Pest Megyei Hirlap, 1961. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-13 / 137. szám

1961. JÚNIUS 13. KEDD ""i'JfMan 3 VÉDNÖKSÉG 644 HOLD kukorica fölött A Szén tmártonkátai Gép­állomás; kiszistáiból alakult ittak tarosbrigádok elhatároz­ták, hogy segítenek a mun­kaerő-gondokkal küzdő hely­beli — tóalmása, pándi és (kákái — terme 1 őszö ve tkeze- iteknék. A fiatal traktaristák összesen 644 hold kukorica fölött vállalták a védnöksé­get, vagyis azt, hogy ezen >a területen a kukoricatörés I'kivételével minden munka- Iműveletet géppel végeznek el. * A gépállomás élete egyéb­ként már az aratásra való készülődés jegyében folyik. (Június 15-én az aratással kapcsolatos munkavédelmi problémákat, 17-én pedig a gépeik elosztását és a nyári munkatervet ismertetik a dolgozókkal. Liszt—Bartók kiállítás Szófiában A Kulturális Kapcsolatok Intézete szófiai Magyar Kul­túra Házában június 15-én Liszt—Bartók kiállítást ren­dez. ____________ Ma gyar parlamenti küldöttség Berlinben A Német Demokratikus Köz­társaság népi kamarájának meghívására vasárnap éjszaka Rónai Sándornak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével, kilenctagú magyar parlamen­ti küldöttség érkezett a de­mokratikus Berlinbe. (MTI) Az őszi munkák kezdetéig a megye egész területén befejezik a földrendezést Rövidesen elkészül az új kataszteri és mezőgazdasági nagyüzemek műszaki térképe is Országszerte úgyszólván mindenütt befejeződött már a mezőgazdaság átszervezése következtében szükségessé vált földrendezés. Megyénk jó részében azonban még fo­lyik, vagy csak a közeljövő­ben kerül reá a sor. A földrendezést a legna­gyobb körültekintéssel és pontossággal az Állami Földmérési és Térképé­szeti Hivatal végzi. Feladata az új helyzetben ki­alakult tényleges állapot rög­zítése, vagyis a sok apró par­cella helyett a kialakuló nagy, sőt néhol egyenesen hatalmas táblák területének és a még esetleg itt-ott egyénileg gaz­dálkodók birtokhatáránaik megállapítása, általában az új birtokviszonyok tisztázása. Ugyanekkor a szántó, rét, legelő, szőlő, gyümölcs, meg a többi művelési területek pontos megállapítása is meg­történik. S mindez, a föld­rendezés is, meg a bemérés is, a nagyüzemi gazdálkodás céljainak előmozdítását szol­gálja, egyben előkészület az új kataszteri térkép e'készí- téséré. Üj kataszteri térképre már régen feltétlenül szükség len­ne. nemcsak a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés miatt, amelynek következté­ben gyökeresen megváltozott a megművelt terület képe. Szükséges az új kataszteri térkép azért is, mert a\ je­lenlegi már jóval a me­zőgazdaság átszervezése előtt elavult. Csaknem száz éve vették fel és még mindig nagyjából az akkori állapotokat tükrözi. Sok helyütt szőlőt mutat ott is, ahol már régen kiszántot­ták, másutt meg rétet jelöl ott, ahol hosszú idő óta szin­tén szántóföld van. Még a felszabadulás utáni földbir­tokrendezést sem tünteti fel a régi kataszteri térkép, amelyről természetesen hiá­nyoznak a vasútvonalak, új utak, csatornák, egyszóval a magyar föld arculatának a régi kataszter felvétele óta történt megváltozása. Az új kataszteri térkép se­gítséget nyújt a nagyüzemi gazdálkodásnak abban is. hogy megáVapítható róla például, hol kell új utakat építem, hol és milyen módon Tehet üzemegységek összevonásával csökkenteni az önköltséget. A kataszteri térkép elké­szítéséhez azonban feltét­lenül szükséges a most fo­lyó földrendezés és az új bemérés. Mindkettőt most végzik a me­gye egyes járásaiban, ott, ahol eddig a termelőszövetkezetek j megalakulása előtt nem lehe- | tett végrehajtani. A múlt év végéig a megye nagyobb felé­ben mindenesetre befejezték a «munkát, ez év elejére már i csak 94 község maradt hátra. 1 Ebből a tél folyamán harminc í községben mintegy 230 ezer í holdon elvégezték a földren- | dezést. Jelenleg a hivatal ^ kétszáz embere dolgozik a * megyében és az őszi munká­latok kezdetéig a még hátra­levő hatvannégy községiben feltétlenül befejezik a íöldr rendezést. Azaz, csak ötven­háromban, mert a megyei ta­nács különböző okok miatt tizenegy község földrendezé­sét egyelőre nem kívánja végrehajtani. Ezek legnagyobb része: Pilisszentkereszt. Pilis­szántó, Pilisszentlászló, Leány­falu, Visegrád. Kismaros, í Sződ'liget, Erdőkertes, Sziget­2 halom határa rendkívül íel­* aprózott parcellákból áll és j teljesen lényegtelen ki térj e- ! désü a mezőgazdasági müve- j lésre alkalmas területük. Bu- \ dakeszi megművelt területé- ■ nek túlnyomó nagy része vi- \ szont az erdőgazdaság, az ál- í lami gazdaság és a Szőlészeti í Kutató Intézet egybefüggő tu- I laidona, magántulajdonban * levő része pedig annyira fel- | aprózott, többnyire pár száz | öles szőlő, vagy gyümölcsös, | hogy a másutt sürgősebb föld- í rendezés miatt egyelőre nem ! feltétlenül szükséges ezt a ! nagy munkát a községben el- í végezni. A tizenegyedik hely- I ség Százhalombatta termelő­szövetkezeti község, ahol az épülő olajfinomító és erőmű területének végleges kialaku­lásáig már csak. a. most folyó kisajátítások miatt sem cél­szerű ez idő szerint a földren­dezés. Annál sürgősebb viszont a dabasi járásban, ahol eddig egyetlen községben sem tör­tént meg. A községek legna­gyobb része ugyanis csak ősszel kezdi meg a tulajdon­képpeni nagyüzemi szövetke­zeti gazdálkodást és a járás homokos földjén sok rozsot termelnek. Döntően fontos te­hát. hogy a rendezést a legkö­zelebbi hetekben az egész já­rás területén befejezzék, mert a rozs aratása után nyom­ban fel kell szántani a földeket és ekkor már a kialakítandó táblákra is figyelemmel kell lenni. A másik járás a szobi, ahol szintén csak most kerülhet minden községben sor a föld- rendezésre, De mert a talaj itt hideg, agyagos, nem okoz fenn­akadást. ha csak augusztusban fejeződik be. A Földmérési és Térképészeti Hivatal földren­dező brigádjai azonban a já­rás több községében már meg­kezdték a munkát. Nem történt meg még a föld- rendezés a budai, a szentend­rei, a ráckevei és a váci járás több községében sem. Néme­lyik községben azonban már folyik, a többiben pedig szep­tember folyamán kerül rá a sor. Az őszi munkák megkez­dése előtt az egész megyében mindenütt befejeződik ez a fontos munka. A megye 1 109 822 holdas mezőgazdasági területéből ez idő szerint még 322 000 hold rendezetlen, helyesebben mondva napról napra keve­sebb. mert a földrendező bri­gádok munkája gyorsan halad. Sok meglepő adat derül ki a munka során. Szokolya községben pél­dául 1957-ben még csak húsz hold málna volt, az idén pedig már 200 hol­dat találtak. Majdnem minden községben találnak kisebb-nagyobb, gaz­dátlan, de megművelt földet. Nem egy ilyen esetben sem a használó, sem az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonos nem fizette be az adót. A föld- rendezés során megkeresik a használót, illetve a tulajdo­nost. A befejezéshez közeledő földrendezés után Pest megyé­ben szintén hozzáfognak az új kataszteri térkép elkészítésé­hez és ezzel kapcsolatban ki­dolgozzák valamennyi szocia­lista mezőgazdasági nagyüzem pontos műszaki térképét is. Ez azonban már a következő két- három év feladata lesz. Sz. E. A gyóni Egyetértés Tsz-ben 14 holdon termettek elöcsí- ráztatott újburgonyát. A termés nagy részét exportálják Újféle magnetofonok prólm-sorozalgyárlását kezdi meg a Telefongyár Jól fizetett az idén az újburgonya: termést adott holdanként 30 mázsa (Gábor felv.) í Az ipari vásáron aranyér­emét nyert telefongyári ter- ímékek közül nagy érdeklődés^ lsei fogadta a közönség a két- ^sebességű magnetofon minta- ^ példányát. Az üzem tájékoz- 4 tatása szerint, az új típus — f bár jórészt exportra készül — \ a jövő év első negyedében ! a hazai üzletekben is kap­ható lesz. * A készülék próba-sorozat- I gyártását ebben a hónapban j kezdi meg a Telefongyár mag- 4 nóműhelye. A terv szerint, 70 ^magnetofont gyártanak próbá­ira, amelyek közül 10 úgyneve- |zett négyspúros készülék lesz. | A négyspúros magnetofon a Iszalag jobb kihasználását te- | szí lehetővé, a szalagon ugyan- |is egymás alá négy felvétel | rögzíthető. Ennél is fejlettebb | változat a térhatású magne­tofon, amelyet különleges mik- |rofonnai készítenek. Ez két- | hangszórós, az egyik hanigszó- |rót a készülékbe, a másikat a | doboztetőbe építik, s így ^ a felvételnél és a vissza- í játszásnál egyaránt jól ér­vényesül a kétirányú tér­hatás. A próbasorozat tapasztala­tai alapján, szeptemberben megkezdik a szalagszerű gyár­tást, s az utolsó negyedévben 3000 kétsebességű magnetofont készítenek. (MTI) Az idős tsz-tagok és a tsz-ben dolgozó munkáscsaládtagok jogairól Több tsz-tag olvasónk pa­naszából és egyéb forrásból kitűnik, hogy sok termelő- szövetkezetben nem ismerik pontosan azokat a rendelke­zéseket, amelyek nyugdíjas, öregségi járulékos és a mun­kaképtelenségi járulékos ta­gok munkaegység túlteljesí­tését szabályozzák. Általában úgy tudják a tsz-ekben, hogy a nyugdíjas, öregségi és munkaképtelenségi járulékos tagok legfeljebb 80—120 munkaegységet teljesíthetnek évente anélkül, hogy a já­radékukat elveszítenék. Mi­vel ezt a régebbi rendeletet több új szakasszal bővítették, szükségesnek tartjuk ismer­tetni. A kormány annak érdeké­ben, hogy a nyugdíjas, de még dolgozni vágyó tsz-ta­gok nagyobb jövedelemhez jussanak, továbbá a még munkaerő-hiánnyal küzdő tsz- ek az öregek munkáját is igénybe vehessék, rendeletet adott ki. E rendelet szerint 1961-ben valamennyi tsz- nyugdíjas 250 munkaegysé­get teljesíthet nyugdíjának szüneteltetése nélkül. A nyugdíj szüneteltetésével kap­csolatos bejelentési kötele­zettség csak abban az eset­ben vonatkozik a tsz-re és a tsz-nyugdíjasra, ha az idén teljesített munkaegységek száma meghaladja a 250-et. Ebben az esetben annyi hó­napig szüneteltetik a tsz-tag nyugdíját, ahányszor húsz munkaegységgel többet tel­jesített 250-nél. A 13/1961. (IV. 16.) Mü. M. számú rendelet az öregségi és munkaképtelenségi járu­lékos tagok munkaegység tel­jesítési lehetőségeit szabá­lyozza. Eszerint az öregségi és munkaképtelenségi járu­lékban részesülő tsz-tagok munkaegységeinek számát csak abban az esetben kell bejelenteni — nyugdíjszüne­teltetés céljából —, ha az meghaladja a kétszázat. Bizonytalanság uralkodott eddig az olyan női tsz-tagok- nak járó SZTK-szolgáltatá­soknál is, akik férjük után és tsz-tagságuk után is igényt tarthatnak erre. Ilyen problé­mák az ipari, vagy más álla­mi vállalatnál dolgozó férfiak tsz-tag feleségeinél fordultak elő. Legtöbb esetben az SZTK illetékes szervei nem enged­ték igénybe venni a tsz-tag asszonyoknak az állami alkal­mazásban álló férjeik után járó szolgáltatásokat. Ezt a kérdést a tsz-asszonyok javá­ra kedvezően döntötte el a 41/1960. (IX. 1.) számú kor­mányrendelet. A rende­let értelmében biztosítási szol­gáltatásra jogosult a családfő jogán az a családtag is, aki tsz-tag. a tsz-ben végzett kö­zös munkából és a háztáji gazdaságból származó jövede­lem nagyságára való tekin­tet nélkül. A szóbanforgó ren­delet értelmében tehát a csa­ládfőt alkalmazó vállalat, vagy intézmény köteles igazolni a tsz-ben tagként dolgozó csa­ládtag számára is az igényjo- gosultságot. A kormányzat tehát mesz- szemenően figyelme veszi az idős tsz-tagok és a tsz-család- tagok érdekeit, összhangban a ts.z-ek közös érdekeivel. Az ismertetett rendeleteket bár­mikor megtalálhatják a tsz- vezetők és a tagok is. ha velük kapcsolatban problémák me­rülnek fel. Éppen ezért lehe­tővé vált. sőt szükséges, hogy a tsz-tagok ilyen irányú aggo­dalmait szétoszlassák minde­nütt. ahol felmerülnek. Nem kell hozzá egyéb, mint egy kis tiqyelrnesség és alaposság, amely egyetlen termelőszövet­kezetben sem hiányozhat. — nagymiklós — Kiosztották a „Helyiipar legszebb terméke“ díjakat A megyei tanács díszter­mében június 10-én, délelőtt ünnepélyes keretek között kiosztották a Helyiipar leg­szebb terméke’* díjakat. Az okleveleket Cselle Ferenc, az ipari osztály vezetője adta át a Pest megyei Vegyi és Kézműipari Vállalat, a Pest megyei Műanyag-, Játék­áru- és Tömegcikkipari Vál­lalat, a Monori Kefegyár, valamint a Ceglédi Cipőgyár igazgatójának. Váradi László, a Pest me­gyed Vegyi- és Kézműipari Vállalat igazgatója, miután átvette a Könnyűipari Mi­nisztérium és a Budapesti Ipari Vásár zsűrije által ki­állított dicsérő és elismerő okleveleket, elmondotta, hogy díjazott golyóstollaikból ma már biztosítani tud­ják a teljes hazai szük­ségletet, azonkívül évi tíz és félmillió darabot exportálnak a baráti or­szágokba. A BIV látogatóinak köré­ben ugyancsak nagy sikert arattak a Vegyi- és Kézmű­ipari Vállalat bőrdíszműi, Újabb jelzések a Venus-rakétáról Ma megkísérlik működésbe hozni a rakéta rádióleadóját Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint Sir Bemard Lovell, az ang­liai Jodrell Bank csillagvizs­gáló igazgatója, az intézetben dolgozó Anna Maszkevics professzornő és Kadarjev szovjet csillagászok társaságá­ban vasárnap, nyolcórás kí­sérletsorozat után, ismét ész­lelte a szovjet Venus-rakéta már szombaton is felfogott jelzéseit. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint a Jodrell Bank üzenetet kapott a Szov­jetunióból, melyben a szovjet kutatók értesítették angol kol­légáikat, hogy kedden kísérle­tet tesznek a Venus-rakéta rádióadójának megszólaltatá­sára. Az adóállomás bekap­csolásának időpontját közlik az angliai intézettel s a kuta­tóállomás óriási rádiótelesz­kópja nyomban rááll a meg­adott frekvenciákra. A Venus-rakéta most körül­belül százmillió kilométer tá­volságban száguld a Földtől. (MTI) nesszeszerei és női táskái, amelyek a legkényesebb igényt is kielégítik. Ezekért a cik­kekért kapták meg a zsűri második oklevelét. A vállalatnál három éve készítenek női bőrdíszmű árut, s legszebb darabjaik­kal már tavaly is szépen sze­repeltek a moszkvai kiállítá­son. Saját mintázóműhelyük­ben csak a ridikülökből ne­gyedévenként 60—70 féle új modellt készítenek, ami tu­lajdonképpen megfelel a régi kisiparosok évi modellátla- gának. Áruikból tavaly hat­vanezer darabot exportáltak, s ezek a baráti fővárosokban nagy keresletnek örvende­nek. A Pest megyei Műanyag-, Játékáru- és Tömegcikkipari Vállalat szép formájú, törhetetlen, saválló és korróziómen­tes polyamid-kili nőseiért kapott dicsérő oklevelet. Dósa Rudolf igazgató elmon­dotta, hogy kilincseik külö­nösen a trópusokon, a tró­puson közlekedő hajókon és a vegyi üzemekben előnyösen alkalmazhatók. Sajnos, ko­moly gondot okoz a nyers­anyagbeszerzés, s ezért ne­gyedévenként csak 20—25 ezer pár kilincset tudnak gyártani, holott a kapacitá­suk ennek jóval a többszöröse. Imre Ádám, a Monori Ke- fegyár igazgatója az oklevél átvétele után arról beszélt, hogy gyáruk hazai piaca 11 millió, exportszállításuk pe­dig évi 12 millió darab. Jelentős vásárlójuk Ang­lia, a Szovjetunió és Bul­gária. A Ceglédi Cipőgyár kiváló minőségű gyermekcipőiért és szandáljaiért kapott a BIV-en oklevelet. — benedek — ŰJBURGONYA - EXPORTRA ‘ —■—if • V-■"VW ■-pw-yyyjyiyrjp —■4™ e -> ' > r- r-r r/^ v*r a

Next

/
Thumbnails
Contents