Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-05 / 104. szám
F£9T kl EC 'xJCtrlrm 1961. MÄJTJS 5, PÉNTEK CSUKA ZOLTÁN I^ÓzSáL völciii élen Ahol önmagukat nem szívesen látják viszont a színpadon Ki ne hallott volna már a bolgár rózsaolajról és a híresnevezetes Rózsák völgyéről, amely nyolcvan kilométer hosszúságban és 10—15 kilométer szélességben húzódik a Balkán hegység középső részének lábánál, a legendás hírű Sipka-szoros köivetten közelében? Miközben autónk a kitáruló völgy műútján száguld Kazanlik felé, északról egyre komprabban magaslik az égre a Sipka-szoros fölött az 1326 méter magas Sztole- tov, északnyugat felé pedig, havas fejével a 2376 méter magas Botev hegycsúcs. Bulgária egyik leghíresebb, legszebb táján járunk. Kazanlik városánál aztán hirtelen északnak fordul kocsink s nemsokára már rózsa-, levendula- és mentaültetvények mellett száguldunk, majd egy új, fehéren ragyogó, emeletes épület előtt állunk meg. — Ez a gyógy- és aroma- tikus növények kutatóintézete — magyarázza kísérőm, amely az elhanyagolt ,rózsaolaj és egyéb illő olajok újra fellendülő termesztésének és gyártásának tudományos alapját veti meg és irányítja. Odabenn, az intézet igazgatói szobájában a rózsaolaj és menta sajátságos keverékének illatában fiatal, igen rokonszenves ember fogad: Ivan Kalajdzsijev, a kutatóintézet helyettes igazgatója. Ű mondja el nekünk a bulgáriai rózsaolaj tündöklésének, bukásának, most pedig fellendülésének történetét. A rózsaolaj két ellensége: a hamisítás és a német imperializmus A múlt században és a század elején a világhírű, olajszolgáltató rózsát a 18. század elején Szíriából telepítették Bulgáriába s damaszkuszi rózsának nevezték. Legelőször Kazanlik város környékén ültették s innen kapta a ka- zanliki rózsa nevet. Késöbfb mindinkább elterjedt nyugat felé, a mai Levszkigrad város irányába s hamarosan az egész hatalmas völgybe, melyet azóta is Rqzsák völgyének hívnak. Az első világháborúig ' a rózsatermelés és olajpárlás területe állandóan növekedett; a gazdák egyénileg, kezdetleges módon termelték s a rózsaültetvények dél felé is, egészen Pazard- zsikig, Pesteráig elhúzódtak. Ezerkilencszáztizenötlg a rózsatermelés területe 9000 hektárra (18 000 Itat. hold) növekedett. A rózsaolajat primitív üstök segítségével párolták le, s főleg Franciaországba, Angliába és az Egyesült Államokba exportálták. Kezdetben maguk a parasztok adták el az erre járó kereskedőknek, később, a kapitalizmus megerősödésével már nagykereskedők vásárolták fel és ők építették az első, korszerű rózsaolajgyárat is, A rózsaolajtermelés fellendülésével egyidejűleg azonban a hamisítás is megkezdődött, s ez volt a bolgár rózsaolaj első számú ellensége. Később a hamisítás módszerét már maguk a termelők is elsajátították, hogy könnyebb keresethez jussanak. A hamisítás idecseinpé- szett, másfajta olajból történt. Ezért a rózsaolaj ára egyre csökkent, s mikor a két világhó,ború között beköszöntött a világgazdasági válság, a kereslet mélypontra esett. A gazdasági válság után mutatkozott ugyan némi fellendülés, mivel azonban az altkori királyi Bulgária mind határozottabban a hitleri Németország felé orientálódott, az pedig inkább élelmiszereket keresett, s nem rózsaolajat. a termelés megint visz- szaesett. A bolgár kormány ugyanis arra utasította a, parasztokat, hogy rózsa helyett inkább burgonyát, mea rozst termeljenek. Ezekért a cikkekért felárat is fizettek a parasztoknak, akik lassanként nemcsak elhanyagolták a rózsatermelést, hanem a rózsatövek nagy részét ki is irtották. A felszabadulás után: új fellendülés Mikor 1944. szeptember 9-én végre elkövetkezett a bolgár nép igazi felszabadulásának napja. az egykori 9000 hektár helyett már csak 2300 hektárnyi területen termesztettek Bulgáriában rózsát. A "fel- szabadulás után a termelőszövetkezeti mozgalom is megindult. s mind a népi kormány. mind a termelőszövetkezetek. mindent megtettek, hogy a bolgár . rózsaolaj visz- szanyerje régi jó hírét, és a rózsatermelés is emelkedjék. Az új rózsatövek ültetése és felnevelése igen lassú folyamat. a tervszerű munka következtében azonban ma már háromezer hektáron termelnek rózsát, s 1965-re d rózsaült etvénnek, területe el fogja, érni a 4200 hektárt. Ezzel egyidejűleg a kormány a legszigorúbban ügyel arra. hogy a rózsaolai minősége ismét elsőrendű legyen, és a bolgár rózsaolai visszahódítsa régi jó hírnevét. A termelőszövetkezetek ma már minél több rózsát . szeretnének ültetni, mert a rózsa,olajtermelés igen jól kifizetődik. Egy hektárnyi terület rózsájából 3 tonna, rózsaszirmot . kapunk, viszont ebből a mennyiségből 1 kg valódi rózsaolajat lehet nyerni. Ez hallatlanul kicsiny számnak látszik, de nem szabad elfeledni, hogy 1 kg rózsasziromért hat levát, egy hektárnyi termésért pedig 18 000 levát kap a szövetkéz zet. Egy kg exportált rózsaolajért 4700 schillinget, vagyis mintegy 40 000 levát fizetnek. A belső piacon 1 kg rózsaolaj értéke 80 000 leva. Jelenleg a legtöbb rózsaolaj Franciország felé kerül kivitelre; a híres francia parföm alapja ma is a rózsaolaj. Ezenkívül Angliába a Szovjetunióba és Lengyelországba exportálnak, s féltékenyen örködnek a bolgár rózsaolaj markás minőségére. Habár a rózsalajtermelés visszaesett, az egész világon még ma is Bulgária termel belőle legtöbbet. Második helyen Törökország áll, de a bolgár és török rózsaolaj m nősége között igen nagy a különbség. (A török rózsaolajért alig feleannyit fizetnek.) A rózsaolajat a parfő- möknél csupán mint fixátort alkalmazzák, s a . francia parfőmök elsősorban a bolgombai sikerrel, arra készülnek, hogy a környékbeli községekben is vendégszerepelnék. — És a táncosok? — Ok vállalták a dicséretesebb feladatot, összegyűjtötték az Immár lassan feledésbe merülő, régi gombai tánceiemeket és végül a lelkes kutatás eredményeként összeállították a „Gombai lakodalmasu című táncjátékot. Vállalkozásuk haszna kettős, mert fiafaijaink tehát megőrzik, sőt tovább fejlesztik a gombai hagyományokat és olyan táncszámot alakítottak ki, amellyel a .siker reményében léphetnek fel a kulturális seregszemlén. — Hetenként hányszor van élet a művelődési otthonban 7 — Midennap. Igyekszünk sokféle szórakozási, művelődési lehetőséget nyújtani a gombaiaknak, Legutóbb például Verdiről, a világhírű olasz zenelUiltőről tartottunk előadást, jellemzően összeállított muzsikával illusztrálva. Harmincöt fiatal kísérte félénk figyelemmel a műsort. Legközelebb Pucci- ni-estet rendezünk. A ' öriilnéztünk 'a gombai l művelődési otthonban. Ahol az ismeretterjesztő előadásokat tartják, a helyiség kicsi, és nem is eléggé barátságos. Elemi gondokkal küzd az igazgatónő. Három, azaz három szék várja itt a látogatókat és hogy mégse a fal mellett álldogálva hallgassák az emberek az érdekes előadásokat, a védőnő gyakran elhozza a lakásából a székeket. A szív és a lelkesedés ilyenkor barátságosabbá teszi a gombai művelődési otthon egyébként hideg falait. Molnár Károly I imum egész kis vá- ; rossá fejlődik a Gödöllői Ágii ráregyetem környéke. A nagy £ gonddal ápolt park , már ta- } vaszi pompával övezi a szé- } pen tagolt központi épületet. } a hatalmas terület jobb ol- } dalán emelkednek az egyetemi mi lakótelep korszerű épületei, amelyekben az egyetem íj dolgozói kaptak kényelmes, | egészséges hajlékot. Egyelőre } természetesen nem jutott la- } kás minden igénylőnek, de a } közeljövőben sor kerül a lakó- '/ telep további fejlesztésére, jó í néhány lakóházat építenek f még a meglevőkhöz, hogy ide } költözhessenek azok is, akik } jelenleg Budapesten laknak ^ és onnan utazgatnak ki mun- } kahelyükre. Rövidesen sor (• kerül ugyanis az ‘ Agrárégye- ítem ez idő szerint még Bu- f dapeslen működő ' gépész- (’/ mérnöki tagozatának kihe- } lyezésére is. ami jelentéke- } nyen megnöveli . a lakás- } igénylők számát. } A lakótelepen már most is £ örvendetesen sok a kisgyerek. | A napsütéses délutánokon £ egészen benépesítik az épü- ’•/ letek közötti füves területeket íés vidám zsibongásuk ver- senyre kel a közeli erdő ma- } darainak szimfóniájával. A } lakótelepnek eddig nem volt ^ külön gyermekjátszótere, ahol £a kicsik biztonságosan, kellő } felügyelet mellett tölt hették £ volna idejüket. A legtöbb csa- f Iádban mindkét szülő dol- $ gozik és bizony súlyos gondot ^jelentett számukra, hogy amíg } távol vannak otthonuktól, ki } ügyeljen fel kicsinyeikre* Ez í késztette a telep lakóbizottsá•A\ • N V^V<X'XV^'vXXXXX'XNX'vXXXXXXXXXXXXXXXXNXXVXXXXXXXXXXXXXXXVVXV*XXVXXXVNXXXXXXXXXXXXXX vX' MájusjaáHítás — esőben a kezdő csoportoknak nyújtania. A színjátszók közül műsorválasztásban, előadásban egyaránt a tápiószecsői Vörös Csillag bemutatója tetszett leginkább. Urbán Ernő vérbö komédiáját, a Cseberből vödörbe című egyfel- vonásost játszották, harsány jókedvvel. De megközelítette őket a ceglédi Vörös Csillag Király István: Egy falat boldogságának előadása, kár, hogy másik bemutatójuk sokkál gyengébben sikerült, pedig ez a hasznos mondanivalója szovjet egyfelvonásos megérdemelte volna; a nagyobb előleészítés utáni színvonalasabb előadást. Karai tánc, a jászkarajenői művelődési ház lánccsoportjának előadásában 4 * gár rózsaolajnak köszönhetik í kiváló minőségüket. } / / A levendula - és mentaolaj • 5 A rózsaolajon kívül a sző-} vetkezetek ma már nagy } mennyiségű rózsavizet is tér- } melnek, amely a. kölnivíz elő-} állításánál és a kozmetikában} kerül' alkalmazásra, valamint j a rózsalikőr és rózsalekvár } készítésénél is. Most a Rózsák J völgyében, a kutatóintézeten } kívül mintegy negyven üzem- ) ben dolgozzák fel a. rázsaszir-; mókát, éspedig lehetőleg aj helyszínen, mert a rózsát reg. } gél 5 és 9 óvd között kell} szedni, s hogy illatából ne ve-} szítsen. azonnal fel is kell} dolgozni. j A kutatóintézet most rhcf&-} szert dolgozott ki a rózsáiéi- -} lek tárolására s már jó ered- ^ menyeket ért el; veszteség^ helyett az olajtartalom növek-} szik. _ } Három tonna szirom és 9 } tonna víz desztilálásából mint- } egy 150—160 kg rózsavíz kerül % ki; az utána fennmaradó jj nyersanyagot trágyázásra le-} hét igen eredményesen fel-} használni. ■ } A kutatóintézet munkája } nak másik eredménye, hogy } mind nagyobb gondot fordita-} nak a levendula és menta tér- } melésére. Levendulát ma 20} ezer hektáron termelnek a} bolgár szövetkezetek, mentát} pedig 10 000 hektáron. Nép-} gazdasági szempont ból azon- j ban ma isi legnagyobb jelen-} iöségü a rózsaolaj. A rózsa-} termesztésnek egyéb előnye is} van. éspedig elsősorban az.} hogy a néha 3—4 méter mély-} re lenyúló rózsagyökerek á} talajeróziót igen kedvezően} ellensúlyozzák. A levendulát kizárólag a} parfümériában használják fel.} A mentát öntözni kell; mé-} lyebb fekvésű helyeken a le-} vendula is hasznos védekezést} jelent a tala jerózió ellen. A} levendula évelő növény, húsz-} harminc évig is elé’ nagy} előnye az. hogy nines' növényi j betegsége, és kevés megmun-', hálást kíván. Egy hektárnyií levendulából 20—30 kg olajat} is lehet nyerni. } A rózsa húsz évig is , elél} egy helyen, de ha tíz éven-} ként vissza metszik, élettarta-} mát száz évre is lehet növelni.} Öntözni nem kell. j A beszélgetés után bejárjuk} a kutatóintézet hatalmas ró-} zsákért jót, amelyben folyik a} gondos kísérletezés munkája.} Csak odabenn, az olajpáYló} telep épületében van még hí- ’} deg; o ragyogó rézüstök ér,} edények a nyarat várják. í hogy újra kezdjék munkájú-} Ivat. Akárcsak e4 ,,patikában’’,} olyan nagy a tisztaság, s a} nagy csendben a tavalyi nyár-, itt maradt illatai álmodoznak; új kikeletről. í r jtaznak vagy alszanak. L, Gombáról ugyanis minden második ember Pestre jár kenyeret keresni. Hajnalban indul az autóbusz és ezért sok házban még sötétben, háromnegyed háromkor berreg nyugtalanítóan az ébresztőóra. — Nehéz megmozgatni Gombán az embereket — sóhajt dr. Semsey Istvánná, akit nemrég , bíztak meg a művelődési . otthon vezetésével. — Akái; milyen jól is érzi valaki magát nálunk, mert érdekes színdarab szerepel a műsoron, nyilván közben arra gondol, hogy másnap korán kell munkába indulnia. Mégis jönnek az emberek boldogan, pedig sokan messze is laknak és gyalogolni ok is kell, jócskán hazafelé. — Mi iránt érdeklődnek a gombaiak s legélénkebben? — Szeretik a színházat. Ha a Petőfi Színpad művészei vendégszerepeinek, nagytermünk akkor is megtelne., ha kétszer ekkora lenne. Igaz ugyan, hogy nem minden színá*:;rab arat nálunk sikert. Falusi témájú drámát kár lenne Gombán bemutatni. Itt, nálunk vagy a kosztümös, vagy az egészen modern színdarabokat kedvelik az emberek, önmagukat nem szívesen látják viszont a színpadon. — Talán merész ez a megállapítás. Ha igazán jó, mai falusi témájú színdarabot látnának, akkor nyilván sikere lenne . .. — Lehet. A pillanatnyi helyzet azonban ez — a közelmúlt előadásainak tapasztalatai alapján. i A Kilóg a lóláb című falusi komédia gombai előadása is ezt bizonyítja. Nem tudtuk eladni valamennyi jegyet. Sokan eleve el sem jöttek, amikor a plakátról megsejtették. hogy a színdarab hősei falusi emberek. Akik viszont mégis végignézték az s előadást; jól szórakoztak. Elviszik talán a hírt' a jelenleg még idegenkedőknek és lassanként feloldódik a közöny. j következő Ivérdés oka1 rattan: — Mit tesznek az öntevékeny színjátszók azért, hogy a gombaiak megismerkedjenek a mai témájú színdarabokkal? — Több mint. 35 színjátszó jár rendszeresen a művelődési otthonunkba. Mindannyian szerepelni akarnak! Csoportunk életerős, még fiatal, csak az elmúlt esztendő végén alakult. A Szabad szél és a Mézeskalács bemutatására készülnek. Ha a két előadás sikerül, akkor mai színdarabot is a műsorukra tűzhetnek. Színjátszóink nem elégednek meg az esetleges Állatóvoda és bábszínház a/, agráregyetemi lakótelep játszóterén * tánccsoportok . között a . i ceglédi Hunyaái-ak Vá~ • nyal csárdása aratta a leg-' nagyobb sikert, éppen ősért, mert a csoportnak jól kép-; zett oktatója — Varga Kata- ; Un — a tiszta koreográfiát nemcsak pontosan betanította,; de ügyelt arra is, hogy a szereplők tánc közbeni magatartásából áradjon a vidám-: ság, hogy látszódjon rajtuk az, ‘ hogy a táncolás nekik, maguknak is örömet okoz. ] Ugyanezt az örömet láttuk \ ugyan a többi tánccsoport tagjainál is, de sokkal kisebb i technikai alátámasztással pá- i rosulva. Igyekezetük gyak-; van a szó legszorosabb ' értei- ■ mében ..befulladt”, mert ze-: nekíséret nélkül táncuk alatt • végig énekeltek. Ez megint] csak arra hívja fel a figyel- ] met, hogy a lelkesedésnek és \ a szorgalomnak nagyobb se- i lUséggel kell párosulnia, ha l ezt akarjuk, hogy színvonalas ; bemutatót eredményezzen. \ Ugyanez vonatkozik az el- í hangzott szavalatokra is. TT á a találkozó megnyitó- \ ' ' sát. jelentő májusfaállítás az eső miatt el is maradt. \ a seregszemlén részt vevők em- } lélcezetében színes, virágos; májusfát állított az első kő-} zös munka sikeres eredménye.! Földeák Róbert í gát arra, hogy foglalkozzék a kérdéssel és keressen valami megoldást rá. Hönsch Pál, az Agráregyetem takarmányozási _ tanszékének adjunktusa tölti be a lakóbizottsági elnöki tisztséget, ő vette kezébe a dolgot és ö dolgozta ki azt a szép tervet, amely most már a megvalósulásig jutott el. — A lakóbizottság elhatározta — mondja érdeklődésünkre —, hogy az Agráregyetem vezetőségének hozzájárulásával és segítségével társadalmi munkával elkerített játszóteret épít gyermekeink számára. A játszótér helyét a lakótelep mögött, az erdő tövében jelöltük ki. .Gondoskodunk természetesen a játszótér felszereléséről is. hogy a gyerekek minél, kellemesebben él tölthessék itt az időt. Itt állandó felügyelet mellett játszadozhatnak, mert a lakóbizottság egy idősebb nyugdíjas pedagógusnőt alkalmaz a felügyelet ellátására. Külön attrakciója lesz ennek a játszótérnek az ,állatóvoda. A kis állatkertet a játszótér egyik elkülönített részében helyezzük 'el. Apró állatokat, nyuszikat, sündisznókat, kis rókákat, galambokat szerzünk bele. Már meg is alakult az a héttagú gyermekbrigád, amely a kis állatok gondozását, etetését vállalta. Az egyetem állattani tanszéke írásban adja meg a brigádnak az állatok tartására vonatkozó utasításokat és az állatok etetéséhez szükséges takarmányt is a tanszéktől kapja. A? állatóvodát dróthálóval fedjük be, hogy lakóit megvédelmezzük a közeli erdő ragadozói ellen.' A játszótéren ; különben bábszínház is lesz, : hogy teljes legyen az aprósá- ’ gok öröme. \ ÍÍKGBiZOTTSÁG igen komolyan veszi a dolgát ezen a szép lakótelepen. Gyakorta tart öleseket és ezeken a+apo- >an megtárgyalja a telep kö- :zös problémáit, sőt, tudómé- nyos színvonalon foglalkozik a gyermeknevelés kérdéseivel is. A telep lakói a napokban egyszerre két gyűlésre kaptak : meghívót, az első május 8-án, ; a következő egy héttel később, ; 15-én lesz az egyetem szak- ; szervezeti klubjának nagy- , termében. : Az első gyűlésen Hönsch Pál azokról az okokról tájékoztatja a lakóbizottság tagjait, amelyek szükségessé teszik, hogy a lakógyűlés a ■ gyermeknevelés kérdéseivel is : állandóan foglalkozzék. Dr. Pacs Istvánná szakfelügyelő a családi gyermeknevelés lélektani problémáiról. Benedek Jánosné, a nőtanács elnöke pedig a játszótér fontosságáról tart előadást. A második gyűlésen Kónya Kálmánná tanár a lakótelepi gyermeknevelés problémáit. dr. Galicz Tiborné tanár a pedagógus-.-''ülőkre háruló feladatokat. Kiss Pálné óvónő pedig az e»vetetni óvónők megfigyeléseit ismerteti. ni. I. : Qűrű. nehéz cseppekben : O hull a földet hizlaló, aranyat éríj májusi eső. Örülhet, : a szíve mindenkinek, aki a : zöldülő vetést nézi. De mint- ■ ha azoknak a tsz-tagoknak az • öröme nem lenne zavartalan, '■ akik fázósan húzódnak a te• bérautó ponyvája alá, amely \ nehezen kapaszkodik a sáros ' országúton. Pedig fűti, lelke• siti őket az a tudat, hogy a ! termelőszövetkezeti csoportok ; első kulturális seregszemléjé- í re igyekeznek. S, hogy lelke- í sedésük mennyire nem. volt 1 hiábavaló, azt bizonyítja, hogy } a vasárnap délután a. jászka- } rajenői művelődési, házban } megtartott találkozón vala- } mennyi részvételre jelentke} zett csoport megjelent és bi- { } zonyította. hogy a mezögazda- } ság szocialista átszervezését } nyomon követi a tagok műve- } lődése. művészkedése is. '/ Tíz különböző termélőszö- } vetkezeti csoport mutatta meg. | hogy a műkedvelés különböző ágaiban máris mennyire elő- re haladtak. A bemutatók } legnagyobb részét — a tánco2 sokét és a színjátszókét egy- } aránt — még kezdeti bizony- } talankodások zavarják, de ez } nem a résztvevőkön, hanem } annak a segítségnek a hiá- ínyán múlik, amelyet a már } képzeltebb, a- mo~qr:l.omban 4jártasabb vezetőknek kellene