Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-09 / 83. szám

MST MIG) '<rMírStm 1961. Április 9. vasärnap Kié legyen a Szahara? Az igazság és a monopóliumok „igazsága a MM mO/r£KfiAH££ ALGE! WftmCNSt/WCf mm- encttismam/ •»« » íMf’/rojer == l^EOJELig I ktbranr 4 Vastag'fekete vonalak jelzik ezen a. térképen Hassi Messao- ud-től Bougie-ig és Zarzaitine- től a gabesi öbölig- a már mű­ködésben levő olajvezetéke­ket:, szaggatott vonalak, pon­tozott vonalak a még csak eltervezett és már építés alatt allékat, Hassi-R‘Mel-től Al- ger-ig és Ohanet-től Hassi Messaoud-ig. Mindezek a hegy­ségek a Szahara területéről öntik vagy fogják önteni, ha az-új vezeték elkészül, az ola­jat, Algéria és Tunézia ki­kötőibe, ahonnan továbbszál­lítható ez a kincs. Hatalmas értéket jelentenek egy füg­getlen ország népének, egye-, lőre azonban csupán a Sza­harát gyarmatosító monopó­liumoknak hoznak hasznot, mégpedig nem is csekélyei. És ebben van a címben fel­vetett kérdés lényege­Aliik figj'ejmesen-- olvassák \a__, francia—fkgépai tárgyalá­sok előkészítéséről szóló tu­dósításokat. többször találkoz­hattak már a „kié legyen a Szahara’; problémával, mint vitás kérdéssel a két tárgya­ló fél között. „A Szaharának nagy jövője Van, és Francia- ország meg is tartja magá­nak” — jelentette ki nemrég Debré francia miniszterelnök. „Franciaország szállta meg először ezt a senki földjét, ezért joga van hozzá“ — szö- •gezte íe Debrének kontrázva a szocialista Lejeune, aki többször volt a gyarmati ügyek minisztere. De Gaulle korszaka előtt. -Ugyanekkor az algériai ideiglenes kormány határozottan vallja, hogy a Szahara Algériáé, de kész mindkét fél számára hasznos együttműködést biztosítani az olajvidék Ikiaknázásában. Hogyan merült fel e2 a kér­dés oly égetően napjainkban? Ha a történelmet néazük, ak­kor tudnunk kell, hbgy, már i. u. 716 ban Tiaref volt a fő­kor mányánai- álláspontját tá­mogatja. Nem senki földjét, hanem arab vidékeket száll­tak meg a francia gyarma­tosítók a múlt században. Lejeune úr rosszul tudja a történelmet. Legfeljebb sen­ki földjévé tették a franciák, amikor vérengző módon le- igázták. De maga a francia burzso­ázia se állította azelőtt, hogy a Szahara nem tartozik Algé­riához. amikor még biztosan uralta az egész területet. Csu­pán a legutolsó időkben, még­pedig éppen Guy Mollet mi­niszterelnöksége korában ju­tott eszébe a francia kormány­nak, hogy Algéria és Szahara nem tartozik össze. Vagyis akkor, amikor az algériai szabadságharc már javában tartott, és Franciaországnak számolnia kellett azzal, hogy ez az ország is elnyeri előbb- utóbb függetlenségét. Ez pe­dig a Szahara függetlenségét is'‘jelentette volna, és erről a sivatagról közben kiderült, hogy nem is 'olyan sivatag. 1 Éppen ellenkezőleg! Óriási kincs, az olgj található ho­mokja alatt hatalmas mehy- nyiségben. és erről nem okos — Nézd, milyen formás sonkák! — De milyen ... ~'/ x tuA Tavaszi kugliparti (Kontádi István karikatúrái)-XXXXXXXXXXXXXXXXVkVXXXXXXVXVVXXXXXNXXXXXXXV\XXXX' A világűr meghódításának múzeuma iejfaény V«** rS JÓZSEF ATTILA R. - j. E. p: _ T" L ___ * / C í___ Tájék a Szahara szívében. ros. hangszer. 32. A spanyolok nagy festője (1746—1828). 34. Arra kér, hogy jöjjön M. 38. Labda az ellenfél hálójában. 38. ízesít^ son­ka mellé. 40. írott szöveg 47 Menni kezd. 44. Tisztázatlan. 47! Magyarország déli tartományai­nak kormányzója volt a XII—XYI, században. 48. A zenit belülről? 49. Tekintete elborul. 31. Duna- menti község Tolnában. 03. Ano­nymus szerint Lehel vezér apja volt. 34. Testrész. 56. Szemeivel érzékel. 57. Becézett női név. 59. Estély a franciáknál. 62. Katonai beosztás. 63. Nyári fürdőhelyek. 64. a hibákat megszüntették. Kétbetűs szavak. Y Ö. - L. L. — E. c: ­S: A: Függőleges: X. „Meghalt? Hát akkor miért ölik naponta .. 2. Olasz tar­tomány. 3. start. 4. Oltalmazó. i. Fél adag pászka? 6. Vajon ez a legkorábbi? 7. Versenyben a legjobb minősítés. 6. Csigaíajta. 9. Riviéra: üdülőhely. 12. Ma — nemeiül. 14. Efllentr^t provo­kál. 16. „Vers, eredj, légy osz- tályharcos ..is. Végzetesen könnyelmű. 20. A dohánylevelek alkalodiája, erős méreg. 23. „A mellékudvarból a fény hálóját lassan emeli . ..« 24. Angol dal. 23. Kerület, körzet — ismert fran­cia szóval. 29. Megzavarodott hí­vő! 31, Becézett Tamás. 33. Er­dély román neve. 33. Fővárosa: Bagdad. 37. „Megvallottak, hogy vérzett a húsunk . .39, „For­golódnak a tőkés birodalmak, csattog világot szaggató fo­guk . . .*> 41. Férfinév. 43. Gya­kori magyar családhév. 45. Kü­lönleges. eredeti — franciául. 46. Fátum. 50. Egy másik becézett női név. 53. Az ilyen ruha kényel­metlen. 55. Akta. 58. Dohányzik. 60. A város belseje? 61. E, N. T. Kétbetűs szavak: A. Z. _ s V. — M. E. — E. Z: — R. A. - D. A: Beküldendő a rejtvényben sze­replő József Attila verseiméit kö­zül legalább öt darab. 1961. ác- rilis 17-ig. Á helyes megfejtők között könyvjutalmat osztunk szét. Az 1961. március 26-j rejtvé­nyünk helyes megfeltése: ..Min­den emberben annyi sőe van. amennyi az eszéből hiányzik”. Könyvet nyertek: Kenyó Ele­mér. Naevkáta. Járási kultúrbáz. — Laskay ^nő Budapest. XVIIT.. Pestlőrinc. Kossuth u. 141. — Faragó László. Vámos nikola. _ Tóth Györgynél Dunakeszi. Nán­dori u. 9. — Tárnok József. Vác. Gépipari Tecnikum. — Kecskemé­ti Mária. Cegléd. IV.. Csengeti szél 8. — Lázár István. Szob. Dózsa Gy. út 6- — Schretner Istvánná tnáres. Szőlőgazdaság. — Bognár János. Nagykőrös. v„ Szabad- szállási u. 10. — Kovács Zoltán­ná. Erdliget. Talabor u. 12. A könyveket postán küldjük el. Ciolkovszkij munkásságával ismerteti meg a látogatókat, a második részben pedig azokat a hatalmas eredményeket mu­latják be, amelyekei a Szovjet­unió a világűr meghódításában ért el. ; A mai űrhajózás tudómé- j nyáriak, megteremtője, Konsz- ! tant gin Ciolkovszkij lakóhe-\ \ tyén, Kalugában rövidesen ! !megkezdik egy hatalmas em­lékmúzeum .építését. A mú- 'tzeum anyagának első része ^^^^^VXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXV^vv"». Egy olajkút a sok közül győzedelmeskedik, és a fekete kontinens egyre közelebb ke­rül ahhoz, hogy ezt az elvet a gyakorlatban is megvaló­sítsa.' Mégpedig nemcsak egyes afrikai- országok, hanem egész Afrika esetében is! A szocia­lista tábor egyre döntőbb szerepe a világpolitikában az afrikai népek szabadsághar­cának olyan támaszt ad. hogy Franciaország elzárkózása a szaharai kérdés jogos rende­zésétől. ma már több mint anakronizmus. Máté Iván Vízszintes: 1- *' V költő ajkán csörömpöl a szú. de ö (az adott vilác varázsai­nak mérnökei, tudatos jövőbe iát...” 10. Tekintélyét súlyosan csorbítja. 1. Rendszerint kamat­ra adott kölcsön _ megfordítva. 13. Mindenes! 15. Kellemes ízérze­tet keltő. 17. Savanyú, konzer­váló hatású folyadék. 19. Zúdu- lás. 21. Összetör. 22 Sportruha. 23. „Harminchat fokos lázban ; égek mindig, s te nem ápolsz, 1 anyám . . .” 26. ■ Nevetségesen ; nagyszabású eécó. 27. Tarló. ; könyvespolc - ismert görög sz.ó- ’ val. 28. Eleven. 30. ősrégi hú­! József Attila a két világháború közötti kor legnagyobb \ k®tő)e, a magyar proletárköltészet megteremtője születésének ■ 56. éi fordulóján (1905, április 11) a nagy költő munkásságáról \ emlékezünk. Az alábbi rejtvényben József Attila több versé- ! nek címe szerepel, A meghatározásokban abból a versből í idéztünk, amelynek címét kell megfejteni. dolog könnyen lemondani egy imperialista kormánynak. Guy Modlet se mondott le róla. ahogy De Gaulle sem akar. Nem is akarhat, mert köz­ben a Szahara olajvidéké­nek kiaknázásába az egész világkapitalizmus bekapcsoló­dott. Az 1946-ban még csu­pán az .algériai megszálló kormány által létrehozott S. N. Repal nevű francia—al­gériai részvénytársaság he­lyét ma már nemzetközi kar­tell foglalja , el,, amelynek megteremtője nem volt más'. John Foster Dulles, az,USA volt külügyminisztere. . Eb­ben a „szent szövetségben” egyaránt helvetfoglal az ame­rikai Esso Standard, _ Mobil Oil és Caltex, az angol Shell, az Olasz—Tunéziai Társaság. több nyugatnémet cég. a fran­ciák mellett. Egyáltalán nem meglepő hát. hogy a monopóliumok nemzetközi kapcsolatai , kö­vetkeztében az egész világ­kapitalizmus a Szahara Algé­riától való „függetlensége“ melléit tör lándzsát, hiszen egy, valóban független Algé­ria, a Szaharával együtt, lé­nyegesen nehezebben lenne kezelhető ia nagy trösztök iro­dáiból. mint a kapitalista tá­boron belül határozottan gyen­gébb félnek számító Francia- ország kezében. Ez adja . az­után a magyarázatát annak is. miért nem fogadhatja el Franciaország Ferhat Abbasz­nak azt a javaslatát, hogy a független Algériához tartozó Szahara kiaknázásában közö­sen vegyen részt az ország jogos tulajdonosával, a füg­getlen algériai kormánnyal. Afrikában azonban ma már az „Afrika az afrikaiaké" >elv Hatalmas olajtartályok Hassi-RMel közelében. varosa annak az arab állam­nak, amelyen át virágzó ke­reskedelmet bonyolítottak le, Ouargíától Alger-ig. Mindezek a helységek jól láthatóak tér­képünkön. ősi afrikai arab települések voltak, a törté­nelmi jog tehát Ferhat Abbasz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents