Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-09 / 83. szám
1981. ÁPRILIS 9. VASÁRNAP MECVCI JCSvhut 3 Nincs vevő a magyar nu.triára Sem árfolyama, sem vásárlója az 1200 forintos állat prémjének Mindössze három éve jött divatba nálunk a nutria. Nem mintha útón-útfélen nutria- bundás hölgyekkel találkoznánk, ilyen értelemben nem lett belőle divatcikk. Csak a tenyésztése terjedt el nagyon. Az új divat hódolói azonban — és ez semmi esetre sem vehető rossz néven tőlük — nem is annyira kedvtelésből, inkább. mert némi mellékjövedelemre számítottak ebből a mellékmunkából, kezdtek haszonállatként foglalkozni a Dél-Amerikából származó, Európában alig negyven esztendeje meghonosodott, dús- prémű, termetes patkánnyal. Bizonyos mérvű hivatalos, \7agy hivatalosnak látszó támogatásban is részesültek. Végtére szőrmében szegény ország vagyunk, népgazdasági szempontból valóban előnyösnek látszhatott valamiféle prémesállat tömeges tenyésztése. Nemcsak a belső igény kielégítésére, még valuta is lehet belőle ... Meg kell ragadni minden lehetőséget új, jövedelmező termelési ágak bevezetésére, e felett nincs vita. Helyes tehát, ha minél többen bekapcsolódnak a magyar nemesprémtermelés- be. Gödöllőn, a Kisállattenyésztő Kutatóintézet kísérletképpen már régebben foglalkozott nutriával. A gödöllői erdészet vácegresi telepén is létesült nutriafarm. Mindkét helyen szépen szaporodott a rágcsálók száma, 1958-ban aztán elérkezett a „maszek” rágcsálók ideje. Egy-két előadás a nut- riáról, amelynek gereznája sokat ér, az agyarából mindenféle drága csecsebecse, izmos farka inaiból jól fizetett sebészi varrófonal, farka bőréből kecses női szandál készíthető, a húsa meg előkelő külföldi vendéglőkben dísze az étlapnak. Kitűnő füstöltkolbászt is lehet csinálni belőle, A mája pétiig. 1 ‘nők1 V TmVjri egyenesen ínyencfalat, jobb még a libáénál is. És ennyi erénye mellett a tartása mégis rendkívül olcsó. Fagallyal, fűvel, hullott almával, kevés szemestakarmány- nyal, répafélékkel, de még a konyhai hulladékkal is beéri. Valami befektetés azért szükséges. betonból kell készíteni és vasráccsal befedni az ólját, nehogy elszökjön. Ezenkívül még kisebb vízmedence kell. í Egy-egy pár számára alig ezer! forintból mindez megépíthető.! Akár egy év leforgása alatt. busásan megtérül azonban j minden költség, mert : ! * * a nutria remikéiil szapora.! évente kétszer-háromszor el- i lik. éspedig minden alkalom- i mai legkevesebb hat-nyolc, egy ! fél év múlva ivarérett kis pat- i kányt vet. Nem kellett hírverés, a hír: amúgy is gyorsan terjedt, eny- nyi kecsegtető kilátásra pár hónap leforgása alatt sokan érdeklődtek a nutriatenyésztés iránt. És mert egyesülésben az erő, életrehívták az Agrár- tudományi Egyesületben a nutria-szakosztályt. Hamarosan vagy 1500 érdeklődő lépett be a szakosztályba, sokkal több tagja lett mint ahány nutria akkor volt az egész országban. Azóta alaposan megfordult az arány, a nutria a természet rendje szerint elszaporodott, míg a tenyésztők és tenyész- jelöltek száma napról napra fogy. Akinek van, ha tudna, mindenáron szabadulni szeretne nutriájától. Bezzeg két éve. még a nut- rialáz tetőfokán, csak úgy tülekedtek az állatokért. Külföldi rokonoktól, ismerősöktől kértek, és sokan sok példányt kaptak is. A Gödöllői Kisállattenyésztő aztán 1200 forintos áron. szintén átengedett száz darabot, majd a vácegresi farm 140 párat adott továbbtenvésztésre. darabonként 1000 forintjával, de az egyre növekvő igényt ezzel még távolról sem elégíthették ki. Kis házak kertjében, udvarán épültek a betonólak, mun— Valóban, minket jelöltek ki a nutria átvételére — mondja Samu József, az Országos Nyersbőrforgalmi Vállalat iigazigatója —. de nem vehetjük át. nincsen piaca. A TA- NIMPEX nem veszi át tőlünk. külföldön olcsóbb, semhogy 310 forintot fizethetnénk érte. A Pannónia Szőr- meárugyár sem veszi át a nut- riát, amelynek kikészítésére nincs berendezkedve. Külföldről drága pénzért, különleges gépeket kellene behozatnia, amit pedig nemcsak a valuta miatt nem érdemes, a kikészítés egyébként sem fizetödne ki. Igen. tudom. Lengyelországban nagyban, százezernyi nutriát tenyésztenek. Űgv hallatszik, most ott is exportnehézségek vannak Nálunk valószínűleg az élőállat-eladás lehetősége miatt kezdték tenyészteni, sokan meg talán inkább kedvtelésből. ahogy például mások galambot tenyésztenek, de annak a tollát sem veszi m°g senki. A reményekben csalatkozott tenyésztők véleményét Kocsárdi Tibor Budakalászon lakó MÁV lakatostól, az Agrártudományi Egyesület nutria- szakcsoportjának Pest megyei területi felelősétől tudakoljuk. Felügyelő bizottsági elnöke az ország legnagyobb, hetven tagot számláló nutria-szakcso- portjának. amelyben a többség Pest megyei. A nUtriások ugyanis földművesszövetkezeteken belül szakcsoportokba tömörültek. — Csehszlovákiában, Németországban, Olaszországban és legfőképpen Lengyelországban nagyban folyik és tudomásom szerint kifizetődő a nutria tenyésztése — így kezdi Kocsárdi Tibor. — A Szovjetunióban pedig újabban egyre jobban propagálják a kolhozparasztok között, tenyésszenek háztáji gazdaságukban nutriát. Ha csupán díszállat lenne, mint az aranyhal. bizonyára nem tenyésztenék tíz meg tízezren külföldön. Lengyelországban csak vasutaskollégáim közül tizenháromezren foglalkoznak nutriával. Dr. Bács Gyula, a szakcsoport elnöke a nutriakérdésröl így beszél: . — Azt mondják, hogy a külföldi piacon a príma szőrme darabjának csak két dollár Hozzáférhetetlenné teszi a Ságvári Endre turistaházat a pilisi erdőgazdaság kások. tisztviselők. nyugdíjasok otthont emeltek a reménybeli imtriáknak. Bíztak benne, rövidesen kapnak, lesz import, jut majd mindenkinek. Szorgalmasan jártak a nutriatenyésztő tanfolyamra, kitanulták a tenyésztés minden csínját-bín- ját, és vártak. Nem sokáig kellett vámiok. A SZÖVOSZ megszervezte a tenyésznutria-behozatalt Lengyelországból, ahol a nutriatenyésztés már több évtizedes múltra tekinthet vissza. Összesen ezer darabot hozott be, és darabját szintén 1200 forintért adta. Még így sem jutott mindenkinek, aki nut- riára vágyott. Sokan azt hitték, rohamosan megvagyo- nosodnak rajta. többségük azonban reálisan gondolkodott, úgy képzelte, pár év múltán, átlag hav; 2—300 forinttal növelheti ,a jövedelmét. Rövidesen az országban már 500 nutriafarmon mintegy tízezer nutria rágcsált. Pest megyében. családi és baráti társulások folytán, különösen sok nutriafarm keletkezett, számuk legalább kétszázra tehető. Ma már azonban üreseik az ólak. lakóikat agyonverték, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Senkinek sem kell már a nutria, mióta kiderült, hogy gerezná- ia eladlhatatlan. Eleinte hivatalosan 170 forintban állapították meg egy darab gerezna átvételi árát. a harmadik osztályúét pedig 80 forintban, amit a tenyésztők kévéséi tek. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz fordultak, az pedig megvizsgálta a nutria-kérdést, és javaslatára a legkiválóbb bőr darabjának árát 310 forintban szabta meg a Könnyűipari Minisztérium órosztá- I.ya. Egyben a minisztérium kijelölte a-rannonia Szormearu- gyárat a nutria kikészítésére, az Országos Nyersbőrforgalmi Vállalatot pedig a gerezna átvételére. De a lenyúzott bőrök, ennek ellenére, ma is a tenyésztők padlásán lógnak, és várják a tavaszi molyokat, hátha talán azoknak kellenek. mert másnak ugyan nem. hetven cent az ára, ezért irreális és tarthatatlan a nálunk megállapított ár. Értesülésünk szerint azonban az elsőrendű minőségű nutria szőrme világpiaci ára darabonként 12 dollár. Ugyanekkor Magyarországon gyakorlatilag egy fillért sem ér, egyszerűen eladhatatlan. Nálunk csődbe jutott a nutriatenyésztés és valahogy úgy kezelnek minket tenyésztőket, mint holmi póruljárt spekulánsokat. Pedig mi nemcsak a magunk hasznára, az országéra is gondoltunk, amikor fejenként súlyos ezreseket fektettünk be a nutriába. Csupa szerény jövedelmű kisember ... Nem tudom, nem értem, miért lett nálunk reménytelen a nutriatenyésztés. Itt valami nem stimmel. A nutriakérdésban valóban van hiba, csakhogy nem új keletű. Hiba történt mindjárt a kezdet-kezdetén. Az arra illetékeseknek. mindjárt a kezdetkor kellett volna tisztázni, népgazdaságunk szempontjából egyáltalán szükséges és! érdemes-e a nutriatenyésztés. képes-e feldolgozására a hazai szőrmeipar. Miképpen volt hát lehetséges az egymillió forintos nutriaimport beillesztése tüzetes előtanulmányok és alapos megfontolások nélkül a behozatali tervbe? Mi nem mondhatjuk meg, noha legjobb tudomásunk szerint a nutria egyike a legértékesebb szőrméknek, mit ér a legprímább gerezna, 310 forintot vagy semmit? Ezt azonban mégiscsak el kellene döntenie valakinek, még mielőtt a magyar nemesprémtermelés megindítására drága áron beszerzett nutriákat bánatukban füstölt kolbásszá dolgozzák fel a boldogtalan tenyésztők. Szokoly Endre — AZ ALBERTIRSAI Dimitrov Termelőszövetkezet hét közepén 50 katasztrális hold gyengébb föld erdősítését kezdi meg. A tervek szerint kizárólag akác és kanadai nyár csemetét ültetnek. Az erdősítést meggyorsítja, hogy a szokástól eltérően géppel történik majd a csemeték ültetése. A Pilisi Állami Erdőgazdaság április 5-i levelében a Tú- ristaházakat Kezelő Vállalatot a következőkről értesíti: „Ismételten közöljük, hogy miután az utat senki nem volt hajlandó átvenni, április 15- én, szombaton reggel, mint ahogy azt már korábban is bejelentettük, az utat sorompóval lezárjuk. Az útlezárás megtörténte előtt egy lakatkulcsot T. Címnek átadunk, hogy az üzemeltetéshez elengedhetetlenül szükséges nyersanyagot, élelmet, stb. fel tudják szállítani■" Ezt megelőzőleg március 30-án. a szentendrei járási tanácsnál a Pest megyei Tanács V. B. építési és közlekedési osztálya értekezletet tartott hogy a Lajos-forrás- hoz 1956-ban, nagyrészt társadalmi munkával megépült út fenntartása kérdésében döntsön. Sűrű autóbusz- és autó- forgalom bonyolódik le ezer» az úton, amely most már javításra szorul. A szentendrei járási tanács képviselője előadta az értekezleten, hogy sem a járásnak, sem Pomáz községnek közvetlenül semmi érdeke nem fűződik az út fenntartásához. Szentendre város tanácsának képviselője kijelentette, hogy amennyiben az utat. fenntartás céljából átadják a városnak, a fenntartáshoz szükséges eszközök, anyagok és létszám biztosításáról is gondoskodni kellene. A Közúti Főigazgatóság képviselője közölte, hogy a 3,2 kilométer hosszú erdei utat a forgalom zavartalan és gyors, biztonságos lebonyolítása céliából, nagyobb beruházási költséggel át kellene építeni, amihez a főigazgatóság nem rendelkezik anyagi kerettel. Amennyiben az utat meg- ép.tik. ' az’útfenntartást t elvállalja. %z' Idegenforgalmi Hivatal képviselője előadta, hogy ezen az úton nemcsak belföldi, de külföldi idegenforgalom is bonyolódik le. A Ságvári Endre turistaház ugyanis a külföldi egyéni autós turisták kedvelt és látogatott helye. Március 12-én vasárnap 16 külön-autóbusz és hatvan magángépkocsi fordult meg a turistaháznál, a menetrendszerű autóbuszokon kívül. Pedig akkor még nem volt kirándulóidény. Országos idegenforgalmi és népgazdasági érdek tehát, hogy az utat továbbra is forgalomban tartsák. Az Erdészeti Főigazgatóság és a Pilisi Állami Erdőgazdaság képviselői leszögezték, hogy az utat az erdők államosításakor mint magán- utat vették át. 1956-ban felsőbb utasításra részben társadalmi munkával korszerűsítették, hogy a menetrend- szerű autóbuszjárat megindulhasson. Az erdőgazdaság semmi körülmények között nem vállalja az út fenntartását, hogy pedig megakadályozza további rongálódását és elejét vegye a nagy forgalom miatt bekövetkezhető baleseti veszélynek, az utat lezárja. Ez hát ma a helyzet és ha napokon belül nem történik intézkedés, a Ságvári Endre turistaház, amelyet Szentendrével menetrendszerű autóbusz-forgalom köt össze, s egyike a legközkedveltebb kiránduló- és üdülőhelyeknek. legfeljebb gyalog lesz megközelíthető. A turisták viszont ma már autón, sőt autóbuszon is járnak. Évente sok-sok ezer ember fordul meg a Lajos- forrásnál, legtöbbjük modern közlekedési eszközzel közelíti meg a turistaházat. Szinte hihetetlen, hogy a természet szépségeiben gyönyörködni és felüdülni akaró emberek érdekében most, a tavasz elején ne történjék az út fenntartására semmi sem. Bár igaz, hogy az erdők államosításakor az erdészet ezt. az ytaf, magábútkéht vette át, de ugyanakkor hozzájárult, hogy az egykori Dreher-kastély és környéke a Turistaházakat Kezelő Vállalat tulajdonába menjen át. Eltűrte és elősegítette éveken keresztül, hogy az utat a turistaház felé igyekvő .gépkocsik használják. így tehát a szolgalmi jog elvei alapján kérdéses, jogos eljárás-e részéről az út lezárása? (sz.) KI SZElfcVEZZE A MUNKÁT? Néhány gondolal a termelőszövetkezeti munkaszervezésről területvállalás mértékében. Mit eredményezett ez például a múlt évben? Azt, hogy a kukorica a vállalt területen még az aratás köztudomásúan munkaigényes időszakában is kapott kapálást. Valamennyi szövetkezeit lag munkaszervező, gazda volt ugyanis a vállalt területen, családja, rokonsága munkaereje mértékéig. Ezért a termelőszövetkezet vezetőségének semmi különösebb gondot nem jelentett a kapások növényápolása, az a megyében elsőnek történt meg, s kifogástalanul! Minden gazda tudta, hogy mikor, milyen munka a sürgősebb, mikor, mire. s milyen mértékben kell mozgósítania családja munkaerejét. S egyetlen brigádvezetőnek sem kellett mutogatni reggelenként, hogy melyik tag hova menjen, s mit csináljon, s főleg senkit sem kellett noszogatnia, hogy ideje lenne menni a mezőre. Noszogatás nélkül is népes volt hajnalonként a határ, ugyanúgy, mint amikor egyénileg dolgoztak az emberek. S ennek az a titka, hogy a családi művelés mögött a premizált eredményességi munkaegység állt, amely érvényben volt betakarításkor is — amivel szintén nem volt zökkenő —, s mindenki sajá* munkája, saját igyekezete gyümölcsét látta a mérlegen, majd a prémium révén otthon, a padlásán is. Természetesen nem kívánható ei ilyen magas fokú munkaszervezés mindjárt az első hónapokban az új szövetkezeteknél, de ezután már igen. S ez a szántásnál és a növénytermelő brigádok vetési munkájánál ilyen formában nem oldható meg. De több más munkaterületen, mint például a kertészet, már most is megoldható. De a szántásnál és a vetésnél is elképzelhető. hogy ne házalni kelljen reggel, hanem a leendő munkaterülethez közel eső közismert helyen találkozzanak a megadott időben az emberek, s az is megoldható, hogy már előző nap este a brigádvezetők és munkacsapatvezetők révén a brigádban dolgozó emberek is tudják azt, hogy hol, mit kell végezniük másnap. A nagyüzemi gazdálkodás egyik előnye éppen abban rejlik, hogy jó munkaszervezéssel és munkamegosztással növelhető a munka termelékenysége, eredménye. S a munka tökéletes megszervezése pénzbe, beruházásba sem kerül. Csupán tapasztalai és józan körültekintés kérdése. Űj, közös gazdaságaink vezetőinek mihamarabb meg kell szerezniük ezeket a tapasztalatokat az idősebb szomszédoktól, s mihamarabb időt kell szakítaniuk a körültekintésre. S mindennek alapjául legfőbb elvként az legyen szemük előtt, hogy a szövetkezetbe tömörült embereknek egy az érdeke, egy a célja, akár egyszerű tag, akár vezető az illető. A tagság sem lehet tehát utasításra váró passzív tömeg, hanem valamennyi tagnak részesülnie kell a munka szervezésében és a munka irányításában. Csa!: így egyesülnek nemcsak az emberek, hanem a tapasztalatok és az erők is. S a gazdálkodás csak így hozhat sikert. Tenkely Miklós vezője volt. Ma pedig, ha a vezetés módszere nem jó, egyszerű munkássá lép vissza, aki utasításokat, feladatokai vár. s nem önállóan dolgozik. Megszűnt a munka szervezője lenni! És itt van a baj! A termelőszövetkezeti gazdálkodás nem jelentheti az emberek önálló kezdeményezésének, munkaszervezésének, általában önállóságának megszűnését. Ahol így van, ott rossz a vezetés módszere. Egy hatszáz tagú termelőszövetkezetben nem végezheti el a munka szervezését még 15—20 vezető sem. Ha pedig el akarja végezni, s úgy véli. hogy el tudja végezni, az feltétlenül a munka rovására megy. A pilisi példából indultunk ki, bár sok más község nevét említhettük volna. Nézzük meg a szomszédos Albertir- sán, a Dimitrov Termelőszövetkezetbén, ’ ogyan oldották meg ott a kérdést? Vegyük például a kukorica megművelését. de ugyanígy a cukorrépa. vágy a paradicsom, vagy á korai burgónva művelését is felhozhatnánk példaként. Albertirsán már az elmúlt évben is, az idén is, a szövetkezet vezetői, ? brigádvezetők bevonásával, válameny- nyi tagjukat meglátogatták, s beszélgettek a család terveiről. elképzeléseiről, ele legfőképpen a család évi szükségletéről és munkaerejéről. A szükséglethez és a munkaerőhöz mérten megállapodtak a új úton. Ennek ellenére, ha közelebbről megvizsgáljuk az új szövetkezetek munkaszervezését — mert nemcsak Pilisen van ez így, hanem szinte mindenütt —, akkor megállapíthatjuk, hogy több energiát fordítanak erre a feladatra, kisebb eredménnyel, mint a régi, a szövetkezeti gazdálkodás jobb munkamenetét elsajátító közös gazdaságokban. Senki nem hibáztatja az új szövetkezetek néhány holdas gazdákból lett vezetőit, ha máról holnapra nem találják meg a legmegfelelőbb munkamódszereket, mert ezt nem is kívánhatjuk. Ehelyett inkább néhány máshol bevált módszert és néhány gondolatot szeretnénk figyelmükbe ajánlani, munkájuk megkönnyítésére. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk azt az általános igazságot, hogy százezer parasztember helyett még a termelőszövetkezetben sem szervezheti néhány ezer vezető a munkát. Miről van szó? A maga néhány holdján gazdálkodó parasztember a termelőszövetkezetbe lépése előtt kisbir- tokán önállóan szervezte a munkát, szervezte családja bevonását. megállapította a legsürgősebb tennivalók sorrendjét, s a feladatokhoz mérten osztotta be a rendelkezésre álló erőt. Tehát az a sok százezer parasztember, aki az elmúlt fél év vagy egy év során lett szövetkezeti gazda, azelőtt mind egy kisebb gazdasági egység — a kisbirtok és a család — irányítója, munkaszer; A gyakorlati élet minden- ; napjai sokszor a legváratlanabb kérdéseket teszik fel. [Mint ez is: ki szervezze a mun- ; kát? Termelőszövetkezetről Iván szó, a legtermészetesebb■ nek tűnik, hogy szervezze a ■ vezetőség, hiszen azért állítot- • ták tagjait az első vonalba. A «kérdés azonban nem ilyen j egyszerű. ! A napokban Huszár János- ísal, a decemberben alakult pi- ; lxsi Uj Élet Termelőszövetkezet 5 brigádvezetőjével beszélgetnem. Elmondta, hogy aznap 30 ; fogat dolgozik irányítása alatt. ; A Nagy-dülőben szántanak, Ő meg árpát vetnek. Elmondta J azt is, a munkaszervezésről, a Ő munka irányításáról beszélgetővé, hogy reggelenként sok' idő felmegy azzal, míg összeszedi £ az embereket. Aztán az is időt £ igényel, míg kiérnek a kívánt ^ határrészre, ahol aznap dolgozni kell. Az emberek jó résszé ugyanis — mivel Pilis haltára terjedelmes — nem tudja Ő pontosan az egyes táblák he- Ő lyét, mert nem ismeri vala- í mennyi parcellát. így aztán '/ a brigádvezelő dolga, Ő hogy kivigye a fogatosokat a Ő kívánt helyre, s megmondja, ímit kell végezniük. y Ő A pilisi Uj Élet Termelőszö- Ő vetkezetben általában jól megy Ő a munka, időben végeztek a Ő kora tavaszi munkával és a ^tagság zöme rendesen jár dol- ^ gozni, tehát azok közé az új Ő szövetkezetek közé tartozik, Ő ahol különösebb zökkenő nőinkül indultak el az emberek az
