Pest Megyei Hirlap, 1961. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-07 / 81. szám

ONOR© VIDÉKÉ Mikor folytatják • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA • III. ÉVFOLYAM, 21. SZÄM. AZ ECSERI „NÉPI EGYÜTTES" Az Ungarische Rundschau című német nyelvű lap 1961. évi 2. számában Garami László aláírással riportot közöl az ecseri népi együttesről. A cikket gyönyörű képek szem­léltetik, ts aki olvassa, bizo­nyára megvan győződve arról, hogy Ecscren élénk művészeti munka folyik, s ez a község egyike azoknak, ahol az ifjú­ság híven ápolja a népi hagyo­mányokat. Valóban, az általános iskola tanulói, hogy mentsék az ecse­ri ifjúság becsületét, ki is áll­nak esetenként s nagy sikerrel mutatják be az Ecseri lakodal­masból azokat a részleteket, amik még élnek Ecseren. Oe hadd emlékeztessek a múlt év szeptemberében lezajlott járá­si ifjúsági találkozóra, ahol az ecseri fiatalságot egy négyta­gú dzsessz-zenekar képviselte, valamint egy kislány, aki igen ügyesen énekelt különféle „né­pi” bugi-wugit, csacsacsát, rock and rollt. Szeretnénk vég­re látni azt az ecseri népi együttest, amely hónapok óta, sőt évek óta csak az újságok lapjain él, a valóságban is! Dicséret illeti D. Szabó Ba­lázs igazgatót, Mátraházi Er­zsébet nevelőt, a község nép­művelési ügyvezetőjét és az is­kola minden nevelőjét, akik dolgoznak, hogy ébrentartsák a népi hagyományokat, de mit tesz ennek érdekében az ecseri ifjúság, a KISZ-szervezet? — esjó — bírálatunk nyomán A lap március 28-i számá­ban közölt „Szóvátesszük” cí­mű cikkre válaszoljuk, hogy a szóbanforgó hat szék javí­tása a mai napon elkészült. Maglód, 1961. április 5. Varga László elnök Maglódi Vegyes Ktsz NEM TÜLZÄS? A vecsési vasútállomás egyik melléképületére füg­gesztett táblán olvastuk: ÉL­JEN Apr 4 ke hazAnk TIZENHATODIK ÉVFORDU­LÓJA. Még a kispajtások is elmé­lyült csodálattal nézegették ezt az ünnepi feliratot. — ki — Mindennapos gondjaink: a jó ivóvíz, az öntözés fokozása, a vízkárok megszüntetése A járási tanács végrehajtó bizottsága mai ülésén többek között a járás vízellátását és vízgazdálkodását is megvizs­gálja. Éz a probléma vala­mennyiünket érint. Közvetve is: mert ettől függ a művel­hető és öntözhető területek megnövekedése, ezen keresz­tül zöldségellátásunk megja- vulása. Közvetlenül is: mert ivóvízellátásunk nagyon rossz, egészségtelen, emberi fogyasz­tásra nem ajánlatos vizet iszunk. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet szakvélemé­nye szerint a járásunk területén levő 168 köz- kútból csak 62-nek a vize alkalmas fogyasztásra, eb­ből is csak 43 olyan kút van, amelynek a vize tel­jes egészében megfelelő. Ugyanez a helyzet — vagy talán még rosszabb — a ma- gánkutaknál is. Ivóvízellátásunk javítására tavaly hét, az idén négy új fúrott kút készül. Ezenkívül a Vecsési Vízügyi Társulás is megépített három fúrott kutat, s 1963-ra — tervek szerint — befejeződik a vízmű megépíté­se, mely által Vecsésen — já­rásunkban elsőként — megol­dódik ez a nagyon fontos, köz­egészségügyi probléma. Elkészült Gyömrő vízel­látásának tanulmányterve is. E szerint mintegy 19 millió forintos költséggel lehetne megoldani azt, hogy a gyömrőiek is tisz­ta. egészséges ivóvizet fo­gyasszanak. A Tápió Vízgazdálkodási Társulat kibővítésével, illetve újjászervezésével kapcsolatos kérdések is foglalkoztatják já­rásunk vezetőit. A Tápió- vidék vízgyűjtő rendszerének rendezésével 27 ezer holdnyi jelenleg vízjárta terület műve­lésre alkalmassá válna, s ez mintegy 16 millió forint érté­kű többlettermést eredmé­nyezne. Ez a rendezés járá­sunk egy részét is érinti, kü­lönösen Tápiósáp és Gomba községeket, ahol nagy vízjárta területek vannak. A Tápió szabályozásának megvalósítása után több tsz-ünk. különösen a tá- ' piósülyi, mendei, maglódi és gombai szövetkezetek, megnövelhetnék öntözéses területüket. A gyömröi Petőfi Tsz árasz­tásos öntözéssel 15 holdon kertészkedik. A tápiósápi Pe­tőfi a Tápió folyó vizéből szó- róíejes gépi öntözéssel 52 holdat művel. A nyáregyházi Béke Tsz 20 holdon folytat öntözéses kertészkedést, ezt 50 holdra kívánja emelni. A vizet kutakból nyeri. A tápió­sápi Virágzó 100 holdat, a maglódi Micsurin Tsz 50 hói­dat kíván öntözni, s ehhez tá­roló ciszternát is építeni. a Virág utca kövezését? (Foto: Mészáros) Egy vecsési szövetkezet közgyűlésén A Fehérneműkészítő Ktsz közel 100 000 forint részese­dést fizetett ki az 1960-as évi mérlegzáró közgyűlésen. A 38 taggal és 2 alkalmazottal mű­ködő szövetkezet eredménye­it megvilágító beszámolók re­ális képet festettet a szövet­kezet múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A tagság jó kol­lektívában, a szövetkezetei maaáénak érezve dolgozott és gondolkodott, ennek tudható be. hogy egyetlen fillér köt­bér és bankhitel igénybevé­tele nélkül teljesítette úgy NINCS FEKETE Monoron, az Ady Endre úti Mignon Cukrászdában. (Pre­cízebben: a Ceglédi Vendég-- látóipari Vállalat 87-es üzem­egységében.) Nem tegnap óta nincs — már az ünnepeken sem volt, sőt azelőtt sem, há­rom hete nincs már. Hogy nem törődik vele a vállalat? Azt éppen nem lehetne mon­dani, mert háromszor is jár­tak már vállalati emberek ebben az ügyben a Mignon­ban. Csak éppen nem csinál­tak semmit. Legalábbis nincs látszata annak, amit csinál­tak. mert a gép továbbra is rossz, meg sem csinálták, ki sem cserélték. A vendégek — joggal — mérgesek ezért, s mérgükben — jogtalanul — szegény kiszolgálókat szid­ják ... KIZÁRTÁK a bajnokságból a Tápiósülyi Sportkör labdarúgó-csapatát, a fe­gyelmi szabálykönyv i©o. parag­rafusának első és második pont­ja alapján. A szabálykönyv kimondja: „1. Ha a törölt csapat nem játszot­ta végig az őszi évadot, az ösz- szes lejátszott mérkőzéseinek eredményét meg kell semmisí­teni, nála is. ellenfeleinél is. 2. A törölt csapat pont és gól nél­kül a bajnoki osztály. csoport utolsó helyezettjeként fejezi be a bajnoki évet.” ★ Tápiósüly több alkalommal nem állt ki bajnoki mérkőzést ját­szani, és ezzel ellenfeleinek ko­moly anyagi károkat is okozott. Így- például az őszi fordulóban Mondén mintegy 400 ember fi­zette meg a pályabelépőt, de baj­noki mérkőzést, Süly távolma­radása miatt, nem láthatott. Most, a tavaszi fordulóban sem jelent meg a csapat több helyen. Már éppen ideje volt, hogy az illeté­kesek _ a többi csapatra való te­k intettel — törölték a bajnokság­ból. éves tervét, hogy 284 876 fo­rint nyereséget könyvelhetett el. Ebből tartalékalapra 40 százalékot. 20 százalékot köl­csön- és különleges alapra helyezték, a fennmaradó 40 százalékot 98 536 forintot, ki­fizették a tagoknak, részese­dés címén. Ez az összeg egy egész és háromnegyed havi fizetésnek felel meg. Az állag borítékonként 2—3 ezer fo­rint volt. A múltnak nemcsak ered­ményei.. hibái is voltak. Eze­ket is megtudtuk az elhang­zott. egészséges 'kritikákból. Ha a tagsáa — éppen óvatos­sága folytán — nem ellenez­te volna az üzemház megvá­sárlását, akkor a géppark kor­szerűsítésével. középüzemi szinten, ma más besorolással, még kedvezőbb munkaellá- tottságnak örvendhetne. A múlt hibáin okulva, tervbe­vették. hogy a legközelebbi jövőben megvásárolják az üzemházat- Speciális gépek­kel bővítik, korszerűsítik gép­parkjukat. Az egyéni terme­lést megszüntetve, szalagbe­indítással létszámemelés nél­kül. kizárólag műszaki fej­lesztéssel fogják a 14 száza­lékkal megemelt tervet telje­síteni. Az utánpótlás, a hat ipari tanuló nevelése, a be­induló méretes és javító rész­legben történik. 37 ezer fo­rint van előirányozva a rész­legre. melynek feladata nap­jaink fontos követelménye­ként. a lakosság kulturált, gyors kiszolgálása, szép. ízlé­ses termékkel. Kedves, családias hangula­tú búcsúztatóban részesítet­ték Gyurkovics Ferenc elnö­köt nyugdíjaztatása alkalmá­val és bizalommal fogadták az új elnököt: Regős Lászlót. Fekete Józsefné A tízéves postái hírlapterjesztés eredménye Monoron: nyolcszorosra nőtt az előfizetők szánra Tíz évvel ezelőtt. 1951 áp­rilisában vette át a posta Pest megyében, s így a mi járá­sunkban is a hírlapterjesz­tést. Ennek a tízesztendős munkának helyi eredményei­ről így' tájékoztat bennünket Varró Imre elvtárs. a mono- ri postahivatal vezetője. — Amikor átvettük a hír­lapterjesztést. összesen 560 előfizető volt Monoron. bele­számítva Monori-erdőt is. Ma egyetlen kézbesítőnknek több az előfizetője. Zika János pél­dául 643 előfizetőt Iát el rend­szeresen újsággal, ezek kö­zül 307-en napilapot járat­nak. összes előfizetőnk szá­ma jelenleg 4156. s ha ehhez hozzávesszük még a monori- erdei 134-et. akkor megálla­píthatjuk. hogy tíz év alatt közel nyolcszorosára nőtt az előfizetők száma. Ez azt is jelenti, hogy Monoron min­den negyedik lakos rendsze­res olvasója valamelyik új­ságnak. Az elmúlt héten kéz­besítőink 80 ezer példány hír­lapot hordtak szét. — Különösen szépen nőtt a Pest megyei Hírlap olvasó­tábora. 1959 januárjában, ami­kor a Monor és Vidéke meg­indult. 11 ezer példányt for­galmaztunk- a megyei lapból- Ez év márciusában már 28 és fél ezret. A megyei lap elő­fizetőinek száma az elmúlt év végén 491 volt. jelenleg 949, tehát 3 hónap alatt 458-cal nőtt meg. Az úi előfizetők kö­zül 249-et a kézbesítők gyűj­tötték: Zika János 48-at, Kiss Gyula 36-ot. Saskó Pál 30 at. Kellner Ferenc 20-at. Minden elismerésünk a mo­nori. postásaiké! Kívánjuk, hogy ezek a szép eredmé­nyek a következő esztendők­ben még tovább növekedje­nek! CSÉVHARASZTI TERVEK Aki a csévharaszti Egyet­értés Tsz-t akarja meglátogat­ni. legjobb ha gyalog indul út­nak a faluból, mert a bekötő út nem egyéb homoktenger­nél. Az irodán már nem talál-: tam senkit. Szerencsére Bárá­nyt Sándorné, a könyvelő, az iroda szomszédságában lakik és házon belül találtam. Kicsit restelkedve fogadott s konyá­kig kormosán, mert már nya­kig benne volt a házi munkák­ban. A tsz-ről már a faluban sok mindent megtudtam. 16 forin­tot ért náluk egy munkaegy­ség. Egyesek azt mondják: sok volt a föld, s kevés a tag. de a régi vezetőség is rászolgált arra, hogy leváltsák. Az új el­nök, Nagy Lajos, még fiatal­ember, de segít az idősebbek tapasztalata. Baranyinétól in­kább aziránt érdeklődöm, hogy milyen terveik vannak? — Terveink? — homlokát ráncolja. — Vannak, de nem nagyok. Jelenleg örülünk, hogy nincs adósságunk. Ebben az évben kétszeresét szeretnénk adni a tavalyi munkaegység­nek. — Látom nem is tétlenked­nek! — s a két féligkész épü­letre mutattam. — Az egyik egy 30 méteres tojóház lesz a tyúkoknak. a másik egy 60 férőhelyes nyári szállás, mert az állattenyész­tést fejleszteni akarjuk. Köz­ben dinnyével is próbálko­zunk. Hat hold görög- és két hold sárgadinnyét ültettünk, s ezen felül négy hold paradi­csomot. Sajnos a szerződés- kötésről lemaradtunk, de bí­zunk hozzá, hogy a piacon el tudjuk adni a termést. Nem lesz könnyű dolguk a csévharasztiaknak, az idén sok mulasztást kell behozni, hogy előbbre léphessenek, de sokat jelent az összefogás. Most a család is jócskán megszaporo­dott és az új tagok közt is lesznek példamutató emberek, mint például a régiek közül Sztanó István növénytermelő, vagy mint Kalina János állat- gondozó. Tarró József MAI MŰSOR MOZI Monor: Az első csapat (szé­les). Vecsés: A bíró (széles). ALGÉRIAI VENDEG járt április 4-cn a gyömröi úttörőházban. Képünkön: a II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat dísztagjává avatott Ali Boajza Fodor Piroskával, Szijjártó Erzsébettel és Joó Ka­talinnal beszélget, ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXSXXXXXXXXXXXXXX 'f Nemrégiben — egy vasár- 'f nap délután — a monori Uj 'f Élet Termelőszövetkezetben 'f bensőséges családi összejöve- 'f telnek lehettünk tanúi. A ter- 'f melőszövetkezet vezetői, dol- 'f gozói, meleg szeretettel bú- £ csúztatták 71 éves idős }ő- ^ könyvelőjüket, Szigeti bácsit. 'f A kis ünnepségen szép 'f ajándékkal lepték meg, s me- 'f leg szavakkal köszönték meg 'f becsületes munkáját, amellyel % elévülhetetlen érde meket szer- 2 zett. y Nézegetem az 1955-ös sta- tisztikai kimutatást. Ebben az f esztendőben vette át Szigeti 'f bácsi főkönyvelői tisztségéi. A - termelőszövetkezet tiszta va­gyona 1955-ben közel 100 ezer forint volt. Ma: 435 ezer fo- ; rint! Az öt esztendő alatt: rak- 'ftár, irodahelyiségek, juhho- ídály, baromfitelep, sertésfiaz- f tató, sertéshizlalda épült, kö­zzel 9 millió forint értékben! Z 1955-ben a termelőszövetkezet- | ben így testeit az állatállo- £mány: 16 tehén, 11 növendék- 'f marha, 11 tenyészsertés. 51 'f süldő és malac, 11 hízó, 1—1 íló, csikó. 1960-ban: 27 tehén, '24 növendékmarha, 21 lenyész­Szigeti Pál otthonában. kitűnik az idős főkönyvelő ötéves pénzügyi gazdálkodásá­nak pozitív eredménye. Hogy is mondta Gajdos elv- társ, a tsz könyvelője?: — Szigeti bácsi úgy gazdál­kodott, hogy mindig, minden­re volt pénze! Ez idő alatt a tsz nem állt sorba hitelért, a meglevő, egyik évről a másik évre átliúzódó adósságot is mind fizetgette. Csak úgy lesz forint — mondogatta sokszor, ha mindenki dolgozik. — öt évig minden nap elsőként ért be a termelőszövetkezetbe és utolsóként távozott. Előrehala­dott kora ellenére, sötétbe nyúló estékig görnyedt a pénz­ügyi kimutatások fölött. Nem tudott végleg elszakad­ni a termelőszövetkezettől. Szive és kommunista öntuda­ta visszaparancsolta helyére, mert úgy érezte, szükség van tudására, tapasztalatára a tsz- nek a megnövekedett feladatok elvégzésében. Naponta ott lát­hatjuk a tsz-ben. Az új fő­könyvelővel közösen, az éves terven dolgoznak. Nagy szük­ség van tanácsaira, szaktudá­sára, mert az új főkönyvelő az iparból jött — nin:s még neki gyakorlata. Amikor a tsz-ben dolgozók meglátják, tisztelettel köszön­tik. Tudják; ő értük dolgozik, a közösért, amelyhez a szíve még ‘mindig visszahúzza. Hörömpö Jenő Reggeli séta Tápiósülyön Visszahúzza a szíve... sertés, 63 süldő és inalac, 57 hízó, 217 juh és 9 ló. A számok tükréből világosan Tintem ez a köszönés a gyer­mek részéről megilleti az édesanyát, az édesapát és a közeli rokont, az idegent azonban semmi esetre sem. Végére hagytam a csatanó- sat. a szépei, a vonzót. Had.i mondjam el, hogyan viselked­nek velem szemben a na­gyobb leányok, a nyolcadiko­sok. Láthatólag ők már küz. denek magukkal, de végül mégis győz a hagyomány és ők is úgy köszönnek, mint o kicsinyek. Ugyanis ők már a köszönő szó első részét elha­rapják és csak a végét sugá­rozzák felém, így: „... csákó- lom!’’ Sajnos, csak mondják Egyikük sem ugrik a nya­kamba, hogy megcsókoljon Pedig egy cseppet sem bán­nám. Őszinte leszek most hoz­zátok, nyolcadikos lányok. Megérdemelnétek, hogy én ii úgy köszönjek nektek, hogy kezét csókolom! Mert vala­mennyien olyan kedvesek olyan szépek vagytok. Mivel azonban tudom, hogy ezt nem kívánjátok és én sem óhaj­tom ezt a köszöntési módot , egyezzünk meg kölcsönösen hogy reggelenként így köszö­nünk egymásnak: „Jó reggelt kívánok!” Krátky László Naponta reggel 7 órakor nyitom a kiskaput és elindu­lok hivatalomba: a tsz-iro- dába. Az út több mint fél óráig tart, de nem sajnálom a fáradságot, mert ilyenkor, ta­vasz ébredésekor oly szép a határ. Dalol a madár, előt­tem kedvesen cikázik, egyik emitt csattog, másik ott tril­lázik. Hiába, ilyenkor tavasz- szal oly jól esik > játszani a szavakkal. Verses hangulatom azonban hirtelen megszakad, mert magam előtt látom most is, mint mindennap a kedves megállóhely helységnevét két helyen is nagy betűkkel, így írva: „Szőllősnyaraló”. Itt az ideje annak, hogy az állomás nevét „Szőlősnyaraló"-ra má­zoljak, mert egyre többen akadnak olyan emberek, akik szeretik és védik anyanyel­vűnket. Ha egy ilyen utas a vonat ablakából kitekint, mél­tán csodálkozik, hogy ezen a vidéken nem ismerik a he­lyesírást. Tovább menve, azonban is­mét jókedvre derülök, mert találkozom az iskolás gyerme­kekkel. Már messziről kö­szönnek: „Kezét csókolom!” Azonban ezt csak mondják. Egyik sem jön hozzám, hogy megcsókolja a kezemet. Sze-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents