Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-11 / 136. szám
^K^Cirhm 1961. JÚNIUS 11, VASÁRNAP DUNATÁJ PEST MEGYEI ÍRÓK-KÖLTŐK ANTOLÓGIÁJA problémákat keresnénk. Ez már csalr a megye központjában levő főváros hatása miatt is nehezebben elképzelhető, mint valamilyen etnográfiai- lag sajátosabb helyzetben levő megyében. De ettől függetlenül, véleményünk szerint, a megyei antológiák célja nem is lehet semmiféle, az egész nemzet kulturális életétől elkülönülő tájirodalom kialakítása vagy szorgalmazása, hanem csak annyi, hogy a még esetleg országosan nem ismert alkotóknak adjon nagyobb közlési lehetőséget s az egész ország életét jellemző kulturális pezsgésnek az éppen adott megyében megmutatkozó jeleiről mutasson fel bizonyítékot. A Dunatáj- ban éppen így mutatkozik meg egészségesen az egész ország alkotó tevékenységének Pest megyére eső része. A teljes antológia keresztmetszeti képe azt mutatja, hogy a megye alkotói között nemcsak számszerűleg, de tehetségben is, a Ura képviselői, a költők járnak elöl. Általában, irodalmunk nesztorától Dutka Ákostól, a legfiatalabb Baranyi Ferencig vagy Kerekes Andrásig a költői témák gazdagsága, a közéleti líra és magánemberi hangulatok szerves egymásba símulása, a formai műgond, a kifejezésben készség változatossága, kulturáltsága a jellemző. A költők közül, a már említett és régen fémjelzett nevű alkotások mellett — akik között olyan, ma már ritkán szereplő nevet is örömmel fedezünk föl, mint Falu Tamásét — meg kell említeni egy-két fiatal költőt, akik érzésünk szerint máris tarsolyukban hordják a líra mar- sallbotját. Baranyi Ferenc gondolatisága, erőteljes nyelvi készsége s a dolgozó emberek érzéseivel összehangolt lírai- sága megragadó. Németh Emil egyszerű eszközeivel is (Ut- széli buszjavítás) monumentális igényűt tud mondani a kétkézi dolgozók életformáló erejéről. Kiforrott, érett tehetségről vall András Endre költészete. Mély gondolatisága, pártossága, őszinte érzelmi telítettsége verseinek rangot ád. Kerekes András az egyik legtöbbet ígérő, új, önálló költői kifejező készségre, hangra törekvő tehetség. Gyárfás Endre költészetének aktuális, a nagy világkérdésekhez kapcsolódó gondolati tartalma és formai biztonsága figyelemre méltó. Ladányi Mihályt, aki kötetével már jó nevet szerzett, nem kell itt külön bemutatnom, Fekete Lajos: Az alkotás titkaiból Versláb Immár két napja küszködök egy verssel, amely ősködöt terjeszt maga körül s a láb, a versláb (tyű! az angyalát) csak nem akar egyezni, — hát a versben így beiktatok egy hosszú s rövid szótagot, egy trocheusi lópatát s nem öl többé a bosszúság. Alku Csak négy sort adj! — csikorgód, — csak négy sort, halhatatlant, költészet istene! De nincs négy sor... S az orrod felhúzod. Fed a paplan s alszol... Egye fene! Pipafiistben Napfény tűz be az ablakon s vakító külvilágot tükröz a fény, mit félvakon csak pipafüstben látok. Vakság volna e félhomály, a négy-fal-köz világa? Sokszor vívta itt ostromát a Szellem — s nem hiába. Képes filmvilág í iWmetli Emil: Hogy megismertelek... Rabindranath Tagóre: Neved már költemény! Köszöntsenek virággal emléked ünnepén a szobrok talpazatján elrévült emberek, de rímmel, jambusokkal én hadd köszöníselek. S fényedben hadd íuröd.jck az indokolás jogán: Május szült engem is meg e napunk hajnalán. A dal s a tiszta május szolgája lett szívem. Hagyd hát, az ünnep hangja az én szavam legyen. És ünnepelni, súgva, hadd vallják egy mesét. Gyerekkoromból őrzöm, semmi sem zúzta szét: „Tél volt. Makacs, kitartó. Görcs ült az ág rügyén. S egyszer csak valahonnan neved villant belém. Nem tudtam róla többet. A fagyos délután: Ea-bin-dra-nath Ta-go-re, — ezt ízlelgette szám. S nevedtől kert virágzott mellemben hirtelen, s a tél is kinn az ágon tavaszra gyűlt velem .. Neved tudtam csak, mást se, és zaklatott: Ki vagy. kinek nevétől bimbó fakad s kimúl a fagy? Mit kaptak életedből a fáradt emberek? S örök május maradtál, hogy megismertelek. Juliette Mayniel játssza A '4 búcsú című nyugatnémet 4 filmdráma női főszerepét. Anthony Perkins nyerte el a ^ legjobb férfialakítás díját az 4/ itíei cannes-i filmfesztiválon ;■ 4 Szereti ön Brahmsot című '4 filmben nyújtott játékáért. szóródtunk volna? Megkérdem: — Tulajdonképpen, ha eszünkbe jutna évfolyamtalálkozót rendezni, kitől, vagy honnan lehetne összeszedni egykori kollégáink címét? Mindkét barátom a vállát vonogatja: — Talán sehonnan ... Napokig tartó talpalás, telefonálgatás után kiderül, hogy valóban nincs szerv vagy nyilvántartás (olyasféle, mint az Orvosi Címtár), amelyből biztosan meg lehetne tudni, hogy egy adott évfolyam szakemberei az ország melyik pontján lelhetők? Egy évtizede a végzett hallgatók elhelyezkedését még nem oldották meg olyan intézményesen, mint ma. Ám épp ez az idő elégséges lehetett, hogy az elméleti tudás alapjaira erős épületet emeljen a gyakorlatban szerzett tapasztalat. Olyan emberekről van szó, akik már a mi rendszerünkben kezdték és végezték főiskolai tanulmányaikat, így nagyüzemi tapasztalataikat sem az egykori nagybirtokokon, hanem szocialista gazdaságokban, termelőszövetkezeteknél gyűjtötték. XXXXV^XXX^X>XXXXVXVC^X^XX>XXX>^XXX^XXXVvXXXX^X^X^^>CVY^^V>^''l^XX>XX>‘XXXX^XXXVXXXXVVXV Keresem az évfolyamom... ; A cannes-i filmfesztiválon a í legjobb női alakítás díját ebben ! az esztendőben Sophia Loren \ kapta. * * ! Érdekes filmet forgatnak j Rómában a Férjeik kongresz- ;szusa címmel. A történet a ! kőkorszaktól napjainkig ját- jszódik és bemutatja, hogy a ; férjek milyen kifogásokkal i szöktek meg a házasság elől. : A komédia a mammutvadá- i szat idején kezdődik és a ra- kétautazás korszakában feje- i ződik be. nű. A tény azonban any- nyi, hogy tömegével vannak az országban képzett, hozzáértő szakemberek, akik nem a mezőgazdaságban — igen gyakran semmivel sem jobb kereseti lehetőségek között — dolgoznak és akiknek a tudása, tapasztalata elvész a magyar mezőgazdaság számára. Senkit nem lehet erőszakkal a mezőgazdaságba kényszeríteni, bármilyen diplo- j mája van is. Nagyon kényei- \ mes álláspont lenne azon- \ ban azt vallani,. hogy aki a \ mezőgazdaságban érzi a he- i lyét, úgyis megtalálja az 1 oda vezető utat. Nem enged- \ hetjük meg magunknak azt \ a fényűzést, hogy pusztán a \ rábeszélő szó híján értékes, \ rátermett szakemberek mun- \ Icáját nélkülözzük olyan idő- \ ben, amikor a legnagyobb \ szükség van rájuk. Ehhez \ azonban a legkevesebb az, I hogy munkahelyüket és tá- \ volabbi terveink elkészítésé- \ hez pontos számukat ismer- \ jük. Azt hiszem, hogy en- \ nek a fontos kérdésnek a j megoldására pénzt, időt és \ munkaerőt áldozni igazán \ nem lenne felesleges. Nem- ■ csak én keresem az évfolya- < mór,mi. Úgy érzem keresi az \ egész épülő, gyarapodó ma- \ gyár mezőgazdaság is. Ordas Iván ( A közeljövőben felújítják a Ludas Matyi című magyar filmet, amelynek címszerepét a tragikus körülmények között elhúnyt Sós Imre játszotta. ( (, Giovanna Kallival, a népszerű olasz filmszínésznővel leg- $ közelebb A csinos férj című í fimben találkozik a magyar í közönség. Hosszú utánjárással mégis sikerült végül a hallgatók egy részének hollétéről megbízható adatot szereznem. Mintegy 120 ember végzett évfolyamunkon, s ezek közül ma csak ötvenkilencen dolgoznak a kertészeti szakmában. Idegen szakmába tizenegy ember — az összhallga- tók 9,2 százaléka — került, nyolc férjhez ment és csak a háztartásban dolgozik, a többiről pedig nem sikerült kideríteni, hogy hol, merre és milyen beosztásban vannak? Ezek az adatok így csonkán is érdekesek és az ismerősnek sok váratlan meglepetést kínálnak. Ennek ellenére sem hű tükrözői a valóságnak. Valószínű, hogy azok között, akikről se a Földművelésügyi Minisztérium, se a főiskola nem tud semmit és akik közvetlen barátaim és ismerőseim szeme elől is eltűntek, akad jó néhány, aki valamelyik állami gazdaság, termelőszövetkezet vagy vállalat szakembereként teljesíti kötelességét. De az is valószínű, sőt biztos, hogy jó néhányon elszakadtak a szakmától. Mindez valószí'■VXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX \ Egy kis kertvendéglő árnyas fái \ alatt ülünk és az aranyló bort ! kóstolgatva keressük az év- ! folyamot. Évek óta nem ta- \ lálkoztunk és most is csak a ! vak véletlen sodort össze ben- i nőnket a HÉV végállomásá- \ nál. Több mint tíz éve együtt í végeztünk az Agráregyetem \ kertészeti karán. Mi sem ter- : mészetesebb, mint, hogy az el- í s.ő személyes kérdések után a ! „régiekről”, az ország minden \ részébe szétszóródott évfo- ! lyamtársakról tudakozódunk. \ — Kiről mit tudtok? — ! kérdem és hosszabb-röuidebb ; töprengés után lassan sorjáz- : nak a rég hallott nevek. ! — Füredi Jancsi adjunktus la gödöllői Agráron. I — Márk Gergő a Kertészeti l Kutatónál van. I — Csányi Zsuzsa a főisko- l Ián, az egyik tanszéken. \ — Kótun Karcsi, tudjátok: ; a ,,pankrátor‘’, állami gaz- ',t dasági igazgató ... í — Sánta Pufi közérte s! p ; Aztán váratlanul: l — Bársony Berci művezető \a Kőbányai Gyógyszergyár- í ban! j Nagynehezen összehordunk ífvagy tíz-tizenöt nevet. Egyik- £ másiknak csak a csengése is- £ merős, a mögötte rejtőző arc- f vonásokat elmosták a leper- £ gett évek. Alcaratlanul is (meghökkenek. Ennyire s.zétA könyvheti kiadványok gazdag és színvonalas választéka között is érdekes színfolt volt a Pest megyei írók és költők antológiája a Dunatáj. Második száma jelent meg a gyűjteménynek, és felületes végiglapozással is kiderül, sokat fejlődött az antológia, nemcsak ízléses külalakjában, hanem szerkesztési elveiben, irodalmi és képzőművészeti anyagának színvonalában is. Az. antológia mintegy húsz költő és tíz prózaíró újabb terméséből ad ízelítőt. Hat művész tizenöt grafikai és festőművészeti reprodukciója teszi színesebbé a Dunatáj ez évi kötetét, s ezek a grafikák hangulatilag is jó kiegészítői az irodalmi anyagnak. Közülük különösen említésre méltó Végh Dezső: A beteg gyermelc-e, és Sámuel Bratbee című portréja. Az előbbi zárt kompozíciója, biztos vonalvezetése, egyszerű kifejező eszközei; az utóbbi- a még a színtelen reprodukción is jól megmutatkozó fes- tőiségével és jellemző erejével tűnik ki. Meg kell említeni Szánthó Imre munkáit is. Hangulatilag kifejező grafikája díszíti egyébként az antológia borítóját. Lendületes technikájú rajzai hagyományos megoldásukkal is sokat tudnak mondani. Li- povniczki László akvarelljei a megye fejlődő életét kísérik nyomon, sajnos, a színtelen reprodukciók kissé csökkentik a munkák értékét. Mohácsi György, Dániel Kornél és Rácz József művei is örvendetes képet adnak a megye képzőművészeti életéről. tj isszatérve a kötet irodal- V mi anyagára, elsősorban a szerkesztés szempontjainak átgondoltságát kell megemlítenünk. A rendelkezésre álló anyag szerencsés lehetőséget ad arra,-hogy a szerkesztő irodalmunk országosan ismert idős, jelentős alkotóinak, mint például Áprily Lajos és Dutka Ákos műveitől a leg- fiatalabbakig, mint Bárányt Ferenc, András Endre, _ Ke rekes András vagy Ladányi Mihály alkotásaiig mutassa be a megye költőit és próza- íróit; Ez a lehetőség tükrözi; ilyen leszűkített megyei határok közé vontán is, irodalmunk helyes és egészséges fejlődésvonalát és egységét. Ugyanakkor mintegy bizonyító erővel mutatja be azt is, hogy mindenféle nemzedéki elhatárolás, mint általában, itt is helytelen volna. Természetes viszont, s ebből a válogatási elvből következik, hogy kiérlelt, lehiggadt alkotások, mint Áprily vagy Csuka Zoltán versei mellett, az itt— ott még mutáló hangú fiatalok vegyes értékű próbálkozásaival találkozunk. Bizo- i nyos fokig azonban ez a szer- j kesztési elv magával hozza \ azt, hogy az antológia ossz- í hangja, teljes kicsengése, né- \ mileg „lehiggadt” hangot \ mutat, hiányoznak belőle — ! de esetleg a megye alkotóinak ■ munkáiból is — a harsányabb \ kísérletezőbb hangok, ami ! természetesen az általános i közízlés nevelése szempontjá- j bői nem feltétlenül káros,! legfeljebb egy fiatalos, meré- j szebb színfolttal szegényíti a j gyűjteményt. ! A szerkesztés munkáját di- ; csérni kell abból a szempont- \ ból is, hogy a rendelkezésre ; álló anyagból minden erősza- \ költ tendencia látszata nélkül \ úgy tudott válogatni, hogy az \ antológia írásaiból kikerekedő ■ kép egészében életünk mai \ kérdéseivel, fejlődésünk adta' összeütközésekkel és örömök- : kel foglalkozik. Ismételjük, i nem jelent ez semmiféle erőszakolt „vonalat”, természetesen alakul ki s ezen belül a közéleti vonatkozású líra és próza mellett az egyéni hangú érzések, hangulatok kifejezése is helyet talál. Természetesen helytelen volna és csak erőszakolt provincializmusra vezetne, ha a megyei írók és költők munkáiban mindenáron valamiféle sajátos ..Pest meeyeisé- get” vagy külön Pest megyei bár Óváros című verse nem mentes bizonyos átgondolatlan, fiatalos hetykeségtől. Természetesen a gyűjteményben találunk olyan költőt is. akinek számára, mint például Garaguly Ferencnek, a megjelenés egyelőre inkább becsületes alkotói szándékainak, a népi formákat sikerrel alkalmazó kifejezési készségének biztatását jelenti. A prózaírók elsősorban témáik és műfajuk változatosságával tűnnek fel. Szinte kivétel nélkül mai témákkal, mai kérdésekkel foglalkoznak és a legjobbak ezek közül nemcsak külsődlegesen, kereteikben maiak, hanem lényegükben is azok. Műfajilag a karctól, a novellán, elbeszélésen keresztül a szépirodalmi eszközű riportig és filmnovelláig, sokféle változatot találunk. Máté Iván lélektani karca egy gyermek kitűnő pillanatnyi állapotrajza. (A szobor). Mészáros Ottó filmnovellája (Szavak és tettek) az ifjúság neveléséért való ' felelősségről beszél meglepő, „formabontó” ötlettel. Magyar László szépirodalmi riportja gyakorlott biztonsággal nyúl a tizenhét éves fiatalok egyik fontos kérdéséhez. Fiatalokkal foglalkozik Prukner Pál elbeszélése az üt az élethez is. Az elbeszélés problematikája a cselekmény egyenes vonalú kibontása és a dialógusok figyelemre méltóak írásában. Fábián Zoltán biztos kezű novellája a rehabilitáltak problémáját, a regényeiről jól ismert és népszerű Szent- iványi Kálmán pedig egy régi, lumpenmunkás belső átalakulásának fontos pillanatait ábrázolja. Fábián írásában némi problémát az írás itt-ott nem föltétien szervességgel ízülő erotikája; Szentiványí- nál pedig a kissé külsősé- ges ábrázolásmód ad. Ten- kely Miklós írása (Nincs áldás házadon) sajnos, nem tudja még a kitűnő és fontos mondanivalóhoz felérő írói színvonalon megoldani kérdését. A fent elmondottak is bizonyítják, hogy a Dunatáj prózaírói témájukban feltétlenül a ma kérdései között élnek s ez már magában jelentős, bár természetesen nem feltétlen, értéket ad írásaiknak. Egészében a Dunatáj antológia az itt meg nem említett alkotásaival együtt, jelentős bizonyítéka a megye eleven kulturális életének és tevékenységének.