Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-28 / 150. szám

KEPEKBEN JELENTJÜK... A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM. 150. SZÁM 1061. JÚNIUS 28. SZERDA A legfőbb érték az ember A felszabadulás óta a me­zőgazdaságban is jobb mun­kaviszonyok között élnek a dolgozók. Sok megerőltető munkától megszabadította az embert a gép. Nagymérték­ben csökkentek a testi bán- talmak. A gép kíméli az ember munkaerejét, amellett fokozza a termelékenységet. Ezekkel azonban nagymér­tékben növeli a baleseti ve­szélyt is. Különösképpen most, az aratás ideje alatt, mikor kombájnok, aratógépek, csép­lőgépek, fűkaszák, gépi ka­pák és még sok-sok más gép­fajta dolgozik a mezőgazda­ságban, szükséges a gépek­kel dolgozók fokozottabb fi­gyelme egészségük és testi épségük megóvása érdeké­ben. Természetesen nemcsak a gépek, hanem az egysze­rű szerszámok is okozhatnak súlyos baleseteket. A gépek­nél a baleseti lehetőséget okozható részek védőberende­zéssel vannak ellátva, míg a kézi eszközöknél erre le­hetőség nincs. Ezek esetében a a körültekintő figyelmesség menti meg munkatársunkat, vagy éppenséggel önmagun­kat a súlyos, sokszor egy egész életre kiható vagy szo­morúbb esetben a halálos balesettől. Egy-egy rosszul lefektetett kasza, gereblye vagy vasvil­la, embertársunkat egész élet­re nyomorékká teheti. Re­pedezett szerszámnyél, rosz- ..szul.ékelt. fejsze, rossz- Jétra vagy lépcsőfok sok balesetet Okozott már. A szerszám hordozásánál és raktározásánál is körültekintő óvatossággal kell eljárni. A kaszák, a sarlók, a fű­részek, a balták éleit megfelelő védőtokkal kell ellátni szállítás alkalmával. Minden alkalommal gondoskodni kell arról, hogy szerszámaink balesetbiztonságosak legye­nek. A szerszámokra szál­lítás közben is nagyon vi­gyázni kell, mert az ez alka­lommal okozott gondatlanság igen sok baleseti lehetőséget rejt magában. A gépeknél, bár el vannak látva loellő vé­dőberendezéssel, de igen gyakran előfordul, hogy azok meghibásodása esetén nem cserélik ki azokat, vagy ha valamilyen ok miatt lesze­relték őket, hanyagságból vagy nemtörődömségből nem szerelik vissza. Az ilyen felü­letes eljárás fokozza a baleseti veszélj’t. Ahol ez előfordul, a gépnél foglalkoztatottak tartsák kötelességüknek, hogy a gépkezelővel a biz­tonsági berendezést vissza- szereltessék, szükség ese­tén feletteseivel kénysze- ríttessék erre. A balesetvédelem érdekében feltétlen szükséges, hogy a gép beindítása előtt meggyő­ződjünk annak biztonságos és balesetmentes üzemeltetésé­ről és a biztonsági védőberen­dezések használhatóságáról. Az ember testi épségének és egészségének megóvása érde­kében minden géppel dolgozó balesetvédelmi oktatásban ré­szesül, melynek megszívlelé- se és pontos betartása sok minden bajtól megkíméli a dolgozót. A balesetvédelmi ok­tatás keretében mindenki megismerheti a baleseti lehe­tőségeket és azok elhárítási módját. A balesetet azonban nem­csak gép vagy szerszám okoz­hatja, hanem azok igen gya­kori esetben az állatoktól is származhatnak. Az állatok nemegyszer okoznak súlyos balesetet. A baleset oka leg­többször az állat félelme vagy ije­delme. ' Éppen ezért, ha állathoz kö­zeledünk, különösen, ha há­tulról közeledünk hozzá, óva­tosak legyünk. A harapós, rágós lovat az istállóban el kell különíteni és figyelmeztető táblával meg­jelölni rossz tulajdonságukat. A rendelkezésre álló statiszti­kai adatok szerint a balesetek csökkentek ugyan, de ez a csökkenés sem olyan meg­nyugtató. hogy örvendetesnek lehetne mondani. Még mindig igen sok baleset fordul elő. Minden megcsonkított embe­ri test vagy beteggé vált szervezet a szülő, feleség és gyermek végtelen bánatát idézi elő, nem beszélve a ha­lálos kimenetelű balesetről. Ezért szükséges, hogy munka­társaink egészségére is úgy ügyeljünk, mint a magun­kéra. Eszlári Ferenc NEM EEHETXE ? Poharazgatás közben me­rült fel a téma, mit lehetne tenni, hogy városunk még szebb legyen. Köztudott tény: Nagykőrösnek nagy az átme­nő forgalma. A Vénusz Cukrászda előtt délutánonként öt-hat személy­gépkocsi és még több motor- kerékpár álldogál — bazár! összevisszaságban. A rendet­lenül parkírozó járművek akadályozzák azokat, akik később érkeznek, de a ki­hajtás is körülményes. Nem lehetne-e — Pest mintájára — terelősávokat festeni a kövezetre? Szemre is szebb lenne a glédában álló jár­műsor, meg a közlekedés biz­tonsága is növekedne. Bizonyára akadna KISZ- szervezet. amely társadalmi munkában elvállalná a festést, ha sor kerülne rá! A konzervgyár léüzemében Tóth Hona brigádjának tagjai meggylevet palackoznak. Naponta 24—25 ezer palackot zárnák le A mi „nagy családunk" aprónépe... A járásbíróság előtt gyüle­kező gyermekcsapat soraiból száll felénk a kedves kis dal. Kisebb, szokásos huzavona után a két nevelő rendet te­remt és megindulnak a nagy kollégium felé. Vacsoraidő kö­zeledik. A városunkban üdülő fővá­rosi kislányokat már sokan ismerik. Mi is összesúgunk a barát­nőmmel:— Ismerkedjünk meg eggyel vagy kettővel. — Nézd csak! — figyelmez­tet' enyhe oldaibabillentéssel a barátnőm. Talán ez a kettő jó lesz. A fordulónál közrekapjuk őket. A korukat nem kérde­zem. Tudom, nem illik, fel­tételezem azonban, hogy a nyolcadik-kilencedik évüket „taposó" kislányok nem ve­szik rossznéven, ha indiszkrét meghatározásomban egy-két hónapot tévedtem. Mire a hentesüzlet sarkához értünk, kész is a riport. Rövid megbeszélésre össze­dugták kicsi fejüket és nagy, nevető kerek szemükkel ránk­tekintve így nyilatkoznak. — Nagyon jó itt Kőrösön Sokat pihenünk. Vagyishit: játszunk, olvasunk, sétálunk. ! — Azt mondják, hogy egy kicsit csintalanok vagyunk — kottyantja közbe az egyik. — Mi most nyaralunk — fűzi hozzá magyarázatként — Esztári Editke. Papp Ági olyan, mint egy eleven kis ördög. Bemutatko­zás után bizalmatlanul tekint rám. Megnyugtatom, hogy őszinte nyilatkozatának nagyon örü­lünk, annál is inkább, mert Ági édesanyja szakmabeli. Új­ságot árul. Ezt Papp Ági nem kis büszkeséggel árulja el ne­kem. Miközben, immár kedves ismerősként búcsúzunk egy­mástól, jóleső érzéssel gondo­lok arra, hogy a mi „nagy családunk” aprónépe nincs híjával a gondoskodó szere­tetnek. Becsüljék is meg azokat, akik vidám gyermekkorukért és gondtalan jövőjükért dol­goznak. A „vasas" aput, az újságot áruló anyukát és mindazokat, akik ennek a „nagy család­nak” a békéjét őrzik. Biró Ilona Elkészült a Rákóczi Tsz új sertéshizlalója Ifjú gárdisták a Rákóczi Tsz-ben Sok tsz-tag tanulhatna tőlük A Rákóczi Termelőszövet­kezet növényápolási mun­káiban serényen segédkezik az ifjú gárdista csoport, amely nagyrészben üzemi munká­sokból áll. Ez a lelkes kis csoport nagy segítséget nyújtott a répaegye- lésben. Jelenleg borsószedés­sel foglalkoznak. Eddig több mint 1200 forintot kerestek munkájukkal, amit közös cé­lokra fordítanak. Az ifjú gárdista csoport tagjai felajánlásokat tettek, hogy a jövő esztendőben olyan nyugdíjasok háztáji földjét művelik meg társa­dalmi munkában, akik már egyáltalán nem tudnak dol­gozni. Nyilván ezek a fiatalok kellemesebben is el tudnák tölteni szabad idejüket mint a kapálás, de ők szívesen vál­lalják, hogy a tsz öregjein segítsenek, van bennük kö­zösségi érzés. Sok tsz-tag ta­nulhatna tőlük. Köszöntjük a lelkes fiata­lokat, akik a második mű­szakban ilyen áldozatra ké­szek. Sebestyén Béla III. gimnazista, a Kinizsi tornaszakosztály tagja edzés közben a strandon (Foto, szöveg: Fehér Szilárd, Décsi Pál) — A SZABADSÁG TSZ- BEN aratják az olasz búzát. Jelenleg öt darab aratógép dolgozik a termelőszövetkezet nagyobb búzatábláin. BEIRATKOZÁS A ZENEISKOLÁBA Az állami zeneiskolába ed­dig 300 tanuló iratkozott be a jövő tanévre. Az állami keret lassan meg­telik, akik még a növendé­kek sorába kívánnak lépni, igyekezzenek, nehogy kérel­müket hely hiányában eluta­sítsák. — KÜLÖNLEGESEN szép hálószobabútorok érkeztek a földművesszövetkezet bútorüz­letébe, 6929 és 8530 forintos áron kaphatók. — HAT ÉS FÉL MÁZSA szemesborsót adott a petit bor­só holdanként, a Rákóczi Ter­melőszövetkezetben. — FOLYAMATBAN VAN a szénakaszálás a Hunyadi Ter­melőszövetkezetben. Eddig 400 köbméter silót készítettek. — AZ ÉPÜLET- ÉS I..V­KÁSKARBANTARTÓ KTSZ iakatosrészlege Cegléden transzformátorállomást épít. 98 000 Ft értékben. Az építés­hez a napokban kezdenek hoz­zá. — PIGLER ISTVÁN szabó­mester, L, Álmos u. 8 ia. szám alatti lakos, iparengedély nél­kül végzett lakásán férfiszabó­munkát. 300 forintra bírságolta a szabálysértési hatóság. Az állampolgári fegyelem betartásáért A rendőrség szabálysértési híreiből DENCSIK DÉNES. 3. járás, Fekete dűlő 114. sz. alatti lakos botrányosan verekedett nyilvá­nos helyen. 120 forintra bün­tették. CSONTOS JÁNOS, Kőcser, József Attila u. 31. szám alatti lakos nyilvános helyen vereke­désével botrányt okozott. A szabálysértési hatóság 300 fo­rint pénzbírságot rótt rá. SALLAI FERENC. Barátszi- los dűlő 2. szám alatti lakos motdrkerékpárjával tiltott he­lyen parkírozott és vezetői iga­zolvány nélkül közlekedett 120 forint bírságot fizetett. VERSENYBEN A JOBB ELLÁTÁSÉRT 3000 tojás egy háztáji gazdaságból i utókor ennek ellenére nem% emlékezik meg róla különö-j sebb hálával. Nem érdemelte} meq... i Jártunk a kincses mű-$ zeumban. Ebben a hatalmas $ épülettömbben vannak elhe-$ lyezve a régi, hatalmas va- % gyónt érő műkincsek. A por- % celángyűjtemény, csontfarag- £ ványok, éremgyűjtemény, ru-% ha- és fegyvergyűjtemény. £ amelyek igen szépek, lát rá- £ nyosak, különlegesek. Ki kell ^ emelni külön az ékszergyűj- % teményt. A vadászkürtökön, af kelyheken, a szobrokon vas- % tagon van az aranyozás. A £ régi kézműves ipar nagyszerű% darabjai ezek. Csupán egyelj említek meg különösképpen:^ a „delhi udvartartás” eine- ^ vezésű remekművet, amely % egy négyzetméter területű és% 17 ember 7 évi munkáját ösz-% szesíti magában. A kompozi dóban több száz emberi alok^ van aranyból. Ha megvilágít-fj ják. színes keleti mesevilág^ tárul szemünk elé. £ Sulyok Sándor | (Folytatjuk) í az esti tagozaton tanulók száma. A diákok 180—240 márka ösztöndíjat kapnak ha­vonta. A menzáért havonta 10 márkát fizetnek az állam­nak. Sajnos, csak kívülről láthat­tuk az egészségügyi múzeu­mot. Ezt egy Linger nevű né­met milliomos alapította. Lin­zerről annyit jegyzett föl a krónika, hogy az Odol müvek megalapításával hatalmas va­gyonra tett szert. A vagyon lehetővé tette számára a gondtalan züllést is. Az Odol műveken kívül állítólag zz összes létező európai nemi­betegség tulajdonosa is volt. Ennek köszönhette korai ha­lálát. Halála előtt azonban alapítványt tett a nemibeteg­ségek kutatására és megelő­zésére. Ugitanakkor hatalmas összeget hagyományozott egy múzeum létrehozására. Az nyörű hét hidból már csak egy híd újjáépítése van hátra. Sok helyen egész városne­gyedek váltak a földdel egyenlővé. Ma ezeken a he­lyeken kisebb épületelemgyá­rak vannak, ahonnan a kör­nyező építkezéseket látják el könnyűbeton- és egyéb épü­letelemekkel. Vannak azonban olyan épü­letek is, amelyeket a háború ugyan megkímélt, de a néme­tek most lerombolják. Ilyen a hírhedt Birodalmi Törvény­szék épülete. Itt politikai fog­lyokat őriztek és a középkor­ban divatos módon végezték ki őket. Több mint 3000 em­bert fejeztek le. Hatalmas területen fek­szik a diáknegyed. Drezda különböző egyetemein és fő­iskoláin 30 000 diák tanul. Ebben a számban nincs benne ; Lz a patinás, régi város ; a háború folyamán nagyon ; sokat szenvedett. A náci had- ; vezetőség szabad városnak \ nyilvánította, de ennek elle- ; nére igen sok hadi célpontot helyezett el benne. A bombá- } zások akkor váltak tragikussá, í amikor már nyilvánvaló volt, $ hogy a várost a szovjet csapa- % tok szabadítják fel. % 1945. február 13-án kora dél­% előtt, rövid tizenöt perc alatt % három amerikai és angol % bombázó hullám szórta gyil- $ kos terhét a városra. Ennyi £ idő alatt 150 ezer ember halt f meg. ^ Erről a tragikus délelőttről $az IBUSZ részéről jelenlevő kísérőnk is, mint szemtanú $ megemlékezett. Még ma is ^ nagyon sok romot látunk, ami % a m.i szemünknek már szo- á katlan. Az Elbát átszelő gyö­Kelet^németors%ági városok DREZDA lőben 1000 tojás leadására szerződött, amit negyedéven­ként teljesít. Termelőszövetkezeti tagjaink közül egyre többen értik meg a baromfi- és tojásszerződés fontosságát. Minden termelő- ■, szövetkezeti tagnak van lehe-^ tősége arra, hogy háztáji % gazdaságában szerződéses ba-% romfit tartson a közös munka $ mellett, mert hisz akkor több$ jövedelemre számíthat. Ha ^ minden termelőszövetkezeti ^ tag követné a szerződők pél- ^ dáját, az nagy fellendülést ^ jelentene az ország húsellátá- ^ sábán. £ A szorgalmas szerződők kő-4 ziil név szerint megemlítünk y néhányat. % Dallos Balázs, 3. járás Fe- kete dűlő 43. szám alatt pél- dául 3000 tojást fog leadni^ szerződésre ez évben a ház- í táji tyúkállományától. ^ Visonta Lászlóné, peda- ^ gógusi teendői mellett (a Fe- í kete dűlő 112. szám alatt) 20 ^ kilogramm csirke leadását £ vállalta szerződésre. f Boros Ferenc, Arboz dűlő £ 8, szám alatti lakos 1000 to- \ jást ad le ebben az esztendő- íj ben. Tekes Baiázsné, Táncsics j Mihály u. 31. szám alatti la-í kos is csatlakozott a szerző-! dési mozgalomhoz. 15 hízott g kacsát ad le ősszel a szerző-j dés alapján. Fajka Lászlóné, a Ludas dü-'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents