Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-09 / 83. szám
Míf M EG í^lrfdP 1981. ÁPRILIS 9. VASÁRNAP Friss lendülettel a tanfolyam után A megyei tanács és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai kéthetes tanfolyamokat szerveztek a termelőszövetkezeti öntözéses kertészeti brigádvezetők részére. A tanfolyamokon megismertették a hallgatókkal a modern és gazdaságos öntözési módokat, az öntözéses növénytermesztés, valamint a vízgazdálkodás alapelveit. A tanfolyamok sikeres elvégzése után a hallgatók friss lendülettel láttak munkához. Azokban a tsz-ekben, ahol már előzőleg is volt öntözéses növénytermesztés, ott a módszerek megjavításában, ahol pedig ezután szervezik, a helyes módszerek kialakításában vesznek részt a tanfolyamot végzett brigádvezetők. A megyei tanácshoz beérkezett jelentések szerint már valamennyi öntözéses kertészettel rendelkező tsz-ben kialakították a kertészeti brigádokat, illetve munkacsapatokat. Parlagon heverő holdak Nálunk is vannak még „szűzíöldfcik'l Bármilyen hihetetlenül hangzik. Pest megyében még félszázezer holdnyi szántóterület kincse megy veszendőbe évente. Hol van ez az óriási szántóterület? Merre találhatók ezek a parlagon heverő holdak? Kinek ’ a lelkén szárad terméketlenségük? Nézzük meg ezt is. azt is. Prezenszki Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának íőagronómusa a közelmúltban egy értekezleten elmondotta. hogy Pest megyében 41 000 hold olyan szántóterület van. amelyet természetes vízzel öntözhetnénk. Ezen kívül még 20 000 hoídnyi olyan területünk van, amelyet gazdaságosan öntözhetnénk kutakból. Összesen tehát 01 000 hold- nyi szomjas föld állítja az életadó vizet, s ebből alig nyolcezer kapja meg. Felesleges különösebben hangsúlyozni az öntözés jótékony hatását. Köztudomású, hogy öntözéssel legalább kétszeresére növelhető a föld terAranyat hoz majd a futóhomok Az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet határában sok gyenge, futó-homokos terület van, amely rozsból is alig hozza meg az öt-hat mázsát. s más növény nem díszük rajta. A szövetkezet vezetősége ezért már 1956-ban egy katasztrális holdon spárgát telepített, s a kísérlet sikerrel' járt. Az egy hold spárga 1959-ban már 18 ezer forintot hozott, 1960-ban pedig -36 ezer forint volt a bruttó hozama. Ezen az eredményem felbátorodva, elhatározták, hogy 5—6 esztendő alatt mintegy 150—200 katasztráiis holdon telepítenek' spárgát. Munkaerővel bírják majd, mert a tagság körében nagy várakozás előzi meg a telepítést és a családok szívesem vállalnak területet. Az idén, a telepítési program első szakaszaként a 3-as és a 4-es üzemegység területén, a köves- út két oldalán két táblába 30 holdat telepítenek. A munkára a jövő hét első napjaiban keiül sor. A Pilis. vizeit Ivapkodva gyűjti medrébe a szakadék, hogy a tél utolsó szeny- nyétől is megtisztuljon a táj. Merész lendülettel kettészeli a falut, nem szánva embert és állatot. Szidják is a jobb- partiak eleget, mert „elissza” előlük a vizet. Áshatnak ott akárhány kutat, kevés abban a víz. Nem kell sok időt eltölteni Pilisborosjenőn, brygy megtudja ezt valaki. Amíg végigjárjuk a Szikra Termelőszövetkezet szétszórt tanya- központját, nekem is elpanaszolja ezt Bán Ferenc raktáros. A jobbparti marhaistállóba laj- tokkal hordják a vizet, ami különösen nyáron drága és fárasztó mulatság. Az idős, de eleven eszű tsz- paraszt hirtelené- ben tucatnyi tervet emleget, miképpen lehetne orvosolni a bajt. A tervek közül a vízvezetékrendszer a legérdekesebb és kár. hogy csak szóban emlegetik. Megoldás lenne az is ugyan. hogy a bal partra telepedik a tsz, de hát a jobbpartiak érdekét is nézni kell: ebből ők még nem ihatnak vizet. Különben szépek a tehenek a jobb parton is. Egyáltalán nem látszik rajtuk nélkülözés. Sőt! Bán Ferenc szerint örülhetne az ál- latforgalmi, ha sőrében kapna ilyeneket. Persze, nincs az a jó, aminek határa nem volna. A kövér tehenek látványa aggodat lomra késztet. Különösen, amikor lejelésük iránt érdeklődünk. Vajon nem túl sok az abrak a keres tejhez? S zépek a növendékmarhák is, meg a tíz fiatal sőre, amelyeket extrém, minőségben kívánnak átadni az állatforgalminak. A comwaUkoca-áUo- mányukat a törzskönyv dicséri, meg a krotália. A juhokat legfeljebb csak inások után dicsérhetnénk, mért azokat nem láttuk. Valahol a Pilis árnyékában csipegették az ébredő füvet. Hajdú Mária tsz-könyvelőt is felkerestiUc az irodában, hogy kalauzoljon kissé a számok világában. A fiatal közgazdasági szakember — tapasztalt könyvelőhöz illően — „kapásból” sorolja e számold , amelyek a tsz gazdasági helyzetét jellemzik. Tavaly 36 forintot osztottak ki munkaegységenként. Az átlag munkaegység 370 volt tagonként. Az idén — szerényen számolva — 37 forintra tervezték a munkaegység értékét. Musti József fe- jőgulyás tavaly 535 munkaegységet teljesített. Véleménye szerint ez kevés. mert tavalyelőtt 726 munkaegysége volt és ennyit tavaly is el kellett volna érnie. Ügy véli, hogy tavaly rosszul szerveztek meg a munkát a tehenészetben és ebből okulni kell az idén. Az idei növényápolási munkák már nem okoznak sok gondot a vezetőségnek. Az előrelátó szervezésnek köszönhetik ezt, vagyis annak, hogy már most kiosztottak művelésre a kapásnövényeket. A szövetkezet mind az 58 tagja vállalt — erejéhez mérten — kapas- területet, sőt néhány tag közeli hozzátartozója is. Különösen a tsz- asszonyok buzgók e téren. Bor Ferencit é, Petróczky Mihályné és Gye- nes Andrásné cselekedete a legdicséretesebb. akik rendszeresen bevonják nyugdíjas, illetve Ipari munkás férjeiket a tsz-munkákba. Szikra Tsz a budai járás ,.legöregebb” szocialista paraszt- társulása. Nem nagy a gazdaság, de annál sokoldalúbbá igyekeznek fejleszteni gasdál- kodásukat a tagok. Újhelyi Ferenc mezőgazdász, aki a zsámbéki elnökképzőn tanuló elnököt is helyettesíti, így sorolja fel az iizemágalcat: növénytermesztés. szarvasmarha-, sertés- és , juhtenyésztés, szőlő- és gyümölcstermesztés, kő- és agyag- bányászat. A tagság szorgalma és a vezetők szakértelme ebben a közösségben is diadalmaskodik. (nini) mésliozama, ami számolás. nélkül is meggyőz arról, hogy öntözni érdemes. Dehát számoljunk is egy kicsit. Egy hold évi termését vegyük tíz mázsa búza értéknek öntözés nélkül. Ez kereken kétezer forint. Öntözéssel ezt legalább is megduplázhatjuk, ami félszázezer holdnál százmillió forintot jelent. Sok ez? Bizony,” nagyon sok. ha veszni hagyjuk, ha évről évre a nemtörődömség viszi el tőlünk. Más az. ha az anyagi és a műszaki lehetőségek korlátozzák az öntözéses gazdálkodás bevezetését, illetve bővítését. 1 Őszintén meg kell mondani, hogy máról-holnapra képtelenek volnánk minden öntözésre alkalmas területet kihasználni. Anyagi erőforrásaink korlátozottal;. B jól meg keli néznünk, meddig ér a takarónk. Okosan, takarékosan kell gazdálkodnunk az öntözésre szánt forintjainkkal is. hogy azok mihamarabb szaporodjanak. Az óvatosság elvét betartva ’ ts kitűnik azonban, hogy koránt sem használtunk ki minden lehetőséget az öntözéses gazdálkodás elterjesztésében. A korábbi években például elkövettünk olyan hibákat is, hogy nem a lehető legolcsóbban létesítettünk öntözéses gazdaságokat és nem a legalkalmasabb lehetőségeket, használtuk ki. A őabasi Szikra Tsz- nél például csökkenteni kell az öntözéses rizstelepet. mert kiderült hogy mielőtt hozzá kezdtek az öntözéses rizstermesztéshez, nem végeztek alapos talajtani és vízgazdálkodási tanulmányokat. Hasonló fékje a jövedelmező öntözéses gazdálkodás elterjesztésnek a sültgalamb várás is. •ló néhány termelőszövetkezet sajat erőből is létesíthetne öntözéses kertészetet. de arra vár, hogy az állam biztosítsa a költségeket. Ezeknek a tsz-eknek a vezetői helyesebben cselekednének, ha a különböző. , állami...,szervek; ostromlása helyett egy kicsit a saját portájukon néznének körül, s kutatnák a lehetőségeket. Különösen vonatkozik ez a gazdaságilag megerősödött tsz-ek vezetőire. Ezek a vezetők gondoljanak arra, hogy az itt-ott szerencsésen kiku- nyerált hitelt esetleg attól a termelőszövetkezettől vették el, ahol valóban szükség van a fokozottabb állami támogatásra. A korábbi hibák elkériilése végett, öntözési és vízgazdálkodási operatív bizottság alakult a megyében- A bizottság eredményesen működik, amit a különféle szervek munkájának összehangolásával ért el. Jó a kapcsolat e téren a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a Kö- zépdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság és az állami gazdaság, illetve gépállomási szervek között. Az operatív bizottság összehangolja tervét a Földművelésügyi Minisztérium illetékes szerveinek tervével, hogy a megyében a lehető legjobban használjál; ki az öntözéses gazdálkodás lehetőségeit. Ennek az együttműködésnek az első gyümölcse az az 1100 hold új öntözéses terület, amelyet az idén létesítenek a megyében. Erre a célra államunk 5 330 000 forintot fordít. A megyei tanácsról nyert értesülésünk szerint. ezt az összeget a többi között 670 holdon csőkutas öntözési rendszer, és 330 holdon esőztető öntözési rendszer létesítésére fordítják. További közvetlen lehetőség nyílik; aránylag kevés beruházással. a soroksári Duna- ágnál. Itt mintegy 2600 hold rétet és legelőt kívánnak egyszerű öntözéssel művelni. A ráckevei járás tsz-einek segítséget nyújt az öntözéses gazdálkodásban egy öntöző- hajó. amelynek megvásárlásáról most turgyal a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. Még mindig kihasználatlan az a lehetőség is. amelyet a kisparcellás öntözőtelepek egyesítése nyújt. Azok a tsz- ek. amelyek több olyan taggal rendelkeznek, aki közösbe vitte öntözőfelszerelését, ne feledkezzenek meg erről. Tudomásunk szerint, főleg Kis- lumlacházán. Lóréven és Döm- södön van erre lehetőség. Számottevő segítség a megye öntözéses gazdálkodásának fejlesztéséhez. a gépíMomások iintözőgép- parkia is. A megyei gépállomások 16 egységes másodlagos vízkiemelést biztosítanak a tsz-eknek. Mindezeket a lehetőségeket szakértelemmel és nagy körültekintéssel kell kihasználni. Ma már nemcsak az állami és a felsőbb tanácsi szenteknél, hanem a szövetkezetek jelentősebb részénél is megtaláljuk ezt a szakértelmet. hiszen a tsz-agronómu- sok nagy része képzett öntif- I zési szakember is egyben. Ezenkívül a megyei tanács I különböző tanfolyamain a leendő ’ öntözési brigádvezető- ! két is kioktatták feladataik j elvégzésére. Ez szintén az öntözéses gazdálkodás javára válikTudtuk tehát, hoar hol vannak a mi „szfizföld.1elnk'‘, és hogv milyen bőséges lehetőségeket kínálnak. Néhány éven belül el kell érnünk, hogy ezek a ..szűzfölde1’;’* megtermékenyüljenek és bőségesen ontsák kincseiket. Legyen rajta valamennyi mezőgazdasági szakember és dolgozó, hogy mielőbb elfogyjanak a parlagon heverő holdak, és ahol eddig kétezer forintot fizetett ew hold. fizessen ezután négyet vagy hatot. Nagy-Miklós István Hogyan épít a szomszéd? Ez a kérdés izgatja most sok új termelőszövetkezet építési brigádját. Az erdőgazdaságok nagy mennyiségben szállítják az ólakhoz, istállókhoz való szerfát, vele egy időben küldik a vasanyagot is a MKZOSZÖV-től, s nincs más hátra, mint kezdeni a munkát. De hogyan? Nem azért tanácstalankodnak, mintha nem tudnák, milyen a szerfás épület, de szeretnék jobban, erősebben, praktikusabban megoldani a feladatot. f (Foto: Gábor Viktor) Ilyenkor következik aztán a hasznos tapasztalatcsere. Képünk éppen akkor készült, amikor a pilisi Hunyadi Termelőszövetkezet építési brigádjának tagjai Krahulcsan Pál ácsmester, építési brigádvezetővel az élen megtekinti az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet 4-es üzemegységében a növendékmarha- istállót. A vendégeknek Ma- gvaradi János üzemegységvezető adott hasznos tanácsokat. Szóld- és gyümölcstelepítés Pilisborosjenőn A pffisborosjenői Szikra Termelőszövetkezet igyekszik hasznosítani azt a kedvező adottságot, hogy közel van a fővároshoz. A többi között arra törekszik, hogy nagy mennyiségű friss gyümölcsöt szállíthasson a budapesti KÖZÉRT-boltokba, amivel jelentősen növelheti jövedelmét. Újhelyi Ferenc agron-ámus elmondotta, hogy öt hold csemegeszőlőt és 65 hold őszibarackost kívánnak telepíteni. A szőlő és gyümölcsös telepítési munkáit öt év alatt kívánják befejezni, de az eddig elvégzett telepítési munkáik eredményeként a hatalmas gyümölcsös tizedrésze az idén már termőre is fordul. A nagyüzemi állattenyésztés kialakításának, továbbfejlesztésének támogatására érdekes tanulmány készült a Mezőgazdasági Szervezési Intézetben: összegyűjtötték és értékelték a különböző istállózási rendszereknek a hazai és a külföldi irodalomban lefektetett tapasztalatait, tizenöt ország szakembereinek 400 művét tanulmányozták át. Elsősorban i a szarvasmarhatartás különböző formáit vizsgálva. A szakirodalom részletes adatai alapján építészeti, üzemszervezési, termelékenységi, takarmányozási és biológiai szempontból vetették össze az istállózás különböző típusait, elsősorban a két alapvető — zárt és a szabad — szarvasmarha- tartási rendszert. Gomlok Ildiéit: bizakodás (Folytatás as: 1. oldalról) más hátra, mint kiutat keresni. És ezt meg is találták. Olyan rejtett tartalékokat, ötleteket sorakoztattak fel, amelyek — ha minden ember alaposan megfogja a munka nehezét — meghozza a gyümölcsét. Mik ezek? A , magasabb szintű üzemszervezés, a tagság fokozottabb anyagi érdekeltsége, a jövedelmezőbb A Szépen fejlődik a gyömrői Petőfi Tsz sertésállománya. A szövetkezet vezetői arra törekszenek, minél eiöbu kialakítsák a törzsállományt. Felvételünk Kicsit, a tizenegy malacos anya- disznót mutatja be. Ilyen, úgynevezett németöves fajtát szándékozik tenyészteni a szövetkezet. (Mészáros Géza felv.) kultúrák arányainak növelése. Most. miután összterületük meghaladja a hétezer holdat, négy üzemegységet szerveztek. A termelési és pénzügyi tervet lebontották az üzemegységekre s olyan feltételeket szabtak az üzemegységeknek, hogy azok a rendelkezésre álló erővel szervezetten dolgozzanak. Az üzemegységek élére szakképzett gazdászembereket ál- _ Irtottak, akiknek már megfejelő nagyüzemi, helyi tapasz- J talatuk van. •; Xem kisebb jelentőségű ’ a tagság nagyobb anyagi érdekeltségét jelentő intézkedés sem. A két beolvadt szövetkezet- ? ben tavaly csak papíron ve- ízették be a megyei szervek | által időben javasolt ered- ^ ményességi jövedelemelosz- tást. Az újonnan átlépett ta- ^ gok is örülnek most az új í jövedelem-elosztási formá- ^ nak. mert szinte mindany- ínyian jelentős háztáji állat- állománnyal rendelkeznek. A í többlettakarmányért szívesen £ végeznek még gondosabb munkát. Az egész kapás terület művelésére megállapodást kötöttek a tagokkal, ^ sőt néhány család még az 2 eddigieken felül is szívesen í vállalna pár hold kukoricát, < burgonyát. \ Az intézkedésekhez tarto- zik a központi szállítóbrigád 1 megszervezése is, amely kimutathatóan gazdaságosabb. Az állatállományt pedig úgy helyezték el, hogy a takarmány közel legyen. Ez az egyszerűnek látszó szervezési intézkedés is jelentős megtakarításokat hoz majd. Gyors bevételi forrás a csibe-nevelés. A múlt évi 10 ezerrel szemben harmincezret nevelnek, növelik a törzsbaromfiállományt is. A múlt évi 500 hízott sertés helyett 1600- at adnak át az idén. továbbá a múlt évi 40 tenyészser- tés helyett az idén 350-et értékesítenek. A növénytermelésben is megtettek és megtesznek minden lehetőt, hogy növeljék a bevételt. A vezetőség az egyes növényféleségek tervezésénél úgy határozott. hogy jelentősen növeli a nagy jövedelmet hozó növények vetésterületét. így teremtődik gondok helyet bizakodás a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. A vezetőség minden lehetőt megtett, most már a tagoké a szó. Ebben az. esztendőben különösen, gondosan kell dolgozni, mert csak ez, zökkentheti át a nehézségeken a jó hírű szövetkezetei. S ezután már nem 3000, hanem 7000 hold jó termése, szép eredménye hozza majd az újabb hírnevet, az újabb díjakat, okleveleket és elismeréseket. T. »1 Tanulmány tizenöt ország álla ttartási tapaszta tatairól miSBOROSJEM SZIKRA TSZ
