Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-09 / 83. szám

im. ÁPRILIS 9. VASÁRNAP re»» UECft 1 £JCirhm 9 Plasztikbombás ultrák Haladéktalanul hívják össze a kongói parlamentet A Genfi-tó partján fekvő Evianban történt bomba- merénylet, amely megölte a tervezett francia—algériai tár­gyalásoknak helyet adó város­ka polgármesterét, valamint a szerte Franciaországban és Algériában immár naponta Többször ismétlődő plasztik­bombás merényletek az ultrák­ra irányították a francia — s hozzátehetjük: a nemzetközi — közvélemény figyelmét. Nem­csak a terrorista merényletek miatt, hanem mert éppen az ultrák, torpedózták meg az április 7-re Evianba ös sze­li ívott francia—algéria tárgya­lásokat. Kik ások as ultrák ? Kicsodák az ultrák? A szélsőséges gyarmatosítók, akik ellenzik és minden eszközzel igyekeznek megakadályozni. Algéria függetlenné válását, s jelszavuk: .,Algéria — fran­cia”. Közéjük tartoznak a nagy monopóliumok részvényesei, akiket páni félelemmel tölt el annak lehetősége, hogy elvesz­tik algériai tőkebefektetésü­ket, hogy meg kell válniok at­tól az extraprofittól, amelyet Algéria és Szahara kirablásá­val szereznek. Az ultrák derék­hadát alkotják az algériai európai (többségében francia) telepesek. akik földbirtokai­kat, gyarmati kiváltságaikat, s az olcsó arab munkaerőt fél­tik az algériai függetlenségtől. S nem utolsósorban az ultrák­hoz tartozik az algériai háború miatt óriásira duzzasztott francia tisztikar jelentős ré­sze, valamint az idegenlégió. (amelynek számára nem lehet hely egy független Algériá­ban!, a hadsereg egyes részei, különösen az ejtőernyős bün­tető egységek, a különböző nacionalista és fasiszta szerve­zetek stb. Az ultrák robbantották ki J 858-ban a május 13-i algériai puccsol, amely végeredmény­ben hatalomra juttatta De Caulle-t. majd — mivel a ..hosszú tábornok” nem vál­totta be teljesen hozzá fűzött reményeiket, s nem tudta ét-' söpörni az algériai felszaba­dító mozgalmat — a tavalyi januári algíri ultra-lázadást. Soustelie villája ... As ultrák legjellegzetesebb képviselői közti» meg keit emit leni Soustelie volt minisz­tert, aki hátat fordított De Gaulle kormányának, mert nem tartotta azt eléggé „ke- ményxezűnek” az algériaiak­kal szemben. Soustelie Párizs környéki villája — ellátva nagy hatósugarú rádióadóval — . az ultráit' egyik irányító központja. Soustelie pedig je­lenleg utazó újságíróként tevé­kenykedik ... Salait tábornok — akit ultra magatartása miatt De Gaulle leváltott az Algériában állomá­sozó francia hadsereg ' föpa- rancsnoki tisztéből — Spanyol- országba szökött a „barriká- dos pere” elöl. Azóta Madrid­ban építette gi az ultrák egyik közppnti bázisát, ahonnan al­kalomadtán „visszafoglalhat­ják Algériát”... A szakállas diákvezér, Lagaillarde, aki a „barrikádok perének” (amely­ben a tavalyi januári algíri ulira-zendülók vezetőit állítot­ták bíróság elé) egyik fősze­replője volt, Ortiz — a kávé­háztulajdonos, De Sárig ny — az algíri szélsőjobboldali üj- sagkirály, Massu —ejtőernyős­tábornok, Gardes ezredes — az algériai francia hadsereg hír­hedt „lélektani hadviselés osz­tályának” vezetője. Ök azok a figurák, akik előtérben szere­peinek, akikről oiy sok szó esett á „barrikádok perében” s akiket a vezérkar közbelépé­sére — szabadlábra helyeztek, illetve felmentettek ... Az ultrák legfőbb pártfogói között — természetesen nem mindannyian fedték fel oda- tartozásukat — kell meg­említeni Juin marsallt is, „Franciaország első katonáját” aki a „barrikádok perében” keit az ultrák védelmére, s aki minden alkalmat megragad, hogy Algéria „francia voltát” bizonygassa ... Terrorista csoportok Ä szélsőséges algériai gyar­matosító körök képviselői, em­berei ott ülnek valamennyi Az ultrák plasztikbombás merényletet követtek el Ca­mille Blanc evian-i polgármester ellen is. Képünkön rendőrök a polgármester feldúlt szobájában. francia kormányhivatalban, a i a hadsereg vezetőségében szin­té minden szinten, s összeköt- ! telesben álinait a leghírhed- i teb'o terrorista szervezetekkel. A „Vörös Kéz” — amelynek tagja] a közelmúltban Svájc­ban gyilkolták meg Félix Mou- miét, a kameruni független­ségi mozgalom kiváló vezető­jét — az elmúlt esztendők alatt sok száz algériai, vagy az algériaiakat segítő más nem­zetiségű személyiség, politikus, kereskedő életét oltották ki. Az elmúlt néhány év során azután az ultrák a saját körükből szerveztelek isebb-nagyobb ter­rorista csoportokat. Ezek meg­találhatók nemcsak Algériá­ban. hanem Franciaország va­lamennyi városában is. Ezek robbantottak a napokban plasztikbombát a párizsi tőzs­de épületében, elpusztították Erna polgármesterét, géppisz­toly os merényletet köveitek el egy kórház ellen, ahol algé­riaiakat ápoltak, késszúrások­kal megölték néhány hónappal ezelőtt Pierre Popie-t egy éj­szakai lokálban, mert a fiatal ügyvéd adatokat, bizonyítéko­kat gyűjtött az ultrák gyaláza- ' tös'tétteffSl'.' ......... .......... E nnyi gaztett után mégis szabadon garázdálkodhatnak az ultra-terroristák? És veze­tőiknek sem görbült meg ha- jaszáiuk sem? — kérdezhet­jük, s kérdezik a franciák milliói, akik aggódva tekinte­nek a szélsőjobboldal, s a fa­siszták akcióira. Talán a fran­cia rendőrség tehetetlen a merénylőkkel szentben? (Folytatás az 1. oldalról) Tanács négy. a közgyűlés pe- dig egy határozatot hozott ’ Kongóról. Az ENSZ kongói?* akcióinak élén ugyanazoknak a monopóliumoknak közvet­len bérencei vannak, amelyek megszervezték a Kongó ellen irállyal<5 agressziót. Zorin a Biztonsági Tanács február 21-i határozatáról szólva kiemelte, hogy a hatá­rozatnak a belga és más kül­földi katonai és nem katonai személyzet kivonásáról szóló fő intézkedését még mindig nem hajtották végre. Ham­marskjöld a szóbaníorgó ha­tározat teljesítését a belga kormánnyal és a gyarmatosí­tók kongói bérenceivel foly­tatott . végtelen . levelezgetésé- vel halogatja. Ezzel leplezni akarják azt a tényt, hogy február 21 óta egyetlen belga tiszt vagy politikai tanácsadó sem távozott Kongóból. Ráadásul másfél hónapja tovább folytatják a gyar­matosítók büntetöoszta­Politikai kormánypropaganoa-kampány, népi akciók, bombamerényietek kísérik az algériai probléma körüli vitát A 'CGT közös szakszerve­zeti front kialakítására bo­csátott ki felhívást, ugyancsak azzal a céllal, hogy a munkásosztály egysé­ges akcióval vágjon visz- sza » fasiszták minden merényletére. A plasztikbombás merénylők, a jelet,- szerint, pillanatnyilag Algéria nagyvárosaiban foly­tatják „tevékenységüket11: péntek este a kormány algíri szóvivőjének, Coup de Fré- jac-nak villája előtt robbant bomba, egy másik plasztik­bombás merénylet e,gy muzul­mán üzlet ellen irányult. Ora.nban egy arab fűszeres üzletét röpítették levegőbe. A pénzügyi körök érdekei Nem véletlen, hogy a rend­őrség futni hagyja a plasztik­bombás merénylőket, i’raucia- ország bizonyos vezető körei­nek, az algériai érdekeltségű pénzügyi köröknek, s a had­sereg számos magasrangü tisztjének nem érdeke, hogy ráakadjanak az ultra-terroris- j tákra. Sőt, érdekeik éppen azt kívánják, hogy ösztönözzék a félelmet keltő merényieteket, s felkészítsék a szélsőjobbol­dalt: gyakoroljon további nyo­mást De Gaulle-ra Algéria „megtartásáért”, és ha szük­ség lenne rá — készüljön fel De Gaulle félreállítására. Ezek a körök torpedózták meg követeléseikkel (hogy a ..független” Algériában meg­maradjanak a francia katonai támaszpontok, hogy a Sza­hara nem tartozik Algériához stb.) az eviani tárgyalásokat. Arra ösztönözték az erre amúgy is hajlandó De Gaulle-t, hogy az áruló algé­riai Messzali Hadzsal is tár­gyaljon ugyanakkor, amikor Ferhat- Abbasz kormányának képviselőivel. Az algériai köz- társasági kormány ebbe nem egyezhetett bele. De Gaulle még alig két esz­tendővel ezelőtt is azt mondta Algéria földjén: ..Franciaor­szág itt marad”, s nyilván ma is ezt vallja. Minthogy azon­ban képtelen volt katonai győzelmet aratni Algériában, s a véres gyarmati háború miatt világszerte elítélik Franciaországot, kénytelen volt lépéseket tenni a tárgya­lások felé. Ugyanakkor sem­mit sem tett az ultrák meg­fékezésére. sőt éppen az ápri­lis 7-re bejelentett algériai— francia tárgyalások előtt eresztették, szabadon — bizta­tásul? — a „barikádok Deré­nek” vádlottait... Az ultrák Míg a hivatalos propagan­da a közvélemény nyugta­lanságának elcsitítására nagy reményeket kelt, De Gaulle tábornok április 11-i sajtó- konferenciájával kapcsolat­ban azt ígéri, hogy a köztár­sasági elnök megnyilatkozá­sa után elgördülnek az aka­dályok a francia—algériai tárgyalások megkezdése elől, a franciá baloldal egységes akciókra készül, hogy végülis a népi nyomás késztes­se Oe Gaulle-t és kor­mányát a tárgyalások megi ndí fására. A baloldali akciók másik jelszava az. hogy a kormány ..tegye .ártálmatlanná a fasisz­ta csoportokat, amelyek, kü­lönösen az utóbbi hetekben, plasztik homhás merényletek­kel próbálták, megzavarni a politikai légkört, meqalcadi- lyozni az eviani konferencia létrexgttét. A Szajna megyei kommu­nista pártszervezetek közős levelet intéztek a szocialista, radikális, egyesült szocialista szer­vezetekhez. a haladó Unió­hoz, az UDSR-hez és az Ifjú Köztársaság elneve­zésű mozgalomhoz. Levelükben javasolták, hogy a baloldal pártjai együttesen szervezzenek akciókat a fa­siszták ellen és a tárgyalások követelésére. gainak megerősítését és a fegyverszállításokat a tör­vénytelen Csőmbe—Ka­szavubu—Mobutu rend­szer bandái részére. Ezért a szovjet küldöttség teljes határozottsággal felhív­ja a figyelmet arra a« tényre, hogy- a Biztonsági Tanácsnak vagy a közgyűlésnek a gyar­matosítók ellen irányuló hatá­rozatai addig néni kerülnek vég­rehajtásra, amíg el nem lávolítják Hammarskjöl- döt és legközvetlenebb segítőtársait a kongói ENSZ-akciók irányító pontjáról — hangsúlyozta Zorin. Zorin a továbbiakban kifej­tette a Szovjetunió álláspont­ját a közgyűlés elé terjesztett határozati javaslatokról. Rá­mutatott, hogy az afrikai— ázsiai országok, köztük India, az Egyesült Arab Köztársa­ság, Guinea. Ceylon stb. ha­tározati javaslata nem kielé­gítő. jóllehet ez a határozat- tervezet követeli a belgák fel­tétlen kivonását Kongóból pontosan meghatározott időn beiül és — halványan — utal bizonyos szankciókra e köve­telés teljesítésének elmulasz­tása esetén. Zorin határozot­tan elutasította a Pakisztán, Szudán, és más országok ha­tározati javállatát, mert az ellentmond a kongói nép tu­lajdonképpeni érdekeinek. A Szovjetunió képviselője ezután jellemezte a szovjet határozat-tervezetet amely megengedhetetlennek nyilvá­nítja a Kongó egysége, politi­kai függetlensége és területi épsége ellen irányuló akciókat és szorgalmazza a kongói par­lament haladéktalan összehí­vását. A szovjet küldöttség véleménye szerint a közgyűlés, ha elfogadja ezt a tervezetet és hatá­rozatot hoz az egész belga személyzet Kongóból való haladéktalan kivonására, nagy lépést tesz a kongói helyzet igazi normalizá­lása és az egész prob­léma rendezése, felé — mondotta Zorin.­A kongói harc a gyarmato­sítók -szabadság és független­ség erői ellen vivott hátvéd- harcainak egyike. A gyarmati rendszer végső pusztulásra kárhoztatott, már minden ízében recseg-ropog, de még _ képes aljas cselekményekre. ‘ Nyomban a szovjet küldött beszédének elhangzása után Hammarskjöld lépett a mik­rofonhoz. Összefüggéstelen és zavaros beszédben próbálta bizonygatni, hogy a belga kormánnyal és a gyarmatosí­tók kongói pérenceivel foly­tatott levelezése „hasznost volt. jóllehet köztudomású, hogy február 21 óta még egyetlen belga katona vagy tiszt sem hagyta el Kongót. Dean angol küldött Hammars­kjöld védelmére kelt és a té­nyeket durván eltorzítva, az imperialistákat kiszolgáló Hammarsk.iöldöt ért bírálato­kat az ..Egyesült Nemzetek Szervezete elleni támadás­ként" igyekezett feltüntetni. Az ülésen felszólalt még Pa­kisztán. Ciprus és Marokkó képviselője. Marokkó küldötte elítélte a gyarmatosítók kongói agresszióját és bé­renceik tananarive-i „ér­tekezletét”. Kijelentette, hogy az ENSZ-nek ki kell harcolni a belgák hala­déktalan eltávolítását Kongóból, biztosítani kell a kongói parlament össze­hívását és csak a Gizenga vezette törvényes kor­mánnyal kell kapcsolatot fenntartania. Hangsúlyozta. hogy Afrika népei a gyarmatosítók minden mesterkedése ellenére kivív­ják függetlenségüket. Ezután az illés befejezte a kongói kérdés érdemi vitáját. Szavazást a legközelebbi ülé­sen tartanak, de annak idő­pontját nem állapították meg. itcti \ iegszi*»«risb I» l»isiiíe4é*t köveíeljiik A Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának nyilatkozata A Demokratikus Németor- j szag Nemzeti Frontjának Or­I szágos Tanácsa a közelgő Eich- } -nann-perrel kapcsolatban nyi- I iatkozatot adott ki. Az NDK i Nemzeti Frontja a legszigo- j rűbb büntetést követel a fa- j sissta hóhérra. I A Demokratikus Németör- 1 szag Nemzeti Frontja Országos „4 tvrwnelwsBÜtxetkvavti Tanácsának nyilatkozata lelep­lezi a nyugatnémet kormány .militarista politikáját. Rámu­tat, hogy a 17 bonni miniszter és államtitkár közül 12 vezető tisztséget töltött be a náci Né­metország államapparátusá­ban. A Bundeswehr 40 tábor­noka és tengernagya Hitlert segítette az európai országok megtámadásában. A nyugat­német külügyminisztérium ke­retében dolgozó nagykövetek és egyéb diplomaták 84 száza­léka részt vett Hitler rablóhá­borúinak előkészítésében. A nyugatnémet igazságszolgálta­tás élén csaknem 1100 fasiszta bíró áll. A nyilatkozat rámutat, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságban nemcsak kizárták a hatalomból, hanem meg is büntették a náci bűnösöket. Az első német munkás-paraszt ál­lam élén olyan antifasiszták állnak, akik kitűntek a hitle- rizmus ellen vívott harcban. Bécsben él Eichmann szlovákiai cinkostársa Újabb adatok derültek ki a Bécsben egyelőre szabadlábon élő Jozef Fallath-ról, á szlová­kiai zsidók gyilkosáról, akinek kiadatását Csehszlovákia kérte az osztrák kormánytól. Fallath a szlovák fasiszta kormánytól és Eichmanntól kapott felhatalmazás alapján mint „zsidóbiztos” legelőször a gazdag szlovákiai zsidókat hur- coltatta el lakásukról és meg­zsarolta őket. A trnava-i Pa­raszt Bank és a Szlovákiai, Ál­lami Bank irataiból kitűnt, a megzsarolt áldozatok Fallath folyószámlájára 170 ezer cseh koronát fizettet: be. Az osztrák kormány még nem nyilatkozott a Bécsben élő Fallath csehszlovák ki­adatási kérelme ügyében. ARMANDO HART DAVA­LOS miniszter vezetésével kubai népművelési küldöttség érkezett Moszkvába, a szovjet oktatási rendszer tanulmá­nyozására. LYNDON JOHNSON, az Egyesült Államok a le!miké visszatért tengerentúli diplo­máciai körútjáról. Az alelnök haladéktalanul felkereste Ken­nedy elnököt, hogy beszámol­jon útjáról. HIV AT ALOSAN bejelentet­ték, hogy Fanfani olasz mi­niszterelnök június 12-én és 13-án látogatást tesz Wash­ingtonban. EGY AMERIKAI lökhajtá- sos vadászgép pénteken raké­tává! véletlenül lelőtt egy amerikai B—52-es stratégiai bombázót Üj-Mexikó fölött. A lelőtt gép hattagú legénységé­nek sorsáról semmit nem tud­nak. Á MOSZKVAI konzerváló-' rium nagytermében Bartók Bela-emlékhangversenyt ren­deztek. A Moszkvai Filhar­mónia . zenekarát Gennagyij Rozsgyesztvensakij vezényelte. Közreműködött Igor Ojsztrah. A hangverseny előtt Ivan Martinov, az ismert szovjet zenetudós méltatta Bartók művészetét. HELSINKIBEN ünnepi es­tet rendeztek a szovjet—finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés 13. évfordulója alkal­mából. Az esten megjelent Urho Kekkonen finn’ köztár­sasági elnök is. MUHAMAÍED DAVUD. Af­ganisztán miniszterelnöke, aki Hruscsov szovjet kormányfő személyes vendégeként láto­gatást tett Moszkvában, szom­baton egy IL—18 mintájú kü­lön repülőgépén hazautazott. LUMUMBA-BÉI YEGET bo­csátott ki kétmillió pél­dányban az Egyesüli Arab Köztársaság postája. Öt nap alatt a bélyegek fele elkelt. A LIBERATION annak az értesülésnek ad teret, hogy .az elkövetkező napokban ú.iabb kísérleti atomrobbantást haj­tanak végre a szaharar Reg- gane-ban. A lap szerint több atomszakértő elutazott a Sza­harába. pedig tovább tevékenykednek — felbátorodva a kormány elnéző magatartásán ... Sebes Tibor * 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents