Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-08 / 133. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf 1961. JÜNIUS 8, CSÜTÖRTÖK TEST MEGYEI V. ÉVFOLYAM, 133. SZÄM Felkészülnek az aratásra a mezőgazdasági Kétezernyolcszáz gépállomási kombájn segíti a termelő­szövetkezeteket - Csehszlovák szerelőbrigádok érkeztek A Földművelésügyi Minisz­térium illetékes szakemberei elmondották, hogy a gépál­lomásokon most tartják az aratás előtti hagyományos szemléket. Ezeken a szemlé­ken részt vesznek a termelő­szövetkezeti elnökök, a taná­csi szervek képviselői, a tűz­védelmi szakemberek, s mind­azok, akik a nagy munkák idején az aratás és cséplés lebonyolítását elősegítik. A szemlék tapasztalatai szerint az aratógépeket és a kombáj­nokat nagy részben kijavítot­ták már. Június 15-ig befejezik a cséplőgépek javítását is. Az idei aratásban 2800 gépállomási kombájn és 2600 aratógép segíti majd a termelőszövetkezeteket. Á cséplés időbeli elvégzését csaknem 10 000 cséplőgép szolgálja. Az előzetes tervek szerint a gépállomások 660 000 holdról vágják le kombájnnal és 450 000 holdról aratógéppel a gabonát. A szövetkezetek­nek tehát több mint egymil­lió hold gabona gépi aratásá­val segítenek. A megyei je­lentések összesítése szerint ebből 200 000 holdon alkal­mazzák a korszerű kétmene- tes aratást. A baráti országok mező- gazdasági gépgyárai időbeni szállítással segítik a gépi munkák kiterjesztését. Cseh­szlovákiából már megérkezett 1030 aratógép. Ennek több mint felét a termelőszövetke­zetek vásárolták meg, s eze­ket saját terveik szerint üze­meltetik. Csaknem 400 arató­gépet a gépállomások kaptak, s e gépekkel főleg azokban a szövetkezetekben dolgoznak, ahol mág nem alakultak ki a nagy táblák. A Szovjetunióból vásárolt 650 kombájnból 200 érkezett meg eddig. E hó végéig a töb­bi gép is megjön, s részben a szövetkezetek, részben az ál­lami gazdaságok földjén áll munkába. Az új kombájnokhoz 300 rcndre-aratót kapunk, így ezeket a gépeket már a jelenleg legkorszerűbb ag­rotechnikai eljárás szerint lehet üzemeltetni. A gépállomások az elmúlt évben 52 műhely gépkocsit vá­sároltak, hogy a munka köz­ben meghibásodó gépeket a helyszínen rövid idő alatt megjavíthassák. Az aratás megkezdéséig újabb 20 mü- helygépkocsit szállít az Esz­tergomi Műszeri’-ari Művek, amelyből tizet máris átadott a Földművelésügyi Minisztéri­umnak. Ezeken a műhelygép- kocsikon a nagyjavításhoz szükséges szerszámgépek és egyéb felszerelések is rendel­kezésre állnak. A ZVZ 244-es csehszlovák aratógépek elsőéves üzemelte­tése alkalmából öt csehszlo­vák szerelőbrigád érkezett ha­zánkba. A brigádok azokban a körzetekben tevékenyked­nek, ahol a legtöbb új cseh­szlovák aratógép dolgozik. Az alkatrész-ellátás — né­hány cikk kivételével — az idén lényegesen jobb, mint az elmúlt években volt. A szükségesnél kisebb meny- nyiségben állnak rendelkezés­re elektródák a hegesztéshez, Zetor hátsókerék-gumik és a külföldi lánctalpas traktorok alkatrészei. A csapágy-ellátás gondjain úgy kívánnak segí­teni, hogy országszerte meg­szervezték a csapágyfelújítást. Az EMAG, az AUTÓKER és a FÖMÁV a nagy nyári mun­kák idején ügyeleti szolgálatot tart, hogy azokat az alkatré­szeket, amelyekből az ige­nyeltnél kevesebb áll ren­delkezésre, gyorsan a hely­színre küldhessék. A tanácsi szervek az idén szorgalmazzák, hogy a kom­bájnszalmát mindenütt kése­delem nélkül letakarítsák a tarlókról. Minden gépállomás kapott anyagot ahhoz, hogy házilag elkészíthesse az egy­szerű szalmalevonó szerkeze­tet. A kombájnszalma időbe­ni betakarítása lehetőséget ad a nyári mélyszántás megkez­désére. Az állami gazdaságokban az idei aratás nagy feladata, hogy széles körben megvaló­sítsák . a komplex-brigádok munkáját. A nagy táblákon öt-tíz kombájnt üzemeltet­nek együtt. Ez a munkaszer­vezés nemcsak a kombájnok teljesítményének egyenletes­ségét szolgálja, hanem lehe­tővé teszi azt is, hogy az üzemanyagot szervezetten szállítsák a helyszínre. A komplexbrigádoknál szerelők és teherautóra szerelt szer­számgépek biztosítják a za­vartalan munkát. Az állami gazdaságok idei tapasztalatai rendkívül hasznosak lesznek az erőteljes ütemben fejlődő termelőszövetkezetek számára is. A termelőszövetkezetekben szükség van még a kézi ara­tásra is. Ehhez a Szentgotthár­di Kaszagyár százezer kaszát szállít, amelyből 80 000 már az üzletekben van. A hiány­zó húszezret júniusban készí­tik el a gyár dolgozói. Fonalországban - Kistarcsán | Fúvószenekari találkozó Vecsésen Kedvezőbbek a nyerési lehetőségek Megyénkben is egyre többen váltanak nyereménybetétkönyvet Megyénk takarékos dolgo­zóinak jelentős része eddig is nyereménybetétkönyvben tar­totta megtakarított pénzét, hogy esélye legyen a nyere­ménybetétkönyvek negyedévi sorsolásán. Különösen megnövekedett az érdeklődés a nyeremény­betétkönyvek iránt ápri­lis 1-e óta, amikortól elő­nyösebbek, kedvezőbbek lettek, a nyerési lehetősé­gek. Melyek ezek a kedvezőbb sorsolási feltételek? Először is a negyedévenként megtar­tott sorsoláson több nyeremény ■kerül kihúzásra, mint eddig. Az elmúlt években minden ezer betétkönyvből 14 darabot sorsoltak ki nyereménnyel, ezentúl ezrenként 25 a nyerő­könyvek száma. Ennek megfelelően a 25 nye­reményből egy darab 200 szá­zalékos, egy darab 100 száza­lékos. kettő darab 50 százalé­kos és huszonegy darab 25 szá­zalékos nyereménnyel kerül kisorsolásra. A nyeremények kiszámításának alapját, a ne­gyedévi átlagbetét képezi, ami a régi sorsolási feltétel szerint egy-egy betétkönyvnél nem haladhatta meg a 3000 fo­rintot. Ennek következtében, ha valakinek 200 százalékos nyereménnyel húzták ki a be­tétkönyvét, úgy mindössze 6000 forintos nyereményhez jutott. Az új feltételek szerűit, az átlagbetét összege be­tétkönyvenként elérheti a 10 000 forintot, tehát a 200 százalékos nyeremény 20 000 forint is lehet. Űjabb kedvezményhez jut­nak még a nyereménybetét- könyv-tulajdonosok azzal is. hogy a negyedik negyedévi sorsolással egyidőben úgyne­vezett fősorsolást is rendez az Országos Takarékpénztár a nyereménybetétkönyv-tulaj- donosok részére. Ezen a fősor­soláson minden 10 000 betét­könyvből egy darabot 1000 szá­zalékos nyereménnyel sorsol­nak ki. Ez azt jelenti, hogy ha a betétes évi átlagbetéte elérte a maximális 10 000 fo­rintot, akkor a fősorsoláson 100 000 forintos főnyeremény­hez juthat. A nyereménybetétkönyvek első, megváltoztatott fel­tételű sorsolására július elején kerül sor, melyen azok a betétkönyvek vesz­nek részt, amelyeket jú­nius 29-ig váltottak. Ezért tapasztalható az utóbbi hetekben egyre fokozódó mér­tékben. hogy a takarékoskodó dolgozók egyre nagyobb szám­ban váltanak nyereménybetét­könyvet a takarékpénztári fió­kokban és a postahivatalok­nál. A jövő heti rádió- és TV-műsor Hogyan használhatják ki termelőszövetkezeteink jövedelmezőbben a meglevő gazdasági épületeket Látogatás az alagi és a kiskunsági állami gazdaságban „Gyárszerű" zöldségtermesztéssel kísérleteznek a Kertészeti Főiskolán A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola egyik üvegházábam „gyárezerű” zöldségtermesz­tés kísérleti laboratóriumát rendezték be. A zöldsétermesztés egyik legkorszerűbb eljárásával: a vízfcultúrával, latin nevén hydroponicával kísérleteznek itt. Lényege: a növényeket nem talajba, hanem apró ka­vicsok közé ültetik, a kavics­rétegbe pedig tápoldatot jut­tatnak. Ez tartalmazza a nö­vény számára fontos anya­gokat, a nitrogént, a fosz­fort, a káliumot, a kálciumot, a magnéziumot és különböző nyomelemeket. A módszer nagy előnye, hogy alkalmazásával kiküszö­bölhető számos, a talajjal terjedő növényi betegség. A hydroponics igen jelentős ' megtakarítással jár olyan vi- ; dékeken, ahol kevés a zöld- ' ségtermesztéshez megfelelő : minőségű talaj, s így azt ; messziről kell szállítani. Ezen- : kívül is sok kisebb munkát, i anyagmozgatást tesz fölösle­gessé: az üvegházakban nem ; kell rendszeresen cserélni, j fertőtleníteni a földet, s nincs : szükség öntözésre sem. Vé- ; gül: ezzel az eljárással tet- :szés szerint, pontosan szabá­lyozható a növények táp­anyagellátása, s ezzel sokkal biztonságosabbá, szinte „gyár­szerűvé" 'tehető a zöldségter­mesztés. A Kertészeti Főiskola egyik , ötven négyzetméteres üveg- • házában már szedik a víz- : kultúrában termesztett korai : paprikát. Készül a kombájnszérű Noha az aratás még elég messze van, a ceglédi Táncsics Termelőszövetkezetben korán elkészítik a kombánjszérűt. Két árkot ásnak, majd a közte levő területet domborúra döngölik. Mire szükség lesz a kombájnszérííre, a terület olyan kemény lesz, mint a beton. (Mibók felv.) Egy-egy juhhodályban pél­dául hatezer csibe neve­lődik egy-egy turnusban. Az Alagi Állami Gazdaság­nak tizenhét ilyen juhhodálya van, amelyik felhasználható a csibenevelés céljára. Az ál­lami gazdaság többek között ezt a módszert is felhasz­nálja a törzsállomány nevelé­sére is. Jelenleg például 18 ezer tojótyúkjuk van. De ezekben az átalakított és ideiglenesen használt istállók­ban nevelt csirkékből egyedi kiválasztás útján olyan mér­tékben növelik a tojótyúk- állományt, hogy a jövő esz­tendőben már ötvenezer, két esztendő múlva pedig már százezer darab tojótyúkjuk lesz. Hogy mit jelent ez a népgazdaság szempontjából, azt bárki könnyen kiszámol­hatja, ugyanis az állami gaz­daságban meghonosított és továbbtenyésztett fehér Leg- horn-tyúkok évente 220 tojást adnak. A Kiskunsági Állami Gaz­daságban az olcsó és előnyös süldőszállást, sertésfiaztatót és szarvasmarha-tartást tekintet­ték mes a látogatók. Az a ta­pasztalat és a látogatók is megállapították, hogy ezeket a szerfás épületeket némileg módosították ugyan a típus­tervekkel szemben, de sokkal célszerűbbek, olcsóbbak és tetszetősebbek, egészségeseb­bek. Különösen nagy tetszés­sel szóltak a gazdaság házilag készített, olcsó fiaztatóirói. Megyeri Vilmos, a gazda­ság igazgatója bemutatott egy 100 férőhelyes gépesített te­hénistállót, - amelyikben 350 szarvasmarhát látnak el úgy, hogy e mellé az istálló mellé még két szabadszállásos, úgy­nevezett pihentető istállót építettek — rendkívül kevés költséggel. Az állatok, kivéve az etetés és a fejés idejét — ami naponta nem tesz ki öt óránál többet — két részlet­ben, minden idejüket ezekben a pihentetőkben töltik. Ez a szabadszállásos tartás a ta­pasztalatok szerint nagysze­rűen bevált és így lényegében a jól felszerelt és gépesí­tett, százférőhelyes istál­lót több mint háromszoro­san használják ki. így az egy szarvasmarhára eső férőhely előállítási költ­sége a szokásos 15 forint he­lyett 5 forintra csökkent. A két állami gazdaságban látott módszerekről a járási pártbizottságok mezőgazda- sági osztályvezetőinek az a véleményük, hogy a megye több nagy termelőszövetkeze­tében — ahol állatférőhely- gondokkal küzdenek — min­den nagyobb beruházás nél­kül. még ebben az esztendő;- ben megvalósíthatók. Tenkely Miklós Baleseti krónika Úttörő-híradó (Munkatársunk telefonjelen- ! tésef Tegnap reggel Király Lász­lónak, a megyei pártbizott­ság titkárának vezetésével, az alagi és kiskunsági állami gazdaságba látogattak el a já­rási pártbizottságok mezőgaz­dasági osztályvezetői és a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának mun­katársai. A látogatáson részt vett Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője is. A látogatás célja az volt, hogy a járási pártbizottságok mezőgazdasági osztályvezetői megismerkedjenek azokkal a jó módszerekkel, amelyeket ez a két állami gazdaság beve­zetett, és amelyen nagyszerű­en alkalmazhatók a megye termelőszövetkezeteiben is. Mik ezek a módszerek? Lényegében olyan egysze­rű, és beruházást alig kí­vánó eljárások, amelyek­kel a meglevő épületeket gazdaságosabban kihasz­nálhatják termelőszövet­kezeteink. a nagyobb létszámú állattar­tás, elsősorban a nagyobb arányú baromfinevelés céljai­ra Az Alagi Állami Gazdaság­ban Mondok Pál igazgató mu- ] tatta be a mintaszerű nagy­üzemi baromfitenyésztés mel­lett ezeket az olcsó megoldá­sokat. Mi ennek a lényege? Tavasztól őszig legelőn van­nak a növendékborjak és a juhok. Épületeik pedig ki­használatlanul állanak. Az Alagi Állami Gazdaságban ezeket a több hónapon át üre­sen levő épületeket haszno­sították arra, hogy több száz­ezer csibével többet nevelje­nek és juttassanak piacra, mint amennyit tervük előír. Ezekbe az épületekbe az elő­nevelőbői kerülnek át az ál­latok öthetes korban, öthetes korig infralámpás. mélyalmos csibenevelőben vannak az ál­latok, ott megerősödnek és úgy kerülnek tovább ezekbe a vas­tag szalmaalommal ellátott és fertőtlenített istállókba, he­lyükre pedig újabb és napos­csibe-csoportokat állítanak be. így például a 70 férőhelyes növendékistállóban őszig kö­rülbelül 25 ezer csibét lehet felnevelni. Ugyanilyen elvek szerint rendezték be az üresen álló juhhodályokat is. Az a ta­pasztalat, hogy a juhhodályok még jobban beválnak erre a célra.

Next

/
Thumbnails
Contents