Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-24 / 147. szám

4 “"&CíriaD 1961. JÚNIUS 24, SZOMBAT Példamutató öss&efogassal az idén száz hold közös almást telepítenek a kiskunlacházi tsz-ek Kiskunlacháza a felszabadu­lás után egyesült a szomszédos Pereggel, amellyel teljesen össze is épült. Ez az egybeol­vadás azonban formálisnak bi­zonyult, mert a lakosság nem ^keveredett”. Lacházi legény nemigen udvarolhatott peregi lánynak — és fordítva. A kö­zel tízezer lakosú község a té­len a közös gazdálkodás útjára lépett. A „nagy fordulat” után a ré­gi ellentétek is lassan elcsitul­tak, feloldódtak az emberek lelkében. Sőt! Ma már az ösz- szefogásnak, az egyetakarás- nak is szép példáival találkoz­hatunk. Az egyik tsz mezőgaz­dászának javaslatára az öt termelőszövetkezet. elhatározta, hogy nagyüze­mi gyümölcsösét nem kü­lön-külön, a határ távol eső pontjain telepíti, ha­nem együttes erővel, egy helyen. Zimai Győző agronómus, a Mezőgazdasági Múzeum kihe­lyezett szakembere, így beszél erről: — Március végén — mondja — a vezetőséggel megtanács- koztuk, hogy az idén húsz holdon almást telepítünk. A Duna menti hordalékos tele- vényben gazdag földek kiváló­an alkalmasak erre. A Duná­ból a langyos, lágy vizes öntö­zés1 is biztosított. A kiszemelt területtől néhány száz méterre hajóállomás, közvetlen mellet­te pedig kövesét. Mikor aztán a kalkulációt elkészítettem, nyilvánvaló lett, hogy húsz holdon nem tudunk gazdaságé­Egy évvel a népi ellenőrzés vizsgálata után Intézkedések az idegenforgalom fejlesztésére A népi ellenőrök egy évvel ezelőtt megvizsgálták az ide­genforgalom helyzetét, szám­ba vették a fejlődést akadá­lyozó hibákat, s a tapasztala­tok összegezése után egész sor javaslatot tettek az illetéke­seknek. Felhívták a figyelmet több szervezési, adminisztrá­ciós hibára, szóvá tették, hogy az idegenforgalom gazdái, a különféle vállalatok, stb. nem eléggé összehangoltan dolgoz­nak. Ennek következtében elő­fordul, hogy a vendéglátás színvonala nem üti meg a mér­téket, a messziről jött külföl­diek nem ismerhetik meg pél­dául a legérdekesebb látniva­lókat, s az is megesik, hogy a különféle nemzetközi jel­legű- kulturális és sport­tottabb üdülőhelyeket, így például Budapestet. Az Országos Idegenforgalmi Tanács az érdekeltek bevonásával hozzákezdett az idegenfor­galom távlati-fejlesztési tervének kidolgozásához. Az átfogó jellegű irányelvek kiterjednek a műemlékek gon­dozására, a vendégek ellátásá­ra, a kulturális és sportmű­sorok szervezésére és a szállo­dahiány pótlására is. san, nagyüzemi módszerekkel termelni. Nagyobb telepítés viszont meghaladta volna a mi új tsz-ünk erejét. Már úgy látszott, hogy az idén nem va­lósulhat meg a terv. Ekkor gondoltunk arra, hogy a lachá­zi öt termelőszövetkezet közös erővel létesítsen száz holdas almást. — Milyen fajtákat telepíte­nek? — Jonathán- és starlking-aüa- nyokra esett a választásunk. A nagyüzemi gyümölcster­mesztés legmodernebb köve­telményeinek megfelelően a fák alakja termőivesorsó lesz. Ez alatt olyan törpefákat kell érteni, amelynek ter­mőágait lekötözéssel a kí­vánt formára alakítják ki. — Mi ennek az előnye? A hagyományos magastör­zsű fák katasztrális holdan­ként! terméshozama az új módszerhez viszonyítva lénye­gesen alacsonyabb. Termőíves- orsónál a fák állománysűrűsé­gét a hagyományos telepítési mód többszörösére lehet növel­ni, s ezáltal a terméshozam holdanként százhatvan mázsá­ra, sőt még nagyobbra is nö­velhető. A munfcaerőszükséglet ugyanakkor felére csök­ken, hiszen a szüretelés — amely a legmunkaigényesebb — lé­nyegesen könnyebben végez­hető ed. A termőívesorsó ha­zánkban Fejes Sándor Kos- suth-díjas kutató kezdeménye­zésére az állami gazdaságok­ban egyre nagyobb teret hó­dít és a legutóbbi évek ta­pasztalatai alapján bátran mondhatjuk, hogy jól be is vált. — Gondollak-e arra, hogy a kiszemelt terület alkalmassá­gát szakemberek mindén szempontból megvizsgálják? —Természetesen! Dr. Gyúró Ferenc, a Kertészeti és Szőlé­szeti Főiskola gyümölcsterme­lési tanszékéről, vállalta az el­ső termelőszövetkezeti termő- ívesorsó-telepítés patronálását. A helyszín megvizsgálása után úgy nyilatkozott, hogy a kisze­melt Duna-parti terület a talaj és az éghajlat szempontjából elsőrendűen megfelel a köve­telményeknek. Mind a járási, mind a helyi párt- és tanácsi szervek messzemenően támo­gatnak, bennüket s így a szük­séges anyagi erők is biztosí­tottnak tekinthetők. A talajelökészítési mun­kák augusztusban már meg is kezdődnek. — Még azt szeretnénk tud­ni, hogyan térül meg ez a je­lentős beruházás? — Jonathán-almából holdan­ként százhúsz mázsás termés­re számítva az egész területen százhúsz vagon almát tudunk termelni. Ennek értéke négje- öt forintos kilónkénti ár mel­lett több mint ötmillió forint. Az egymilliókétszázezer forin­tos telepítési költség tehát a termőre fordulás első évében — a negyedik évben — több­szörösen megtérül. Kiskunlacháza termelőszö­vetkezeti község tsz-einek pél­damutató összefogása néhány év múlva már a szó szoros ér­telmében gyümölcsözni fog: egy-egy tsz közel egymillió fo­rinttal részesül majd a közös gyümölcsös jövedelméből. Győri Mihály Mezőgazdasági tanácsadó: Irtsuk a szövőlepkét 1 r VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Az asszonyokra és a leányokra is szükség van A ceglédi járási és városi termelőszövetkezetek nőbi­zottsági elnökei nemrégiben megtárgyalták, hogy a je­lenlegi mezőgazdasági fel­adatok elvégzésébe miképp kapcsolódhatnak be a nők is. Kratochwill Edéné, a .já­rási nőtanács elnöke, elmon­dotta, hogy a nőmozgalom számára e pillanatban nem létezik fontosabb feladat, mint a tsz-ek megszilárdításának segítése. Jó munkára van te­hát szükség, hogy minél több sertést, baromfit, zöld­séget, gyümölcsöt, tejet és tojást termeljenek. Az albertirsai Szabadság Tsz nőbizottsága már feb­ruárban hatvanhárom kívül­álló asszonyt szervezett be a munkába. Ebben a tsz-ben az asszonyok mintegy 310 hold megmunkálását vállal­ták el. Az abonyi József Attila Tsz nőbizottsága elérte hogy az asszonyok 980 kacsa, 900 csirke és 3400 pulyka neve­lését vállalták. Hasonlóan de- rekas munkát végeznek a csemői Vj Elet Tsz asszo­nyai is. Emelkedik a forgalom A ceglédi 85. sz. élelmiszer- bolt vezetője, Szebenyi Má­ria, így számolt be lapunk­nak a forgalom alakulásáról: — Sajnos, panaszkodással kell kezdenem — mondotta a boltvezető. — Ugyanis heti tíz kiló vajat kapunk, ez azon­ban nálunk nem elegendő. Hiába rendelünk többet, a központ nem teljesíti a kéré­sünket. Hasonló a helyzet a Munkás cigarettával és a csokoládéval. Az előbbiből ke­veset kapunk, az utóbbiból pedig nem azt, amit kérünk. lyent csehszlovák barátaink készítenek. Az a logarléc tel­jes egészében műanyagból van. Ehhez még hozzátarto­zik, hogy a skálákat és a számokat chemográfiai úton akarják a lécekre vinni. limpánanak vele tojásokat? A gyömrői tanács éveikkel ezelőtt vett egy röntgengé­pet. A gép a Zöldkereszt házába került. Az épületet később visszaadták a koráb­bi tulajdonosnak, az pedig eladta Győrffy Józsefnek. Az új tulajdonosnak útjában volt a röntgengép. leszerelte és feltette a padlásra. Azóta ott porosodik. Volna néhány javaslatunk, hogyan használjuk ki a gé­pet: I. Lámpázzanak vele to­jásokat. 2. Adják el a MÉH- nek. 3. Adják oda az iskolai politechnikai oktatás részére. 4. És végül még egy. (Csak ki ne nevessenek érte.) Vonják felelősségre azt, aki leszerelte és a padlásra tette, utána pe­dig szereljék vissza, hogy to­vábbra is hasznát vehessék a gyömrőiek. Az autóbusz kormánya mellől — Az autóbuszközlekedés még hiányos nálunk — mond­ja Pászti Miklós forgalmista. — Sok a probléma, de idővel mindet megoldjuk. Sok kí­vánságot kell összeegyeztet­nünk. Ott van például a Cserkeszőlői út. Oda is kel­lene kocsi, de nincs. Most mindenesetre javaslatot tet­tünk a Nagykőrös, Törtei, Abony, Ujszász vonalra. Ez a vonal átvágná az összes vastúvonalakat, ezen az úton az utasok időt, költséget meg­takarítva juthatnának el a célhoz. Egyszerre mindent nem lehet! Ősszel azonban bővítik kocsiparkunkat. rendezvények időpontja egybeesik. Á népi ellenőrök szóvá tették, hogy sok bosszúságra ad alkal­mat a nehézkes vízumkiadás, a körülményes pénzbeváltás. A népi ellenőrök vizsgálatá­nak tapasztalatait annak ide­jén ismertették az érintett szervek vezetőivel, s most, egy évvel később, megnézték, mennyit változott a helyzet. Az illetékesek beszámolóiból kide­rül, hogy a múlt év óta egy sor hibát már kijavítottak, más ese­tekben pedig hozzákezdtek a megfelelő intézkedések megtételéhez. A baráti országok között pél­dául megszűnt a vízumkény­szer, 1961. március 15-tel pedig olyan intézkedés lépett életibe, amely kimondja, hogy mind­azok a külföldi állampolgárok és külföldi állampolgárságot nyert magyar származású, sze­mélyek, akik 1943. december 31-e előtt hagyták el Magyar- országot, 48 óra alatt megkap­hatják a magyar turista-vízu­mot, ha az IBUSZ, vagy az az­zal szerződésben álló nyugati utazási irodák szervezésében látogatják meg hazánkat. A nagy szállodákban meghosz- szabbítják a pénzváltószolgálat hivatalos óráit, a pályaudvari kirendeltségek pedig éijel-nap- pal a vendégek rendelkezésére állnak. Nagyobb létszámú és előre bejelentett csoportok ér­kezésekor arra is lehetőség nyílik, hogy már a határon be­váltsák pénzüket. A válaszok arról is beszá­molnak. hogy az idén a külföldiek 60 százalékkal több időt töltenek hazánk­ban mint amennyi a múlt évi vendégnapok száma volt. Az IBUSZ és a vendéglátóipar jó együttműködésének eredmé­nyeként minden valószínűség szerint zökkenő nélkül sikerül megoldani a megnövekedett feladatokat. Már május 5-én, 6-án, 7-án megnyitották kapui­kat a balatoni üdülők, szállo­dák, a nyári csűcsforgalmi idő­ben pedig arra is gondolnak, hogy megfelelő szervezéssel tehermentesítsék a leglátoga­A harmincas években jelent meg hazánkban és pár év alatt az egész országban el­terjedt az amerikai fehér szö­vőlepke. Azóta minden évben gondot okoz az irtása, mert rendkívül gyorsan szaporodik. Elsősorban a juhar- és az cperfákat károsítja a szövőlepke, de megtá­madja a gyümölcsfákat és más kultúrnövényeket is. Különböző kormány- és mi­niszteri rendeletek értelmé­ben minden ingatlantulajdo­nos köteles védekezni az ame­rikai szövőlepke ellen. A védekezés módjai külön­bözők. Figyelő szolgálatot kell szervezni a városok, falvak területén, a tanyavilágban és utak mentén. A figyelő,szolgá­lat feladata, hogy idejében jelentse a tanácsoknak a szö­vőlepke-kártételt. Amikor a fákon megjelen­nek a pókhálósáerű hernyó­fészkek, meg kell kezdeni a fertőzött gallyak eltávolítását és elégetését. Hazánkban évente két- három nemzedéke van a szövőlepkének. Különösen a második, augusz­tusban megjelenő nemzedék veszélyes, mivel ez a nemze­dék a legnagyobb és legkár­tékonyabb. A második nemze­dék kártételét is csökkenthet­jük azonban az első nemze­dék megsemmisítésével, mert a második nemzedék az első­ből származik. A kártevő lepkéje fehér, de találhatunk feketén pontozott szárnyú szövőlepkéket is. Egy nősténylepke 500—1000 tojást tojik 150—500-as csomókba, a levelek fonákjára. A friss to­jások először almazöld szí­nűek, majd ólomszürkékké válnak. Az időjárástól függően, 8—10 nap alatt kelnek ki a tojásokból a hernyók. A kifejlett hernyó 2—3 cen­timéter hosszú, sötét olajzöld színű, erősen szőrözött. Bábo- zódás előtt a fatörzseken le­felé haladva, alkalmas rejtek­helyét keresnek maguknak. Ezért a fatörzsekre 100—120 centiméter magas, laza szal- maövet kötözünk, hogy abban bábozódianak be a hernyók. Bábozódás után elégetjük a szalmaöveket. Ott, ahol a mechanikai vé­dekezést valamilyen okból ki­folyólag nem végezték el, vagy csak részben védekeztek így, vegyszeres védekezéshez fo­lyamodunk. Ezt a védekezést is jobb korán, mint később alkalmazni, mert a fiatal hernyók a legérzékenyebbek a vegyszerekkel szemben. Permetezésre legalkalma­sabb idő a hernyófészek megjelenése utáni három hét. Sikeresen lehet védekezni a szövőlepke ellen egyszáza­lékos DDT-tartalmú (Hungá­ria Matador) permetezőszer­rel, vagy 0,8—1,5 százalékos töménységű Holló 10 permete­zőszerrel. A Holló 10 alkalma­zásánál ügyeljünk a megfe­lelő töménységre, mert a ja­vasoltnál töményebb permete­zőszer perzseli a leveleket. A permetezett fákról nem szabad lombot gyűjteni a se­lyemhernyó-tenyésztőknek, mert a selyemhernyók elpusz­tulnak. Fekete Béla, Pest megyei Növényvédő Állomás MONORo VIDÉKE Nagy tervek A Monori Kefegyárban je­lentős korszerűsítést tervez­nek. A logarléceket jelenleg körtefából és celluloidból ké­szítik. A fával szárítási és vetemedési problémák van­nak, a celluloid pedig im­portcikk. E két pi-obléma megoldása végett kísérleteket folytatnak teljes egészében műanyagléc gyártásával. Olyasmire gondolnak, ami­Tüs Nagykörösön A hét egyik napjának dél­utáni óráiban szirénavíjjogás verte föl Nagykőrös utcái­nak csendjét. Máté Ferenc- né s Nagy Károlyné házának teteje lángokban állt. A ki­vonuló tűzoltóság az égő há­zakat már nem menthette meg, csupán a tűz tovább­terjedését igyekezett meg­akadályozni. A kárt több ezer forintra becsülik. A vizsgálat megállapította, hogy a tüzet a padláson a villany- vezeték rövidzárlata okozta. I í KÖNYVESPOLC j'iiiiiiiiiiiiinitiiiiiiiiiniiiiiuniiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiii', £ Algírban történt. A fennsí- ^ kokat, a vad szakadékokat, a ^szelíd völgyeket és titokzatos ^vízmosásokat együtt kóborol­nia be két kisfiú: az arab Ha- n mida és a francia Renaud — n az egyik birkapásztor, a má- n sík földesúr fia. Együtt élték 0 át a gyermekkor feledhetetlen nnagy kalandjait; együtt örül- n tek a szélkerék vidám pergé- n sének, és egymás közét fogva n menekültek, ha vihar tört rá­gjuk. A közös kalandokból n születik barátságuk, amely ^ oly erős kötelékkel fűzi ösz- ^sze sorsukat, hogy egymástól 2 többé el nem szakadnak. ^ Egy napon vihar tör ki a ^ tanya felett, felhőszakadás zú- ^dul a tájra, komor függönye £ elrejti a hajdani barangolá- n sok derűs színterét, s ők ket- n ten még egy közös kalandra n indulnak: mennek megkeres­em a viharban eltévedt bá- ^rányt. De az út Hamida ré- e szére szerencsétlenül végző­dik. mikor már megfogná a e bárányt, beleesik a patakba. 2 Kis barátja ápolja, gyógyít- gatja, s mindent elkövet, hogy megmentse az életnek — sikertelenül. Renaud apja még azt is megtiltja, hogy ló­val vigyék ki utolsó útjára az arab bojtárfiút. Renaud azon­ban nem hagyja magát, elkö­ti istállójukból a legtüzesebb fehér lovat, s felpattanva a hátára, maga viszi 'ki a teme­tőbe. A ló azonban, apja autó­jától megvadulva, leveti ki­csiny lovasát. Hamida és Renaud halott. És egyiknek sem kellett vol­na meghalnia. Ha Hamida időben orvoshoz kerül, ha Renaudnak nem lopnia kell apjától p lovat, a két ióba- rát soká élhetne még. Ám a francia birtokososztály és az arab nép kibékíthetetlen el­lentéte csak halált terem. A barátság és a hűség him­nusza ez a megható, s nagyon igaz történet. Felejthetetlen emléket hagy ifjú és felnőtt olvasóban egyaránt. (Móra Ferenc Könyvkiadó) mányos mesék: hős királyfiak indulnak útjukra, hogy meg­vívjanak a sárkányokkal, bo­szorkányokkal, egyszóval a gonosszal, és kiszabadítsák a tündért — a jóságot és igaz­ságot. Ám ezek a hősök csak látszatra királyfiak — való­jában a népet jelképezik. A népi képzelet indítja őket út­ra, hogy megvívjanak a föl­di, gonosz hatalmakkal. A kötetben található leg­több mesében azonban, külö­nösen a tréfákban, már lep­lezetlenül maga a nép egy­szerű fia száll harcba. Nem visel fényes fegyverzetet, mint Fekete Gyula: a királyfiak, egyedüli fegy­vere — a leleményessége. Még­is, életrevalóságával, a harc igazságosságába vetett hité­vel, mindannyiszor legyőzi a gonoszt. Így ezek a mesék nemcsak mosolyt fakasztanak, hanem azt is hirdetik, hogy a nép legyőzi az igazságta­lanságot. megtorolja a go­noszságot és győzedelmeske­dik. A délszláv népmese-gyűjte­mény Csuka Zoltán avatott tolmácsolásában jelent meg. Az írások derűs hangvétele és szép stílusa nemes élményt jelent az olvasónak. Kincskereső Pipifér A Móra Ferenc Kiadó Pöty- työs-sorozatának új kötete Fekete Gyula: Pipitér című bájos ifjúsági regénye. Hőse egy 12 éves kislány, akit egy­szer megszidott az iskola- igazgató. mert lófarkas fri­zurát csinált magának, mond­ván: „Ne pipiskedjünk, kis­lányom. ráérsz te még pipis- kedni”. Innen ragadt rá a név: Pipitér Nos. ez a kislány egy naoon nagy titokra lel. 1944 novemberében, egy észak-borsodi falu fölött talá­lat ért egy vadászkastélyt, s benne ousztult az öreg kasz- nár is. Titkát magával vitte a sírba: hová rejtette el a Szapáry-grófok vagyonát. Más­fél évtizedig elhagyottan állt a romkastély, baglyok, dene­vérek vertek tanyát sötét pad­lásán, s az elvadult parkban gyerekek kergetőztek, köztük Pipitér. aki az egyik júniusi este rábukkan a titok nyit­jára. Megindul a kutatás a kincs után. Pipitér és barátai ettől kezdve a kincskeresés apró örömökkel, csalódásokkal, ke­mény próbákkal és sok-sok vidámsággal teli útját járják, míg megtudják: a talált kincs­esei nem egy valaki lesz több mindenkinél, hanem egy kicsit mindenki több lesz, mint volt — önmagánál lesz több. A kedves hangú, szépen megírt és fordulatos diákre­gény minden bizonnyal ked­ves olvasmánya lesz minden kislánynak. Gábriellé Gildas-Andriewski: Felhőszakadás Az aranyhajú királylány Délszláv népmesék • Az Európa Könyvkiadó Ne­jnek meséi sorozatának hu- [szonhatodik kötete a legszebb délszláv népmeséket fűzi cso­korba, s nyújtja át az olvasó­nak. Akadnak köztük hagyó-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents