Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-05 / 104. szám

1961. MÁJUS 5, PÉNTEK

mEGYBt

A megyei pártbizottság kibővített ülése

(Folytatás az 1. oldalról)

karfiolt be májusi mór- Zsoltban számolva.

A vérségi Törekvő Termelő- szövetkezet 200 holdról 22,5 mázsás átlagot, az ürömi Cser- venkov Termelőszövetkezet 26,5 mázsás átlagot, a dán- szentmiklósi "Micsurin Termelőszövetkezet pedig 50 holdon 34 mázsás átlagot ért el. Ugyancsak szép termést takarítottak be az inárcsi Március 21 Termelőszövetkezetben, ahol 161 holdon 23,9 mázsás, és a váchartyáni Alkotmány Termelőszövetkezetben, ahol 25 mázsás átlagot termelték. De hosszan sorolhatnánk még a jó kukoricatermést elért közös gazdaságok nevét. A legjob- bakkal egy sorban van még a galgahévízi Kossuth Termelőszövetkezet, valamint a galgahévízi Haladás, a zsám- béki Uj Élet, az abonyi József Attila, az ócsai Uj Barázda, az üllői Március 15, a nyáregyházi Béke, a taksonyi Egyesült Erő, és még sok termelőszövetkezet. Ezt az eredményt azok a szövetkezetek rontják le, amelyek rossz munkaszervezés vagy hanyag gazdálkodás miatt az öt mázsát is alig érték el holdanként. Elsődleges feladatunk, hogy ezekben a gyenge sző- j vetkezetekben gyökeres fordulatot érjünk el.

— Kiváló eredmények születtek a kőzö3 kertészetek többségében is. A vérségi Törekvő Termelőszövetkezet paprikából 125 mázsás termést takarított be. De még ennél is jobb az eredmény

Inárcson, ahol 30 holdon 192 mázsa volt a paprika holdanként! hozama. A túrái Galgamenti Termelőszövetkezet paradicsomból 50 hold átlagában 213 mázsás termést szedett.

— Említést érdemel a vá- mosmikolai Vörös Csillag Termelőszövetkezet 176 mázsás burgonyatermése és a szobi Uj Barázda Termelőszövetkezet 200 mázsás cukorrépatermése. Köztudomású, hogy Szob környékén azelőtt nemigen foglalkoztak cukorrépával.

A szövetkezet nemcsak megpróbálkozott az új kultúrával, hanem mindjárt kiemelkedő eredményt is ért el.

— Kitűnő eredmények születtek a kalászosok termésátlagában is igen sok helyen. Például az Abonyi József Attila Tsz rozsból 15,3 mázsát, őszi árpából pedig 16,5 mázsát aratott. A kőröstetét- leni Dózsa Tsz őszi árpából 16,7 mázsát, az abonyi Uj Világ Tsz 21 mázsát, a nyáregyház! Béke Tsz 15,9 mázsát, a nagykátai Magyar— Koreai Barátság Tsz búzából 17,6 mázsát, rozsból 17 mázsát takarított be. A tá- piószenfmártohi Úttörő Tsz pedig zabból 16,3 mázsás termést aratott.

A legjobban gazdálkodó és a legjobb termésátlagokat ’'felérő termelőszövetkezetek eredményeinek ismertetése után Király László elvtárs a magasabb eredmények okait és örvendetes következményeit elemezte:

A siker alakja: az idegen végzett jó munka!

— A fenti jó átlagok többségükben nem „különös” módszerek alkalmazásának eredményei, hanem annak, hogy a szükséges munkákat időben, jó minőségben végezték el, s alkalmaztak az anyagi érdekeltség valamelyik bevált módját. Ez a véleménye a járási párt- és tanácsszervekben dolgozó szőkémbe- } rek többségének is. A felső- j rolt és a hozzájuk hasonló eredménnyel dolgozó szövetkezetekben az egy katasztrá- lis hold szántóra eső teljes termelési érték a 4—8 ezer forintot is eléri. A tagok jövedelme ennek ^tnegfelelcen alakult az elmúlt esztendőben is.

Ezekben a szövetkezetekben a munkaegység értéke a 35—65 forint között volt, az egyébként 30 forint alatt levő megyei átlaggal szemben.

— Mi az oka az elmondottak után annak, hogy sok szövetkezetben mégsem kielégítő a növénytermelés helyzete? — tette fel a kérdést az előadó — majd elmondotta ezzel kapcsolatban a párt-végre- haj főbizottság véleményét:

— Megnehezítette a nagyüzemi termelést, hogy az 1959/60 telén beszervezett, körülbelül 120 ezer katasztrális holdat jórészt kis parcellákban kellett megművelni. Ez nagymértékben növelte a termelési költségeket is.

— A közösbe alacsony hozamú állatok kerültek be, amelyek nem növelték, hanem csökkentették a növény- termelésből származó termelési értékeket. Az állatok nagy többsége, és a legjobb hozamúak, továbbra is a háztáji gazdaságokban maradtak. A közös állatállomány növekedése messze elmaradt a terület növekedése mögött.

— A megye jelentős területét, főleg a ceglédi, a monori és a dabasi járás területét, nagymértékű aszály sújtotta, amely a gyengébben megművelt területeken hatványozottan jelentkezett, s nagymértékben csökkentette a tervezett bevételt.

— Az alapvető és felületi talajmunkák sok helyen nem kellő időben és nem kellő

minőségben kerültek elvégzésre. Ezzel együtt nem volt kielégítő a korszerű agrotechnikai eljárások bevezetése, általánosítása. A gépi munka minősége setm volt kielégítő.

— A holdankénti optimális növényállomány (kapásoknál és kalászosoknál

egyaránt) nem közelítette meg a szükségeset.

Például a kukoricánál a kívánatos katasztrális holdankénti 14—18 ezer tő helyett 10 ezer körül, burgonyából a 22— 25 ezer helyett 12—13 ezer, cukorrépából a 70—75 ezer helyett gyakran csak 35—40 ezer volt a tőállomány. Ilyen arányban csökkent a várható terméseredmény is.

— Nem került széleskörű megszervezésre a sok kézi munkát igénylő kapás és kertészeti növények művelésében az anyagi érdekeltség bevezetése, a területvállalás elterjesztése. Az anyagi érdekeltség alkalmazását és az annak megfelelő munkaszervezés kialakítását sok eset- betfa meg nem értés és az ellenállás akadályozta. Ebben a dologban több termelőszövetkezeti vezető félrevezette a párt- és az állami szerveket.

— Viszonylag nagy volt a betakarítási veszteség a szokatlanul csapadékos ősz miatt, s a kellő munkaszervezés hiánya miatt. Ezekhez a hiányosságokhoz járult még, hogy nem, kaptak megfelelő propagandát a nagyobb termelési eredményeket hozó eljárások, és sok lehetőséget, mint például a hibridkukorica termést fokozó hatását nem aknáztuk ki megfelelően.

— Ezek a tények igazolják, hogy a termelőszövetkezetek egy részében bekövetkezett lemaradást a növénytermelésben hem istencsabás okozta, hanem a termelés egyes folyamatainak szervezetlensége. Ezt bizonyítja a legjobb szövetkezetek egyik érdekes példája is. A legjobb szövetkezetekben az egy katasztrális hold szántóra 43,38 munkaegység ráfordítás esik, míg a leggyengébbeknél csak 29,87 munkaegység. Az eredmények és a hiányosságok magyarázata jórészt ezekben a számokban keresendő. f

Meg kel! változtatni az állattenyésztés arányait!

A beszámoló részletes visz- szapillantást adott az elmúlt évek állatállományának helyzetére, a szervezéssel együttmajd

járó arányeltolódásra, arról szólt, hogy

a termelőszövetkezetek földterületéhez viszonyítva meg kell javítani az

állattenyésztés arányait,

növelni kell az állatállományt és áz állatállomány után nyert jövedelem mértékét, elsősorban az áruhústermelés fokozásával, különös tekintettel a sertéshizlalásra.

— A termelőszövetkezetek

állatállománya az elmúlt években számszerűleg növekedett ugyan — hangsúlyozta— de a terület nagyarányú növekedése következtében a számosállat-sűrűség csökkent. Különösen jelentősen nőtt a sertésállomány 1960-ban, ami a megyei pártbizottság által javasolt' tenyésztési akció eredményeként következett be.

1960-ban 10 százalékkal nagyobb volt a sertésállomány, mint 1959-ben.

— A termelőszövetkezeti területek megnövekedése miatt, valamint a megye áruhúster- melési tervének sikeres teljesítése miatt

szükséges lett volna egy ’ nagyarányú fejlődés az

állattenyésztésben és az állathizlalásban is.

Ezt, sajnos, nem sikerült ma- radéfctalanul teljesíteni. Miben kereshetők az okok?

— Az állatférőhelyek nem lettek időben és szervezetten biztosítva. A nagyobb paraszti istállók benépesítését elhanyagolták, bár erre többször is felhívtuk a figyelmet. Nem alkalmazták széleskörűen a szerfánál is olcsóbb eljárásokat. A szükséges férőhelyek lényegében év végére készültek el.

— Jólesően kell megállapítanunk, hogy egész sor közös gazdaság nagyszerű eredményeket ért el az állattenyésztésben és az állathizlalásban, valamint az állati termékek hozamában. A nagykátai Barátság. Tsz-ben például 50 tehén átlagában 5200 liter volt az évi tejhozam. Még ennél is jobb eredményt értek el az aszódi Aranykalász Tsz-ben, ahol a tehenek átlagos évi tejhozama 5240 liter volt. Nem sokkal marad le a túrái Gal- gamenti Tsz, a vérségi Törekvő' TsZ, ;a pofcazi Petőfi Tsz és az alsógödd Egyesült Törekvő Tsz sem.

— Más termelőszövetkezetek, mint például az aborjyi József Attila Tsz és az al- bertirsai Dimitrov Tsz, a ser- téshizialásban értek el jó eredményeket, sok száz hízott sertés leadásával.

— Több szövetkezetben kiváló eredményeket érték el a baromfitenyésztésben és a pe- csenyebaromfi-nevelésben. A szentendrei Április 4 Tsz-ben például ötezer pecsenyelcacsát neveltek fel és adtak át egyszázalékos elhullással. Ugyancsak jó eredményt értek el a zsámbékd Üj Élet Tsz baromfitenyésztői is.

— Több termelőszövetkezetben az állatállomány létszáma olyan, magas, hogy 3—5 holdra jut egy számos állat. Ez igen kedvező.

Az ilyen szövetkezetekben az összjövedelem 40— 50 százalékát az állattenyésztés hozza.

Ezeket az eredményeket mind szelesebb körben be kell vezetni, általánosítani kell. Gyökeresen meg kell javítani az állattenyésztés arányait. A múlt évben a növénytermelésből eredő bevétel 58,9 százalék volt, míg az állattenyésztésből eredő jövedelem csupán 28 százalék. A termelőszövetkezetek megszilárdulásának és gyarapodásának útja jórészt éppen az állattenyésztésen keresztül vezet. A növénytermelés , hozamainak emelése mellett erre kell most a legfőbb figyelmet fordítani!

Meglialí Disinyés Lajos

Az országgyűlés elnöksége és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa mély fájdalommal közli, hogy Dinnyés Lajos volt miniszterelnök, az országgyűlés alelnöke, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ főigazgatója, május 3-ról 4-re virradó éjjel, hosz- szas betegség után, 60 éves korában elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés.

□D

A beszámoló a múlt évi tapasztalatok ismertetése után az idei tervek néhány problémájáról szólott. A tervek készítéséhez a párt- ég tanács- szervek tíolgo-zói jelentős segítséget nyújtottak, s a termelőszövetkezetek jó részében is megszerezték már a vezetők a tervezési munka tapasztalatait. Ezek az okok azt eredményezték, hogy az idei tervek megalapozottabbak, összefüggéseikben jobbak, mint az 1960. évi tervek voltak. A tervek készítésekor valameny- nyi szövetkezetben igyekeztek a múlt esztendő tanulságait levonni, s a tapasztalatokat hasznosítani.

— Erre az esztendőre — folytatta az előadó — 210 termelőszövetkezet készített tervet.

A 210 szövetkezet közös művélésében van 420 299 katasztrális hold összterület, amelyből 312 312 katasztrális hold a szántó.

A 210 termelőszövetkezetben 67 659 tagot tartanak nyilván. A közös munkában 50 900 tag részvételére terveztek és 6883 családtagra, akiknek munkájára -jszápútanU lehet az eredményességi jövedelemelosztás bevezetése és következetes alkalmazása esetén.

— Az eddigi számítások szerint minden közös munkában részvevő tagra 6,1 katasztrális hold szántóterület, jut

Az idei tervekkel kapcsolatban hangsúlyozta még az előadó egyebek között az állam által biztosított tenyész- áliatóllomány elhelyezésének problémáit:

— Biztosítaná kell — mondotta — az állam részéről juttatott tény észállatállomány teljes elhelyezését azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a férőhely és a takarmány egyaránt rendelkezésre áll, vagy azok biztosítása megoldható.

kitűzéseket és irányszámokat a termelőszövetkezetek egy része nem teljesítette. Pedig

ezek teljesítése a kettős feladat maradéktalan végrehajtását jelentette volna, azaz, az átszervezés idejére ne csökkenjen, hanem növekedjék a mezőgazdasági termelés.

— Több pártszervezet, és sok kommunista — gyakran, vezető —. nem értette meg, hogy ezek a határozatok — bár a termelőszövetkezet gazdálkodására vonatkoznak —1 kifejezetten politikai jellegű határozatok is, és hogy a végrehajtásuk széleskörű tömegmozgósító munkát igényel.

Az anyagi érdekeltség alkalmazásával megtalálja számítását a szövetkezeti tág

Az anyagi érdekeltség elvéről szólva, elmondotta: az anyagi érdekeltség széleskörű biztosítása az idei gazdasági eredmények záloga. Kifejtette:

— Sok helyen nem vezették be az anyagi ösztönzést biztosító jövedelemrészesedési formákat. Vagy ha bevezették, később, sok esetben a betakarításkor felborították azt. Meg nem értés volt a kapásnövényeknek a tagokra való felosztásánál, a családi művelés bevezetésénél. Az eredményességi jövedelemelosztás bevezetésével „ szövetkezeti tag megtalálja számítását, jobb munka esetén, valamint

nagyobb szakértelem és szorgalom esetén, jóval többet kereshet, de jobban jár a közösség is, mert többet terem a föld,' magasabb a hozam. Az eredményességi jövedelemelosztás és a kapásnövények családokra való kiosztása, egyben arra ösztönzi a szövetkezeti tagöt, hogy családtagjait is bevonja a munkába. Ez pedig feltétlen helyes. /

A területvállalás nem visz- szalépés a kisparcellás gazdálkodáshoz, hanem a jelenlegi helyzetben előrelépés a magasabb hozamok érdekében.

Több takarmányt kel! biztosítani a háztáji árutermelés táljára

— A termelőszövetkezetek közös állatállományának fejlesztése mellett biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában is legyen árutermelés. A jelenlegi körülmények között nekünk a háztáji gazdaságokra, mint árutermelő gazdaságokra is számítanunk kell. A háztáji áruhús, ' tojás és tej termelésének fokozását jelen pillanatban akadályozza az a téqy. hogy a háztáji gazdaságok nincsenek eléggé ellátva takarmánnyal.

Egyik ok. hogy a termelőszövetkezeti tagok munkaegységből származó jövedelmének átlagosan 68 százalékát pénzben fizették ki. Az arányt az idén a természetbeni kifizetés javára javítani kell. A j természetbeni juttatás nem | mind takarmányt jelent, lé- ! nyeges helyet foglal el ben- ! no a kenyérgabona is.

— A háztáji gazdaságok takarmányellátásának másik forrása éppen a hangsúlyozott premizált eredményességi jövedelemelosztás. ahol a többlettermés után természetbeni prémiumban részesül a tag, tehát 4a- karmájnyt vihet haza. Helytelen egyes vezetők húzó- dozása ettől, már csak azért is, mert ez népszerű a termelőszövetkezeti tagság körében. Egyes szövetkezeti vezetők a. módszereket úgy ,íté-. lik meg. hogy ..túl előnyös”-ek a szövetkezeti tagoknak, a tagság nagyon „jól jár". Az ilyen nézetek hamisak és veszélyesek. A termelőszövetkezeteket csak úgy tehetjük virágzóvá. 1*a a munkában érdekeltté tesszük a dolgozó parasztokat, ha a tagok a szövetkezetben megtalálták számításukat, jól érzik magukat, és sajátjuknak tekintik a szövetkezetét.

Hatékonyabb gyakorlat! segítséget várnak a szövetkezetek

Alapvető takarmányunk: a kukorica!

Az állatállomány fejlesztése szempontjából, mivel a megye takarmányhelyzete nem kielégítő, az eddigieknél is lényegesen nagyobb jelentőséget nyer a kukorica termelése. A kukorica vetési aránya — ahogy ez a tervekből kiderül — nem megnyugtató. Király elvtárs ezzel kapcsolatban a következőket mondotta:

— A kukorica vetésterve a megyében 160 ezer hold.

Ebből a termelőszövetkezetek közös területén beterveztek 62 ezer holdat. Ez a termelőszövetkezetek közös művelésű szántóterületének csak 19,8 százaléka. A

kedvező az volna, ha ez az arány elérné legalább a 21—22 százalékot.

— A takarmányhelyzet nem megnyugtató. Több termelő- szövetkezet a különböző takarmány féleségekből már eleve hiányt tervezett be. Ebben a kérdésben több intézkedés válik szükségessé. Többek között: • minden üresen maradó területre kukoricát kell vetni! Ezenkívül különös gonddal kell megszervezni a növény- ápolást, hogy a hozam növekedjék, és a vetésnél növelni kell a tőszámot. A kukorica- termelés ebben az esztendőben kulcskérdés!

GD

A kommunisták járjanak élen a termelőszövetkezetek megszilárdításában!

— Sok termelőszövetkezeti pártszervezet munkája és munkamódszere jelentősen fejlődött, s ezek eredményesen végzik a párttagok és a termelőszövetkezeti tagok politikai felvilágosítását. és nevelését. A pártszervezet vezetősége • és n termelőszövetkezet vezetősége u-özött általában kialakult az egymást segítő együttműködés, A termelőszövetkezeti pártszervezetek szervezeti élete — főleg a téli hónapokban — rendszeres volt. A javuló pártmunka is jelentkezik a jobban gazdálkodó termelőszövetkezetek eredményeiben.

— A pártpolitikai munkában eddig elért eredmények csak kezdetiek, és elsősorban szervezetiek. A munka politikai tartalmának javítására még nagyok a lehetőségek. Többek között ez is közrejátszott abban, hogy a Központi Bizottság, s a megyei pártbizottság határozataiban lefektetett fontos gazdasági cél— Az adott helyzetből kiindulva, az 1881-es évben különösen az alábbi feladatokra kell nagy figyelmet fordítani a meglévő központi és megyei határozatok végrehajtása során:

— A termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításának a megyében ma az a kulcskérdése, hogy milyen gyorsan tudjuk rendbehozni a megyében levő gyenge termelőszövetkezeteket. Törekedni kell rá, hogy ezekben a szövetkezetekben az elmúlt évi rendkívül alacsony holdankénti bruttó termelési értéket mintegy 1000 forinttal növelni tudjuk. Csupán ezzel az egyetlen intézkedéssel mintegy 75 —80 millió forint többletbevételhez jutnak ezek a szövetkezetek. Ez az egész termelőszövetkezeti tervezett bevételnek mintegy 10 százalékát teszi ki.

— Az FM és PM 18/b együttes rendelete alkalmas arra, hogy a megyében részint ebben az évben, másrészt a következő év folyamán teljes mértékben rendbehozzuk a gyenge szövetkezeteket. A legnagyobb figyelmet ezekben a Szövetkezetekben a termelés, a gazdálkodás megjavítására és a vezetés rendbehozására kell fordítani.

— Nagy figyelmet kell fordítani a tél folyamán alakult ii! továbbá a nagymértékben felfutott, főleg a 3000 holdnál nagyobb szövetkezetek gazdálkodásának, munkájának az ellenőrzésére és segítésére. Beható és rendszeres segítéssel el kell érni, hogy az új szövetkezeti községekben ne csökkenjen a termelés volumene és, hogy a tagok jövedelme elérje a tervezett mértéket.

— Az 1961-es évben a szövetkezetek termelésében legfőbb feladat a kapásnövények

— ezen belül is a közel 120 000 katasztrális holdat kitevő kukorica, burgonya, cukorrépa

— és a kertészeti növények gondos megművelése és veszteségmentes, időbeni betakarítása. Hasonló körültekintéssel kell eljárni a 16 000 katasztrális holdat kitevő közös szőlők és gyümölcsösök megművelésével kapcsolatban is.

— A növénytermelésben kiemelkedő szerepe van az időben és jő talajmunkával el\ készített vetésnek, illetve palántázásnak, a növények gondos kézi és gépi ápolásának, a kártevők elleni védekezés megszervezésének. A kapás- növények és a kertészeti növények jó megművelésének jelentőségét aláhúzza, hogy az e|ész növénytermelés érfcéké- ne’- körülbelül 70 százalékát ezek a kultúrák szolgáltatják, inig az egész termelőszövetkezeti termelési érték nem kevesebb, mint ötven százalékát.

— A termelőszövetkezetek termelési és pénzügyi terveinek teljesítésére — a megyei tanács értékelése szerint — megvannak a reális feltételek, annál is inkább, mivel a tervben jelentős tartalékolás tapasztalható.

— A teljesítés és a túlteljesítés feltételeit azzal is fokozni lehet, hogy meg kell szervezni minden munkabíró tsz-tag és családtag munkába való bevonását, széleskörűen meg kell ismertetni és el kell tér‘észtén: a nagy termést biz(Folytatás az 5. oldalon)