Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-13 / 137. szám

nft

HVr.VEt

V;

(rlao

1061. JÚNIUS 13. KEDD

Könnyebb Dunakesziről Kecskemétre utazni, mint Veresegyházra?

Várják a járásban a dunakeszi művelődési otthon művészeti csoportjait

hiúsult. Dalosaink viszont a közelmúltban sikerrel vendégszerepeitek Kecskeméten, azelőtt pedig Miskolcon és Egerben.

— Valahol közelebb nem' vendégszerepelnek a dunakeszi színjátszók, dalosok, vagy muzsikusok?

— Dicsekvés nélkül megállapíthatjuk, hogy énekkarunk országos hírű és ez kötelezettséget jelent, sokfelé kell fellépnie. Dalosaink szívesen járják az országot. Ki kell azonban vennünk a részünket a szomszédos községek kulturális életének élénkítéséből is. Tudjuk ezt, éppen ezért színjátszóink a járásban rendszeresen vendégszerepeinek. Bemutatták a Felnőnek a gyerekek című színdarabot Foton, a Vörösmarty Termelőszövetkezetben, de felléptek Felsőgödön is. Most a DCM-építkezés a tervezett következő állomás. Színjátszóink szívesjen vendégszerepeinek a közeli községekben, mert mindenütt szívesen látják őket. Ha Fótra vagy Felsőgödre megyünk szerepelni, oly sok az érdeklődő, hogy az előadás színhelyén nem lehet becsukni az ajtót.

— Növelik a járásban a szereplések számát?

— Havonta kétszer szeret- ‘nénk fellépni a járásban. El akarunk jutni olyan helyekre is. ahová eddig alig-alig sikerült. Gondolunk például Vác- dukára és Veresegyházra. Szándékunkat azonban nem

könnyű megvalósítani, mert kedvezőtlen a vonatközieke- dés. Ha például szombat este tartanánk előadást

Vácdukán, vagy Veresegyházon

aznap éjszaka nem tudnánk hazajutni. Azt ajánlották nekünk a vácdukaiak, hogy a közönséggel együtt táncoljunk mi. is reggelig ... Ez azonban fárasztó. Színjátszóink alighá vállalkozhatnak arra, hogy az előadás után hajnalig fenn maradjanak. Valami módon azonban meg kellene oldani ezt a kérdést, vagy úgy, hogy megfelelő szálláshelyet, vagy esetleg alkalmasint — a vállalat segítségével — társasgépkocsit kapjunk a vácdukai és veresegyházi szerepléshez. Színjátszóink is kérdezik, miért nem járunk többször vendégszerepelni járásunk községeibe. Tudjuk jól. hogy az ottani színházkedvelők is szívesen látnának bennünket, ezért lenne hasznos, ha sikerülne elhárítanunk az akadályokat és az eddiginél többet tehetnénk a kultúra terjesztéséért — fejezte be a beszélgetést K. Veress András, a dunakeszi József Attila művelődési otthon igazgatója.

Molnár Károly

— IRODALMI ESTET rendezett az abonyi irodalmi kör a helybeli nőtanács tagjai számára.

V1DÉK1 KIADÁSAINK JELENTIK

/fírtap

Befejeződött a budakalászi községi tanácsház nagyobbí- tása. Már a festők dolgoznak az új szárny helyiségeiben és pár hét múlva azokban is megkezdődik a munka

(Gábor felv.)

Huszonötezer középiskolás fiatal a nyári termelési gyakorlatokon

Az idén húszezer azoknak az 1—4. évfolyamos ipari technikumi nőve-dékeknek a száma, akik nyári termelési gyakorlaton vesznek részt, hogy gyarapítsák, elmélyítsék tanév közben szerzett szakmai ismereteiket. A négy hétig tartó gyakorlaton

az első osztályosok — a múlt évben kiadott rendelkezéseknek megfelelően — napi hatórás munkaidőben dolgoznak.

a részükre megállapított területeken .

3000—3500, a mezőgazdasági technikumokban tanuló fiatal a nyár megfelelő időszakában a tan tervek alapján ugyancsak négyhetes nyári gyakorlatra megy a különböző szocialista mezőgazdasági nagyüzemekbe: a tangazdaságokba, termelőszövetkezetekbe állami gazdaságokba, gépállomásokra. Az alsóbb osztályok tanulói — életkoruknak megfelelően — itt is rövidített munkaidőben dolgoznak.

A 33 középiskolai osztályban ipari, mezőgazdasági, valamint kereskedelmi jellegű szakismereteket tanuló több mint ezer diák a tantervben előírt kötelező négyhetes gyakorlaton vesz majd részt.

Itt végzett munkájuk alapján érdemjegyet kapnak, amely beleszámít a jövő évi évközi gyakorlat érdemjegyébe.

Az öt plusz egyes rendszerben működő gimnáziumok tanulói — az adott lehetőségekhez képest —, általában kéthetes nyári munkagyakorlaton fejlesztik tovább év közben szerzett szakmai tudásukat azokban az üzemekben, ahová gyakorlati foglalkozásra jártak.

Együttesen tehát csaknem 25 000 középiskolás fiatal vesz részt az idén nyári termelési gyakorlaton, amelyek a tanévzárás után kezdődnek. (MTI)

— EGYMILLIÁKD 130

millió forint értékű árut adtak el a tsz-eknek tavaly az ország t'öldművesszövctkezct szakiizietei és boltjai. Ez alatt az idő alatt 1250 üzlettel gyarapodott üzlethálózatuk.

— EZ ÉV ŐSZÉN kezdi meg működését a Nagykőrösi Ládagyárban az ország második koronghasító üzeme. A napokban készült el az új iparvágány. A próbaüzemet szeptemberben

1 indítják meg, száz új dolgozó munkába állításával.

wwTrfflTirrr'rmm« iiirmj A gondtalan gazdálkodás alapja

A múlt esztendő — mi tagadás — nem sikerült a legjobban a ceglédi Táncsics Tsz- nek. Június elejétől már a munkaegység-előlegeket sem tudták fizetni a tagságnak, sűrűn adódtak fizetési nehézségek. Az új vezetőség okult a tavalyi év tanulságaiból. Arra az álláspontra helyezkedett: a tsz rendeltetése az árutermelés, nem a kereskedés. Megszüntették a standot, bezárták a borkiméréseket, és 15 féle termékre szerződést kötöttek. A többi között cukorrépa, burgonya, napraforgó, borsó és répamag szállítására kötelezték el magukat. A termelési költségek, a tagság munkaegység-előlege egész évre biztosítottnak látszik, a szerződés alapján járó előlegekből. A termelés biztonságának megteremtése nagy mértékben növelte a tagok munkafegyelmét és megszilárdítja a tsz gazdasági helyzetét.

Drezdában muzsikálnak

Gudi Farkas Mihály népi zenekarát aligha kell bemutatni az olvasóknak. Ismerik őket a megye határain innen és túl. Nagy most az örömük: külföldi vendégszereplésre készülnek. Esténként valóságos koncert tanúi lehetnek, akik betérnek az abonyi étterembe. Az édes-bús kesergőkön kívül, komoly muzsikával is kedveskednek a drezdai újságírókonferencia részvevőinek, és az ottani Astoria szálló vendégeinek. Műsorukon szerepel Liszt II. rapszódiája, Strauss Tere-fere polkája, Brahms ötödik magyar tánca, néhány verbunkos, palotás-is.- Az együttessel együtt fellép Pipi Jóska ceglédi prímás is, aki önálló számokkal egészíti ki az abonyiak műsorát. Kolompár Dezső, Lakatos Vince budapesti zenekarának közismert klarinétosa, kuruc nótákkal, tiroli jódlerekkel, lengyel polkákkal és néhány Di- micu-számmal lép dobogóra. Az abonyi zenészek június 20-án indulnak az előreláthatólag tíznapos külföldi turnéra.

Táborozni jő

Aligha van kedvesebb élménye a diáknak, mint a jól végzett iskolaév után a nyári táborozás. Ezt tai'tják a nagykőrösi gimnázium tanulói is. akik közül száztízen az épülő DCM-nél ütik fel sátraikat. Bár derekasan kívánnak majd segíteni az építkezésnél, azért a szórakozásra is marad idejük. Sokan a nagykőrösi országos táborban töltenek el két hetet, hogy a mezőgazdasági munkához nyújtsanak segítséget. Tizen vezetőképző táborozáson vesznek részt. Augusztusban azután nagyszabású túrákra kerül sor, jó néháinyan a Balaton partjára készülnek, hogy kipihenték az iskolaév fáradalmait és új erőt gyűjtsenek szeptemberre, tanévnyitásra.

leesésen vercdégsierepsltek

Jó hírneve van a Nagykőrös^ Konzervgyár fúvószenekarénak. A legutóbb Vecsé- sen, a község fennállásának 175. évfordulója alkalmából rendezett fúvószenekari találkozón vettek részt. Térzenével kedveskedtek a jubiláló falu lakóinak, majd a szabadtéri, színpadon mutatták be néhány új számukat. Az együttes egyébként július 1-én és 2-án Szegeden vendégszerepei.

MONOÉ 0 Ví&tKG

Felkészültek az arafásra

A minap tartották a gépszemlét a Monori Gépállo- máson, A járási pártbizottság és a járási tanács szakemberei jelenlétében vizsgálták meg a traktorokat és a különféle egyéb gépeket. A járásban nagy munka előtt állnak a Monori Gépállomás dolgozói: 24 tsz-ben majdnem 18 ezer hold aratása és cséplése vár rájuk. Százhu- szonkét erőgépet és kilencven munkagépet indítanak a mezőre. A gépek máris minden tekintetben megfelelően kijavítva, felkészülten várják az aratás megkezdését.

EGY GÓL, EGY CSÓK ÉS EGY POFON

;,XXXXXXXXXXXXXXX'.XXXXXXXXXXXXVXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XX\X\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXX\XX\XXXVXXVX'

tem a lobogó hajú amazon, körülöttem üvöltő, vicsorgó tömeg és nincs menekvés.

— Latrok, gazemberek! — próbálok elcsípni egy-egy értelmes szót. A bíró egy imperialista! Hol vannak az el nem kötelezett országok?

Dehát a bíró hajthatatlan. Tanúsíthatom, hogy egy szívtelen, érzéketlen kő, akit még az anyósa halála sem bírhat ésszerűbb belátásra. Hát csoda, ha nem győzünk? Keserű epébe fullad a százezernyi szív. Kikapunk. Hát nem balszerencse az egész. Ha lövünk, véd a (kapus, ha nem, akkor kapufa, fölé megy a labda, ha nem fölé, akkor mellé. Huszonki- lenz éve nem győztek ellenünk idehaza az osztrákok és most itt van ... Vége ...

A lehajtott fejek erdejében a kijárat felé fii rakodni látom a kisasszonyomat. Utána tolakszom, mert amint tétován körülnéz, úgy vélem, hogy rám sem ismer a vigasztalanságtól.

— Azért nem olyan nagy baj, ugye? — kérdezem biztatóan. Rám bámul kifejezéstelenül, mintha nem■ is hallaná. Tulajdonképpen most vissza kellene adnom a csókot, de

Hű, hogy hajtanak az ifik! Ez igen. Lesz itt még két számjegyű eredmény is, ha igaz. Csak 4:1? Sebaj. Majd a nagycsapat. Magamról szólva el kell ismernem, hogy jól szórakoztam eddig. Persze, hogy ezután is kijövök. Nem kis meglepetéssel láttam, hogy előttem két sorral a telefonos kisasszony bontogatja az esernyőjét, Amikor a náthától félve ki akartam rohanni a lelátóról, a még meglehetősen gyér sarok között felém küldte a labdát (bocsánat: rám kiáltott):

— Hová szalad? Jöjjön, itt az esernyő!

Na lám, megismert! Én ostoba, hogy eddig nem jártam focimeccsekre Egy pillanatig a bemutatkozás leghelyénvalóbb módjait látogattam, de ő olyan tökéletes biztonsággal segített ki zavaromból, hogy nem szóltam semmit. Igaza is van, miért tudja meg ez a kíváncsi tömeg, hogy mi még voltaképpen alig ismerjük egymást? Régi, legmeghittebb barátokként drukkoltunk egymás mellett, nagy-nagy egyetértésben.

És akkor jöttek a nagyok. Az első pillanatban megfagyott bennünk a vér. Én ugyan még nem nagyon értettem, hogy mi volt az a nagyon rossz abban a mi kapunk felett elzúgó osztrák bombában, dehát már rezonan ziában voltunk.

— Micsoda lajhárok'. Sün- disz-nók! — rikoltotta a kisasszony. — Hajrá, magyarok!

— Hajrá-á! — eresztettem meg én is tétován.

— Nem baj! Nem történt semmi, édeskéim. Ez még csak a kezdet.

— Ha nem is a legszerencsésebb — próbáltam okoskodni.

— Mit ért maga a futbal- hoz! Ilyen még az aranycsapat idején is előfordult. Én láttam...

— Hajrá, magyarok! Haj-rá, ma-gya-rok! Jju-ujj! Bíró, mi volt ez? Ehhez nem vagyunk hozzászokva. Hát mi kaptunk gólt? Na, de nem baj,..

— Ez még csak a kezdet — gondoltam, mert szólni már nem bátorkodtam . ..

Hajrá, magyarok! — zengzúg az aréna, mint Szepesitől szoktam hallani a rádióban. Tőlünk kissé távolabb, az osztrák nemzeti lobogók alatt megszólalnak a kereplők. Néha egy rekedt rozmárbögés is felugat, dobhárlyametsző

füttykoncertet aratva. De hiszen itt úgy van, mint a színházban?! Ha nem tetszik a zene, felharsan a fütty.

Közben a magyarok rálatp- csolnak és hogyan-hogyan nem, berúgnak egy gólt.

— Pompás, édeseim, hurrá! Hur-rá-á! — pattan fel az egész stadion, az ultrahang határát ostromolva. Én meg csak a szomszédnőmet figyelem. aki teljes erőből szájon csókol. Micsoda zseni! Miközben az óriási tömeg a góllal van elfoglalva, ő szemvillanás alatt kihasználja a kínálkozó alkalmat, S utána is ujjongó gyönyörrel szorongatjuk egymás kezét. Hát ez igazán pompás! Óh, én... én

__ Hiába

v

izsgáztatom a teljes zoológiái tudásomat, nem találok megfelelő jelzőt arra, hogy mekkora állat voltam én eddig, amiért nem jártam meccsre.

Gurui tovább a labda és most már az ég is kiderül. Mit nekünk most a világ számtalan bosszantó gondja, amikor megvan az egyenlítő gól. Most már csak a győzelem van hátra. Ezt kereplik az osztrákok is. de mintha most már szebben szólna ez a muzsika. Mondják, hogy Tichy most milyen szépen osztogat, csak kár, hogy Sándoréit nem boldogulnak a labdával.

— Sá-ándor! Csikar, mi volt ez? így elszúrni ezt a helyzetet! A másik oldalon jön előre az osztrákok támadása, de nem tud kibontakozni. De igen! De nem! De mégis!... Gro-sics! Hű Kifutott a kapuból! De ott van Sándor és Albert is talán. Berúgja! Emberek, hát nem látjátok? Képes lesz berúgni! Gál. Nem igaz! Ez nem volt gól! Bíró! A magyar játékosok körültáncolják a játékvezetőt és élénken reklamálnak. Sándor mondani akar neki valamit, de az osztrákok félreértik és meggátolják abban, hogy az öklét használja, Még a kapusunk is a bírói korholja szelíden.

De o stadion! Hát ezt a

tombolást kibírni nem lehet. Hirtelen páni félelem vesz erőt rajtam és igen-igen gyámoltalannak érzem magam Melleire élem, hogy a kisírt szemű lány most nem annyira találékony, mint a magyarok góljánál. Talán most kellene megismerkedni, gondolom, de hirtelen felsajog arcomon a pofon. Azt ugyanis akkor kaptam, amikor — én ostoba! — megpróbáltam tárgyilagosan megállapítani, hogy az agyonreklamált labda túl volt a gólvonalon. Hát mondják, érdemes futballmeccsekre járni?

Nagymiklós István

\ - Megnézted szerdán a í Dózsát? Láttad vasárnap a í Fradit? Barátom! Három hó- Í napja Pesten vagy és még '•) egy becsületes futballmeccsen ; sem voltál. Mire nézed te a í napot?

\ Isten ments, hogy rám fog- ( jak: „nem illeszkedik bele a i kollektívába". Gyorsan fel- \ adtam egy táviratot a korholó \ barátnak Seregélyesre: „Je- \ gyet szereztem, várlak!” S \ amint ezt a varázsszöveget \ átadtam a távirdás kisasz- £ szonynak, nagy kő esett le a ! szívemről. Megkönnyebbül- í lem. Olyannyira, hogy már í egészen természetes mosollyal í fogadtam a kisasszony bók- J ját: „Nahát, ezek az igazi, % vérbeli drukkerek nem tagad- % ják meg önmagukat Í Kezdem azzal, hogy a déli- % ben ért az első meglepetés, \ Vártam a barátom vonatát % és helyette a barátaim vonata f érkezett meg.

$ — Szervusz, egyetlen öreg$ fiú! — bokszolt oldalba a táv- % irat-címzett. — Na, hová szól- % nak a jegyek?

% — A jegyek? Azok ... izé ...

£ — Remélem, a balközépre?

^ — Hogyne kérlek, oda. De$ hát, azt hittem, hogy csak ^ ketten leszünk ...

% — Micsoda? Lacinak, Jósf kának, meg a Gabinak nem í vettél???

\ r

^ Áldottam a szerencsémet, ^ hogy délelőtt még jócskán áru- % sítottak jegyet a Népstadion- £ nál. Beálltunk a sorba. Kap- % tünk is még háro-m jegyet, de % a szélrózsa minden irányába, £ Cserebere fogadom, s nagy % nehezen egy szektorba kerül- £ tünk. Csak én ültem vagy tíz sorral hátrább.

— Kevés van ilyen a megyében — mondogatják a dunakeszi ek a József Attila Művelődési Otthon színpadáról. Nemcsak a mérete, hanem a technikai berendezése is figyelemre méltó, tehát joiggal büszkék rá a MÁV Dunakeszi Járműjavító dolgozói. Szerencsére azonban a művelődési otthon nemcsak színpadáról nevezetes, mert a színjátszók ki is használják a kínálkozó lehetőségeket,

hűek a hagyományokhoz.

Sárgult, régi plakátok emlékeztetnek régi előadásokra, az idő távlatában sem fakuló sikerekre. Eltűntek a művelődési otthon igazgatói irodájának falai, teljesen eltakarják — szinte tapétaszerűen — az egykori plakátok. A címek idézik Dunakeszi színjátszó- i sának fejezeteit: Tanítónő, i Irány Caracas, Tavaszi ke- ringó. Szélvihar, Egy pohár ! víz. És a legfrissebb plakát: ; Felnőnek a gyerekek. Itt ér- i denies kissé elidőzni. Nemcsak 1 az újdonság miatt. K. Veress András igazgatónak is ez a véleménye.

— Szívesen beszélek a színjátszókról, a József Attila Művelődési Otthon vezetőjeként és lelkes színjátszóként is — mondja K. Veress András. — Talán még elfogult is vagyok, ha előadásainkról esik szó, mert én magam is, amikor csak lehet, színpadra lépek. Színjátszó csoportunk huszonhat tagot számlál, vezetőjük Keszeg Istvánná, aki fáradhatatlanul irányítja a próbákat.

— Miért tartja jelentősnek a színjátszók legújabb bemutatóját?

— Műsorunkban az elmúlt esztendőkben a legkülönfélébb művek szerepeltek. Könnyed, de nem sokat érő vígjáték éppen úgy, mint mai magyar dráma. A művek kiválasztásával azonban nem lehetünk elégedettek. Ügy éreztük, hogy jó lenne, ha Dunakeszi színházkedvelő közönségét, a MÁV Járműjavító dolgozóit megismertetnénk napjaink szovjet íróinak egy-egy alkotásával. Ezért tűztük műsorra Rozov Felnőnek a gyerekek című művét.

— És milyen sikerrel?

— Az előadás beváltotta a

hozzá fűzött reményeinket. Színjátszóink sikert arattak, a közönség tetszéssel fogadta a darabot. Pedig nincs könnyű , dolgunk, amikor bemutatóra < vállalkozunk. Dunakeszi nincs! messze Budapesttől, jó a köz-! lekedés és ráadásul a MÁV! Járműjavító dolgozói kedvez-! menyes vasúti jeggyel is ren-! delkeznek. Nem okoz tehát! különösebb gondot a fővárosi i színházak látogatása. Nem; versengünk a Madách Szín- < házzal, de még a Kamara Va-; rietéval sem, mert színjátszó \ csoportunknak természetesen \ nem is ez a célja. Pest közel-! ségét azonban mégiscsak te-! kintetbe kell vennünk. Ez fel- ! tétlenül ösztönzi színjátszóin- ! kát. !

Nem elégedhetnek meg j azonban a helybeli sikerek- j kel. Dunakeszi színjátszói, da- j losad és muzsikusai nem ma- j radhatnak a művelődési ott-j hon falai között, el kell jut-! tatniok a kultúrát olyan he-1 lyekre is, ahol még kevesebb : a művelődési, szórakozási le- j hetőség. Vajon

megtesznek-e mindent

a kultúra terjesztéséért a j dunakeszi József Attila Mű-: velődési Ház művészeti csoportjai?

— Ismerjük kötelezettségeinket — válaszolja K. Veress András —, éppen ezért szeretnénk kiterjeszteni hatósugarunkat. Gyakran szerepelünk nemcsak a megyében, hanem az ország legkülönbözőbb tájain is. Hosszabb utazásokra is módunk nyílik, mert vasutasok vagyunk és ez előnyt jelent. Készültünk például Tiszapalkonyára, hogy az ottani munkásoknak tartsunk előadást. Az utazáshoz kölcsönkértük volna a MÁV Szimfonikus Zenekar hálókocsiját. Tervünk azonban rajtunk kívül álló okból meg-