Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

1361. JÚNIUS 18. VASÁRNAP HIT MECVCf i/Círlap Akik az emberi fájdalommal kereskednek ÍRTA : D. CARTER KANADAI ÍRÓ A burzsoá újságok néha na­gyon különös „árukat” reklá­moznak. De a „szabad” sajtó legtapasztaltabb olvasói is alig hisznek a szemüknek, amikor például ilyen közleményt ta­lálnak az újságban: „Ez a nő nyolcgyermekes anya. Tüdőgyulladással Kór­házban fekszik. Most ugyan­csak tüdőgyulladást kapott csecsemő gyermeke is. A két legnagyobb gyermek forgá­csot, fadarabokat szed az ut­cán, hogy tüzet tudjon rakni. Hat gyerek egy ágyban alszik, egyrészt azért, mert hideg a lakás és fáznak, másrészt pedig azért, mert nincs is több ágyuk. A házban nincs semmiféle élelem." Kissé lejjebb egy rövid megjegyzést talál az olvasó: „A család egy kevés élelmet és egy zsák szenet kapott.” Egy héttel később fellapozzuk ugyanazt az újságot, s ugyan­azon az oldalon egy újabb, hasonló közleményt találunk, csak kissé más szöveggel. „Itt áll előttünk egy sze­rencsétlen öregember. Cipője nincs, nadrágja csupa lyuk és folt. Éjjel majdnem megfa­gyott. Nincs hol laknia, az ut­cán alszik, s ha nem tud va­lamilyen rongyot szerezni, még be sem tud takarózni a szabad ég alatt.” Kissé lejjebb ez áll. „Ka­pott egy nadrágot és meleg fehérneműt, ebben már alhat az utcán.” Azt kérdezik, mi az értelme az efféle hirdetéseknek? Mi­lyen árut „helyeznek el” ilyen szomorú, sötét reklámmal? Ezek a hírek jótékonysággal kereskednek. Az ilyenfajta reklámokon nem látunk csi­nos lányokat — ezek a legsö­tétebb nyomorról szóló szörnyű és igaz beszámolók. Ezek a reklámok nem tarkák, nem szellemesek. Olyan szür­kék, mint a nyomortanyák falai. S ha az ember ezeket a sorokat olvassa, úgy érzi, hogy minden szót emberi könnyek itattak át. De olvassuk el a közlemény legvégét is. A következő fel­hívást láthatjuk itt: „Részt akar venni a szegények, sze­rencsétlenek segélyezésében? Küldje el adományait a Scott- míssziónak, isten meg fogja hálálni!” Egy-két dollárért bárki megkóstolhatja, milyen a jó­tékonykodás, jótéteményekkel frissítheti fel elpilledt lelkiis­meretét. Hogy úgy mondjuk — adómentesen elnyerheti az isten áldását. Az olvasó bizonyára kí­váncsi, hol közölnek ilyen hir­detéseket. Talán Olaszország­ban, vagy Japánban? Vagy a dél-amerikai ültetvények nyo­morgó idénymunkásairól? Nem, ezeket a hirdetéseket Kanada leggazdagabb városá­ban teszik közé. A három leg­nagyobb torontói lap — ame­lyeket magában a városban és környékén milliók olvas­nak — minden szombaton ilyen felhívásokat tesz közé, hogy adakozásra késztesse az embereket. Minden szombaton sok ember csiklandozza ide­geit a lapokban megjelenő közleményekkel: a „szabad világ” egyik leggazdagabb or­szágában ma is létező nyomor szörnyű fekélyeinek leírásá­val. De az olvasók más ok miatt is keresik a lapokban ezeket a hirdetéseket. A har­sány és vulgáris reklámokkal megtöltött újsághasábokon megrendítő őszinteségükkel és nyíltságukkal döbbentik meg az embert ezek a közlemé­nyek. Nézzünk néhány példát: „Ennyi és ennyi embernek fagy meg a lába a hideg téli napokon... Amott egy ember lába reszket a hidegtől, bocs- korába belefagyott a vér.” Egy csavargóról szól ez a hír. Egyike azoknak, akiket Ka­nadában „örökös munkanélkü­lieknek“ neveznek. Százával vannak ilyen csavargók, kö­zépkorú emberek és egészen öregek, akik naponta felkere­sik a Scott-missziót, hogy va­lami élelmet kapjanak. A misszió legtöbb látogatója azonban még nem érte el a „reménytelen kort”. Sokan vannak közöttük fiatalok. A legszörnyűbbek azok a közle­mények, amelyek a megdöb­bentő nyomor harapófogójába került kanadai gyermekek helyzetéről szólnak. „Hétfőn két kislány kereste fel a missziót Az egyik öt­éves, a másik hatesztendős. Három kilométert gyalogoltak a rettenetes decemberi hideg­ben. Hidegtől megkékült ar­cukon könnyek peregtek. El­mondták, hogy anyjuknak csupán öt dollárja maradt és nem tudta, mit vásároljon — szenet, vagy ennivalót. Az­után mégis úgy gondolta, hogy a hidegben azonnal megfagy­nak, ezért kis tüzelőt vett. De a gyermekeket kínozta az éh­ség. Felkeresték tehát a Scott- missziót, hogy enni kapjanak." Ez a közlemény a következő szavakkal fejeződött be: „Az idei télen nap mint nap elő­fordulnak ilyen esetek." Az olvasók bizonyára tud­ják, hogy Kanadában régen elmúltak azok az idők, ame­lyeket Dickens oly szemléle­tesen leírt: a kapitalizmus korai szakasza. Ebben az or­szágban most sok állami és magánszervezet működik, amelyek némi segítséget nyúj­tanak az elesetteknek. De a Scott-misszióhoz csak a legelkeseredettebb emberek fordulnak, azok, akiket már végképp megtört a nyomor. A következő jellemző közle­ményből is megtudhatjuk, hány ilyen ember él Torontó­ban. „Az idei zord télen naponta körülbelül 600 férfi, nő és gyermek keresi fel a Scott- missziót, csupa olyan ember, akik még a legelemibb lét- fenntartási eszközökkel sem rendelkeznek." S mindez a tavalyi, arány­lag tűrhető év februárjában történt. Az idei telet az alábbi közlemény jellemezte: „A hideg beálltával töme­gesen jöttek hozzánk az em­berek. Kedden csupán a fér­fiaknak 600 reggelit adtunk ki. Még ugyanazon a napon 150 ember kért ruhát tőlünk. Ezenkívül 400 ember fordult kéréssel hozzánk, hogy ad­junk enni rögtön családtag­jaiknak is, mert különben éhenhalnak." Hol vannak hát az állami társadalombiztosítási szervek, hol a munkanélküliségi bizto­sítási alap, amit annyira rek­lámoznak a kanadai egészség- ügyi szervek? Kanada egyéb­ként a kapitalista világ egyik legfejlettebb országának tart­ja magát. Elegendő, ha átfut­juk a Scott-misszió közlemé­nyeit és mindjárt világossá válik: sok minden kimarad a különféle kanadai társadalom­biztosítási szervek jelentésed­ből ... Családok, amelyek nemcsak hogy szörnyű körül- : menyek között élnek, de egy- i általán nincs hajlékuk ég az i utcákon fagyoskodnak. Embe­rek, akik nemcsak rosszul tápláltak, hanem az éhhalál küszöbén vannak. Betegek, akiknek nem csupán orvosi segítségre í van szükségük, hanem a leg­súlyosabb állapotban vannak. í Torontó büszke nagyszerűen i felszerelt kórházaira és klini- j káira, amelyekben tudómé- i nyos kutatómunka folyik. De j hallgassunk meg egy történe- i tét, amihez hasonló nagyon: sűrűn előfordul a Scott-misz-\ szión. „Egy öregember hat kilo­métert gyalogolt, hogy valami ennivalót kapjon. A misszió bejáratánál elveszítette esz­méletét és a járdára zuhant. Az emberek elmentek mel­lette, senki sem törődött a szerencsétlennel. Végül mi vettük észre a földön fekvő embert. Először azt hittük, hogy elaludt, azonban kide­rült, hogy súlyos szívbeteg. Óvatosan bevittük az épület­be és magához térítettük.” Talán ez csak egy kirívó eset? Az utóbbi hónapokban ál­landóan romlik Kanada gaz­dasági helyzete. Világossá vált a keserű igazság: a mun­kanélküli segély, az öregeknek juttatott csekélyke nyugdíj és az özvegyeknek folyósított se­gély ellenére Kanadában na­gyon sokan élnek a legre- ménytélenebb nyomorban. A munkanélküli segély, amit csak rövid időre fizet­nek, gyakran nem elég a csa­lád eltartására. A lakbér, az élelem, a tüzelő, a ruházat: minden megdrágult. Az em­berek gyakran nem tudják megvenni az orvosságot, amit az orvos felírt a betegnek. A kapitalista gazdaság in­gatagságát bizonyító esetek­kel kapcsolatban a Financial Post azt írja, hogy Kanadá­ban az öngyilkosok száma példa nélkül állandóim magas. A jómódú torontói lakosok ezért sietnek el oly gyors lép­tekkel a Scott-misszió mellett, ezért fordítják el a fejüket. Ki tudja, hogy a tőzsdekrach, vagy a váratlanul bekövet­kező csőd mikor kényszeríti őket is, hogy beálljanak az alamizsnát váró emberek nap­ról napra hosszabb sorába? A kanadai olvasók reggel megtalálják az újságban a Scott-misszió közleményeit. A jóllakott és vagyonos polgár, miután elolvasta a megren­dítő hírt két hajléktalan, árva csöppség sorsáról, gyorsan át­tér az álszent, visszataszítóan ájtatoskodó versekre, hogy visszaszerezze lelki egyensú­lyát Ezek a versikék a túl­világon, a „mennyországban” ígérnek boldog otthont a kis­gyermekeknek... Visszataszító gúnyolódás — mondja az ol­vasó és igaza van. Pest megyei népművészeti kiállítás Tegnap délelőtt 11 órakor ünnepélyes keretek között megnyitották a Pest megyei népművészek kiállítását a Gödöllői Járási Tanács dísz­termében. A kiállítás június 25-ig, naponta 11—19 óra kö­zött áll az érdeklődők ren­delkezésére. Boldog gyermekévek A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a Magyar Úttörők Szövetsége és a Magyar Kép­zőművészek Szövetsége rende­zésében tegnap délben nyitot­ták meg a Műcsarnokban a Boldog gyermekévek című ki­állítást, amelyen a magyar képzőművészek legjobbjai ál­lították ki gyermekekről ké­szült legszebb alkotásaikat. A kiállítást Csohány Gabriella, a KISZ KB tagja, a Pajtás című lap szerkesztője nyitotta meg. ____________ Ú j nemzetközi nyelv - a NEO Arturo Alfadri olasz szár­mazású nyelvész, aki az első világháború óta Belgiumban él, Brüsszelben a sajtó kép­viselői előtt ismertette az ál­tala kidolgozott és NEO-nak keresztelt új nemzetközi nyel­ve. A NEO voltaképpen az eszperantó nyelv leegyszerű­sített és javított változata. Alfadri már 60 000 szavas szó­tárt is készített NEO—francia és francia—NEO változatban. A kozmikus sugárzás laboratóriumában. Laboránsok ionizáló kamránál Hazánkban vendégszerepei a román néphadsereg művészegyüttese A román néphadsereg mű­vészegyüttese vasárnap érke­zik hazánkba és több mint két hetet tölt Magyarorszá­gon. Bemutatkozó előadásukat június 19-én tartják a csepeli sportcsarnokban. A román ká- tonaművészek Szolnokon, Sze­geden, Kalocsán. Baján, Ka­posvárott, Egerben, Miskolcon és Debrecenben Is fellépnek. Érdekességek furcsaságok Börtönben szeretne meghalni Hampercourt város (USA) törvényszéke érdekes jogi eset- \ tel foglalkozik. Levelet kaptak a kisebb bűntettekért 18-szori elítélt John Flaherty-től, aki azt kéri, hogy élete utolsó éveit yj börtönben tölthesse el: „Ha visszapillantok életemre, meg kell 'j állapítanom, hogy sehol sem éreztem olyan jói magamat, mint | önöknél” — írta a volt fogoly. Az üggyel rendkívüli bizottság 1j foglalkozik. 1 V Riválisok — a tehenek Az intézet munkatársai síkiránduláson. Z AV\W\\S.\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\ .\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\A\V.'A A japán sportolóknak, elsősorban a labdarúgóknak és at­létáknak, nagy gondot okoz, hogy Japánban nincs elég képzett gyúró. A japán állattenyésztők ugyanis rájöttek, hogy a . hiz­lalt marhák húsa sokkal ízletesebb, ha az állatok speciális masszázst kapnak. Éppen ezért tetemes fizetéssel elcsalják a gyúrókat a sportegyesületektől. ÓRIÁS BOLHA Egy amerikai kutató az újzélandi Mount Cook-on 52 mil­liméter hosszúságú óriásbolhát fedezett fel. A Hűhónak négy csápja, hat lába és különböző nagyságú fűréSfogai vannak, amelyekkel nagy fájdalmat tud okozni. Az óriásbolha majd­nem három méter távolságra tud ugrani. Monomycin a Uj szovjet antibiotikum A Szovjetunió Orvostudo­mányi Akadémiájának anti­biotikum kutató intézetében új antibiotikum preparátu­mot készítettek sugárgombák­ból. A monomycin nevű pre­parátum a klinikai próbák során rendkívül hatásos gyógyszernek bizonyult. Ha­tásfoka általában jobb, mint a széles körben alkalmazott penicilliné, sztreptomiciné, il­letve a tetraciklin csoporthoz tartozó antibiotikumoké. A szervezetben semmiféle toxi­kus elváltozást nem okoz. Az antibiotikum kü'önösen alkalmas egyes belső gyulla- ; dásos megbetegedések kezeié­ig sére, de injekció formájában i is bejuttatható a szervezetbe. j • A monomycin gyártását a : legközelebbi jövőben már üze- i mi méretekben is megkezdik :a Szovjetunió gyógyszeripari I gyáraiban. : — NAPONTA 22 VAGON ■ zöldborsót tartósít a Nagykő- : rösi Konzervgyár. A közeljö- ; vőben 250 vagon zöldborsó : felvásárlására számít a gyár. ! A zöldborsóból készített, táp- ! anyagokban és vitaminokban j gazdag konzerveket hazai fo- : gyasztásra és exportra készí- ; tik. i — MEGKEZDTÉK az őszi i árpa aratását a Kiskunlachá- ; zi Gépállomás traktorosai. : Szerdán délelőtt öt aratógép vonult ki a, táksonyi Egyesült Erő Termelőszövetkezet őszt árpa táblájára, amely húsz mázsa körül terem holdan­ként. Ugyanakkor a rendre- aratógépet Majosházán készí­tették elő aratásra, ahol ma kerül kasza alá az őszi árpa. Néhány szó a sóról az angol „salary“ és a francia „sa- laire° (munkabér) szavak a latin „sál” (só) szóból szár­maznak. Ezt azzal magyarázzák, hogy Rómában gyakran sóval fizettek a zsol­dosoknak. A kato­náknak kifizetett „sópénzt” „sala- rium"-nak nevezték. Olaszország egyik legrégibb útját, ame­lyen a sót szállítot­ták, mindmáig Via Salarianak (A só útja) nevezik. A Szaharában a só még napjainkban is cse­reeszköz, amely gyakran a pénzt he­lyettesíti. A forró éghajlat alatt élő ember tes­te bőségesen izzad, nagy mennyiségű sót veszít. Ezért a sóegyensúly fenn­tartása érdekében élelem, vagy tab­letták formájában bizonyos sómennyi­séget kell a szerve­zetbe juttatni. A só aktivizálja a szív tevékenységét és megóv a napszúrás­tól. Ha a szervezet­ben nincs elegendő mennyiségű só, az ember megbeteg­szik. A sótól telje­sen megfosztott em­ber lassú halálra van kárhoztatva. Ki­számították, hogy a földkerekség lakos­ságának évente több mint 22 millió ton­na sóra van szük­sége. Évente minden ember körülbelül 8 kiló sót fogyaszt. Az ember törté­nelemelőtti időktől fogva ismeri a sót. Idők múltán a só­nak még szimbóli- kus jelentőséget is tulajdonítottak. Pli- nius római író sze­rint az ókori Ró­mában só nélkül egyetlen áldozatot sem mutattak be. Egyiptomban és az afrikai kontinens más országaiban a só amulett volt, amely az embert ál­lítólag megóvta a csapásoktól. Szene­gálban úgy vélték, hogy a baj elkerüli az embert, ha ki­ejti az alábbi mon­datot: „Mi sót eszünk". Oroszor­szágban a „kenyér és a sff‘ a vendég- szeretet jelképe. A filológusok úgy vélik, hogy a „sói­dat" (katona) szó, A föld mélyén nagy kősókészletek vannak, de végül is csak kimerülnek. A világon kitermelt só egyharmadát már most tengervízből párolják le. A brit nemzetközösség or­szágaiban a tenger­vízből évente kö­rülbelül négymillió tonna, az Egyesült Államokban több mint kétmillió ton­na sót állítanak elő. Ezer köbméter ten­gervízből körülbe­lül 1,3 tonna sót lehet nyerni. A vi­lágóceán kimeríthe­tetlen „sóbánya”. A benne feloldott nát- riumklorid mennyi­sége eléri a 38 000 000 milliárd tonnát. Ez a mennyiség a sófo­gyasztás mai szintjét figyelembe véve 1,7 milliárd évig elegen­dő. Geofizikai Intézet az Északi-sarkon Murmanszkban létrehozták az északi-sarki geofizikai inté- i zetet. amely a távoli északon a földmágnesesség, az északi fény, • a kozmikus sugárzás, az ionoszféra és a rádióhullámok ter- '■ fedésének alapos vizsgálatával és megfigyelésével foglalkozik. í Az intézet tudományos munkatársai úgynevezett elektromág- ■ neses komplexmegfigyelést végeznek a Kóla-félszigeten, az 1 északi fény övezetében.

Next

/
Thumbnails
Contents