Pest Megyei Hirlap, 1961. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-04 / 103. szám

«ST Mt eve» tJÜ'vltm 1961. MAJT7S 4, CSÜTÖRTÖK Több ezer főnyi tömeg vett részt a stanleyville-i Lumumba-ünnepségen Hírek a coquilhatville-i értekezletről Stanleyville-bér. hétfőn ün­nepélyes külsőségek között rakták le a. Kongó szabadsá­gáért elesett katonák és poli­tikai vértanúk emlékművének alapkövét. Több ezer főnyi tömeg könnyezve nézte végig, hogy Lipót belga király eltávolított mellszobra helyére ideiglene­sen Lumumbának, Kongó meggyilkolt törvényes minisz­terelnökének életnagyságú fényképét helyezték el. A megrendítő ünnepségen részt vett Lumumba öz­vegye és Gizenga, a tör­vényes kormány vezetője is. A Coquilhatville-ben ülé­sező értekezlet három határo­zatot hozott, amely szerint az egész ország területét köz­ponti, Kaszavubu-féle ellenőr­zés alá kell helyezni és ke­resni kell az együttműködést az ENSZ-hatóságokkal. Ezek szerint az értekezlet jóváhagyta a Kaszavubu és Hammarskjöld között a Biz­tonsági Tanács február 21-i határozatának végrehajtására vonatkozó április 17-i meg­egyezésit és felhívta Kaszavu- but, gondoskodjék az ő bele­egyezése nélkül felfoga­dott zsoldosok, katonai személyek, politikai ta­nácsadók mielőbbi eltávo­lításáról. A katangai „kormány” ked­den felhívással fordult Ham­marskjöld ENSZ-íőtitkárhoz j i,és az összes' kormányokhoz”, j hassanak odá, hogy Csomóét! azonnal bocsássák szabadon és az ENSZ közreműködésé­vel szervezzék meg a kongói vezetők olyan újabb értekez­letét, amelyen a részvevők biztonságáról kezeskednek. A felhívás szerint a katangai „korpiány” hajlandó tárgyalni az ENSZ elisabethville-i kép­viselőivel a Biztonsági Tanács február 21-i határozatának megvalósításáról. New Yorkban az ENSZ szó­vivője kedden kijelentette, hogy Csőmbe Coquilhatville- ben letartóztatott kíséretének három tagja — mindhárman belga állampolgárok — olyan politikai tanácsadóknak bizo­nyultak, akiknek a Biztonsági Tanács február 21-i határo­zata értelmében el kell hagy- niok Kongó területét. New York-i jelentés szerint az ENSZ főtitkára felkérte Kaszavubu elnököt, vesse lat­ba befolyását a coquilhatville-i értekezlet tagjainál és bírja rá őket a Port Francqui kö­rüli harcok beszüntetésére. A Port Francqui bizonytalan helyzet miatt ugyanis meg­szakadt az élelmiszerek szál­lítása Kaszai tartomány déli részébe, ahol, mint ismeretes, Kalondzsi „uralkodása” alatt 300 000 baltiba me­nekült csak külső segít­séggel menthető meg az éhhaláltól. A Tanjug közli, hogy az Ileo-kormány külügyminiszté­riuma kedden hivatalosan cá­folta Mendeka leopoldville-i biztonsági főnöknek azt a ko­rábbi nyilatkozatát, amely szerint a letartóztatott Csom- bét Leopoldville-be szállítják és mindaddig fogva tartják, amíg pem oldódik meg a ka­tangai probléma. A külügy­minisztérium nyilatkozata be­jelenti, hogy Csőm bét a most folyó értekezlet befejezéséig Coquilhatville-ben tartják. Az Egyesült Államok felveszi a diplomáciai*kapcsolatot a Mongol Népköztársasággal A Washington Post május 2- i számában közli az ameri­kai kormány elhatározását, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít a Mongol Nép-köztársa­sággal, s támogatja majd fel­vételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. ftírvmiison beszéde Adlai Stevenson, az ame­rikai ENSZ-küldöttség veze­tője, kedden beszédet mondott egy New York-i díszvacso­rán. J Kijelentette, hogy mostan­tól fogva az Egyesült Nem­zetek Szervezetében „egyre több és több szavazatot” fog­nak leadni az Egyesült Ál­lamok ellen. Az AP tudósító­ja szerint hozzáfűzte: ma, amikor az afrikai és ázsiai országok az ENSZ-tagálla- moknak csaknem felét te­szik ki, „a Nyugat uralmá­nak bealkonyult”. moLLTiap 1961. május 4, csütörtök, Flórián napja. A nap kél 4.23, nyugszik 18.59 órakor. A hold kél 22.57, nyugszik 7.22 órakor. Várható időjárás csütörtök estig: felhőátvonulások, több­felé záporeső. zivatar. Mér­sékelt szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges vál­tozás nem várható. A francia, az algériai, a marokkói és a tunéziai kommunista párt közös közleménye az Humanitébsn ■ Az Humanité nagyfontos­ságú dokumentumot közöl a francia, az algériai, a marok­kói és a tunéziai kommu­nista párt küldötteinek ez év áprilisában létrejött találko­zójáról. Közös deklarációt adtak ki tanácskozásukról, s ebben leszögezik, hogy az algériai háború árt Franciaország, Marokkó és Tunézia népeinek, ve­szélyt jelent a világbé­kére is. A francia imjíferializrmis azonban jelentős meghátrá­lásra kényszerül. Elsősorban az algériai nép hősi harcá­nak következményei az első sikerek. Az Algériai Kom­munista Párt minden formá­ban részt vesz a harcban. A sikerek ezenkívül annak is köszönhetők, hogy egyre jobban kibontakozik az al­gériai függetlenség, ügyének nemzetközi támogatása. A szocialista tábor orszá­gai, különösen a Szovjet­unió felbecsülhetetlen ér­Az Egyesült Államok külügyminisztériumának nyilatkozata A kormánycsapatok és a Patet Lao egységei parancsot kaplak a tűzszünetre Az Egyesült Államok kül- ] Ogyminisztériuma kijelentet- j te, Amerika kész részt venni a laoszi kérdéssel foglalkozó | május 12-én kezdődő genfi értekezleten, ha „ténylege­sen megvalósult a tűzszünet”. Mint Laoszból jelentik, a kormánycsapatok és a Patet j Lao-erok parancsnoksága fel- i szólította a harcoló csapató- I kát, május 3-án reggel nyolc _ órakor szüntessék, be a tüze- ^ lést és javasolta a Phoumi No- ^ savan—Botin Oum-klikknek, | hogy haladéktalanul hagyják í abba a hadműveletek foly- < tatását. A Reuter-ireda közlése í szerint gyakorlatilag már í sehol sem folyik harc j Laoszhan és a hivatalos < tűzszünet bejelentése után j a jelenleg Uj-Delhiben ér- j tekező háromhatalmi bi- 4 zottság valószínűleg meg- 4 kezdi munkáját káoszban. ­Az AFP közlése szerint a j laoszi király bejelentette azt \ a szándékát, hogy új „nemzeti \ egységkormánj't” nevez ki. \ Az uralkodó a kormányt J május 11-én mutatja be a ^ parlamentnek. 5 á A laoszi lázadók ez ideig ^ makacsul megtagadták a rész- 1 vételt a találkozón és válasz 1 nélkül hagyták Souvanna í Phouma miniszterelnöknek a ^ hadműveletek megszüntetésé- \ re és a tárgyalásokra vonatko- \ zó ismételt felhívását. E hu- \ zavonából arra lehet követ- \ keztetni, hogy: a lázadók, pon- ; tosabban a mögöttük álló \ erők, nem hagyjak fel azzal i a reménnyel, hogy erőszak- j kai oldhatják meg a laoszi \ kérdést. j Az Egyesült Államok kor- \ mánya — a genfi egyezmé- j nyekkel ellentétben és nyíl- • tan szabotálva a genfi érte- \ kéziét két elnökének felhívását ] — nagy számban küldött ta- ' nácsadókat I.aoszba és légi j hidat teremtett a Fülöp-szige- ’ tek és Vientiane között, hogy katonai segítséget nyújtson a lázadóknak. Bangkokban — tsz nap alatt immár hatodszor — ismét összeült a SEATO katonai tanácsa. Az ausztráliai rádió szerint a kardcsörtető kijelentéseiről hírhedt Griffi amerikai ten­gernagy a tanács ülésén ki­jelentette, hogy a dél-kínai tengeren gyakorlatozó 7. flotta felkészült a laoszi hadműve­letekre. Az amerikai kormánynak és hivatalos képviselőinek ' ilye3 fajta cselekedetei éles ellen­tétben állnak kijelentéseik­kel, amelyek szerint készek békés eszközökkel megoldani a laoszi problémát. E csele­kedetek célja: meghiúsítani a genfi értekezletet és előké­szíteni a talajt a beavatkozás­ra az ENSZ spanyolfala mö­gött ] tékű segítséget nyújta- ; iiak az, algériai igaz ügy­nek, ' amelyet támogatnak az arab népek, Afrika és Ázsia né­pei. a nemzetközi munkás- mozgalom, s a világ minden haladó ereje is. A francia monopóliumok azonban — folytatja. a négy párt küldöttségeinek ■ közös deklarációja — erőfeszítést tesznek azért, hogy megvéd­jék gyarmati kiváltságaikat. A zsarolással, a* manőverek­kel. a fortélyokkal szemben az algériai béke megteremté­sének egyetlen útja van, s ez a közvetlen tárgyalások útja. Az egyenlőség alapján 1 áSGgyalásekát kér?'- kezdenie á francia kormánynak és az Al- j gériai Köztársaság ideigle­nes kormányának. A közös közlemény végül vázolja Algéria függetlensé­gének perspektíváit: köze­lebb fogja hozni az egységes és demokratikus Észak-Afri­ka. a Maghreb megalkotásá­nak óráját, lehetővé fogja tenni, hogy eredményeseb­ben, szánjanak szembe a francia, amerikai, nyugatné­met és más imperialista, neo- kolonista törekvéseivel az egész afrikai kontinensen. — A CEGLÉDI Kőrös úti hengermalom három mű­szakban dolgozik. Termelésé­nek a 30—40 százaléka vám­őrlés, a többi kereskedelmi őrlés, amelynek 7ö százalé­kát a ceglédi fogyasztás ve­szi át, a fennmaradó részt pedig a megyében értékesí­tik. — MEGKEZDTÉK Rácke­vén a Hazafias Népfront kezdeményezésére a híres szerb templom helyreállítá­sát. Az eredeti stílusnak megfelelően restaurálják a belső berendezést is. — STTGETSZENTMIKLO- SON az első számú általá­nos iskola pedagógusai a tanácsbáz dísztermében hely­történeti kiállítást rendez­nek. A kiállítás május 7-ig tart nyitva. — RENDEZIK Eeser-újte­lepen a Mátyás utcát. A ter­heket társadalmi munkában a műszaki bizottság dolgozta ki, míg a kivitelezést a la­kosság vállalta Németh Jó­zsef tanácstag vezetésével. — KIST ARCS ARA költö­zött a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat bőrdísz­mű részlege. Eddig rossz körülmények között, pincehelyiségben dolgoztak Budapesten. A nagy keres­letnek örvendő bőrdíszmű részleg még 70 betanított és szakemberi keres, hogy meg­felelően kihasználhassa gépi berendezéseit. ÉJSZAKA is dolgoznak a Dunai Genien tműnél a munkába állított nagytel­jesítményű kotrógépek. Az éjjel-nappal tartó munká­val biztosítják az alapozá­si-építési munkák határ­időre való elvégzését. — ABONVBAN a sporté pálya építésénél húszezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát kívánnak az idén elvé­gezni. — MA ÜLÉST TART a* MSZMP Pest megyei Bi­zottsága. Az ülés napirend­jén a termelőszövetkezetek I960, évi munkájáról, gaz­dálkodásáról és a* 1961-es év feladatairól szóló jelen­tés megvitatása szerepel. — MÁJUS 10-én este mulatják be a nagykőrösi Arany János Művelődési Házban Viktor Rozov: Fel­nőnek a gyerekek című szín­művét, — A CUKOERÉPA-EGYE- LÉSBEN a ceglédi járás termelőszövetkezetei közül jelenleg a Kőröstetétleni Dózsa Termelőszövetkezet jár az élen, mert cukorrépa- termésük 50 százalékát már kiegyelték. — A TÜRTELI Béketábor Tsz ezer csibét és ötszáz da­rab kacsát rendelt, melyeket a tagoknak ad ki nevelésre. — A BALESETEK csök­kentése érdekében vizsga­ismétléseket tartanak a .kö­telező munkavédelmi anya­gokból a Diósdi Csapágy­gyárban. A műszaki veze­tők az elkövetkezendő idő­ben újabb intézkedésekkel is harcolnak majd a balese­tek számának csökkentése érdekében. Kíváncsiság Mondd. Lujza, nem volna JSfJ, ahhoz, hogy űrhajóval kilőjenek? a televízió műsora 18.00: Tavasz a kikötőben. Közvetítés a csepeli szabad- kikötőből. 18.30: Kicsinyek műsora: 1. Anyám, édes­anyám ... A Csepeli Vas­es Fémművek óvodásainak, műsora. 2. A kutyák és a cica kalandjai. „Az elveszett játékok”. Csehszlovák rajz­film.. 19.00: TV-Hiradó. 19.15: A jövő hét műsora. 19.20: Az otthon története 4. A polgári otthon. 19.45: Az áruló bankjegy. Cseh­szlovák bűnügyi film. Kö­rülbelül 21.20: Felkészülés az évvégi ismétlésre. Körül­belül 21.45: Híreik. Ordas Iván: Falu a Dera partján határában levő, több mint kétezer holdnyi erdő sohasem -volt a szentkeresztieké, a ke­reken 450 katasztráiis hold szántó pedig 1895-ben még csak 177, de negyven évvel később már 238 család, több mint ezer ember szorongott. A hegyek napos oldalainak legfőbb kincsét, a szőlőt, még a múlt század vége táján kiir­totta a filoxera, azóta sem történt komoly, új telepítés. A -kevésszámú jómódúnak csak a szarvasmarhatartás kí­nált jövedelmet. A határban jóformán minden pillangós­virágú takarmány megterem, hizlalva a szarvasmarhákat és az erdőikből csapatosan le­járó őzeket, szarvasokat, vad­disznókat. A harmincas évek elején, a Horthy-rendszer államilag ki­kiáltott „írófejedelme”. Her- czeg Ferenc, rövid cikket kö­zölt egy pllisszentkereszti ta­nítónő tollából az Üj Idők­ben. Herczeg Ferenc még gon­dolatban sem tartozott a rendszer bűneit számonkérő falukutatók táborába. Senki sem vádolhatta azzal, hogy úri olvasói szájízét tervszerű­en igyekszik elrontani, az egyszerű nép nyomoráról szó­ló rém történetekkel. Még a leírtnál is sötétebb lehetett a valóság, ha ez a cikk mégis megjelenthetett. Az egykori tanítónő toprongyos, éhező gyerekekről írt, akiknek egész- napi tápláléka egy szelet fe­kete kenyér, és akik hónap­szám könyv és füzet nélkül járnair iskolába, mert szülé­iknél- nincs négy fillérje, egyetlen selejtes papírú füzét­WN\\\\\\V\\\\\\\\^^ török pusztítása alapos volt, Pilisszentkeresztet két évszá­zadra kitörölte a lakott he­lyek sorából. A Rákóczi sza­badságharc után vetődtek csak újra ide a pálosok, akik előbb egy kis kápolnát építettek* majd amikor a XVIII. század derekán Nagyszombat környé­ki szlovákokkal népesítették be a hegyek alját, a kápolnát a mai templommá bővítették. II. József később feloszlatta a szerzetesrendeket, de ez nem sokat változtatott Pilisszent- kereszt szorgalmas és szapora lakóinak életén. Ezt az életet egész a felszabadulásig hűsé­gesen elkísérte a nyomor. A falunak a napóleoni há­borúk idején 210 lakosa volt és ettől kezdve a lélekszám majdnem töretlenül emelke­dett: , 1869-ben: ?so fő 1880-ban: 845 fő 1890-ben: 553 1990-ban: 1049 íő 1910-ben: 1130 ff, 1980-ban: 1134 fö 1930-ban: isd* tő 1941. beii: 1450 fő 1949-ben: ms fg 1960-ban: 1826 fő Ma az egy ív legnépesebb falu a hegyek között. ŰD A hegyekben szívesen gyö­nyörködik a kiránduló ide­gen, de aki holtig a tövükben lakik, előbb-utóbb szigorú gá­taknak érzi az erdőborította csúcsokat. A hegyoldalakban a termőtalaj sekély, rekordter­mése van annak, aki egy holdról 6—7 mázsa búzát arat, 15 mázsa csöves kukorica pe­dig egyenesen a csodák biro­dalmába tartozik. A község Árpád-házi királyok — akik kedvelték a pilisi hegyeket — vadászházat építettek itt. Eb­ből napjainkra csak néhány faragott párkánytöredék ma­radt, amelyek elárulják, hogy nem lehetett valami aprócska lak. Erre vall az, hogy a mongoldúlás után ÍV. Béla újjáépíttette és a pálosrendi szerzeteseknek adta. Ma már a történészek sem tudják pontosan megállapítani, hogy a falu melletti két nagy ko­lostor közül melyik volt a pó'osoké és melyik a már III. Béla alatt ide települt ciszter­citáké. A hatalmas pilisi apátságnak, a ciszterekének, mindenesetre negyvenegy köz­ségben volt birtoka. Akkori lakói a későbbi korok egyházi embereinél lényegesen munká- sabb életet éltek. Valószínűleg nekik köszönhető a környék­beli szőlőkulíúra bevezetése, a gyüm öl este! építés és megje­lenésétől számíthatók a bel­ter jesebb mezőgazdálkodás kezdetei. Kolostorukat — ahol egyébként a Bánk bán által nem messze meggyilkolt Gert­rudis királyné sírja is volt —; előbb a mongol égette föl, majd újjáépült és 1526. szep­tember 7-én pusztult el végér­vényesen a portyázó török ha­dak dühétől. A szerzetesi cellák lakóiról még csak megőriztek egyet- mást a korabeli oklevelek, de jobbágyaikról, a régi szentke- reszt; magyarokról a kevés­nél is kevesebbet tudunk. A majorig”. A hegyek aljában meghúzódó falvacskákkal ál­talában már kevesen törőd­nek. A turistát legfeljebb csak a korcsmák hús söre érdekli és a festői kép, amely az or­mokról visszanézve, elébe tá­rul. Keveset tud a kis falvak mindennapi életéről, gondjai­ról, örömeiről és fejlődéséről. Legyünk pontosabbak: a fel- szabadulás előtt egyáltalán nem tudott semmit és ma sem tud sokat. E sorok írója né­hány hónappá! ezelőtt már felelevenítette a Pest megyei Hírlap olvasói előtt egy má­sik pilisi falu — Pilisborosje- nő — letűnt évszázadait és munkás jelenét. Pilisszentke- reszt esetében sem árt egy pillantást vetni arra az útra, amelyet lakossága nemzedékek során át maga mögött ha­gyott. A mát jobba:, értékeli az, aki olykor felidézi és nem felejti a tegnapot. E3 Valószínű, hogy abban az időben, amikor a ró­mai birodalom határmenti erődláncának egyik őrtornya magaslott a Dobogókőn, a mai Pilisszentkereszt helyén meg nem volt emberi település. Egy hegyhajlattal odébb, Csobán- kán azonban római villák so­rakoztak, az ősreneeteget gon­dosan épített hadiút szelte át, így a környék már akkor sem lehetett teljesen elhagyatott. Századokkal később az első „Nagyot fordult a világ ná­lunk. Ügy érzem, érdemes volna szétnézni, meghallgat­ni, mi történt itt két év alatt. Sok. Máskor 209 év alatt sem történt a faluban ennyi.” (Részlet a pillsszentkereszti iskolaigazgató leveléből.) LiJ Egy napilapnak aligha feladata a történelem­tudományi búvárkodás. Az újságíró nem akar a bot­csinálta történész szerepé­ben tetszelegni, amikor a bevezetőben idézett meghí­vás nyomán összegezi tapasz­talatait. Őszintén úgy érzi, hogy nem ő, hanem a múlt és jelen izgalmas tényei felelő­sek, ha ez egyszer igyekszik j egy szokványos riport mély- 1 «égéinél jobban elmerülni a : pilisszentkereszti változások i ismertetésében. A Dobogókő felé robogó au- ; tóbuszból kitekintő turista : aligha gondol arra, hogy ha- I zánk egyik legszebb hegyvi­dékének, a Pilisnek épp úgy í két arca van, mint az ország \ többi kirándulóhelyének. Az ; egyiket a jelzett turistautak j színskálája tarkázza. Ez a pá- íratlan sétalehetőségeket kíná- S ló Pilis, amelyről az otthoná- í b^ este visszatérő fáradt ván- f dór általában csak úgy emlé- í kezik meg, hogy „jártam a ’> Vadállóköveknél, a Rámsza- kadékban, az Urakasztalán, vp«v megmásztam a Dobogó- , kőt és eljutottam a Jóvizű-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents