Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-24 / 147. szám
1961. JÜNIUS 24, SZOMBAT "TÄ/rfoD 3 VÁCI LÁTOGATÁSON KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRSSAL Kádár elvtárs a helyi vezetőkkel beszélget a párt- és tömegszervezetek székházában. Száz vagon aratási szalonna - Ezerötszáz mozgóárus a földeken - Intézkedtek az arató-, a be takar ító- cs a cséplőmunkások friss kenyérellátásáról A tegnapi lapok közölték, hogy csütörtökön Vácott járt Kádár János elvtárs, a párt első titkára. A tudósítások fő vonalaiban ismertették az egésznapos látogatás eseményeit, de azért még maradt mondanivalója a riporternek, s most át is adja az olvasónak. ★ Tíz óra körül ért a vendégek gépkocsija a váci párt- és tömegszervezeti székház elé. Kattogtak a fényképezőgépek, berregtek a keskenyfilmfel- vevők, amikor Kádár elv- társ, Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottsága tagja és Horváth András, a megyei pártbizottság első titkára társaságában elindult a pártház felé. Keleti Ferenc megyei tanácselnök, Galbicsek Károly városi és Still Ferenc járási párttitkár, Kiszel János városi és Dudla Károly járási tanácselnök és más vezetők siettek a vendégek elé. Megkezdődött a programdús látogatás. Az első esemény a pártbizottság épületében folytatott beszélgetés. Galbicsek elvtárs Vác város örömeivel és gondjaival ismertette meg a párt első titkárát. Beszélt a gyors iparosodásról, s arról, hogyan változott meg ezzel egyidőben a város arculata. Az elmúlt néhány évben rohamosan nőtt a lakosság száma, s ez egyszerre a gondok özönét szülte. Ezek a gondok most kezdenek megoldódni. A Dunai Cement- és Mészmű építésével együtt új lakótelep épül Deákváron és az új vízmüvet is építik már, amely a cementmű mellett a várost is ellátja ivóvízzel. Aztán sok minden szóba került. Az országos dolgok mellett a hétköznapok apró ügyei is. Beszéltek arról, hogyan változik a városok és falvak külső képe. Amíg régebben egy-egy helység közepe volt a legszebb manapság a szélek válnak szebbé, modernebbé az új építkezések nyomán. A bútorgyártással kapcsolatban Kádár elvtárs megjegyezte: — Ma már a gyári bútorok is nagyon ízlésesek, szépek és olcsók. Persze, hogy az életszínvonal is szóba került. — Vannak problémáink, de senkinek sem kell félni az éhenhalástól. Nálunk nem látni éhségtől szédelgő embereket, de pocakosodét annál többet — tréfálkozott. — Mi, magyarok, mostanában már nem nagyon kedveljük a marhahúst, csak a disznóhúst keressük. Bizony, előfordul, hogy a marhahús ott marad az üzletekben — mondotta. ★ Szívesen elbeszélgettünk volna napestig, de az idő sürgetett, a Dunai Cement- és Mészműnél már várták a vendégeket. Itt a hivatalos fogadtatás után végigjárták az építkezést. Lázas munka folyik most a DCM-nél. Alaposan ki kell használni a jó időt, mert az építkezés szempontjából kedvezőtlen tavasz nagyon visszavetette a munkát, mégis nagyon sokszor Kádár elvtárs köré sereglettek a dolgozói:, üdvözölték, néhány szót váltottak vele, aztán siettek visz- sza a munkahelyre. Kádár elvtárs tüzetesen érdeklődött a DCM főmérnökétől, Talabér Józseftől az egyes építményekről. A nyersanyagtárolónál arra volt kíváncsi, mekkora készletet lehet benne elhelyezni. A főmérnök elmondta, ha bármilyen hiba folytán két hétig elakadna a nyers'anyagszállítás, a gyár folyamatosan termelhet ennyi ideig a tárolóban levő anyaghatalmas, háromezer köbméteres tárolósilókat és a leendő kemenceház robusztus betonalapzatát. — Sajnos, a talaj nagyon laza — mondották a vendéglátók —, ezért mély alapokat kellett készíteni, s ez természetesen a földmunkát is megnövelte: eddig összesen mintegy egymillió köbméter földet mozgatták meg itt. Gyakran félbe kellett szakítani a beszélgetést, mert a munkások közrefogták Kádár elvtársat, aki ilyenkor érthetően csak őket hallgatta. Itt lányok és asszonyok fogták körül, odébb a nevezetes alkalomra kitüntetéseit is viselő Varró Ferenc szocialista brigádvezető jött üdvözölni a kedves vendéget. A látogatás végén Kádár elvtárs a következő sorokat írta a DCM vendégkönyvébe: ..örülök, hogy alkalmam nyílt a legközelebbi évek egyik legnagyobb beruházásának, a Dunai Cement- és Mészmű építkezésének megtekintésére. Jó, hogy az itt dolgozó vállalatok kollektívái és az építkezésben részvevő baráti német szervek dolgozói terv szerint és jó egyetértésben dolgoznak. Kívánom, hogy a határidő lerövidítésére vonatkozó tervek váljanak valóra. Jó egészséget, sok sikert kívánok az építkezésen dolgozó összes vállalatok vezetőinek, valameny- nyi dolgozójának.”. ★ Délután ugyanilyen jó hangulatban folytatódott a látogatás az Egyesült Izzó váci telepén. A hivatalos fogadtatást itt is gyárlátogatás követte. A vezetők és a dolgozók is méltán büszkélkedtek a párt első titkára előtt eredményeikkel, hisz az egykori laktanyában ma már nem is a villanyégők spirálja a „sztár-termék”, hanem a televíziós képcső. S azt mondták Kádár elvtársnak, hegy több külföldi szakember megfordult már náluk és a minőséggel valamennyi elégedett volt, ami nem kis elismerést jelent. A képcső-szereidében Búzás Éva felügyelő virágcsokorral üdvözölte Kádár elvtársat, aki csókk-al viszonozta a kedves figyelmességet. Cseri József „régi ismerősként” köszöntötte a vendéget, elmondta, hogy ő egyszer már Budapesten talál- kozptt Kádár elvtárssal. Ebiben a gyárban is többször meg kellett szakítani a gyártási folyamat magyarázatát, mert sokan akartak szót váltani a párt első titkárával. ★ Az egésznapos látogatásra a televíziós képcsögyár leendő üveggyárának már elkészült hatalmas csarnokában megtartott nagygyűlés tette fel a koronát. A szellemes hasonlatokkal és csattanókkal tarkított beszéd tartalmát a tegnapi közlemények hírül adták. A nagygyűlésre a város minden üzeméből jöttek dolgozók. A lelkes hangulat, a szűnni nem akaró viharos taps az egész város dolgozóinak köszönetét fejezte ki a látogatásért. Farkas István — A kapitány? — Itt nincs. Kapitány nincs. Nem úgy megy, mint a hajón. — Azért csak hajó ez?! Vagy nem kell érteni a hajózáshoz? — Mindenhez. Még a „had- táp”-szolgálathoz is. Az is az én gondom. — Ezenkívül? — Valamennyire a szervezéshez és kereskedelemhez... Lent beszélgetünk a csinos iroda-kabinban, míg az úszódaru a fejünk fölött tonnás markolásokkal szedi az uszályból és rakja partra a követ. A százhalombattai parton már hegyekben áll a tört kő, az erőműhöz. Tovább kérdem Palik József „pótkapitányt”. — A hajót honnan ismeri? — Kishaj ós voltam sok évig: jártam a MAHART-tal is — külföldön. De itthon jobb. — Miért jobb? — Annyiból, hogy szeretem a családot. Itt pedig megtalálnak. A külföldi út legkevesebb egy hónap. Nagy idő az! — A család? — Baján. — Talán az itteni családjára térjünk. Hányán vannak? — Szerelők, darusok — heten. mint a gonoszok — sikeredik á válasz. — Heten, a szakácsnővel együtt. Az a leggonoszabb. — Miért ő? — Mert ő a hetedik! Országszerte megkezdődött az aratás, amelyre a kereskedelem dolgozói is felkészültek. A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főigazgatóságainak tájékoztatása szerint a felkészülés eredményeként az aratás, betakarítás idejére szükséges áruellátás sokat javult, s néhány cikktől eltekintve, kielégítő. Az idén zsír csaknem 1? százalékkal több van, mint a múlt év azonos időszakában. Negyven vagonnal nagyobb mennyiség, összesen 100 vagon aratási szalonna kerül forgalomba. Elegendő konzervárut küldtek a vidéki raktárakba, száraz tésztából hat százalékkal, gyümölcsszörpből pedig 30 százalékkal nagyobb a készlet a tavalyinál. Bár az ipar a tervezett 170 vagon helyett háromszáznyolcvan vagon gyümölcslevet ad a kereskedelemnek, a megnövekedett igényeket előreláthatólag nem tudják kielégíteni. Borból ugyancsak kevesebb lesz a szükségesnél. A sörellátás helyzete azonos a múlt év hasonló időszakához. Az aratási ruházati cikkek — aratónadrág, munkaruha, cipő, aratópapucs és aratószandál stb. — mennyisége kielégítő, gumi gazdacsizmából például a tavalyi 58 000 helyett 125 000 pár a készlet. A mezőgazdasági vas- és műszaki áruellátás ugyancsak megfelelő. A kereskedelem gondoskodott többek között a friss kenyérellátásról is. Az Élelmezésügyi Minisztériummal Pénteken délben indult Újabb útjára a Csepeli Sza- badkikötőből a Tihany nevű Duna-tengerjáró hajó. Előreláthatólag hosszabb ideig, körülbelül másfél hónapig lesz távol, s a fontosabb állomáshelyek: Isztan- bul, Chiosz, Pireus, Port Said, Alexandria, Velence, Trieszt, Rijeka. A következő napokban még két tengerjáró hajónk hajózik a Közel-Keletre. A Debrecen szombaton délben indul, viszi magával Izmirbe, az ottani — Mit tud a daru? — öt tonnát emel egy marokra. Reggeltől estig ez harmincöt—negyvenöt vagon lehet. — Meddig lesznek itt? — Július közepéig. Akkorra ki lesz rakva 18 ezer tonna kő. — Utána? — Nem tudni. — Tudja, mi épül itt? .;. Magyaráz... magyaráz, mesél... Ügy mondja, mintha íróasztalfiókjában nem is hét ember ellátási naplója, hanem a készülő mű legapróbb részletterve is ott heverne. Amit hallok, mind ismerős. De hagyom, annyira lélekkel magyaráz — vétek lenne „tudósán” megszólalni. S ahogy omlik belőle a sok szó, kép, adat, egyszerre átmelegszik a szívem, olyanná, amilyen a „pótkapitányé“ lehet. S megértem, miért is csodás hallani újra, amit jól ismerek. Ö, s talán a többiek is, nemcsak tonnanaplót és beszerzési füzetet vezetnek. Ügy állnak itt a Duna partján a messziről jött, s hamarosan tovább álló emberek, mint akik idetartoznak. S ki nem ismeri a maga háza táját? Most már illik szétpillantani a darusok tanyáján: — Hogy rendezkedtek be? — Mondhatnám, hogy a legkorszerűbben. Háromszázben, június 15-től szeptember 15—ig, a vidéki sütőüzemek részben éjszakai műszakra tértek át, részben két órával korábban kezdenek. A földművesszövetkozetek a tavalyihoz hasonlóan megszervezik a mozgóárusítást. Előreláthatólag 1500 mozgóárus járja majd a földeket s üdítő itallal, sörrel, cukorkával, süteménnyel, több helyen fagylalttal frissíti az aratókat. A LENKER-vállalat gondoskodott arról, hogy a gazdaságokat aratózsineggel, zsákkal, ponyvával ellássa. A tavalyinál mintegy 20—25 százalékkal több zsák áll az idén a mezőgazdaság rendelkezésére. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útügyi osztálya hozzájárul a betakarítás megyorsításához új bekötő utakkal. A múlt év szeptemberétől ez év derekáig mintegy 60—65 termelőszövetkezetnek építettek összesen 70 kilométernyi új bekötő utat. így a gabonaraktárak, a tsz- központok közelebb kerültek a főútvonalakhoz, ami a betakarítás idején nagy segítséget jelent. Már hónapokkal ezelőtt hozzáláttak a viszonylag gyengébb minőségű makadámutak javításához is. Régebben nyáridőben, ha egyszerre több kocsi haladt végig a községi utakon, a falu valósággal porfelhőbe burkolózott. Az idén az útügyi igazgatóságok sok községi átkelési szakaszt portalanítot- tak. (MTI) vásárra a magyar kiállítási anyagot. Elmegy még Pi- reusba, Beirutba, Alexandriába. A Tisza, amely mostanában érkezett, rövidebb időt tölt Budapesten, kisebb javításokat végeznek a hajón, majd július első napjaiban hagyja el a Csepeli Szabadkikötőt. Egyébként a Balaton nevű tengerjáró hajónk, amely, tekintve, hogy nem Duna-tengerjáró, s így nem látogat el a magyar fővárosba, Brazíliában rakodik — mégpedig cukrot. I nyolcvan voltos generátor ad áramot mindenhez. Egyébként valamennyi műveletet, még a kikötésnél a kötélmozgatást is villamos motorokkal végezzük. — Hány motor pörög itt? — Talán húsz. — Ezenkívül? — Fürdők, mosdók, zuhanyozók, a lakásokban rádió — még éjjeli lámpák is. — Csak a TV hiányzik ... — Az majd nem tudom, nemcsak ígéret marad-e? ... De még hűtőszekrényünk is van a „spejzban” — el is felejtettem. És központi fűtés. — Mi marad hátra kívánságként? — A legfőbb, hogy legyen mindig dolgunk. — A jövő? — Lehet tán, hogy ititma- radunk. Két év múlva az első áramot adják Pestnek, ahhoz még lesz mit kiemelni az uszályokból. — De addig még sok halászlét kell megenni! — Meg is ennénk, de igen kevés akad a Dunában. Talán tőlünk ijednek meg, vagy a tányértól, nem tudom. Egyszer beköszönt a nagy fogás is... Ám a legnagyobb „zsákmány” partközeiben készül. De azt nem a Duna adja, hanem a part menti emberek — Dunán és szárazon. Tóth György bóL Megcsodálták a vendégek a Kádár elvlárs beszédét mondja a délutáni nagygyűlésen. (Gábor Viktor felv.) Szirmai Kornél, az Egyesült Izzó váci telepének főmérnöke a televíziós képcső gyártási folyamatát magyarázza Kádár elvtársnak. A vendégek megtekintik a Dunai Cement- és Mészmű építkezését. Kádár elvtárstól jobbra Pataki László, a KISZ K. B. titkára és Trautmann Rezső építésügyi miniszter. kötött megállapodás érteiméHárom magyar hajó tengeri útja PART MELLETT Heten, mint a gonoszok — Húsz motor — Negyvenöt vagon kő
