Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-16 / 140. szám
^v/6r/«p 1961. JÚNIUS 16. PÉNTEK Három éve a falu szolgálatában Beszélgetés a taksonyi népfront-titkárral Látja, Taksonyba érdemes elmenni, ha jól működő népfront-bizottságot keres. A Kosárfonó Ktsz főkönyvelőjét, Babura doktort keresse, beszélgessen vele. Megfogadtam a jótanácsot és íme, kényelmes nádfote- lékben ülve, kíváncsian méregetjük egymást dr. Babura Györggyel. Fiatal embert vártam, miután úgy jellemezték, mozgékony, mindenben résztvevő. Most pedig pirospozsgás, de már élete első virágján jócskán túllévő embert látok. ,— Igen, hatvan éves elmúltam, de dolgozni még nagyon szeretek és a hozzávaló erő sem hagyott el. Különösen akkor, ha szülőfalumról, Taksonyról van szó. Százötvenha- rom évvel ezelőtt telepedett le itt az ősöm. Az iratokból megállapíthatóan tanító volt. De tanított a dédapám, a nagyapám és az apám is. Velem szakadt meg a sor, mert én tovább mentem, államtudományi doktorátust szereztem. _- Mióta vesz részt tevékenyen a Hazafias népfront munkájában? — Nemrégen történt, úgy jó három évvel ezelőtt. Kinn járt nálunk egy alkalommal a megboldogult Dinnyés Lajos, a dabasi. Nekem igen jó barátom volt még fiatalabb éveinkből. Azt mondta, hogy: ide figyelj, pajtás, miért nem dolgozol nekünk? Az isten is népfront-titkárnak szánt, s ha az emberek is úgy akarják, hát csináld. Az alakuló gyűlésen jelöltek, aztán meg is választottak. Ha pedig bizalmat szavaztak nekem, 'illik is dolgozni érte. __ Mik a község legfontosabb problémái, amelyeknek megoldásához a népfront hasznos segítséget adhat? — Vegyük sorra, mert sok van. Először is a vízellátás. Van két mélyfúrású kútunk, még egy harmadik- kellene és akkor megalakíthatnánk az ivóvíz társulatot és bevezethetnénk a folyóvizet az utcákba. De mivel a harmadik kút fúratását a megyei tanács ez év végére helyezte kilátásba, mi is leálltunk _ s várjuk a munka befejezték Ha az ivóvíz társulatot még nem is, de a műszaki csoportot már létrehoztuk; tartsa kezében ezt az ügyet s amint a feltételek rendelkezésünkre állnak, haladéktalanul kezdjünk szervezkedni. A másik, szintén ilyen megvalósításra váró tervünk a dunai szakasz rendezése. A kertek alá nyúlik be a soroksári Duna-ág. A víznek szinte semmi sodrása nincs, mindjobban eliszaposodik, hí- nárosodik. Valóságos bölcsője a szúnyogoknak, a fertőzést terjesztő miazmáfcnak. Érintkezésbe léptünk a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalattal, de sajnos, anyagilag nem tudtunk megegyezni, feltételeik számunkra nagyon kedvezőtlenek voltak. Azt szerettük volna, ha a helyi termelő- szövetkezetek kapták volna meg a gyékényt, amelyet az asszonyok télen felfonhattak és hasznosíthattak volna. A tőzegkitermelő viszont ragaszkodott hozzá, hogy a sást rendes napi árban vásároljuk meg tőlük. Most többféle variáció között választhatnánk, de egyelőre még nem döntöttünk, melyik lenne a legmegfelelőbb megoldás. — Valóban, mindkét feladat olyan, ami nem oldható meg könnyűszerrel egyik napról a másikra. Biztosak nagyink azonban, hogy mindegyik meglesz. De most arról mondjon pár szót, mi az, amivel nincs ennyi nehézség, vagy mi az, amit eddig végeztek a községi tanáccsal karöltve? — Kezdjük itt is a legfon- tosabbal, az idény-jellegű bölcsőde állandóvá tételével. Csak itt, a mi vállalatunknál több mint nyolcvan olyan nő dolgozik, akiknek létfontosságú a bölcsőde. A mi jelenlegi intézményünk május elsejétől szeptember végéig működik, Akkor bezár, helyhiány miatt. Van egy épület, amelyben a gyermekek kitűnő elhelyezést nyerhetnének, ha lenne kútja. De az nincs. Nem is építhetünk, mert (bár ötvenezer forintot tartalékolunk rá) a ház tulajdonjoga igen bonyolult, tisztázatlan. Most tesz a megyei tanács pontot ennek a régóta húzódó vitának a végére és akkor hozzáláthatunk az apróbb átalakítási munkáikhoz. Ha ebben az évben talán nem is sikerül komplett bölcsődévé átépíteni, mindenesetre azt el kívánjuk érni, hogy a nyitvatartási időt október 1 utánra meghosszabbítsák. Szeretnénk még, ha végre községünkben is lenne olyan vendéglő, ahol délben meleg ételt főznének. Nagyon sokan vennék igénybe, nem egy dolgozónk van, aki Pestről, vagy a környékről jár Taksonyba, örülnének, ha a drága hideg helyett főtt ételt ehetnének. Nagy az átmenő forgalmunk is, az utasok szívesen meg- állnának a vendéglő kedvéért. Helyiségproblémánk nincs, mert ott van a földművesszövetkezet italmérése, amely teljesen megfelelő lenne, mert minden szükséges mellékhelyiséggel rendelkezik. Tágas, nagy konyhájában villanytűzhely van, szép termei, amit most egy héten egyszer használnak. Megírtuk a beadványt a SZÖ- VOSZ-hoz, jöjjenek ki, tartsanak helyszíni szemlét és a vendéglőt — amely kétségtelenül rentábilis vállalkozás lenne — mielőbb hozzák létre. — Igyekszünk mozgást vinni a község társadalmi, kulturális életébe. Állandó kapcsolatot tartunk a művelődési ház vezetőjével s közösen dolgozzuk ki programunkat. Az idei év mozgalmas volt e tekintetben is, szép sikerekről számolhatunk be. Februárban például Afrika-he- tet tartottunk, amikor ismertettük a földrész kulturális, gazdasági és politikai helyzetét. Ugyancsak jól sikerült nagygyűlést tartottunk a termelőszövetkezet megalakulásának évfordulóján, amelyen több mint háromszáz vendég vett részt. Ezenkívül a TIT-tel karöltve hat előadást szerveztünk, különböző aktuális kérdésekről. A látogatottság mindenkor, igen szép volt. Augusztus húszadika nagy ünnep nálunk is. Tavaly gazdanagygyűlés volt ezen a napon, az idén pedig reggeltől estig tartó ünnepi programot tervezünk; Lesz zenés ébresztő, délután fut- ballrhérkőzés, gyerekműsor. Fénypontul Szirmai Mézeskalács című zenés daljáté- kának szabadtéri bemutatóját szánjuk, amelyre már most készülődünk. A kosárfonó ktsz fiataljai nagyban tanulják a szerepeket, tartják a- zene- és énekpróbákat ... Közben halad az idő. Hol egy női, hol egy férfifej bukkan fel az ajtóban, valamit kérdezve. Hiába, az üzem élete rendes kerékvágásban halad, nem sokáig tudják nélkülözni egyik vezetőjüket. Itt az ideje tehát, hogy búcsúzzunk. — A nyáron szaladjanak ki feltétlenül, akkor kerítjük majd társadalmi munkában a strandot. Nemcsak beszélünk a tennivalókról, nézzék meg maguk is, milyen szorgalmasak a taiksonyiak, ha községük fejlesztése úgy kívánja. Komáromi Magda Gyümölcsfeldolgozóvá fejlesztik a Ceglédi Szeszipari Vállalatot Az eredeti „profil", a pálinkafőzés is megmarad A háziasszony mindig drukkol, ha vendégeket vár, de még nagyobb az izgalom, ha vendégei kifejezetten azért jönnek, hogy megkóstolják valamilyen új étel- vagy italkülönlegességét. Ilyen vendégvárásban volt részük nemrég a Ceglédi Szeszipari Vállalat vezetőinek. A megyei pártbizottság, az Élelmezésügyi Minisztérium és a város illetékes vezetői látogattak el a szépen fejlődő üzembe. A vállalat jövőjéről tárgyaltak, s közben megkóstolták azt az ötféle üdítőitalt, amelyet saját receptjeik alapján állítottak össze a gyár szakemberei. Mind az öt italféleség alapanyaga az almaié. Ehhez megfelelő arányban trópusi fűszerek olaját, narancs- és citromolajat kevernek. Egyik olaj sem szintetikus úton készül, hanem természetes kivonata az Olaszországból és Izraelből vásárolt gyümölcsöknek. Úgy látszik, mind az öt ital kitűnően sikerült, mert valamennyi tetszett, de különösen ízlett a Toddy nevű narancsízű, citromillatú üdítőital. A vállalat saját erejéből üzembehelyezett gyümölcsaszalót is megtekintették a vendégek, amelynek próbafűtése már megtörtént és az idei gyümölcsszezonban megkezdi a termelést. Ez a berendezés is nagyon megnyerte a vendégek tetszését és elismerésüket fejezték ki a vállalat vezetőinek, amiért felkutatták és felépítették ezt a korábban kihasználatlanul heverő értékes berendezést. Végül is úgy döntöttek, hogy gyümölcsfeldolgozóvá fejlesztik a vállalatot, gyümölcsaszaló és gyümölcsléből készült üdítőitalt gyártó üzemet kell létesíteni belőle. Ehhez a legmesszebbmenő támogatást ígérték. Az is terveik között szerepel, hogy a környék üdítőital- ellátása mellett a főváros ellátásába is komoly mértékben be kívánnak kapcsolódni, ami bizonyára osztatlan örömet vált majd ki az üdítőitalt kedvelők népes táborában. Természetes, hogy az eredeti „profil”, a pálinkafőzés is megmarad, hisz erre is szükség van. Sőt, támogatták a vendégek azt a kívánságot is, hogy napi tízezer üveg pálinkát itt helyben palackozhassanak, amivel újabb munkaalkalmakat teremthetnek a ceglédi asszonyok és lányok számára. Készül Magyarország első részletes növényföldrajzi térképe Mi újság Váchartyánban? Ezzel a kérdéssel nyitunk be Simányi Józsefné tanácstitkár szobájába. — Mi újság is lenne? Rendkívüli dolgokról nem számolhatok be, csupán a csendes, dolgos hétköznapokról. Most, hogy már az iskolánk elkészült, a következő lépés a művelődési otthon létrehozatala. Nem könnyű, mert kevés a pénzünk, viszont múlhatatlanul szükséges. Sok vita után úgy határoztunk,, hogy nem teljesen újat építünk, hanem a Dózsa mozi épületét alakítjuk át, úgy, hogy beépített színpada lesz, háromszáz személyes nézőtérrel. Építünk hozzá öltözőket, mellékhelyiségeket. Jelenleg a mozival egy házban van az óvodánk egy része. a másik fele pedig a Gosztonyi-kastélyban. Hogy elegendő helyünk legyen, az óvodát teljes egészében átköltöztetjük a kastélyba, ami sokkai megfelelőbb. Szép szobák és tágas park áll majd rendelkezésükre. Előbb azonban a kastélyt is rendbe kell hozni, mert jelenleg eléggé elhanyagolt. Az épület műemlék. Tatarozását, belső munkálatait, a megyei tanács által kijelölt építővállalat fogja végezni. Ügy hallottuk, majd félmillió forintot kell rááldozni. De ha elkészül, az óvodán kívül más intézmény is helyet kaphat falai között. Visszatérve a művelődési otthonhoz, a munkálatok csak az óvoda kiköltözése után indulhatnak meg teljes erővel. Egyébként erre fordítjuk a jövő évi községfejlesztési alapot is. A már felsoroltakon kívül lesz itt könyvtárszoba, klubhelyiség, és valahogy a szakkörök is elférnek majd. — Az elkészült tervek szerint. mindez mibe kerül? — Fillérre még nincs kiszámolva, de a négyszázezer forintot eléri. Társadalmi mun- kára is számíthatunk, egyelő- •e csak a bontásnál tizenötezer forint értékben. Gondolom, a munka nagyobb részénél, az építésnél sem hagynak majd cserben a lakosok, mert a művelődési otthon is, íz óvoda is, valamennyiük közös érdeke. Simányi Józsefnénak igaza volt. Szerencsére, az ilyen gondok, az ilyen tervek, nálunk már a hétköznapi, csengj des élet eseményei közé szá- ! mítódnak. ; K. M. A magyar botanikusok nagyszabású feladat megoldásán munkálkodnak: összeállítják Magyarország első, a legújabb tudományos eredményekre támaszkodó, részletes növény földrajzi térképét. A munkát a Magyar Tudományos Akadémia irányítja és abban a botanikusokon kívül számos gyakorlati szakember — erdész, mezőgazdász, kertész — is részt vesz. A készülő növényföldrajzi térkép összefüggő áttekintést ad majd hazánk flóravilágáról, amellett tájegységek szerint részletezi a különböző talaj- és éghajlati viszonyokra jellemző növénytársulások Kialakulását. E munkának elméleti jelentősége mellett gyakorlati haszna van; mezőgazdasági nagyüzemekben a korszerű tudományos — botanikai, genetikai — eredményekre támaszkodva kell kialmkítani a legmegfelelőbb termelési kultúrákat, A botanikus szakemberek munkássága máris számos értékes tudományos megállapítással és sok fontos adat feltárásával szolgálta ezt a célt: A szakemberek témakörönként és tájegységenként felosztva, sok éves kutatómunkájuk eredményeit tanulmányokban dolgozzák fel, s ezek összessége alkotja majd az új magyar nö- vényföldrajzi térképet. Leg- előrehaladottabb a munka a Magyar Tudományos Akadémia botanikai intézetében, amelynek munkatársai máris több publikációban bocsátották közre kutatási eredményeiket. Az itt dolgozó tudományos szakemberek saját tématerületük feldolgozásánál összehasonlító tanulmányokat folytatnak külföldön is. így meghatározott feladatukon kívül segítséget adnak az illető ország szak- tudományának is, mert ottani kutatásaik eredményeit rendelkezésükre . bocsátják. Dr. Zólyomi Bálint, az intézet igazgatója a lösztalajok növénytakarójának, növénytársulásainak vizsgálata során, összehasonlító tanulmányokat folytat Kínában. Dr. Kárpáti István és felesége az árterületek vegetációjának tanulmányozásánál Albániában és Csehszlovákiában végzett kutatómunkát. Csehszlovákiai kutatásaik eredményeit csehszlovák botanikusokkal közös publikációban tették közzé. Dr. Kovács Margit a Táptalajokon kialakult rétek, legelők növénytakarójának részletes vizsgálata után — amelynek németnyelvű ösz- szefoglalása rövidesen megjelenik — most a mátrai erdők növénytársulásaival foglalkozik. Több mintatérképet készített, amely segítséget jelent a hazai fásítás, erdősítés módozatainak gyakorlati alkalmazásához is. Dr. Újvárosi Miklós a mező- gazdasági kultúrák gyomo- sodásának vizsgálatával szintén jelentős támogatást ad a gyakorlati szakembereknek. az Kétmenetes módszer aprómag betakarításánál Az aprómagbetakarítás veszteségeinek csökkentése érdekében a gépesítési gzakemberek új módszert dolgoztak ki; A gabonához, hasonlóan két menetben takarítják be a bíbor-, a lóhere és a lucerna í magját is. Eddig a levágott 2 lucernát, illetve herét össze- p gyűjtötték, boglyákba rakták; 2 kocsival a központi telepre 2 szállították, ahol kazlazták és 2 csak innen csépelték. Az új 2 módszer szerint rendrearató f géppel vágják le a herét, il- 2 letve a .lucernát és száradás 2 után az e célra átalakított 2 kombájnnal azonnal kiesépe- 2 lik. 2 A tervek szerint 800 koma 2 bájnra szerelnek az idén ap- 2 rómagbetakarító berendezést. 2 A dörzsvásznakat az ipar jú- í nius végéig szállítja, de a leg- 2 fontosabb bíborhere-termő 2 megyékbe — Vas, Győr és 2 Veszprém megyébe — már a 2 következő napokban megér- 2 kezik a kombájnok átalakítá- i «áh«» szükséges berendezés. A KGST keretében kötött egyezmény alapján tanulmányi útra jött Magyarországra Salagina Antónia szovjet gyógynövény-kutató. Budakalászon a magyarországi anyarozs- termesztés legújabb eredményeit tanulmányozza. A képen: dr. Békésy Miklós Kossuth-díjas kutató (jobbról), az anyarozskísérletek tudósa Salagina Antonia szovjet gyógynövény-kutató kérdéseire válaszol. A különböző botanikus kertekből beérkezett gyógynövények szaporításánál ügyelnek a fajtatisztaság megőrzésére és ezért a kísérletekre beállított gyógynövényeket az idegen beporzástól szigetelő eszközökkel védik meg (MTI foto — Bereth Ferenc felv.) AMI SOK, AZ SOK Az angliai Woodfordban félbontották Simeon Kram- risch és felesége házasságát, miután a 32 esztendős férj rendszeresen arra kötelezte feleségét, hogy a késő éjszakai órákig a Bibliából olvasson fel két gyermeküknek. j j | Gyógynövénykísérletek Budakalászon { A Gyógynövény Kutató Intézet budakalászi telepén 150 \ \ holdon folytatnak a kutatók kisparcellás és nagyüzemi kísér- \ l leteket. A kísérletek célja a nemesített gyógynövények szapo- \ ; rítása és az új agrotechnikai eljárások nagyüzemi alkalmazása. \ ; A kutatók tapasztalataikat a mezőgazdasági nagyüzemek’', 5 rendelkezésére bocsátják. Különösen nagy jelentőségűek az \ \ anyarozsnemesítési és terméshozamnövelési kísérletek, \ \ amelyek a gyógyszer alapanyagok előállítása szempontjából \ $ igen jelentősek.
