Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-07 / 132. szám

Nem art a pontosság! Észrevételek a Budapest—Dunakanyar című útikönyvhöz ! Olvasónk írja: A MÁVAUT-gépkocsirezetőlc figyelmébe A Panoráma kiadásában megjelent egy ügyes, kismé­retű, kirándulások alkalmával mint útikalauz könnyen zseb- revágható könyvecske a Du­nakanyarról, melyben szerzője, Pethő Tibor többek között rö­vid pár oldalon tájékoztat Szentendre történetéről és lát­nivalóiról. A jótollú író 'rend­kívül hangulatos, kellemes modorban beszéli el a pihenni vágyó, a Dunakanyart be­barangoló utasnak, hogy itt mire is ügyeljen fel. Azon­ban, ha elmélyedtebben me­rülünk bele az olvasmányba, akkor rádöbbenünk, hogy a könnyed, rutinos stílus mö­gött bizony sok kisebb-na- Oyobb hiba lappang. Tekintve, hogy hivatásomnál fogva fog­lalkozom Szentendre történe­tével és művészeti emlékeivel, helyi viszonylatban az aláb­biakra mutatok rá. Már az ilyen apróság is el­kerülhető lett volna például, hogy „a hajóról szárazra lépve keresztezzük a part szá­zados gesztenyefa-sorát" (19. oldal), mert ezek nem geszte­nyék. Hogy a fáknál marad­junk, az idegen igen csodál­kozik majd, ha a katolikus templom körüli csenevész iá­kat látva, keresi „a százados ják sűrű lombsátrával szegé­lyezett templom”-ot (24. oldal). Tényleg szép lenne, ha a „templomkertek borostyánnal befutott kőfalából a stációk merev szemű alakjai bámész­kodnának'’ (14. oldal), de saj­nos, a borostyán és köztük a stációk még hiányzanak. Na de ez hagyján, hiszen talán épp ennek alapján kap valaki kedvet Szentendrére látogatni, azonban a könyv írójának vi­gyázni kellett volna arra, ha már adatokkal szolgál, azok egyezzenek is. Oldalról ol­dalra sorra veszem a kirívób­bakat. A Dera patak torkolatánál az utas hiába keresné a ..-par­ton jól látható feltárt római őrtorony fehér köveit”. A vá­roson keresztül kanyargó pa­takot tudomásom szerint Bük­köspataknak, régi szerb ne­vén Bucsirának hívják, nem pedig „Sikáros pataknak”. Sajnáljuk, hogy amikor a város ipari fejlődését doku­mentálja és itt például meg­említi a gépállomást is. amely tulajdonképpen a földműve­lést szolgálja, nem sorolja fel a cementárugyárat és a töltő­toll-üzemet, melyekre pedig országos viszonylatban büsz­kék lehetünk. Szentendrét „már a rézkor­ban, majd a bronzkorban is lakták" — írja. Már jóval előbb: a kőkorszakban is... A város lakosainak számá­ról a római-korban igy szá­mol be: ...„nem tévedünk talán nagyot, ha azt állítjuk, hogy Ulcisia castra lakosainak száma nem sokkal maradha­tott el a mai Szentendrétől”. De bizony nagyot tévedett, mert Szentendre lakosságának száma ma 10 300 körüli, akkor pedig pontosan 1000 volt a cohors, a római katonaság létszáma, az ehhez tartozó polgári személyeké majdnem ugyanennyi, tehát az összlét- szám körülbelül 2000 fő volt! Különben a római település nem a III. században keletke­zett, hanem a II. század ele­jén és nem az aquincumi lé­gió szállta meg a vidéket. „A falakon belül ebben az idő­ben mozgalmas élet bontako­zott ki” — írja. Ez lehetetlen volt, mert a falakon belül csak a katonaság tartózkod­hatott, üzletelés stb. a falakon kívül, a polgári lakosság te­rületén, a eanabaeben zajlott le. Sajnos, Aelia Severina szarkofágjában sem találtak ékszert, mert a kőkoporsó tö­redéke már csak mint építő­anyag, másodlagos felhaszná­lásban került elő. A műemlékekre rátérve a templomokkal kapcsolatban kár, hogy nem tudta, hogy a belső területen még ma is négy görögkeleti templom van, nem három, és csak két római katolikus templom van, nem három, tekintve, hogy belterületről szól s így az iz- bégit nem számíthatta. A püspöki templommal kapcso­latban megjegyzi, hogy „szinte tömlöckapura emlékeztet a Gőzhajó utcai oldalon levő pincéjének vaspántokkal meg­erősített súlyos tölgyfaajtaja”. Eltekintve attól, hogy a temp­lomnak ez az oldala a Hu­nyadi utcára néz és nem a Gőzhajó utcára, kerítésének falában levő pinceajtaja nem súlyos tölgyfa, hanem a szentendrei mesterek ková- cscltvas-rhunkáját dicséri. En­nek a kapunak a keretét és nem a temlom vörösmárvány- oitárát készítette Gerl Mihály kőfaragó. A római katolikus plébániatemplomnál a barokk réteg mellett kiemeli a góti­kus, csúcsíves jegyeket, de nem említi a románt, pedig ez teszi a város legrégebbi emlékévé a templomot. A Preobrazsenszka és az izbégi templomot, sajnos, csak meg­említi, de a művészi ikonjai­ról híres Pozsarevacska temp­lomról egyáltalán nem hal­lunk. A belvárosban felsorolt egykori kereskedőházakkal kapcsolatban szintén sok a tévedés, de talán a legszembe­ötlőbb, amit a szerző a Marx tér 2—5. szám alatti öt keres­kedőházból álló épületegyüt­tessel kapcsolatban megje­gyez: „az udvarokon szép ko­vácsoltvas rokokó lépcsőkor­látokat láthatunk”. Ha a könyv írója Szentendrén jár, láthatja, hogy a háznak egy udvara sincs. Rokokó ková­csoltvas lépcsökorlátja, illetve bekötővasa a 3-a» számú ház­nak van. A járási tanács épü­lete nem „csaknem száz évvel később épült”, mint a városi tanácsháza, hanem mintegy kétszáz évvel. Azután a Ta­nácsköztársaság mártírjainak emléktábláját nem a járási tanácsház falán helyezték el, hanem a járási és a városi pártbizottság épületén, a Duna partján. A Móricz Zsigmond Állami Gimnázium nem a Pannónia telepen épült, ha­Tábor a fák alatt (Kiss István felvétele) nem mintegy másfél kilomé­terrel beljebb, a régi város­részben, a Római-sánc utcá­ban. A múzeummal kapcsolatban azt állítja, hogy „nevét a szentendrei művésztelep leg­kiemelkedőbb egyéniségétől kapta”, Ferenczy Károljrtól. Ferenczy nem volt a művész­telep tagja, mert 1917-ben halt meg, még mielőtt a mű­vésztelep létesült volna. Hogy a művésztelepnél maradjunk, az nem 1929-ben alakult, ha­nem 1928-ban és nem főként Réti István tanítványaiból, hanem csak azokból. Czóbel Béla neves festőművészünk nem lakik a művésztelepen, mint a szerző állítja. Ennyit Szentendréről. Hogy a továbbiakban mennyire hi­teles az ismertetés, annak részletezésére nem térek ki. Onódi Béláné, muzeológus Több figyelmet és ember­séget kérünk attól a buszveze­tőtől, aki május 22-én 17 óra­kor ízbégen közlekedett a GA 14—43 rendszámú autó­busszal. Egy lovaskocsit ke­rülve, valósággal a ház falár hoz szorított két kis gyer­mekemmel együtt, miközben az útmenti kátyúba gázolva, a felismerhetetlenségig fröcs­költ bennünket sárral. Tanúk erre Franyó néni és az óvoda környéki lakók, akik a rend­számot is felírták, bár a gépkocsi vezetőjét, Sárközi Istvánt is ismerik. Nemcsak a magam, de va­lamennyi embertársam nevé­ben kérem az illetékeseket, akadályozzák meg az ilyen cselekményeket, mert nem az első eset, hogy ilyen történik ízbégen. Hornyák Istvánné Szentendre ízbég Boros E. u. 5. Megkezdődött a szezon Látogatás a felvásárlási telepen Megindult a felvásárlás a Pest megyei Szövetkezeti Köz­pont szentendrei kirendeltségé­nél. Már a reggeli órákban nagyszámú eladó jelentkezik friss áruval. Teherautók ra­kodnak a tágas udvaron, hogy elszállítsák a felvásárolt sze­zoncikkeket. Megkértük Kere­kes József telepvezetőt, tájé­koztasson a felvásárlásról. — A felvásárlás komolyabb arányokban a napokban indult meg a szentendrei piszke be- érésével, amelyből máris na­gyobb tételeket veszünk át a termelőktől. A korai cseresz­nye zöme már lefutott, az igen keresett germersdorfi fajta még csőik ezután érik. Szép termés ígérkezik szamócából a szigeti községekben, s szerdán Pócsmegyerről már tíz mázsa príma árut vettünk át export­célokra. Meg kell említenem, hogy a környék termékei igen keresették a külföldi piacokon s a jól megszervezett export­nak köszönhető, hogy a szedett piszkét, szamócát, repülőgép­pel szállítjuk és még aznap piacra kerül Becsben és Né­metországban. Zöldségből régi termelvényeink elfogytak, de fokozatosan érkezik újburgo­nya, hagyma és a felkínálás egyre nagyobb mértékű. — Tudomásunkra jutott, szók nem merültek fel. Mi a ládákat, melyekben lemérjük a behozott árut, egy kiló negy­ven dekával számoljuk és a vizsgálat ezzel szemben azt ál­lapította meg, hogy a ládák súlya egy kiló és ötven deka. így ha történt is tévedés, az az eladók javára és a mi kárunk­ra történt. Azt a régi rendszert, hogy az eladók által hozott göngyölegekben mérjük az árut és kiürítés után a ládát, zsákot visszamérjük, felettes szer­veink rendelkezése érteimében nem lehet fenntartani, mert visszaélésekre adhat alkalmat. Mi a felvásárlási jegyre pon­tosan rávezetjük a göngyöle­gek súlyát és darabszámút, így az eladó mindig megnyugtató- lag ellenőrizheti termékeinek szabályszerű átvételét. — Kirendeltségünk az idén is, mint minden előző évben, arra törekszik, hogy a felvá­sárlás simán, gyorsan és az el­adók teljes megelégedésére bo­nyolódjék le. Reméljük, hogy a jónak ígérkező termés követ­keztében megnövekedett for­galmunkban sem lesz semmi fennakadás és a környék ter- melvényeivel megint öregbít­hetjük városunk és a járás jó hírnevét mind a hazai, mind a külföldi piacokon. hogy egyes eladók kifogásolták a göngyöleg mérésének mód­szerét. Nemrégiben a népi el­lenőrzési bizottság helyi szer­vei megvizsgálták kirendeltsé­günknél ezt a 'kérdést, beszél­gettek az eladókkal, de pana­A FILMSZÍNHÁZ műso­rán június 7-től 8-ig a Kob­ra-akció, 9-től 10-ig a Rangon alul című film szerepel. A múlt héten szabadságon voltam, s mondtam, hat na­pi szabadságomból rászánok egy fél napot és Szentend­rén nyiratom meg a haja­mat. „Beütemeztem” e célra egy délutánt, ámde. ó jaj, két délután és egy délelőtt lett belőle. Erőrebocsátom, szom­batot nem vettem számítás­ba. közönséges hétköznap délután léptem be a szövet­kezet Fő téri részlegébe. Ko­vács Feri bácsi nyájasan biz­tatott: türelem, türelem, azon­nal sorra kerülsz! Két és fél óra múlva mégis bána­tosan és hosszú hajjal szök­tem meg a helyiségből. Másnap délután ismét be­léptem, heten ültek előttem, mindannyian, isten tudja miért, nagyon bánatos kép­pel. Rövid számvetés: mini­málisan harminc perc egy tisztességes férfifej rendbe­hozatal, az kétszáztíz perc. vagyis három és fél óra. Gyorsan elhordtám magam. Harmadnap ravaszul reg­gel kilenckor ültem be a műintézetbe, okosan tettem, ■mert fél egykor könnyű fej­jel távozhattam. Nem a szövetkezet dolgo­zóit hibáztatom, azonban jó­szándékú új elnökük felé röppentek egy sóhajt: szö­vetkezeti tagzárlatról hallóit, nem lehet a létszámot emel­ni, beteg is az egyik fodrász kartárs. Vagy ötezer férfi lakik azonban Szentendrén, a nyári szezonban még sok­kal többen. Nyújtsunk be egy kivételes kegyelmi kér­vényt a legfelsőbb szakhely­re annak engedélyezése iránt, hogy még néhány szakember beállításával kultúrált mó­don, néhány negyedóra alatt olló alá juthassunk. Jegyeztem! mindezt Katona Sándor szövetkezeti elnök em­lékkönyvébe sok szeretettel és sürgős figyelmeztetésül! H. L. Az elmúlt héten hírt adtunk arról, hogy a Háziipari Szö­vetkezet szövőműhelye elkészült. Képünk bemutatja az egyik gépegységet munka közben. Mellette Sebestyén Bencdekné szövőnő, teljesítménye átlagosan 107 százalék Felhívás! Felhívjuk Szentendre vá­ros és járás lakosságát, hogy akiknek 1961. évben (bármely hónapban) személyi igazol­ványuk lejár, vagy azok az 1945-ben születettek, akik még személyi igazolvány lkat nem váltották ki, a legsürgő­sebben jelentkezzenek a já­rási—városi rendőrkapitány­ságon. (Mindennap 8.30 órá­tól 13 óráig, szombaton 12 óráig.) Azoknak, akiknek mér ré­gebben (1959 vagy 1960-ban) lejárt a személyi igazolvá­nyuk, haladéktalanul jelen­jenek meg a rendőrségen a csere végett. Azok az asszonyok, akik házasságot kötöttek és sze­mélyi igazolványukat még nem cserélték ki asszonyne­vükre, jelentkezzenek a rend­őrkapitányságon (minden pén­teken 14 éráig). Hozzák ma­gukkal házassági anyaköny­vi kivonatukat, egy bejelen­tőlapot (asszonynévre kitölt­ve) és egy 10 forintos ok- mánybélyeget. Felhívjuk a járás és a vá­ros lakóit, hogy mindazok, akiknek személyi igazolvá­nyát 1961-ben vagy ennél régebben kicserélték, jelent­kezzenek a községi tanácsok­nál, Szentendrén a lakónyil­vántartókönyv-vezetőnél új igazolványaik számának be­jegyzése végett. Itt jelent­kezzenek azok az 1943-, 1944-, 1945-ben születettek is, akik. már megkapták személyi iga­zolványaikat, de még a nyil­vántartókönyv-vezetők iga­zolványaik számát nem je- gyezték be. Felhívjuk a lakosságot, hogy az építkezéseknél ásott kutakat kerítsék el, vagy pallóval fedjék be és azt biztonságosan rögzítsék. En­nek elmulasztása miatt már haláleset is történt és a mu­lasztóval szemben eljárás in­dult. A házhelyeken vagy tel­keken, ahol nagyobb gödör van, a tulajdonosok kerítsék el, hogy ezzel megakadályoz­zák a beleseteket. Felhívjuk a járás ég város lakosságát, amennyiben el­hagyják lakásukat, a lakás­kulcsot ne a lábtörlők alá, vagy könnyen, elérhető hely­re tegyék, hanem vigyék azt magukkal és az ablakokat is jól zárják be. A fentiek el­mulasztása alkalmat ad a be­törésre és ilyen esetek a já­rás területén már előfordul­tak. Járási—városi Rendőrkapitányság BÍZZUNK BENNÜK Sokat panaszkodtunk — s valljuk be, okkal, joggal — ha Ágostonná elvtársnő ke­zeibe adtuk gyengélkedő ci­pőnket, mert nem egyhamar láttuk azt viszont. Kissé so­ká tartottak a cipő javítási munkálatok. A szövetkezet vezetősége most örömmel újságolta, hogy lényeges változás áll be e téren. Június elsejével üzem­be állították a javító rész­leg kombinált csiszológépét s e technikai lépéssel lénye­gesen, legalább 40 százalék­ban meg tudják gyorsítani a munkamenetet. Nyugodtan bízzuk rá tehát a talpalást, sarkalást derék szövetkezetünkre, s az irá­nyukban táplált rossz véle­ményt igyekezzünk elfelejte­ni. S ha tévedtem? Engem okoljanak, mert meg va­gyok győződve becsületes, jó szándékukról. Bízom szavuk­ban s a kombinált csiszoló­gépben. KIBŐVÍTETT pártbizottsá­gi ülést hívott össze június 9-re az MSZMP járási párt- végrehajtóbizottsága. Napi­renden a Pest megyei Párt- bizottság május 4-én hozott határozatainak ismertetése és az abból eredő feladatok meg­határozása szerepel. Hirdetmény-v Értesítjük a város és a kör­nyék lakosságát, hogy az üze­men kívül helyezett dömörka- pni kőbányában állandó éles­lövészetet tartanak. Felkérjük az arra járókat, hogy az óv­intézkedéseket tartsák be. ‘ Városi tanács vb-titkársága TANÁCSTAGI FOGADÓÓRÁK ÉS BESZÁMOLÓK ä. Juhász Mihályné, a 4. sz. vá­lasztókerület tanácstagja f. évi június hó 8-án, du. 6 órakor, Bercsényi u. 4. sz. a. lakásán; Nagy Ferenc, a 37. sz. vá­lasztókerület tanácstagja f. évi június hó 9-én, du. 5 óra­kor, Ady Endre út 5. sz. a. lakásán; Tóth Vincze, a 64. sz. vá­lasztókerület tanácstagja f. évi június 10-én, du. 5 óra­kor, Szőke Lajos u. 1. sz. a. lakásán; Kiss Ferenc, a 70. sz. vá­lasztókerület tanácstagja f. évi június 10-én, este 7 óra­kor, Egresi u. 2. sz. a. laká­sán; Biró Béla, a 77. sz. válasz­tókerület tanácstagja f. évi június 10-én, du. 4 órakor, a volt Sportvendéglő Ady End­re úti helyiségében a válasz­tókerülete részére fogadó­órával egybekötött tanácsta­gi beszámolót tart. EMLÉKKÖNYVBE...

Next

/
Thumbnails
Contents