Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-21 / 118. szám
mt. MÁJUS 21, VASÁRNAP *f revei yfÄiflD s Kádár János elvtárs a Csepel autógyári dolgozók között (Folytatás az 1. oldalról.) példává] támasztotta alá Kádár elvtárs. — A Hortihy-rendszer 25 esztendeje alatt mindig volt Magyarországon Kommunista Párt. Hol erős, hol gyengébb, uralkodó osztály megdöntése szempontjából már nem elegendő. Ehhez szükséges volt meghirdetni a széles egységfront politikát, s olyanokat is bevonni ebbe a harcba, akik nem voltak tudatos hordozói a szocialista eszméknek, de a fa— Gál Imre vagyok, s két éve dolgozom az autógyárban. Keresetemmel elégedett vagyok, szeretnék nagyon jó szakmunkás lenni — mondja Kádár elvtárs kérdésére de mindig volt. Az illegalitás évei alatt mintegy tízezren vettek részt a mozgalomban. Ez a tízezer természetesen kicsiny része volt a munkásosztálynak, kicsiny, de nagyon fontos része! A szocialista eszmék terjesztése szempontjából igen jelentős szám, de az siszta típusú, Horthy-rendszer megdöntésében, a háború felszámolásában érdekeltek voltak. Ezt a célkitűzésünket megkönnyítette, előbbre hozta a szovjet hadsereg győzelme a fasizmus felett, 9 felszabadító szerepe hazánkban. Minden liaznfi .«órainkba tartozik — Most egészen mások a méretek. Az illegalitás éveiben néha még saját családtagjainkkal is meg kellett küzde- nünk, akik féltettek bennünket a harcban. Most a maguk családtagjai bizonyára büszkék arra, hogy hozzátartozójuk híres brigádtag. Nekem nagyon az emlékezetemben maradt az az idős tudás, akivel nemrégiben beszélgettem. Ez a tudósember távol áll a marxizmustól, de ő is hazafi, s tudja, hirdeti, mit hozott, adott ez a rendszer a népnek. Hogyan is zárhatnánk ki ilyen hazafiaikat szocialista társadalmunk építéséből, csak azért, mert nem marxisták? — Dicsőségre vágyó emberek mindig voltak, s sokáig lesznek is. Ha ezt hasznos tevékenységben gyümölcsöztetik, még ez is lehet pozitív értelmű. Ugyanakkor vannak önző emberek, akik a saját maguk érdekein kívül semmit sem látnak. Ezért mondjuk mi azt, hogy a társadalom szempontjából a döntő a munka végterméke. Mi örömmel tapasztaljuk, hogy a dolgozók többségénél növekszik a helyes értelemben felfogott személyi érdekkel párosult szocialista öntudat. S végül: a suszter maradjon a kaptafánál elméletről. Az új kutatásából sohasem lehetett, s ma sem lehet senkit kirekeszteni, Pasteur sem volt orvos, mégis alkotása az egyetemes emberiség ajándéka. Egy alkalommal megnéztem egy, a Horthy-idők- ből származó találmányi kimutatást, ennek az volt az érdekessége, hogy az akkori időkben headott találmányok szerzőinek harminc százaléka — borbély volt! Ugyanis a régi világban csak pénteken—szombaton dolgoztak látástól vaku- lásig, ám a hét többi napjában is ott kellett ülniök az üzletben 12 órát. Mit tehettek egyebet, mint olvastak. Ez a példa is mutatja, hogy mindenkit ösztönzünk az újra, a jobbra, még akkor is, ha az nem vág közvetlen a munkájába. Kár, hogy az idő oly gyorsan szaladt és nem jutott lehetesült a látogatásról, bejött a gyárba. Kádár elvárs szeretettel ölelte meg az idős munkást, aki még percekkel később is törölgette a szemét az örömtől. A hajtóműgyárban Novák Béla gyáregységvezető volt a küldöttség kalauza, ahol Kádár elvtárs különös érdeklődéssel kísérte a finomkovácsológépen dolgozók munkáját. Tréfásan meg is jegyezte Horváth Andrásnak, a Pest megyei Pártbizottság első titkárának : — „Könnyű” ilyen megyében párttitkárnak lenni, ahol ennyi tehetséges dolgozó, s kitűnő technikával dolgozó gyár van... Nagygyűlés több ezer dolgozó részvételével Délután fél háromra zsúfolásig megteltek az új szerelőcsarnok hatalmas helyiségei, hiszen a gyár dolgozói közül mindenki, aki csak tudott, ott akart lenni a nagygyűlésen, s meghallgatni Kádár elvtársat. így azután a több ezer főnyi hallgatóság lelkes tapssal köszöntötte az emelvényre fellépő vendégeket. Pálfi Kálmán, a gyári pártbizottság titkára nyitotta meg a gyűlést, majd Kádár János elvtárs emelkedett szólásra. Azzal kezdte, hogy nem ismeretlenként jött a Csepel Autógyárba, hiszen annak idején, mint a Pest megyei Pártbizottság első titkára járt itt, s azóta is minden lényeges problémáját ismeri a gyárnak. Hálásan megköszönte a meleg fogadtatást és azt tette hozzá, hogy bár személyesen nincsen lehetőség a sűrű találkozásra, ám a viszony a párt és a dolgozók között mégis közeli. „Egymás nélkül nem boldogulunk, hiszen mi, vezetők, ott a központban, legfeljebb a helyes, követendő irányt tudjuk kijelölni, de azokat valóra váltani senki más nem tudja, csak önök." — mondotta. Kádár János beszédét mondja a nagygyűlésen Csepel autógyári Van (‘Hclnie a munkállak kell mondani: egyetlen kilóval sincs kevesebb disznóhús a piacon, mint tavaly, a vásárlóerő viszont növekedett, ugyanakkor a tavaly még egyéni gazdák elhanyagolták az anyakocaállomány megfelelő fejlesztését. Ebből alakult ki a mai helyzet.” Őszintén vázolta a dolgozók előtt, hogy ezen a téren az idén nem várható jelentősebb változás, de ez olyan átmeneti állapot, amelyet a mezőgazda- sági nagyüzem fel tud számolni. Hozzátette még, hogy marhahúsban jelenleg sincsen hiány, a baromfiellátás javulni fog, a tojásellátás máris megjavult. A párt irányvonala nem változik! Kádár elvtárs utalt arra, hogy közösek gondjaink, közösek az örömeink, hiszen amikor utoljára itt járt, még 1956-ban, igen bonyolult helyzet volt Magyarországon. Azóta sok mindent megértünk, jót is, kevésbé jót is. Emlékezetbe idézte az ellenforradalmi napokat, s vázolta annak tanulságait. ,,Amit azóta elértünk, bár jólesik számunkra, mégsem kiabálunk rá hurrát. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy ma a munkának, az alkotásnak van értelme, s értelme volt közös erőfeszítéseinknek a szocializmus építése érdekében." Szólott a nehézségekről, problémákról. Mint mondotta, nagy feladataink, s eredményeink mellett nehézségeink is adódnak. De azokat helyesen kell értelmezni. 1956-ban anarchia volt az országban és a kibontakozás útja sem volt látható, világos, hogy ma másként kell értelmezni a mai nehézségeket. Ezzel kapcsolatosan KáSűrűn szakította meg Kádár elvtárs a tetszésnyilvánítás beszédét a taps, tőség a további beszélgetésre, így azután a Bánki Donát brigádnak már csak egyetlen kérése akadt, Kádár elvtárs örökítse meg látogatását a naplóban. ■leírás a brigádnaplóba „Köszönöm a meghívást és örülök a személyes találkozásunknak. Minden jót, további sikereket kívánok a Bánki Donát szocialista munkabrigád tagjainak. Szigetszentmiklós, 1961. május 19. Kádár János” Az üzemlátogatás során csak a látogatás szervezői izgultak a tervezett idő betartása miatt, hiszen Kádár elvtárs és kísérete egy-egy dolgozóval hosszabban is elbeszélgetett. Takács Antaltól, a motorgyári VII. műhely vezetőjétől Kádár elvtárs a műszerek minősége iránt érdeklődött, a fiatal Gál Imre először megilletődötten válaszolt, de azután összeszedte magát és részletesen elmondta, mióta dolgozik a gyárban, mennyit keres és fejlődését hogyan segítik elő dolgozó társai. Bíró Éva, a motorgyár KISZ-brigádjának vezetője, büszkén mesélte el, hogy 15 tagú brigádjuk szinte rendszeresen kap pénzjutalmat, oklevelet szorgalmas, eredményes munkájáért. Horváth Józsefné pedig a közeljövőben végző technikumi hallgatók ballagására hívta meg Kádár elvtársat. — Ha ráérek, eljövök — válaszolta mosolyogva. Megható találkozás színhelye volt a normália-gyár. A 66 éves, nyugdíjas Báder Péter bácsi, kétszeres sztahanovista, és hat oklevéllel kitüntetett dolgozó, miután érdár elvtárs röviden vázolta az elért szép termelési sikereket, s rámutatott az ezekben meglevő hiányosságokra is, majd a magyar falu népének nagy elhatározásáról, a termelőszövetkezetekről szólott. „A paraszti lélek — úgy látszik — nyugovóra jutott. Most valamennyien bent vannak a termelőszövetkezetben, s ennek hatása jó irányban mutatkozik meg a munkában is, gondolkodásukban is. Az időjárás egyelőre jó, de a mezőgazdasági terméseredményt felbecsülni csak óvatosan szabad. De amit eddig látunk, az biztató! — Részletesen beszélt az ötéves terv egyes kérdéseiről, amelyről szólva megállapította, hogy annak helyes összeállítása igen nagy feladat. Mai életünk kérdései A nagygyűlés hallgatósága sűrűn fogadta tapssal Kádár elvtárs egy-egy vidámsággal fűszerezett megjegyzését, s külön is megnyerte az autógyáriak tetszését, hogy a párt első titkára nem hallgatott mai életünk egyetlen „kényes” kérdéséről sem. Sorra került az égető lakáshiány, a disznóhús kérdése, amelyről szólva Kádár elvtárs elmondotta, hogy „egyáltalában nem örülünk annak a helyzetnek, ami jelenleg van, hogy a háziasszonyok sorba állnak a sertéshúsért, s azt is tudjuk, hogy semmiféle „magyarázat” nem ér fel egy kiló sertéshússal, mégis meg Az ipar tevékenységéről szólva, megjegyezte, hogy továbbra is a termelékenységet kell fokozni, mert csakis ez a fejlődés alapja. A hallgatóság nagy tapsa közepette jelentette ki: a párt eddigi, jól bevált, a dolgozó milliók által szívesen támogatott politikája, irányvonala nem változik. Befejezésül a béke megvédéséről, a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseiről szólott. A nagygyűlés és az egész nap méltó befejezése volt az a kedves jelenet, amikor a hallgatóság őszinte tapsai kíséretében az autógyári dolgozók különféle ajándékokat adtak át a szeretett vendégnek, ám a legmagasabbra akkor csapott az ünneplés lángja, amikor Szőnyi Miklós igazgató átadta Kádár Jánosnak a Csepel Autógyár törzsgárda jelvényét. Bácskai László Hruscsov és Kennedy találkozója az érdeklődés homlokterében A bécsi megbeszélések világvisszhangja Az angol sajtó túlnyomó- részt washingtoni jelentések alapján foglalkozik a Hruscsov —Kennedy-találkozóval. A lapok erősen hangsúlyozzák, hogy a találkozó célja a személyes eszmecsere, tájékozódás, semmi esetre sem érdemi tárgyalás, még kevésbé döntések meghozatala vagy kötelezettségek vállalása. London kerülni akarja a közvélemény érdeklődésének túlságos felcsigázását a bécsi találkozó iránt és azt akarja kifejezésre juttatni, hogy érdemi tárgyalásokra MacMillan távollétében nem is kerülhet sor. A berlini problémát eddig még nem említették a találkozóval kapcsolatban, de washingtoni értesülések szerint az amerikai kormány erősen foglalkozik a gondolattal, hogy Kennedy Hruscsowal folytatandó eszmecseréje során szóba- hozza a berlini kérdést is. Az amerikai kormány álláspontja. e problémával kapcsolatban mindinkább kizárja a megalkuvást. A Daily Mirror hangoztatja azt a londoni véleményt, Kennedy és Hruscsov eszmecseréjük során megvitatják egy csúcstalálkozó lehetőségét is. A Daily Mail is annak a véleménynek ad kifejezést: remélhető, hogy a két kormányfő találkozója egyengetni fogja az utat egy négyhatalmi csúcstalálkozó felé, habár ez még valószínűleg nagyon is a távoli jövő reménye. A Daily Telegraph így ír: a találkozó útmutatást adhat Kennedy számára külpolitikája kialakításához, amely ma még korántsem egységes és átgondolt. A Daily Sketch politikai tudósítója szerint Géniben több olyan vélemény látott napvilágot. hogy amennyiben a bécsi találkozó sikeres lesz, Hruszsov meghívja majd Ken- nedyt, látogasson el Moszkvába. Csak nagyon kevés angol lap foglalkozik vezércikkben a találkozó hírével. A Daily Express vezércikkében így ír: — Az angol közvélemény úgy véli, a Hruscsov—Kennedy-találkozó jó hír. Minden, remény megvan arra, hogy a két államfő közötti eszmecsere tárgyilagos lesz. Angliának csak előnyei származhatnak abból, ha Hruscsov és Kennedy között jobb, őszintébb kapcsolat alakul ki. A Daily Worker vezércikkében hangoztatja, Kennedy a bécsi találkozó során meggyőződhet majd arról, hogy mások is tudnak keményen beszélni. Ezért tanácsos, hogy alaposan gondolja át kormánya külpolitikáját, amely néhány hónap alatt egyik kudarcot a másik után szenvedte el: Kuba, Laosz, Algéria, Irán jelzik ezt az utat. Továbbá Amerika akadályozza á genfi atomértekezlet sikeres munkáját, s a nyugatnémet militaristák támogatása ugyancsak a Kennedy- kormány rovására írható. — A jelek szerint Kennedy nem hajlandó szakítani Eisenhower csődöt mondott politikájával. Üj stílusról beszél, de lényegében átvette a régi módszert, amelynek célja katonai fölényt biztosítani a Szovjetunióval szemben. Ez a politikai törekvés nemcsak reménytelen, de veszedelmes is. Washington lehetetlen dolgot kísérel meg, az amerikai milliomosok és tábornokok nem tartóztathatják fel a népi felszabadító mozgalmak előretörését Ázsiában. Afrikában, Latin-Amerikában — Égetően fontos, hogy az angol nép még határozottabban tiltakozzék a polaris támaszpontok, a nyugatnémet militaristák támogatása és a NATO atomstratégiája ellen. A tömegek így befolyásolhatják a bécsi találkozót és vihetik előbbre a béke ügyét — írja a Daily Worker. A Hruscsov—Kennedy-talál- kozó nem fog látványos eredményeket hozni — a francia kormánypropaganda szolgálatában álló hírmagyarázók ezzel „vigasztalják” magukat. Az Humanité megállapítja, hogy a francia külügyminisztérium péntek esti igen tartózkodó hangú kommentárja megmutatta, milyen ellenállás jelentkezik Párizsban a nemzetközi helyzet megjavításával szemben. A Francia Kommunista Párt lapja rámutat, hogy nem lehet lebecsülni a Hruscsov—Kenned y-talál- kozó jelentőségét. Ki kételkedhetnék abban, hogy a két vezető nagyhatalom kapcsolatainak javulása ne tenné egészségesebbé a nemzetközi légkört? Jó előjel, hogy a moszkvai és a washingtoni közvélemény a bécsi találkozóról mint az első személyes kapcsolatról beszél. A világbéke érdekében kívánatos, hogy továbbiak is legyenek. Az Humanité megjegyzi, hogy Kennedy eddigi politikája inkább rácáfolt arra a kedvező előítéletre, amely- lyel a Fehér Házba belépését fogadták. Washingtont azonban elgondolkoztathatták saját kudarcai. Olyan kis népek, mint Kuba és Laosz népei diadalmasan szálltak szembe a jenki vállalkozásokkal, eközben pedig Gagarin megnyitotta az emberiség előtt az űrbe vezető utat. Mindmegannyi olyan esemény, amely az amerikai vezetőket a realitások helyesebb értékeléséhez kell, hogy vezessék — írja a lap.
