Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-28 / 150. szám

Szentendre P E S T MEGYEI HÍRLAP K Ü L Ö N K I A D Á J A Ez is községfejlesztés A két óvónő úgy vonszolt be a virággruppos, ragyogó szép udvarba. — Ezt a fürdőmedencét, amelyet a héten ■ avattunk fel, meg kell néznie, mert ilyet nem minden óvoda udvarán talál! S úgy nézze meg, hogy az egész társa­dalmi munkában készült. Mindössze tizenöt mázsa ce­mentet vettünk pénzért, semmi mást. Szeptember óta dolgoztak itt a szülők, fel­váltva mindegyikük. Ki a két keze munkájával, ki pénz­beli megváltással. A munka oroszlánrészét Kimar And­rás végezte. — .4 kéziszerszámgyár csi­nálta a remek vaskerítést, a kocsigyár a leszerelhető csa­pokat és vasbetonalapzatot. Óvodánk azért szép és fej­lődik állandóan hetvenegy gyermekünk örömére, mert áldozatos szülők vesznek kö­rül bennünket — fűzi tovább a szót Antalóczyné, az iz- bégi óvoda vezetője. — Néz­ze csak rózsabokrainkat! Ez is a papák műve! S örömmel mutatják a desz­kából készült babaházat az udvar sarkában, amely éppen készülőben van, most is dol­goznak rajta. Jólesett a kicsi, ragyogó udvarban körülnézni és látni a két boldog óvó nénit. 1957- ben kazánfűtéses, vízháló­zattal, mosdóhelyiséggel gaz­dagodott ízbég óvodája, amely szépségben és ké- - nyelemben túlszárnyal sok hasonló föyámsi. intézményt, ízbég, az egykor szánan- dóan hanyagolt „külváros" méltán büszke apró gyerme­kei második otthonára. Tévedni emberi dolog. Miután elhagytuk az ál­lomást, a játszótér mellett álltunk meg először. A „Szentendre-Szabadságforrás” feliratú nagy tábla szinte kiabált a kocsi oldalán — egy asszonyka mégis této­ván imbolygott a busz kö­rül, s csak a leszállás-fel­szállás befejeztével, amikor a busz szabályszerűen meg­indult, kiabált fél az ajtó­ban álló kalauznőnek: — Nem a Szabadságforrás­hoz mennek? Az igenlő válaszra felkiál­tott; — Jaj, hát nem tudtam! Mire a kalauznő odaszólt a vezetőnek: — Álljon meg, Karcsi! És Karcsi (ismeretlenül én is csak így szólítom) azon­nal fékezett, megállt, a nő felszállt. A kalauznő udva­riasan, kedvesen kiadta je­gyét. Ügyetlen, időt rabló és szabályellenes felszállásról oktatgató hegyi beszéd nem hangzott el. Következett a régi szegény­ház melletti elágazás, ahol sztaravodai és izbégi kocsik is befordulnak, s melyik jobbra, melyik balra folytat­ja útját. A megállónál is­mét felszálltak néhányan. s ahogy a gépkocsi befordult a Sztaravoda felé vezető útra, egy fáradt, csapzott, láthatóan munkából jött utas kiáltott fel. — A szentségit! Hát nem az izbégi kocsi!? Most gya­logolhatok majd visszafelé! S a kalauznő ismét oda­szólt a vezetőhöz: —; Álljon meg. Karcsút __ , A kocsi azonnal leállt, a bá­csi leszállt. Bizony jókora utat kellett volna visszasé­tálnia, ha csak a legközeleb­bi megállónál szállhatott vol­na le. A kalauznő mosolygott, s ennyit mondott: — Mindennap akad egy- kettő, aki kocsit téveszt! Ter­mészetesen mindig megál­lunk. Hiszen tévedni emberi dolog ... Eddig a történet. Azt már csak mellékesen. jegyzem meg, hogy sem a felszálló fiatalasszony, sem a leszálló férfi egyetlen barátságos mosollyal, vagy egy halk kö- szönömmel sem fejezte ki háláját... Dehát a kalauznő és a so­főr nem is a köszönetért, ha­nem emberségből cselekedett így • ■ • _ „ _ * _ HANGULAT ÉS ROMANTIKA MEGISMERJÜK A PILIST! A szentendrei KPVDSZ, va­lamint a város kisebb üze­meinek, szövetkezeteinek dol­gozóiból alakult Vörös Me­teor Természetbarát Egyesü­let szentendrei osztálya, tag­jai kívánságának megfelelően vezette első túráját június 18-án. A túra célja az volt, hogy a szentendreiek érdek­lődését felkeltsük városunkat körülvevő két természeti szép­ségre: a Pilis hegységre és a Dunára. Sokan alig ismerik a város festői keretét adó, erdő borí­totta hegyeket és Dunát. Ezért a belső Dunakanyart, illetve a Pilis hegységet bemutató autóbusztúránk út­vonala körben haladt, Szent­endréről kiindulva a La jog­forrás—Nagy Csikóvár—Hold­Htsl fc m Desskaron csők és belterjes gaztenyészet világárok — Pilisszentkereszti szurdok — Pilisszentkereszt— Kétbükkfanyereg — Dobogókő —Mexikói őrház—Hoffmann kunyhó — Malomvölgy — Pi­lismarót — Dömös — Visegrád — Tahi — Leányfalu — Szent­endre útvonalon. Az út legszebb részeit gya­log tettük meg, vagy néhány percre megálltunk buszunk­kal, hogy gyönyörködhessünk a természeti szépségekben, a kilátásban, a történelmi és a művészeti emlékekben. Ez a túra az Idegenfor­galmi Hivatal szentendrei ki­rendeltségének is az „első" olyan autós túrája volt, me­lyet saját működési területén, a szentendrei járásban rende­zett. Tudom, nem könnyű dolog háztulajdonosnak lenni és nem két krajcárba kerül egy házat megfelelően karbantar­tani. időszakonként tataroz- tatni. lakályosságáról és vá­rosképhez illő külső képéről gondoskodni. Azonban azt is tudom, hogy háztulajdonos­nak lenni sem kötelező. Kel­lemetlen, hogy megveszek egy házat és éveken át néni tu­dok beleköltözni, azonban mindez nem mentesíti a Kos­suth Lajos utca 35. szám alatti magánház tulajdonosát törvényes kötelezettségei alól. A vasútállomásról befelé in­dulva a városba, megütköző- j en csúnya kép ennek a régi háznak külső képét végig­nézni. Ha kellő tatarozást nem is képes eszközölni a házon, a legalább háromszáz évesnek látszó, falusi, rothadt fakerí­tésnek megfelelő kicserélésére .jogszabályaink alapján köte­lezhető lenne a tulajdonosa. Egyik napról a másikra tel­jesen a járdára fordult a szétkorhadt kerítésváz, me­lyet másnap megiordiiotta.il, s befelé, az udvarra fektették le. Ezzel aztán az ügy be van fejezve? Remélem, nem. Remélem, készítünk róla egy­két képet és bemutatjuk, hogy milyen állapotban van az a ház, amelyet nem jogvégzett tulajdonosa lakik, hanem „csak” közönséges, lakbért fi­zető főbérlők. Velem a tisztasági ellen­őröm hétről hétre az ablakom alatti járdán kiburjánzó liba­füvet is kigj omoztatja. A most már teljesen az utcára tárt Kossuth Lajos u. 35. szá­mú ház botrányos állapotban lévő udvara és belterjes gaz­tenyészete egyetlen tisztasági ellenőrt és hatósági személyt J sem érdekel? — e — e — Az elmúlt napokban újságírók, fotósok látogattak ki a Pap-szigeti campingtáborba. A Balatoni Intéző Bizottság képviselője elismerését fejezte ki a látottak felett. (Simonffy-foto) Utat és hidat Sztaravodának 1 A kirándulók a Holdvilágárokban, az ősmagyar áldozati helynél. (Simonffy felvétele) Kalmár hajdani tőkepénzes harisnyagyáros, akinek a Macska’.yuk oldalában állott a családi villája, 1937-ben 10 000 pengőt ajánlott fel a város alk- kori vezetőségének a sztara­vodai műúttól a házáig terjedő út megépítésére. Ezt az akkor tekintélyes összeget kisebb pénzbeli felajánlások és ter­mészetbeni munkavállalások is követték. A város vezetősége adminisztratív hókusz-póku- szokkal addig húzta az időt, mígnem a háború miatt az út- | építésből semmi sem lett. E mulasztás mind a mai na­pig élő fájdalma az ott lakóki nak, akik télen-nyáron útla- lan utakon járnak be távoli munkahelyeikre, a kert- és a gyümölcsöstulaj donosoknak, akik középkori útviszonyok mellett kénytelenek árujukat a városiba, a piacra szállítani. Ragyogó nyári napsugárban mentem végig az úton, elkép­zeltem azonban ugyanezt az útvonalat esőzés utáni sárban, téli hó és jég közepette. Városrendezési tervünk is­meretében mindenki megérti, hogy először a város belső te­rületének teljes korszerűsítése, a sűrűn lakott beépített utcák megépítése a teendő. Az elmúlt korok bűnös mulasztásainak pótlására csak később kerülhet sor. Azonban némi rendbeho­zatala ilyen külső útnak is esedékes lenne. Tele van az út kővel, „obolába” rakott útszéli kőrakásokkal, tehát különle­ges anyagigény sem állhat Figyelem I A városi tanács mezőgazdasági osztálya és a gépállomás felhívja mindazokat, akik cséplőcsaputhoz akarnak szer­ződni. jelentkezzenek a mezőgazdasági osztályon. Csép- lést kell végezni mindkét termelőszövetkezetnél és az egyéni termelőknél. A részeg kéményfalazó legendája gyakran szóbakeriil egy-egy vállalat, üzem vezetőinek bi­zalmas megbeszélésein, ami­kor az alkohol miatt elveszett munkaórákról, a selejtes ter­mékekről, a megbízhatatlan emberekről van szó. Mindig akad valaki, aki feleleveníti ezt a hazug legendát, annak bizonyítására, hogy vannak emberek, akik sokkal lendüle­tesebben, biztosabban és job­ban dolgoznak, ha feltöltik magukat borral. Ilyenkor szik­rázik kezük alatt az anyag, és olyan biztosan állnak egy szál pallón a szédítő mélység fe­lett. mint józanon soha. Hogy az ilyen mesék segí­tenek-e vagy sem egy-egy fe­gyelmit kívánó mulasztás, ha- nvapsáo. tervlemaradást oko­zó időbeli kiesés miatti bün­tetés elmellőzésében — nem tudjuk. Csak azt tudjuk, hogy nem egy esetben, dókán pa­naszkodnak, hogy egyes veze­tők túlságosan elnézően és szabadelvűén kezelik azolcat a társaikat, akik munkaidő alatt — míg mások keményen dolgoznak a mindennapi ke­nyérért, a családért és az or­szágért — a kocsmában vétik az asztalt, vagy részegen je­lennek meg a munkahelyei­ken, s hasa kell őket küldeni. Mindezt azért tartottuk szükségesnek megírni, mert nemcsak a Munka Törvény­könyve, nemcsak a baleset- védelmi szabályok, de maguk a dolgozók is megkövetelik, hogy a vezetők ne üljenek fel a részeg kéményfalazó osto­ba legendájának, és minden rendelkezésre álló eszközzel — ha kell elbocsátással is — ves­senek gátat a munka becsü­letét veszélyeztető részeges- kedök rendbontásának. fenn. Kisebb méretű, ideigle­nes, átmeneti átrendezés is so­kat segítene az állapotokon. Van azonban más égetően sürgős kérdés Sztaravodán, ahol a községfejlesztési hozzá­járulást a belvárosiakhoz ha­sonló mértékben róják le a ház- és telektulajdonosok. Ahogy a forrás előtti megálló­helyen leszállunk, a Kádár­birtok feletti híd állapota gon­dolkodóba ejt. A patakmeder felett, amelyben a legkisebb eső esetén komoly vízmennyi­ség zárja el az átjárási lehető­séget, ott áll a tökéletesen ki­épített két hídfő, csak éppen a mintegy hat méteres híd hiányzik onnan. Azt a múlt év nyarán eltávolították. Gyalá­zatos állapotban volt már, azért kellett szétszedni. Ha­nem azóta már eltelt egy esz­tendő. Most vannak a félévi ta­nácstagi beszámolók. A sztara­vodai tanácstag vajon hogyan számol be féléves tevékenysé­géről, a híd állapotáról? A ki­déről, amelynek a teljes alap­zata áll, amelynek építéséhez társadalmi munkát feltétlenül adnának az ott lakók és az ér­dekeltek, s amely híd elsőren­dű gyalog- és kocsiközlekedé­si szükséget képez azon a kör­nyéken? ' ■ .......... — h — h — Tanácstagok fogadóórái és félévi beszámolói Nyilas István, a 34. sz. vá­lasztókerület tanácstagja, f. évi június 28-án, délután 6 óra­kor, Jámbor Gyula Árpád u. lakásán; Kovács Lajos, a 13. sz. vá­lasztókerület tanácstagja, f. évi június 28-án, délután 5 órakor, a József Attila műve­lődési otthon épületében: Szelényi István, az 5. sz. választókerület tanácstagja, f. évi június 28-án, délután 5 órakor, Somogyi-Bacsó-part 5. sz. lakóház udvarán; Homyák Jenő, a 62. sz. vá­lasztókerület tanácstagja, f. évi június hó 29-én, este 7 órakor. Költői Anna u. 1. sz. alatti lakásán; ifj. Bakó Ferenc, a 42. sz. választókerület tanácstagja, f. évi június 30-án. este 7 órakor Pannónia u. 4. sz. alatti laká­sán választókerülete részére fogadóórával egybekötött ta­nácstagi beszámolót tart, amelyre az érdékelt válasz­tókerületek választóit ez úton is meghívja a városi fanács végreható bizottsága HÍREK A VÁROS ÉS A JÁRÁS ÉLETÉBŐL TATAROZZÁK a városi fürdőt, amely hamarosan meg- ifjodva, átfestve áll újra a közönség rendelkezésére. A külső munkálatok nagyrészt elkészültek, most a belső munkákra kerül sor. Ezért június 29-től kezdődően a fürdő ideiglenesen zárva lesz. A munkálatok egy-két hét alatt teljesen elkészülnek és a nyitásról a lakosságot tájé­koztatjuk. A FILMSZÍNHÁZ műsorán június 28-án A búcsú, június 29-től július 2-ig az Álom- revű című film szerepel. AZ ARATÄSRA való felké­szülés és a növényápolás helyzetéről, a járás első fél­évi felvásárlási tervének ala­kulásáról. a dolgozók beadvá­nyaival való foglalkozásról tárgyal 29-én, csütörtökön a járási tanács végrehajtó bi­zottsága. A harmadik napi­rendi pont a járási NEB által történt vizsgálatot felölelő jegyzőkönyv alapján történik. A VENDÉGLÁTÓIPARI egységeket ellenőrzi jelenleg a járási népi ellenőrzési bi­zottság. Az ellenőrzés kiterjed az egységek kulturáltságára, az ételek adagolására, minősé­gére és az ételek árkalkulá­cióira. Az ellenőrzést, amely a város és a járás egységeit érinti, időszerűnek tartjuk. AZ ELMÚLT IDŐSZAK oktatási eredményeiről, az 1961. első félévi tanácstagi te­vékenységről, valamint Viseg­rád község népfront-mun­kájáról tárgyalt a közel­múltban a Hazafias Népfront járási elnöksége. GUBA PÁLNÉ, a járási vö­röskereszt titkára július 2-től 17-ig ’ rendes évi szabadságát tölti. AZ IDŐSZERŰ mezőgazda- sági munkálatok helyzetéről, a Községgazdálkodási Vállalat tevékenységéről, valamint az 1960. évi költségvetés zár­számadásáról tanácskozik jú­nius 30-án este 7 órai kez­dettel a városi tanács. A ta­nácsülés nyilvános, az érdek­lődőket szívesen látják. MEGNYÍLT a szabad Duna- strand a várossal szemben levő szigeti partszakaszon. Nyitvatartás hétköznap 12 órától 20 óráig, szombaton és vasárnap, valamint munka­szüneti napokon , délelőtt Í0 órától este 20 óráig. ESZTERLE JÖZSEF vette át társadalmi megbizatás alapján a pomázi Hazafias Népfront elnökségének irányí­tását, az elnökség legutóbbi határozata értelmében. Re­méljük, ehhez a társadalmi megbízatáshoz csatlakozik a község lakosságának jószán­dékú támogatása is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents