Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-02 / 128. szám
1981. JÚNIUS 2, PÉNTEK WST megyei 3 Helyi anyagok [elhasználására! minden faluban rendkívül olcsón építhető járda Figyelemre méltó újítással kísérleteznek Pilisvörösvárott Már aszfaltjárda is van falun, mióta a hidegaszfaltot kitalálták. Pilisvörösvárott idén megint 1200 folyómé- temyi aszfaltjárdát építettek eddig és ezenfelül még 100 méter hosszú kísérleti járdát. Hiszen nagy község Pilis- vörösvár, de hogy már utca- burkolási kísérleteket folytat — ki hfnné. Márpedig igaz: újfajta hidegaszfalttal kísérleteznek a községben. A járdaépítést ugyanis olcsósí- tani szeretnék, mert 126 utcája járdáját három éven belül legalább az egyik oldalon ki szeretné építeni a község. Ennek pedig a szívesen teljesített bőséges társadalmi munka mellett is töméntelen a költsége, hiszen Pilis- vörösvár utcáinak hossza harminc kilométer és ebből mostanáig alig négyezer méter épült ki. Komoly, szinte megoldhatatlan probléma lenne, ha a község egyik lakója a községfejlesztési állandó bizottság tagja, Lukács Ferenc útépítési szakember nem ajánlotta volna fel a községnek hidegaszfalt újítását. Előbb természetesen kísérletképpen. Hogyha aztán beválik, készüljön abból tovább a járda Pilisvörösvárott.; Lukács újítása ugyanis a helyi anyag fel- használásán alapul, ezért is, de máskülönben is, sokkal olcsóbb minden eddigi járdaburkolásnál; De beszéljünk az újításról magával az újítóval, Lukács Ferenccel, aki rövid idő óta a budapesti XI. kerületi Tanács útfenntartási telepének egyik vezetője, miután éveken át építésvezető volt a Betonútépítő Vállalatnál. — Cságoly József vegyész- mérnök nagyszerű újításának, a hidegaszfaltnak kísérleti gyártásánál közreműködtem — mondja; — Láttam, hogy az alapanyagellátás körül nehézségek vannak. Nem, bitumen van elegendő, de sokszor hiányzik például a bazalt. így jutott eszembe, másféle alapanyagokat kellene felhasználni. Újításom tehát a hidegaszfalt eljárás fejlesztése, helyesebben éppen a falusi járdaépítésre való gazdaságosabb alkalmazása. Tavaly bitumenes homokkeverékből elkészítettem pár négyzetméteres utat a Lágymányoson és bevált. Fagyálló, nem szívja fel a vizet és kopási ellenállása úgyszólván tökéletes; Egy év után sincsen rajta észrevehető kopás. Most, Pilisvörösvárott száz méteren, húsz méterenként ötféle keverékkel kísérletezünk, éspedig kétféle összetételű bitumenes homokkeverékkel, kétféle összetételű bitumenes folyami kavicskeverékkel és bitumenes dolomit-zúzalékkal. A legjobban beválóból folytatjuk jövőre a járdaépítést. Szívügyem, hogy Pilisvörösvárott kiépüljenek a járdák. — Igazán szép dolog, ha valaki a szülőfalujában :;. — Nem is vagyok vörösvá- ri, Erdélyben születtem, Udvarhely megyében, Patakfalván. Csak ötvenhat óta lakom itt, akkor az ásványbánya vasútját és állomását bővítettük. Én voltam az építés- vezető, itt jutottam lakáshoz, addig feleségemmel, két gyermekemmel albérletben laktunk Pesten ..-. — Tehát ebben a községben a lakásért akarja leróni háláját az újfajta járdaburkolattal. — Szó se róla, csakhogy magam is falun születtem, ott töltöttem gyermekkorom és jól tudom, mit jelent a lábat, lelket megbénító sár az utcán. A sárbafulladó falu .; ; — Űj eljárása mennyivel olcsóbbítja meg a járdaépítést? — Harminc-negyven, vagy talán még több százalékkal is, mert éppen azt tartottam szem /előtt, hogy mindenütt helyi anyag felhasználásával készülhessen a járdaburkolat. Ez már magában is csökkenti a költséget, de sok pénz megtakarítható azzal is, hogy nincs szükség az anyag vasúti szállítására. Az eljárás rendkívül egyszerű, egy-két szakember és egy betonkeverőgép szükséges hozzá. Az ország községeinek hatvan százalékában van homok, másutt folyami kavics, hegyvidékén esetleg valamilyen kőzet. Újításom alapján tehát akárhol olcsón, gyorsan és jól meg- építhétők a járdák, mert az építésükhöz szükséges helyi anyag mindenütt található. — De betonkeverő annál kevésbé. A járdák pedig házi kezelésben épülnek, így hát minden községnek be kellene szerezni betonkeverőgépet; — Szó se róla. A betonkeverőt bérelni is lehet. Még helyesebb lenne, ha mozgó- brigádok alakulnának és egy- egy járás, vagy környék falvaiban helyi anyagból társadalmi munka segítségével egymás után végeznék el a járdaburkolást. Az egész csupán szervezés kérdése. Minden járásban meg kellene csinálni a járdaépítési naptárt, hogy a mozgórészlegek határidőre egyikből a másikba mehessenek. Hozzátehetjük, ez szintén újítás lenne, de segítségével az eddiginél is gyorsabb ütemben szűnne meg a sáros falusi utca. Vagy ahogy Lukács Ferenc mondja, a lábat, lelket bénító sár .;. Sz. E. Dobi István üdvözlő távirata az Olasz Köztársaság elnökéhez Az Olasz Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke üdvözlő táviratot küldött Giovanni Gronchinak, az Olasz Köztársaság elnökének. (MTI) Megérkezett Izland új magyarországi követe Dr. Kristinn Gudmundsson Izland új magyarországi rendkívüli követe és meghatalma- zott minisztere csütörtökön megérkezett Budapestre. (MTI) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalták a Heves megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának beszámolóját a megyében folyó oktatási és nevelési munkáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatalnak az 1961. évi népgazdasági terv teljesítésének első negyedévi tapasztalatairól szóló jelentését. A Minisztertanács megtárgyalta a földművelésügyi miniszter előterjesztését a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmének szabályozásáról, s úgy határozott, hogy ennek alapján törvényjavaslatot terjeszt az országgyűlés elé. A földművelésügyi • miniszter beszámolt a kormánynak a tavaszi növénytermesztési munkák végrehajtásáról és az aratás előkészületeiről. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt; * Uj egészségügyi intézmények épülnek a szobi járásban Nagymaros a tisztasági mozgalom élén jár az első félévben Sokáig, még attól a naptól kezdve is, hogy a felszabadulás után Pest megyéhez csatolták a szobi járást, kétségkívül sok mindenben a megye legelhanyagoltabb járása volt. Az utóbbi két-három évben egyre jobban oszladozik már a szobiaknak ez az érzése. Egyre többet kapnak és egyre szebb tervek közelednek a megvalósuláshoz. A közegészségügy területén például most bontakoznak ki a járásban a fejlődés nagy arányai. Orvoshiányról a körzeti orvosokat illetően tulajdonképpen beszélni sem lehet, de már a közelmúltban sem lehetett. A járás tizenhét községében tíz körzeti orvos vigyáz a lakosság egészségére és dr. Nagy István járási főorvos szerint legfeljebb még egyre lenne szükség, hogy az orvosellátottság tökéletesebb legyen. Ami pedig a szakorvosi ellátást illeti, abban most már csak ideig-óráig lehet hiányosságról beszélni. Éppen most nyílt meg a járási tüdőbeteggondozó, júniusban megkezdődik Zebe- gényben a járási szülőotthon építése. Ez év második felében pedig Szobon hozzáfognak a szakorvosi rendelőintézet építéséhez hétféle orvosi szakma számára; Ha az építek minden határidőt betartanak, jövőre már szakorvosi vizsgálatokra sem kell Vácra vagy Balassagyarmatra járni a járásbelieknek. A járási rendelőintézetek megnyitása most még az eddiginél is sürgetőbbé teszi mentőállomás létesítését. Szükség esetén ugyanis ez idő szerint Vácról vagy Balassagyarmatról szállnak ki a mentők. Szobon már kijelölték a mentőállomás céljaira megfelelő épületet, s most folynak a tárgyalások, hogy az állomás minél előbb meg is nyíljon. — Mi bízunk benne, hogy kérésünk meghallgatásra talál — mondja dr. Nagy István járási főorvos —, ahogy abban szintén reménykedünk, hogy belátható időn belül járási kórházat is kapunk. Nem kell azért arra gondolni, hogy esetleg már hetek múlva; A kezdeményezés azonban megindult, s talán már a harmadik ötéves terv időszakában ez a kívánságunk, reményünk is megvalósul; Járásunk fejlődése addigra előreláthatóán elengedhetetlenül szükségessé teszi a saját kórházat; — Egyébként a járás egészségügyi helyzete jó. Fertőző betegség például, csak egészen szórványosan fordul elő. Ezt nem kis mértékben a tisztasági mozgalomnak köszönhetjük. Minden községben a lakosság nagy megértéssel vesz részt a mozgalomban. Éppen most értékeljük az első félév eredményeit. Idén a jelek azt mutatják, Nagymaros kerül ki győztesen a versengésből, mert Vámosmikola, a járás tavalyi, legtisztább községe, némileg elmaradt. Majd meglátjuk, a második félévben összeszedi-e magát és megtarthat ja-e a múlt évben kiérdemelt címet, amivel tizenötezer forint jutalmat is kapott; Magunknak, gyermekeinknek Azt szoktuk mondani /valamilyen új „technikai csoda” megszületésekor: ha ezt nagyapánk láthatná!... Pedig a csodálkozás kiváltásához nem kell sem űrhajó, sem kibernetikus „gépcsoda”. Semmivel sem kevésbé ámulnának el a tíz-tizenöt évnél régebben eltávozottak, ha a maga hétköznapi természetességével ejtenénk ki előttük a községfejlesztés szót, még- inkább azonban, ha annak mai jelentését, tartalmát megismerhetnék. Egy tájékoztatóban olvasom, hogy Nagykörösön 1959- ben ezer javaslat érkezett a városi tanácshoz, ezer állampolgár mondta el, vagy írta le véleményét, elképzelését, kis városa gazdagítására. És nemcsak Nagykőrösön közügy a községfejlesztés, azaz. mit, hol, hogyan, mennyiért, mikor építsenek — csupa közérdekű létesítményt. Közügy a megye legeldugottabb falujában is. Annyira az, hogy most már sokkal okosabban, sokkal szociálisabban tervezünk, mint néhány évvel ezelőtt. Terveink, azaz látókörünk, nemcsak az adott, vagy a következő esztendőt kerítik be, hanem nemzedéki méretűvé tágulva, már most döntünk abban, hogy milyen legyen, mondjuk Ácsa, vagy Maglód, tizenöt év múlva. Távlati tervezésünk nem ábrándozás, hanem a mi valóságunk bátor, ám reális kivetítése a messzi jövőbe. És nemcsak bátor, hanem tudományos is. Ezért kerülhetett bele például a jelentés Váccal foglalkozó szakaszába az a megállapítás, hogy megyénk legjelentősebb ipari városa lakosainak száma — éppen az ipar szakadatlan fejlesztése révén — 25—30 százalékkal lesz magasabb a jelenleginél. Ez a sorsa különben minden olyan lakott helyünknek,- amely kisebb-nagyobb ipari objektummal rendelkezik. Gyarapodik persze valamennyi községünk, az is, amely kizárólag mezőgazdasági jellegű, hiszen nemcsak termelő- eszközeink fejlődése számára építünk széles utat, hanem a lakosság egészének. 1958—59—60-ban községeink, városaink 262 millió fo- riytot fordítottak a kitűzött célok megvalósítására. 1960- ban pl. 19 kilométer utat, 47 kilométer járdát, 92 kilométer villanyhálózatot, 21 iskolai, 4 óvodai tantermet és 9 művelődési otthont építettek. Ebben az esztendőben nem kisebb a program, mint 10 kilométer út, 45 kilométer járda, 93 kilométer villanyvezeték, 22 kút, 13 orvosi lakás, rendelővel. 36 óvodai, 34 általános iskolai tanterem, 23 művelődési otthon, 6 sportpálya, 16 sport- öltöző, stb. létesítése, felépítése. Hosszan sorolhatnánk a forradalmi gyorsasággal formálódó, gazdagodó községek, városok új életjelenségeit. Mindez a megye lakosságának oszthatatlan közügyévé vált, s egyben legszemélyesebb ügyévé is. Ezek után még nagyapáink sem csodálkoznának, hogy a lakosság évről évre több anyagi hozzájárulást vállal szőkébb pátriája gyarapításáért. s hogy az elmúlt esztendőben csaknem 12 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a szép célok va- lóraváltásáért. Pontosan kétszer annyit, mint a megelőző évben. András Endre Mennyit keres egy fejőgulyás? Az állattenyésztésben is eredményességi munkaegységet alkalmaz a szentlőrinckátai Új Világ Tsz Érdekes dolgokról beszélgettünk Pesti Antal fejőgulyással a minap. A szentlőrinckátai Uj Világ Termelőszövetkezetben dolgozik, ahol az állattenyésztésben is eredményességi munkaegységgel mérik a munkát. Pesti Antal egyike ott azoknak a fejőgulyásoknak, akik örömmel veszik, hogy rendszeresen mérik a munka eredményességé1. Hogyisne örülne ő például, amikor még fél év sem telt el, de már háromszáz körül van a munkaegységeinek száma. Szép dolog ez, különösen ha olyan jó munka van mögötte, mint az övé. Tavaly is érdekeltek voltak abban a fejőgulyások, hogy minél több tejet fejjenek és a Idejében a földbe került a palánta A taksonyi Egyesült Erő Termelőszövetkezet az idén 45 katasztrális holdon kertészkedik a múlt évi 20 hold helyett. Jó felkészülésük révén területük zömét öntözni is tudják. így jelentősen növekszik a kertészet bevétele. A várt jövedelem egyik záloga, hogy minden idejében kerüljön a földbe. Nos, ezzel sincs hiba. Az elmúlt héten, amikor a kertészetben jártunk, már befejezéshez közeledett 11 katasztrális holdon a legfőbb növényük, a paprika palántázása. A palántázást követő meleg esők bizonyára sokat használnak, minden egyes tő megfogan, s rövidesen fejlődésnek indul. (Foto: Tenkely) lehető legjobb borjúfelnevelé- si arányt érjék el. Az alapmunkaegységen felül biztosított prémiumlehetőség azonban nem mindig abba az irányba terelte a fejőgulyások igyekezetét, amely a tsz-nek is a legkedvezőbb volt. Ezért vált szükségessé az állattenyésztésben is a jövedelemelosztás megváltoztatása. A tsz-vezetőség úgy döntött, hogy 100 liter tej kifejéséért 1,7 munkaegységet írnak jóvá egy-egy fejőgulyásnak. Ezenfelül minden — legalább százhúsz kilogrammos súlyban — leválasztott borjú után ló munkaegység illeti meg a fejőgulyást. Ha 120 kilósnál köny- nyebbek vagy nehezebbek a borjak, akkor kilogrammonként kilenc liter tej a levonás, illetve a jóváírás. Igen egyszerű és könnyen érthető tehát a teljesítményelszámolás az állattenyésztésben és igazságos is. Könnyen ellenőrizhetjük mindezt, csak a tényeket kell szemügyre venni. Kiss Varga Ferenc főagronómus elmondja, ho°v január elsejétől kezdve alkalmazzák az eredményességi munkaegységet. Amióta rá- tértekja jövedelemelosztás új módjára, több mint ötven százalékkal emelkedett a tehenészet istállóátlaga és majdnem ugyanilyen mértékben a borjú választási átlagsúly is. Tavaly, az első félévben 8,1 liter tejet termeltek tehenenként, az idén 12,4 liter az istállóátlag. Ugyanakkor az alapkövetelményként megállapított 120 kilós borjú választási átlagsúly az idén már szerény normának számít, mert 180 kilós átlagsúlyt értek el. A főagronómus és a fejőgulyás eevaránt az eredményességi munkaegység serkentő hatásával maevarázza ezt a nagyarányú fejlődést. Pesti Antal elmondja, hogy azelőtt is szorgalmasam dolgozott,, hiszen hét éve tagja a termelőszövetkezetnek, de most mégis jobban megy a munka; Mindenki jó eredményekre törekszik, mert érdemes, s nem várnak egymásra a tehenészek. Nemegyszer előfordult már, hogy másfél-két órával előbb is megjelentek a munkahelyükön, hogy a legkisebb hibát is megelőzhessék. A 78 tehenet nyolcán gondozzák és kézzel fejik. Gondosan ügyelnek arra, hogy a tehenek megkapják a termelési érdem szerint járó takarmányt és ápolást. Érthető ez a gondosság, hiszen a keresetük múlik rajta, Pesti Antalnak például 63 munkaegysége volt a múlt hónapban, amelyre 1260 forint előleget kapott, mert most 20 forintot fizetnek munkaegvségelőlegként. Júniusban 24 forintra emelkedik ez az előleg, sőt akkor a korábbi munkaegységekre utólag még 4—4 forintot osztanak ki. Év végén kapják meg a jó munka teljes gyümölcsét, amely a tervek szerint 40 forint lesz munkaegységenként. Egyedül dolgozik a tsz-ben a családból Pesti Antal. Három kiskorú gyermeke van és a gyerekek, meg a háztáji gazdaság gondja teljesen lekötik a feleségét. Mégis, a tavalyi 'eredményekre célozva, elégedett a fejőgulyás. Az étkezés, öltözködés gondja és a gyerekek iskoláztatása mellett még arra is jutott a jövedelemből, hogy a Pesti házaspár idei munkája könnyebb és kényelmesebb legyen. Az asszonynak mosógépet, varrógépet vásároltak, a férfi pedig megkapta az áhított motorkerékpárt. Mennyire számít az idén? Jogos és helyénvaló kérdés ez, de szerényen mosolyogva tér ki a válasz elől Pesti Antal. „Mindig többre vágyik az ember — mondja —, de fődolog, hogy rosszabb ne legyen.” S mert a félévi eredmények jobbak a tavalyinál, miért lenne rosszabb a fejőgulyásoknak? Nagymiklós István
