Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-13 / 111. szám

Rakodczay Pál

(1856-1921)

színigazgató, szíS

zínész,

nésztörténeti író volt, a magyarországi Shakespeare- kultusz apostola vidéki színpadainkon. 1856. január 15- én született Pesten. Élete eseményekben gazdag. A négy alsó gimnázium elvégzése után könyvkereskedő- segéd lett s miután nem sikerült felvételt nyernie a színiiiskoüába, könyvkereskedőként, majd néptanítóként működött. A színészet iránti lelkesedése azonban erre a pólyára vonzotta. Vándorszínész korában Kelemen László sírja mellett haladt el Csa- nádpusztán s ráeszmélt, hogy mennyire közös a sorsuk: „Te nagy szellem, te megértesz'. Midőn 100 év előtt kudarcokat vívtál, azt a'tartad, hogy 100 év múlva is legyen ember, aki nem ijed meg a harctól, a piszkos mémo- noktól; látod, van itt egy utódod, kinek nem a siker, a harc jutott csupán, de a zászlót nem ejti ki a kezéből soha.” (Színházi pályám levelekben című kéziratos hagyatékából.) 1892-ben sikerült színtársulatot szerveznie. Főleg a klasszikus darabok előadásán fáradozott. 39 magyar városban 868-szor lépett fel 234 szerepben. Lel_ kesedése nagyobb volt, mint tehetsége. Igénytelen külseje, gyenge hangja akadályozta az érvényesülésben. A szín- társulat szervezése számára nem üzleti vállalkozást jelentett. Lelkesedése csodálatot érdemel. Elvétette születési idejét, egy évszázaddal korábban kellett volna születnie, hogy a magyar színészet hőskorában élhessen. Harcai nem voltak kisebbek, mint Kelemen Lászlóé. Egyé. nisége és pályája hasonló Vajda Jánoséhoz: tele csalódással, fájdalommal. Csalódott ember, „bukott” színész, tönkrement színigazgató, lekicsinyelt tudós! 1900- ban hosszú-hosszú vergődés után Lucifer szerepében lelépett a színpadról, kiejtette kezéből mégis a zászlót a kényszerű körülmények következtében. Újra tanító lett, majd polgári iskolai tanár, tankönyvíró. Lelkének bálványa továbbra is a színpad maradt. Élete végét városunkban töltötte s itt halt meg 40 évvel ezelőtt, 1921. június hó 6-án.

1 Színészi, színigazgatói pályája másfél évtizedet ölel J fel, 1885-től 1900-ig. Auto- %

didiakta színész volt. 1885- ben lépett fel először Készt- % helyen, mint műkedvelő a j Lear 'királyban. 1888 telén Miskolcon hivatásos színész, és rendező lett. Kálváriája itt kezdődött. Sok vád érte, tevékenységét veszedelmesnek

K

tartották, természetesen anyagi szempontokra tekintettel, mert „shakespearezik”. Miskolc után Kassa, Jászberény, Csongrád, Losonc, Lőcse, Besztercebánya következett. Szinte az egész országot bejárta. Jellemző a korra, hogy a klasszikus darabokat egy- egy városban csak egyszer sikerült előadni. Ezeknek az előadásoknak a közönsége elsősorban a diákok soraiból került ki. A lelkesedés hangján ír az enyedi diákokról: „Ifjúság, ifjúság, te ezeknek az ideáloknak a melegágya, te .. Anyagi viszonyai egyre súlyosbodnak. Minden lehetőt elkövetett a kultúra terjesztéséért. Jászai Marit is meghívta vendég- szereplésre. A színi pálya utolsó éve Pest megyéhez kapcsolódnak, Abonyhoz, Ceglédhez, Nagykőröshöz.

evelői pályája sok gondot okozott néki, szíve továbbra is a színészetért égett. Magáról írja: „Olyan szám vagyok a falanszterben, mint a többi naplopó, .... nem vagyok egyéb, mint ... zérus, szám nélkül, mint hajdan bolondom mondta,” irtózik attól, aki „paragrafust reggelizik, tantervet ebédel, statisztikát vacsorái és miniszteri biztosságról álmodik”. Sajnos — szavait idézem — nem érez talajt a lába alatt, pedig energiája még teljes erejében buzog. A tanítás és a privát órák után görögül tanul, ideje bőségesen van, s e korszak gyümölcse az Egressy életrajz. De a pálya csak töviseket hozott számára, s felgyülemlett benne az elkeseredés. Gyulai Pál, a korszak, hivatalos kritikusa is mereven elutasította, akárcsak Vajda Jánost. Rakod,czay ismerte Ignatovity Jakovot is, kihez a 90-es években szorosabb kapcsolat fűzte.

Színészettel foglalkozó művei: Színpadi tanulmányok, A színészet rendszere, Priel- le Kornélia élete és művészete, Dramaturgia. Fő műve az adatokban gazdag és a finom elemzésekben kiváló: Egressy Gábor és kora. Legjelesebb irodalomtörténeti dolgozata Szigligeti Edéről szól.

Boros Lajos

Közlemény

A városi tanács végrehajtó bizottsága közhírré teszi, hogy a földmérő munkaközösség megszűnése következtében az összes olyan ingatlanmegosztási, földmérési stb. munkát, amely földnyilvántartási vagy telekkönyvi átvezetést igényel, kizárólag csak az ÄFTH megyei földmérési és földnyilvántartási felügyelősége (Budapest, V., Gnszev u. 25.) végezhet.

A munka elvégzésére vonatkozó megbízást akár a helyi tanácsnál rendelkezésre álló „Megbízó-levél” nyomtatvány kitöltésével írásban, akár az ÄFTH megyei felügyelőségénél szóban meg lehet adni. A megbízás alkalmával közölni kell az ingatlan tulajdonosának vagy tényleges birtokosának nevét és az ingatlan helye szerinti város nevét, az ingatlan kataszteri helyrajzi számát, továbbá azt, hogy milyen felmérési munkát kell végezni.

Az AFTH megyei felügyelősége a megbízót a felmérési munkáért, valamint az annak eredményeként készített vázrajzért fizetendő munkadíjról és a munka elvégzésének időpontjáról értesíti. A munkadíjat a felügyelőség által rendelkezésre bocsátott postai befizetési lappal — a munka elvégzése előtt — kell az ÁFTH bevételi számlájára befizetni. A munkadíjat az eljáró műszaki dolgozónak átvenni nem szabad.

Termelési értekezlet a Községgazdálkodási Vállalatnál

A Községgazdálkodási Vállalat a múlt héten tartotta meg az első negyedévet lezáró és értékelő termelési értekezletét, amelyen Bella Mihály- né alapszervi titkár elnökölt.

Mészáros Imréné, a vállalat új igazgatója ismertette a teljes számban megjelent dolgozók előtt a vállalat munkáját és örömmel állapította meg, hogy

első negyedéves tervüket 113 százalékra teljesítették, ami biztató kezdetnek mutatkozik a múlt évi tervteljesítési lemaradással szemben.

Az igazgató előadása alapján a dolgozók részletesen megtárgyalták a termelés /időszerű kérdéseit és azokat a problémákat, amelyek menet közben felmerülhetnek, hogy kellő időben felkészülhessenek a zavartalan munkára.

Szeles Árpád üb-titkár felszólalásában kifogásolta, hogy bár a vállalatnál a munkafegyelem örvendetesen javult, mégis

vannak egyesek, akik ismételten mulasztanak igazolatlanul és munkaidejüket mértéktelen italozással rövidítik meg.

Kilátásba helyezte, hogy a szakszervezeti bizottság a vállalat vezetőségével karöltve minden hasonló esetet a legszigorúbban meg fog büntetni és attól sem riad visz- sza, hogy a visszaeső mulasztókat fegyelmi úton elbocsássa.

A dolgozók melegen ünnepelték a vállalat igazgatóját és új főkönyvelőjét, Bosko- ints Gábornét, akik keresetlen szavakkal köszönték meg a szívélyes fogadtatást és kérték a dolgozók odaadó támogatását további munkájukhoz.

Nem tetszik ...

— hogy az állomás melletti italbolt személyzete az üzlet szemetét a Pannónia utca 4. számú ház melletti telekre hordja ki, holott a kijelölt szemétlerakó-hely a Bolgár utca végén megtalálható. A szóban forgó szemét minden kétséget kizáróan az italboltból származik, mert temérdek söröspalack-tartozék is fellelhető;

— hogy az egyébként eredményesen vezetett háziipari szövetkezet portáját, ellentétben a köztisztasági szabály- rendelettel és a természetes emberi szabályokkal — nem takarítják, a köztisztasági alkalmazottat pedig, aki e kötelezettségre figyelmeztetett, durván elutasították. Szeretnénk, ha a szövetkezet vezetőségének a jövőben erre is lenne gondja.

Városkép

(Balogh László tusrajza)

hírek a város és a járás életéből

Tavasz

Lázit az új tavasz ócska varázsa, visz-visz a vágyam erős rohanása, érzem: a ritmusa véremen árad, vágyom a szíved, a hangod, a szájad.

Árva, magános, üres tavasz árad, nem mosolyog sose rám üde szájad, senki, de senki, de senki se vár ma, hát fütyörészgetek. lm, a hozsánna.

Csomaközi

A VÁROS ügyeletes orvosa május 14-én dr. Gyerkó János körzeti orvos.

A FILMSZÍNHÁZ műsorán május 11-től 14-ig Therese Ra- quin, ifjúsági előadásra: A dzsungel ösvényein, 15-től 17- ig a Négyen az árban, a matiné műsorán 14-én A kis hegedűs című film szerepel.

A JÁRÁS ügyeletes állatorvosa május 14-én dr. Kollár Pál körállatorvos, Pilisszántó.

AZ ÖNKÉNTES rendőrök kiválogatásának munkájáról, a járás KlSZ-szervezeteinek az

I. KISZ-kongressz.us határozatai terén végzett tevékenységéről tárgyal ma délelőtt az MSZMP járási végrehajtó bizottsága.

MA DÉLUTÁN 16 órai kezdettel tartják a szentendrei Móricz Zsiigmond állami gimnázium végzős növendékeinek ballagási ünnepségét.

AZ ÁLTALÁNOS iskolák járási tisztasági versenyében a részt vevő bét iskolh közül a szentendrei leányiskola került ki győztesen.

SZEMLÉT tartanak a járás úttörőcsapatai május 14- én délelőtt 10 órai kezdettel a Budakalászi Textilművek kultúrotthonában. A szemlén bemutatják a csapatok kulturális életének eredményeit.

JÁRÁSI tűzoltóversenyt rendez vasárnap, május 14-én Leányfalu község sporttelepén délelőtt kilenc órai kezdettel a járási tűzrendészeti alosztály parancsnoksága. Érdeklődőket szívesen lát a rendezőség.

A KERESKEDELMI áruellátás helyzetét, valamint a termelőszövetkezetek segédüzemágainak tevékenységét vizsgálja a napokban a járási népi ellenőrző bizottság a járás és a város területén.

RÉTEGGYÜLÉSEKEN emlékeztek meg a járási Hazafias Népfront-bizottság rendezésében járásszerte a II. világháború befejezésének évfordulójáról.

RÄCZ FERENC r. százados elvtársat, a járási kapitányság vezetőjét jelölte a Hazafias Népfront járási elnöksége a Budakalászon megüresedett járási tanácstagi helyre. A je- : lölést a községben elfogad- í ták.

: BEINDULT a tisztasági ! mozgalom járásszerte. Szent- j endrén május 5-én 40 ak- j tíva részvételével indult meg j az akció. A résztvevők előtt j dr. Fekete László járási ; közegészségügyi és járvány- j ügyi felügyelő tartott tájé- ; koztatót a mozgalom céljáról, I a feladatokról.

í 90 ASSZONY vett részt a ! közelmúltban Pilisszentlász- j lón megtartott egészségügyi : előadáson, melyet a község ! vöröskeresztes szervezete ren- : dezett. Az előadást dr. Szent- j királyi T. Gyula, a szentend- ! rei szülőotthon vezetője tar- ;tóttá.

\ MA JÓS JÓZSEF elvtárs, a j Hazafias Népfront járási tit- j kára szabadságáról visszaér- : kezeit.

! ANYAKÖNYVI HÍREK

Születtek: orlicsek Katalin Mária. Hegedűs László. Nagy Ka- ; talin. Kaoornai László. Pintér Imre. Horváth György. Kecskés József, sós Erzsébet. Ezékiel Lajos. Blaskovics Katalin. Takács József Kakánek Anna. Oláh Kálmán.

Házasságot kötöttek: Haiagos Pál és Beyta Hona.

Meghaltak: Bonifart Kálmánná 78 éves. Szauter Jánosné 84 éves. Kandikó Károlyné 71 éves.

(J3a(ocfli b i

} cicái.

Pecások

(Kiss István felvétele)

ponként a különféle labdázá- sok nézéséért gyötrik az idegzetüket. Mert a labdát rúgják füvön, ütik gyepen, úsztatják vízen, mozgatják kézzel, lábbal, fejjel, faütővel, hol a magas levegőégben, hol a földet súrolva, de a vasárnapi labdajáték nélkül milliók nem tudnak otthon maradni.

— Hogy csak a rúgásnál maradjunk: ha maga gondolkodásra is használná a fejét, elmerengene azon, micsoda egy foglalatosság az, ahol huszonkét ember másfél órán keresztül nyelvlógatásig dolgozik, és ötven- meg százezer nézi. És miért van egetverő boldogság, avagy gyilkos dulakodásra késztető mérgelő- dés, ha a labda egy hálóval elkerített helyre beesik? Érti ezt valaki? Én nem. Meg itt vannak ezek a nemzetközi mérkőzések — hallom olykor a rádióban, sőt, a televízión is kezdik mutogatni, hogy ne csak százezer, de tízmillió kibice legyen a huszonkét li- hegőnek — a lipcsei csatát nem vívták olyan ádázul, mint az afgán—norvég meccset.

Menjen csak ki egy szelíd májusi délutánon a mi sportpályánkra, mikor városunk fiai gyötrik valamelyik szomszédos község fiait: nézze meg jól Bunyó bácsit, amint percenként tüzet okádik és attól sem retten vissza, hogy a kiürült csatos üveget bevágja a pálya közepébe, a bírót óhajtván kipusztítani a világból.

— És nézze meg Italos Alajost, a>ki mindig italos, kivéve ilyenkor, ennél fogva üvegrepesztö hangját kiengedve, akkora sértésekkel illeti az ellenfél játékosait, amiért a legbárányabb szívű járásbiró is kiszabna ötezer forintot becsületsértés és rágalmazás miatt.

— Vagy hallgassa meg dr. Fanyar nyugalmazott tana esős indítványát, mely szerint a nemzetközi és a környékek közötti mérkőzéseket csak úgy szabadna engedélyezni, ha a pályát a határon helyeznék el, tehát példának okáért egy magyar—csehszlovák márkásén a fél pálya Magyarországra, a másik fél pálya Csehszlovákiára jutna, s lekicsinyítve az arányokat: a Leányfalu—Pócsmegyer NB I- es mérkőzés felező vonala a Duna lenne és azon keresztül kellene gólt lőni.

— Hát ilyen dolgok miatt ment el a kedvem a labdázás- tól, nem utolsósorban azonban attól, hogy a csatárok nem tudnak gólt lőni, a védőkön úgy átjár az ellen- csatár, mint víz a lyukas cipőn és a kapus mindig ellenkező irányban veri magát a földhöz mint amerre a labda tárt. A bíró pedig a legtöbb esetben olyan rövidlátó, hogy a fütyülöje zsinórját sem látja, azonfelül esküdt ellensége annak a csapatnak, amelynek történetesen én drukkolok.

— Szó, ami szó: nekem elegem volt ebből az egész futball-izéből és szilárd elhatározásom, hogy holnap- utántól egy hónapra már felé sem nézek a pályáknak, hanem a járási könyvtárból kivett görög bölcseleti könyveket fogom olvasni nyugalmas vasárnap délutánjaimon.

— Miért ilyen hosszúi meggondolást időt hagy Balogh bácsi? Hiszen már most elkezdheti a labdarúgás elhanyagolását.

— Ne avatkozzon a dolgaimba, és ne firtassa mindig cselekedeteim rugóit: még egy meccset, ha törik- szakad, meg kell néznem, azután kezdődik a méla lemondás.

hogy kiábrándult a labdarúgás népszerű sportjából.

— Ha azt állítja, hogy kiábrándultam, akkor valaha nyilván bele is kellett szeretnem. így is volt: magam is azok közé a nyughatatlan férfiak közé tartoztam, akik feldúlták a családi otthont, ha vasárnap tizenegy órára nem készült el az ebéd és nem fogadtam el a feleségem cse- nevész mentegetőzését, hogy nedves volt a fa és nem főtt meg a krumpli. Ilyenkor mérgemben zsebre dugtam egy karaj kenyeret, meg darabka szalonnát és nyargaltam a pályára, meccset nézni.

— Sokáig jártam ilyen alkalmakra, öcsém, az alsóbb rendű bajnokságok mérkőzésein a bíró bele se füttyen- tett a sípjába, míg én meg nem jelentem. Aztán rájöttem, hogy az emberiséget megőrjítette a labda. Ki volt aki feltalálta, nem kutatom, de sem a népvándorlás, sem a keresztes háborúk, még a nagy Napoleon hadjáratai sem

: tudtak annyi embert mozgó- '• sítani, amennyien vasárna-