Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-19 / 116. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» PEST MEGYEI AZ MSZMP P ES T MEGY El BIZOTTSÁGA FS A MEGY El TA N Á C $ LAPJA V. ÉVFOLYAM, 116. szAm ÁRA 5« FILLÉR 1961. MÁJUS 19, PÉNTEK Korszerűsítik, csinosítják a Dunakanyar boltjait A Belkereskedelmi Minisztérium segítséget nyújt az idegenforgalmi igények kielégítéséhez Akármilyen nehezen is kö­zeledik a nyár, az előkészü­letek lázasan folynak minde­nütt, természetesen a Du­nakanyarban is, amelynek jelentőségét az üdülés, a nya­ralás területén egyre jobban felismerik az illetékes szervek. A múlt évben tapasztalt for­galomnövekedés felszínre ho­zott sok sürgős orvoslásra vá­ró hibát és fogyatékosságot. A közönség körében kü­lönösen a vendéglátóipar és a kereskedelmi háló­zat hiányos felkészültsége miatt hangzott el sok jo­gos panasz. A javítás lehetőségét tanul­mányozta a napokban az a bizottság, amely bejárta a te­rületet és a helyszínen álla­pította meg a legsürgősebb tennivalókat. A népes bizott­ság, tagjai között jelen volt a Belkereskedelmi Miniszté­rium vendéglátóipari főigaz­gatóságának főosztályvezető­je, a megyei tanács keres­kedelmi osztályának vezetői, a megyei idegenforgalmi hiva­tal és az érdekelt vendéglá­tóipari vállalatok képviselői. A helyszíni szemle legfon­tosabb eredménye az, hogy a vendéglátóipari főigazgató­ság kívánságára a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak május 20-ig részletes jelentést kell bemutatnia azokról a hiányosságokról, amelyeket a Dunakanyarban, főleg a szentendrei, a szobi és a váci járásban tapasz­taltak a beruházások, a fel­szerelések és az áruellátás területén. A főigazgatóság képvise­lője ugyanis kijelentette, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium hathatós se­gítséget nyújt az ész­lelt bajok sürgős orvoslá­sához. A Dunakanyar Intéző Bi­zottság kezdeményezésére az Országos Tervhivatal jelentő­sebb összeget bocsátott a ke­reskedelmi osztály rendelkezé­sére. A megyei tanács eb­ből végre megvásárolhatta azt a zebegényi magánházat, amelyben hangulatos halász- csárdát rendeznek be, a zebe­gényi vasútállomás közelében pedig felállítanak két pavi­lont. Az egyikben kultúrcik- keket, a másikban üdítő ita­lokat vásárolhatnak a kirán­dulók vasárnap is, amikor a községi üzletek zárva tarta­nak. Kismaroson, amelynek ide­genforgalma szépen emel­kedik, új üzletet építe­nek. A községben eddig egyetlen üzlet működött, az is a falu központjában. Az újonnan kiépült lakóteleptől ez az üzlet igen távol esik. Az új boltot az új lakótelepen nyit­ják meg. Az idegenforgalom céljait is szolgálja az az új önkiszolgá­ló csemege bolt. amely a na­pokban nyílt meg Vác szívé­ben és amely a megye egyik legszebb ilyen üzlete. Ismeretes, hogy legutóbb végre rendezték a megye terü­letén működő két kereskedel­mi szervezet, az állami és a földművesszövetkezeti üzlet- hálózat „élettér”-kérdésát. Meghatározták, melyik község tartozik az egyik és melyik a másik szektor „birodalmához”. A kereskedelmi osztály most részletes programot állít össze a megyei kereskedelmi háló­zat kiegészítésére és fejleszté­sére. Ez a program juttatja most Pomázt korszerű vas­műszaki kisáruházhoz, amely rövidesen szintén megnyílik és ugyancsak Pomázon ren­dezik be a megye első háztar­tási vegyi áruháziát is. A két új üzlet helyiségeiben már az utolsó simítások folynak. Végre elhárult az az aka­dály is. amely eddig úgyszól­ván lehetetlenné tette Nagy­maros kereskedelmi hálózatá­nak régen esedékes fejleszté­sét. Tíz kerek esztendő óta tartó harc után a megyei ke­reskedelem megkapta a köz­ség főterén azt a két üzlethe­lyiséget, amelyet eddig az áramszolgáltató vállalat rak­tár, illetve a helyi ktsz-iroda céljaira használt. Ezek a vál­lalatok már megkezdték a he­lyiségek kiürítését. Az egyik helyiségben ve­gyi háztartási üzletet, a másikban kultúrcikket árusító üzletet rendeznek Az utóbbi még a nyári idény előtt megnyílik. A napokban tartott helyszí­ni szemlével kapcsolatban a kereskedelmi osztály május 25-én megbeszélést tart a Du­nakanyarhoz tartozó községek tanácsának elnökeivel elnök- helyetteseivel, az érdekelt já­rások kereskedelmi felügyelői­vel és a vállalatok, valamint a megyei tanács kereskedelmi állandó bizottságának képvi­selőivel, hogy együtt tárgyal­ják meg az időszerű kérdése­ket, az észlelt fogyatékosságok pótlásának lehetőségeit. A vi­segrádi Vár-étteremben tar­tandó megbeszélésen részt vesznek a Belkereskedelmi Mi­nisztérium vendéglátóipari fő­osztályának, az Állami Keres­kedelmi Felügyelőségnek, va­lamint a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszer­vezetének képviselői is. (m. 1.) Pest megyében tartja az évad utoisú bemutatóját a Déryné Színház — Déryné Színház? — Tessék. Haán Endre dra­maturg beszél. — Itt a Pest megyei Hírlap szerkesztősége. Érdeklődünk, hogy ebben a színházi évad­ban még milyen bemutató­kat terveznek? — Bővelkedett az idei esz­tendő a bemutatókban. Ezek­ben a napokban már éppen a tizenötödikre készülünk, ja­vában folynak a próbák. — Mi lesz a legközelebbi újdonság? — Victor Eftimiu román író A csavargó című háromfel vonásos komédiáját mutat­juk be. A művet Ádám Ottó fordította, a rendező pedi Kalmár Tibor. A bemutatót ? június 3_án tartjuk Fejér me- $ gyében. — Lesz-e még bemutató eb- \ ben az évadban ezenkívül? ' — Lesz. Tizenhatodik, egy- Z ben utolsó premierünk idő- í pontja június 17. Ez annál ? is inkább érdekelheti a lap í olvasóit, mert a bemutatót í Pest megyében rendezzük. \ Közelebbi helyet még nem ^ tudok mondani, még nem ^ döntött az igazgatóság, de az 2 már tény, hogy valahol Pest í megyében láthatják a nézők £ a Déryné Színház művészei- ^ §•" nek előadásában a Szeress ^ belém című vígjátékot. A da- ^ rabot Abai Pál, Dalos Lász- ^ ló és Horváth Jenő írta. A £ rendező Csongrád Mária. A £ főszerepeket, Medgyesi Er- £ zsébet, Keneseá Zoltán és Krémer Ferenc játssza. A víg- ^ játék meséje napjainkban ^ egy ruhagyárban játszódik. ^ Arról szól, hogy az emberek ' egymás mellett élnek, dolgoz­nak és még sem ismerik eléggé egymást. — Meddig tart az évad? — Július elsejéig játszunk, akkor kezdődik színházunk egyhónapos szünete. Újság nálunk egyébként még az is, hogy júliusban művészeink két produkcióval, a „Hajnali tűzzel” és „Ä néma leventé­vel” a Szovjetunióban vendég­szerepeinek. (mk) Az aszódi járás földművesszövetkezetei segítik a termelőszövetkezeteket a gazdálkodásban A sajdterő-növelés mértéke meghaladja a megyei átlagot Hogyan segítik a földmű­vesszövetkezetek a jó gazdál­kodásban a termelőszövetke­zeteket az aszódi járásban? Kiss Károly, a földműves­szövetkezetek aszódi járási központja szövetkezetpolitikai előadója az alábbiakat mon­dotta erről: — Földművesszövetkeze­teink a járásban igazgatósági ülésen rendszeresen megtár­gyalják a termelőszövetkezet problémáit, legutóbb a tavaszi munkákkal kapcsolatos tenni­valókat, hiszen a földműves­szövetkezeti tagság zömmel egyúttal tsz-tag is. Az igazgatósági elnökök résztvesznek a tsz-vezető- ségi üléseken és észrevé­teleikkel hozzájárulnak a gazdálkodás leghelyesebb módszereinek kialakításá­hoz. A közös erőfeszítés meghozta gyümölcsét: járásunk terüle­tén mindenütt időben földbe kerültek a magvak, s a kapá­lás, valamint a gyomirtás ké­sedelem nélkül megkezdődött. A múlt esztendőben még vol­tak gazos földek, az idén azonban már nincsenek. — Az árutermelés fellendí­tése érdekében is segítségére vagyunk tsz-einknek. Az asz- szonyokat elvittük a kartali állami gazdaságba, hogy ta­pasztalatokat szerezzenek a baromfinevelésben és tojás­termelésben. Szakmai előadá­sokon ismerkedtek meg a csir­ke- és kacsanevelés legújabb módszereivel, a korszerű ta­karmányozással, tanulmányoz­ták a csibekeltetőgépeket. Ezt követően minden községben felvásárlási tagbizottsági ülé­sen. a tanfolyamot végzett asz- szonyok bevonásával meg­tárgyalták a tojás- és ba­romfitermelés helyi prob­lémáit és azok megoldási módját, va­lamint megkezdődtek a szer­ződéskötések is. — Hogyan haladnak a sa­játerő növelésében a járási földművesszövetkezetek ? — A múlt évben a Heves megyei földművesszövetkeze­tek kezdeményezése nyomán mi is kidolgoztuk az erre vo­natkozó intézkedéseket. Ennek tudható be, hogy a 33,6 százalékos megyei átlagot túlhaladva, év vé­gére 48,2 százalékos sa­játerővel rendelkeztünk a járásban. Ezen belül egyes földműves­szövetkezetek kiugróan előre­törtek: az Ikladi Fmsz 69. a bagi 70, a túrái 57 százalékra növelte saját forgó- és álló­eszköz állományát. Vannak már szövetkezeteink, amelyek már 100 százalékos saját álló­eszközzel rendelkeznek, ilyen Bag, Galgahévíz, Túra és Püs­pökhatvan, ebben az eszten­dőben tovább szaporodik az ilyen szövetkezetek száma. — Mindezeket a törekvése­ket az elmúlt évi sikeres gaz­dálkodás tette lehetővé, amelynek következtében já­rásunkban egymillió-nyolc-' százezer forint került tarta­lékalapra a sajáterő-növelés céljaira és közel 90 000 forint jutott a részjegyalap gyarapí­tására. Célul tűztük ki, hogy az ötéves terv végére vala­mennyi földművesszövetke­zetünk elérje a 100 százalékos állóeszköz-állományt, az erő­sebbek pedig forgóeszközben is elérjék a száz százalékot. A járási átlagot 85—90 százalék­ra kívánjuk emelni, — fejez­te be tájékoztatóját Kiss Ká­roly. A termelőszövetkezetek 85 százalékában premizálják a tagságot KIALAKULÓBAN A GARANTÁLT KÉSZPÉNZDIJAZÁSI RENDSZER Az év elején a Földművelés- ügyi Minisztérium részletes javaslatokat adott a termelő- szövetkezeteknek a gyakor­lati tapasztalatok és a kutató- intézetek tanulmányai alapján legelőnyösebb jövedelemré­szesedési formákra. Azóta, fő­ként a márciusi és áprilisi közgyűléseken, a szövetkeze­tek zömében megvitatták a javaslatokat és termelési tervük jóváhagyásával egy- időben döntöttek arról is, hogy milyen jövedelemré­szesedési formát alkalmaznak az idén. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a leg­több helyen figyelembe vették, milyen nagy le­hetőségek rejlenek a he­lyes anyagi ösztönzésben. Az uralkodó forma az idén is a munkaegység-rendszer, ami a szövetkezetek túl­nyomó többségében tovább­ra is a jövedelemelosztás alapját képezi. Emellett azonban a szövetkezeteknek mintegy 85 százalékában al­kalmazzák már a premizá­lásnak valamilyen formáját. A legelterjedtebb módszer, amikor a terven felül elő­állított termék bizonyos ré- 'szét, általában 20—25 száza­lékát kapja meg — a mun­kaegységen felül — a tag. Rendszerint a terven felüli termék mennyiségét vagy az érte kapott bruttó bevételt ve­szik alapul, mert — bár ez az önköltséget nem tükrözi — ennek számítása a legköny- nyebben megoldható. Egyes szövetkezetekben, ahol a munkaerőhiány vagy más helyi körülmény indokolja, : prémiumként az öSsztermés- ; nek, vagy pénzbeli értékének '■f/ bizonyos százalékát osztják ki. í- Az elmúlt évben csak szórvá­nyosan alkalmazták a szö­vetkezetek az anyagi ösztön­zésnek igen előnyös formáját: a célpremizálást. Az idén móK igen sok közgyűlésen döntöttek úgy, hogy a nagy munkák dan­dárjában, a legfontosabb teendőknél jól dolgozókat célprémiumban részesí­tik. Az első célprémiumokat a szé­nakaszálások után, rövidesen ki is osztják. Néhány régi, megszilárdult gazdasággal és szervezettel, biztos tartalékokkal és jó vezetéssel rendelkező szövet­kezetben az idén kísérletkép­pen bevezették a tagság garan­tált készpénzdíjazását. Ez a jövedelemrészesedési forma most van kialakulóban: a szö­vetkezetek menet közben mól dosítják és bővítik az előre kidolgozott normatételeket, amelyeket azután a Földmű­velésügyi Minisztériumban a gyakorlati tapasztalatok, ja­vaslatok alapján majd végle­ges formába öntenek. (MTI) Tanácskozás az árutermelési verseny helyzetéről a megyei pártbizottságon A legifjabb bíráló nézi Helmann Márton festőművész Duna-parti tájképét (MTI foto, Fényes felv.) j Tegnap délelőtt az MSZMP : Pest megyei Bizottságának ' székházéban értekezletet tar- - tottak a járási és városi párt- titkárok részvételével. Megje- : lentek az értekezleten a me- í gyei felvásárló vállalatok kép- t viselői is. Az értekezleten az ■ árutermelési verseny eddigi ' eredményeit értékelték. Horváth Andrásnak, a me- gyei pártbizottság első titkárá- ^ nak megnyitó szavai után Ki- J rály László, a megyei pártbi- l zottság titkára tartott beszá­molót, értékelve a beérkezett jelentések alapján a megyében folyó mezőgazdasági áruterme­lési versenyt. Az előadás után a járási párttitkárok beszámol­tak tapasztalataikról. Az értekezlet megállapítása, hogy a termelőszövetkezetek vezetői, valamint a termelőszö­vetkezeti parasztság megértve az árutermelési verseny hasz­nát, már eddig is jelentős ered­ményeket értek el, a verseny további szélesítése következté­ben pedig még számottevő eredmények várhatók. A nagymarosi művésztelepen

Next

/
Thumbnails
Contents