Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-02 / 128. szám

4 1961. JÚNIUS 2, PÉNTEK Megérkezett Budapestre az idei eteti amerikai turistacsoport Szerdán az IBUSZ szerve­zésében Budapestre érkezett az idei első amerikai rokon­látogató csoport, összesen 42 turista. Rövidesen úiabb cso­portok érkeznek Amerikából. (MTI) SÓSKÚTI VÁLTOZÁSOK Valahányszor az Országház impozáns épületét látom, min­dig a sóskúti kőbányászok jutnak eszembe. Ök vésték ki annak idején a kecses tornyok alapanyagát, sóskúti tufából faragták a Lánchíd kőorosz­lánjait, és jónéhány híres pes­/MV£/V—ONNAN Irodalmi est — Dabason Színész—közönség találkozó Az ünnepi könyvhét kereté­ben nagysikerű irodalmi es­tet rendeztek teanap este Da­bason, a Költők napja alkal­mából. A műsorban közremű- -ködtek a Szentendrei Irodalmi Színpad tagjai. Kiállítás az aszódi múzeumban Az aszódi tájmúzeum kiál­lítás színhelye lesz. Szomba­ton délután négy órakor itt nyílik meg Aszódi Molnár János grafikus-festőművész gyűjteményes kiállítása. Megnyitó beszédet mond Kár­páti Gábor, a Pest megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak előadója. Pilisi költő ■■ Kecskeméten Kedves meghívás érkezett Pilisre az elmúlt napokban. Kecskemét városa az ünnepi könyvhét alkalmából irodal­mi estet rendez vasárnap, jú­nius 4-én, vidéken élő írók közreműködésével. A Magyar tá*"k címmel megrendezésre kerülő irodalmi esten Pest megyét a Pilisen élő Rakovsz- ki József, Szeged városát töb­bek között Nagy Sándor Kos- suth-díjas, Pécset Pákolitz ■ István és Thiery Árpád kép­viseli. Meghívót kaptak még Szolnok-, Győr- és Veszprém megyében élő írók-köUők is. Kedves, bensőséges ünnep­ség színhelye volt szerda este a délegyházi Kölcsey Művelő­dési Ház. A Pest megyei Pe­tőfi Színpad együttese a Ki­lóg a lóláb című zenés falusi komédia előadása után a mű­velődési ház színjátszó cso­portjának vendégeként né­hány derűs órát töltött a kö­zönség körében. A jóízű va­csora és a derűs poharazgatás közben színészi munkájukról, felkészülésükről, a színészi mesterség titkairól beszélget­tek. Képünk a Kilóg a lóláb egyik jelenetét mutatja be. — Antal Ila és Bencze Margit. NÓGRÁDI KEPEK A Tápió-menti Központi Együttes nagysikerű Nógrádi ké­pek című táncjátékát a nagykátai járás számos községében bemutatták már. HAMUPIPŐKE Pest megyei szerző darabjának ősbemutatója Ha késéssel is, de szeret­nénk beszámolni egy szent­endrei „ezermester”: Soly­mossy Olivér dr. pedagógus Hamupipőke című verses igyermekdarabjának budafoki ősbemutatójáról. A mesejátékot írta, ren­dezte, díszletezte, betanította és két főszerepét eljátszotta maga a szerző. A már any- nyiszor feldolgozott Grimm- mese sok újat nem adott vol­na a nézőknek, ha Solymossy nem sző merész kézzel új szálakat az eredeti történetbe, s általában ötletesen, ' sikere­sen. Mégis, meg kell jegyez­nünk, hogy a szabad átköltés nem válik mindig a mese hasznára. Még akkor sem, ha a darabot népes iskola ad-/ ja elő, s a rengeteg szereplőt mind foglalkoztatni kell. Kisiklás még nem történt, mert az író és a rendező — aki egy személy volt — biz­tosan fogta össze színdarabja néha szétfutó szálait. Érdekes volt megfigyelni, hogy a va­rázsló és a miniszter — mindkettőt Solymossy ját­szotta, különböző jelenetekben — mint vitte magával a mese­játék iramát, mindig, ha akadozni látszott. Az ötletes rögtönzések átsegítették a Ha­mupipőke előadását a pilla­natnyi megtorpanásokon — ezt leginkább a gyakorlatlan gyermekszereplők időnkénti tétovasága jelentette — és a színpadon sokszor vetélkedett az íróval a színész, mert a kitűnő játék elfeledtette a kisebb, stiláris döccenőket. Solymossy ügyes verselő. Magyaros nyolcasai szépen gördülnek. Kár, hogy a rí- .jnek — nem egy helyen — henyék, illetve primitivizál- tak. E hiányosságokat feled­tette azonban a fordulatosság, a darab gördülékenysége, dra- maturgiailag ügyes felépíté­se. • A gyermekszereplők általá­ban elérték az iskolai bemu­tatók színvonalát, s néhányan közülük túl is haladták azt, igen szépen és biztatóan. Há­rom gyermekszereplő volt kü­lönösen jó: Monostori Gab­riella, Kalmár Gabriella, Pár- dányi Felicia. A bemutató igen tanulságos volt. A kérdés most csak az. hogy egy darab megér-e ennyi fáradozást, ha csupán egyszer adják elő? Solymos­sy Hamupipőkéje több elő­adást érdemelne a jelenlegi szűkös helyzetben, amikor még olyan kevés a jó gyer­mekdarabunk. Darázs Endre ti középület díszítőelemét. Tár­sítva a gondolatokat, fris­sebb élményt is felidéznek bennem ezek az emlékek: még­hozzá a sóskútiak sorsfordu­lóját, egész pontosan, a köz­ség mezőgazdaságának átszer­vezését. Borús, téli délelőttön jár­tam először Sóskúton. Napok óta lázban égett a falu, so­kasodtak az aláírt belépési nyilatkozatok. Miközben Csoli Laci bácsival, a tanácselnök­kel, beszélgettem a falu jövőjéről, * félénk hangú öregember nyi­tott a szobába: — Aláírtam — mondta só­hajtva —. de hogyan lesz ez­után? — Szeméből a tanács­talanság, s az új iránti bizal­matlanság sugárzott. — Szorgalmas emberek a sóskútiak — bizonygatta a ta­nácselnök, s ha most akadnak is, akik idegenkednék az új gondolatától, a többség már megbarátkozott a szövetkeze­ti életformával. S hogy bizonyítsa is, amit mondott, arról beszélt, ho­gyan éltek itt a felszabadulás előtt, s mivé lettek az egyko­ri agrárproletárok, Hány új ház épült az elmúlt tíz eszten­dő alatt. A szövetkezeti gon­dolat gyökeret vert már Sós­kúton, s nem is gazdálkodott rosszul a község első kis szö­vetkezete. Beszélt arról is, hogy az ideiglenes- szövetke­zeti vezetőség már a tervek­kel is foglalkozott. Főként gyümölcs- és zöldségtermesz­tésre rendezkednek majd be, új gyümölcsöst telepítenek, egyelőre a kertészet a falube­liek igényét elégíti ki, de ké­sőbb a fővárosba is szállíta­nak zöldségfélét. Fejlesztik az állatállományt, s azokat a ha­gyományos gazdálkodási ága­kat, amelyeket kisparcellás módszerekkel folytattak, nagy­üzemi nívóra fejlesztik. Amíg beszélgettünk, egyszeresen a rohanó felhők mögül előtör­tek a napsugarak, s bekíván­csiskodtak a tanácsháza ab­lakán. Valaki megjegyezte, olyan az idő, mintha tavasz lenne . . . Azóta Sóskúton is kitava­szodott, nemcsak a határban, de a jövőjüket bizonytalannak látó emberek fejében is. A napokban jártam másodszor a községben; s most már én magam is meggyőződhettem a sóskúti változásokról. Buzo- ra Ferenc, a tsz párttitkára, szerényen sorolta: háromszáz- negyvenöt tagja van már a nagy családnak. Kezdetben attól tartottak, nem lesz elegendő munkáskéz, most előfordul, hogy nem tudnak mindenkinek munkát bizto­sítani. A legjobb ütemben ha­lad a növényápolás, szinte megelőzték az időjárást. Ki­kelt a 290 hold kukorica, s eredményességi alapon osztot­ták ki művelésre a tagok kö­zött. Fél nap alatt bekapál­ták az asszonyok a huszonöt hold napraforgót, pár nap múlva megkezdik a zöldborsó szedését. Kielégítően halad a munka a kertészetben is. Az asszonyok különben nemcsak a háztáii. de a közös földe­ken is ültettek köztes növé­nyeket. Szépen gyarapszik az állat­állomány: tizenhárom anyako­cát. kilencvenöt malacot, s negyven süldőt mondhat jelen­leg magáénak a tsz. Év végére harminc anyakocát, ás 120 süldőt állítanak be. Van negyvenhat szarvasmarhájuk, decemberig még szeretnének hozzá venni vagy tizenöt dara­bot. Lassan a férőhelyek prob­lémája is megoldódik, megér­kezett már a faanyag a szerfás ánítkezésekhez, s ha minden iól megy. őszig elkészülnek az ’szállók. A nagyüzemben rejlő ’ehetőségeket már most, az In­dulásnál. szeretnék kihasználni. El is követnek minden tőlük telhetőt, hogy fokozzák az áru­termelést, s minél jobb körül­ményeket biztosítsanak az új szövetkezeti gazdáknak. Nem­régiben vásároltak ezer darab naposcsibét, a műanyákkal el-^ látott csibenevelőt a patronáló^ üzem — a törökbálinti Mecha- ^ nikai Műveid dolgozói készítet-í ték. \ Ezek lennének a „pozitívu-^ mok”, de hazudnék, ha azt ál- 4 lítanám, nem vettem észre, mi 4 nehezíti ebben a megnöveke-^ dett, elsőéves termelőszövet- 4 kezeiben a gördülékenyebb4 munkát. Mert, ha rendben ío- ^ lyik is a növényápolás, kevés-^ bé mondható ez el például a ^ takarmány begyűjtéséről. Kint-^ jártamkor csaknem 4 \ fél napig állt 4 a szövetkezet előtt a gépállo-^ más silókombájnja, ember hí- 4 ján nem kezdhetett a külön-^ ben rendkívül sürgős silózás-^ hoz. Nocsak — vetheti közbe az ^ olvasó — fentebb még munka- í erőfeleslegről volt szó ... j Nincs itt ellentmondás, csu-^ pán a munkaszervezéssel van-4 nak még átmeneti problémák^ a szövetkezetben. Jelenleg ^ ugyanis az elnök egy hirtelen^ közbejött baleset következte-^ ben betegállományban van, ^ Buzora Ferenc meg azt mond- ^ ja. őt nem erősítették meg ko-í rabban az elnökhelyettesi tiszt- í ségben, hát nem érzi magát fel- 4 jogosítva a szövetkezet irányi-^ tására. Rossz a gépállomással a 4 kooperáció, s így történhetett^ meg, hogy a gépet később in- 4 dították, a gyalogmunkások 4 meg már reggel hat órakor a 4 tsz udvarán vártak eligazítás- 4 ra. Mit volt mit tenni, haza-^ küldte őket Buzora Ferenc. í y Szó, ami szó, kezdettől iog-í va nehézséget okoz a szövetke- f zetben 4 NAPÓRÁI KÉSZÍTENEK A GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEMEN A Gödöllői Agrártudományi Egyetem parkjában nemré­gen víztornyot építettek, amely köré napórát létesítenek. Az időt maga a víztorony mutatja majd, az egyes órákat muta­tó szobrok, melyeknek egyrésze már a helyszínen van. A szobrok pontos helyét az Uránia Csillagvizsgáló Intézet álla­pítja meg, elhelyezésük még az idén megtörténik. Az időt jelző szobrok egy része a határozott vezetés hiánya. A víztorony (MTI foto, Kölcsényi felv.) * Persze, hozzá kell tenni, mind-i ez olyan okokból, amelyekről! végső soron senki sem tehet.! Az első elnököt halálos autó-! baleset érte, utána Csóli László: tanácselnök vette át az irányi-: tást, de közben ő is beteg lett. í Végül Simon Ernőt választotta; meg a közgyűlés, de jelenleg. \ a már említett baleset miatt ő; is kórházban van. Hogyan lehetne változtatni ■ az átmeneti nehézségeken? A; vezetőségi tagok szerint úgy,; ha egy kicsivel több segítse-; get adna a járási tanács. Véle-I ményünk szerint Buzora Fe­rencnek kellene több bátorság-: gal és nagyobb felelősséggel végeznie munkáját. Persze, mindez korántsem valamiféle „gyógyíthatatlan” kór tünete", csupán az újonnan indult kö­zös gazdaság gyermekbetegsé­ge, amit egy kis rugalmasság­gal, a helyi vezetők, meg a já­rási tanács segítségével gyor­san ki tudnak „heverni”. A sóskúti Béke Tsz az említett problémák ellenére is életké­pes szövetkezet, s már az első évben be fogják bizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét. —n —1 Gonda Béla: „A kukorica | gyakorlati tudnivalóit foglal­termesztés a termelőszövetke­zetekben ’’című művéből el­sősorban a nagyüzemi gazdál­kodást most kezdő termelő­szövetkezeti tagok kapnak át­tekintést e fontos növény ter­mesztésének agrotechnikájá­ról, üzemi összefüggéseiről. A Szőllősi Dezső szerkeszté­sében megjelent „Növényvé­delmi útmutató” a kártevők elleni védekezés legfontosabb ja össze. Az állattenyésztés köréből három munka jelent meg: Molnár László; Korsze­rű állattartás, Farkas Ferenc- né: A termelőszövetkezetek szarvasmarha tenyésztésének megszervezése és Vucheitch György: Gazdaságos takarmá­nyozás című műve, s rövide­sen kiadják a Sertésgondozók tanácsadójá-t is. Pest megye leggazdagabb falusi bankja Jól dolgozik az Érd és Vidéke Takarék szövetkezet Az Érd és Vidéke Taka­rékszövetkezet fennállásának emlékezetes napja lesz május 16. Ezen a napon érte el a betétállomány a kétmillió fo­rintot, egy héttel később pe­dig már 85 ezer forinttal túl is haladta. Ez alkalommal felkerestük Molnár Béla ügyvezetőt, aki az alábbi tá­jékoztatást adta: — Takarékbetétszövetkeze­tünk, amely Érd. Diósd, Százhalombatta, Sóskút, Tár­nok és Pusztazámor közsé­gekre terjed ki, 1957. őszén kezdte meg működését. — Akkoriban 6300 forint volt a részjegyalapunk és 50 ezer forint a betétállomány. Működésünk kezdeti néhány hónapja alatt 24 ezer forint kölcsönnel segítettük tagjain­kat. Takarékszövetkezetünk rohamosan fejlődött. 1959. de­cember 31-én a betétállo­mány már egymillió 200 fo­rintra nőtt, de még a múlt év decemberében is „csupán” egymillió 497 ezer forint be­tétünk volt. Ez év első öt hónapjában azonban nagyará­nyú beáramlás kezdődött, he­tenként 10—15 új jelentkező volt, s ennek következtében a taglétszám meghaladta az 1200 főt, a betétállomány pe­dig elérte a „bűvös” kétmil­liót. — Mi a magyarázata ennek az ugrásszerű fejlődésnek? — Minden valószínűség sze­rint a sikeres gazdálkodás — feleli Molnár Béla. — Tag­jaink nagy része termelőszö­vetkezeti tag s működési kör­zetünk fő termelési ága a gyümölcstermesztés (ősziba­rack, málna). Részjegyállo­mányunk megközelíti a 180 ezer forintot, ami azt jelenti, hogy már most elértük az év­végére tervezett összeget. Az év első öt hónapjában egy­millió forint kölcsönnel segí­tettük tagjainkat. — A takarékszövetkezet fennállása óta összesen öt­millió forint kölcsönt nyújtot­tunk 1750 igénylőnek az ez idő alatt a takarékszövetke­zetünkben elhelyezett betét összege meghaladta a hétmil­lió forintot. Takarékszövetke­zetünk tagjai meggyőződtek arról, hogy megtakarított pénzüket érdemesebb az egy­re nagyobb népszerűségnek örvendő falusi bankunkban elhelyezni, mint otthon tar­tani, hiszen a kamatokon kí­vül, szükség esetén, azonnal segítségükre tudunk lenni 3— j 5 ezer forintig terjedő össze­gű kölcsönökkel is. — Mik a további tervek? — Működési körzetünkön belül Diósdon kívül most Tárnokon és Sóskúton szán­dékozunk kirendeltséget fel­állítani. hogy ezzel is meg­könnyítsük a takarékoskodók számára a betét-elhelyezést — fejezte be nyilatkozatát Mol­nár Béla ügyvezető. (— d. k. -) Új könyvek a termelőszövetkezeti gazdálkodás legfontosabb kérdéseiről

Next

/
Thumbnails
Contents