtó­val szemben. egy kis fül­ke a múltat idézi. Az inflációk papírpénzhalma- záí. amely semmit sem ért. A váltókait, amelyek különösen r parasztságot nyomorították. A múltat doíkumentáló fülke fö­lött pedig a biztató jelein. Nagy keretben az aszódi járás térképe és azon arany betűk­kel a ..takarékos községek” neve. Azoké, amelyekben leg­alább annyi a takarékbetét­könyv, mint ahány lakóház van, ahány család él a köz­ségben. A járás tizenöt köz­sége közül négy van ilyen. Aszód, Galgamácsa, Galga- 'györk és Váckisújfalu. Közü­lük a legkisebbre, Váckisújfa- lura még az is jellemző, hogy az ott levő 98 házban 98 csa­lád él. kivétel nélkül termelő­szövetkezeti tagok és vala­mennyien betétkönyvben gyűj­tik megtakarított pénzüket. De nem csak ez a célja en­ne^ a. kiállításnak. Bemutatja azt is, hogyan segíti az állam a takarékoskodókat céljaik megvalósításában. Az egyik teremben bútorokat látunk, rádiót, motorkerékpárt, olyan dolgokat, amelyeket . a már meglevő megtakarításhoz OTjP hitellevéllel lehet meg- szérezni. És ami ilyen tekin­tetben a legjelentősebb: állami kölcsön segítségé­vel épített házak fényké­!Pwwwv\\\\\\\\\vx\\x\\vw(x wwwwrrm­Utazik a körösi paradicsom A Nagykőrösi Állami Gazdaság magasszínvonalú belterjes gazdálkodást folytat. Százhetven hold -paradicsomot ültettek az idén. S ennek jelentős részét exportra kötötték le. Naponta indulnak vagonok az N SZK-ba, Ausztriába. Csehszlovákiába. peinek egész sora, terv­rajzok ilyen családi há­zakra, s azok kicsinyített másai. És hogy ez úgy az egyén, mint a közösség szempontjá­ból milyen fontos, az aszódi járás példája is bizonyítja. Új utcasorok épültek mindenfe­lé, öreg házakat renováltak, újjávarázsoltak. Az aszódi já­rásban az utóbbi hat évben több mint kétezer új ház épült és azok nagyobbik fele álla­mi kölcsön igénybevételével. Magán csak Kartalon három­száz az új, illetve újjáépített ház. Kiss Károly, az aszódi ta­nács vb-elnöke nyitotta meg ezt az újszerű kiállítást és be­szédében arról szólt, hogy a takarékosság népszerűsí­tése mindinkább társadal­mi feladattá válik. Kuti István, a járási tanács pénzügyi állandó bizottságá­nak tagja felszólalásában azt kérte, hogy a kiállítás gaz­dag anyagát Aszód után vi­gyék el a többi községbe, így hozzájuk. Túrára is. Jónak, hasznosnak bizonyult az aszódi kiállítás, amelynek anyagát elviszik Karfáira, Galgahévízre és Túrára is. Simándi Béla Ebből a pénzből közös ősziba­rackost, ribizlit, szőlőt tele­pítünk, fenntartjuk csemete- kertünket, közös baromfite­lepet létesítünk, fedezzük a gazdakör, a szakkönyvtár és a szakmai oktatás, tapaszta­latcsere költségeit. — Ha jól értettem, gondos­kodnak az őszibaracktermő terület növeléséről is. — Méghozzá tervszerűen. Célunk az, hogy lépést tart­sunk az igényekkel, ezért elsősorban késői érésű, sárga húsú őszibarackost telepítünk. Erre a mi adottságaink alkal­masabbak, mint a szatyma- ziak homokos területe. Kidolgoztuk községünk őszibaracktermő területe fejlesztésének tervét, öt év alatt száz hold új őszibarackost telepítünk, vagyis Diósd arra alkalmas területének 98 százalékán ez a nemes, értékes gyümölcs te­rem majd. Kis község Diósd, ezernél nem sokkal többen lakják. Hí- re-neve mégis túljutott az or­szág határain, részben korsze­rű csapágygyára, részben utol­érhetetlen zamatú őszibarack­ja révén. Különösen azóta tapasztalható valósággal ug­rásszerű fejlődés, amióta szak­csoportban egyesítették ere­jüket a termelők, és közö­sen oldják meg a termelés és az értékesítés gondjait. A kö­vetkező években a termelés önköltségét akarják csökken­teni; | A kormány megállapította az 1962. évi termésű ■ kenyérgabona szerződéses értékesítési feltételeit és árát Osztályozógép szortírozza a paradicsomot Münchenbe indul a körösi paradicsom-rakomány A kormány jóváhagyta az 1962. évi termésű kenyérga- \ bonára kötendő értékesítési szerződések feltételeit és a szerződése» felvásárlási árat. Ezek azonosak az 1961. évre meghirdetett feltételekkel, árakkal. Az Élelmezésügyi Mi- 8 Hisztériám tájékoztatása sze- * rint, a megyei terményfor­galmi vállalatok még az őszi vetési időszakot megelőzően kezdik meg a kenyérgabona- értékesítési szerződések köté­sét a termelőszövetkezetekkel 8 és a termelőszövetkezeti cso­portokkal, az 1962. évi termé- |sű kenyérgabonára. Az érté- jí kesítési szerződést kötő ter- ^ melőszövetkezeteket, termelő- szövetkezeti csoportokat, a ^szerződés teljesítésekor meg­öleti a jelenleg helyileg ér­vényben levő felvásárlási ár, tj ezenkívül mázsánként 10 fo- rint szerződése« felár — vala- ^mint nagytételű, 150 mázsát felérő, illetve azt meghaladó ^ búza- vagy roz« szállítása ese- ^ tén — a mázsánként 20 forin- tos nagyüzemi felár is. A ke- nyérgabona átadására válto­zatlanul az 1961. évi minősé- í gi előírások érvényesek. A «szerződéskötő termelőszövet- | kezetek, termelőszövetkezeti ''csoportok, továbbra is igény­be veheti^ a rövidlejáratú bankhitelt a Magyar Nemzeti Bank területileg illetékes fi­ókjaitól. A kenyérgabona szerződé­ses értékesítési rendszere és annak feltételei a gyakorlat­ban jól beváltak. Ezt bizo­nyítják az 1961. ’ évi tapasz­talatok is. Az értékesítési szerződések feltételei bizton­ságosabbá teszik a termelő- szövetkezetek, termelőszö­vetkezeti csoportok gabona- termesztését, ugyanakkor hi­telhez és egyéb kedvezmé­nyekhez jutnak. Az állam pe­dig számolni tud az ország ellátásához szükséges kenyér­gabona-mennyiséggel. Külön előnyt jelent a termelőszövet­kezetek számára, hogy az 1962. évben várható kenyérgabona- feleslegeik értékesítésére már az őszi kenyérgabona vetésé­nél, illetve a termesztési ter­vek elkészítésével egyidejű­leg, vagy azt megelőzően, szerződést köthetnék. Ezzel tervszerűbbé teszik az érté­kesítést, magasabb átvételi árhoz, rövidlejáratú bankhi­telhez jutnak. Ez előnyt jelent egyrészt a folyamatos pénz- gazdálkodásukban, másrészt a szállításkor anya tri előnyök­re tesznek szert. (MTI) TÁBORRÓL TÁBORRA A sok-sok nyári úttörőtábor közül talán ez a legfon­tosabb, hiszen itt vezetőképzés tör­ténik. Csapatveze­tők, kisdobosveze­tők és rajvezetők vesznek részt a 1Ő, illetve 14 na­pos táborozáson, hogy tanuljanak, s kellőképpen fel­készüljenek a csapatukban rá­juk váró felada­tok eredményes megoldására. Bandur Etelka, a budaörsi 4437. Dózsa György út­törőcsapat kisdo- bosvezetője is iz­gatottan várta a táborba utazás napját. Eddig is jó eredmények di­csérik munkáját, hiszen egy tan­éven belül, veze­tése alatt, a csa­patánál a kisdo­bosok száma 90%- kal növekedett. Elutazása előtt sokat kérdezett, érdeklődött Za- márdiról, s mivel ezt a kérdést az utóbbi időben többen is feltet­ték, így rova­tunkban válaszo­lunk. 1956. július 15-én — tehát öt évvel ezelőtt — avatták fel a za- márdi úttörőtá­bort. Az avatá­son az ifjúság Zamárdi szervezete nagy számmal képvi­seltette magát, de ott volt Kádár János elvtárs is, aki ünnepi beszé­dében üdvözölte a megyei úttörőtá­bor építőit. A táborban ma már fák zöldell- nek és virágok virítanak. Ez az elmúlt öt év munkásságának eredménye. A tá­bortól 30 méterre a Balaton víztük­re csillog, odaát szemben pedig Füred... A tá­bor anyagi értéke az elmúlt öt év alatt 450 000 fo- rontról 900 000 fo­rintra gyarapo­dott, az eddig itt táborozok száma pedig eléri az öt­ezer főt. 196Ó-ig Zamárdi- ban csupán csa­pattáborok voltak. Az 1961. év új feje­zetet jelent a tá­bor életében. Ez év nyarától kezd­ve ugyanis Za­márdi a megyei úttörőképzés köz­pontja, ahol nya­ranként 900 csa­patvezetőt, .rajve­zetőt, kisdobos, és őrsvezetőt képe­zünk ki. Maga a tábor a somogyi parton. Siófok és Szántód között fekszik, a sekély partú Za­márdi község mel­lett. A községről 1055-ből kapjuk az első híradást* de a törökök pusztítása után, 1720-ban újra te­lepítették. Fejlő­dése azonban csak 1945 után indul meg, amikor föld­je a tihanyi apát­ság birtokából a dolgozó paraszt­ság kezébe kerül. Ma már termelő, szövetkezeti köz* ség, közel 2900 lakossal. Hogy mi­lyen fontos nya­ralóhelye a Bala­tonnak, az bizo­nyítja, hogy nya­ranta mintegy 30 000 üdülő, pi­henő keresi fel. Az úttörőszövet­ség célkitűzése az volt, rr hogy Olyan helyet biztosítson a táborozókrutk, ahol hazánk ter­mészeti szépségűé­ben is gyönyör­ködhetnek. Most, amikor Zamárdiban már lázasan folyik a vezetőképzés, a zamárdi tábor fennállásának ötö­dik évfordulója alkalmából min­den táborozÓTUik nagyon jó és ered­ményekben gaz­dag tanulást és táborozást kívá­nunk. Jasinszky István A pedagógus rajvezetők asztalitenisz-mérkőzést vívnak A cél az úttörő barátság kialakítása A KAPUBAN piros nyak­kendőd pajtás fogad, igazol­ványt kér, majd talpraeset­ten tájékoztat, hogy hol ta­lálhatom meg a táborvezetőt. Faddi Mária, a tábor veze­tője ismerősként üdvözöl. Lelkesen beszél élményeikről, az előkészítő munkáról, a táj szépségeiről. Már több mint egy hete élnek ők itt, a Cserhát nyúlványaiban meg­húzódó községben: Somos­kőújfaluban, Mennyi él­ményt gyűjtöttek már az el­múlt rövid idő alatt is! A 65 táborozó szíwel-lélek- kel éli megváltozott életét. Üj örömet jelent mindig a zász­lófelvonás, mellyel a nap kezdődik. A pajtások között vannak már öreg táborozok is. Hiszen már harmadik éve, hogy az országnak min­dig más és más táján ütik fel tanyájukat. Most is határozott céllal jöttek táborozni. A táj szép­ségeinek, a környék neveze­tességeinek megismerésén kí­vül a jó közösségi szellem, az igazi úttörőbarátság kiala­kítása a cél. Ezt szolgálják az esti beszélgetések, az ön­ként vállalt társadalmi munka, a tábori szolgálatok ellátása. Szoros barátságot kötöttek már a szomszédban táborozó budapesti úttörők­kel, s a határőrséggel. Igen élménydús éjszakai riadót rendeztek, amiben a határőr­alakulat is tevékenyen részt vett. És a pajtások velük közösen fogták el izgalmas hajsza után a „határsértőt”. MEGLEPŐ az a kedvesség és gondoskodás, amellyel a 'helyi általános iskola veze­tőd körülveszik vendégeiket. Varga Zoltán igazgatóhelyet­tes szinte mindennap felke­resi őket, segít a problémák megoldásában, de nemcsak tanácsot ad, hanem a legtöb­bet személyesen intézd el. Hasonló jó szándékkal segít Jakab Ernő igazgató is. A táborozok vidáman és gond­talanul töltik napjaikat, örömmel és köszönettel fo­gadják a helyi szervek és ve­zetők baráti támogatását. Férfi és női segédmunkásokat i azonnali belépéssel, szerző­déssel felveszünk. Vidékiek ! tanácsi igazolást hozzanak. Jelentkezés a Duna Konzervgyárban Bp., X., Gém utca 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents