Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-12 / 110. szám

MM. MÄJTTS 12. PÉNTEK

™'£4Cir1tm

Juríj Gagarin művelődési ház - Mende

. Ha mostanában idegen jár Mendén, a község lakói azonnal megkérdezik:

— Látta-e már az új művelődési házunkat?

Méltón büszkék a mendeiek. Pest megyében községi viszonylatban az ő művelődési házuk a legszebb, a legmodernebb. 1 700 000 forintba került az építkezés és a berendezés. Megkönnyítette a művelődési ház létesítését, hogy a mendeiek

szívügyüknek érezték

az építkezést. Mindenki úgy segített, amint tudott.

Koreny András álmodta meg az új épület körvonalait és beosztását. A fiatal mérnök diplomamunkaként készítette el a művelődési ház terveit és ez önmagában máris 60 000 forint megtakarítást jelentett. Koreny András csak a sort nyitotta meg, mert példáját sokan követték, úttörők és vasutasok, téglagyári munkások és erdőgazdasági dolgozók. 200—250 mendei segített két keze munkájával az építkezésnél. Poho- relli Pál nyugdíjas nyomdász, aki az új művelődési ház könyvtárosa, erről így beszél:

— Jó érzés rápillantani a szép és új épületre, közben pedig arra gondolni, hogy én

' is ástam, amikor az alap készült..;

Százhúsz-százharmincezer forint értékű

társadalmi munkát

végeztek a mendeiek és dicséretre méltó tevékenységüket tábla hirdeti a művelődési ház előcsarnokában.

Gyenes József járási népművelési felügyelővel és Szu- hányi Ferenc igazgatóval járjuk végig az új épületet.

Tanulságos körutat teszünk. Földszint. Barátságos és tágas az előcsarnok. Cukrászda jelleggel és modern kávéfőző géppel. Olyan krémkávé készül, mintha a pesti Abbáziában lennénk.

— Szeszesital kimérés nincs — jelenti ki határozottan Szu- hányi Ferenc igazgató — ezért választottunk ilyen berendezést.

— Eddig a kocsma melletti terembe húzódtak a kultúra lelkes hívei — szól közbe Gyenes József népművelési felügyelő — sohasem jó, ha nagy a kísértés. Közel volt, az ital és nemegyszer előfor- ^ dúlt, hogy valaki, akár más- £ honnan jött vendégszerepelni £ Mendére, akár községbeli volt, í a lámpaláz ellen alkohollal | küzdött. Az eredmény? Az ? ital nem emelte az előadások színvonalát. Mindez most * már természetesen a múlté. A színjátszók azelőtt az iskolában próbáltak, ezután erre

a kényszermegoldásra sem lesz szükség, mert itt az új művelődési ház.

Sétáljunk csak tovább.: Színházterem. Ez egyébként az új épület büszkesége, a mendeiek szerint. Négyszázötven-ötszáz ember fér a néző- j térre. Az új igazgató elége- i detten állapítja meg:

— Csak a függöny 27 000 fo- ; rintba került... A művelő- j dési ház berendezésére 293; ezer forintot költöttünk.

Minden igényt kielégít az \ öltöző is. Nem egy fővárosi \ színház is megirigyelhetné. j

— Ide bármilyen neves mű-: vész szívesen jön majd ven- j dégszerepelni — mondja a já- í rási népművelési felügyelő.j Ha

az első fecskék

megérkeznek, Pesten nyilván j híre megy a művészek között, j hogy milyen szép, modern a ■ mendei öltöző.

Három klubszoba egymás I mellett. Itt találnak majd • otthonra a különféle körök : tagjai. í

— Jelenleg három kör mű- ; ködik — mondja az új igaz- í gató — lelkesen tevékenyked- í nek a színjátszás, a muzsika és a fotóművészet kedvelői. Szivemhez talán a színjátszás áll e. legközelebb, mert eddig a

színjátszó csoport vezetője voltam. Kissé váratlanul ért a megtiszteltetés, hogy én lettem az új mendei művelődési ház igazgatója. Először is puhatolózni szeretnék, jó lenne, ha tudnám, hogy a mendeiek mit várnak tőlem. Egyelőre csak tánccsoportot szeretnék szervezni...

— Azt hiszem, hogy elsősorban a község lakóinak művelődési és tanulási vágyát kell figyelembe vennie az új igazgatónak — jegyzi meg Gyenes József népművelési felügyelő. — Minél több termelőszövetkezeti paraszt számára kell tanfolyamokat rendezni. Mende nincs mesz- sze Budapesttől, ezt figyelembe kell venni.

A termelőszövetkezetek

tehát könnyen szállíthatnak a fővárosi piacra. Éppen ezért a művelődési házban kertészeti tanfolyamokat rendezünk majd. Kétféle előadássorozatot javasolunk az új igazgatónak, az elsőre, a kertészetire, hívja meg a termelőszövetkezetek férfijait, a másodikra, a háztartásira pedig az asszonyokat és lányokat. Minden bizonnyal sikere és haszna lesz mindkettőnek. Úgy tapasztalom, hogy járásunk termelőszövetkezeti parasztsága egyre inkább felismeri a tanulás jelentőségét, tudja, hogy a több jövedelem egyik eszköze a több tudás.

Benéztünk az új könyvtárba is. Azelőtt, ha Mendén valaki könyvet akart kölcsönözni, akkor a tanácsházára kellett mennie. Az új művelődési ház felavatása után ez is egyszerűbb lett. A változás máris kedvezően érezteti hatását.

— Két hét alatt nyolcvan új olvasót szereztem, akik eddig máris 160—170 könyvet vittek el — újságolja örömmel a könyvtáros. Sajnos, azonban minden igényt nem tudunk kielégíteni. Állományunk mindössze 450 kötetből áll, de nem is annyira a mennyiség okoz gondot. Kevés a szépirodalmi mű.

— Ha máról holnapra nem is, de ezen is segítünk — Ígéri az új igazgató.

Körsétánk a Jurij Gagarin- i ól elnevezett művelődési házban ezzel be is fejeződik. Búcsúzásnál még ezt kérdezzük Szuhányi Ferenctől és Gyenes Józseftől:

— Miért éppen a bátor szovjet űrrepülőről nevezték el a mendei művelődési házat?

— Történelmi napon, 1961. április 12-én ftjeződött be az építkezés, éppen akkor, amikor az első ember a világűrbe repült. Művelődési házunk neve mindig emlékeztesse a mendeieket erre a történelmi napra ...

Molnár Károly

A zöldség és gyümölcs tervszerű felvásárlása egyaránt érdeke a termelőnek, a kereskedelemnek és a fogyasztónak

A meleg napsütéssel váltakozó bőséges tavaszi esők valósággal kiugrasztották a földből a korai zöldségféléket, s már megjelent a fővárosi vásárcsarnokokban az egres, meg a cseresznye és rövidesen az ínycsiklandozó szamóca is kacérkodni kezd a háziasszonyok kosarával. A standok

Francia üzemorvos látogatása a Csepel Autógyárban

(Tudósíjónktól.)

A napokban Budapesten ülésezett egy nemzetközi munkaegészségügyi orvoskonferencia. A résztvevők közül dr. Leon Bender, az alsthomi autógyár üzemorvosa a Csepel Autógyárba látogatott.

Az autógyáriak érdeklődve figyelték, vajon monsieur Bender is olyan szépnek, egészségesnek látja-e a gyárat, mint ők. A kérdést nem is kellett feltenni, mert Bender doktor mindenkit megelőzve, elragadtatással nyilatkozott a gyár természeti adottságairól. Szerinte egészségügyi szempontból ez rendkívül előnyös a francia kisvároskában levő gyárukkal szemben.

Az üzemek megtekintése után baráti beszélgetésre került sor.

Dr. Leon Bender úgy is, mint orvos, úgy is, mint CGT-tag elmondotta, milyen harcok árán tudtak és tudnak ma is egy-egy eredményt elérni a munkaegészségügy, a munkavédelem terén.

Máig sem tudták kiharcolni például, hogy az egészségre ártalmas és veszélyes munkaköreikben csökkentett munkaidővel dolgozzanak. Az alsthomi autógyárban a munkahét ötnapos ugyan, de ez azt jejenti, hogy a munkások a legártalmasabb, legveszélyesebb munkakörben is kilenc órát dolgoznak.

Az első műszak általában hajnali négykor kezdődik. Szerinte igen helytelen a munkát ilyen korán kezdeni, különösen, ha hozzászámítjuk a francia munkás hosszú kerékpárúját.

A CGT kivívta, hogy a munkásnők reggel öt előtt munkát nem kezdhetnek.

Mint érdekességet, említette Bender doktor, hogy Franciaországban a gyárak üzemi rendje nem tiltja a szeszesital bevitelét a munkahelyre. Ha azonban a munkás ittasan kezd dolgozni, első alkalommal írásbeli figyelmeztetést kap és saját költségén elvonó kúrára kel! mennie. Második esetben nincs pardon, a gyáros a munkást elbocsátja.

Érdemes még megemlíteni a gyógytorna kérdést. A francia üzemorvos elmondotta, hogy a gyárosok néhány helyen megengedik az üzemi tornát, de a dolgozók munkabéréből levonják a kieseit időt.

A tapasztalatcsere azzal zárult, hogy Leon Bender megígérte; el fogja küldeni az autógyárba az alsthomi gyár balesetelhárítási útmutatóit, különböző munkavédelmi szabályait és rendelkezéseit.

Bende Lajos

friss zöldárutól roskadoznak. A vásárcsarnoki nézelődés után átmentem mindjárt a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Központjához, a MÉK-hez, lássam, hogyan végzi munkáját ez a felvásárló szerv. Mert nyilvánvaló, a felvásárló kereskedelmen múlik, hogy a megtermelt zöldáru frissen jut-e el a fogyasztóhoz.

— Egyszerű a titka ennek — mondották. A zöldség- és gyümölcskereskedelemben különösen fontos a jó együttműködés a termelő és felvásárló között. Úgy kell megszervezni a felvásárlás ütemét, hogy a zöldáru és a könnyen romlandó gyümölcsfajták, leszedés után minél gyorsabban a fogyasztó asztalára jussanak el. A leszedést viszont olyan ütemben kell végezni, ahogy a felvevő piac megkívánja.

Mi figyeljük az export, a belföldi piac és az ipar ütemes szükségletét. Ennek megfelelően vásároljuk fel a tsz-ektől a szerződéses árut, valamint a szabadárut tőlük, meg az egyéni termelőktől. Járási kirendeltségeinken és körzeti felelőseinken keresztül állandó kapcsolatot tartunk fenn a termelőszövetkezetekkel. Az áruellátás zavartalansága, folyamatossága és az áruromlás elkerülése érdekében

a tsz-ek hetenként tájékoztató jelentést küldenek járási kirendeltségeinkhez a következő héten várható áruk mennyiségéről és fajtáiról.

Járási kulturális bemutató Budakeszin

Vasárnap délután kerül sor a budakeszi művelődési házban a budai járás kulturális seregszemléjére. A gazdagnak ígérkező eseményen — amely délután három órakor kezdődik — hét népi tánc- csoport, négy énekkar, hat szavaló, két színjátszó csoport, két zenekar és két szólóénekes szerepel. Egy kis ízelítő a műsorból:

A diósdi művelődési otthon színjátszói Karinthy Frigyes Bűvös székét mutatják be. A budai járási művelődési ház színtjátszói Max Frisch: És a holtak újra énekelnek című drámájának

egy részletével szerepelnek a műsorban. A tánccsoportok között ott találjuk a pilis- vörösvári nemzetiségi csoportot, a törökbálinti háziipari szövetkezet táncosait, valamint a budajenői KISZ, az ürömi KISZ, a budai járási művelődési ház, az érdi vegyes ktsz, valamint a toki KISZ népi tánccsoportjait.

A járási kulturális bemutatót Karlik András, a járási tanács vb-elnökhelyette- se nyitja meg. A bemutató után minden meghívott és közreműködött csoportot oklevéllel és emléktárggyal jutalmaznak.

András Endre:

PERSPEKTÍVA

rekes kút bádogvödrében, de a vélemények egybeakaszko- dott pengéi töretlen elszántsággal villogtak az elnöki szobában.

Ki tudja, meddig tartott volna a kardinális kérdés vitája, ha Korsósné be nem üzen a Sanyi gyerekkel s félreérthetetlen eréllyel haza nem invitálja párját, aki — ez is a történeti hűséghez tartozik — a szóbanforgó napirend „letárgyalása” alatt testvérek között is fél arasznyival húzta összébb nadrágszíját nem éppen nádszál derekán.

Ballos ekkor már teljesen egyedül képviselte szigorú elképzeléseit, de mert ,elvi” ember volt, nem tágított. S hogy nézőpontját külsődlegesen is kifejezésre juttassa, bent maradt hivatalában, a búcsúzásnál fel sem kelve a valamikor jobb napokat látott fotelból.

Lábát előrenyújtva, kezét----------a fotel karfáján pihentetve múlatta az időt, amelyet munkában elcsigázott agya már nem is mért. így maradt hosszasan, rez- dületlenül, szinte a súlytalanság állapotát élvezve a megsűrűsödött, megalvadt csöndben.

K

isvártatva azonban kopogásra riadt föl. Rezgő bácsi állt előtte, enyhe zavarban, amiért a mély gondolataiba merült elnököt háborgatni volt kénytelen.

— Ballos elvtárs, Ködmön Zsiga van kint;

— Mit akar? i. s Különben küldje be!

Nyílik az ajtó, sovány, nyakigláb, ötvenkörüli férfi suhan be nesztelenül. Nadrágja a térd tájékán tenyérnyi helyen felszakadva. A kifordult szövetdarabkát a gyönge légáramlat lágyan lebegteti. Karján viseltes zakót tart.

— Elnök elvtárs. egy kis postamunka volna ...

— Mi? — Miféle posta .;.

— Elsőbbnek ezt varrja meg

— s a térdére mutat. — Kár volna elhányni, ezen a nyáron még kitart.

Ballos pulykavörös lesz.

— Menjen a csudába a gönceivel! Hát nem látja...

— Jó, jó. Tudom, hogy sok a munka ... Emez például — és most a zakóra teszi a kezét

— nem sürgős. Ámbátor nézze meg, ha érdemesnek találja, kifordíthatja.

Az elnök már levegő után kapkod.

— Dehát... na dehát ez mégis csak furcsa!.;.

— Már hogy lenne az. Miért, maga talán beutazna ezzel a városba, vagy újat venne helyette?

— Elég! — kiabál torkasza- kadtából Ballos. — Azonnal hagyja el a szobát!... Rezgő bácsi ... Rezgő bácsi!

A hivatalsegéd helyett azonban az adóügyi előadó lép be. Öltözete pedáns, mint mindig, hanem a képe, akár a sündisznó.

Az elnök tágranyitja szemét, amikor meglátja az állát rös- tollkedve simogató tisztviselőt*

— Maga meg hogy néz ki?

— Egy kicsit megnőtt. De ha jól beszappanozza, a maga kése elviszi... Úgy látom, éppen jókor jöttem.

— Hogy én ... magát.;. Hát ez már egyenesen pofátlanság!

— Pofátlanság? Inkább vallja be, hogy berezelt ettől a kis szakálltól... Pedig hajat is vágattam volna...

— Skergula! — üvölti nevén szólítva derék beosztottját, de az már hátat is fordít neki és csak az ajtóból szól vissza:

— Tudja mit? Én a maga helyében beadnám az iparomat.

Makkos Lázár már nem is-----------------------kopog, amint

b

elép. Otthonosan rátenyerel az elnöki asztalra s bizalmasan lehalkítja a hangját:

— Szakikám, kapott-e deszkáit?

— Mit beszél?!

— Kapott-e, mondom, mert hát a nyavalya eszi a csirkeólamat. Uj tető kéne nekije ..;

Ballos már válaszolni sem ér rá, mert a homályban maradt sarokból Csurgli Pista pattan elébe, frissen, kicsit szemtelenül-fölényesen. ahogy a lányokat szokta táncra kérni a bálban. Gyors mozdulattal lekapja lábáról mindkét cipőiét, és Ballos orra elé tartja:

— Faterkám. most mutassa meg, mit tud! Verjen rá gyorsan két jó spiccet, mert hétkor randim van. Megyünk csörögni.

— Akkor már inkább ezt szegelje meg. kedves majsz- trom. Vasalás nélkül el lehet a gyereké, de az enyémen befolyik a víz! — áll Pista elé a földművesszövetkezeti italbolt gebinese. aki mögött sorára várva ácsoror Pejkó Pali, a tsz fogatosa. Ö

új abroncsot akar rakatni a nagy kocsikerékre, amelyet erős karjára akasztva himbál.

— Rezgő bácsi!...

Az öreg szempillantás alatt előtte terem.

Ballos dühtől elkékült arccal tápászkodik fel ültéből, és szikrázó szemmel dörög rá a hivatalsegédre:

—Elcsaptam magát! Érti? Elcsaptam.

— Értem, hogyne érteném — feleli szelíden Rezgő bácsi. — Megyek is tüstént, csak előbb átadom a kulcsokat...

— Miféle kulcsokat?

— Hát, amit az iparosok beadtak.

— Beadtak ...

— Be. Mit csináltak. Ilyen az élet... Lajos.

— Lajos! — ismétli Ködmön Zsiga, majd Skregula. aztán a gebines és Makkos Lázár is.

— Lajos! — mondja pimaszkodva Csurgli Pista és sajnálkozva Peikó Pali.

— Lajos! Lajos! Lajos!—

— Hö... Mi van? ..:

ébresztgetj lankadatlan türeFelesége

lemmel.

— Kelj fel, fiacskám. Tíz óra elmúlt... v

A tanácselnök röstellkedve dörzsölgeti homlokát, aztán hang nélkül elindul. Egész úton nem szól egy szót sem, csak akkor, amikor házukhoz közel, a sarki lámpa fényében megvillan előtte Pan- csura Gergely borbélymester frissen szidolozott sárga réztányérja.

— A fene tudja, valahogy elaludtam, és annyi marhaságot összeálmodtam...

Ezt mondja, de magában azért nem is tartja olyan marhaságnak.

Ennek alapján gondoskodunk e várható áru elhelyezéséről az exportban, a belföldi piacon és az iparban. Az áru-érés, mennyiségi alakulás a következő napok időjárásának is flüggvénye. Ezért a tsz-ek 48 órával a szedés előtt bejelentik az általuk szállítható áruk fajtáját, mennyiségét, most már egészen megközelítő pontossággal. Mi ezalatt megkapjuk vá- várlóinktól is a pontos igényeket. Ennek alapján 24 órával a szedés előtt közöljük a tsz-ek- kel a tőlük átvehető áruk mennyiségét. A tsz-ek pedig csak ezt a mennyiséget szedik le, ami által elkerülhető a zöldáru és gyümölcs raktári romlása. Ha a tsz többet szed le, mint amennyit azon a napon át tudunk venni, neki származik belőle kára. Ha pedig mi veszünk át többet, mint felvevő piacaink aznapra rendeltek. a minőségi romlás, a kár minket terhel, de kárát látja a fogyasztó is, aki nem jut aznap friss áruhoz. Egyformán érdeke tehát a termelőnek, a kereskedelemnek és fogyasztónak, hogy a zöldség és gyümölcs felvásárlása szervezetten, tervszerűen történjék.

Lám, nem is olyan egyszerű a könnyen romlandó zöldség és gyümölcs forgalmának lebonyolítása. Az abonyi tsz-eknek nagy gyakorlatuk van már ebben.

A kertészek minden vasárnap délelőtt összegyűlnek a MÉK felvásárló telepén és megállapodnak, hogy a következő héten milyen áruból mennyit szedjenek le.

Nem is fordult elő náluk semmiféle zavar az áruellátásban* illetve átvételben;

Jó és rossz példákat lehetne felsorolni bőven. Annyi bizonyos, hogy a jelenlegi bőséges termés elhelyezése a piacok felvevőképességének megfelelően, friss állapotban, csak a termelők és a felvásárló kereskedelem kölcsönös bizalmat, segítséget igénylő állandó kapcsolata mellett lehetséges. Csak így lehet elkerülni egyrészt az értékcsökkenést és a velejáró áruhullámzást, a lebonyolító szerveket, következésképpen a népgazdaságot érő károkat, s elérni a legfőbb célt: a dolgozók minőségi áruval való zavartalan ellátását.

Ferencz Lajos

*

; A végrehajtó bj^°ttság

í ------- -------— ulase szo! katlanul hosszú és heves volt. ! Tulajdonképpen csak két na- ; pirendi pont szerepelt az ; esedékes munkatervben, de ; hogy, hogy nem, a harmadik- ! ként odatolakodott nem hi- j vatalos téma váltotta ki a ! régen lappangó indulatokat s ■ lett mindenen eluralkodó tár- ; gya a csatározásoknak, j Korsós Gedeon elnökhe- : lyettes dél felé már a ciga- | rettázást is abbahagyta, mert i szájízét mentve nagyon ké- i szült az asszony által beígért i csirkepaprikásra. Ballos La- i jós tanácselnök pedig mé- i lyen fájlalta, hogy a járás : képviselője éppen aznap nem i vett részt az épületes és ak- : tív vitán, amelyet a felsőbb- í ség — ez iránt szemernyi I kétség sincs —, példaképül ; állíthatott volna a társszer- ! vek elé.

De, hogy senkit se fur- I daljon a kíváncsiság, any- i nyit elöljáróban el kell mon- Idani: a fő napirendi pont ! rangjára felkapaszkodott té- i ma a községbeli kisipar | ..perspektívája” körül for- ; gott, eldöntendő — egyelőre : csak elvi vonatkozásban —, i hogy a helyi néphatalom mi- : lyen politikát folytasson irá- i nyában.

j Estébe hajlott az idő, a ! füstöt vágni lehetett, Rezgő ; bácsi, a nyugdíjazása előtt : álló agilis hivatalsegéd már : háromszor buktatta meg az ' öblös kancsót a jó vizű ke-