Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-05 / 104. szám

F£9T kl EC 'xJCtrlrm 1961. MÄJTJS 5, PÉNTEK CSUKA ZOLTÁN I^ÓzSáL völciii élen Ahol önmagukat nem szívesen látják viszont a színpadon Ki ne hallott volna már a bolgár rózsaolajról és a híres­nevezetes Rózsák völgyéről, amely nyolcvan kilométer hosszúságban és 10—15 kilo­méter szélességben húzódik a Balkán hegység középső ré­szének lábánál, a legendás hírű Sipka-szoros köivetten közelében? Miközben autónk a kitáruló völgy műútján szá­guld Kazanlik felé, északról egyre komprabban magaslik az égre a Sipka-szoros fölött az 1326 méter magas Sztole- tov, északnyugat felé pedig, havas fejével a 2376 méter magas Botev hegycsúcs. Bul­gária egyik leghíresebb, leg­szebb táján járunk. Kazanlik városánál aztán hirtelen északnak fordul ko­csink s nemsokára már rózsa-, levendula- és mentaültetvé­nyek mellett száguldunk, majd egy új, fehéren ragyogó, emeletes épület előtt állunk meg. — Ez a gyógy- és aroma- tikus növények kutatóintézete — magyarázza kísérőm, amely az elhanyagolt ,rózsaolaj és egyéb illő olajok újra fellen­dülő termesztésének és gyár­tásának tudományos alapját veti meg és irányítja. Odabenn, az intézet igazga­tói szobájában a rózsaolaj és menta sajátságos keverékének illatában fiatal, igen rokon­szenves ember fogad: Ivan Kalajdzsijev, a kutatóintézet helyettes igazgatója. Ű mond­ja el nekünk a bulgáriai ró­zsaolaj tündöklésének, buká­sának, most pedig fellendülé­sének történetét. A rózsaolaj két ellensége: a hamisítás és a német imperializmus A múlt században és a szá­zad elején a világhírű, olaj­szolgáltató rózsát a 18. század elején Szíriából telepítették Bulgáriába s damaszkuszi ró­zsának nevezték. Legelőször Kazanlik város környékén ül­tették s innen kapta a ka- zanliki rózsa nevet. Késöbfb mindinkább elterjedt nyugat felé, a mai Levszkigrad város irányába s hamarosan az egész hatalmas völgybe, me­lyet azóta is Rqzsák völgyé­nek hívnak. Az első világhá­borúig ' a rózsatermelés és olajpárlás területe állandóan növekedett; a gazdák egyéni­leg, kezdetleges módon ter­melték s a rózsaültetvények dél felé is, egészen Pazard- zsikig, Pesteráig elhúzódtak. Ezerkilencszáztizenötlg a ró­zsatermelés területe 9000 hek­tárra (18 000 Itat. hold) növe­kedett. A rózsaolajat primitív üstök segítségével párolták le, s főleg Franciaországba, Ang­liába és az Egyesült Álla­mokba exportálták. Kezdet­ben maguk a parasztok adták el az erre járó kereskedők­nek, később, a kapitalizmus megerősödésével már nagy­kereskedők vásárolták fel és ők építették az első, korszerű rózsaolajgyárat is, A rózsaolajtermelés fel­lendülésével egyidejűleg azon­ban a hamisítás is megkez­dődött, s ez volt a bolgár rózsaolaj első számú ellensé­ge. Később a hamisítás mód­szerét már maguk a terme­lők is elsajátították, hogy könnyebb keresethez jussa­nak. A hamisítás idecseinpé- szett, másfajta olajból tör­tént. Ezért a rózsaolaj ára egyre csökkent, s mikor a két világhó,ború között beköszön­tött a világgazdasági vál­ság, a kereslet mélypontra esett. A gazdasági válság után mutatkozott ugyan némi fel­lendülés, mivel azonban az altkori királyi Bulgária mind határozottabban a hitleri Né­metország felé orientálódott, az pedig inkább élelmisze­reket keresett, s nem rózsa­olajat. a termelés megint visz- szaesett. A bolgár kormány ugyanis arra utasította a, pa­rasztokat, hogy rózsa helyett inkább burgonyát, mea rozst termeljenek. Ezekért a cik­kekért felárat is fizettek a parasztoknak, akik lassanként nemcsak elhanyagolták a ró­zsatermelést, hanem a rózsa­tövek nagy részét ki is irtot­ták. A felszabadulás után: új fellendülés Mikor 1944. szeptember 9-én végre elkövetkezett a bolgár nép igazi felszabadulásának napja. az egykori 9000 hektár helyett már csak 2300 hek­tárnyi területen termesztet­tek Bulgáriában rózsát. A "fel- szabadulás után a termelő­szövetkezeti mozgalom is meg­indult. s mind a népi kor­mány. mind a termelőszövet­kezetek. mindent megtettek, hogy a bolgár . rózsaolaj visz- szanyerje régi jó hírét, és a rózsatermelés is emelkedjék. Az új rózsatövek ültetése és felnevelése igen lassú folya­mat. a tervszerű munka kö­vetkeztében azonban ma már háromezer hektáron termel­nek rózsát, s 1965-re d ró­zsaült etvénnek, területe el fog­ja, érni a 4200 hektárt. Ezzel egyidejűleg a kormány a leg­szigorúbban ügyel arra. hogy a rózsaolai minősége ismét elsőrendű legyen, és a bolgár rózsaolai visszahódítsa régi jó hírnevét. A termelőszövetkezetek ma már minél több rózsát . sze­retnének ültetni, mert a ró­zsa,olajtermelés igen jól ki­fizetődik. Egy hektárnyi te­rület rózsájából 3 tonna, ró­zsaszirmot . kapunk, viszont ebből a mennyiségből 1 kg valódi rózsaolajat lehet nyer­ni. Ez hallatlanul kicsiny számnak látszik, de nem sza­bad elfeledni, hogy 1 kg ró­zsasziromért hat levát, egy hektárnyi termésért pedig 18 000 levát kap a szövetkéz zet. Egy kg exportált rózsa­olajért 4700 schillinget, vagy­is mintegy 40 000 levát fizet­nek. A belső piacon 1 kg ró­zsaolaj értéke 80 000 leva. Je­lenleg a legtöbb rózsaolaj Franciország felé kerül kivi­telre; a híres francia parföm alapja ma is a rózsaolaj. Ezenkívül Angliába a Szov­jetunióba és Lengyelországba exportálnak, s féltékenyen örködnek a bolgár rózsaolaj markás minőségére. Habár a rózsalajtermelés visszaesett, az egész világon még ma is Bulgária termel belőle legtöbbet. Második he­lyen Törökország áll, de a bolgár és török rózsaolaj m nősége között igen nagy a különbség. (A török rózsa­olajért alig feleannyit fizet­nek.) A rózsaolajat a parfő- möknél csupán mint fixátort alkalmazzák, s a . francia parfőmök elsősorban a bol­gombai sikerrel, arra ké­szülnek, hogy a környékbeli községekben is vendégszere­pelnék. — És a táncosok? — Ok vállalták a dicsére­tesebb feladatot, összegyűj­tötték az Immár lassan fele­désbe merülő, régi gombai tánceiemeket és végül a lel­kes kutatás eredményeként összeállították a „Gombai la­kodalmasu című táncjátékot. Vállalkozásuk haszna kettős, mert fiafaijaink tehát meg­őrzik, sőt tovább fejlesztik a gombai hagyományokat és olyan táncszámot alakítottak ki, amellyel a .siker reményé­ben léphetnek fel a kultu­rális seregszemlén. — Hetenként hányszor van élet a művelődési otthon­ban 7 — Midennap. Igyekszünk sokféle szórakozási, művelő­dési lehetőséget nyújtani a gombaiaknak, Legutóbb pél­dául Verdiről, a világhírű olasz zenelUiltőről tartottunk előadást, jellemzően össze­állított muzsikával illuszt­rálva. Harmincöt fiatal kí­sérte félénk figyelemmel a műsort. Legközelebb Pucci- ni-estet rendezünk. A ' öriilnéztünk 'a gombai l művelődési otthonban. Ahol az ismeretterjesztő elő­adásokat tartják, a helyiség kicsi, és nem is eléggé barát­ságos. Elemi gondokkal küzd az igazgatónő. Három, azaz három szék várja itt a láto­gatókat és hogy mégse a fal mellett álldogálva hallgas­sák az emberek az érdekes előadásokat, a védőnő gyak­ran elhozza a lakásából a szé­keket. A szív és a lelkesedés ilyen­kor barátságosabbá teszi a gombai művelődési otthon egyébként hideg falait. Molnár Károly I imum egész kis vá- ; rossá fejlődik a Gödöllői Ág­ii ráregyetem környéke. A nagy £ gonddal ápolt park , már ta- } vaszi pompával övezi a szé- } pen tagolt központi épületet. } a hatalmas terület jobb ol- } dalán emelkednek az egyete­mi mi lakótelep korszerű épü­letei, amelyekben az egyetem íj dolgozói kaptak kényelmes, | egészséges hajlékot. Egyelőre } természetesen nem jutott la- } kás minden igénylőnek, de a } közeljövőben sor kerül a lakó- '/ telep további fejlesztésére, jó í néhány lakóházat építenek f még a meglevőkhöz, hogy ide } költözhessenek azok is, akik } jelenleg Budapesten laknak ^ és onnan utazgatnak ki mun- } kahelyükre. Rövidesen sor (• kerül ugyanis az ‘ Agrárégye- ítem ez idő szerint még Bu- f dapeslen működő ' gépész- (’/ mérnöki tagozatának kihe- } lyezésére is. ami jelentéke- } nyen megnöveli . a lakás- } igénylők számát. } A lakótelepen már most is £ örvendetesen sok a kisgyerek. | A napsütéses délutánokon £ egészen benépesítik az épü- ’•/ letek közötti füves területeket íés vidám zsibongásuk ver- senyre kel a közeli erdő ma- } darainak szimfóniájával. A } lakótelepnek eddig nem volt ^ külön gyermekjátszótere, ahol £a kicsik biztonságosan, kellő } felügyelet mellett tölt hették £ volna idejüket. A legtöbb csa- f Iádban mindkét szülő dol- $ gozik és bizony súlyos gondot ^jelentett számukra, hogy amíg } távol vannak otthonuktól, ki } ügyeljen fel kicsinyeikre* Ez í késztette a telep lakóbizottsá­•A\ • N V^V<X'XV^'vXXXXX'XNX'vXXXXXXXXXXXXXXXXNXXVXXXXXXXXXXXXXXXVVXV*XXVXXXVNXXXXXXXXXXXXXX vX' MájusjaáHítás — esőben a kezdő csoportoknak nyújta­nia. A színjátszók közül mű­sorválasztásban, előadásban egyaránt a tápiószecsői Vö­rös Csillag bemutatója tet­szett leginkább. Urbán Er­nő vérbö komédiáját, a Cse­berből vödörbe című egyfel- vonásost játszották, harsány jókedvvel. De megközelítette őket a ceglédi Vörös Csillag Király István: Egy falat bol­dogságának előadása, kár, hogy másik bemutatójuk sokkál gyengébben sikerült, pedig ez a hasznos mondani­valója szovjet egyfelvonásos megérdemelte volna; a na­gyobb előleészítés utáni szín­vonalasabb előadást. Karai tánc, a jászkarajenői művelődési ház lánccsoportjá­nak előadásában 4 * gár rózsaolajnak köszönhetik í kiváló minőségüket. } / / A levendula - és mentaolaj ­• 5 A rózsaolajon kívül a sző-} vetkezetek ma már nagy } mennyiségű rózsavizet is tér- } melnek, amely a. kölnivíz elő-} állításánál és a kozmetikában} kerül' alkalmazásra, valamint j a rózsalikőr és rózsalekvár } készítésénél is. Most a Rózsák J völgyében, a kutatóintézeten } kívül mintegy negyven üzem- ) ben dolgozzák fel a. rázsaszir-; mókát, éspedig lehetőleg aj helyszínen, mert a rózsát reg. } gél 5 és 9 óvd között kell} szedni, s hogy illatából ne ve-} szítsen. azonnal fel is kell} dolgozni. j A kutatóintézet most rhcf&-} szert dolgozott ki a rózsáiéi- -} lek tárolására s már jó ered- ^ menyeket ért el; veszteség^ helyett az olajtartalom növek-} szik. _ } Három tonna szirom és 9 } tonna víz desztilálásából mint- } egy 150—160 kg rózsavíz kerül % ki; az utána fennmaradó jj nyersanyagot trágyázásra le-} hét igen eredményesen fel-} használni. ■ } A kutatóintézet munkája } nak másik eredménye, hogy } mind nagyobb gondot fordita-} nak a levendula és menta tér- } melésére. Levendulát ma 20} ezer hektáron termelnek a} bolgár szövetkezetek, mentát} pedig 10 000 hektáron. Nép-} gazdasági szempont ból azon- j ban ma isi legnagyobb jelen-} iöségü a rózsaolaj. A rózsa-} termesztésnek egyéb előnye is} van. éspedig elsősorban az.} hogy a néha 3—4 méter mély-} re lenyúló rózsagyökerek á} talajeróziót igen kedvezően} ellensúlyozzák. A levendulát kizárólag a} parfümériában használják fel.} A mentát öntözni kell; mé-} lyebb fekvésű helyeken a le-} vendula is hasznos védekezést} jelent a tala jerózió ellen. A} levendula évelő növény, húsz-} harminc évig is elé’ nagy} előnye az. hogy nines' növényi j betegsége, és kevés megmun-', hálást kíván. Egy hektárnyií levendulából 20—30 kg olajat} is lehet nyerni. } A rózsa húsz évig is , elél} egy helyen, de ha tíz éven-} ként vissza metszik, élettarta-} mát száz évre is lehet növelni.} Öntözni nem kell. j A beszélgetés után bejárjuk} a kutatóintézet hatalmas ró-} zsákért jót, amelyben folyik a} gondos kísérletezés munkája.} Csak odabenn, az olajpáYló} telep épületében van még hí- ’} deg; o ragyogó rézüstök ér,} edények a nyarat várják. í hogy újra kezdjék munkájú-} Ivat. Akárcsak e4 ,,patikában’’,} olyan nagy a tisztaság, s a} nagy csendben a tavalyi nyár-, itt maradt illatai álmodoznak; új kikeletről. í r jtaznak vagy alszanak. L, Gombáról ugyanis min­den második ember Pestre jár kenyeret keresni. Hajnalban indul az autóbusz és ezért sok házban még sötétben, há­romnegyed háromkor berreg nyugtalanítóan az ébresztő­óra. — Nehéz megmozgatni Gom­bán az embereket — sóhajt dr. Semsey Istvánná, akit nemrég , bíztak meg a műve­lődési . otthon vezetésével. — Akái; milyen jól is érzi va­laki magát nálunk, mert érdekes színdarab szerepel a műsoron, nyilván közben ar­ra gondol, hogy másnap ko­rán kell munkába indulnia. Mégis jönnek az emberek bol­dogan, pedig sokan messze is laknak és gyalogolni ok is kell, jócskán hazafelé. — Mi iránt érdeklődnek a gombaiak s legélénkebben? — Szeretik a színházat. Ha a Petőfi Színpad művészei vendégszerepeinek, nagyter­münk akkor is megtelne., ha kétszer ekkora lenne. Igaz ugyan, hogy nem minden színá*:;rab arat nálunk sikert. Falusi témájú drámát kár lenne Gombán bemutatni. Itt, nálunk vagy a kosztü­mös, vagy az egészen mo­dern színdarabokat kedvelik az emberek, önmagukat nem szívesen látják viszont a szín­padon. — Talán merész ez a meg­állapítás. Ha igazán jó, mai falusi témájú színdarabot lát­nának, akkor nyilván sike­re lenne . .. — Lehet. A pillanatnyi helyzet azonban ez — a közelmúlt előadásainak ta­pasztalatai alapján. i A Kilóg a lóláb című falusi komé­dia gombai előadása is ezt bizonyítja. Nem tudtuk el­adni valamennyi jegyet. So­kan eleve el sem jöttek, amikor a plakátról megsej­tették. hogy a színdarab hő­sei falusi emberek. Akik vi­szont mégis végignézték az s előadást; jól szórakoztak. El­viszik talán a hírt' a jelen­leg még idegenkedőknek és lassanként feloldódik a kö­zöny. j következő Ivérdés oka­1 rattan: — Mit tesznek az öntevé­keny színjátszók azért, hogy a gombaiak megismerkedje­nek a mai témájú színdara­bokkal? — Több mint. 35 színját­szó jár rendszeresen a mű­velődési otthonunkba. Mind­annyian szerepelni akarnak! Csoportunk életerős, még fiatal, csak az elmúlt eszten­dő végén alakult. A Szabad szél és a Mézeskalács bemu­tatására készülnek. Ha a két előadás sikerül, akkor mai színdarabot is a műsorukra tűzhetnek. Színjátszóink nem elégednek meg az esetleges Állatóvoda és bábszínház a/, agráregyetemi lakótelep játszóterén * tánccsoportok . között a . i ceglédi Hunyaái-ak Vá~ • nyal csárdása aratta a leg-' nagyobb sikert, éppen ősért, mert a csoportnak jól kép-; zett oktatója — Varga Kata- ; Un — a tiszta koreográfiát nemcsak pontosan betanította,; de ügyelt arra is, hogy a sze­replők tánc közbeni maga­tartásából áradjon a vidám-: ság, hogy látszódjon rajtuk az, ‘ hogy a táncolás nekik, ma­guknak is örömet okoz. ] Ugyanezt az örömet láttuk \ ugyan a többi tánccsoport tagjainál is, de sokkal kisebb i technikai alátámasztással pá- i rosulva. Igyekezetük gyak-; van a szó legszorosabb ' értei- ■ mében ..befulladt”, mert ze-: nekíséret nélkül táncuk alatt • végig énekeltek. Ez megint] csak arra hívja fel a figyel- ] met, hogy a lelkesedésnek és \ a szorgalomnak nagyobb se- i lUséggel kell párosulnia, ha l ezt akarjuk, hogy színvonalas ; bemutatót eredményezzen. \ Ugyanez vonatkozik az el- í hangzott szavalatokra is. TT á a találkozó megnyitó- \ ' ' sát. jelentő májusfaállítás az eső miatt el is maradt. \ a seregszemlén részt vevők em- } lélcezetében színes, virágos; májusfát állított az első kő-} zös munka sikeres eredménye.! Földeák Róbert í gát arra, hogy foglalkozzék a kérdéssel és keressen valami megoldást rá. Hönsch Pál, az Agráregyetem takarmányozási _ tanszékének adjunktusa tölti be a lakóbizottsági elnöki tisztséget, ő vette kezébe a dolgot és ö dolgozta ki azt a szép tervet, amely most már a megvalósulásig jutott el. — A lakóbizottság elhatá­rozta — mondja érdeklődé­sünkre —, hogy az Agráregye­tem vezetőségének hozzájáru­lásával és segítségével tár­sadalmi munkával elkerített játszóteret épít gyermekeink számára. A játszótér helyét a lakótelep mögött, az erdő tövében jelöltük ki. .Gondos­kodunk természetesen a ját­szótér felszereléséről is. hogy a gyerekek minél, kellemeseb­ben él tölthessék itt az időt. Itt állandó felügyelet mellett játszadozhatnak, mert a la­kóbizottság egy idősebb nyug­díjas pedagógusnőt alkalmaz a felügyelet ellátására. Külön attrakciója lesz ennek a ját­szótérnek az ,állatóvoda. A kis állatkertet a játszótér egyik elkülönített részében helyezzük 'el. Apró állato­kat, nyuszikat, sündisznókat, kis rókákat, galambokat szer­zünk bele. Már meg is ala­kult az a héttagú gyermekbri­gád, amely a kis állatok gon­dozását, etetését vállalta. Az egyetem állattani tanszéke írásban adja meg a brigádnak az állatok tartására vonatko­zó utasításokat és az állatok etetéséhez szükséges takar­mányt is a tanszéktől kapja. A? állatóvodát dróthálóval fedjük be, hogy lakóit meg­védelmezzük a közeli erdő ra­gadozói ellen.' A játszótéren ; különben bábszínház is lesz, : hogy teljes legyen az aprósá- ’ gok öröme. \ ÍÍKGBiZOTTSÁG igen komo­lyan veszi a dolgát ezen a szép lakótelepen. Gyakorta tart öleseket és ezeken a+apo- >an megtárgyalja a telep kö- :zös problémáit, sőt, tudómé- nyos színvonalon foglalkozik a gyermeknevelés kérdéseivel is. A telep lakói a napokban egyszerre két gyűlésre kaptak : meghívót, az első május 8-án, ; a következő egy héttel később, ; 15-én lesz az egyetem szak- ; szervezeti klubjának nagy- , termében. : Az első gyűlésen Hönsch Pál azokról az okokról tájé­koztatja a lakóbizottság tag­jait, amelyek szükségessé te­szik, hogy a lakógyűlés a ■ gyermeknevelés kérdéseivel is : állandóan foglalkozzék. Dr. Pacs Istvánná szakfelügyelő a családi gyermeknevelés lé­lektani problémáiról. Bene­dek Jánosné, a nőtanács el­nöke pedig a játszótér fon­tosságáról tart előadást. A második gyűlésen Kónya Kál­mánná tanár a lakótelepi gyermeknevelés problémáit. dr. Galicz Tiborné tanár a pedagógus-.-''ülőkre háruló fel­adatokat. Kiss Pálné óvónő pedig az e»vetetni óvónők megfigyeléseit ismerteti. ni. I. : Qűrű. nehéz cseppekben : O hull a földet hizlaló, ara­nyat éríj májusi eső. Örülhet, : a szíve mindenkinek, aki a : zöldülő vetést nézi. De mint- ■ ha azoknak a tsz-tagoknak az • öröme nem lenne zavartalan, '■ akik fázósan húzódnak a te­• bérautó ponyvája alá, amely \ nehezen kapaszkodik a sáros ' országúton. Pedig fűti, lelke­• siti őket az a tudat, hogy a ! termelőszövetkezeti csoportok ; első kulturális seregszemléjé- í re igyekeznek. S, hogy lelke- í sedésük mennyire nem. volt 1 hiábavaló, azt bizonyítja, hogy } a vasárnap délután a. jászka- } rajenői művelődési, házban } megtartott találkozón vala- } mennyi részvételre jelentke­} zett csoport megjelent és bi- { } zonyította. hogy a mezögazda- } ság szocialista átszervezését } nyomon követi a tagok műve- } lődése. művészkedése is. '/ Tíz különböző termélőszö- } vetkezeti csoport mutatta meg. | hogy a műkedvelés különböző ágaiban máris mennyire elő- re haladtak. A bemutatók } legnagyobb részét — a tánco­2 sokét és a színjátszókét egy- } aránt — még kezdeti bizony- } talankodások zavarják, de ez } nem a résztvevőkön, hanem } annak a segítségnek a hiá- ínyán múlik, amelyet a már } képzeltebb, a- mo~qr:l.omban 4jártasabb vezetőknek kellene

Next

/
Thumbnails
Contents